Készült: 2024.04.28.07:09:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2015.11.17.), 125. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:02


Felszólalások:  Előző  125  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan is történt az ügyintézés a közigazgatásban, mondjuk, 20-25-30 évvel ezelőtt? Ha egy faluból egy bácsi vagy egy néni úgy gondolja, hogy el kell intézni az ügyét, bemegy a megyei hivatalba, hogy ott ügyintézzen. Felül a vonatra, megveszi a vonatjegyét, egy órát utazik, majd ott a helyi járattal, aztán odaérkezik, és meglátja, hogy éppen nincs ügyfélfogadás, majd jöjjön vissza a következő napon. Ha volt ideje és szabadsága, akkor a következő napon újra bevonatozott, újra betömegközlekedett, és akkor már meg is tudta, hogy mit kellett volna még magával vinnie, milyen adatokat és milyen iratokat ahhoz, hogy az ügyét el tudják intézni. Ismételten hazament, és a következő héten már felírva, hogy mikor is van ügyfélfogadás, hogyan alakul annak a rendje, újra visszament a hivatalba, és akkor már lehet, hogy be is tudta adni a beadványát, lehet, hogy el is tudta kezdeni azt az ügyintézést, ami neki éppen az adott pillanatban az érdekében állt. Majd a hivatal 30 napos határidőn belül felhívta egy hiánypótlásra ‑ jó esetben 30 napon belül ‑, majd azt követően, hogyha azt is beküldte, akkor talán 60 vagy 90 napon belül kezében is volt az a határozat, illetve az az igazolvány, az a hatósági bizonyítvány s a többi, amit éppen el akart intézni. Hát, így nézett ki az ügyintézés még 20-25-30 évvel ezelőtt is.

Azóta bizony nagy változások történtek. Majdnem akkora változásról beszélhetünk, mint akkor, amikor áttértünk a papír alapú ügyintézésre. Valaha még szóban történt a bíróknak is az ítélet hirdetése, és akkor úgy kellett cselekedni, ahogy az megtörtént. Aztán szépen lassan át kellett állni arra is, hogy mindezt papírra vessék, hogy ezt később lehessen bizonyítani, akár évtizedek múlva is. Meg kellett oldani nagyon sok mindent, hiszen le kellett ezt írni, írásba kellett foglalni, ki kellett hirdetni, ugyanezt le kellett irattározni, meg kellett őrizni az utókornak, hogy később is bizonyítható legyen.

Az elmúlt egy-másfél évtizedben hasonlóan nagy változások előtt állunk, és hasonlóan nagyok a változások, mint akkoriban voltak. Néhol ez már több ezer éve jelent meg, néhol meg csak 100-200 éves az írásbeli ügyintézés. Nálunk, Magyarországon gyakorlatilag szinte az államalapítással egyidős az írásbeli ügyintézés. Most ezt cseréljük le az elektronikus ügyintézéssel. Nyilván voltak problémák annak idején is, ezer és sok száz évvel ezelőtt is, amikor áttértek a szóbeliségről az írásbeliségre, és ugyanígy vannak most is problémák. De ezzel majd inkább később foglalkozom.

Megjelent az elektronikus ügyintézés, és ahogy az elektronikus ügyintézés Magyarországon fejlődött, illetve bárhol a nagyvilágban, ez különböző lépéseket tett meg, és folyamatosan jelent meg. Mit tudtak tenni az elején? Amikor már volt honlapja egy hatósági szervnek, akkor ki tudta írni, hogy mikor van nyitvatartási idő, mi az ügyfélfogadás ideje, mi az ügyfélfogadás rendje, már azt is ki lehetett írni, hogy ki az ügyintéző, adott esetben kihez lehet fordulni, illetve olyan információkat is ki tudtak írni, hogy mit hozzon magával az illető az ügyintézéshez. Tehát ez volt az első lépés.

A második lépésben már megjelentek a letölthető nyomtatványok, amikor már nem kellett a hivatalba bemenni egy-egy nyomtatványért, hanem ezt már otthon szépen letöltötte az ember, kinyomtatta, és már a kész űrlapot vitte be. Majd a későbbiek során, ahogy ez fejlődött, akkor már kitölthetőkké váltak ezek az űrlapok, és nemcsak letölteni lehetett, hanem be lehetett írogatni a válaszokat is, és egy kattintással tovább is lehetett küldeni a hatóság irányába. Majd ezt követte az, amikor már teljes ügymenetet lehetett bonyolítani elektronikusan. Ennek egy fontos állomása volt az is ‑ az elején elfelejtettem mondani, hogy azt a paraszt bácsit, aki felutazott faluról ügyintézni, akkor még elküldték a postára is, hogy vegyen 100 forintos vagy 1000 forintos illetékbélyeget ‑, hogy az illetékbélyeg vásárlását is meg lehet már spórolni, hiszen a teljes körű ügyintézésnek az is része, hogy az illetéket is be tudjuk fizetni. Tehát a teljes ügymenet elektronizálódott.

Ötödik lépésként pedig megjelent a perszo­na­lizáció az elektronikus eljárásban, aminek az a lényege, hogy miután regisztrált valaki az ügyfélkapun keresztül, onnantól kezdve amikor egy kérelmet beterjeszt és egy űrlapot ki akar tölteni, akkor a rendszer ezt már automatikusan saját magától meg fogja tenni, hiszen felismeri, hogy ki az, aki kommunikál a szerverrel, ki az, aki bejelentkezett az ügyfélkapun, és minden ismert adatot beír, ezért már ezt sem kell megtenni.

Nyilván mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak, de minden más országnak is az az érdeke, hogy ez a rendszer minél hamarabb valósuljon meg. És ennek az új jogszabálynak, ennek a törvényjavaslatnak, amely előttünk fekszik, egy része azzal foglalkozik, hogy rászorítsa az embereket, mind a természetes személyeket, mind a gazdálkodó szerveket, mind pedig a hatósági szerveket arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb tekintetben használják az elektronikus ügyintézést.

A természetes személyek esetében megfogalmazza a törvény, hogy kizárólagosan a törvény kötelezheti a természetes személyeket arra, hogy elektronikus eljárás keretében tudjanak fellépni. Hogyan is történik ez ma? Az a paraszt bácsi, aki korábban bement vonattal a megyeszékhelyre ügyet intézni, most ez a bácsi, aki időközben 15 évvel idősebb lett, szól a kis unokájának, hogy ugyan már vegye elő a laptopját és nyissa ki, vagy az okostelefonját, és segítsen neki az ügyintézésben. Ezek az emberek ma már az unokát, akár még az általános iskolás unokát is megkérhetik, hiszen ők sokkal jobban értenek ehhez, és fognak segíteni. Ha már bejelentkezett az ügyfélkapun az illető személy, onnantól kezdve már akár az unoka is segíthet az ügyintézésben.

De, mint mondottam, nagyon fontos, hogy csak jogszabály kényszerítheti a magánszemélyeket, a természetes személyeket arra, hogy az elektronikus ügyintézést igénybe kelljen venniük. S a törvény ír arról is, hogy a meghatalmazást is fel kell ismernie a rendszernek, illetve bizonyos esetekben, sok esetben kötelező ügyvédi képviselet is van, és ezt is igénybe kell venni.

A gazdálkodó szervezetek kérdése a következő szempont. Nagyon érdekes, hogy bizonyos szakértők, akik ezzel foglalkoztak, összefüggést látnak akár a GDP-növekedés és az elektronikus ügyintézésre való áttérés, az elektronikai fejlődés között. Ez nagyon érdekes, és ők állítják, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedése egyértelműen gazdasági növekedést okoz az adott országban, illetve még a foglalkoztatottságot is növeli. Tehát ebből a szempontból is jó, hiszen nagyon hatékony a rendszer, átláthatók a szolgáltatások, és minden szempontból előnyösebb helyzetet teremt, hiszen az ügyfélnek kényelmesebb, egyszerűbb, az államnak olcsóbb és hatékonyabb, a vállalkozásnak takarékosabb és átláthatóbb lesz az egész rendszer.

Mindezek által a gazdálkodó szervezet versenyképessége is növekedni fog, hiszen a hatósági ügyintézésre fordított idő jóval kevesebb lesz, az ügyintézésre fordított időt teljesen más feladatokra fogja átcsoportosítani, ezen túlmenően csökkenti a papír alapú ügyintézéssel járó terheket, a környezettervelést, nem beszélve az irattározásról, hiszen tudjuk, hogy bizonyos szerveknél adott esetben mekkora irathalmazról is kell beszélni. Az ügyintézés nem lesz helyhez kötött, nem lesz időhöz kötött; mindezek mindenféleképpen pozitívumok. Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. Az e-közigazgatás használata gyakorlatilag közvetve a szolgáltatásokat erősíti az informatikai felkészültségben, hiszen folyamatosan követni kell a gépeknél is a fejlettséget, amely az egész országban megvan, a fejlődést, hiszen csak akkor fog tudni az e-közigazgatási rendszerre rácsatlakozni. Tehát ebből a szempontból is mindenféleképpen fejlesztő hatása van.

(17.00)

A hatósági szerveknél már sokkal egyszerűbb a helyzet, hiszen, ha ott hozunk egy törvényt, és ebben a törvényben elő fogjuk azt írni, hogy neki az elektronikus rendszert használnia kell, akkor nyilván, ha az Országgyűlés meghozza a törvényt, nem tudnak mást tenni, ezt használni kell. A jogszabály előírja, hogy kiknek kell ezt használni a jövőben. Egyértelmű, az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az alapvető jogok biztosa, az ügyészségek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek és még a közüzemi szolgáltatók is abban az esetben, ha legalább 150 ezer fogyasztó vonatkozásában bocsátanak ki számlákat, illetve minden más szerv, amely ezt önként vállalja. Ebből is láthatjuk, hogy gyakorlatilag a hatósági ügyintézés szinte minden területén találkozunk a jövőben az elektronikus ügyintézés lehetőségével.

Az, hogy mindez javul országszerte, és ez a jogszabály is, bízunk benne, ennek a fejlődését fogja magával hozni, nem jelenti azt, hogy ez az áttérés teljes egészében zökkenőmentes lenne. Hiszen ez az áttérés mindenféleképpen problémákkal jár. Az interneten találni olyan fórumokat, amelyek az e-közigazgatással kapcsolatosan jelenítenek meg kritikákat. Ebből szemezgetnék egy-két hozzászólást. Amikor a fórumozó például azt mondja, hogy „Már három napja nem tudok belépni az ügyfélkapun keresztül. Nektek működik?” ‑ kérdezi. Vagy valaki azt írja róla: „Az okmányirodai sorban állás, a hivatali bürokrácia évtizedek, sőt évszázadok óta megkeseríti az életünket. A technikai fejlődés áttörésétől azt vártuk, hogy elektronikus úton, a kényelmes nappalinkból intézhessük ügyeinket, megtakarítva így sok időt és energiát. A feltételek adottak is ehhez, azonban Magyarországon ez a történet nem ilyen egyszerű.”

Másik hozzászóló: „Nekem adott olyan napra is időpontot, amikor nem is volt nyitva az okmányiroda.” Ezek is ilyen hibák. Másik hozzászóló: „Az a bajom vele, hogy érdemileg semmit nem tudok elintézni rajta.” A következő: „az ügyfélkapu az állampolgár számára úgy, ahogy van, használhatatlan. Nagyon lelkes, mindenre elszánt webelit képes csak eligazodni a végtelenül túlbonyolított felületein.” Következő hozzászóló: „Képtelen vagyok eligazodni egy sok milliárdból fejlesztett webes ügyintéző rendszerben. Akkor valószínűleg a potenciális felhasználók többsége sem lesz képes eligazodni azon.” „Bejelentkezés után linközön, kb. 200 féle klikkelési lehetőség, továbblépési lehetőség teljes mértékben áttekinthetetlen, kb. fél órát kellett bogarásznom, hogy végül rájöjjek, hogy hová kell továbblépni.” Ez is egy kritika ezzel szemben.

A kritikák hatására az adatvédelmi biztos is vizsgálódott ezen a területen, hogy valóban, az adatok nem juthatnak-e illetéktelen kezekbe, hiszen az ügyfélkapuval többször üzemzavar fordult elő. Megállapította a jelentésében, hogy az informatikai rendszer hibája okozta ezt. Mégpedig mit is okozott? A hiba a visszaigazolásokkal volt elsősorban kapcsolatos. Akik igénybe vették ezt a szolgáltatást, azok egytizedénél nem jelent meg a visszaigazolás, 2 százalékuk pedig másnak szóló visszaigazolást kapott. Ez a jelenség többször is megismétlődött. Jó, természetes, minden rendszerrel vannak hibák, reméljük, hogy ezeket előbb-utóbb teljes mértékben sikerül kiküszöbölni.

Még egyetlenegy dologról szeretnék beszélni. Amikor meghallgattuk itt az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Handó Tünde elnök asszonyt, akkor is jeleztem azt, ami még problémaként jelentkezhet akkor, amikor egy hatósági ügyet próbálunk intézni elektronikusan. Akkor bizony nagyon sokszor azzal a problémával találjuk magunkat szembe, hogy bizonyos programok nem viszik azt a rendszert, ami nekünk a számítógépen van, mint amit megkövetel maga a rendszer.

Sajnos itt az a probléma, hogy különböző programok vannak, különböző ügyintézési felületeken különböző programokat kell használni. Ennek az egységesítése is egy helyes dolog lenne. Hiszen abban az esetben sokkal könnyebbé válna az elektronikus ügyintézés, akkor nem bosszúságot és több órás programletöltéseket jelentene, adott esetben programozót kell hívni, illetve szakember segítségét kell igénybe venni, mert azt a programot nem ismerjük még. Adott esetben egy szervezeten belül, mint például a bíróság, a cégbíróság, az egyesületi bejegyzés, az egyesületi módosító bejegyzés, ezek mind-mind-mind egymástól különböző programok meglétét követelik meg.

Ez bizony nagyon-nagyon sok bosszúságot okoz. Abban az esetben, ha az e-közigazgatásban erre odafigyelnénk, hogy ugyanazokkal a programokkal mindent lehetne futtatni, az bizony nagyon megkönnyítené az igénybevevők dolgát.

Azt gondolom, mindenképpen ebbe az irányba haladunk. Az elektronikus ügyintézés évtizedeken belül, nem évtizedeken belül, egy évtizeden belül Magyarországon szinte kizárólagossá fog válni, úgyhogy mindenképpen ebben van a jövő. Bízunk benne, hogy ez a törvény is előre fogja vinni azt a lehetőséget, amit az elektronikus nyilvántartás megad nekünk.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  125  Következő    Ülésnap adatai