Készült: 2024.04.28.05:39:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2015.11.17.), 137. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:35


Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rendkívül sajátságos törvényjavaslat van itt most előttünk, már csak azért is, mert egy javarészét ez a Ház, önök, képviselőtársaim, már tárgyaltuk, ezekről már beszéltünk, ezeket a vitákat már lefolytattuk, csak egy része az, amivel most ki lett egészítve, össze lett ollózva egy régi egy kis újjal, és most ezt kell nekünk itt újra átrágnunk.

Az egyik része a törvényjavaslatnak, ami az új, az, ami a polgármesterek illetményére vonatkozik, minden más, így az összeférhetetlenségi szabályok kérdése meg a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának a kibővítése már megtárgyalt dolog. Úgyhogy én most erre a kettőre, tehát az összeférhetetlenségre meg a kormányhivatalra nem is szeretnék kitérni, tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatos véleményemet már elmondtam önöknek, tessék megnézni, a jegyzőkönyvből kikereshető, ez megtárgyalt dolog a részünkről, tulajdonképpen pontosan a Vejkey Imre képviselőtársam által felhozott és felolvasott indokolást már betűre, szó szerint hallhattuk pár hónappal ezelőtt. Aztán ennek a résznek az lett a sorsa annak idején, hogy mivel más egyéb dolgokkal, más egyéb javaslatokkal még ki volt egészítve, történetesen a közfoglalkoztatás kapcsán, hogy mennyi pluszjuttatást kaphatnának a polgármesterek, mivel azt önök sem támogatták ‑ nagy vita volt itt a Házban erről az egész gondolatról ‑, ezért ezt elvetették, és vele együtt az összes többi Mötv.-s módosítást is. Most ezt a közfoglalkoztatással kapcsolatos illetménykiegészítést kivették, és a helyére tették be ezt az újdonságnak számító 30 százalékos emelési lehetőséget.

Jómagam háromszor, LMP-s képviselőtársaim talán kétszer, szocialista képviselőtársaim is talán egyszer benyújtottunk már a polgármesteri illetmény növelésére javaslatot. Mi a magunk részéről, megmondom őszintén, sokkal nagyvonalúbbak voltunk, mint önök ‑ egy kis matekóra következik ‑, tekintettel arra, hogy az eredeti törvényben az van, hogy mondjuk, egy 500 fő alatti településnél a 750 ezres államtitkári illetménynek a 20 százalékát kaphatja csak meg a polgármester, ezt mi 30 százalékra kívántuk felnövelni, tehát mi az eredetihez képest mintegy 50 százalékos emelést szerettünk volna előírni, előíratni a polgármesterek számára. Ehhez képest önök csak az eredeti alapbérnek a mintegy 30 százalékos növelésére tesznek most javaslatot, tehát rendkívül ‑ mondjuk így ‑ szűkmarkúan mérik ezt a dolgot. És hogy a matekórát egy kicsit tovább bővítsem, ez azt jelenti, hogy a 750 ezernek a 20 százaléka, ami jelenleg benne van a törvényben, az egy 150 ezer forintos bruttó összeg.

Tudjuk, hogy sajnos nagyon sok településen, pláne kistelepülésen, pláne 500 fő alatt nem tudják kigazdálkodni a főállású polgármesteri illetményt az egyes települések, és ezért csak társadalmi megbízatásban tudják vállalni ezt a megbízatást a polgármesterek, ezért ez csak az 50 százaléka lehet, tehát a 150 ezernek csak az 50 százaléka, azaz csak 75 ezer forint lehet bruttó. Na most, mire ez a kezébe kerül, mire nettó lesz ebből a bruttóból, az olyan 50 ezer forintos nagyságrend. Ezért mondtuk azt, hogy sok polgármester a közfoglalkoztatottjánál alig keres többet egy-egy hónapban, és nehéz úgy megőriznie az embernek a méltóságát, hogyha a beosztottja is gyakorlatilag annyit keres, néha még többet, mint ő maga. Ezért is mondtuk, hogy ezt a méltatlan helyzetet most már jó lenne rendezni.

Most ezt a nettó 50 ezer forintot önök 30 százalékkal gondolják esetlegesen megnövelni. De gondolják önök, hogy azok a kistelepülések, amelyek azért csak társadalmi megbízatású polgármestert „foglalkoztatnak”, mert nem tudják kigazdálkodni saját forrásból a főállású illetményt, azok majd ezt a plusz 30 százalékot hozzá fogják tudni tenni?

Én azt gondolom, hogy egészen biztosan nem így van, hiszen igen, amint hallhattuk, ez így van, sajnos két évvel ezelőttől kezdődően, ha visszanézünk a költségvetési törvényekre, azt láthatjuk, hogy jelentősen kurtították a településeknek azokat a bevételi forrásait, amelyeket szabadon elkölthetnek, ugyanakkor a feladatfinanszírozás rendszere rendkívül szűkre szabja az egyes feladatokhoz jutó állami támogatást, ezen felül pedig az egyes településeknek a mozgástere gyakorlatilag kizárólag az általuk beszedett adóra vonatkozik vagy korlátozódik, ami meg azért is kevés, mert a kistelepüléseken jellemzően olyan emberek élnek, akiktől már sokkal több pénzt nem lehet elvárni építményadóként, telekadóként, nincs, miből fizessék ki. A közműszámláikat nem tudják kifizetni, akkor még ezek után fizessenek ilyen helyi adókat? Nyilvánvalóan lehetetlenség. Alig van helyi adójuk, tehát ebből következően alig van valódi saját bevételük, nincs miből kifizetni ‑ ahogy hallhattuk ‑ a képviselői tiszteletdíjakat is, de azt egy kisebb problémának érzem én, hiszen itt jellemzően a polgármesterek azok, akik tényleg 0-24 órás szolgálatot végeznek.

Úgyhogy én most javaslatot teszek arra, amit Vitányi képviselőtársunk is mondott, és hadd mondjam el, hogy mi magunk is adtunk be egy ilyen értelmű módosító indítványt. Ha ezt a javaslatot, amely itt előttünk fekszik, ezzel a módosítóval elfogadnánk, nem kerülne egymilliárd forintjába sem a magyar államnak az, hogy ezt a díjazást egyszer s mindenkorra úgy, hogy a költségvetési törvény II. mellékletének 1. pontjába, tehát az általános működési keretbe beillesztjük azt a fél szót, hogy nemcsak a hivatallal meg nem tudom micsodával kapcsolatos költségeket lehet ott elszámolni, mint bizonyos településüzemeltetési kérdéseket, hanem a polgármesternek az illetményét is.

Sok esetben a polgármester ‑ itt másról nem beszélhetünk, mert közös önkormányzati hivatalok lévén itt hivatalok nincsenek ‑ maga a hivatal, és mivel nincsen hivatali idő rendesen, hogy mikor van ügyfélfogadás, hétfőn, szerdán, pénteken, vasárnap este is ott ülnek, ha kell, a polgármesternél, ő az, aki nagyon sokszor segít az egyes lakosoknak a különböző ügyes-bajos dolgaik intézésében a közös önkormányzati hivatal felé is, tehát valójában megérdemelnék ők ezt a pénzt, én azt gondolom. Úgyhogy igen, nem tartom ördögtől valónak azt, hogy szánja rá ezt a pluszpénzt a kormányzat. Én azt gondolom, hogy akár olyan tartalékkeretekből is, amelyek egyébként is benne vannak a költségvetésben, megoldható lenne átcsoportosítással, de hadd ne mondjak már olyan, a közelmúltban is megszavazott pluszkereteket, mint például a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt plusz 60 milliárd forint ‑ tudom persze, annak más lenne a dolga meg a feladata a költségvetésben, de talán erre is juthatna egy kis pénz ‑, vagy nemrégiben vállalta át a kormányzat a köztévének az adósságát, rendkívül nagyvonalú gesztusként közel 50 milliárdot, ha az csak egymilliárddal lett volna több, már megoldanánk megint ezt a helyzetet, és így tovább. Én tehát azt gondolom, hogy ahhoz képest, hogy mekkora lenne a társadalmi hatása, ez rendkívül csekély, elenyésző összeg. Most további példákat nem szeretnék sorolni, hiszen a 16 000 milliárdos főösszegből, gondolom, el tudja képzelni az államtitkár úr, hogy volna még egy-két milliárd, amit ide-oda le lehetne erre csippenteni, tehát oldjuk meg, én azt javaslom.

Összességében pedig azt tudom mondani: ez egy sarkalatos törvény, általunk akkor lesz ez támogatva, hogyha azt látjuk, hogy ez nem egy olyan törvény, amely arról szól, hogy maszatoljunk, hogy megint benyújtottunk valamit, úgy csináltunk, mintha csináltunk volna valamit, közben már megint nem csináltunk semmit, mert egy elfogadhatatlan javaslatot tettünk le a Ház elé, aztán majd megy az idő, csak eltelik ez az öt év, ami a polgármestereknek ez a ciklusa, és aztán majd a következő ciklusra, majd 2019-ben vagy megoldjuk vagy nem ezt a kérdést, ha addig egyáltalán maradnak működőképes kistelepülések. Hanem csináljunk olyat, mintha ténylegesen törvényalkotást játszanánk itt mi a Házon belül, ténylegesen komolyan vennénk ezeket a problémákat, és ezzel a módosító indítvánnyal, akár azt, amit Vitányi képviselőtársam benyújtott, akár azt, amit mi nyújtottunk be, ezzel felgazdagítva ezt a javaslatot meg tudjuk szavazni már ezt a sarkalatos részét a törvénynek, a többit meg egyébként is megszavazzuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai