Felszólalás adatai

Jómagam az elkövetkezendő percek során a magyar termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban szeretném megosztani önökkel a véleményemet a földtörvény tervezete kapcsán, utalva arra, ahogy azt az előttem szólók közül jó néhányan már kifejtették, hogy nagyon komoly különbség fedezhető fel a kormány és a kormánypárti képviselők többségének kommunikációja, valamint a javaslatban ténylegesen foglalt paragrafusok, pontok között. Ez igaz akár a külföldiek földvásárlásának kérdésében, akár a családi gazdaságok megerősítésének vonatkozásában.

(18.30)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalan alkalommal egyértelművé tette azt, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartását az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdésnek tartja, ezért is szerettük volna elérni azt annak idején, hogy alkotmányos védelemben részesülhessen a termőföld, és kértünk név szerinti szavazást arról a módosító indítványunkról, amely az alaptörvénybe helyezte volna azt a tételt, miszerint termőföldünk és ivóvízkincsünk kizárólag magyar állami, helyi önkormányzati vagy magyar természetes személy tulajdonában lehessen. Akkor a kormánypárti képviselők elsöprő többsége elutasította ezt a javaslatot, és önök arra hivatkoztak, hogy majd a földtörvény rendezni fogja ezt a helyzetet.

Mit láthatunk ezzel szemben? Azt, hogy valójában érdemi elmozdulás ebben a vonatkozásban nem történik. Nekünk természetesen megvoltak a javaslataink az alaptörvényben való elhelyezésen kívül is, például a külföldiek zálogjog-alapításának tilalma vonatkozásában vagy éppen a közjegyzői okirati kényszer bevezetésének tekintetében. Azért szerettük volna, ha előrelépéseket tudunk elérni, mert például szűkebb hazámban, Vas megyében is nagyon áldatlan állapotok uralkodnak a zsebszerződések vonatkozásában. Különösen kiábrándító helyzetről beszélhetünk.

Ezért is indítottuk el földvédelmi razziánkat, amelynek első állomása éppen az Őrségben volt, és kezdeményeztük a megyei közgyűlésekben, hogy kerüljenek felállításra földvédelmi bizottságok, amelyeknek elsődleges feladata az kell hogy legyen, hogy megvizsgálják a zsebszerződéses ügyleteket. A Vas megyei közgyűlésben ez a bizottság Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselőnk javaslatára a működését be is fejezte, és nagyon komoly visszásságokra lettek figyelmesek a hónapok során, amelyek során a munkájukat végezték.

Ugyanis mi a helyzet? Csak az Őrség területén több ezer hektár terület külföldiek kezében van, és amikor mi földvédelmi razziánk során begyűjtöttük az információkat, akkor a korábbi elképzeléseinkkel és információinkkal szemben vagy azokhoz képest is rosszabb helyzettel kellett hogy szembesüljünk, ezért is mentünk utána ezeknek a dolgoknak, és vettük azt örömmel, hogy a razzia megkezdését követően egyre többen fordultak hozzánk bizalommal, és így hozhattunk nyilvánosságra cégkivonatokat és tulajdoni lapokat zsebszerződéses ügyletekben. Olyan ügyletekről van szó ezekben az esetekben, ahol zálogjog alapítására került sor, nyilvánvalóan és egyértelműen azzal a céllal, hogy a termőföld vásárlására vonatkozó moratórium 2014. április 30-i lejártát követően ténylegesen is külföldi kézre kerülhessenek az érintett földterületek.

Első körben Bajánsenye, Nagyrákos, Őriszentpéter és Szentgotthárd másodszor pedig néhány héttel később Bögöte, Hosszúpereszteg, Vashosszúfalu és Szentgotthárd vonatkozásában hoztunk nyilvánosságra adatokat. És nemcsak nyilvánosságra hoztuk ezeket, hanem Magyar Zoltán frakciótársammal közösen eljuttattuk ezeket az illetékesekhez, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz és az ügyészséghez is, kérve őket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban.

Azt azért emellett el kell hogy ismerjük, hogy bizonyos vonatkozásokban valóban történtek előrelépések az elmúlt hónapok során. Elég itt utalnom az Őrségi Nemzeti Park területére vagy arra, hogy a magunk részéről természetesen mi is üdvözölni tudtuk azt, hogy az új Btk.-ban, büntető törvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállásként jelentek meg a zsebszerződéses ügyletek, és az előttünk fekvő javaslatban is találkozhatunk bizonyos szigorításokkal, például az engedélyezési eljárás vonatkozásában. Azt kell látnunk azonban, hogy ezek mindenképpen csak félmegoldásnak tekinthetőek, és nagyon komoly kiskaput hagynak ezek továbbra is a spekulációs céllal földet szerezni szándékozók számára. Vagyis kimondható, hogy érdemi védelmet nem biztosít a magyar termőföldnek az új földtörvény tervezete.

Szavakban tehát a kormány oldaláról valóban azt láthatjuk, hogy nagyon harcosan védik a termőföldet, ám a javaslat szövege ezzel szemben merőben mást mutat, ezért is mondjuk azt, hogy elfogadhatatlan az önök által benyújtott javaslat.

Kitérnék az előttünk fekvő javaslatnak az erdőgazdasági földek forgalmáról szóló részére is nagyon röviden, ugyanis ahogy azt szintén Magyar frakciótársam már megvilágította a vezérszónoki hozzászólása során, a törvényjavaslatnak ez a része még gyengébb lábakon áll a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló részénél is, és például olyan kérdésekre egyáltalán nem ad választ, hogy hogyan lehetne ebben a vonatkozásban rendezni például az osztatlan közös erdők helyzetét. Ehhez persze a megfelelő szándékra szükség lenne, és mindenképpen kellő forrásokat kellene ehhez biztosítani.

A magunk részéről természetesen benyújtjuk módosító indítványainkat, javaslatunkat az előttünk fekvő javaslathoz, ám összességében azt kell kérnünk, hogy mivel az új földtörvény tervezete szakmailag nem áll megfelelő lábakon és mindemellett nem mondhatjuk azt, hogy megfelelő védelmet, kellő védelmet biztosít a magyar termőföldnek, vissza kellene vonni ezt a javaslatot, ugyanis a Hörcsik Richárd képviselőtársunk által elmondottakkal szemben az a helyzet, hogy ő azzal kapcsolatban valóban helytállóan beszélt felszólalásában és helytállóan nyilatkozott, hogy az uniós elvárásoknak megfelel ez a javaslat, ugyanakkor egyáltalán nem zárja ki a spekulációs céllal földet szerezni szándékozók lehetőségeit, és nem zárja be ezzel kapcsolatban a kiskapukat.

Ezért is gondolja azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyébként, hogy a helyes út és a megfelelő út az lenne, hogyha kezdeményeznénk a csatlakozási szerződés módosítását. Ez irányban be is nyújtottuk határozati javaslatunkat, hiszen teljességgel elképesztő módon annak idején a tőke szabad áramlásának fejezetében került tárgyalásra és lezárásra a magyar termőföld kérdése.

Mi azt szeretnénk, ha a kormány ebben a vonatkozásban megtenné a szükséges lépéseket, és bízunk abban, hogy ilyen formában lehet eredményt elérni. Ha azonban ez nem következik be, ha azonban így nem tudunk előbbre jutni, bizony azt kell mondanunk, hogy nem marad más hátra, mint a Közösség elhagyása az Európai Unióból való kilépés. És ez, hozzáteszem, mindent mérlegre téve egyáltalán nem jelentené azt, hogy mi fel kívánnánk adni nyugat-európai gazdasági kapcsolatainkat, ezeket mindenképpen meg szeretnénk tartani, de végre valóban a keleti nyitás, a keleti fordulat jegyében kellene folytatni külpolitikánkat, és fel kellene hagyni azzal a káros, egyoldalú euroatlanti függéssel, ami az elmúlt húsz-egynéhány évben jellemezte a magyar politikát. Ugyanis azt gondoljuk, hogy ez tudná előbbre vinni az országot, és ez tudná jobb helyzetbe hozni a magyar vidéket, és a magyar mezőgazdaságot is ilyenformán tudnánk előbbre vinni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)