Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat elsődleges célja az új egységes akkreditálási rendszer kiépítése. Az Országgyűlés 2015 júliusában elfogadta a nemzeti akkreditálásról szóló törvényt, melyet követően, az akkreditálásban érintett gazdasági szereplők igényeire figyelemmel, indokolttá vált a jogszabály módosítása. A törvénymódosítás az akkreditált testületek számára kedvezőbb, egységes, átlátható rendszert teremt, amely rugalmasan, ügyfélbarát módon szabályozza az akkreditálási eljárást. A szabályozás kialakítása során adott volt a nemzetközi követelményeknek megfelelő mozgástér, erre tekintettel kiemelt szerepet kapott a magyar szabályozás teljes összhangjának megteremtése az európai akkreditálási együttműködés követelményrendszerével.

Az új szabályozás kialakítása során figyelembevételre került számos más állam gyakorlata is. Egyes tagállamokban, mint az Egyesült Királyságban nonprofit testület, Németországban az állam, a tartományok és az Ipari Érdekképviseleti Egyesület tulajdonában álló gazdasági társaság, Ausztriában az Ipari Minisztériumon belül működő szervezet látja el a nemzeti akkreditálási feladatokat.

A kialakításra kerülő új magyar szabályozás az osztrák és a szlovák megoldáshoz hasonló, amelyekben az akkreditálás érdemi szakmai részét a hatóságtól független szakértők végzik megbízás alapján.

A nemzeti akkreditáló szervezet tagja kell hogy legyen az úgynevezett európai akkreditálási együttműködésnek és a nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásoknak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait jelenleg mindazon országok akkreditáló testületei és hatóságai elismerik, akik tagjai a nemzetközi szervezeteknek, és ahová egyébként a magyar export 98 százaléka irányul. Elemi nemzetgazdasági érdek tehát, hogy ez a tagság és a kölcsönös elismerés intézménye a Nemzeti Akkreditáló Testület, a NAT megszűnése után is fennmaradjon. Az új jogszabály az eljárási garanciák, függetlenségi és kvalifikációs kritériumok tekintetében lényegileg nem tér el a hatályos szabályozástól, ami a nemzetközi szervezetben megtartandó tagság szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi köztestületi formában működő Nemzeti Akkreditáló Testület megszüntetésre kerül, amelynek feladatkörét 2016. január 1-től átveszi a központi költségvetési szerv formában működő Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amelynek átadásra kerül a korábbi akkreditáló szervezet vagyona és személyi állománya is, így lesz biztosított az új szervezet működése és a felhalmozott szakértelem megtartása. Az új akkreditálási szerv költséghatékonyabban, átláthatóbban, rugalmasabban, még inkább ügyfélbarát módon fog működni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás ered­ményeképpen az akkreditálási eljárás nem változik érdemben a korábbi szabályozáshoz képest. Az akkreditálási eljárás a nemzetközi követelményeknek megfelelően továbbra is értékelési és döntéshozatali szakaszból áll majd. Az értékelési szakasz során szakértőként kirendelt minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt. Az értékelési szakasz végén értékelést, szakvéleményt fogalmaz meg a hatóság irányába az akkreditált státus vonatkozásában. A hatóság az értékelő csoport szakvéleménye alapján végzést bocsát ki az értékelési szakasz lezárásáról.

Az értékelő csoport tagjai egy, jelenleg a NAT-nál vezetett, a hatóság által átvett szakértői nyilvántartásból, adatbázisból kerülnek kirendelésre az akkreditált területnek megfelelően. Ezt követően az eljárás döntéshozatali szakaszba lép, ahol független testület, az Akkreditáló Bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot. A 23 tagból álló Akkreditáló Bizottság a hatóság által akkreditált valamennyi területet képviselő szakértő testület. Az Akkreditáló Bizottság a kérelem, valamint az értékelési szakasz iratanyaga alapján készíti el a szakvéleményét. Az Akkreditáló Bizottság tevékenysége az egyes szakterületeket érintő speciális szakértelmet igényel, eseti jellegű, az ügyek számától és az akkreditált területtől függően ülésezik.

Tisztelt Országgyűlés! A hatályos szabályozáshoz képest az akkreditált státus érvényességi ideje 4 évről 5 évre bővül. Az akkreditált státus fenntartásához szükséges felügyeleti vizsgálati eljárások gyakorisága a jelenlegi éves szintről csökken, olyan módon, hogy az akkreditált státus megszerzését követően egy éven belül kell az első, majd legfeljebb két éven belül kell a soron következő felülvizsgálati eljárást megindítani.

Ez azt eredményezi, hogy míg korábban 20 éves időtávon ötször volt szükség megújítani az akkreditált státust, 15 felügyeleti vizsgálat mellett, e javaslat elfogadása esetén négyszer lesz szükség az akkreditálási státus megújítására, 8 felügyeleti vizsgálat mellett. Ez a 20 éves időtávon egy nagyobb vállalkozásnál körülbelül 10 millió forintos megtakarítást jelent csak az eljárási díjakból, míg egy kisebb vállalkozásnál is 2 millió forintos megtakarítást jelenthet.

A hatályos szabályozás szerint az értékelési szakasz időtartama 5 hónap, a döntéshozatali szakasz időtartama 20 nap, amelyek egyedi döntés alapján meghosszabbíthatóak. Az új szabályozásban a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény előírásainak megfelelően az eljárási határidő meghosszabbításának lehetősége megszűnik, és 100 napban kerül meghatározásra az értékelési szakasz, míg 30 napban a döntéshozatali szakasz eljárási határideje.

A módosítással az ügyintézés indokolatlan elhúzódása megszűnik, az akkreditált státus elnyerésére rövidebb eljárásban lesz lehetőség.

Kérem önöket, hogy a beterjesztett javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)