Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy 2016. április 21-én a Törvényalkotási bizottság a Házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző javaslat tartalmazza egyrészről a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, másrészről pedig a Törvényalkotási bizottság 1. és 2. számú indítványát. A módosító javaslatban foglaltak értelmében a felelősségi rendszerrel összefüggésben, annak tényleges érvényesülése érdekében, törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a tervezői felelősségbiztosítás az egyszerű bejelentéssel érintett, 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületet tervezők tekintetében.

További fontos változtatás a törvénymódosítási javaslatban, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás újraszabályozásával immáron csak és kizárólag objektív alapon a hatályos jogszabályoknak megfelelően létesített vagy annak megfelelően szabályossá tett építmények esetében lesz lehetőség a fennmaradási engedély megadására.

Ezzel egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A kötelező tervezői művezetés esetében a tevékenység jogszabályban meghatározott ellenértéke és részletszabályai törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

A Törvényalkotási bizottság 1. számú módosító javaslata lényegében egy olyan, az építési igazgatás szempontjából fontos fogalmi pontosítást tesz, hogy a jövő évben még érvényes építménymagasságot is bevezeti a módosítás szövegébe, valamint a nagyon fontos településképi védelemmel kapcsolatos szempontot is beépíti az új törvényi szabályozásba.

A 2. számú módosító javaslat kiegészíti a figyelembe veendő, az imént említett alapvető jelentőségű szabályok körét egy nagyon fontos tétellel, nevezetesen, a minimális zöldfelület mértékével, mivel ez a szempont is kiemelt figyelmet érdemel mind környezetvédelmi, mind építésszakmai, mind településképi szempontból.

A 3. számú módosító javaslat gyakorlatilag az MSZP által beterjesztett javaslat volt. Ezt a Törvényalkotási bizottság nem támogatta, hiszen a szabályozás úgy szól, hogy szakképesítéssel rendelkező embernek, személynek, szakembernek mindig kell az építési munkaterületen tartózkodnia, és az ő munkáját segítheti a szakképesítéssel nem rendelkező ott tartózkodó személy. Tehát a szakmai minőség garanciáját véleményünk szerint elégségesen biztosítja ez a rendelkezés, és elég ahhoz, hogy megfelelő minőségben kerüljenek kivitelezésre a munkálatok, amelyek aktuálisak az adott munkaterületen.

Összességében tehát: bízva a kormány újlakás-építést ösztönző intézkedéseiben, kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)