Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 5., 12., illetve 9. pontjához szeretnék hozzászólni. Mind az 5., mind a 12. pontban az kerül megfogalmazásra, hogy azok a földtulajdonosok, akik valamilyen ok folytán nem juthatnak jogos földtulajdonukhoz, mert az adott táblában nincs annyi aranykorona, ami fedezetet nyújtana az igényekre, vagy időben nem nyújtották be igényüket a kimérésre, vagy teljesen más, rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki őket, állami kártalanításra számíthatnak. Ezen kártalanítás összege a javaslat szerint 4 ezer forint/aranykorona értékben van meghatározva, és ez az egész törvénytervezeten végigvonul.

Már a nemzeti földalapról szóló vitában elég részletesen elemeztük azt, hogy mi a feladata a nemzeti földalap kht.-nak. Már ott kifogásoltuk azt, hogy nem feladata és nem célja, hogy befolyásolja az árakat, ugyanakkor elfogadtuk azt, hogy hatással van a kialakulandó árakra, a föld árára. Itt viszont egyértelmű bemerevítésnek tűnik ez a 4 ezer forint/aranykorona érték. Ez nem tükrözi azt a termőhelyi adottságok között meglévő különbséget, ami teszem azt, egy 40 aranykorona adottságú terület és egy viszonylag gyengébb termőhelyi adottságú terület között van, mert az adott körzetben, adott környezetben kialakult piaci ártól azért nem lenne túl szerencsés elvonatkoztatni piacgazdasági körülmények között.

Ezért megfogalmaztuk, illetve nem is mi fogalmaztuk meg ezt a gyönyörű meghatározást, hiszen ez a törvénytervezet normaszövegében szerepel, hogy a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványokban meghatározott összegben, de legalább 4 ezer forint aranykorona értékben kerüljön ez meghatározásra. Ez tükrözi azt, hogy az adott településen, adott helyi önkormányzatnál, adott termelői körzetben mik azok a reális földárak, amelyek alapján a földek adásvételre kerülnek, illetve elvárható, hogy akkor a nemzeti földalap kht. is ehhez hasonló összegben határozza meg az állami kártalanítás összegét.

Egyébként felmerül az a lehetőség, hogy a nemzeti földalap kht. valóban nem piaci szabályok között befolyásolni fogja a földárat és lefelé befolyásolja. Egy 20 aranykoronás termőhelyi adottságra hivatkozott Gráf József képviselőtársam, ami átlagosnak tekinthető, akkor ezt bemerevíti 80 ezer forint/hektár értékben most is, jövőre is és azután is. Mert ez a javaslat nem tartalmaz inflációkövetést, nem tartalmazza azt, hogy költségvetési törvényben rendelkezik róla a parlament, nem tartalmazza azt, hogy támogatási rendszerben kerül ez kiegészítésre, illetve semmiféle automatikus szabályozást nem vezet be a jövőre nézve, ezért én ezt mindenképpen megfontolásra ajánlom képviselőtársaimnak. Annál is inkább, mivel utaltam arra, hogy a törvény normaszövegéből van kiemelve ez a meghatározott fogalomrendszer.

A 9. pontra térek ki, amit képviselőtársaim is említettek már, és amit a mezőgazdasági bizottság támogat. Az előző meghatározást viszont minden esetben a gazdasági bizottság tartja elfogadhatónak.

(14.50)

Már az előző törvényjavaslat tárgyalásánál említettem a határidőket, a határnapokat. Szóval, 48 órás határidőt szabni arra, hogy aki a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen fellebbezni kíván, annak 48 órán belül kell benyújtani fellebbezését, tisztelt képviselőtársaim, földkérdésről lévén szó, és vidéki emberekről, sokszor idős emberekről lévén szó, 48 óra arra nem elég, hogy tájékozódjanak, hogy miről is szólt az előző sorsolás; ő ebben szerepelt, nem szerepelt, benyújtotta igényét, nem nyújtotta, elfogadták, tényleg kisorsolásra került. Én mindenképpen javasolom azt, amit Lezsák képviselőtársam is elfogadhatónak ítélt, és a mezőgazdasági bizottság támogatja, hogy minimum 30 napos határidőt szabjunk meg erre.

Köszönöm szépen.