Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. E jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő. Amikor ezt a költségvetést vizsgáljuk, akkor azt kell megnéznünk, hogy az Alaptörvény szellemében készülte a költségvetés.

Néhány alapkérdést tisztáznunk kell. A várható élettartam tekintetében az életmódnak mintegy 43 százalék szerepe van, a genetikai tényezőknek 27 százalék, az egészségügyi ellátásnak mindössze 10, illetve 10 vagy 15 százalék szerepe van. Sajátos magyar helyzet van a várható élettartam tekintetében, hiszen Magyarországon a ’20-as adatok szerint a várható élettartam 75,52 év, ez 72,8 a férfiaknál és 79 év a nőknél. Van egy különleges helyzet, amikor a magyar egészségügyet értékeljük, ez az úgynevezett közép-európai paradoxon. Ennek az a lényege, hogy a 35 és a 65 év közötti korosztályban rendkívül magas a halandóság, gyakorlatilag Európában szinte a legeslegeslegrosszabb. Ebben nyilvánvalóan benne van az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, a rendkívül magas alkoholfogyasztás, de nagy valószínűséggel az a társadalmi változás, ami 1990-ben történt, az is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez az úgynevezett közép-európai paradoxon csökkentse a várható élettartamot. Érdekes, hogy ez 65 évig tart, 65 év fölött, aki Magyarországon megéri a 65 évet, az ő várható élettartama akár a svédországival is megegyezik, tehát csak erre a bizonyos időszakra vonatkozik. Egy nagyon fontos tényező azonban a rendkívül alacsony társadalmi egészségtudatosság.

Mit is jelent az egészség? Markos Kyprianou, aki az Európai Uniónak az egészségügyi főbiztosa volt, azt mondta, hogy az egészségügybe befektetett források egy versenyképes gazdaság alappillérei, a jó egészség jelentős egyéni és társadalmi érték és erőforrás, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek; a lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza egy nemzet sorsát és a jövőre vonatkozó kilátásait, valamint az ország gazdasági versenyképességét.

A kormány a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől vezéreltetve nemzeti egészségügyi programokat indított. 2019-től 2030-ig öt nemzeti egészségügyi program indult, amelynek forrását a 2024-es költségvetés is biztosítja. Ezek: a nemzeti rákellenes program, a nemzeti keringési program, a nemzeti mozgásszervi program, a nemzeti mentális egészségügyi program és a nemzeti gyermekegészségügyi program. Mi a cél? Az egészségügyi tudatosság növelése; szűrési programok erősítése és kiterjesztése; a beteg egészségügyi rendszerrel való együttműködésének javítása  ez elengedhetetlen.

Fontos még a népegészségügyi program is, amely 2021-től ’27-ig tart, a 2024-es költségvetés ehhez is tartalmaz elégséges forrásokat. Ennek eszközei a folyamatosan monitorozott egészségfejlesztési programok és egészségvédelmi programok, a környezetvédelem, a foglalkozásvédelem, az élelmiszer-biztonság, a betegségmegelőzési programok, a védőoltás, a szűrés és a rehabilitáció biztosítása, valamint a humán erőforrás kutatás-fejlesztés biztosítása.

A kormányzat az elmúlt években folyamatosan és a 2024-es költségvetésben is jobbá, hatékonyabbá és egyenszilárdságúvá kívánja tenni az egészségügyet; ugyanakkor prioritásként kezelte korábban a hálapénz megszüntetését és ezzel párhuzamosan a bérfejlesztést, ellensúlyozva, kompenzálva a hálapénzt.

Rendkívül jelentős forrásokat költ a kormányzat, a nemzeti kormány az egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyre. 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nőtt. 2010 és 2023 között az egészségügyi kiadások 1470 milliárdról 2670 milliárdra növekedtek, szinte majdnem megduplázódtak. A 2024-es költségvetés még efelett biztosít forrásokat az egészségügyre, mindösszesen 3200 milliárd forintot biztosít a kormányzat, ami 420 milliárddal több, mint az előző évben. Nagyon jellegzetes és jellemző, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra 2552 milliárd forintot biztosít a kormányzat ’24-ben, ez 10,4 százalékkal haladja meg a 2023. évit.

Nagyon fontos az a béremelés, ami zajlott és zajlik és a 2024-es költségvetésben is zajlik az egészségügyben, nevezetesen az ápolók bére több mint háromszorosára, az orvosok bére pedig öt-tízszeresére is nő. Egész konkrét példát mondok: egy kezdő orvos fizetése 2010 januárjában 129 500 forint volt, 2023 januárjában 687 ezer forint; egy 30 éve dolgozó orvos 2010 januárjában 225 425 forintot kapott, most pedig 1 millió 794 ezer forintot; és végezetül egy 41 éve dolgozó orvos, aki 2010-ben 262 ezer forintot kapott, most közel 2 millió 400 ezer forintot kap. Ugyanilyen jelentős bérnövekedés látható, tapasztalható a szakdolgozóknál is. Nagyon jellemző, hogy a 2023-as és a ’24-es béremelést összevonva  hiszen majd júliusban lesz béremelés, és majd ’24-ben  mindössze összesen egy 41,6 százalékos béremelés lesz, ami rendkívül jelentős az egészségügyi szakdolgozók számára. Plusz a kórházak, az egészségügyet támogatók körében is személyenként mintegy 57 ezer forint többletet biztosít. Mindezek azt jelzik, hogy a kormányzat számára kiemelt fontosságú az egészségügy stabil működése és az egészségügyben dolgozók megbecsülése.

Sok vita hangzik el, hogy milyen Magyarországon az orvosi helyzet, és hogy egyre kevesebb az orvos. Ne felejtsük el, hogy 2004-ben, amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor vállaltuk az Európai Uniónak azt a szándékát is, amelyet előtte az öt éven keresztül készült országjelentésében leírt, hogy a csatlakozni kívánt tíz országból mintegy 25 ezer orvost kíván áthozni Európába, Nyugat-Európába, csak Magyarországról 5 ezer orvost.

Mi a jelenlegi helyzet? A jelenlegi helyzet: a korábban menekülő orvosok lassan visszafelé jönnek, és éppen az elmúlt esztendő volt az, amikor több orvos jött vissza, mint amennyi távozott.

(21.30)

Az orvosutánpótlás részletei. A 2011-ben bevezetett rezidenstámogatási program hat ösztöndíjtípust tartalmaz, 100-150-200 ezer forint többletjövedelmet biztosít a programban részt vevőknek. A program indulása óta mintegy 8045 orvos vett részt ebben a rendszerben. A kormány erre közel 30 milliárdot biztosított, ez a forrás rendelkezésre áll a 2024-es költségvetésben is.

A végzett orvosok 91 százaléka kötött szerződést. Egész pontosan a 8045 orvosösztöndíjas közül 4500 jelenleg is részt vesz a szakorvosképzésben, 2700 már megszerezte a szakvizsgáját, de még teljesíti a kötelező szolgálatot, 660 fő már túl van ezen a szerződésen, a szerződésben vállalt kötelezettségen, de továbbra is az állami ellátórendszerben dolgozik. 143 fő, tehát az összes orvos kevesebb mint 2 százaléka az, aki visszaadta az ösztöndíját, és nem kíván az állami rendszerben ténykedni  lehet, hogy a magánszolgáltatásban ténykedik , ez az összes orvosnak kevesebb mint 2 százaléka, egész pontosan 1,7 százaléka.

A kormányzati prioritások közül az alapellátás megerősítése elengedhetetlen. A lakosság változása: egyrészt csökkent a lakosság, másrészt a költözések következtében egyes területek elnéptelenedtek, másokban a létszám jelentősen növekedett, újra kell rendezni az alapellátásnak a rendszerét, a praxisokat.

Nem lehet, hogy egy praxisnak a működését az orvos és a polgármester viszonya határozza meg. Nagyon sok példa volt arra, hogy ez hol pozitív volt, hol nagyon egyoldalúan hatott a betegellátásra. Azzal, hogy az állam ezt átvette, egyenszilárdságúvá vált a rendszer.

Azért azt mindenkinek látni kell, hogy egy szegényebb területen sokkal kevesebb lehetőséget tudtak biztosítani az önkormányzatok, mint egy olyan helyen, ahol egy gazdag önkormányzat nagylelkűbb tudott lenni a háziorvosaival.

Az egészségügyi ellátórendszerben jelentős strukturális változások készülnek vagy születtek a törvény szerint.

Elfelejtettem mondani, hogy az ügyeleti ellátásnak az átszervezése, a praxisok irányítása, átvétele, de különösen az ügyeleti átrendezés egyfajta biztonságot, mindenki számára elérhető ügyeleti rendszert biztosít a korábbi, teljesen kaotikus helyzettel szemben.

Néhány intézmény átkerült a leendő centrumkórházakhoz, így a szegedi egyetemhez, a pécsi egyetemhez és a Debreceni Egyetemhez is.

A kormányzat elkötelezett abban, hogy a fekvőbeteg-ellátás strukturális átszervezése mellett új irányítási rendszert és új technológiákat is bevezessen. Az elmúlt évben jelent meg az úgynevezett robotsebészet, a Da Vinci, amelynek a továbbfejlesztése is napirenden van.

Fontos a lakossági gyógyszerellátásnak a javítása. Vannak kis forgalmú gyógyszertárak, amelyek nagyon kevés haszonnal tudnának működni vagy akár anélkül, ezek támogatása feltétlenül szükséges, hogy mindenütt elérhetőek legyenek gyógyszertárak, ez elsősorban a kis forgalmú gyógyszertárakra vonatkozik. Van egy szabály, hogy a patikában 50 százalékos tulajdonosnak kell lenni a patikusnak, aki nem biztos, hogy elegendő forrással rendelkezik. A 2024-es költségvetés is forrást biztosít erre az úgynevezett patikai hitelprogrammal.

Nagyon fontos a nővérszállók fejlesztése. Ahhoz, hogy megfelelő szakszemélyzet legyen, a képzés mellett fontos, hogy megfelelő szociális körülmények vegyék körbe a nővéreket. Erre is jellemző, hogy egy jelentős nővérszálló-fejlesztés indult el.

Nagyon fontos, hogy az állami kézbe került intézményekben biztosítva legyen az intézmény fejlesztése, a minimumfeltételek biztosítása, egyfajta felelős vagyongazdálkodás történjen, és megfelelő műszereket biztosítson a kormányzat, amely jelzi majd a fejlesztést. Az „Egészséges Budapest” programra mintegy 10 milliárd forint van a 2024-es költségvetésben is.

Végkövetkeztetés: a felelős magyar nemzeti kormány 2024. évi költségvetése összhangban van az Alaptörvénnyel. A kiemelt bérfejlesztés az ágazatban, az egészségügyi struktúra megtartása és annak hatékonyabbá tétele, a betegellátás minőségének javítása, a betegelégedettség javítása, javulása a fő cél. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a megtartás, a bizakodás, illetve a humánum költségvetése.

Csak szeretném összevetni, hogy mi volt 2010 előtt, amikor a béreket csökkentették, kórházakat zártak be, nővéreket küldtek el, fizetést csökkentettek, 16 ezer ágyat szüntettek meg, vizitdíjat vezettek be, romlott az ellátás. Az semmilyen tekintetben nem felelt meg az alkotmányosság feltételeinek.

Nyugodtan javasolhatjuk az ellenzéki képviselőknek, hogy ha összevetik ezt a költségvetést az ő 2010 előtti egészségpolitikájukkal és költségvetésükkel, akkor bátran támogathatják a 2024-es költségvetés egészségügyre vonatkozó részeit, illetve majd az egészet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)