Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi válságra adott válaszként az Európai Unió megerősítette a pénzügyi szektor stabilitását a banki felügyelet szigorítása és a szanálási szabályozás elfogadása révén, amelyet hazánk határidőre át is ültetett a jogszabályokba. Ugyanakkor az euróövezet stabilitásának érdekében további lépésként létrehozásra került a bankunió, amelynek keretében az euróövezeti tagállamok részvételével létrejött az egységes felügyeleti rendszer és az egységes szanálási rendszer. Utóbbi kapcsán az egységes szanálási hatóság mellett az egységes szanálási alap létrehozásáról is döntött az Európai Unió az egységes szanálási rendszerről szóló rendeletében.

Az egységes szanálási alap feltöltésével és működésével kapcsolatosan pedig kormányközi megállapodást írt alá az Európai Unió 26 tagállama 2014 májusában. Az euróövezetre kötelező megállapodás kitárgyalásában és aláírásában részt vettek az euróövezeten kívüli tagállamok is. A megállapodást kizárólag az Egyesült Királyság és Svédország nem írta alá.

Tisztelt Országgyűlés! Az egységes szanálási rend­szer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz annak érdekében, hogy az esetleges pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálására, életképessé tételére ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre a tagállamok hitelintézetei által feltöltött pénzügyi alapból kerüljön sor.

A megállapodásnak kell megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy az egyes bankuniós tagállamok bankjainak befizetéseiből létrejövő tagállami bankszanálási alapokból európai szinten akár a saját, akár egy másik ország bankjainak rendezett rendbetételét vagy felszámolását finanszírozzák. Egy nyolcéves átmeneti időszak alatt a nemzeti alapok fokozatosan növelve teljesítik a hozzájárulásukat az egységes szanálási alapba, amely a periódus végén válik teljes értékű közösségi szintű eszközzé. A rendszer alapvető célja megszüntetni a bankok bajba kerülése esetén az egyes tagállamok nemzeti költségvetéseinek súlyos terhelését, az állami adósság növekedését. Végeredményben a cél az, hogy a jövőben ne az adófizetőket terhelje a bankok szanálása.

Tisztelt Ház! Szeretném tisztázni, hogy a megállapodás, ami a kormány döntése alapján aláírásra került, Magyarországra nem keletkeztet kötelezettséget, hiszen az euróövezetnek, illetve a bankuniónak nem vagyunk tagjai. Magyarországon továbbra is a nemzeti hatóság jár majd el a magyar szabályozás alapján.

Bár az egységes szanálási rendszer szorosan kapcsolódik a bankunióhoz, a megállapodás aláírása és elfogadása nem keletkeztet kötelezettséget a bank­unióhoz történő csatlakozásra. A megállapodáshoz való csatlakozásunk viszont lehetővé teszi a további bankuniós lépések nyomon követését. A megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a magyar érdekek további védelme érdekében is elengedhetetlen.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát
Móring József Attila váltja fel.)

A bankunióhoz kapcsolódó egységes felügyeleti mechanizmus és a kapcsolódó egységes szanálási mechanizmus 2015-ben kezdte meg a működését, azonban az egységes szanálási alap csak 2016. január 1-jével jön létre várhatóan, amennyiben a terveknek megfelelően az euróövezeti tagállamok ratifikálják a megállapodást 2015. november 30-ig. Jelenleg a ratifikáció a tervezett menetrend szerint halad, így ez várhatóan megvalósul.

(13.40)

Az euróövezeten kívüli tagállamok közül Bulgária és Csehország már jelezte, hogy még idén szintén ratifikálják a megállapodást, ezzel küldve a pozitív üzenetet a folyamat kívülről történő támogatásáról.

Az euróövezet gazdasági stabilitása nemcsak hazánk, de a régiónk számára is fontos. Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződés elfogadását hivatalosan is jelezhessük az Európai Unió Tanácsának, szükséges kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy a megállapodás kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiból.)