Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat célja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosítása. A javaslat emellett tartalmazza az egyházi törvény változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokat, közülük fontossága miatt kiemelve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt.

Először röviden a javaslat szükségességéről szeretnék szólni, illetve annak előzményeiről, majd a tartalmi elemekre is röviden ki fogok térni. Az egyházi törvény módosítása azért feltétlenül szükséges, mivel a jelenleg hatályos törvényi szabályozást számos bírálat érte az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága részéről. A gyakorlatban az Alkotmánybíróság három határozatban foglalkozott a törvénnyel. Korábban megsemmisítésre is sor került, és most is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, tehát az Országgyűlés jogalkotási kötelezettsége a törvénnyel kapcsolatosan fennáll.

Szintén folyamatban vannak eljárások az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, ezek közül több esetben született olyan határozat, amely a magyar államot elmarasztalta a korábban egyházi státussal rendelkező vallási közösségekre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás miatt. Ezért az egyházi törvény átfogó felülvizsgálata és módosítása nem mellőzhető, amelynek során a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság instrukciói meghatározzák azt a követendő utat, amelyekre az előterjesztők az előterjesztés elkészítése során figyelemmel voltak.

Az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg az Alaptörvény az állam és az egyház különvált működésének elvét, mely amellett, hogy a szekularizált állam működésének egyik alapelve, a vallásszabadság egyik garanciájának is tekinthető. Az Alaptörvény azonban kifejezésre juttatja azt is, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent egyúttal közömbösséget is, hanem a közösségi célok érdekében az állam együttműködik az egyházakkal. Ezeknek a követelményeknek való együttes megfelelés érdekében a javaslat a következő kiindulópontok mentén épül fel.

Az Alaptörvénnyel összhangban biztosítani kell a másokkal együttesen történő vallásgyakorlás jogát, arra való tekintet nélkül, hogy az együttes vallásgyakorlás jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történik. Meg kell teremteni a vallás szabad gyakorlásának az alkotmányos elvek szerinti szervezeti kereteit. Rendezni kell az állam és a vallási közösségek közcélú tevékenységek terén történő együttműködését, figyelemmel arra az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által egyaránt elismert elvre, hogy az államot ebben a körben a vallási közösségek hitéleti tevékenységével összevetve bizonyos mérlegelési lehetőség és jog illeti meg.

(10.50)

A szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a visszaélések megakadályozására. A rendszerváltozást követő, Európában kiemelkedően liberális első egyházi törvény e tekintetben sikertelen volt, mert számos visszaélésre adott lehetőséget. A jelenleg hatályos szabályozás joggal tűzte ki a visszaélések visszaszorítását célként. Az egyházzá válás feltételeinek jelentős szigorítását és az egyházi státussal bírók körének jelentős szűkítését, valamint annak módját azonban a strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság is túl szigorúnak ítélte meg, nem vitatva, hogy egyébként a cél helyes volt, a visszaélések megakadályozása legitim törekvés volt a kormánypártok részéről.

Mindezekre tekintettel az egyházi törvény felülvizsgálata és a vitatott rendelkezések korrekciója nem várathat magára. Emiatt hosszas átgondolást igényelt a kormánypártok részéről, hogy az egyházügyi törvény átfogó módosítása hogyan tudja orvosolni az esetleges félreértéseket, vitatott kérdéseket. Ennek a hosszas előkészítő munkának az eredménye az önök előtt fekvő törvényjavaslat. Az előkészítés során mind az Igazságügyi Minisztérium, mind pedig a frakció kezdeményezett valamennyi frakció részvételével egyeztetést, ezeken első alkalommal mindenki megjelent, második alkalommal a Magyar Szocialista Pártot már nem láthattuk vendégül, ennek ellenére az előterjesztés elkészítése során valamennyi ellenzéki pártnak és kormánypárti frakciónak is lehetősége volt véleményének az ismertetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat megalkotásának hátterét követően most a javaslat legfontosabb újdonságait szeretném ismertetni. Az előttünk fekvő előterjesztés egyaránt vallási közösségként tekint valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, felekezetre vagy egyházra, függetlenül annak megnevezésétől vagy szervezeti formájától. Alapelvként rögzíti, hogy minden közös vallásgyakorlás céljára alakult és e célból működő közösség jogi személyiség nélkül is jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

A javasolt szabályozás a nemzeti alkotmányos és európai identitás tisztelete mellett a jogállamiság keretei között a lehető legszélesebb körben kívánja biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, valamint az állam semlegességét.

A javaslatban foglalt új egyházi szervezetrendszer értelmében vallási közösség már az is, ha két vagy három ember együtt imádkozik. Megmaradnak lehetséges szervezeti formaként a vallási egyesületek is, rájuk az egyesületi szabályok vonatkoznak, tehát ezeket már tíz fő is megalapíthatja, és ezt követően nyilatkozik arról, hogy az egyesület vallási tevékenységet kíván végezni. Ha valamely közösségnek három évre visszamenőleg az évek átlagában legalább 400 személyi jövedelemadó-felajánlása van, akkor nyilvántartásba vett egyházként működhet. Ha öt éven keresztül az évek átlagában több mint 4 ezer személyi jövedelemadó-felajánlása van, akkor pedig bejegyzett egyházként működhet.

Alapvető változást jelent az eddigi gyakorlathoz képest, hogy állami részről nem az egyházak elismerése történik meg, hanem a bírósági nyilvántartásba vétel válik a jogi személyiség megszerzésének alapjává. Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy Magyarországon több mint 4 millióan fizetnek személyi jövedelemadót, ehhez képest egytízezred a 400 fős kritérium, és egyezred a 4 ezer fős kritérium, tehát még most is azt mondhatjuk, hogy csak az 1990-es módosításhoz képest tartalmaz ésszerű szigorítást a jogszabály, a jelenlegi szabályokhoz képest a nyilvántartásba vett, illetve a bejegyzett egyházi státus elnyerése komoly könnyebbséget jelent.

A javaslat garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatálybalépésekor működő val­lási közösségek a státusuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, valamennyi most bevett egyház a legmagasabb kategóriába, a bejegyzett egyházi kategóriába kerül automatikusan ex lege, másrészt biztosítja az előterjesztés, hogy azon továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusa megnyugtató módon rendeződjön, amelyeket a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvényi szabályozásnak az Alkotmánybíróság, illetve a strasbourgi bíróság által jogsértőnek talált rendelkezései hátrányosan érintettek. Az állam a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel együttműködik a közcélú tevékenységek, közfeladatok ellátásában, amelynek kereteit velük közösen egyes részterületekre vonatkozó megállapodásban rögzíti.

A kormánypártok továbbra is elkötelezett hívei annak, hogy az állam a közcélok megvalósítása érdekében kiemelt együttműködésre, stratégiai partnerségre törekedjen azon történelmileg és társadalmi szerepük alapján meghatározó vallási közösségekkel, amelyek hagyományosan a legnagyobb szerepet vállalják a társadalmi feladatok ellátásában, és a legnagyobb társadalmi elfogadottsággal, beágyazottsággal rendelkeznek. Ez a törekvés jelenik meg a javaslat azon elemeiben, amelyek alapján az állam a bejegyzett egyházakkal a történelmi múltjuk, a társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és súlyuk, valamint társadalmi feladatvállalásuk alapján átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat köthet. Az ilyen, jelentősége miatt és tartóssága érdekében az Országgyűlés által sarkalatos törvényben kihirdetett megállapodással rendelkező bejegyzett egyházak státusuk változatlanul hagyása mellett minősülnek az Alaptörvény szerinti bevett egyháznak.

Ahogy azt már korábban említettem, az államot az alkotmányos és nemzetközi jogi sztenderdek szerint is mérlegelési jog illeti meg a közfeladatok ellátásának támogatása körében, amelyet azonban tárgyilagos és ésszerű feltételek mellett kell gyakorolnia. A javaslat ezért a közösségi feladatok megoldása, a vallási közösségek számára hozzáférhetővé tett anyagi támogatások, illetve az állam és a vallási közösségek közösségi együttműködése körében a társadalmi támogatottság, súly és feladatvállalás tárgyilagos és ésszerű feltételeinek figyelembevételét írja elő, így biztosítva a gazdasági racionalitás, a társadalmi súly és a diszkriminációmentesség együttes érvényesülését.

Összességében az előttünk fekvő javaslat alkalmas arra, hogy megnyugtató módon rendezze a vallási közösségek működésének kereteit és az egyes közösségekkel való állami együttműködés feltételrendszerét, lezárva az ennek kapcsán évek óta újra és újra felmerülő alkotmányos és nemzetközi vitákat.

Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzék ezt a módosító javaslatot látva, akár korábbi kritikáinak igazságtartalmát is fellelheti benne. Erre tekintettel úgy gondolom, ha a korábbi kritikák elvi alapú kritikák voltak és nem csupán a kormánnyal való szembenállást tükrözték, akkor semmi akadálya annak, hogy a kétharmados többséget igénylő módosítást az Országgyűlés el tudja fogadni.

Ezért kérem az Országgyűlésben ülő valamennyi frakciót és képviselőtársaimat, hogy támogassák az előterjesztett törvényjavaslatot, illetve ha konstruktív módon módosító indítványokat fogalmaznak meg, akkor arra természetesen a helyzet rendezése és a törvénymódosítás kétharmados többséget igénylő elfogadása érdekében a kormánytöbbség nyitott lesz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)