Készült: 2020.07.12.13:23:53 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 176 2012.05.15. 1:56  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Vincze Képviselő Úr! Nagyon jó lenne, ha a valóság úgy működne, ahogyan ön ezt elmondta, azonban nem erről van szó sajnos. Senki nem garantálja ugyanis, hogy egy 9. évfolyamos tanuló szakmai munkát fog végezni bármelyik iparosnál vagy cégnél. Ezt semmi nem garantálja, ez a törvény sem garantálja. Másrészt a felelősség kérdését csak az a módosító javaslat teremtené meg, amelyet a 10. ajánlási pontban terjesztett elő Pokorni Zoltán, azonban még mindig nem tudjuk, hogy a Fidesz támogatni fogja-e vagy nem. Ugyanis az oktatási bizottság egyhangúlag támogatta ugyan, azonban a foglalkoztatási bizottságban egyharmad sem támogatta ezt a módosító javaslatot.

Kara Ákos képviselő úr elmondta, hogy lehetőséget teremtenek ezzel a módosítással, azonban feltehetném a kérdést: mire teremtenek lehetőséget? Egyrészt lehetőséget teremtenek arra, hogy már a 9. évfolyamon olyan körülmények között végezzék a gyakorlatot a szakmunkástanulók, ahol pedagógussal nem találkoznak, hiszen nem írták elő követelményként azt, hogy pedagógus végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezzen az az oktató, aki őket oktatja, tehát mi azt mondjuk, a 9. évfolyamon igenis még helye van a pedagógiának egy fiatal életében, és nem engedhető meg ilyen fiatalon, hogy olyan cégekhez menjenek el, amelyek ráadásul azt a felelősséget sem vállalják, amit az iskolai tanműhelyekben az iskolák megtesznek.

A decemberi törvénymódosításkor a Jobbik volt az, amely beterjesztette azt a javaslatot, hogy az iskolák felelősségét a gyerekek testi épségéért terjesszük ki a vállalatokra is. Önök ezt akkor elutasították, és most Pokorni Zoltán nyújtott be egy ehhez hasonlót, amit, úgy tűnik, szintén nem fognak támogatni. Tehát igencsak kérdéses az, hogy a felelősségvállalás tekintetében módosul-e ez a javaslat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 192 2012.05.15. 1:35  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A 8. és 10. ajánlási pontokról folyik az egyébként nem időkeretes vita, tehát a képviselőknek ilyen esetben lehetőségük van hozzászólni.

Kontur képviselő úrra és Vincze képviselő úrra szeretnék reagálni. Egyrészt a felelősség kérdésére, amit Kontur képviselő úr érintett. Mi azért kifogásoljuk azt, hogy 9. évfolyamos gyerekek már a cégeknél létesített gyakorlati helyeken végezhessék a gyakorlatukat, mert a jelenleg hatályos szabályozás szerint őket nem terheli az a felelősség, ami az iskolai képzőhelyeket igen. Ezért nyújtottunk be erre vonatkozóan módosító javaslatot. Pokorni képviselő úr is ilyen tartalmú módosító javaslatot nyújtott be a 10. pontban, amit a foglalkoztatási bizottságnak például az egyharmada sem támogatott, tehát a kormánypártok nem támogatták a foglalkoztatási bizottságban, míg az oktatási bizottság egyhangúlag fogadta el és támogatta azt. Tehát nem tudhatjuk biztosan, hogy ez elfogadásra fog-e kerülni a plenáris ülésen.

Másrészt Vincze képviselő úr azt mondta, hogy vannak olyan mesteremberek, akik nagyon jól meg tudják tanítani a fiatalokat. Ezzel egyetértek, de úgy gondolom, nem árt, ha pedagógiai végzettséget követelünk meg legalább a 9. évfolyamosok oktatását illetően. Nyilván lehet találni olyan példát is, hogy egy mesterember jobban meg tudja tanítani, mint egy pedagógus végzettségű ember, de azért nem ez az általános, hanem általában ennek az ellenkezője.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 202 2012.05.15. 1:02  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ugyanehhez az ajánlási ponthoz szólnék hozzá, amelyet Kara Ákos képviselő úr terjesztett elő, és egyébként önmagában ez az egy módosító javaslat terjedelmét tekintve hosszabb, mint maga az egész előterjesztés, és a hatálybalépéssel foglalkozik. Kara Ákos képviselő úr itt az előbb azt mondta, hogy ez lehetőséget teremt az iskoláknak, illetve a tanulóknak - én sokkal inkább úgy gondolom, hogy bizonytalanságban tartja őket -, hogy amennyiben nem kerül kiadásra a szakiskolai közismereti kerettanterv, akkor ez lesz, ha kiadásra kerül, akkor meg az lesz. Tehát augusztus 15-éig gyakorlatilag nem fogják tudni sem az iskolák, sem azok a gyerekek, akik egyébként már felvételiztek ezekbe az iskolákba, hogy most régi kerettanterv lesz vagy új kerettanterv, régi rendszer vagy új rendszer.

Tehát úgy gondolom, ez önmagában egyáltalán nem elfogadható, és nem lehetőséget teremt - tehát ne mondjon ilyet, képviselő úr -, hanem éppen hogy bizonytalanságot teremt, ami teljesen méltánytalan helyzetbe hozza az iskolákat és a már felvételizett gyerekeket is.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 218 2012.05.15. 1:38  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Kara Ákos képviselő úrnak reagálnék, egyben természetesen ehhez a vitaszakaszhoz kapcsolódóan. Itt olyan alapvető változásokat hoz ez a törvény, illetve a beterjesztett javaslat is, nem tudjuk, hogy milyen formában fogjuk elfogadni, hogy májustól szeptemberig ezt hatályba léptetni gyakorlatilag képtelenség. Az ön módosító javaslata is egyébként meg a kormány vállalása is bizonytalanságot teremt a tekintetben, hogy tudják-e tartani a saját maguk által felállított határidőt. Éppen azért van szükség az ön módosító javaslatára, mert ez bizonytalan, nem tudják megígérni, hogy igen, szeptember 1-jére, amikor el kell kezdeni már az iskoláknak az oktatást, addigra minden dokumentum a rendelkezésükre fog állni. Május van, képviselő úr, és még kerettanterv sincsen, tehát az, hogy az iskolák fel tudnak készülni arra, hogy szeptember 1-jétől már elindítsák ezt az új képzést, az igencsak bizonytalan, és nem lehetőséget teremt számukra, hiszen az ön módosító javaslatában egy augusztus 15-ei határidő szerepel, ami igencsak szűk a képzés indításáig hátralévő időt tekintve. Másrészt a gyerekek felvételiztek, felvételiznek egy bizonyos rendszerben, és velük szemben is méltatlan az, hogy olyan alapvető változásokat szeretnének eszközölni ebben a törvényben, ami a jelentkezésük idején még nem úgy volt. Ezért javasolja a Jobbik a 22. módosító javaslatban - Ferenczi Gábor képviselő úr -, hogy egy évvel halasszuk el ennek a bevezetését.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 96 2012.05.29. 1:07  89-98

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök kétharmados többséggel két éve kormányoznak, tehát egyre gyengébb érv az MSZP-re hivatkozni, illetve az ő felelősségüket firtatni. Nyilvánvaló, hogy félidőben már az önök felelőssége is elvitathatatlan. De mondok két olyan területet, ahol még az MSZP-t is sikerült alulmúlniuk, hiszen a 29 év alattiak foglalkoztatása tekintetében az elmúlt egy évben is csökkenés tapasztalható, miközben önök 1 millió új munkahellyel kecsegtették a választópolgárokat a 2010-es választási kampányban. A kivándorlási migrációs kedv is a másfélszeresére nőtt 2010 óta, tehát az önök kormányzása alatt, és az elmúlt 20 évben soha nem volt ilyen magas, tehát egyértelmű az önök felelőssége ebben a kérdésben is.

A felsőoktatásban nem sikerült egy igazságos rendszert létrehozni, hiszen a szegény gyerekeknek egyedül a diákhitel ad lehetőséget, miközben egy igazságos rendszerben az ő tehetségük lenne az a zálog, amely lehetővé tenné számukra azt, hogy egyetemi végzettséget szerezzenek. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

A családtámogatásra nem tudok kitérni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 147 2012.06.04. 3:18  140-150

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormánypártokban uralkodó fejetlenség legékesebb bizonyítéka a szakképzési törvénynek ez a módosítása, hiszen hétről hétre változtatgatták az álláspontjukat, és még a mai napon, a zárószavazás napjára sem döntötték el, hogy a közismereti tárgyak arányának tekintetében melyik álláspontot képviselik.

Az általános vita során ugyanis a kormánypárti képviselők még amellett érveltek, hogy a közismereti tárgyak aránya a szakképzés rendszerében legfeljebb 33 százalék legyen, majd az oktatási bizottság fideszes elnöke és több ellenzéki képviselő is, sőt, egyhangúlag az oktatási bizottság felháborodását fejezte ki ezzel kapcsolatban, és ennek homlokegyenest az ellenkezőjét nyújtotta be, a legfeljebb szót legalábbra cserélte több módosító javaslat is.

Akkor a részletes vitában ezt követően a kormánypárti képviselők, akik részt vettek ezen, úgy tettek, mintha ők mindig is ezen az állásponton lettek volna, és semmi nem történt volna, holott éppen a legfeljebb szót legalábbra cserélték ki a módosító javaslatok, ami homlokegyenest az ellenkezője annak, amit az általános vitában képviseltek. Majd a módosító javaslatok szavazása során két verziót is megszavaztak, az egyik az, ami ezt a legalábbot tartalmazza, a másik pedig az, hogy pontosan 33 százalék legyen a közismereti tárgyak aránya a szakképzés rendszerében. Az egész eljárás legnagyobb szégyenfoltja talán az, hogy az egész módosítás mindössze egyoldalas, és ehhez Kara Ákos képviselő úr egy több mint kétoldalas zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be.

A bizottsági ülésen, illetve a parlament plenáris ülésén mintha a másik párt képviselőivel kellett volna vitatkoznunk, hiszen a bizottságban az oktatáspolitikusok egyetértettek azzal, hogy a közismereti tárgyakat nem szabad csökkenteni, sőt, nem szabad azt a lehetőséget megteremteni, mert a kormány által beterjesztett javaslat ezt is tartalmazta volna, hogy akár nulla százalék legyen a közismereti tárgyak aránya a szakképzésben. Ezt egyhangúlag utasította el az oktatási bizottság, és úgy tűnik, hogy végre a kormánytöbbség is elutasította. Még nem tudjuk, hogy melyik javaslatot fogják végül elfogadni.

Olyan érvek hangzottak el az általános vitában, amelyek például a szakoktatókat egyébként nagyon durván sértették, de például volt olyan kormánypárti képviselő, aki azt mondta, hogy már szinte matematikusokat képzünk a szakképzésben, ezért nincs szükség ilyen mértékű közismereti tárgyakra. Nyilvánvalóan ez nem igaz, sőt olyan gyerekek kerülnek be a szakképzésbe, akiknek igenis szükségük van arra, hogy további közismereti tárgyakat is tanuljanak, hogy az életben később boldogulni tudjanak, hiszen semmilyen alapjuk nincsen arra, hogy egyébként gyakorlati munkát, szakmai munkát végezzenek, ezért a Jobbik arra kéri a kormánytöbbséget is, és úgy fog szavazni, hogy a legalább 33 százalékot biztosítsuk a közismereti tárgyak átadására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 132 2012.06.05. 3:36  113-207

DÚRÓ DÓRA, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a Jobbik képviselői voltak azok, akik megfogalmazták. Ezek az oktatás és a gyermekjólét fejezeteit érintik, és arra hívtuk fel a figyelmet az oktatási bizottság ülésén, hogy az előttünk fekvő jelentés és a köznevelési törvény több ponton ellentétes egymással.

Az egyik ilyen terület az oktatási fejezetben található, amely a kis létszámú fejlesztő osztályt írja elő egyik integráló, illetve a cigányság számára felemelő eszközként, amelyet a köznevelési törvény tavaly őszi vitája során az Országgyűlés elvetett. Tehát nem is arról van szó, hogy esetleg abba a köznevelési törvénybe ez nem került be, vagy nem jutott eszébe az előterjesztőnek, hogy ilyen lehetőséget biztosítson, hanem kifejezetten az előterjesztésben még szerepelt ez a lehetőség, és az Országgyűlés elvetette, leszavazta ezt, miközben ebben a jelentésben egyik eszközként szerepel a cigányság felemelésének megoldására.

A másik ilyen eszköz az általános iskolai kollégiumok létesítése, illetve a jelenleg fennálló ilyen intézmények további működtetése, és valóban a Jobbik szorgalmazta azt az oktatási bizottság ülésén is, és a Radikális változás című 2010. évi országgyűlési választásokra készült programunkban is szerepel a bentlakásos iskolák hálózatának a létrehozatala, amelyben az egyik legfőbb megoldást látjuk a cigányság felemelésére, azonban a köznevelési törvény a korábbiakhoz képest megnehezítette, sőt majdhogynem lehetetlenné tette ezen intézmények működését. A köznevelési törvény elfogadása előtt ugyanis a kollégiumi normatíva folyósításának a határideje, illetve a korhoz kötöttsége 3 éves kor volt, és a Fidesz-kormány, a Fidesz parlamenti többsége volt az, amely ezt a 3 éves kortól folyósítható normatívát mostantól csak 10 éves kortól teszi lehetővé, tehát azok az intézmények, amelyek bentlakásos óvodaként és alsó tagozatos általános iskolaként működtek, azoknak a működése ellehetetlenül a köznevelési törvény értelmében. Egyébként ezt Kucsák László kormánypárti képviselőtársam is jelezte a bizottság ülésén, hogy ő is kifogásolja ennek a jelentőségét, illetve a megváltoztatását. Révész Máriusz képviselő úr is itt jelzi nekem, hogy ő is kifogásolja.

Jelenleg a Zala megyei Csapi településen működik egy olyan intézmény, amely 3 éves kortól fogadja a bentlakásos iskolába, óvodába és szakképzésbe a cigány és nem cigány gyerekeket egyaránt, amelyet önkéntesen választanak a szülők, és a nehéz körülmények között élő gyerekek is olyan munkaerő-piaci lehetőségekkel kerülnek ki ebből az iskolából, amely példaértékű lehet, és ezért szorgalmazza a Jobbik, hogy ezt az 1970-es évek óta működő intézményt se lehetetlenítsük el, sőt terjesszük ki az egész országra annak a lehetőségét, hogy ahol a család egyértelműen visszahúzó erőként hat a gyerekek előrelépésére, ott teremtsük meg azt a lehetőséget, hogy bentlakásos iskolában nevelkedjenek, illetve már óvodáskortól elkezdhessék ezt a műfajt, ha a szülők úgy döntenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 184 2012.06.05. 12:31  113-207

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többen a megoldási javaslatokat hiányolták. Szeretnék egy jobbikos megoldási javaslatot ismertetni önökkel az oktatásban, illetve előtte én is reagálnék erre a hosszú vitára, ami itt órák óta már folyik.

Ez az előterjesztés azt tartalmazza, hogy 20 ezer cigány fiatal szerezhet piacképes szakmát, 10 ezer cigány fiatal érettségit adó képzésben tanulhat, 5 ezer tehetséges cigány személy felkészülhet a felsőoktatásban való sikeres részvételre, 100 ezer cigányt szeretnének visszaintegrálni a munkaerőpiacra, 50 ezret szakképesítéshez juttatni, 150 ezer cigány személy szervezett lakossági szűrővizsgálatokon vehet részt, és 30 ezer sporttevékenységben történő részvételét támogatják.

Ha önök kifogásolják azt, hogy például a bűnüldözés területén, a bűncselekmények területén, illetve a büntetés-végrehajtási intézetek személyi állományára vonatkozóan megemlítjük azt, hogy ezeknek hány százaléka, milyen aránya cigány, akkor ugyanígy kifogásolniuk kellene azt, hogy a képzésekben, a támogatásokban ez az anyag is és egyébként az elmúlt 22 év politikája különbséget tesz szegény cigány családok és szegény magyar családok között. Ugyanis ez az anyag nem arról szól, hogy 20 ezer szegény fiatal szerezhet piacképes szakképesítést, hogy 10 ezer szegény fiatal szerezhet érettségit adó képzést, hanem arról, hogy cigány fiatalokat segítenek hozzá kifejezetten ahhoz, hogy ezeket a képzéseket megszerezzék, és ezekben a programokban részt vehetnek.

(16.00)

De amikor például a miskolci rendőrkapitány mondja el azt a nyilvánosság előtt, hogy bizony a bűncselekmények elkövetőinek arányában száz százalék a cigány elkövető, akkor őt eltávolítják a pozíciójából, és senki nem áll ki mellette, természetesen a Jobbikon kívül.

Konkrét statisztikák nem készülnek - éppen e miatt a szemlélet miatt - a bűnelkövetésekről, de az is például beszédes, hogy az oktatási ombudsman által készített, iskolai erőszakról szóló anyagból egyértelműen kiderül, hogy például az iskolai erőszakos cselekedetek aránya ott magasabb, azokon a területeken és azokban az intézményi formákban magasabb, ahol a cigány tanulóknak az aránya magasabb. Tehát ebből is láthatjuk azt, hogy bár konkrét statisztika nem készül, az emberek mindennapi elmeséléséből és ebből is láthatjuk azt, hogy ez a jelenség bizony egymással összefügg.

Az oktatásban történő megoldási javaslatunk nem tesz ilyen különbséget, ezt szeretném előrebocsátani, hogy a bentlakásos iskolák rendszerét nem úgy képzeljük el, hogy csak cigány gyerekek járhatnak oda; egyenlő mércét kívánunk felállítani cigány és nem cigány gyerekekre nézve. Azonban az általam az előbb említettek miatt is azok a problémák, amelyek miatt a bentlakásos iskolákra szükség van, a cigányság körében magasabb arányban fordulnak elő. Például Mohácsi Viktória szegregációnak nevezte ezt a javaslatot, és természetesen ellenezte ezt.

A köznevelési törvény egyik alapvetésével szeretném kezdeni, ami egyedi bánásmódot fogalmaz meg, tehát azt mondja, hogy az iskolákban, az intézményekben a gyerekeknek egyedi bánásmódra van szüksége, és egyébként az 1973 óta a Zala megyei Csapiban működő iskolának a bemutatkozásában benne van, hogy például tekintettel vannak a gyerekeknek az etnikai hovatartozására is, az etnikai identitására is. Úgy gondolom, hogy a Fidesz által hozott köznevelési törvény egyedi bánásmódja ezt is jelenti, hogy az etnikai hovatartozásra is tekintettel lehet lenni, sőt tekintettel kell lenni az oktatás során.

Úgy gondolom, hogy az oktatásban is és más területeken is meg kell vizsgálnunk, hogy mi az oka annak, hogy ilyen kevés, nagyon kis arányú a cigány fiataloknak az aránya a felsőoktatásban, illetve kevesen vannak olyanok, akik piacképes végzettséget tudnak szerezni, és az eddig eredményesen működő modellt, modelleket, példákat kellene általánossá tenni Magyarországon.

Az okok között mindenképpen meg kell említeni és első helyen kell említeni azt a családi környezetet, amiből ezek a gyerekek kiindulnak. Itt már elhangzott Volner János képviselőtársam szájából is, hogy a rendszerváltás után felnőtt egy olyan generáció, akik nem látták a szüleiket dolgozni, s azt látták, hogy az ő családjukban a megélhetés elsődleges forrása, sőt egyáltalán a megélhetés forrása nem a munka, hanem jobb esetben a segély, a szociális juttatások, rosszabb esetben pedig a bűnözés. Ezek a gyerekek ilyen családi háttérrel nem arra fognak törekedni, hogy ők tanuljanak, hogy ők minél magasabbra törjenek, hanem ugyanebben a rossz családi környezetben fognak maradni, és továbbviszik, újratermelik a segélyekből élést és a bűnözést. Ez az az ok, amit meg kell szüntetni, ez az az ok, ami a leginkább gátja az ilyen szegény családokban élő cigány fiatalok felemelkedésének, piacképes szakmaszerzésének vagy akár felsőfokú végzettségük megszerzésének. Tehát ez az az ok, amit kezelnünk kell, és erre meggyőződésünk szerint, a Jobbik szerint a legjobb megoldás a bentlakásos iskoláknak a rendszere.

Itt beszélnünk kell oktatási kérdésen kívül alapjogi kérdésekről is. Ez a csapi iskola ugyanis korábban úgy működött, hogy havonta egyszer engedték haza a gyerekeket a családjukhoz, ám emberijog-védő szervezetek ezt kifogás tárgyává tették, és most már hetente hazamehetnek. Azonban amikor jogi kérdésekről beszélünk, akkor beszélnünk kell a többségi társadalom jogairól is, tehát arról, hogy azoknak az embereknek, azoknak a gyerekeknek, akik ilyen családi körülmények közé születnek, nekik is tekintettel kell lenniük a saját kötelességeikre és az embertársaik, az osztálytársaik, a tanáraik jogaira.

Tehát azt mondom és a Jobbik azt mondja, hogy azok a gyerekek kerüljenek ilyen bentlakásos iskolákba, tekintet nélkül arra, hogy cigányok vagy nem cigányok, akik a normál intézményekben sorozatosan, folyamatosan, éveken keresztül képtelenek arra, hogy ott normális oktatást lehetővé tegyenek és bekapcsolódjanak az ott folyó munkába. Nem érdekel, hogy cigány vagy nem cigány a gyerek, nem érdekel, hogy szegény vagy gazdag. (Osztolykán Ágnes: De jó!) Az érdekel, hogy minden gyerek a saját magának megfelelő oktatási formát kapja, és minden gyerek, aki erre hajlandóságot mutat, szerezzen olyan piacképes végzettséget, amivel később munkából tud boldogulni. Abban a családi környezetben, ami visszahúzza, ami nem erre neveli, nincs erre lehetősége, és ezt nemcsak én mondom, hanem az 1973 óta működő csapi iskola igazgatója és igazgatóhelyettese is mondja.

Amikor látogatást tettem ebben az iskolában, a vezetők elmondták, hogy bizony hétfőnként, amikor a hétvége után visszatérnek a gyerekek, amit a családjukkal töltenek, sokkal nehezebb velük bánni, sokkal szemtelenebbek és sokkal inkább megengednek maguknak olyan magatartásokat, amik nem helyesek, és a tanárok bosszankodnak amiatt, hogy sokszor úgy érzik, hogy amit ők hét közben felépítettek, azt a család a hétvégén lerombolja.

Azt is elmondta az igazgató úr és az igazgatóhelyettesek, hogy minél előbb, minél fiatalabb korban kerül be egy ilyen intézménybe a diák, annál könnyebben tudnak vele bánni, és annál nagyobb az esélye, hogy olyan végzettséget szerez, olyan szakképzettséget szerez, amivel utána munkába tud állni. Egyébként ennek az iskolának a mutatói nagyon jók, tehát a többségében cigány gyerekek is szakképzettséget szereznek, a lemorzsolódás az országos átlag alatt van bőven, és a munkaerő-piaci elhelyezkedésük is sokkal jobb ezeknek a cigány fiataloknak, akik itt végeznek, mint a cigánytársadalom többségének.

Ez az intézmény már óvodától kezdve neveli a gyerekeket, tehát vannak olyan gyerekek, akik hároméves korukban kerülnek be ebbe az intézménybe, és a szakképzettség megszerzésének végéig, tehát 17-18 éves korukig bentlakásos formában nevelik őket, ahol egyébként normális körülményeik is vannak, tehát tiszta zuhanyzók, négyágyas szobákban helyezik el őket. Gyakran ezeknek a gyerekeknek otthon nincsenek meg ezek a higiéniai lehetőségeik, amiket ezekben az iskolákban megkapnak.

Azoknál a gyerekeknél, akik például felső tagozatban, tehát az általános iskola felső tagozatában kerülnek oda, az igazgató úr elmondása szerint már nagyon kevés esély van arra, hogy őket jobb irányba tereljék és munkára neveljék, épp ezért nagyon nagy probléma az, hogy a köznevelési törvény a kollégiumi normatíva folyósítását a gyermek hároméves koráról tízéves korára emelte. Tehát a köznevelési törvény értelmében tízéves kor alatti gyermekekre nem jár kollégiumi normatíva, ami nemhogy segítené ennek az intézménynek és az ehhez hasonló intézményeknek a működését, hanem ellehetetleníti azt, pedig a tízéves korban vagy az után odakerülő gyerekeknek a nevelése sokkal nehezebb, majdhogynem reménytelen.

Azt is elmondta az igazgató úr, hogy tartják a kapcsolatot a régi diákjaikkal is, akik között szintén a cigány volt diákjaikra is jellemző, hogy elhelyezkedtek, munkából élnek, és nem vállalnak például annyi gyermeket, mint azokban a cigány családokban, ahol nem találnak munkát, tehát nem megélhetési forrásként tekintenek a gyermekre, megélhetési forrásnak a munkát tekintik és abból élnek, általában két-három gyereket vállalnak.

Az iskolának az egyik legfontosabb eredménye, hogy alig találni olyan családot, amelynek a gyerekei is például ebbe az intézménybe járnak, tehát a volt diákok közül, ez azt mutatja, hogy olyan élethelyzetbe kerülnek azok a gyerekek, akik elvégzik itt a szakképzést és utána munkát találnak, hogy nincsen szükségük arra, hogy utána a saját gyerekeiket ilyen intézménybe járassák, hiszen ők be tudnak illeszkedni a normál iskolákba, és ott el tudják végezni az osztályokat; alig találni olyan gyereket, aki ide visszajár.

(16.10)

Úgy gondolom, hogy ez lenne az a legfőbb, legfontosabb és leginkább előremutató megoldás, ami a cigányságot felemelné. Ha ezt a generációs láncot megszakítanánk, és a gyerekeknek megmutatnánk azt, hogy tanulni érdemes, és munkából kell megélni, akkor biztos vagyok benne, hogy sokkal nagyobb arányban részt vennének a munkaerőpiacon is a cigányok.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 188 2012.06.05. 1:45  113-207

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Én nem általánosítottam, és nem mondtam azt, hogy ez az egyetlen megoldás. Azzal kezdtem éppen a beszédemet, hogy a szerintem leghatékonyabb megoldásról fogok beszélni, de nem mondtam azt, hogy ez az egyetlen megoldás, és azt se mondtam, hogy minden más megoldási lehetőséget ki kell zárni, csak elmondtam azokat a tapasztalatokat, amelyeket a már működő, több évtizede működő iskolában tapasztaltam.

Nyilvánvalóan vannak olyan iskolák, ahol más módszertan az, ami hatékony lehet, csak az a baj, hogy ezt a bentlakásos iskolára vonatkozó javaslatunkat Balog Zoltán miniszter úr a miniszteri meghallgatásán az oktatási bizottságban is például elvetette, hiszen ő azt mondta, hogy semmiképpen, akármilyen a család, semmiképpen nem jó bentlakásos iskolába küldeni a gyermekeket. Szerintünk és a Jobbik szerint van olyan családi helyzet, amikor a gyereknek a gyermek érdekében szükséges az, hogy normális higiéniai környezetben, normális környezetben tanulhasson, és biztosítsuk azokat a körülményeket, hogy tudjon tanulni, dolgozni, mert nagyon sok olyan család él, ahol egész egyszerűen ezek a körülmények nem biztosítottak.

Tehát kérem, hogy ne forgassa ki a szavaimat, nem általánosítottam, és elmondtam, hogy pont a Jobbik az, aki nem általánosít, hiszen nem mondom azt, hogy csak cigány gyerekek járhatnak ilyen iskolába, holott ez az anyag például kimondja, hogy csak cigány gyerekeknek biztosítanak munkalehetőséget, egészségügyi szűrővizsgálatot, szakképzettségi lehetőséget. Hát nem mi vagyunk azok, akik általánosítunk, és különbséget teszünk cigány és nem cigány gyerekek és emberek között, hanem épp ez az előterjesztés!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 196 2012.06.05. 1:14  113-207

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A legjobb bizonyíték talán az, hogy ez a csapi bentlakásos iskola önkéntes módon működik. És ezek a cigány és nem cigány szülők maguk döntenek úgy, vállalva azt a nehéz döntést, hogy igen, nem látják hétköznap a gyermeküket, az akár 3 éves gyermeküket, önkéntesen döntenek úgy, mert azt gondolják, hogy így van esélye arra, hogy valami lesz belőle. (Osztolykán Ágnes: Nem önkéntesen, kényszerből.) És szeretnék, hogy a saját gyerekük sorsa jobb legyen, és könnyebb legyen, mint az ő sorsuk. Önkéntesen vállalják, hogy a gyereküket ilyen intézménybe adják - ez az egyik.

A másik: ön azt mondja, hogy lépéselőnybe kell hozni a cigány fiatalokat. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem a cigány fiatalokat kell lépéselőnybe hozni, hanem a szegény fiatalokat, függetlenül attól, hogy cigányok vagy magyarok. Mi arról beszélünk, Csengersimában nemcsak a cigányoknak nincs munkalehetőség, hanem ugyanúgy nincs munkalehetőség a magyar szegény embereknek sem. Ez a program velük nem kezd semmit, különbséget tesz a szegények között, cigány és nem cigány emberek között.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 410 2012.06.06. 5:29  63-416

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 279. ajánlási ponthoz szólnék hozzá, amely a plágium és a bérdiplomaírás ügyével foglalkozik. (Derültség az LMP padsoraiból.)

Az utóbbi idők eseményei alapján azt is mondhatnánk, sőt tekinthetnénk ezt a politikusbűnözés egyik formájának, ha csak Schmitt Pálra, Bánki Erikre vagy éppen Gyurcsány Ferencre gondolunk, de sajnos ennél szélesebb körű problémáról van szó.

Az internetes hirdetések alapján egy diploma értéke körülbelül 110-130 ezer forint között mozog, attól függően, hogy milyen terjedelemről és milyen határidőről van szó. Rengeteg olyan hirdetést találhatunk újságokban, sőt, az ELTE BTK egyik dékánhelyettese szerint a Bölcsészettudományi Kar folyosóján kifüggesztve is, amelyben arra vállalkoznak magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja, hogy mások helyett elkészítik a felsőoktatási dolgozatukat.

Kifejezetten vannak olyan emberek, akik ebből élnek, és az egyik internetes portálon úgy is nyilatkoznak, hogy kereslet bizony van bőven, tehát burjánzik ez az iparág, amelyet Garamvölgyi László nevezett annak, az ORFK volt szóvivője, aki azt mondta, hogy: "Valóságos iparág alakult ki. Sokan vállalják, hogy mások helyett dolgozatot, szakdolgozatot, tudományos munkát írnak. Ez nem bűncselekmény, és van fizetőképes kereslet. Más kérdés, hogy etikailag milyen kérdést vet fel."

Az ORFK sajtóosztálya szintén úgy nyilatkozott, azt közölte, hogy a szakdolgozatok mással történő megíratása önmagában nem büntetendő. Ez a javaslat, amely az ajánlás 279. pontjában található, tehát büntethetővé tenné azt is, aki más munkáját adja be elbírálásra, annak tudatában természetesen, hogy az nem az ő szellemi terméke, és azt is, aki ilyen munka elkészítésére vállalkozik, és azt pénzért más helyett elkészítené.

Az oktatási államtitkárság is érzékelte azt a problémát, hogy ez bizony fennáll, és ezzel kezdeni kellene valamit, de mindössze egy közleményre futotta az erejükből. Ezt 2011 őszén juttatták el a felsőoktatási intézményeknek, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját is arra kérték, hogy juttassák el ezt a közleményt a hallgatóknak. Így próbálták meg visszaszorítani ennek az iparágnak a további terjedését, illetve a fennállását.

Csakhogy, ha megnézzük ezeket a hirdetéseket, abban az időpontban, amikor ez a közlemény megjelent, illetve az azt követő néhány hétben, akkor azt látjuk, hogy ennek gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt; egyáltalán nem szorították vissza ezeket a hirdetéseket; ugyanolyan számban, ugyanolyan mértékben megtalálhatók és elérhetők voltak továbbra is a hallgatók számára. Tehát egy közleménnyel nem lehet elintézni ezt a problémát, és annak semmilyen hatása nem volt.

Ezért gondoljuk úgy, és ezért terjesztettük elő, jobbikos képviselők ezt a módosító javaslatot, hogy a visszaélés szellemi alkotás alkotói jogával bekerüljön az új büntető törvénykönyvbe, és kezdjünk valamit ezzel a problémával is.

A legutóbbi, nem politikust, hanem egyetemi vezetőt érintő botrány egy szegedi főiskolán robbant ki, amikor is nyilvánosságra került az egyik vezető tisztségviselőnek az e-mailes levelezése, amelyben egy Nóra nevű szakdolgozatírót kér meg arra, hogy egy 50 oldalas dolgozatot készítsen el a magyar millenniumi emlékművekről. Gyors válaszában ez a szakdolgozatíró megírja, hogy 2 héten belül 130 ezer forintért elkészíti helyette ezt a dolgozatot. De ezen a levélváltáson kívül kiderült az is, hogy ez az úr korábban más hallgatóknak is kért dolgozatot, és bizony ez egy hosszan tartó gyakorlat volt ezen a főiskolán, hogy mások helyett írták meg a dolgozatot.

Az egyik ilyen, ezzel foglalkozó szakdolgozatíró, szintén az egyik internetes hírportál kérdésére válaszolva, megírta azt, hogy már olyan egyetem hallgatója helyett is írt dolgozatot, amelynek a vezetője és vezetői azt mondták, hogy náluk biztos, hogy nem fordul elő, és nem lehet megvédeni náluk egy olyan dolgozatot, amelyet nem az a hallgató készített el, aki azt elbírálásra beadja. Tehát látható, hogy az egyetemek, hiába a modern technikák, és hiába a különböző számítógépes programok, nem tudják a plágiumot és a bérdiplomaírást kiszűrni, és ezért szükség van arra, hogy rendőrségi nyomozás is induljon az ügyben. Ugyanis a legtöbb esetben ilyenkor az egyetemek nem tesznek feljelentést, mivel bizonytalan, legalábbis bizonytalan, hogy ez bűncselekmény-e vagy nem.

Ezért szeretnénk egyértelművé tenni, hogy igen, ez bűncselekmény, hiszen etikailag rossz. Büntetendőnek is kell lennie, és ezért szükség van rá, hogy a büntető törvénykönyvbe is bekerüljön. Az alkotmányügyi bizottságban azonban szomorúan láttam, hogy a kormánytöbbség nem támogatta ezt a javaslatunkat sem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 430 2012.06.06. 5:25  417-461

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A maradék, negyedik kérdésről beszélnék a Jobbik nevében, ami az oktatást érinti, szűkebben a tankötelezettségi korhatárt 18 évben jelölné meg.

Úgy gondoljuk, hogy bár a közéletben és oktatási szaklapokban is gyakori téma a tankötelezettségi korhatár, mégsem nevezhető kardinális kérdésnek. Legtöbbször a felzárkózás, a képzés és a minimális képzettség megszerzésének kapcsán merül fel, azonban a tankötelezettségi korhatárnak a valóságban nemigen van köze a lemorzsolódáshoz, leszakadáshoz vagy az esélyteremtéshez. A legfontosabb tehát, hogy nem oldja meg azt a problémát, amire egyébként az LMP kommunikációjában is használja ezt a korhatárt, azonban azt elismerem, hogy jelzésértéke van természetesen.

Elidőznék egy kicsit ennél a problémánál azért is, mert szeretném a Fidesz és az MSZP vezérszónokának érveit is vitatni. A Fidesz az új köznevelési törvényben 16 évre csökkentette a tankötelezettségi korhatárt. A Jobbik ezzel sem ért egyet, ugyanis - ahogy itt elhangzott a Fidesz vezérszónoklatában - önök arra hivatkoznak, hogy már ebben az időpontban szakképzettséget szerezve valaki kiléphessen a munka világába. Ez azonban nem igaz, hiszen 16 évesen nincs esélye egy fiatalnak arra, hogy bármilyen szakképzettséget megszerezzen, tehát 16 évesen nem tud kilépni szakképzettséget szerezve a munka világába, ez az érvelés tehát hamis. Az MSZP képviselője azzal érvelt, hogy azért jó a 18 éves korhatár, mert ehhez képzési forma kapcsolódik.

Én úgy gondolom, és a Jobbik álláspontja is ez, hogy a hároméves szakképzés esetében a tankötelezettségi korhatárt 17 évben kellene megjelölnünk, ahogy ezt egyébként még a köznevelési törvény megalkotása előtt Czomba Sándor államtitkár úr is nyilatkozta. Végül nem ez lett a kormány álláspontja, és nem ezt fogadták el, de ez az, ami logikusan kapcsolódik a hároméves szakképzés esetében a képzettség megszerzéséhez.

Itt nem arról van szó, hogy nem szeretnénk lehetővé tenni azt, hogy 17 éves koruk után is tanulhassanak a gyerekek. Természetesen ezt megtehetik, mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy folytassa tanulmányait, azonban ez az a legkorábbi időpont egy ember életében, amikor olyan szakképzettséget tud szerezni, amivel később az életben boldogulni is tud, és sokaknak alakulhat úgy az élete, hogy 17 évesen rákényszerülnek arra, hogy igenis munkába kell állniuk.

A korhatár kérdése kapcsán még fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mi legyen azokkal a gyerekekkel, akikkel az oktatási intézmények egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, azokkal a túlkoros gyerekekkel, akik bent maradnak a rendszerben, például a 18 éves korhatár következtében is, de a pedagógusok, az iskolák nem tudnak velük mit kezdeni. Ez is érv volt a Fidesz részéről, igen magas szinten, miniszterelnök-helyettes úr is érvelt ezzel, hogy olyan embereket nem kell a rendszerben tartani, akik egyébként nem odavalók.

Több szempontból is hibádzik ez az érvelés, ugyanis ha azokat a gyerekeket, akik nehezen haladnak az iskolában, akik nem tudják a normális viselkedési normákat betartani, az oktatási rendszerben nem sikerül valahogyan felemelni, és nem sikerül nekik valamilyen képzettséget adni, akkor ők elvesznek a társadalom számára. A tankötelezettségi korhatárt tehát nemcsak egy oktatáspolitikai szűk értelmű kérdésként kell kezelni, hanem társadalompolitikai kérdésként is.

Mit kezdjünk akkor, a társadalom mit kezdjen azokkal a fiatalokkal, akikkel az általános iskolában nem tudnak mit kezdeni? Nyilvánvaló, valamit kezdeni kell, és meggyőződésem, hogy az oktatási rendszerben kell velük valamit kezdeni, az lehet az egyetlen olyan út, ami őket kimozdítja abból a nehéz helyzetből, amiben ők vannak. Ezért javasolja a Jobbik azt, hogy 17 év legyen a tankötelezettség, hiszen akkor egy szakképzettséget valóban meg tudnak szerezni, amivel később tudnak a munkaerőpiacon boldogulni, vagy esetleg, ha úgy döntenek, később természetesen továbbképezhetik magukat.

Azért is fontos a tankötelezettséget a szakképzés rendszeréhez igazítani, hiszen a lemorzsolódás leginkább ott jellemző. Tehát a 18 éves tankötelezettségi korhatár egyébként azért sem támogatható, hiszen ha valaki 17 évesen megszerez egy szakképzettséget, és elhelyezkedik egy cégnél, munkát talál, akkor ő ezt nem tehetné meg a 18 éves tankötelezettségi korhatár mellett, hiszen bent kellene maradnia az oktatási intézményben, és nem tudna dolgozni, hogyha ő azt szeretné. Tehát ezzel a kérdéssel tartalmilag nem értünk egyet, és ezért nem támogatjuk azt, hogy erről népszavazást írjunk ki.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 54 2012.06.14. 2:43  3-171

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Orbán-kormány oktatáspolitikájára leginkább a megszorítás volt jellemző az elmúlt kettő évben. Persze ezt nem a nyilvánosság előtt vállalták, hanem különböző kiszivárgott dokumentumokból értesülhettek róla az érintettek. Kezdődött ez tavaly augusztusban, amikor a Nemzetgazdasági Minisztériumban a szakképzési törvényhez készített háttértanulmányból kiderült, hogy 74 milliárd forintos megtakarítást terveznek a szakképzésben, és 7800 pedagógus elbocsátását helyezték kilátásba.

Októberben egy hasonló dokumentum készült a köznevelési törvényhez, amelyet először tagadtak, majd kiderült, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kézjegye is szerepel rajta. Ez a háttértanulmány itt már 8000 tanár elbocsátásáról és több mint 600 iskola bezárásáról szólt, ahol 73 milliárd forintos megtakarítást terveztek a közoktatás rendszerében. De a felsőoktatásban sem jobb a helyzet, a tandíj bevezetésével és a keretszámok ilyen drasztikus visszanyesésével azt érték el, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban szeretnének külföldre menni.

A felsőoktatási keretszámok kapcsán érdemes Lázár Jánost, az önök volt frakcióvezetőjét idézni, aki azt mondta, hogy Magyarországon a társadalmi csoportok nagy része előtt bezárul a jogászképzés lehetősége. A Jobbik kormányra kerülése esetén a nemzetgazdaság igényeihez kívánja igazítani a felsőoktatási keretszámokat, ugyanis önök, például a jogászképzés esetében nem ezt teszik, hiszen csak az állam jogászigényének ellátásához évente 900 teljesen államilag finanszírozott jogász képzésére lenne szükség. Ehelyett idén százra csökkentették, jövőre pedig a megszüntetését helyezték kilátásba ennek a képzésnek.

Magyarországon továbbra sem tekinthető ünnepnek a pedagógusnap, ami egy normális országban az lenne. A pedagógusok tavaly is és idén is a pedagógusnapot tüntetéssel voltak kénytelenek tölteni.

Azonban nemcsak az oktatás területén bánik mostohagyermekként a magyar fiatalokkal a kormány, az egymillió új munkahely ígéretével ellentétben a valóság az, hogy az elmúlt egy évben a 29 év alattiak foglalkoztatása csökkent. Tehát nemhogy növekedést vagy megtartást nem tudtak elérni, még csökkent is a foglalkoztatás. Illetve a kivándorlási kedv 2010 óta, tehát az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta másfélszeresére nőtt, ezt nem lehet a szocialistákra fogni, és azt sem, hogy húsz éve most ölt a legmagasabb mértékeket.

Mindezek alapján, ahogy önök bánnak a fiatalokkal, nem csoda, hogy az Iránytű Intézet legfrissebb májusi felmérése szerint a 18-24 év közötti korosztályban a legnépszerűbb párt a Jobbik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 10 2012.06.26. 4:37  9-12

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésünkön a kormány képviselője kerek perec megmondta, hogy jövőre 26 milliárd forintot terveznek kivonni a felsőoktatásból, tehát most már a megszorításokat a kormány képviselője sem titkolja. Ez nem új keletű természetesen az önök és a szocialisták kormányzása alatt sem, eddig is azt láthattuk, hogy nagyon sok esetben a gazdasági tárca határozta meg azt, hogy milyen elvek érvényesüljenek az oktatáspolitikában. A Jobbik tiltakozik ez ellen, és úgy gondoljuk, hogy a válságos időkben is akkor lehetne kitörni a nehéz gazdasági helyzetből, hogyha az oktatásra és a felsőoktatásra is, ami a társadalmi mobilizációnak egy nagyon fontos eszköze lehet, több pénzt szánna a kormányzat, hiszen ez az egyik legjobb befektetés, ami később, az új generáció felnőtté válásával meg fog térülni.

A keretszámok csökkentésével és a tandíj bevezetésével párhuzamosan arra biztatja a kormányzat a fiatalokat, hogy a diákhitel lehetőségével éljenek, hiszen ez teremti meg azt a lehetőséget, hogy el tudják végezni felsőoktatási tanulmányaikat. Ez több szempontból is problémás sajnos, hiszen a kormány a gazdaságpolitikájában egymás után hangoztatja azt, hogy a hitel mennyire szörnyű, és milyen nagy csapdát jelent az országnak és az embereknek is, így óva inti az embereket attól, hogy hitelt vegyenek fel, és Magyarország államadósságát is igyekszik csökkenteni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a fiataloknak lehetőségként a hitelt jelenítik meg, és azt mondják, hogy vegyenek fel hitelt, és így el tudják végezni a tanulmányaikat.

Hogyha a diákhitelnek az eddigi tapasztalatait figyelembe vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy egy felmérés szerint a diákhitelt felvevő hallgatóknak a 60 százaléka mondta azt, hogy enélkül is el tudta volna végezni a tanulmányait, tehát nem azt tapasztaljuk, hogy azért veszik fel a diákok a diákhitelt, mert szükségük van rá ahhoz, hogy az egyetemet be tudják fejezni, hanem különböző más okok vezérlik őket arra, hogy ezt megtegyék. Természetesen az önbevalláson alapuló adat valamennyit torzít, de hogyha ennek csak a fele igaz, akkor is százezer olyan fiatalról van szó, aki úgy vette fel a diákhitelt, hogy nem lett volna rá szüksége ahhoz, hogy a tanulmányait befejezze. Ezért álláspontunk szerint sokkal inkább a felelősségre kellene felhívni a figyelmet, arra, hogy úgy ne adósítsák el magukat a fiatalok, hogy a tanulmányaikat anélkül is be tudnák fejezni.

A napokban napvilágot látott egy háttértanulmány, amelyet az oktatási államtitkárság készített, amelyben az szerepel, hogy a mesterszakra jelentkező, államilag finanszírozott keretszámot 19 300-ról három év alatt 13 900-ra szeretnék csökkenteni. Kérdezem az államtitkár asszonyt, hogy ez igaz-e, és meg tudja-e erősíteni azt, hogy így van.

További kérdésem lenne az, hogy a részösztöndíjas képzésekre nem jelentkezett elég hallgató, és mit terveznek azokkal a forrásokkal, amelyeket ezekre a képzésekre különített el a kormány, tervezik-e, hogy azt esetleg más területen hasznosítják, vagy a pótfelvételikkel szeretnék feltölteni ezeket a részösztöndíjas képzéseket.

De nemcsak az oktatásban bánik mostohagyermekként a magyar fiatalokkal a kormányzat, hiszen az elvándorlási kedv húsz éve a legmagasabb, és 2010 óta, a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta másfélszeresére nőtt az elvándorlási kedv, tehát ez egy olyan adat, amit nem tudnak a szocialistákra fogni, még a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt is kevesebb volt ez az arány.

(9.20)

De a foglalkoztatás tekintetében sem tudnak igazi sikereket felmutatni, hiszen hiába mondták azt a 2010-es választási kampányban, hogy egymillió új munkahelyet fognak teremteni, és a fiatalok munkába állását is segíteni fogják különböző intézkedésekkel, az elmúlt egy évben a 29 év alattiak foglalkoztatása csökkent. Tehát nem is arról van szó, hogy sikerült megtartani azt a szocialistáktól örökölt helyzetet, ami így is botrányos volt, egyes felmérések szerint 30 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében, ami egészen döbbenetes adat. Tehát arra is szükség lenne, hogy a munkához jutásukat is segítsék, és az oktatást ne a tehetősekre, hanem a tehetségesekre szabják.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 64 2012.06.26. 6:48  47-80

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam csak azokra a pontokra szeretnék kitérni, amelyeket aggályosnak tartunk, elismerve természetesen ezzel párhuzamosan azt, hogy nagyon sok elemében pozitív a törvényjavaslat, ami az előterjesztői expozéban is elhangzott, és Ódor képviselő úr is utalt rá.

Az egyik legfontosabb kérdésnek az ügyelet rendezését tartjuk, illetve azt, hogy a '95-ös, jelenleg hatályos törvényben erről van szó, hogy az állatorvosi kamara megszervezi az ügyeletet, és ehhez az állam biztosítja egyébként a forrásokat. A forrásbiztosítással nagyon sok probléma volt. Az elnök úr tájékoztatott engem arról, hogy korábban a magyar államtól bírósági úton is igyekeztek a forrásokat biztosítani, azonban a bíróság kimondta, hogy nem köteles az állam ezt biztosítani. Úgy gondolom, az, hogy a törvény nem rendezi az ügyelet kérdését, akár ahhoz is vezethet, hogy a becsületesen dolgozó és a hivatásukat komolyan vevő állatorvosok továbbra is meg fogják maguk között szervezni az ügyeletet úgy, hogy ezért egyébként pluszjuttatást nem fognak kapni, míg azok, akik nem szeretnének ebben részt venni, nem fognak részt venni ebben, és ez, úgy gondolom, hátrányosan érinti azokat, akik részt vesznek benne, és ezért semmilyen juttatást nem kapnak. Hiszen ők a hétvégéiket áldozzák fel erre adott esetben, azért, mert az állattartók részéről felmerülő, egyébként jogos igényt, hogy hétvégén is ellássák az állataikat, szeretnék biztosítani.

Tisztában vagyunk azzal is természetesen, hogy egy ügyelet ellátása, főleg vidéken, haszonállatokkal foglalkozó állatorvosok esetében tényleg nagyban megváltozott például a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest, hiszen a rendszerváltás környékén körülbelül tízmillióra tették csak a sertésállomány létszámát, és ma már 3-3,5 millió sertésről beszélnek.

(11.50)

Tehát a csökkenés, főleg a haszonállatokban fellelhető csökkenés, teljesen egyértelmű. Pedig az élelmiszer-biztonság területén Magyarország nagyon pozitív eredményeket tud felmutatni. Éppen a nemzeti élelmiszer-biztonsági hivatal ellenőrzéséről készített, nemrégiben nyilvánosságra hozott statisztika szerint a Magyarországon forgalomban lévő élelmiszerek közül a problémásaknak a 80 százaléka külföldi eredetű. Tehát a magyar élelmiszer nagyon biztonságos és jó minőségű. Ezért is fontos lenne egyébként az, hogy mind a haszonállatokat, mind pedig a mezőgazdaság egyéb területeit sikerüljön talpra állítani. Tehát úgy gondolom, hogy az ügyelet kérdését nem kerülheti meg ez a törvény, és ezért nyújtottunk be ezzel kapcsolatban módosító javaslatokat.

A másik fontos kérdés, amiről szintén szólnom kell, az a kamara felépítése, illetve az, amit már több felszólaló is érintett, itt a területi szervek és a kis megyék kérdése. Elhangzott itt több felszólalótól is, hogy a kis megyék nem tudnak költséghatékonyan működni, azonban engem arról tájékoztattak kis megyében kamarai tisztségviselők, hogy még tartalékot is tudtak képezni. Tehát olyannyira költséghatékonyan működnek, hogy még tartalék is áll rendelkezésére a megyéknek.

Az, hogy önkéntes alapon több megye létrehozhasson egy területi szervet, ami több megye területére terjed ki tehát, az nem elvetendő abban az esetben, ha tényleg önkéntesen valósul ez meg. Ha az adott megyék szeretnének létrehozni ilyen szövetséget, akkor erre természetesen biztosítani kell a lehetőséget. Azonban fennáll annak a veszélye, hogy az adott megye, akár szomszédos megye állatorvosai nem ismerik annyira azokat a viszonyokat, amelyek egy másik megyében vannak, tehát adott esetben nem tudják úgy képviselni annak a megyének az érdekeit. Tehát itt az önkéntesség elemének a biztosítása elengedhetetlen a Jobbik szerint.

A harmadik kérdés, amiről beszélni szeretnék, ez a területi illetékesség kérdése, illetve az, hogy Magyarország teljes területére kiterjedhet az állatorvosi szolgáltató szolgáltatása. Ezt több szempontból aggályosnak tartjuk. Például ez alapján a szabályozás alapján előfordulhat az, hogy egy tőkeerős gyógyszercég, mondjuk, szerez ilyen jogosultságot, és állatorvos szolgáltatókkal akár az ország egész területére kiterjedő illetékességet szerez, és adott esetben elképzelhető az, hogy például a sürgősségi ellátás nem lesz biztosítható nagyobb telepeken, hiszen nincsen az a törvényben megszabva, hogy milyen messziről kell ellátni ezt az adott telepet. Jelenleg is működik egyébként olyan nagy létszámú telep, amit több mint száz kilométerről lát el egy állatorvos. Itt is nyilvánvaló, hogy sürgősségi ellátás itt nem biztosítható. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezeket a garanciális elemeket be kellene építeni a törvénybe, hogy olyan esetben nem végezhet egy állatorvos szolgáltató ilyen tevékenységet az ország egész illetékességi területén, hogyha járványvédelmi szempontból az aggályos, illetve a sürgősségi ellátás nem biztosítható.

Végül az egyeztetésről szeretnék én is beszélni, és nemcsak azt rovom fel, hogy mi, ellenzéki képviselők gyakorlatilag egy munkanap alatt kellett hogy az összes egyeztetést lefolytassuk, hiszen én magam megkerestem az állatorvosi kamara elnökét, és ő nagyon kimerítő és hosszú választ írt nekem a kérdéseimre, több levélváltásunk is volt, tehát így ezt az egyeztetést le tudtuk folytatni, elnök úr rugalmasságának és alaposságának köszönhetően is, azonban érkezett hozzánk olyan bejelentés is egy állatorvostól, aki a kamarai elöljárójától néhány napja kérte ennek a törvénynek a megtekinthetőségét, és azt a választ kapta rá, hogy nem nyilvános.

Tehát a kamarán belül is voltak olyanok, akikhez nem tudott eljutni ez a törvénytervezet. Ezért is lett volna szükség arra, hogy a kész kodifikált szöveget is megismerhessék az állatorvosok.

Ezek azok a kérdések, amelyekre választ várunk a vitában, illetve módosító javaslatokat nyújtottunk be.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 116 2012.06.26. 2:24  105-181

DÚRÓ DÓRA, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási bizottságban a kisebbségi vélemény megfogalmazói az ellenzéki pártok voltak, akik nemmel szavaztak az általános vitára való alkalmasság alkalmával, illetve Pokorni Zoltán elnök úr tartózkodott, és ő sem tartotta általános vitára alkalmasnak.

Mindhárom ellenzéki párt kifogásolta azt az eljárásrendet, amellyel a bizottság elé kerültek ezek a törvényjavaslatok és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosítása is, hiszen péntek délután nyújtották be az előterjesztők ezeket a javaslatokat, és hétfőn délelőtt 11 órakor a bizottsági ülésen már véleményt kellett mondani, így sérelmezte azt mind az MSZP, mind az LMP, mind a Jobbik, hogy nem állt egyetlenegy munkanap sem rendelkezésünkre ahhoz, hogy egyeztetéseket folytassunk, és a véleményünket kialakítsuk.

Ami a tartalmi kritikákat illeti, Pokorni Zoltán elnök úr az 5. § (1) bekezdését kritizálta, amely arról szól, hogy a helyi tanterv adott tantárgyához is csak azok közül a tankönyvek közül lehet választani, amelyeket a miniszter pályázati úton jóváhagy. Az elnök úr azt fejtette ki a bizottsági ülésen, hogy szerinte ezt nem lehet támogatni.

A miniszteri szerepvállalás kérdésében a miniszter erősítését több ellenzéki párt is kritika tárgyává tette, illetve elhangzott még az, hogy a szakképzési tankönyvek jóváhagyásában nem a szakképzésért felelős miniszternek, hanem szintén az oktatásért felelős miniszternek kellene nagyobb szerepet vállalnia. Szintén a kormánypárti padsorból hangzott el az az észrevétel, hogy ha a tankönyvek számának csökkentését, színvonaluk emelését tűzi ki célul a javaslat, akkor erre alkalmasabb eszköznek tartanák az akkreditáció feltételeinek a szigorítását és megváltoztatását, ahelyett, hogy kvázi egy ilyen párhuzamos rendszert hoznak létre a pályázatok és az akkreditáció között.

Így tehát az oktatási bizottságban 6 nem és 1 tartózkodás mellett került általános vitára a törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 120 2012.06.26. 1:28  105-181

DÚRÓ DÓRA, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a törvénnyel kapcsolatban is elmondhatnám ugyanazokat az eljárásra vonatkozóan, amit a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosításával kapcsolatban elmondtam. Nem szeretném ismételni magamat, azonban a bizottsági ülésen elhangzott ezzel kapcsolatban is az ellenzéki pártok részéről a méltatlan eljárás.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása kapcsán a bizottsági ülésen elhangzott az ellenzéki képviselők részéről, hogy egyik ellenzéki párt sem értett egyet az államosítással, és a vidék elsorvadását látják abban, hogy ezeket az iskolákat az állam veszi át, illetve a működésük biztosítását és fennmaradását nem látják biztosítottnak.

Elhangzott még a bizottsági ülésen az is kérdésként, illetve kritikaként, hogy az Országos Diákjogi Tanács és az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács megszüntetését is tartalmazza ez a törvényjavaslat. Az ellenzéki pártok ezt is tehát kifogás tárgyává tették, de a kritika legnagyobb része arra vonatkozott, hogy az államosítás folyamatával és magával az államosítással sem értettek egyet, és ezért az ellenzéknek mind a három pártja nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 126 2012.06.26. 1:34  105-181

DÚRÓ DÓRA, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyik ellenzéki párt sem támogatta az általános vitára való alkalmasságot a felsőoktatási törvény esetében sem. Az eljárásra vonatkozó kritikák ugyanazok, mint az előbbi két esetben voltak.

A tartalmi kritikákra térve az LMP és a Jobbik volt az, amely a hallgatói szerződés mikéntjét, illetve a garanciális elemeinek a hiányát megfogalmazta, és ehhez a véleményhez csatlakozott az egyébként az általános vitára igennel szavazó Pokorni Zoltán elnök úr is. Az MSZP részéről pedig elsősorban a MAB-ra vonatkozó rendelkezéseket, egész pontosan a felülvizsgálati bizottság létrehozásának módjára vonatkozó rendelkezést kritizálta Hiller István, illetve a MAB-bal kapcsolatos általános kritikáját fejezte ki.

Elhangzott még az, hogy kerettörvénynek szánták a felsőoktatási törvényt, és máris módosítják az előtt, hogy hatályba sem lépett.

(14.50)

Ezt is kritika tárgyává tették az ellenzékiek, valamint a tanító-, konduktorképzés esetében azt, hogy a kötelező gyakorlati idő - a 8 féléven túl kötelező gyakorlati idő, a két féléves gyakorlati idő - kikerül a képzési követelmények közül. Ezzel sem értett egyet az ellenzék több képviselője, és ezek miatt a kritikák miatt annak az általános vitára való alkalmasságát egyik ellenzéki párt sem támogatta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 136 2012.06.26. 22:47  105-181

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Három olyan törvényjavaslatot tárgyalunk most együttesen, amelyeknek nem sok közük van egymáshoz, különböző területeket érintenek, talán az egyetlen közös az bennük, hogy mindegyik az oktatást érinti, de hát elég távol állnak egymástól.

Mielőtt a konkrét tartalmi elemekre rátérnék, egy kicsit az oktatáspolitikai helyzetről szeretnék beszélni, illetve arról, hogy miért kerül most sor ezeknek a törvényeknek a módosítására, és az hogyan történik. A kisebbségi vélemény ismertetésekor is elmondtam, hogy az az eljárás, ahogy az a bizottság elé került, méltatlan volt, hiszen nem volt egyetlen munkanapunk sem arra, hogy ezekről a törvényekről egyeztessünk, és úgy kellett a bizottságban véleményt alkotnunk róla és érdemi vitát folytatni, hiszen a bizottsági ülés is arra való, hogy ott is elmondjuk az észrevételeinket, és vitákat folytassunk ezekről.

Emellett ki kell emelni azt is, hogy olyan törvények módosításáról van szó a köznevelési és a felsőoktatási törvény esetében, amelyek még nem léptek hatályba, illetve nagy részük nem lépett hatályba, mégis máris a módosítására kerül sor kormánypárti részről. Tehát nem arról van szó, hogy az ellenzék szeretné a saját elképzeléseit ezekben a törvényekben eszközölni, hanem kormánypárti oldalról érkezik, és nem is kis terjedelmű módosítás. Az egyik módosító javaslat 40 oldalas. És mindez annak ellenére történik, hogy még nem lépett hatályba, ráadásul államtitkár asszony rendszeresen azzal védekezett a felsőoktatási és a köznevelési törvény esetében is, hogy kerettörvényeket fog alkotni az Országgyűlés, és a részletszabályokat alacsonyabb szintű jogszabályokban kívánják megalkotni. Arra hivatkozott államtitkár asszony, hogy az 1993-as közoktatási törvényt is számos alkalommal módosítani kellett, de ez majd nem így lesz a köznevelési és felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. Nos, nemcsak ezeket a törvényeket módosítjuk tehát a hatálybalépésük előtt, fél évvel az elfogadásuk után, hanem ugyanez történt a szakképzési törvény esetében is, amit szintén tavaly év végén fogadott el az Országgyűlés, és már annak a módosítását is elfogadtuk.

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvénnyel kezdeném a konkrét észrevételeink ismertetését. Egyetértek az előterjesztő azon szándékaival, hogy a tankönyvek színvonalának emelése szükséges, és azzal is, hogy túlságosan liberális és kínálatközpontú a tankönyvpiac. A tankönyvek néha már-már a szórakoztató irodalomra hasonlítanak Magyarországon, annyira röhejes mondatokat lehet olvasni bennük, amelyek olvasása közben az ember nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. Még a feladatmegoldó könyvekben is olyan indokolások és feladatok szerepelnek, amelyek egyáltalán nem szolgálják azt, hogy a gyerekek megértsék azokat, és elsajátítsák azt a tudást, amire szükségük lenne. Például olyan magyarázatok vannak egy-egy feleletválasztós teszttankönyvben, hogy azért a d) megoldás a jó, mert a másik három nem jó. Ebből aztán nagyon meg fogja tanulni a gyerek, hogy miért az a jó megoldás.

A szándékkal tehát egyetértünk, ugyanakkor nem látjuk biztosítottnak a tankönyvek esetében, hogy a szakmai szempontok fognak érvényesülni a későbbiekben, ha a miniszter lesz az, aki dönt arról, hogy mi válhat tankönyvvé, mi kerülhet az iskolások asztalára. Nem tartjuk ördögtől valónak azt, hogy a miniszter ebben szerepet kapjon, azonban elutasítjuk azt, hogy kizárólagosan ő legyen a döntéshozó, pláne abban a helyzetben, amelyben most vagyunk, ugyanis egy olyan mamutminisztérium minisztere fog dönteni Balog miniszter úr személyében, amelyben annyira sok terület kapott helyet, aminek következtében nyilvánvaló, hogy nincs olyan ember, aki megalapozott döntéseket tudna hozni mindegyik terület esetében. Ezért úgy gondoljuk - egyébként függetlenül miniszter úr vagy államtitkár asszony személyétől -, hogy nem lehet megalapozott döntéseket hozni, ráadásul olyan rövid idő alatt, mint ami rendelkezésre áll. Jövő évben már be szeretnék vezetni a tartós tankönyveket, amelynek az ideje már nagyon sürgető, és kétséges az, hogy a kivitelezés megvalósítható-e a 2013 szeptemberében kezdődő tanévre. Azt javasoljuk ebben a tekintetben, hogy az akkreditáció, ami egy szakmai testület által végzett munka, maradjon meg, és a miniszter egyetértési jogot gyakoroljon, illetve a szakmai munkába szálljon be, vagy pedig csak azokról a tankönyvekről mondjon véleményt, amelyek átestek ezen a szakmai szűrőn. Ennek a kiiktatását egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak.

A kormánypárti képviselők - és ez Pálffy képviselő úr részéről el is hangzott - nyilván személyi garanciát látnak államtitkár asszonyban arra, hogy minőségi tankönyvek fognak a diákok elé kerülni, azonban egy jogállamban a személyi garanciákra nem adhatunk, és olyan biztosítékokat kell beépíteni, amelyek függetlenek attól a személytől, aki ezeket a döntéseket hozza. Egyébként korábban az egyik bizottsági ülésünkön foglalkoztunk azzal, hogy az új tankönyvek el fognak-e készülni a megadott határidőre, és az új NAT-ban és a kerettantervekben egyébként helyesen kötelezőként megjelölt tartalmi elemeket sikerül-e a tankönyvekbe beépíteni. Államtitkár asszony sajtónyilatkozataiból is észlelhettük, ő maga is kétségbe vonja azt, hogy ez sikerülni fog-e 2013 szeptemberéig, tehát hogy addigra el fog-e készülni minden, és a gyerekek valóban elkezdhetik-e az új tankönyvekből a tanulást. S akkor egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ha nem készülnek el, akkor év közben fogják lecserélni a tankönyveket az új, immár tartós tankönyvekre. Mit ezt nem tartjuk elfogadhatónak. Ha a kormány a saját maga által szabott határidőt sem tudja betartani, akkor sajnos nem tudjuk elfogadni, hogy megalapozott döntés fog születni erre vonatkozóan.

Még egy kérdésről beszélnék, ami talán nem tűnik annyira kardinálisnak, de egy koncepcionális különbség apró területen történő megmutatkozása, ez pedig a szakképzési tankönyvek elfogadása, illetve annak a kérdése, hogy a szakképzést a köznevelés részének tekintjük-e. A Jobbik álláspontja szerint a szakképzést a köznevelés részének kell tekinteni. A jelenlegi kormányzati struktúrában a gazdasági minisztériumhoz tartozik, a kormány tehát úgy gondolta, hogy nem az oktatási államtitkárság az, amelyik ezzel a területtel foglalkozik, ezért ebben a módosításban megjelenik az, hogy a szakképzésért felelős miniszter az, aki a szakképzési tankönyveket jóváhagyja.

(16.00)

Ez tehát egy olyan koncepcionális különbség megmutatkozása csupán, amit a szakképzési törvény és a köznevelési törvény kapcsán már jeleztünk, de most is fontosnak tartottam elmondani, hogy nem értünk azzal egyet.

Rátérve a köznevelési törvényre, fontosnak tartom az államosítás kapcsán elmondani a Jobbik álláspontját. Azzal védekezik, illetve azzal indokolja a kormányzat az iskolák államosítását, hogy így tudja fenntartani az iskolákat, így tudja biztosítani a működésüket, valamint a színvonal emelkedését, kvázi majdhogynem a kiegyenlítődését várják attól, hogy az állam lesz az iskolák fenntartója. Ennek semmilyen biztosítékát, semmilyen garanciáját nem látjuk önmagában attól, hogy az állam veszi át az iskolák fenntartását, és arra sincs egyébként garanciális elem a törvényben, hogy ha az állam átvesz egy iskolát, annak a fenntartását a későbbiekben is vállalja. Tehát az iskolabezárások réme továbbra is fenyeget, hiszen ha eddig is lett volna megfelelő forrás arra, hogy ezek az iskolák fennmaradhassanak, az állam eddig is biztosíthatta volna az önkormányzati szektor számára.

Sokkal inkább úgy gondoljuk, ami több paragrafusban és módosításban is megjelenik, hogy sajnos a vidék elsorvadásáról van szó, tehát az önkormányzatoknak - ez sok tekintetben észlelhető - le kell mondaniuk olyan feladatokról, amelyeket eddig például az önkormányzat, a település jegyzője látott el, azok most a kormányhivatalokhoz kerülnek, tehát csúsztatnak fel hatásköröket eggyel magasabb szintre, és így a településektől is elvonják ezeket a hatásköröket. Már magával az államosítással sem értettünk tehát egyet, hiszen nem látjuk azokat a hipotéziseket megalapozottnak, amelyekkel a kormány számol, hiszen a színvonal, egy általános iskola vagy akár egy középiskola színvonala nem kizárólag a fenntartótól függ, és nem látjuk azt sem biztosítottnak, hogy az állami fenntartással olyan színvonal-emelkedés indulhat be ezekben a kistelepülési iskolákban vagy akár a nagytelepülési iskolákban, olyan pluszszolgáltatásokra, plusz oktatási programok elérésére lesz lehetőség, ami eddig nem volt meg. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez nem fogja megoldani a felzárkóztatást, és nem fogja a különbségeket kiegyenlíteni vagy közelebb hozni egymáshoz, arra viszont nagyon is alkalmas, hogy a helyi önkormányzatoktól rengeteg döntési lehetőséget és a döntésbe való beleszólás jogát elvegyék.

Ez a köznevelési törvénymódosítás megszünteti az Országos Diákjogi Tanácsot és az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanácsot is, amiről szintén szólnunk kell, de már az előbbiekben elfogadott köznevelési törvény megszüntette a Közoktatási Tanácsot is, és ennek a folytatása zajlik. Ezek olyan konzultációs testületek, amelyek bevonása a döntéshozatalba elengedhetetlen, és nem értjük, hogy miért kell megszüntetni ezeket.

A köznevelési törvény kapcsán az egyik sajtónyilatkozatban azt mondták, hogy majd az Oktatási Hivatal egyeztetni fog a helyi önkormányzatokkal arra vonatkozóan, hogyan veszik át az iskolákat, és ennek hogyan fog zajlani az egész menete. Azonban felhívnám a figyelmet, hogy igen rövid idő áll rendelkezésére az Oktatási Hivatalnak arra, hogy ezt megtegye, és érdemi konzultációt tudjon folytatni az iskolákkal, hiszen 2013. január 1-jétől ez a rendszer meg fog valósulni, és szinte képtelenség, hogy addig az összes érintett önkormányzattal egyeztessenek, még akkor is, ha csak a 3 ezer fő alatti településeket vesszük számba, illetve a 3 ezer fő alatti iskolafenntartó önkormányzatokat. Tehát ez az időtényező is arra enged következtetni, hogy itt érdemi egyeztetés nem fog történni.

A felsőoktatási törvényre áttérve: ugyanazokat el lehet mondani ennek módosítása kapcsán, amit a köznevelésinél elmondtam előzetesen, hogy egy kerettörvénynek szánták, mégis módosítják már a hatálybalépése előtt. Itt majdhogynem azt mondták, szinte csak jogtechnikai pontosításokról van szó. Természetesen azok is vannak benne sok helyen, azonban itt kőkemény tartalmi változásokat eszközölnek több tekintetben is. Ezek a módosítások illeszkednek azokba az elképzelésekbe, amelyeket az eredeti törvény vitája során képviseltek, de mi nem értünk egyet ezekkel, ezért szeretnék ezekre rávilágítani. Egyrészt itt is megfigyelhettük azt, amit a tankönyvpiac rendjéről szóló törvénynél, hogy a minisztert erősítik meg, szemben azokkal az intézményekkel vagy a rektorokkal, olyan pluszjogosítványokat kap a miniszter, amit eddig a rektor vagy az intézmény szenátusa gyakorolt. Itt, úgy gondoljuk, erre semmi szükség nincsen, sőt az ellenkezője lenne jó, ha azokat a döntéseket, akár a személyi döntéseket, amelyeket az intézmény meg tud hozni a saját hatáskörében, a saját hatáskörében hozza meg, nincsen szükség a miniszter közreműködésére, illetve a döntéshozatalba történő bevonására.

Nagyon fontos beszélni a hallgatói szerződésről, amelyet szintén ez a módosítás eszközöl a felsőoktatási törvényben, azonban semmilyen garanciális elemet nem tartalmaz. Az általános szabálya van mindössze leírva, de a részletszabályok nincsenek a törvénybe foglalva, csak egy kormányrendelet rendelkezik arról, hogy milyen feltételekkel, kinek kell visszafizetnie a képzése idejére vonatkozó összeget. Nagyon nehéz kérdés a hallgatói szerződések megítélése, hiszen egyrészről látjuk azt, hogy a kivándorlási szándék Magyarországról az elmúlt 20 évben soha nem volt olyan magas, mint napjainkban, és 2010 óta is a másfélszeresére nőtt azoknak a fiataloknak és általában azoknak a magyar embereknek a száma, akik külföldön terveznek munkavállalást, illetve boldogulást. Nagyon fontos itt elmondani azt, hogy külön kell választani azokat a fiatalokat, akik tapasztalatszerzés okán, tapasztalatszerzésért mennek külföldre egy-két félévet, évet tanulni, nyelvet tanulni, utána visszajönnek Magyarországra, és adott esetben itt szerzik meg a képzettségüket, vagy legalábbis itt fognak munkába állni. Természetesen ezt nem ellenezzük, hanem támogatjuk. Nagyon fontos az, amit hallgatói mobilitásnak nevezünk, hogy megismerkedjenek más intézményekkel, más országok oktatási rendszereivel is.

Azonban itt a kivándorlás során elsősorban nem erről van szó. Amikor arról beszélünk, hogy soha nem volt ilyen magas a kivándorlók aránya, akkor hozzá kell tenni, hogy döntő többségük hosszú távú, akár végleges letelepedést tervez külföldön. Tehát nem az a probléma, hogy most megnyíltak a lehetőségek a magyar felsőoktatási hallgatók előtt, most élnek azzal a lehetőséggel, hogy külföldön folytassanak tanulmányokat, de utána hazajönnek, hanem az a probléma, hogy kimennek külföldre, és nem is terveznek hazajönni. Ez a probléma, és ez az, aminek, úgy gondoljuk, gátat kell szabni, és ez az, amit korlátozni kell. Azzal az elvvel tehát, hogy az állami pénzen képzett fiatalok valamilyen módon a közért dolgozzanak, és az ő munkájuk adóforintjai hasznosuljanak Magyarország számára, egyet tudunk érteni, azonban garanciális elemeket kell a törvénybe beépítenünk ahhoz, hogy ne egy alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg ennek a feltételét, és valóban garanciákat teremtsünk erre vonatkozóan.

A pénzkivonásról a mai napirend előtti felszólalásomban is beszéltem, illetve a tegnapi bizottsági ülésen maga a kormány képviselője mondta el, hogy igen, 26 milliárd forintot kivonnak a jövő évben a felsőoktatásból. Az, hogy most átcsoportosítják a 10 ezer részösztöndíjas hallgatói helyről 5 ezer teljes egészében államilag finanszírozott képzési helyre azt a pénzt, az nem jelenti azt, hogy most pluszforrásokhoz jut hozzá a felsőoktatás. Ezt a pénzt eddig is belekalkulálták, csak 10 ezer résztandíjas hallgatóra költötték volna el, ha lett volna jelentkező.

(16.10)

De mivel nem volt jelentkező, ezért át kell csoportosítani a pénzt, és a kormány most erre azt a megoldást találta, hogy ötezer államilag finanszírozott hallgató tanulmányait fogja ebből biztosítani. De ez eddig is ott volt az oktatásra fordítandó összegben, csak az egyik zsebükből áttették a másikba.

A tanító- és a konduktorkérdést Pósán képviselő úr is érintette a felszólalásában. Mi úgy gondoljuk, a Jobbik szerint szükséges a gyakorlat eltöltése, de akár ezt úgy is megtehetjük, hogy a 8 féléves időn belül kell valamikor eltölteni a gyakorlatot, és nem feltétlenül szükséges az, hogy az alapképzés esetében 8 félév plusz 2 félév legyen, vagy lehet az, hogy a 8 féléven belül egy vagy két félévet töltenek el gyakorlati idővel. Azonban annak biztosítását, hogy legyen benne gyakorlati idő, fontosnak tartjuk.

Rátérve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elmúlt kétéves hányattatásaira, engedjék meg, hogy itt egy kicsit többet időzzek. A MAB költségvetésével kell kezdenem, hiszen a két évvel ezelőtt beterjesztett törvényjavaslatban még az szerepelt, hogy a MAB éves költségvetése 210 millió forint, és önálló sorként szerepelt a központi költségvetésben, majd jövőre önálló sorként már nem szerepelt, hanem egy 76 milliós összeg volt elkülönítve a MAB-nak és az FTT-nek összesen az éves működésére. Tehát elég brutálisan és elég drasztikusan visszanyesték egyik évről a másikra a MAB költségvetését, ami így a működését tette kétségessé.

Másrészt az összetételével kapcsolatban is elég radikális átalakítást végeztek, de nem a szakmaiságot, hanem a politikai függést növelték, hiszen míg korábban a MAB egy szakmai összetételű szervezet volt, most már több mint a felét így vagy úgy a minisztertől függő emberek alkotják, tehát most már sokkal inkább tekinthető politikailag irányított testületnek maga a MAB is az új törvény alapján létrejövő összetételében, mint korábban volt. Ezt súlyos hibának tartjuk. Az akkreditáció nem játék, és nagyon fontos lenne, hogy minél inkább a szakma szempontjai érvényesüljenek ebben a tekintetben.

De nem volt elég az, hogy a költségvetési támogatását radikálisan visszanyesték, nem volt elég az, hogy az összetételét is megváltoztatták, de a jogkörét is brutálisan szűkítették. A legtöbb területen az eddigi döntéshozói jogköre az új felsőoktatási törvényben már véleményező jogkörré esett vissza, tehát majdhogynem kivégezték ezt a szervezetet. Plusz erre jön rá még a hab a tortán, az a felülvizsgálati bizottság, amelyet létre lehet hozni. Lehet azt mondani, hogy a MAB fölött legyen egy ilyen bizottság, és legyen egy úgymond jogorvoslati fórum a MAB döntéseivel szemben, de hogy ennek a tagjait kizárólag a miniszter delegálja, szerintem elfogadhatatlan, és nem a szakmai szempontok érvényesülésének garanciája. Ugyanúgy, ahogy a tankönyveknél is előírhatják azt, hogy kevesebb tankönyv legyen magasabb színvonalon és kevésbé piacorientált, ez rendben van, a MAB-nál is lehet azt, igen, ez egy elfogadható érvelés, hogy legyen egy felülvizsgálati bizottság, de ahogy a tankönyvpiacnál nem a miniszter az, aki a szakmaiság biztosítéka, úgy a MAB felülvizsgálati bizottságánál sem a miniszter által delegált személyek azok, akik a szakmaiság biztosítékát jelentik.

Tehát úgy gondoljuk, hogy jogos mind a kettő törekvés, egyetértünk a törekvésekkel, de nem jól kivitelezik azokat. Sokkal jobb lenne, ha a tudomány képviselőiből állna össze a MAB felülvizsgálati bizottsága, és, ahogy említettem, a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény esetében az akkreditáció mellett lenne a miniszternek egyetértési joga, és így a szakmai szempontok is biztosítva lennének, de a miniszter is igen fontos szerepet kaphatna.

Ezek azok a legfőbb pontok, amelyeket kritikaként szerettem volna megfogalmazni, és amelyekre módosító javaslatokat fogunk benyújtani, de sajnos ebben a formában egyik törvényt sem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 73 2012.06.29. 2:01  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A tisztelt Gajda Róbert képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy az ifjúságpolitika területén az eddigi intézkedéseik nem jártak sikerrel, hiszen 2010 óta, az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta a kivándorlási kedv másfélszeresére nőtt Magyarországon, főleg a fiatalok körében, és az elmúlt 20 évben, a rendszerváltás óta ilyen magas mértéket soha nem mutatott. Nem arról van szó, hogy a fiatalok átmenetileg, tapasztalatszerzés céljából egy-két félévet, egy-két évet külföldön tanulnak vagy dolgoznak, és azután hazatérnek, hanem ez a kifejezetten a hosszú távú letelepedést vagy akár a végleges letelepedést külföldön tervezők aránya Magyarországon, a magyar fiatalok körében.

A családalapítás tekintetében bevezették a gondozási díjat, illetve az önkormányzatoknak megadták ezt a lehetőséget, miközben természetesen a forrásokat elvonták tőlük, ami szintén nem a családalapítást segíti. Ugyanis míg 30 éve azt láttuk, hogy ha segítik az anyákat abban, hogy otthon maradhassanak, akkor magasabb volt a születésszám, mára megfordult, és sokkal inkább az tapasztalható Európában, hogy akkor sikerül a születésszámot növelni, hogyha a nőknek a munkaerőpiacra való visszatérését segíti az állam, és a gyermekek napközbeni ellátását fejleszti. A gondozási díj bevezetése ezzel ellentétes irányba hat, ezért a családalapítást nem segíti.

Másrészt szintén egy olyan foglalkoztatási adatot szeretnék mondani, ami az Orbán-kormány idejére vonatkozik, tehát nem lehet a szocialistákra fogni ezt a csökkenést. A 29 év alattiak foglalkoztatása az elmúlt egy évben szintén csökkent, tehát nemhogy az egymillió új munkahelyből nem jut a fiataloknak, hanem a közel 30 százalékos munkanélküliségüket sem sikerült csökkenteni, sőt az elmúlt egy évben ez még növekedett is. Ezek az intézkedések tehát nem nevezhetők ifjúságpolitikai sikernek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 81 2012.06.29. 1:49  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Gajda Képviselő Úr! Ezeket a számokat nem én találtam ki, én problémákra igyekszem felhívni a kormányzat figyelmét, amelyekre eddig nem sikerült megoldást találniuk. A Jobbik ezekre a problémákra is elmondta itt a költségvetési vitában is a javaslatait, és korábban számos alkalommal a Ház elé hoztuk a megoldási javaslatainkat. A népesedési problémákkal éppen Z. Kárpát Dániel képviselő úr a tegnapi napon tíz percben ecsetelte azt, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy ezt a válságot meg tudják oldani.

Másrészt Pálffy képviselő úrnak mondanám, hogy a felsőoktatás átalakítása nem annyira egyszerű, mint ahogy azt ön itt felvázolta. Az, hogy a keretszámokat hogyan csökkentik, igen problémás dolog. Például a jogászképzés keretszámait drasztikusan visszanyesték, és 2013 szeptemberétől az államilag finanszírozott jogászok képzése akár meg is szűnhet Magyarországon. Ezt nem támasztják alá a munkaerő-piaci adatok. A legfrissebb, 2011-es felmérés szerint a friss diplomások esetében a jogász végzettségűek körében az elhelyezkedés mind az időt tekintve, mind pedig a munka illeszkedését a végzettséghez és a szakterülethez képest a diplomások közötti átlag felett van.

Tehát azt mondhatjuk, hogy a jogász végzettségűek hamarabb találnak munkát, mint más diplomások. Az általuk végzett munka nagyobb arányban követeli meg a felsőfokú végzettséget, mint a diplomás átlag, és a saját szakterületükön, tehát jogi területen dolgoznak szintén nagyobb arányban, mint az átlag diplomások. Ezek az adatok nem támasztják alá a kormányzat intézkedését, azt mondhatjuk tehát, hogy ez egy hibás lépés volt a Fidesz részéről. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 135 2012.06.29. 6:02  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször elhangzott a vitában, hogy a közoktatásra fordítandó állami finanszírozás mértéke növekszik, ami valóban így van, csak azt is hozzá kell tenni, hogy az állam szerepvállalása és azok a feladatok is növekednek a közoktatás tekintetében, amelyeket az állam most az önkormányzatoktól átvállal, hiszen az iskolák többségének, sőt döntő többségének a fenntartója a későbbiekben az állam lesz, így nyilvánvaló az, hogy növelni kell az állam költségvetését e tekintetben. Mindazonáltal azt nem vitatjuk, és a bizottsági ülésen kiderült számunkra is, hogy az életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetésének a költségeit valóban jelen pillanatban tartalmazza a költségvetés. Azonban hogy ez mennyire nem volt egyértelmű, azt mutatja az, hogy maga az oktatási államtitkárság is az egyik internetes hírportál érdeklődésére aggodalmát fejezte ki, hogy mindössze 10 milliárd forintot látott a költségvetésben - valóban megtévesztő módon - a pedagógus-életpálya bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. Ezen a címen csak ennyit tartalmaz a költségvetés, és több helyen szétszórva találjuk meg az ennek bevezetésével járó további forrásokat.

Az iskolák fenntartásával kapcsolatban azonban elég nagy bizonytalanságot láthatunk, hiszen még most van az Országgyűlés előtt az a törvényjavaslat, amely a még hatályba nem lépett köznevelési törvényt máris módosítani szeretné, és meghatározza azokat a pontos feltételeket, amelyek ezután az önkormányzatok feladatellátásának, működtetésének szabályait fogják meghatározni, és azt, hogy a fenntartó mit fog ellátni. De ez alapján tehát nem látjuk azt jelen pillanatban, hogy milyen feltételekkel tarthatja meg egy önkormányzat az iskoláját, illetve hogy hány önkormányzat lesz az, amelyik át szeretné vállalni, illetve továbbra is meg szeretné tartani ezt a fenntartói minőségét. Így igen kétséges az, hogy a központi költségvetés is mennyi pénzt fordít arra, hogy az állam az átvett iskolákat majd tudja fenntartóként a későbbiekben is működtetni.

Hogy milyen bizonytalanság van ezzel kapcsolatban, azt az is mutatja, hogy ehhez a köznevelési törvény módosítását célzó javaslathoz is csak a kormánypárti oldalról több mint 50, az egész Országgyűlésből pedig több mint 80 módosító javaslat érkezett be. Tehát még azt sem tudhatjuk, hogy milyen feltételei lesznek a fenntartásnak, illetve a működtetésnek, és hogy hány önkormányzat tudja vállalni a későbbiekben is ezeket a feladatokat. Így a központi költségvetésben meghatározni az erre fordítandó forrásokat, tehát igencsak zsákbamacskaként szerepel.

Például arra a határra vonatkozó módosító javaslatokat is találunk, amely 3 ezer főben határozza meg azt, hogy az állam átveszi az önkormányzatoktól a fenntartást. Erre vonatkozóan is több alternatíva szerepel, tehát igencsak nagy a bizonytalanság ebben a tekintetben.

Azt azonban valóban nem lehet vitatni, hogy a felsőoktatásból ebben az évben 26 milliárdot von ki a kormányzat, és gyakran hivatkoznak pozitív külföldi példaként Finnországra és a finn oktatási rendszerre. Arról kell tájékoztatnom önöket, de bizonyára önök is tudják, hogy ebben a válságos időben is Finnország a felsőoktatásra fordítandó költségvetési forrásokat növeli, de egyébként a velünk szomszédos Ausztria is, hiszen a válságból is csak a képzett munkaerővel lehet kilábalni.

Ha az Orbán-kormány tevékenységét figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy az egyetemek és főiskolák támogatása a 2011-es költségvetési évről 2013-ra a tervezet szerint 55 milliárd forinttal csökken. Tehát ez az az összeg, amit két év alatt az egyetemek, főiskolák támogatásából a kormány kivont.

Természetesen ez összefüggésben van a keretszámok csökkentésével is, amelyet már nagyon sokszor bíráltunk itt az Országgyűlés falai között, és még egy olyan aspektus van ezzel kapcsolatban, amit szeretnék kiemelni, ez pedig a diákhitel átalakítása, illetve a kamattámogatása. Az, hogy legyen kamattámogatás, azzal természetesen egyetértünk, azonban felháborítónak tartjuk az Oktatási Hivatal azon tájékoztatását, hogy minél több fiatalt szeretnének bevonni a diákhitel lehetőségébe, és az Oktatási Hivatalnak célja az, hogy minél többen vegyék fel a diákhitelt.

Az eddig működő diákhitelrendszerben is azt láthattuk, hogy a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta, hogy ő úgy is el tudta volna végezni az egyetemet vagy a főiskolát, hogy nem veszi fel a diákhitelt. Tehát többségében voltak azok a fiatalok, akik fölöslegesen adósították el magukat az egyetemi éveik alatt, hiszen a tanulmányaik elvégzéséhez erre nem lett volna szükség.

Nyilván ez önbevalláson alapuló adat, és még ha torzít is, mondjuk, ha ennek egy kicsit több mint a felét vesszük igaznak, akkor is százezer olyan fiatalról beszélünk, akik fölöslegesen adósították el magukat az egyetemi éveik alatt. Ez egy nagyon magas szám, és úgy gondoljuk, sokkal igazságosabb lenne egy olyan felsőoktatási rendszer, amikor valaki a tehetsége alapján és nem a tehetőssége alapján boldogulna. Ha például nem került volna ki a felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi előirányzata, tavaly még benne volt a költségvetésben 3 milliárd forinttal, az idén nem szerepel külön címsorként, tehát ha ez nem kerülne ki, akkor sokkal igazságosabb felsőoktatási rendszert alakíthatnánk ki, és nem lenne szükség arra, hogy több mint százezer diákot, hallgatót fiatal korában fölöslegesen eladósítsunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 143 2012.06.29. 0:55  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Pósán képviselő úrnak mondanám, hogy nyilvánvalóan a Diákhitel 2. elválasztása a Diákhitel 1-től egy pozitív lépés, és nem is azt kifogásoltam, hogy ezt megteszik. De azt is látni kell, hogy a felsőoktatási hallgatók költségei nem fognak csökkenni, sőt a keretszámok csökkenésével, az államilag finanszírozott keretszámok csökkenésével, ha valaki szeretne tanulni, és azonos számú hallgató szeretne tanulni, akkor többeknek kell fizetniük a képzésükért. Elsősorban arra a kommunikációs felelősségre szerettem volna felhívni a figyelmet, amely az Oktatási Hivatalnál és a kormánynál van meg, hogy ne arra biztassák a fiatalokat, hogy minél többen vegyenek fel diákhitelt, hanem hívják fel a figyelmet arra a felelősségre, amely ezzel együtt jár, és hogy később milyen kötelezettségei lesznek a fiataloknak a diákhitel visszafizetése során.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 147 2012.06.29. 0:47  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Sáringer-Kenyeres képviselő úrnak mondanám, hogy természetesen tisztában vagyok az átsorolás lehetőségével, de itt nem erről van szó.

Arról van szó, hogy eddig 53 ezer magyar fiatalt illetett meg az (Sáringer-Kenyeres Tamás közbeszólása.), hogy államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben vegyen részt, most már 35 ezret fog megilletni. (Sáringer-Kenyeres Tamás: Így van.) És természetesen az, hogy önök állandóan azt mondják, hogy nincs tandíj (Sáringer-Kenyeres Tamás: Nagyon helyes!), ez játék a szavakkal. Akkor is, hogy ha ezer fő lenne államilag finanszírozott, akkor is mondhatnák, hogy persze, nincsen tandíj, mert annak az ezer főnek biztosítják a képzést.

Itt arról van szó, hogy drasztikusan csökken azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik államilag finanszírozott képzésben tanulhatnak, és ez az, amit kifogásoltunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 151 2012.06.29. 1:33  1-270

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azok a dolgok, amikről ön beszél, hogy olyan képzések finanszírozási keretét, illetve keretszámát csökkenti a kormány, amikre nincsen szükség, ez is valóban így van, és vannak ilyenek, de ezek marginálisak ahhoz képest, ami az össztömeget érinti. És ez a csökkentés valóban beszűkíti a lehetőségeket, egyrészt.

Másrészt önnek igaza lenne akkor abban, hogy a szegény fiatalok előtt megvan a lehetőség, hogy a felsőoktatásba bekerüljenek, ha nem olyan lenne a közoktatási rendszer jelen pillanatban, mint amilyen. Az OECD-országok összehasonlításában Magyarország majdhogynem a sereghajtó, sőt a sereghajtók között szerepel abban a tekintetben, hogy a család anyagi helyzetéből következő hátrányokat fel tudja-e zárkóztatni, ki tudja-e küszöbölni. Ez nem így van! Magyarországon az iskolarendszer nemhogy csökkenti, hanem még növeli is a család anyagi helyzetéből következő különbségeket a gyerekek között, tehát a közoktatási rendszer egy óriási gátja annak, hogy a szegény gyerekek felsőoktatási hallgatókká váljanak, és felsőoktatási tanulmányokat folytassanak.

Tehát elképzelhető természetesen az, azzal szoktak érvelni, hogy majd a köznevelési rendszer felzárkóztatja ezeket a gyerekeket. Elképzelhető, hogy ez így van, bár ennek kapcsán is vannak nagyon komoly kétségeim, de hogyha ez meg is történik, az még legalább hét-nyolc év, mire odajutnak azok a gyerekek. És önök nem várják meg ezt az időpontot, hanem már most csökkentik a felsőoktatás keretszámait.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 200 2012.07.06. 7:13  69-321

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik kiemelt ágazatként tekint az oktatásra, és erről tanúskodik az a módosítójavaslat-csomag, amelyet a közoktatásra és elsősorban a jövő évi költségvetés tervezésekor a felsőoktatásra vonatkozóan benyújtottunk.

A második Orbán-kormány kétéves időtartama alatt a felsőoktatásra fordítandó összeg 55 milliárd forinttal csökkent. Ha megnézzük a 2011-es költségvetésben az erre fordítandó összeget, az egyetemek, főiskolák működésére fordítandó összeget és a most beterjesztett költségvetésben ugyanezt a címsort, akkor látjuk, hogy ez a különbség rajzolódik ki. Ezért az erre vonatkozó módosító javaslatunkban arra tettünk kísérletet, hogy az Országgyűlés állítsa vissza a 2011-es szintet a felsőoktatás intézményeinek támogatásában. Nem szerettünk volna olyan demagóg vagy a földtől elrugaszkodott javaslatot megfogalmazni, ami nyilvánvalóan vállalhatatlan, és amihez a megfelelő összeg nem áll rendelkezésre, azonban ha 2011-ben sikerült az Orbán-kormánynak ilyen összegű támogatást biztosítani a felsőoktatás számára, akkor, úgy gondoljuk, ezt a szintet tartani kellene, és csak nominál értéken tartanánk meg ennek a módosító javaslatnak az alapján is. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy olyan javaslat lehet, amelyet a kormánypártok is támogathatnak, azonban egyik bizottságban sem nyerte el a fideszes, KDNP-s képviselőknek a támogatását.

A felsőoktatás vonatkozásában egy másik címsorról is beszélnünk kell, ami egész egyszerűen eltűnt az idénre vonatkozó költségvetésből, ez pedig a felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi előirányzata. Tavaly 2,9 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés erre a célra, és idén ez nem található meg külön sorként a számok között, tehát eltűnt ez a 2,9 milliárd forint, és ha a fejezeti indokolásokat átböngésszük, azokban sincs benne, hogy melyik címsor tartalmazza ezt az összeget. Annyit találunk csak, hogy a Wekerle Sándor Alapkezelő az, amely ennek a lebonyolításában közreműködik, de hogy mennyi ez az összeg a következő évi költségvetésben, az nem derül ki számunkra. És amikor a bizottsági ülésen feltettük a kérdést a kormány képviselőjének, akkor tőle sem kaptunk választ, hogy ez melyik címsorba került bele, és hogy mennyi lesz a következő évre vonatkozóan. Ezért is terjesztettünk elő módosító javaslatot erre vonatkozóan is, hiszen tudjuk, hogy a kormánynak törekvése az, hogy a felsőoktatási keretszámokat, legalábbis az államilag finanszírozott keretszámokat csökkenteni fogja, és így nyilván a hallgatói juttatások is csökkennek, amivel természetesen nem értünk egyet, és ezt sokszor ki is fejeztük már itt az Országgyűlésben, azonban a juttatási keret csökkentése nem elfogadható.

Önmagában a keretszámok csökkentése is azt eredményezi, hogy a társadalmi mobilitás nehezebbé válik, és a szegényebb gyerekek kisebb eséllyel fognak bekerülni felsőoktatási intézményekbe, illetve ha bekerülnek, csak a diákhitel fogja azt a lehetőséget biztosítani számukra, hogy elvégezzék a felsőoktatási tanulmányaikat, azonban ezzel el is adósítják magukat a húszas éveik elejére. Tehát ez egy olyan szemlélet a kormánypártok részéről, amelyet egyáltalán nem tudunk támogatni, és ezért szeretnénk, hogy ne hitelből kelljen a szegényebb, de tehetséges fiataloknak elvégezni a felsőoktatási intézményeket és megszerezni a képzettséget, hanem az állam biztosítsa számukra ezeket a juttatásokat.

A közoktatás területén szintén ebbe a módosítójavaslat-csomagba tartozik az a két cél, amelyet megfogalmaztunk. Az egyik egy teljesen új és jelenleg alig működő oktatási formának a meghonosítását irányozza elő, ez pedig a bentlakásos iskoláknak a rendszere. Az erre előirányzott 1,6 milliárd forint számításaink szerint arra lenne elegendő, hogy minden megyében és Budapesten létrehozzunk egy-egy ilyen intézményt, illetve a következő tanévben, tehát 2013 szeptemberétől tudjanak működni ezek az iskolák.

(14.50)

A 2014-es költségvetésben kellene biztosítani, hogy a tanévben folytatni is tudják a munkájukat. Ilyen értelemben tehát, mivel a tanév és a költségvetési év nem esik egybe, ilyenkor csak a négy hónapra irányoztuk elő ezt a bevezetést. Ezek az iskolák számításaink szerint megyénként 300 gyermeket tudnának nevelni óvodás koruktól a szakképzés befejezéséig, és ezzel körülbelül 50-60 pedagógusnak, illetve munkájukat segítő embernek tudnánk megyénként munkalehetőséget is biztosítani.

Végezetül az ebben az oktatási csomagban szereplő negyedik cél a tartós tankönyvek bevezetésének a pluszköltségei. Ezt is megkérdeztük az oktatási bizottság ülésén a kormány képviselőjétől, hogy erre milyen összeget fordítanak, azonban szintén nem kaptunk választ, és az előterjesztésben nem található meg ez sem, hogy ennek a például nyomtatási vagy logisztikai pluszköltségeit miből kívánja fedezni a kormányzat, ezért egy 850 millió forintos összeget irányoztunk elő, ha sikerül ezeket a tankönyveket bevezetni az előirányzott 2013 szeptemberi időpontban, amit egyébként maga államtitkár asszony is megkérdőjelezett, tehát igencsak kétséges, hogy ez sikerül-e.

További két olyan ifjúságpolitikai jellegű módosító javaslatunkról szeretnék beszélni, amelyet szintén sérelmezünk; ahogy a felsőoktatás esetében elmondtam, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt csökken az erre fordított költségvetési ráfordítás, ugyanezt sajnos elmondhatjuk a kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában is.

Harrach Péter frakcióvezető úr, amikor itt volt bent, elmondta, hogy a néhány tíz millió forintos módosításokat tudná támogatni, de nagyobb keretre és nagyobb változásokra nincsen lehetőség. A kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos feladatok csökkentése is ilyen mértékű, tehát ha komolyan gondolja akár a KDNP-frakció, de az egész kormányoldal magát a kábítószer-fogyasztás megelőzését, akkor ezt a jobbikos módosító javaslatot is támogatnia kellene, azonban a bizottságokban ez nem így történt.

Végül, de nem utolsósorban az életvédelemről is szeretnék beszélni, s egy olyan civil szervezetről, amely nagyon fontos magzat- és életvédelmi tevékenységet fejtett ki évtizedek óta Magyarországon, és több száz nőt és családot segített abban, hogy a megfogant gyermeküket meg tudják tartani, világra tudják hozni és nevelni tudják. Ez az Alfa Szövetség nevű civil szervezet, amely eddig ehhez a nemzetmentő tevékenységéhez egyáltalán nem kapott állami támogatást. Úgy gondoljuk, hogy megérdemelnék, és szükség lenne arra, hogy az életvédő tevékenységet, ha csak gesztusként is, néhány tíz millió forinttal támogassa az állam. Ezek támogatására kérem önöket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 206 2012.07.06. 2:07  69-321

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Babák képviselő úrral egyetértek abban, hogy a keretszámok csökkentése egy jogos igény lehet, ha valóban azt vesszük figyelembe, hogy a nemzetgazdaságnak milyen igényei vannak, a munkaerőpiacnak milyen igényei vannak, és ehhez igazítjuk a felsőoktatási keretszámokat.

Azonban meglátásom szerint most nem ez történik. Például, ha a jogászképzést megnézzük, akkor a legfrissebb, 2011-es felmérések alapján azt látjuk, hogy a friss diplomások közül a jogászok gyorsabban el tudnak helyezkedni, mint az átlagdiplomások, az átlagdiplomásoknál nagyobb számban végeznek a szakterületükhöz kapcsolódó munkát, ez is általános probléma a felsőoktatásban végzettek számára, hogy megszerzik a diplomát, de nem azon a szakterületen kezdenek el dolgozni. A harmadik dolog, hogy a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, ami szintén problémát szokott jelenteni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, hogy olyan munkahelyen tudnak elhelyezkedni, ami egyébként nem igényli a végzettségüket. A jogászok mind a három területen kiemelkedőek, tehát ez is azt mutatja, hogy a jogászképzésre szükség lenne, és folytatni kellene. De hasonló a helyzet a közgazdászok esetében is.

Önmagában az intézmények száma, úgy gondolom, nem jelent feltétlenül minőségi romlást. Ha egyébként európai uniós összehasonlításban megnézzük, akkor az Európai Unióban tízmillió lakosra nyolcvan felsőoktatási intézmény jut. Magyarországon 67 állami felsőoktatási intézmény van. Ha tízmillió főre vetítjük, akkor látható, hogy európai uniós összehasonlításban nem sok a Magyarországon működő államilag fenntartott felsőoktatási intézmény.

Szabó Timea képviselő asszonynak mondanám, hogy a bentlakásos iskola nemcsak egy oktatási forma lenne, hanem egyéb olyan szocializációs közeg is és egyébként higiénés feltételeket is biztosítana az oda járó, legtöbbször szegény sorban élő gyerekeknek, ami egy olyan többletet ad nekik, amit egyébként az ön által felsorolt (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) képzési formák nem adnak meg.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 56 2012.07.12. 2:40  55-61

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormánytöbbség egyik intézkedése volt, hogy az iskoláztatási támogatás folyósítását 50 óra igazolatlan hiányzást követően felfüggesztik, azt várva ettől, hogy sikerül visszaszorítani a lógásokat. A statisztikák azt mutatják, hogy ezt elérték, hiszen míg 2009-ben több mint 44 ezer bejelentés érkezett a rendőrséghez, addig ugyanez az arány 2011-ben alig haladta meg a 8 ezret, aminek következtében fel kell függeszteni a támogatást. A Jobbik egyetért azzal a törekvéssel, hogy minél több gyereket az iskolai keretek közé kell terelni, hiszen a szegénységben, főként segélyből élő rétegek egyetlen felemelkedési lehetősége a tanulásban és a munkában rejlik, és sok esetben a családjukban sem azt látják, hogy a megélhetés forrása a munka lenne. A törekvés tehát támogatandó, azonban a végrehajtás és a statisztikák mögött rejlő valóság kevésbé tekinthető sikeresnek.

Akár a szocializmus kozmetikázott jelentéseihez is lehetne hasonlítani az adatokat, hiszen valójában sok helyen előfordul, hogy a pedagógusok a főként cigány családok fenyegetése miatt nem merik beírni a hiányzásokat. Több kelet-magyarországi pedagógus arra hívta fel ugyanis a figyelmemet, hogy nem csak a lógásokat nem rögzítik, sok esetben buktatni sem mernek, és inkább paktumot kötnek a cigány gyerekekkel arról, hogy megadják nekik a kettest, ha nem zavarják a tanítást, az órát. Egy VIII. kerületi iskolalátogatásom alkalmával egy pedagógus pedig azt mondta, hogy náluk sem csökkent az igazolatlan hiányzások aránya, csak különféle kiskapukkal próbálkoznak, a helyi orvosok nyakára járnak csoportosan, és igazolást követelnek valójában egészséges gyereküknek, rosszabb esetben meg is fenyegetik az egészségügyi dolgozókat. A Jobbik javaslata szerint a problémás, a normákat sorozatosan megsértő diákokat bentlakásos iskolában kellene nevelni, hiszen az ilyen intézményekben kevésbé tudnak élni például ezzel a csalási lehetőséggel is, és a család sem zaklatná a tanárokat, iskolaorvosokat.

A köznevelési törvény azonban a kollégiumi normatíva folyósításának idejét a gyermek 10 éves korától teszi csak lehetővé a korábbi 3-mal szemben, így a jelenleg működő intézményeket is nehéz, szinte kilátástalan helyzetbe hozta. Kérdezem ezért államtitkár urat, hajlandók-e tudomást venni a valóságról, vagy csak a statisztikák által rózsaszínre festett világban élnek. Van-e bátorságuk a számok mögé nézni, vagy vakságot fogadtak, államtitkár úr?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 60 2012.07.12. 1:00  55-61

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy konkrét intézkedésükről kérdeztem, illetve annak végrehajtásáról. A kormánynak az a dolga, hogy az intézkedéseket hatékonyan hajtsa végre. És ebben az esetben, amikor önök állandóan a statisztikákra hivatkoznak, ha mögé néznének, rájönnének, hogy nem hatékony a végrehajtás. Hiába hoztak egy pozitív és a Jobbik által is támogatott szabályozást, a végrehajtást nem tudják megoldani, hiszen a statisztikák mögött rejtőző valóság egészen más, mint amit a statisztikák mutatnak.

Az iskolai hiányzás a Jobbik szerint nem szegénység kérdése. Attól, hogy valaki szegény családba születik, nagyon sok olyan tisztességes, szegény családnak van olyan gyermeke, akinél nem merül fel ez a probléma. Tehát a válaszának az a része, ami erre vonatkozott, nem ide tartozik. Úgy gondolom, hogy nem szabad, hogy Magyarország továbbra is a kiskapuk országa maradjon. Az ön válasza azonban ezt vetíti előre, úgyhogy azt nem tudom elfogadni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 81 2012.07.12. 1:51  80-87

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi joganyagának érvényesülését ellenőrző szerv, az WFO, 2012-ben Magyarországon tervezi a legtöbb ellenőrzést az összes tagállam közül. Elfogadnánk ezt, hogy ilyen mértékben ellenőrzik a magyar élelmiszer-előállító egységeket az Európai Unió részéről, hogy ha valóban különösebb problémák lennének Magyarországon. Azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései alapján a problémás vagy rossz minőségű élelmiszerek 80 százaléka Magyarországon külföldi eredetű. Ráadásul ez az arány úgy jön ki, hogy az ellenőrzött élelmiszerek kétharmada viszont magyar eredetű élelmiszer, tehát több magyar élelmiszert ellenőriznek, mégis radikálisan több a külföldi eredetű, rossz minőségű élelmiszer.

Tehát úgy látjuk, hogy az Európai Unió részéről indokolatlan a sok ellenőrzés, hiszen a magyar élelmiszerek nem rossz minőségűek, a NÉBIH ellenőrzései alapján állíthatjuk ezt, és az Európai Unió maga is ésszerűtlenül működik, hiszen inkább azokkal a tagállamokkal kellene foglalkoznia, és azokat a tagállamokat kellene ellenőriznie, ahol valóban felmerültek ilyen problémák és különböző, a világsajtót is bejárt botrányoknak lehettünk tanúi az elmúlt években. Magyarországra az Európai Unió ilyen tekintetben csak tanulni jöhetne.

Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy jelzik-e azt az Európai Unió fórumain, hogy ésszerűtlen ez a működés, és a magyar termelőknek felesleges zaklatása folyik ezek által. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 99 2012.09.10. 0:10  98-99

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr és miniszterelnök-helyettes úr, de mivel miniszterelnök úrnak egy felháborító kijelentéséről van szó, ezért a személyes válaszadást megvárom.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 226 2012.09.11. 4:45  41-237

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a kisgyermekes anyák vonatkozásában szeretném elmondani azt, hogy miért vannak aggályaink ennek az akciótervnek a hatékonyságával kapcsolatban. Esetükben ugyanis nemcsak egyszerű munkavállalókról van szó, hanem családanyákról van szó, akik csak akkor vállalnak munkát, akkor fogják szeretni a munkájukat, hogyha egyébként a gyermekükről gondoskodni tudnak, és az állam segítséget nyújt nekik ebben.

Azonban ha megnézzük, hogy milyen segítséget nyújt az állam nekik, akkor döbbenetes számokkal találkozunk. A gyermekek napközbeni ellátása tekintetében Magyarország egyáltalán nem áll jól, és most nem nemzetközi összehasonlításokba szeretnék belemenni, hanem egyszerűen a magyar emberek, a magyar családok igényeivel szeretném szembesíteni államtitkár urat és az Országgyűlést.

Ha a bölcsődékkel elkezdjük, akkor azt látjuk, hogy ma Magyarországon a bölcsődei hálózat 130 százalékos kihasználtsággal működik, tehát túlzsúfoltak, és egyértelmű, hogy sokkal nagyobb igénye lenne a magyar családoknak a bölcsődei ellátásra, mint amennyit az állam biztosítani tud.

A fizetőssé tétellel, a bölcsődei térítési díj bevezetésével talán arra számíthattunk, hogy a jelentkezés csökkenni fog. Valamelyest ez igaz, azonban még így is óriási a túljelentkezés, és ez a térítési díj is gátja annak, hogy a nők, az anyák visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ugyanis általánosságban elmondható, hogy egy nő kevesebbet keres, mint egy férfi Magyarországon, és ez a térítési díj még inkább arra sarkallja, hogy ne menjen vissza a munkaerőpiacra, hiszen nem éri meg neki.

Ráadásul a mostani férőhelyek is úgy alakultak ki, hogy voltak olyan bölcsődék, amelyekben nemes egyszerűséggel egy tollvonással emelték meg a férőhelyeket, de egyébként magában az épületben semmiféle fejlesztés, semmiféle bővítés nem történt. Tehát egy korábban 80 férőhelyes bölcsődét egyik gondozási évről a másikra 100 fősre módosítottak, úgy, hogy ugyanannyi terem van, ugyanannyi gondozónő van, és semmi nem változott magában a bölcsődében.

Ha a bölcsődéskort követően az óvodát vesszük számításba, akkor ott is azt láthatjuk, hogy jelenleg az óvodáskorú gyerekek 10 százaléka nem jár óvodába.

A köznevelési törvény elfogadása után azt a tervet tűzte ki magának a kormányzat, hogy 2014-től hároméves kortól kötelező lesz az óvodáztatás, azonban ehhez 30 ezer új férőhelyre lenne szükség a következő két évben, ami - különböző számítások vannak erre vonatkozóan - mintegy 50 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek ahhoz, hogy minden gyermeket, aki óvodáskorú, 2014-től el tudjanak látni. Igencsak kétséges, hogy ez sikerül-e kettő év alatt, lesz-e ennyi forrás rá, és meg is épülnek ezek az épületek, és sikerül az óvónőket is és egyébként az összes szervezési munkát ellátni ennyi idő alatt.

A kisgyermekes anyák foglalkoztatása nemcsak munkaerő-piaci kérdés, nemcsak gazdaságpolitikai kérdés, hanem demográfiai kérdés is. Ha számba vesszük azt, hogy harminc évvel ezelőtt milyen összefüggés volt a született gyermekek száma és az anyák foglalkoztatása között, akkor azt látjuk, hogy harminc évvel ezelőtt az az állam tudta támogatni a gyermekek születését, amely minél hosszabb ideig biztosította az anyának, hogy gyermeke mellett maradjon. Mára azonban ez az arány megfordult, és azokban az országokban sikerült a drasztikus népességcsökkenést lassítani, megállítani vagy megfordítani, ahol a gyermekek napközbeni ellátásának intézményeit fejlesztették, a napközbeni ellátásban segítséget nyújtottak a családnak, és a nők vissza tudtak térni a munkaerőpiacra.

Tehát hogy ha demográfiai fordulatot is szeretnénk véghezvinni, akkor ma, 2012-ben azzal segítjük ebben az anyákat, hogyha segítjük őket visszatérni a munkaerőpiacra. Tehát ez a napközbeni ellátás és az anyák munkaerő-piaci visszatérítése demográfiai szempontból is igen fontos kérdés, és ez talán a legfontosabb, amiért támogatni kell az ő visszatérésüket. Tehát a harminc évvel ezelőtti helyzethez képest megfordult ez az arány, és már nem az otthonmaradásban kell őket segíteni, hanem a visszatérésben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 82 2012.09.17. 0:06  81-82

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Megtisztelő a lehetőség, de megvárnám a miniszterelnök úr személyes válaszadását. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 94 2012.09.24. 0:04  93-94

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, de megvárnám miniszterelnök urat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 150 2012.09.25. 13:23  131-217

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég sok mindennek lehettünk már tanúi az alaptörvény megalkotása és annak módosítása során, illetve az egyéb törvényalkotások alkalmával, de nem tudom, hogy volt-e egy javaslatra jutó ennyi hazugság bármelyik javaslat kapcsán. Sőt, hogyha ennek a javaslatnak a terjedelmét is - mindössze egy oldal - figyelembe vesszük, akkor egészen biztosan győztest hirdethetünk ebben a versenyben.

Az önök előzetes regisztrációval kapcsolatos érvelése ugyanis ezer sebből vérzik, és tényszerű hazugságokat tartalmaz. Eleve az a tény, hogy itt az alaptörvény módosítására kerül sor, önmagában jelzi, hogy ez egyébként alaptörvény-ellenes javaslat lenne. Hiszen hogyha önök nem félnének attól, hogy ez egyébként az Alkotmánybíróságon elbukik, akkor egyáltalán nem is lenne szükség arra, hogy az alaptörvényt módosítsák. Ezt mégis megteszik, és ezt követően cinikusan mondják azt, hogy persze, előzetes normakontrollt fognak kérni az Alkotmánybíróságtól. Persze, csak előbb beemelik az alaptörvénybe azt a lehetőséget, hogy az előzetes regisztrációt bevezessék, és majd ezután kérnek előzetes normakontrollt. Ez eső után köpönyeg, tisztelt képviselőtársaim!

Az indokok, amiket itt elmondtak és a médiában is hangoztatnak, egész egyszerűen nem igazak, és nemzetközi példák is vannak arra, hogy másképpen működtetnek rendszereket, mint ahogyan önök ezt bevezetik.

Kósa képviselő úr és Vejkey képviselő úr is arra hivatkozott, hogy eljárási egyenlőséget kell biztosítani a választópolgároknak, de ez egész egyszerűen nem igaz. Az anyagi jogi jogegyenlőségből nem következik az eljárási egyenlőség. Hogyha van indoka annak, hogy különbséget teszünk a választópolgárok között, akkor meg kell tenni ezt a különbséget. Teljesen világos, önök is a javaslatukban lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak arra, hogy ha kérik, mozgóurnával szavazzanak, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek mozgóurnával kötelező szavaznia! A lehetőséget mindenki számára biztosítják, de kötelezettséget nem róhatnak mindenkire, csak azért, mert néhány választópolgár, a sajátos helyzetéből kifolyólag, erre kényszerül.

De találunk nemzetközi példákat is arra, hogy igen, az adott országban élő kisebbségnek a tagjai regisztrációra kötelezettek, illetve a határaikon túl élő állampolgárok regisztrációra kötelezettek, de az adott anyaországban élő nemzet tagjai nem, náluk nincsen regisztráció. Tehát egész egyszerűen nem igaz, hogy azért, merthogy a határon túliak szavazni tudjanak, és az ő számukra biztosítsuk, egyébként jogosan, a regisztráció lehetőségét, hiszen technikailag másképp nem oldható meg az ő szavazásuk, ebből nem következik az, hogy az anyaországi magyarokra is ki kell terjeszteni ezt a lehetőséget, ezt a kötelezettséget.

Az sem igaz, hogy szélesítik a demokrácia körét, amit most Vejkey képviselő úr is elmondott, és egyébként a legarcátlanabbul Kubatov Gábor mondta ezt. A demokrácia szélesítése a választójog kiterjesztésével valósult meg. Azzal valósult meg, hogy könnyebbé tesszük - egyébként helyesen - a fogyatékkal élő embereknek a szavazást, és a határon túli magyarokra kiterjesztettük a szavazati jogot. Ezzel valósult meg a választójog kiterjesztése és a demokrácia szélesítése. De ehhez továbbra sem szükséges az, hogy olyan emberek, olyan választópolgárok számára, akiknél ezt semmi nem indokolja, ott is bevezessük ezt az előzetes regisztrációt.

Lázár János talán az a képviselő, aki a legtöbbet hazudott erről a törvényjavaslatról (Derültség a Jobbik és az LMP padsoraiból.), ugyanis ő nyilatkozott meg legtöbbször ezzel kapcsolatban. Például az egyik ilyen hazugsága volt, hogy 30 napos lesz a kampány. Ez egészen arcátlan dolog! Továbbra is mondják ezt a szöveget, hogy rövid lesz a kampány, csakhogy ha a valóságot figyelembe veszik - ön is elmondta, képviselő úr, és Kósa képviselő úr is -, természetesen 2013. szeptember 1-jétől elindul a kampány, hiszen a pártoknak mozgósítaniuk kell a szavazókat. Tehát nem az utolsó 30 napban lesz rövid kampány, ahogy azt Lázár János mondta, hanem gyakorlatilag 2013. szeptember 1-jétől, mivel 2014-ben országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra is sor kerül, permanensen, egy évig kampány lesz Magyarországon, sőt, több mint egy évig, ha októberben lesz az önkormányzati választás.

Nem beszélhetünk arról sem, hogy egyfordulós választás van, és ez így olcsóbb megoldás lesz az emberek számára, hiszen továbbra is kétszer várunk el aktivitást az emberek részéről, egyszer a regisztráció során kell aktívan részt venniük a feliratkozásban, másodszor pedig a választásokon kell részt venniük. Ez egyébként nagymértékben vissza fogja vetni a részvételt is, így a mindenkori kormányok legitimációja is kisebb lesz, hiszen kevesebb választópolgár fog részt venni a szavazásokon, ez kisebb legitimációt fog eredményezni.

Kósa Lajos itt a vezérszónoki felszólalásában nagyon-nagyon aggódott az alkotmányellenesség és az alkotmánybírósági gyakorlat kapcsán. Ugyanakkor az előterjesztésben az szerepel, ha már az adatvédelmi szempontokat is említette a képviselő úr, hogy a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait át lehet adni a jelölő szervezetnek. Ez az a megoldás, amivel önök szeretnék úgymond a küszöbön megállítani a kampányt, de zárójelben azért megkérdezem, hogy ha kettő héttel a választás előtt még fel lehet iratkozni, akkor hogyan tudják megállítani a küszöbön a kampányt. Legfeljebb az utolsó kettő hétben lehetne ezt megtenni.

De nem lehet, ugyanis a jelenleg hatályos választási eljárási törvény 45. §-át, ami ugyanezt tartalmazza, hogy a jelölő szervezeteknek pénz ellenében, egyenlő feltételek mellett, át lehet adni a névjegyzéket, az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ezen a módon a névjegyzéket nem lehet átadni a jelölő szervezeteknek.

Személyes adatokat tartalmaz ez a névjegyzék, tehát a pártok ezen a módon nem juthatnak hozzá a szavazók adataihoz. Tehát egy jelölő szervezet, egy párt az önök által beterjesztett törvényjavaslatban leírtak alapján nem tudhatja meg, hogy kik azok a választópolgárok, akik egyébként a névjegyzékben szerepelnek, tehát feliratkoztak. Egyébként is az utolsó kettő hétben kerülhetne minderre sor, ami meg egész egyszerűen nevetséges.

(14.40)

Beszéltek itt sok olyan csoportról, amelyek miatt indokolttá akarják tenni az előzetes regisztrációt, csak ezek is több esetben ellentétesek más kormánypárti politikusok vagy a miniszterelnök nyilatkozataival. Például a hosszabb távon külföldön munkát vállaló személyekről beszélnek, akikről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, de maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy egy-két éven belül tömegesen haza fognak térni, és nincsenek is olyan magyar állampolgárok, akik hosszabb távú letelepedést terveznének külföldön. Ez tehát az ifjúságpolitikai és az emigrációs politikájukban hangoztatott más érveikkel ellentétes.

Az, hogy a népesség-nyilvántartó nem alkalmas arra, és nem működik hatékonyan a választási regisztráció, illetve a választási névjegyzék kialakítása során, az lehet egy komoly és megfontolandó érv - Kósa Lajos ezt el is mondta -, de ha a népesség-nyilvántartó nem működik jól, akkor nem az a megoldás, hogy egy hasonló rendszert létrehozunk, amelyik egyébként ugyanazokkal a problémákkal fog szembesülni, amikkel a népesség-nyilvántartó is szembesül, hiszen továbbra sem fogjuk tudni az értesítési címét annak, aki nem az állandóan bejelentett lakcímén tartózkodik huzamosabb ideig. Teljesen mindegy, hogy regisztrációval vagy a népesség-nyilvántartó adataival próbáljuk meg ezt a problémát kezelni, mert egyikkel sem lehet, illetve lehet, csak akkor a népesség-nyilvántartót kellene hatékonyabban működtetni ahhoz, hogy ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Ennek egyébként megvannak a törvényi feltételei, ahogy azt itt korábban már hallhattuk.

Azt, hogy a választópolgárokat egységesen kellene kezelni, álláspontunk szerint leginkább az az érv dönti meg, hogy nem is ugyanannyi a szavazati joguk. Míg a határon túli magyaroknak egy szavazatuk van, hiszen csak listára szavaznak, addig a csonka országi lakcímmel rendelkező állampolgárok egyéni jelöltekre és listára szavaznak. Ez a különbségtétel a szavazati jogban indokolt, de ez is mutatja, hogy ha a szavazati jogban különbséget lehet tenni, akkor az eljárásban is lehet különbséget tenni. Az bürokráciát növelő intézkedés a Fidesz részéről az előzetes regisztráció, ugyanis értesítik a választópolgárokat egyszer, majd másodszor is értesítik őket novemberben arról, hogy felvették-e őket a névjegyzékbe, vagy történt-e valami probléma.

A legfontosabb különbség a Jobbik javaslata, az alapfokú iskolai végzettséghez kötés és az előzetes regisztráció között egy igen komoly választási visszaélésnek a megszüntetésében áll. Az előzetes regisztráció ugyanis a kormánypárti nyilatkozatokkal ellentétben nem képes megszüntetni azt a csalási gyakorlatot, hogy az alulképzett, iskolázatlan, épp ezért szegénységben élő, többségében cigány lakosságot valamilyen nagyon kevés anyagi juttatás ellenében elviszik szavazni a választások napján, és ilyen módon megvásárolják a szavazatukat. Ez bevett gyakorlat Magyarországon. A Magyar Televízió forgatócsoportja 2010-ben Ózdon készített egy ilyen felvételt, ahol egy arcát eltakaró cigány férfi beszél arról, hogy az ózdi Fidesz neki, arlói cigánynak milyen juttatásokat ajánlott fel a szavazatáért cserébe. Ez egy 1 perc 22 másodperces videó, amely megtekinthető a YouTube videómegosztó portálon. Ezt a visszaélési lehetőséget az előzetes regisztráció egyáltalán nem küszöböli ki; az valóban igaz, hogy megnehezíti, de nem küszöböli ki.

A választójog alapfokú iskolai végzettséghez kötése azonban olyan megoldás lenne, amellyel kiszűrhetnénk, hogy az alacsony keresetű vagy munkanélküliségben élő emberek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Ezzel kapcsolatban emlékeztetném önöket arra, hogy éppen a Fidesz egyik első javaslata volt ebben a ciklusban, hogy a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez kötötte. Ez alapján úgy gondoljuk, hogy ez nem idegen az önök gondolkodásától és attól a gyakorlattól sem, amit a jogalkotásban folytatnak. Felelős döntést ugyanis csak azok tudnak hozni az ország sorsáról, a politikában a pártokról, akik legalább írni-olvasni tudnak, illetve olyan alapvető információk, olyan tudás birtokában vannak, hogy képesek eldönteni és egyáltalán különbséget tenni a pártok között.

Ha megnézzük, hogy milyen az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya, akkor azt látjuk, hogy 14-15 éves korban, tehát a normál korban a teljes lakosság 81 százaléka el tudja végezni az általános iskolát, míg a cigányság körében ez az arány mindössze 31 százalék. Ebből is látszik, hogy ez leginkább őket sújtja. 16 éves korára a teljes lakosság 96 százaléka tudja elvégezni az általános iskolát, míg a cigányságnak csak a 63 százaléka. Egyébként a cigány nők körében még inkább lesújtó ez az arány, hiszen a cigány nők 10 százalékkal kevesebb része tudja elvégezni az alapfokú iskolát, mint a férfiak esetében.

Összességében azt tudom elmondani, hogy az előzetes regisztrációval kapcsolatban felhozott érveik mind hazugságok, önmagában egyik sem hoz előrelépést, önmagában egyik sem teszi kötelezővé azt, hogy az előzetes regisztrációt bevezessék, nem lesz rövid kampány, nem lesz olcsó kampány, amit ígértek, az egyfordulós választás is csak papíron fog létezni, annyit viszont elérhetünk vele, hogy programközpontú kampány helyett mozgósító központú kampány lesz, ami semmiképp nem kedvez a magyar demokrácia minőségének.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 170 2012.09.25. 1:42  131-217

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Pálffy Képviselő Úr! Önök folyamatosan a határon túli magyarok regisztrációs kötelezettsége mögé bújnak, és erre hivatkoznak, amikor a csonka országi lakcímmel rendelkező állampolgárokra is kiterjesztik az előzetes regisztráció követelményét. Egész egyszerűen nem igaz, hogy ez szükséges lenne. Elmondtuk a horvát példát, és elmondtuk például azt is, hogy mozgóurnák is vannak, akik igényelnek, ettől még nem kötelező mindenkinek mozgóurnával szavazni, tehát az eljárásban igenis lehet különbséget tenni, és tesznek is más országokban, tehát ez egész egyszerűen nem érv.

Itt a másik fő érvük volt a népesség-nyilvántartó működésével kapcsolatos fő problémák, amiket eleve megkérdőjelezünk, hogy ezek tömegesen előfordultak volna az elmúlt választások során. De arra továbbra sem kaptunk választ, hogy ha létrehoznak a népesség-nyilvántartóhoz hasonlóan egy szinte ugyanarra a logikára épülő rendszert, az azokat a problémákat hogyan küszöböli ki, amiket a népesség-nyilvántartó nem tud kezelni; egyáltalán nem kaptunk ezekre választ.

És a választók minősítését pedig pont ön kéri ki magának? Itt elhangzott Lamperth Mónikától is, hogy kormánypárti képviselő volt az, aki vadbarmoknak nevezte azokat a választókat, akik nem tudatosan vettek részt a választásokon, illetve Harrach Péter, az ön frakcióvezetője is így színvonal-emelkedésről és a tudatosság növeléséről beszélt akkor, amikor az előzetes regisztráció mellett érvelt. Úgyhogy éppen önök azok, akik minősítik a választókat, és épp ennek az előterjesztésnek is az a lényege, hogy önök minősítik a választókat aszerint, hogy mikor döntik el, hogy részt vesznek-e a választáson.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 188 2012.09.25. 2:00  131-217

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Pálffy Képviselő Úr! Azt, hogy máshol is van regisztráció, persze, ezt senki nem vitatta. Tehát kérem, hogy ne vigye félre a vitát olyan pontokra, amikről egyébként az nem szól.

Senki nem mondta az ellenzéki képviselők közül, hogy az Egyesült Államokban nincsen előzetes regisztráció. Mi azt vitatjuk, hogy a határon túli magyarok előzetes regisztrációs kötelezettsége miatt nem kell bevezetni a csonka országi lakóhellyel rendelkező emberek számára is kötelezően a regisztrációt. Tehát az önök képviselői, Vejkey képviselő úr is és Kósa képviselő úr is, ma is, és egyébként a korábbi időszakban a médiában többször is azt mondták, hogy egyszerűen nincs más lehetőség, mert eljárási egyenlőséget kell teremteni az embereknek, a választópolgároknak, hogy a választásokon részt tudjanak venni. Ez nem igaz!

És hogyha ön azt tartja ezen rendszer egyik legfontosabb vívmányának, hogy az érvénytelen szavazatok aránya kevesebb lesz, én úgy gondolom, ez nem annyira kardinális kérdése volt az eddigi választójogi rendszernek sem, hogy ez egy olyan döntő jelentőségű érv lenne, hogy emiatt meg kellene változtatni és egy ilyen elképesztő rendszert be kellene vezetni. Ráadásul nem tudhatjuk, hogy az érvénytelenül szavazók közül hányan voltak, akik tudatosan szavaztak érvénytelenül, mert esetleg ki szerették volna fejezni azt, hogy elmennek a szavazásra, tehát részvételi hajlandóság van bennük, és szeretnék a közügyeket befolyásolni, de nem találtak olyan pártot vagy olyan jelöltet, akire szívesen szavaztak volna. Tehát az érvénytelen szavazatok arányával érvelni elég gyenge lábakon áll ebben az esetben.

Az a fő kérdés, hogy miért szükséges ennek a rendszernek a bevezetése, és melyek azok az előnyök, amelyek többet jelentenek, többletet adnak a hátrányokhoz képest. Ezt eddig nem tudtuk meg sem öntől, sem az előterjesztőktől, sem a vezérszónokaiktól, mert különböző hazug érveket hoztak fel.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 238 2012.09.25. 30:15  217-241

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lázár János szakmainak szánt beszédében magam több mint tíz hazugságot jegyzeteltem le. Sajnos, a rendelkezésemre álló 30 perces időben nem fogok tudni mindegyikre kitérni, illetve ha csak ezekre válaszolnék, akkor szinte el is telne az időm, és szeretnék más nagyon fontos dolgokról is beszélni. Ezért csak részben fogom érinteni az általa elmondottakat.

Az elmúlt rendszerben a választási visszaéléseknek az egyik melegágya volt az ajánlási rendszer, illetve az ajánlószelvények rendszere, ami már inkább büntetőjogi kategóriának tekinthető, semmint választójoginak. Ha csak a Jobbik tevékenységét nézzük abban a tényfeltárásban, ami az ajánlószelvényekkel kapcsolatos visszaélésekre vonatkozik, és csak a 2009-es ferencvárosi időközi választást, a 2009-es európai parlamenti választást és a 2010-es országgyűlési választást vesszük figyelembe, akkor is beláthatjuk, hogy ennek az eltörlése, megszüntetése alapvető érdeke minden magyar választópolgárnak.

Azonban hiába mondják nagyon dicsőségesen és fényes pompában úszva azt, hogy eltörlik az ajánlószelvények rendszerét, valójában csak egy fából vaskarikát csinálnak, ajánlószelvény helyett ajánlóív lesz. Nem az volt az alapvető probléma ugyanis, hogy itt ez egy ajánlószelvény, és maga ez a kis cetli a probléma, hanem azok a csalási módok, azok a csalási módszerek, amelyeket a pártok elkövettek ezekkel kapcsolatban. Az ajánlóívek rendszere nem küszöböli ki azoknak a csalási lehetőségeknek a mindegyikét, amelyek fennálltak ezzel kapcsolatban.

Hogy miről is beszélünk? Az egyik és legfontosabb dolog az adatvédelem kérdése. Kubatov Gábort itt már többször idéztük a mai napon, de nagyon fontosak és nagyon súlyosak azok a kijelentések, amelyeket ő tett, úgyhogy most szeretném konkrétan elmondani, hogy mi is az, amiben Kubatov Gábor hisz. Idézem: "A pécsi választásoknál mind a 36 500 embert személyesen ismertük. Tehát aki ott volt, azt mindegyiket személyesen ismertük. Mindegyikről tudtuk, hogy hívják, hogy hány esztendős, hogy milyen erős támogatónk, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe - és most nagyon súlyos kijelentés következik -, és ezt szerintem nem is lehet másképp csinálni."

Kubatov Gábor tehát ezen a hangfelvételen egyértelműen hitet tesz a választási csalás kizárólagossága mellett. Szerinte nem lehet választást nyerni választási csalás nélkül. És folytatja: "Tehát ha a pécsi kampányban feleennyi anyagunk van kint az utcán, de ha csak ezt a munkát elvégezzük, akkor is megnyertük volna a választást."

Tehát minden egyes fideszes aktivistának az ott és egyébként a többi választási kampányban elvégzett munkáját hiábavalónak és fölöslegesnek minősítette a Fidesz pártigazgatója, csak az adatbázis-építést és az adatbázis alapján történő, egyébként törvénytelen mozgósítást tartja a választási győzelem egyedül lehetséges biztosítékának.

(19.40)

A napokban ugye megszólalt Kubatov Gábor ezzel kapcsolatban, hogy a többi pártnak is vannak ilyen listái, és hogy Vona Gábor listáiról is lehetne beszélni. Próbálja elbagatellizálni ezt a kérdést a Fidesz pártigazgatója, azonban itt különböző dolgokról beszélünk. Egyrészt azzal, hogy választópolgárok, szimpatizánsok egy pártnak önkéntesen megadják a saját adataikat azért, hogy a párt kapcsolatot tartson velük, és kampánykiadványait vagy a választások közötti időszakban az információkat eljuttassa, a munkájukról tájékoztassa őket, ezzel semmi probléma nincsen, ez törvényes.

De Kubatov Gábor másról is beszél: "Ráadásul ismertünk 15 ezer olyan embert a városban - ennyi szavazatot kaptak a többiek -, akik Páva Zsoltot elutasították. Tehát azt állítom - mondja Kubatov Gábor -, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint ismertünk 15 ezer olyan embert, tehát meg tudom mondani a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem Pávát és nem a Fideszt támogatták." A Fidesz csak Pécs városában 15 ezer olyan embernek tartja nyilván az adatait, akik nem a saját szimpatizánsaik, tehát nem azzal a céllal tartja nyilván az adataikat, hogy számukra a munkájukról beszámoljon, ráadásul a pártszimpátiájukat is nyilvántartja, hiszen ezek MSZP-s szimpatizánsok.

Kubatov Gábornak egy másik kedvenc csalási módszere: amikor a ferencvárosi képviselőről, Zombory Miklósról beszél - aki egyébként létező személy, tehát nyilvánvalóan igaz, amit Kubatov Gábor elmond -, nagy élvezettel mesél arról, hogy Zombory Miklós bizony beülteti a szavazókörbe az egész családját, még a nagynénjét is, akik napközben kiüzennek a szavazókörből, hogy kik azok a választópolgárok, akik nem mentek el még szavazni, és Zombory Miklós, akinek minden házhoz kulcsa van - mert természetesen egy jó képviselő ilyen -, belül a Skodájába, és elmegy azokhoz a választópolgárokhoz, akik Kubatov listája alapján Fidesz-szimpatizánsok, de egyébként még nem voltak választani.

Ez egy súlyos, törvénysértő gyakorlat, amit tehát a Fidesz folytatott 2010-ben is, és ez alapvetően rávilágít arra, hogy olyan megoldásnak kellene születnie, aminek során a szavazóknak semmilyen adata nem jut el közvetlenül a pártokhoz. Ezért javasolja a Jobbik azt, hogy ez a kétszáz aláírás ne a pártokhoz kerüljön, hanem a választópolgárok a területileg illetékes jegyzőnél, a választási iroda vezetőjénél tudjanak feliratkozni ezekre a feliratkozóívekre, így az adatok védelme megoldódna.

A választópolgárok zaklatásának sem lesz vége. Ugye, erről beszélt Gruber Attila képviselő úr, hogy milyen fantasztikus lesz, hogy most már a választópolgárokat nem zaklatják, és többen elmondták, hogy majd a választási kampány megáll a küszöbön, és nem lép be azoknak a választópolgároknak az otthonába, akik egyébként erre nem tartanak igényt. Egyrészt ez nem igaz azért, mert a választási regisztráció határideje két héttel a választások előtt zárul csak le, tehát addig igenis az összes választópolgár vagy választásra jogosult személy potenciálisan ki van téve a kampánynak, hiszen addig ő még nem döntötte el, hogy regisztrál-e, és hogy a választáson részt szeretne-e venni. Tehát eddig a pillanatig bizony a pártok kampányt fognak azért folytatni, hogy ő vegyen részt a regisztráción, és ezért később majd részt tudjon venni a választásokon is.

Adatvédelmi szempontból még meg kell említenem azt a nagyon fontos érvet, hogy a 125. § (3) bekezdése, amelyik arról szól, hogy a választási iroda az ajánlóívekkel együtt átadja a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait az igénylő részére, ez alkotmányellenes. A jelenleg hatályos választási eljárásról szóló törvénynek ez a 45. §-a volt, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, ugyanis ebben a formában nem lehet átadni személyes adatokat pártoknak. És önök sem gondolják komolyan, remélem, hogy Gyurcsány Ferenc csak úgy besétál egy választási irodába, és egyébként az összes ott lakó választópolgárnak a név- és lakcímadatait egy csettintésre kiadják neki. Remélem, hogy nem szeretnék ezt lehetővé tenni, hogy Gyurcsány Ferenc az összes választópolgár személyes adatához hozzájusson? Mert ez a javaslat jelenleg ezt tartalmazza, ráadásul - még egyszer ismétlem - alkotmányellenes módon, hiszen a 175/2011. alkotmánybírósági határozat az ezzel megegyező tartalmú választási eljárási szabályt semmisítette meg.

Az ajánlószelvény-gyűjtésnek és az ajánlási rendszernek az alapvető célja mi is lenne? Nyilván az, hogy valós támogatottsággal el tudjanak indulni a pártok a választásokon, de azt hozzá kell tenni, hogy valós támogatottsággal tudjanak elindulni a választásokon. A jelenlegi rendszer, a 2010-ben még hatályos rendszer igazságtalan volt abból a szempontból, hogy például az LMP, amelyiknek a választási küszöb megugrása sikerült, nem tudott mind a 176 körzetben jelöltet állítani, holott az ajánlószelvény-gyűjtés funkciója az lenne, hogy megszűrje a pártokat, s nem pedig az, hogy a küszöböt is teljesítő pártoknak nehézséget okozzon. Ebből a szempontból tehát indokolt az, hogy könnyebbé tegyük a jelöltállítást.

Azonban ennek a kétszáz aláírásnak az összegyűjtése ezekben a megnövelt, majdnem kétszeresére növelt választókerületekben, úgy, hogy egy választópolgár több jelöltet is állíthat, egészen komolytalanná teszi a jelölési folyamatot. Mindenféle reklámpárt el fog tudni majd indulni, és nem tudjuk, hogy milyen lesz a kampányfinanszírozás rendszere, mert ezt nem terjesztették még be, de ha anyagi érdeke is fűződik majd egy pártnak vagy egy jelöltnek ahhoz, hogy elinduljon a választáson, akkor számíthatunk arra, hogy reklámpártok teljesen szét fogják verni az egész választási kampányt. Az, hogy egyszer-egyszer egy-egy Kétfarkú Kutya Párt megjelenik egy választási kampányban, még akár fel is dobhatja a kampányt, és új színt hozhat be, de azért némi komolyságot meg kellene tartanunk a tekintetben, hogy ki az, aki el tud indulni.

Az előzetes regisztrációval kapcsolatban itt Lázár János - nem tudom, hogy itt most előterjesztői expozét mondott, vagy pedig az előző napirend előterjesztői zárszavát - mindenesetre azt mondta, hogy nem hallott döntő érvet az előzetes regisztráció ellen, pedig egész délután egyébként erről beszélt az ellenzék. Meg kell fordítanom a dolgot, mert ők bevezetnek úgy egy új jogintézményt, ami mellett csak hazug érveket hallottunk: az, hogy egyenlően kell a határon túli magyaroknak és a csonkaországi magyaroknak az eljárást biztosítani, nem igaz, tudjuk nagyon jól.

Ráadásul egy olyan új szempontot is szeretnénk behozni ebbe az előzetes regisztrációba, ami talán még nem hangzott el. Ugye, 15 nappal a választás előtt le szeretnék zárni az előzetes regisztráció lehetőségét. 2006-ban, az önkormányzati választások előtt 14 nappal nyilvánosságra kerül Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Tehát önök, ha ez a szabályozás lett volna érvényben 2006-ban, nem engedték volna meg azt, hogy valaki az őszödi beszéd hatására, ha választójogával mégis élni szeretett volna, elmenjen választani. Tehát elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy a Fidesz 2006-ban az önkormányzati választásokon nem tudott volna ilyen arányban nyerni, ha ez a rendszer van érvényben.

És egyébként ez a példa nemcsak egyetlen választásra érvényes, hanem azt mutatja, hogy bizony a kampány utolsó kettő hetében történhetnek olyan dolgok, amelyek megváltoztatják alapvetően nemcsak az emberek pártpreferenciáját, hanem azt is, hogy hogyan állnak hozzá a választási részvételhez. Hiszen gondolhatjuk azt - és majdnem biztos vagyok benne -, hogy rengeteg olyan ember volt, aki egyébként nem tervezte, hogy részt vesz az önkormányzati választásokon 2006-ban, de az őszödi beszéd hatására mégis a részvétel mellett döntött. Önök ezt a lehetőséget ezzel az előzetes regisztráció intézményével el fogják venni az emberektől, és egy őszödi beszéd kipattanása nem változtat majd a választási részvételen. Ez egy igazságtalan döntés az önök részéről.

A kampánycsend kérdésköre az, amit Lázár János itt is érintett, és korábban egy beismerést tett gyakorlatilag ezzel kapcsolatban. Ő azt mondta, hogy farizeus álláspont és nem tartható az, hogy kampánycsend legyen vasárnap. Ezzel indirekt módon beismerte, hogy a Fidesz eddig sem vette figyelembe, hogy itt kampánycsend van, megsértette azt, és gyakorlatilag a kampánycsend idején, vasárnapi napon is kampányoltak. Ahogy egyébként ez is kiderül a kubatovi hangfelvételből, ahol ő elmondja, hogy a pécsi választásokon fideszes aktivisták Szili Katalin szórólapjait beszórták a választópolgárok postaládáiba, majd feljelentették Szili Katalint kampánycsendsértésért. Tehát ez az az aljas dolog, amit egyébként ez meg fog szüntetni, de úgy gondoljuk, hogy a választások napján a pártaktivistáknak inkább a szavazókörökben lenne a helyük, ott kellene a választások tisztaságát felügyelniük, nem pedig a választópolgárok nyakára járni még aznap is.

(19.50)

Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi kampánycsend eltörlése is azt a célt szolgálja, hogy a Kubatov-listák alapján minél inkább tudják mozgósítani a szimpatizánsaikat. És az, hogy egy párt vagy egy jelölt betartja-e a kampánycsendet, Lázár Jánossal ellentétben én nem gondolom azt, hogy farizeus dolog lenne, ez egy döntés kérdése. Ha van egy eljárási szabály, ami vonatkozik minden jelölő szervezetre és minden jelöltre, minden pártra, akkor az az én döntésem, hogy én megszegem, megsértem a kampánycsendet, vagy betartom a szabályokat. Hogyha be akarom tartani a szabályokat, akkor be tudom tartani azt, hogy vasárnap éjféltől este 7 óráig nem fogok kampánytevékenységet folytatni. Természetesen, ha nem akarom, és meg akarom sérteni, akkor meg lehet sérteni, de ez nem farizeus hozzáállás kérdése, hanem az egyéni döntés kérdése.

Vissza kell utasítanom azt, hogy itt a Jobbik a cigányság választójogának korlátozásáról beszélne. Egyáltalán, egyetlen jobbikos képviselőtől sem hangzott el egyetlen olyan mondat, amely azt mondta volna, hogy a cigányságtól kollektívan vegyük el a választójogát azért, mert ők cigány származásúak lennének. Persze, könnyebb Lázár Jánosnak és a Fidesznek is, ha a Jobbik cigánysággal kapcsolatos javaslataira rögtön rásüti a rasszista bélyeget, s akkor nem kell vele érdemben foglalkozni. De szeretném arra emlékeztetni önöket ismételten, hogy a jogosítvány megszerzését a Fidesz-KDNP-többség kötötte ebben a ciklusban általános iskolai alapfokú iskolai végzettséghez, mi ugyanezt a végzettséget várnánk el a választójogosultság tekintetében.

És még egy dolog: Lázár János azt mondta, hogy mennyire szörnyű dolog, hogy elhangozhat a parlamentben az, hogy itt választópolgárok szavazatait megvásárolják, és hogy utaztatják őket. Lázár Jánossal ellentétben én úgy gondolom, nem az a szégyen, hogy ez elhangozhat a parlamentben, hanem az, hogy ez megtörténhet, és vannak olyan pártok Magyarországon, amelyek ezt a gyakorlatot folytatják. Nem az a probléma, hogy a Jobbik feltárja a problémát, az Országgyűlés elé hozza, és megoldási javaslatot kínál ennek a problémának a megoldására, hanem az, ahogyan a YouTube videómegosztó portálon is látható, hogy például a Fidesz egy arlói cigányembernek a szavazatáért cserébe ételt, italt kínál; ez a gyakorlat folyik Magyarországon.

Lehet bármiféle fennkölt szólamokat mondani arról, hogy a választópolgárok mennyire tudatosak és mennyire bölcsek, de hogyha a realitást megnézzük, akkor látjuk azt, hogy ezt az írástudatlan, szegény réteget, amelyre elmondtam a statisztikai adatokat, hogy igen, nagy részben a cigányságot érintik... - ugyanis 14-15 éves korban a teljes lakosság 81 százaléka szerzi meg az alapfokú iskolai végzettséget, míg a cigányság körében ugyanez az arány 31 százalék - ezt nem én találtam ki, hanem dr. Varga Aranka, a Pécsi Tudományegyetem romológia és nevelésszociológia tanszéke adjunktusának előadásából és kutatásaiból lehet megtudni -, míg 16 éves korban ez az arány a teljes népesség körében 96 százalék, a cigányság körében 63 százalék. Ezek tények. Be lehet csukni a szemünket, és lehet azt mondani, hogy rasszista a Jobbik, és hogy mennyire csúnya dolog, hogy ilyeneket elmondanak az Országgyűlésben, de attól még ez a helyzet nem fog megváltozni, és attól még ez a csalási gyakorlat fenn fog maradni, és ezen az előzetes regisztráció intézménye sem fog változtatni.

Egyébként ennek a tényét, hogy még egy kormánypártokon belüli önellentmondásra felhívjam a figyelmet, házelnök úr is elismerte, és éppen ő egyébként az előzetes regisztrációban látja a megoldást. Tehát amikor arról beszélt Pálffy képviselő úr is és Lázár János is, hogy mi, ellenzékiek, jobbikosok vagyunk azok, akik sértegetjük az embereket, akkor meg kellene néznie egyrészt, hogy mi a valóság, másrészt pedig azt, hogy ők milyen kijelentéseket tettek ugyanezekre a választópolgárokra.

Nemcsak az Országgyűlésben igyekszik a Fidesz bebetonozni a hatalmát, hanem a Nemzeti Választási Bizottságban is, újra előjön a médiaszabályozásból ismert 9 éves határidő, ami igazán érdekes annak fényében, hogy 2010-ben még, amikor az épp aktuális OVB-t szerették volna leváltani - sikerült is természetesen, kétharmados hatalmuknak köszönhetően -, és feltölteni saját embereikkel, akkor még azt mondták, hogy indokolt gyakran megújítani az ilyen testületeket, minden választás után akár, most pedig egy egészen ellentétes álláspontot képviselnek.

Hogyha megnézzük, hogy mi az oka annak a változásnak, hogy 2010-ben még egy gyakran megújítandó testületnek tekintették ezt a választási bizottságot, most pedig egy stabilitást, egy állandóságot szeretnének belevinni, akkor láthatjuk, hogy ennek egyetlen oka lehet, a saját aktuális politikai érdekük. 2010-ben az volt a Fidesz politikai érdeke, hogy ez egy gyorsan váltogatható személyi összetételű testület legyen, hiszen nekik 2010-ben le kellett váltaniuk az Országos Választási Bizottság tagjait, és a saját embereit ültetni bele. Most, amikor a választási ciklusnak a második felében vagyunk, s közeledik a választás, akkor meg az az érdeke, hogy a saját embereit ültesse be, és betonozza is be őket, lehetőség szerint több cikluson átívelően, hogy ott maradhassanak ebben a testületben. Tehát látható, hogy ez a hatalomépítési technika az egyetlen, ami megjelenik itt a Nemzeti Választási Bizottság tekintetében, és nem szakmai érvek döntik el, hiszen az aktuális politikai igényük szerint változtatják az ezzel kapcsolatos álláspontjukat.

Beszélnem kell még arról, hogy az állampolgárok közti különbségtétel mennyiben fogadható el, és mennyiben nem. Lázár János is előjött ezzel a problematikával, és azt mondta, hogy nincs az az alkotmánybíróság, amelyik megengedné azt, hogy az állampolgárok között ebben az eljárásban különbséget tehetnénk. Egyrészt van, mert Horvátországban jelenleg is az a rendszer működik, hogy a határon túli horvátok és a Horvátországban élő kisebbségek számára az előzetes regisztráció kötelező, de az anyaországban lakcímmel rendelkező horvátok számára nem kötelező. Világos, ezt a rendszert Magyarországon is lehetne működtetni, hiszen semmi olyan pluszjogosultságot, pluszsegítséget nem jelent a választói névjegyzék, amit egyébként a népesség-nyilvántartás ne tudott volna megoldani, illetve megfordítva, amilyen problémák a népesség-nyilvántartással kapcsolatban előjöttek, azok elő fognak jönni az előzetes regisztráció alapján kialakuló névjegyzékkel kapcsolatban is. Tehát elmondják, hogy igen, vannak problémák a névjegyzékkel, majd ezt hagyják, és egy olyan rendszert hoznak létre, amelyikben ugyanezek a problémák meg fognak jelenni. Tehát nem igaz az Lázár János részéről meg a többiek részéről sem, hogy nincs más megoldás. Van más megoldás, Horvátországban is létezik, és Magyarországon is be lehetne vezetni.

Elmondom a mozgóurnás példát: attól, hogy vannak választópolgárok, akik az egyedi élethelyzetüktől függően mozgóurnával szavaznak, attól még nem jelenti azt, hogy akkor mindenkinek mozgóurnával kell szavazni. De ez egy indokolt különbségtétel, indokolt segítség az állam részéről, hogy a mozgóurnát biztosítja azoknak az állampolgároknak, akik ezt kérik. Szintén indokolt különbségtétel, hogyha valaki magyar állampolgár és a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, vagy magyarországi lakcímmel rendelkezik, vagy valaki nem rendelkezik lakcímmel és nem tartózkodik Magyarország területén. Nekik is adhatunk egy könnyítést azért, hogy ne szenvedjenek csak azért hátrányt, és ne essenek el a választójogtól csak azért, mert nem tartózkodnak Magyarországon, vagy nincsen magyarországi lakcímük. Hogyha megadjuk nekik azt a lehetőséget, hogy előzetes kérésük alapján - mint a mozgóurna esetében, azt is kérni kell -, előzetes regisztrációjuk esetén szavazathatnak, akkor ez a különbségtétel szintén indokolt az ő egyedi élethelyzetük miatt. Tehát a párhuzam, úgy gondolom, hogy teljes egészében megáll, és nagyon jól mutatja, hogy miért lehetne különböző eljárási megoldásokat alkalmazni.

Ami pedig a legnagyobb különbség az anyaországi és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát határon túli magyarországi választópolgárok között, az az, hogy míg a csonka országiaknak kettő szavazatuk van, addig a határon túliaknak egy szavazatuk van. Tehát amikor itt megint fennkölt módon Lázár János azt mondja, hogy nincs kétfajta állampolgárság, hát van kétfajta állampolgárság, ne mondja, hogy nincsen, egy szavazatot adtak meg, egy szavazatot szavaztak meg a határon túli magyaroknak. Különbséget tettek aszerint, hogy van-e valakinek magyarországi lakcíme, vagy nincsen. Hogyha anyagi jogi szabályokban a választás egyenlőségét megkérdőjelező módon, egyébként részben indokolható különbségtételt tettek, akkor az eljárásban pláne lehetne különbséget tenni, de hogyha az anyagi jogi jogegyenlőség fenn is állna, abból sem következne feltétlenül az eljárási jogegyenlőség.

Hogy a részvételi hajlandóság csökken-e a regisztrációval kapcsolatban, illetve a regisztráció következtében? Úgy gondolom, hogy igen, és megint egy elképesztő hazugság Lázár János részéről, hogy ő nem tudja ezt, vagy nem gondolja így, és hogy ez nem feltétlenül lesz így, és megint mi mondunk ítéletet a választópolgárokról, amikor azt gondoljuk, hogy ezzel majd kevesebben fognak eljönni szavazni.

(20.00)

Egyrészt, amikor még voltak ezek az egyeztetések, akkor magam vetettem fel ezt a problémát, hogy az előzetes regisztráció a határon túliak esetében vissza fogja vetni a választási részvételt, illetve hajlandóságot, és akkor Lázár János azon az egyeztetésen, zárt ajtók mögött még bólogatott erre a felvetésemre, és egyetértett vele, most itt, a nyilvánosság előtt pedig hevesen támadja ugyanezt az érvet. Tehát ez is egy hazugság a részéről. Nagyon is tisztában van azzal, hogy ez bizony vissza fogja vetni. És hiába érvel itt hangzatosan amellett, hogy minden demokrata azt szeretné, hogy minél magasabb legyen a részvétel, mert ha ezt szeretnék, akkor ennek megfelelő szabályozást kellene megalkotni. Na most, elmondja Lázár János, hogy ő szeretné, hogy minél többen részt vegyenek, majd benyújt egy olyan törvényjavaslatot, aminek alapján kevesebben fognak részt venni. A szavak és a tettek nemhogy nincsenek összhangban, hanem teljesen egymás ellenkezői.

A kampány mettől meddig fog tartani? Itt az előző vitában Pálffy képviselő úr és Spaller Endre leginkább ostorozott minket, hogy azt merészeltük mondani, hogy már szeptembertől megindul a kampány. Lázár János most legalább elmondta, hogy augusztustól már meg fog indulni a mozgósító kampány. Ez nyilvánvalóan így van. Bár saját maga hazugságát is leleplezte Lázár János, mert múlt hét hétfőn még azt mondta, hogy 30 napos lesz a kampány, amit nem is értek, mert a választás kitűzése is 90 és 70 nappal a választás előtt történik. Tehát hogy ezt a 30 napot honnan vette, azt nem tudom. Mindenesetre az látszott, hogy egy évig igenis permanens kampánynak lesz kitéve az ország e miatt a regisztráció miatt; ami, még egyszer mondom, a választás előtti 14 napban magukat meggondoló és részvételi szándékukat akkor megfontoló és megváltoztató embereket kizár abból a lehetőségből, hogy részt vegyenek a választásokon.

Azt mondta Lázár János még a továbbiakban, hogy mozgósító lesz a kampány, de ő ezt egy pozitív dologként említette, hogy majd abban fognak versenyezni egymással a pártok, hogy ki tudja jobban mozgósítani a szavazóikat. Úgy gondolom, hogy ettől a demokrácia minősége és a kampány minősége is nagyban romlani fog. A Jobbik elkötelezett volt, és a későbbiekben is elkötelezett lesz a programközpontú kampány mellett. Úgy gondoljuk, hogy egy kampánynak a választási programokról kellene szólnia, és ezért tettük azt korábban is, az európai parlamenti választás előtt is és az országgyűlési választás előtt is, hogy lakossági fórumokon megkérdeztük az embereket, majd az általuk elmondottak alapján megalkottuk a programunkat, és ezt a programunkat mutattuk be a választási kampány során hétről hétre, megjelölve miniszterjelöltjeinket is, és bemutatva az adott szakpolitikai ágazati programunkat is.

Az is egy nagyon nagy csúsztatás Lázár János részéről, sajnálom, hogy már nincs itt, és ennyit beszélek róla, nem szerettem volna személyeskedni, de ha valaki 40 perc alatt több mint tíz hazugságot mond, azért azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy a politikai elit majd meg fog újulni azért, mert több párt fog elindulni a könnyített ajánlási rendszer következtében. Ez nem igaz. Ez akkor lenne igaz, ha a választási küszöböt leszállítanák. Így, hogy rengeteg párt el fog tudni indulni, az fog történni, hogy nagyon sok lesz az elvesző szavazat, hiszen azért az 5 százalékos választási küszöbnek a meghaladása igen komoly szavazatmennyiséget, igen komoly szervezettséget igényel, amit ezek az új pártok, újonnan megjelenő pártok nem fognak tudni elérni. És arra viszont jó lesz a Fidesznek, hogy az ellenzék teljesen szét fog aprózódni, teljesen megosztott lesz, és kevésbé fog feltűnni váltópártnak tekinthető formáció. Legalábbis erre számítanak, természetesen mi azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen.

Az, hogy sem Gulyás Gergely, sem Lázár János valamilyen rejtélyes naivságból vagy tudatlanságból, én nem is tudom, nem tudják, hogy ez kinek kedvez; szóval, egyrészt a Nézőpont Intézet, fideszes kötődésű Nézőpont Intézet felmérése szerint a választópolgárok 70 százaléka ellenzi a regisztrációt. Ez azt is előrevetíti, hogy ők nyilván kevésbé lesznek hajlandók részt venni ezen a regisztráción, hiszen aki ellenzi, az kevésbé hajlandó aktívan cselekedni azért, hogy részt vehessen ezen. Másrészt pedig azt is lemérte a Nézőpont Intézet, hogy az egyes szavazótáborokon belül milyen hajlandóságot mutatnak az emberek arra, hogy ezen az előzetes regisztráción részt vegyenek.

És mit ad Isten, egy Fidesz által hozott törvénynél a fideszes szimpatizánsok azok, akik a legaktívabbak, nekik 82 százalékuk mondta azt az ilyen kérdésre, hogy igen, részt vesz ezen az előzetes regisztráción. A jobbikosoknak csak 74 százaléka, az MSZP-seknek pedig 66 százaléka. Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely és Lázár János is teljes mértékben tisztában van azzal, hogy ez kinek jó, hogy ez a Fidesz érdeke, ezért vezetik be ezt az előzetes regisztrációt. Hiszen azok az érvek, amelyeket felhoztak mellettük, vagy nem állják meg a helyüket, vagy egész egyszerűen hazugságok.

Még a hátralévő egy percben szeretnék az egyeztetés menetéről beszélni, és ezt nemcsak azért tenném meg, mert ezt valamilyen technikai dolognak tartom, hogy milyen egyeztetés előzte meg ezt a törvényjavaslatot, hanem úgy gondolom, hogy nagyon sokat lehet okulni belőle. A tavaszi ülésszak elején a Fidesz kezdeményezett egy parlamenti egyeztetést, amire az MSZP és az LMP nem volt hajlandó eljönni, majd, amikor egy nemzeti szervezet, a Transparency International kezdeményezett ugyanebben a témában egyeztetést, arra természetesen rögtön mind a két nemzetközi párt ugrott, és boldogan részt vett. Azt pedig a Fidesz elképesztő technikai hozzáállással lehetetlenítette el.

A Fidesz által kezdeményezett, saját maga által kezdeményezett egyeztetésen többször is előfordult, hogy Lázár János nem tudott részt venni álláshalmozásának következtében. El is mondta a jelen lévő kabinetfőnöke, hogy Hódmezővásárhelyen van dolga, tehát ezért a képviselői feladatait épp nem tudja ellátni. Egyébként az elmúlt fél évben egyszer sem volt Lázár Jánosnak arra ideje, vagy semelyik kormánypárti képviselőnek, hogy összehívjanak ilyen egyeztetést, és ezt folytassuk.

A Jobbik volt az egyetlen párt, amely mindegyik egyeztetésen részt vett, mindegyik fordulóján legalább országgyűlési képviselői szinten képviseltette magát. Ebből látszik leginkább, hogy a Jobbik az a párt, amelynek a legfontosabb, hogy tisztességes választási eljárás legyen Magyarországon.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 86 2012.10.01. 1:55  85-92

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! 2008-ban egy Fidesz által kezdeményezett népszavazáson a tandíj eltörlése mellett foglalt állást a választópolgárok 82 százalékánál is nagyobb arányú többség. Ez 3,3 millió magyar ember akaratát jelenti. Ebben a 2008-as népszavazási kampányban ön többek között a következőket mondta: "Sohasem fogok belenyugodni abba, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyerekek előtti felemelkedés lehetőségét." Miután kormányra kerültek, az államilag finanszírozott képzőhelyek számát drasztikusan csökkentették a felsőoktatásban, egy idén nyáron adott interjújában pedig már azt helyezte kilátásba, hogy egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszert hoznak létre, ahol minden diák maga állja a teljes tanulási költségét.

Túl azon, hogy ez elzárja a felemelkedés lehetőségét - ahogy ön is mondta - a gyerekek elől, egyéb, a nemzet szempontjából káros hatásai is vannak, ugyanis már a középiskolás diákjaink is külföldre kacsingatnak. Az állami férőhelyek csökkentését követően a határ menti középiskolásoknak már az 50 százaléka mondta azt, hogy a felsőoktatási tanulmányait külföldön kívánja folytatni, míg előtte ugyanez az arány körükben csak 10 százalék volt. Egyébként is a teljes társadalmat tekintve 2010 óta a kivándorlási kedv a másfélszeresére nőtt - tehát amióta önök alakítottak kormányt, a másfélszeresére nőtt -, és a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas Magyarországon.

Hitelesnek tartja-e azt, miniszterelnök úr, hogy míg 2008-ban a tandíj eltörlése mellett kampányolt, kormányon pedig annak általánossá tételét helyezi kilátásba? A magyar ifjúság nevében várom konkrét, érdemi válaszát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 90 2012.10.01. 1:06  85-92

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Lehet játszani a szavakkal, hogy nincs tandíj, de attól a tények még tények maradnak, és lehet önköltségnek nevezni a tandíjat, de a társadalmi hatása attól még ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk.

Örülök annak, hogy két év után felismerték azt a problémát, hogy külföldre távoznak a fiataljaink, és elkezdenek valamilyen tervet ennek megakadályozására. De már két éve kormányon vannak, és arról nem hallottam a válaszában, hogy eddig mit tettek azért, hogy megakadályozzák a fiatalok külföldre vándorlását.

A diákhitellel kapcsolatban azt tudom elmondani: nem lehet célja egyetlen kormányzatnak sem az, hogy 18 éves korukra vagy a huszonéves koruk elejére eladósítsa a magyar fiatalokat. Egy igazságos felsőoktatási rendszerben a saját tehetségük alapján tudnának boldogulni a fiatalok, nem pedig azért, mert különböző hiteleket felvesznek. Egyúttal szeretném átadni önnek a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitellel kapcsolatos felvilágosító kiadványát, mert nagyon sok visszásság van ezzel a rendszerrel kapcsolatban.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 298 2012.10.01. 8:08  293-302

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a legnagyobb baj ezzel az előzetes regisztrációval, hogy csak hazug érveket tudtak felhozni mellette az általános vita során is, és egyébként az ellenzéki érvekre pedig egyáltalán nem válaszoltak, illetve azok süket fülekre találtak.

De hogy Schiffer András itt beszélt arról, hogy népszavazás erősítse meg ezt az intézményt az alaptörvényben, ez jó gondolat a Jobbik szerint is, azonban látni kell azt, hogy a társadalmi támogatottsága ennek az intézménynek azért már közvélemény-kutatásokon lemérhető volt. A Nézőpont Intézet - amelyik a Fidesz fiókintézményeként működik - készített egy felmérést, és ennek a felmérésnek az lett az eredménye, hogy a választópolgárok 70 százaléka ellenzi azt, hogy az előzetes regisztráció bevezetésre kerüljön Magyarországon. Tehát ha önök ezt az alaptörvény-módosítást elfogadják, és nem veszik figyelembe az ellenzéki módosító javaslatokat, akkor a magyar társadalom 70 százalékának akarata ellenében fognak törvényt alkotni, illetve alaptörvényt módosítani, ami semmiképpen sem nevezhető a népakaratnak megfelelő törvényalkotásnak.

De további problémák is adódnak, illetve az elmúlt időszakok választásai és választási kampányai azt mutatják, hogy bizony nagyon sok olyan esemény történhet, amely megváltoztatja az állampolgárok döntését arra vonatkozóan, hogy részt szeretnének-e venni a választásokon, vagy sem. Az előterjesztés szerint ugyanis 15 nappal a választás megtartása előtt lezárul az előzetes regisztráció időtartama. Ha ez a rendszer hatályban lett volna a 2006-os önkormányzati választásokon, akkor bizony nagyon sok olyan választópolgár otthon maradt volna, aki így viszont elment szavazni.

Ugyanis 14 nappal a választások előtt nyilvánosságra került az őszödi beszéd. Önök ezzel a törvénnyel, ezzel az alaptörvénnyel eltiltanák azokat a választópolgárokat a szavazástól, akiket például az őszödi beszéd ösztönzött arra, hogy részt vegyenek a 2006-os önkormányzati választásokon, és egyébként valószínűleg nagyon nagy többségében a Fideszre szavaztak. Tehát, ha ez a rendszer 2006-ban az önkormányzati választásokon érvényben lett volna, akkor a Fidesz nem szerzett volna ekkora többséget az önkormányzatokba. (Dr. Schiffer András: Babák úr!) Ez a példa, úgy gondolom, a legjobban rávilágít arra, hogy nem szabad a választópolgároktól elvenni azt a lehetőséget, hogy akár az utolsó két hétben döntsék el, hogy részt szeretnének-e venni a választásokon.

Ráadásul az utolsó két hétben a legintenzívebb a kampány, amikor az országos listát fel kell állítani mindegyik pártnak, és onnantól egy nagyon intenzív médiakampány indul el, amelyben nagyon sok impulzus éri még a választókat. Tehát egy egyébként kiábrándult szavazó dönthet úgy az utolsó két hétben is, hogy ő részt szeretne venni a választásokon, akár egy ilyen őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatt, akár más olyan hatás érheti őt, amiért megváltoztatja a véleményét. Ezért is baj, hogy el szeretnék venni tőle azt a lehetőséget, hogy az utolsó két hétben dönthessen.

De említhetném Kubatov Gábor hangfelvételét is, amely szintén a választások előtti utolsó héten került nyilvánosságra. Az is nagyon sok választópolgár döntését, a politikához való hozzáállását, a választási részvételhez való hozzáállását változtatta meg, de önök ezektől az emberektől is elvennék a lehetőséget, hogy ilyenkor még változtassanak a hozzáállásukon.

A Jobbik egyik javaslatáról szeretnék részletesebben is szólni, ez a bizonyos alapfokú iskolai végzettséghez kötése a választójognak. Először beszélnem kell arról, hogy miről nem szól ez a javaslat, mert az általános vitában sajnos nagyon sok hazugság hangzott el ezzel kapcsolatban, egyébként még Mesterházy Attila az egyik napirend előtti felszólalásában sem hagyta ki, hogy részt vegyen ezekben. Ő azt mondta, hogy lenézzük a kétkezi magyar dolgozókat, Lázár János pedig egész egyszerűen arról beszélt, hogy a Jobbik nem kevesebbet akar, mint hogy minden magyar cigányt zárjunk ki a választásból. Na, ez az, amit nem mondott egyik jobbikos képviselő sem, ez az, amit nem akar a Jobbik. Mi egy iskolai végzettséghez kötésről beszélünk. El fogom mondani részletesen az adatokat, hogy ez mennyiben érinti a cigányságot is, de ezeket az adatokat nem én találtam ki, hanem a Pécsi Tudományegyetem ezzel foglalkozó adjunktusa hozta nyilvánosságra.

Egyrészt azt le kell szögeznünk, hogy egy valós választási eljárási problémáról van szó, amikor arról beszélünk, hogy a szegényebb rétegek szavazatait megvásárolják. Erről maga Kövér László házelnök úr is beszélt egyébként május 3-án, idézem Kövér Lászlót, aki az előzetes regisztrációban látta a megoldást. Tehát: az előzetes regisztráció mellett az szól, hogy az eljárással meg lehet akadályozni a választási visszaéléseket, többek között a kocsmai láncszavazásokat, azaz hogy ingyenitallal vagy ajándékkal vegyenek rá valakit a szavazás napján egy adott pártra való voksolásra. Tehát látjuk, hogy házelnök úr is ismeri ezt a problémát, és az elmúlt 20 évben ez gyakorlat volt Magyarországon, hogy ilyen módon emberek szavazatait vásárolták meg pártok. Sajnos, egyébként ebben nemcsak az MSZP jeleskedett, hanem a Fideszre vonatkozóan is van ilyen videofelvétel az egyik videomegosztón az interneten, ahol egy arlói cigányember beszél arról, hogy a helyi fideszes képviselőjelölt hogyan próbálta megvásárolni az ő szavazatát. Azonban az előzetes regisztráció nem nyújt megoldást erre a problémára, hiszen ugyanazt az eljárást, csak kétszer kell gyakorlatilag lefolytatniuk.

Hogy miért is beszélünk mi a választójog alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről, azt azok az adatok mutatják meg legjobban, amelyek a legfrissebb felmérések eredményei. Jelenleg az általános iskolát elvégzők körében körülbelül 30 százalékos a funkcionális analfabétizmus. Ez egy megdöbbentő adat, és nagyon szomorú, hogy így van, de attól még szembe kell nézni ezzel a valósággal, és választójogi szempontból is kezelni kell azt. Tehát a végzettek egyharmada funkcionális analfabéta, azaz nem tudja értelmezni azt a szöveget, amit egyébként elolvas. Úgy gondolom, hogy az minimumkövetelmény legyen egy választópolgárral szemben, hogy azt az információt, tudást meg tudja szerezni, ami a felelős döntéshozáshoz szükséges, és ehhez elengedhetetlen, hogy tudja értelmezni azt a szöveget, amit olvas.

Egyébként 14-15 évesen, mondhatjuk azt, hogy normál időben a teljes lakosság 81 százaléka szerzi meg az alapfokú végzettséget, miközben ugyanez az arány a cigányság körében mindössze 31 százalékos. 16 évesen már a teljes lakosság 96 százaléka rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, a cigányság körében ez 63 százalékos. Szembe kell néznünk tehát ezzel a valósággal, és szembe kell néznünk azzal, hogy egy valós probléma ez a visszaélés, és hogy az előzetes regisztráció nem fogja ezt megoldani. Egyedül a Jobbik javaslata kínál erre megoldást azzal, hogy alapfokú iskolai végzettséghez kötnénk a választójogot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(23.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 182 2012.10.02. 2:02  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Csizi Péter Képviselő Úr! Nagyon hangzatosak az ön érvei, de sajnos egyik sem igaz. Egyrészt az, hogy a határon túli magyarok és a csonka országi magyarok között ne tegyünk különbséget, ez az érvelés megbukott akkor, amikor önök egy olyan választójogi törvényt fogadtak el, hogy a határon túli magyaroknak egy szavazatuk van, a csonka országi magyaroknak két szavazatuk van. Ez itt különbségtétel, pont, és nem eljárási különbségtétel.

Ráadásul Horvátországban az a példa működik a gyakorlatban, hogy csak a határon túli horvátoknak kell regisztrálni, és akik egyébként ott élnek Horvátország területén, őnekik nem kell regisztrálni. Tehát ilyen nemzetközi példát is ismer egy európai, szomszédos országunk.

Az adatok átadásáról pedig eléggé félrevitték a vitát, az ugyanis eddig alkotmányellenes volt, hogy pénzért cserébe a választópolgárok adatait át lehet adni a pártoknak. Az Alkotmánybíróság 175/2011. határozatában megsemmisítette a választási eljárási törvénynek ezt a paragrafusát, tehát nem lehet pénz ellenében átadni a választópolgárok adatait a pártoknak, mivel a választási eljárási törvény nem ad tiltó rendelkezést a választópolgárok kezébe, tehát nem tilthatják meg, hogy az ő adataik átkerüljenek a pártokhoz. Ez így alkotmányellenes, és az önök által beterjesztett javaslat is az, hiszen ugyanezt a gyakorlatot veszik át a névjegyzékbe vételt követően. Abból pedig, hogy valaki feliratkozik, hogy részt szeretne venni a választáson, nem következik azonnal, hogy ő ahhoz is hozzájárul, hogy a pártok az adatait megszerezzék.

Az pedig, ha valaki nem szeretne részt venni a kampányban, és önök ezt szerették volna lehetővé tenni, akkor a regisztrációs időszakot nem kettő héttel a választások előtt kellene lezárni, hiszen addig minden párt el fog menni a választópolgárokhoz és próbálja rábírni őket, hogy regisztráljanak, tehát gyakorlatilag senki nem fog tudni kimaradni az érdemi választási kampányból.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 198 2012.10.02. 2:07  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kővári Képviselő Úr! Nem igaz az, hogy két héttel, illetve 15 nappal előtte feltétlenül tudja egy választópolgár, hogy részt akar-e venni a választáson, vagy nem. Ugyanis 2006-ban az önkormányzati választásokat megelőzően 14 nappal - amikor az önök regisztrációja már le fog zárulni - nyilvánosságra került az őszödi beszéd. Nagyon sok olyan magyar állampolgár volt a 2006-os önkormányzati kampányban, aki csak az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően döntötte el, hogy elmegy szavazni, mondjuk, a Fideszre (Zaj az MSZP soraiban.), és most önök ezt a lehetőséget ezzel a törvényjavaslattal megtiltanák. Ebből is látszik, számos olyan dolog történhet a kampány utolsó két hetében, ami döntően tudja befolyásolni a választáson a részvételi hajlandóságot. Tehát nem igaz, hogy két héttel előtte már a választópolgárok tudják.

Ön azt is mondta, hogy a zaklatás nem szűnik meg. Továbbra is lehet a lakcímen gyűjteni a választópolgároktól az ajánlásokat. S mivel az előbb említettem, hogy a névjegyzék átadása a pártoknak alkotmányellenes - ebben a törvényben is alkotmányellenes -, ezért az ajánlógyűjtő pártaktivista nem fogja tudni, hogy melyik ajtónál regisztráltak éppen a választópolgárok, vagy éppen nem regisztráltak, mivel nem kaphatja meg ezt a névjegyzéket az Alkotmánybíróság határozata alapján.

(20.50)

Az eljárási különbségekre még egy példa: vannak olyan állampolgárok, akik a sajátos élethelyzetükből következően mozgóurnával kénytelenek szavazni, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek mozgóurnával kell szavazni. Ugyanígy, aki határon túli magyar, és nincsen magyarországi lakcíme, vagy nem tartózkodik Magyarországon a szavazás napján, őneki megadjuk azt a lehetőséget, hogy levélben adja le a szavazatát, vagy külképviseleten szavazzon. Ez egy indokolt eljárási különbségtétel, és ezért indokolt az ő esetükben a regisztráció, de ettől még nem indokolt a csonka országi magyarok esetében.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 228 2012.10.02. 2:06  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Amit ön most elmondott, Csizi képviselő úr, az egy különbségtétel, és épp ezt kellene a regisztráció során is alkalmazni: akinek szükséges, hogy regisztráljon a választásokon, az regisztráljon, de emiatt nem kell a csonka országi magyaroknak is regisztrálni. (Egy hang a Jobbik padsoraiból: Így van.)

Egyébként amikor a regisztráció szóba került azon az ötpártinak indult egyeztetésen, amit a Fidesz kezdeményezett, a határon túli magyaroknál én magam vetettem fel Lázár Jánosnak, hogy ez a részvételi hajlandóságot nagyban vissza fogja vetni, de természetesen az esetükben elfogadjuk ezt a megoldást. (Dr. Józsa István: Hol van Lázár János?)

Ezt a megoldást elfogadjuk, hiszen nem lehet másképpen lebonyolítani a szabad szavazást, és az önök Miniszterelnökségét vezető államtitkár akkor bólogatott, hogy ő is tisztában van azzal, hogy ez a választási regisztráció csökkenteni fogja a választásokon a részvételi hajlandóságot, és ezt zárt ajtók mögött persze el tudja mondani, de itt a nyilvánosság előtt pedig éppen ennek az ellenkezőjéről beszél.

Szakács Imre képviselő úrnak szeretném mondani, hogy nagyon fontos beszélni arról, hogy az MSZP milyen választási visszaéléseket követett el, de azért a saját házuk táján sem árt egy kicsit söprögetni. Fent van az egyik videomegosztó portálon egy arlói cigányember, aki a Magyar Televízió kamerájának az arca eltakarását kérve beszél arról, hogy a helyi fideszes országgyűlési képviselőjelölt mivel akarta az ő szavazatát megvásárolni egyrészt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban. - Nagy zaj. - Egy hang: Honnan tudod?)

Másrészt Kubatov Gábor kiszivárgott hangfelvételén elmondja, hogy Zombori Miklós ferencvárosi képviselőjük beülteti a nagynénjét a szavazatszámláló bizottságba, aki napközben onnan kiüzen, Zombori Miklós Kubatov-listája alapján összeállítja azok névsorát, akik fideszesek, de még nem mentek el szavazni, beül a Skodájába, és mivel minden házhoz kulcsa van, bemegy, bekopog és elviszi szavazni azokat a választópolgárokat, akik nem voltak ott. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Zaj.) Szóval, a saját házuk táján sem ártana söprögetni. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 272 2012.10.02. 1:55  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A kormánypártiak érvelésében az a legszánalmasabb, hogy egymás felszólalásaival egymás érveit vágják agyon, mert Vécsey képviselő úr homlokegyenest másról beszélt, mint Csizi képviselő úr, Szakács képviselő úr másról, mint Kőszegi képviselő úr, s igen, Lázár János a múlt héten szintén egy harmadik álláspontot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Egyrészt arról beszélnek, hogy minél többen menjenek el választani, ez a kívánatos, ez a Fidesz célja, másrészt meg arról beszélnek, hogy csak az menjen el, aki egyébként felelős döntést tud hozni. Most akkor az menjen el, aki felelős döntést tud hozni, és az, aki egyébként önök szerint felelőtlen döntést tud hozni, azt önök mondták (Kőszegi Zoltán közbeszólására:), de nyomhat gombot továbbra is, képviselő úr. Arról meg, hogy most a pártok melyik rétegeket szólítják meg, nem érdemes itt beszélni, ráadásul, hogyha önök úgy gondolják, hogy az ellenzéki pártoknak a társadalmi rétegek megszólítására vonatkozó stratégiája hibás, akkor ennek csak örüljenek, mert akkor majd mindig önök maradnak hatalmon, mert a felelős döntést hozó állampolgárok majd el tudják dönteni például azt, hogy az egykulcsos adóval melyik társadalmi réteget segítette a Fidesz, illetve az mindenkinek jó volt-e.

Az, hogy étellel, itallal meg lehet vásárolni a választópolgárok szavazatait, az tény, az az elmúlt 20 év gyakorlata volt, ezen nem érdemes vitatkozni. Lázár Jánosnak sem érdemes ezen vitatkozni. A múlt héten eléggé durván kiosztott minket, hogy fel merjük ezt hozni, és szégyen, hogy ilyen a parlamentben elhangozhat. Ezt mondta Lázár János, amikor erről beszéltünk. De az a döntő kérdés, hogy ez a regisztrációs rendszer megszünteti-e ezt a gyakorlatot, és erre a válasz az, hogy nem! Ugyanúgy el lehet vinni a regisztrációra, és meg lehet vásárolni ezeknek az embereknek a regisztrációját is, majd a szavazatát is. Tehát eljárásilag egy kicsit bonyolítja, kétszer annyit kell dolgozniuk azoknak a pártoknak, amelyek élni fognak ezzel a csalási lehetőséggel, de nem fogja megszüntetni ezt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 324 2012.10.02. 1:51  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Már elég régen hangzottak el azok a hozzászólások, amikre reagálni szeretnék, de azért megteszem. Egyrészt a kisebbségi névjegyzékkel történő párhuzamba állítás sántít. A kisebbségekről nincsen más nyilvántartás Magyarországon, tehát ott szükséges az, hogy a kisebbségekről kizárólag a választás céljából ezt a regisztrációt megtegyék. Az összes választópolgárról viszont van nyilvántartás, és így az ő esetükben nem szükséges, hogy ezt megtegyük.

Vécsey képviselő úr elmondta, hogy 15 nappal a választás előtt, hogyha eldöntik a részvételi szándékukat, azzal semmi probléma nincs. Itt még egyszer megismételném, 2006-ban, az önkormányzati választásokat megelőzően 14 nappal került nyilvánosságra az őszödi beszéd, és nyilvánvaló, hogy nagyon sok olyan ember volt, aki ennek hatására úgy döntött, hogy korábbi passzivitását, a választásoktól történő távolmaradásának döntését megváltoztatta, és ennek hatására döntött úgy 14 nappal, vagy akár 12 nappal a választás előtt, hogy mégis részt venne a szavazásokon.

Csizi Péter képviselő úr pedig egyrészt azt rótta fel, hogy csak a regisztrációról beszélünk. Ne aggódjon, képviselő úr, van még 12 normál, írásban előre leadott hozzászólás, tehát fogunk még másról is beszélni. És az ajánlószelvények eltörlésével büszkélkedett, ami így formálisan igaz, de fából vaskarika, amit csinálnak, mert ajánlószelvény helyett ajánlóív lesz. Egyébként nem az volt a probléma az ajánlószelvénnyel, hogy az maga egy szelvény, hanem az, hogy visszaélésekre adott lehetőséget, és az ajánlóívek rendszere ugyanezekre a visszaélésekre 90 százalékban ugyanúgy lehetőséget fog biztosítani. Tehát nem az ajánlószelvény-rendszert kell megszüntetni azért, mert az egy ajánlószelvény-rendszer, hanem a visszaélésekre lehetőséget adó rendszert kell megszüntetni, és ezt pedig nem tették meg.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 350 2012.10.02. 2:00  169-535

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Először Szakács képviselő úrnak válaszolnék arra, hogy mi a problémánk ezzel a törvényjavaslattal, illetve a regisztrációval és a jelöltállítással. A választópolgárok kevesebben fognak részt venni a választásokon, mint abban az esetben, ha nem lenne regisztráció. Itt van az a probléma, ahol szűkítik a választópolgárok részvételi hajlandóságát, a részt vevő választópolgárok számát. Mert a Fidesznek ez az érdeke. A jelöltek tekintetében viszont növelik a jelöltek számát, mert a Fidesznek az az érdeke, hogy a Fideszből kiábrándult emberek minél több szavazata minél többfelé oszoljon szét, és egyébként ennek a 200 aláírásnak a megkövetelésével olyan helyzetet fognak teremteni, hogy mindenféle reklámpártok teljesen szét fogják verni a kampányt, tehát lehet egyszer-egyszer jópofa és humoros és tényleg feldobja a kampányt egy Kétfarkú Kutya Párt, de azért a 200 aláírást összegyűjteni egy megnövelt, 106 választókerületes választókerületi rendszerben úgy, hogy több jelöltet ajánlhat egy ember, az igencsak a ló túlsó oldala az 1500-hoz képest.

Az ajánlásnak, az aláírásnak az lenne a funkciója, hogy megszűrje azokat a pártokat, amelyek társadalmi támogatottsággal ugyan rendelkeznek, de az országgyűlési küszöböt nem tudják elérni.

(22.50)

Ezért volt igazságtalan a 2010-es rendszer, mert az LMP-nek gondot okozott, hogy a 176 választókerületben felállítsa a jelöltjeit. Nem is sikerült nekik. Ezért csökkenteni kell egyértelműen az ajánlószelvények és az ajánlások számát. De nem átesni a ló túlsó oldalára, hogy 200-at ezekben a megnövelt választókerületekben, úgy, hogy több jelöltet ajánlhat egy választópolgár. Ez egész egyszerűen arra jó, hogy elindulhat boldog-boldogtalan, és akár egy választókerületben akár azonos nevű embereket le tudnak fizetni tisztességtelen pártok, hogy induljon el önnel szemben még egy Csizi Péter. (Derültség.)

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 180 2012.10.15. 1:57  179-182

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Marcali két általános iskoláját összevonták, egy főigazgatója van a két intézménynek. Az egyik iskolában a szülőknek - elmondásuk szerint - egy papírt kellett aláírniuk, amin rajta van a tankönyvlista és a könyvek ára. A lap alján taneszközként feltüntették az ehhez tartozó munkafüzeteket és atlaszokat. Utóbbiakért ötezer forintot kértek az elvileg ingyenes tankönyvellátásban részesülő szülőktől. A készpénz átvételéről sem nyugtát, sem bármilyen más papírt nem adtak, arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat nem adott elég támogatást. Az önkormányzatnál azonban nem tudnak semmiről, és nem értik, hogy mi a probléma. A másik tagiskolában viszont nem történt ilyen a szülők tájékoztatása szerint.

Másik ilyen eset szintén a szülők jelzése alapján, hogy az egyik kistarcsai általános iskolában a 2011. és 2012. tanév évzáróján a diákok és a szülők számára kiosztott tájékoztatóban az iskola felhívja a szülők figyelmét arra, hogy az ingyenes tankönyvre jogosultaknak is ki kell fizetni a munkafüzetek árát.

Sajnos nem egyedülálló tehát, hogy az elvileg ingyenes tankönyvekért vagy egy részükért pénzt szednek be az iskolák. Erre azonban semmilyen törvényi, jogszabályi alapjuk nincsen. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium - mára már Emberi Erőforrások Minisztériuma - oktatásért felelős államtitkárságának tájékoztatója szerint ingyenes tankönyvellátás esetén térítésmentesen kell biztosítani a tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorlólapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden tanulónak.

Államtitkár úr, ön is tudja, hogy a folyamatosan növekvő lakossági terhek miatt egyre több magyar család válik rászorulóvá, gyermekeik az ingyenes tankönyvek, munkafüzetek nélkül pedig nem tudják az iskolai tanulmányokat megkezdeni.

Kérdezem tehát államtitkár urat, valóban ingyenes-e az ingyentankönyv. Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 209 2012.10.29. 4:08  198-228

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a baj az előzetes regisztráció bevezetésével, hogy egyetlenegy olyan érvet sem tudtak felhozni a kormányoldal képviselői, ami igaz lenne, és érdemben alátámasztaná azt, hogy szükség van ennek a bevezetésére.

Ellenben hazug érveket hallhattunk ennek következményeiről és ennek szükségességéről. Próbálnak elsősorban a határon túli magyarok szavazati jogával takarózni, és arról beszélnek, hogy egyenlő eljárást kell biztosítani a csonka országnak és a külhoni magyaroknak, és ezért egy kényszerhelyzet előtt áll az Országgyűlés, kénytelenek vagyunk bevezetni az előzetes regisztrációt a csonkaországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok esetében is. Csakhogy ez az érvelés hazug.

Eljárási különbséget lehet tenni a választási eljárási törvényben is, ahogy egyébként jelenleg is van eljárási különbség, például a választók egy csoportja előzetes jelentkezés alapján mozgóurnával szavaz, mivel a sajátos élethelyzetéből kifolyólag erre van szüksége.

(17.30)

De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek mozgóurnával kell szavazni azért, mert van egy olyan szűk csoport, aki erre kényszerül.

Az az érvelés elfogadható, és a Jobbik is támogatja, hogy a külhoni magyarok regisztráció útján kerüljenek be a névjegyzékbe, és így szavazzanak, hiszen nem látunk mi sem más megoldást ennek megvalósítására. Azonban ez nem vonja maga után azt, hogy a csonkaországi magyaroknak is regisztráció útján lehet csak a szavazati jogukat gyakorolni. Egyébként Horvátországban is az a példa van hatályban, hogy a külhoni horvátoknak kötelező a regisztráció, de a horvátországi anyaországban élőknek nem kötelező. Tehát az Alkotmánybíróság sem semmisíttetné meg ezt a javaslatot.

Nem igaz az, hogy megkímélik majd az embereket a kampányolástól, és így aki el szeretne zárkózni a pártok különböző nyomulásától, az ezt majd megteheti. Egyrészt a kampány sokkal hosszabb lesz, mint eddig volt, sőt 2013 szeptemberétől 2014 októberéig gyakorlatilag permanens kampányban fog élni Magyarország, ami egyáltalán nem fog jót tenni a politikai kultúrának és a pártok pénztárcájának sem. Úgy gondoljuk, hogy ez egy téves elképzelés, és mivel csak 15 nappal a választásokat megelőzően zárul le a regisztráció időtartama, ezért egyáltalán nem kíméli meg azokat az embereket, akik ki lesznek ugyanígy téve 8 hónapon keresztül a pártok zaklatásának.

De 15 nappal a választás előtt lezárni a regisztrációt azért is téves, mert az utolsó két hétben is történhetnek olyan események egy választási kampányban vagy attól függetlenül is egyébként, ami alapvetően változtatja meg akár az emberek pártpreferenciáit, akár a választási részvételhez való hozzáállásukat. Ilyen például: 2006-ban az önkormányzati választások előtt 14 nappal került nyilvánosságra az őszödi beszéd. Könnyen belátható, tisztelt előterjesztők és fideszes képviselőtársaim, hogy az őszödi beszéd alapvetően megváltoztatta mind az emberek pártpreferenciáit, mind a választási részvételhez való hozzáállásukat. És önök ennek az előterjesztésnek az elfogadásával kizárják azt, hogy az emberek az utolsó két hétben változtathassanak a véleményükön, és akár a csalódottságuk miatti nem regisztrálást megváltoztassák, és mégis elmenjenek választani. 2006-ban az önkormányzati választásokon ennek óriási vesztese lett volna éppen a Fidesz, hiszen nagyon sok olyan ember volt, aki kiábrándult a szocialista kormányzást követően, és nem hitt abban, hogy meg lehet változtatni Magyarországot a szavazások útján, de az őszödi beszéd annyira felháborította, hogy mégis elment szavazni, és éppen a Fideszre szavazott.

Tehát úgy gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket önök felhoznak, hazugok ezzel a választási regisztrációval kapcsolatban, és annak megvalósítása is téves.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 227 2012.10.29. 1:07  198-228

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vejkey Képviselő Úr! Úgy látom, nem értette meg, amit mondtam az eljárásegyenlőséggel kapcsolatban. (Felzúdulás és közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Abból, hogy vannak olyan csoportok, amelyek esetében indokolt az előzetes regisztráció bevezetése, nem következik az, hogy minden egyes választópolgárra kötelezően elő kellene írni annak bevezetését. Mi azt kérjük számon, hogy a csonkaországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok esetében miért írják elő ezt. Ezt nem tudják megindokolni. Persze, a határon túli magyarok esetében, kisebbségek esetében s a többi, ezt el tudják mondani természetesen. Nem is ezt vitatja senki az ellenzék részéről, hanem azt, hogy a választók nagy többsége részére miért van szükség arra, hogy előírják ezt a regisztrációt.

Rogán Antal felszólalásának második felére nem tudok sajnos reagálni, mert a telefonjától nem hallottam, de az biztos, képviselő úr, hogy egyszer sem ígérték a választási kampányban, hogy regisztrációt fognak bevezetni és azt, hogy a népesség-nyilvántartást (Az elnök csenget.) meg fogják szüntetni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 421 2012.10.29. 1:47  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szakács Imre képviselő úr érvelése az alaptörvénnyel és a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy hamis és tévedésen alapul. Azzal szoktak érvelni kormánypárti képviselők, és ön is azt tette, hogy az alaptörvényben meghatározzák a kereteket, és ehhez képest részletszabályokat fognak a választási eljárási törvényben, illetve a még alacsonyabb szintű jogszabályokban szabályozni.

De ebben az esetben nem erről van szó. Ugyanolyan szintű, egyébként részletszabályokat az alaptörvény határoz meg; tehát az, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy elektronikus úton szavaz, pont. Ehhez képest nem részletszabály, hogy ugyanő még levélben is szavazhat. Ez ugyanolyan szintű szabály, hiszen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó esetében ott van a levélben szavazás, tehát akkor mégsem tekintik a névjegyzékbe vételhez, a regisztrációhoz szükséges eljárást, a levélben történő jelentkezést mégsem tekintik részletszabálynak, hiszen a lakóhellyel nem rendelkező választók esetében beleveszik az alaptörvénybe. Nem arról van szó, hogy részletszabályokat fog az eljárási törvény szabályozni.

Csizi képviselő úrnak azt javasolnám, hogy a választási szervekkel kapcsolatos álláspontjukat meg se próbálja védeni. Az egész egyszerűen védhetetlen. Nyilvánvaló, hogy semmilyen EBESZ-ajánlás meg semmilyen hatalmas választójogi elv nem befolyásolja azt, hogy miért alakították át 2010-ben, és miért alakítják át most is a választási szerveket. Egyetlen igazi indok áll emögött: a Fidesz aktuális politikai érdeke, és a saját hatalmának bebetonozása.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 427 2012.10.29. 0:51  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tapolczai képviselő úrtól, illetve Csizi és Szakács képviselő úrtól is akár kérdezhetném, hogy ha önöknek az volt a szándéka - és az a szándéka -, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező választónak is lehetősége legyen arra, hogy levélben is regisztráltathassa magát, akkor ezt miért nem vették bele az alaptörvénybe. Miért vették bele a személyesen történő és az elektronikus úton történő regisztrációt, és miért hagyták ki a levélben történőt? Sokkal egyértelműbb lenne a helyzet, ha oda is bevették volna, és most egyáltalán nem lenne kérdés senki számára, hogy erre van-e lehetőség vagy nincs.

Ha önöknek az volt a jogalkotói szándékuk, és úgy gondolják, hogy az alaptörvényben van helye ilyen részletszabályoknak is, akkor úgy lett volna koherens az önök gondolkodásmódjában, hogyha ezt is beleveszik. Miért nem tették meg?

Várom a válaszukat, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 437 2012.10.29. 1:23  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Papcsák Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy az alaptörvény keretet szab. Nagyon kérem, segítsen abban, hogy ebbe a keretbe hogyan illeszkedik az, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok levélben is kérelmezhetik a névjegyzékbe vételt. Ugyanis az alaptörvény szövege úgy szól, hogy a névjegyzékbe vételt magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti. Ebből hogyan vezethető le az, hogy ő levélben kérelmezheti?

Ennek épp az ellenkezőjéről van szó. Ha részletszabálynak tekintjük a levélben történő névjegyzékbe vételt, akkor egyrészt a személyes vagy az elektronikus út miért nem ugyanolyan részletszabály vagy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választók esetében miért nem részletszabály maga a levélben történő névjegyzékbe-vételi kérelem sem? Hát röhejes az az indokolás, amit ehhez fűznek hozzá, képviselő úr. Hát nem igaz, amit mondanak! Ez nem részletszabály, vagy ha részletszabály, akkor a teljesnek részletszabálynak kellene lennie. Ha itt felsorolunk kettő lehetőséget, abból nem az következik, hogy törvényben egy harmadikat is meg lehet határozni, amit egyébként egy másik csoportra vonatkozóan ugyanitt meghatároznak. Hát egész elképesztő ez az érvelés!

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 455 2012.10.29. 0:56  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Papcsák képviselő úr, én pedig úgy gondolom, hogy az ön által itt elmondottak azt vetítik előre számunkra, hogy ez nem tisztességes mederben zajlik. Ha a kormánypártok most érlelik azokat a módosító javaslatokat, amikkel jobbá szeretnék tenni ezt a törvényt, az régen rossz. Akkor nem kellett volna benyújtani az eredeti javaslatot, hanem előtte lefolytatni ezeket az egyeztetéseket, és úgy benyújtani a javaslatot, hogy már kiérlelték a saját gondolataikat, és megvan az álláspontjuk az adott kérdésekben.

Az ellenzék érveit nem kell új módosító javaslatokkal figyelembe venni, hiszen az ellenzék benyújtotta a saját módosító javaslatait. Ha önöknek van olyan ezek között, ami megtermékenyítette a gondolkodásukat, és úgy gondolják, hogy elfogadásra érdemes, akkor meg kell szavazni. Ehhez megint csak nem kell bizottsági módosító javaslat. Tehát ez nem egy tisztességes eljárás, képviselő úr! (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 477 2012.10.29. 2:06  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A kormánypárti hozzászólások során annyi minden felgyülemlik, hogy mire a kétperces szó az emberhez kerül, addigra bele sem fér ebbe az időtartamba.

Papcsák képviselő úr azt mondta a vita folytatásával kapcsolatban, hogy a vita közben begyűjtik az észrevételeket. Szeretném a képviselő urat emlékeztetni arra, hogy két egyeztetés is volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Az egyiket éppen a Fidesz hívta össze, csak önök ezen az egyeztetésen elfelejtettek minket olyan apróságokról tájékoztatni például, hogy az előzetes regisztrációt be fogják vezetni. Egyébként pedig az egyeztetéseket összehívó Lázár János az egyik ilyen találkozóra - amelynek az időpontját ő jelölte ki - sajnos nem tudott eljönni, mert mit ad Isten, álláshalmozásából kifolyólag éppen Hódmezővásárhelyen volt dolga. Ennyire vették önök komolyan a saját maguk által összehívott egyeztetést, és vették figyelembe az észrevételeinket.

A másik egyeztetést, amit a Transparency International próbált meg koordinálni, hasonló technikai érvekkel lehetetlenítették el. Például az egyik csütörtöki napra összehívott egyeztetéssel kapcsolatban még aznap reggel 8 órakor sem tudták megmondani, hogy 11 vagy 14 órakor megfelel-e önöknek, holott az összes párt kijelentette, hogy akár nélküle is folytatódhat az egyeztetés, csak folytatódjon. A Fidesz volt az, amely ellehetetlenítette ezt az egyeztetést.

Csizi képviselő úrnak válaszolnék az ajánlószelvényekkel kapcsolatos felvetéseire. Mi azt szerettük volna, hogy az ajánlószelvényekkel és az ajánlási rendszerrel kapcsolatos visszaélések szűnjenek meg, és nem azt, hogy az ajánlószelvényt nevezzük át ajánlóívre. Az nem szűnik meg, hiszen például leszavazták azt a módosító javaslatunkat, amely megtiltaná, hogy az emberek lakásán lehessen ajánlószelvényt gyűjteni. Itt a zaklatás a probléma. Nem azzal a cetlivel van problémánk, hanem a zaklatással, és az nem szűnik meg azzal, képviselő úr, mert átnevezik az ajánlószelvényt ajánlóívre.

Köszönöm, majd a következőben folytatom. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 491 2012.10.29. 2:16  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Csizi Péter képviselő Úr! Az, hogy ön a nyilvános fideszes e-mail címére jobbikos szimpatizánsoktól kap levelet, azért a Jobbik mint párt, nem értem, hogyan tudna felelősséget vállalni. Azt nem a Jobbik mint párt központi szervei küldik önnek. A Jobbiknak megvan a központi hírlevele, amelyet kiküldünk azoknak a szimpatizánsoknak, akik feliratkoztak a honlapunkon a hírlevelünkre, ezért tudunk felelősséget vállalni. És minden egyes hírlevelünknek, hivatalos hírlevelünknek a végén ott van, hogy le lehet iratkozni egy linkre kattintva.

Tisztelt Képviselő Úr! Ne komolytalankodjunk azzal, hogy különböző választópolgárok önnek küldött e-mailjeiért a Jobbik a felelős. Képzelje, én is kapok fideszes választópolgároktól a különböző szakpolitikai és mindenféle közéleti ügyben e-maileket, mégsem kürtölöm tele a világot, hogy úristen, felkerültem a Kubatov-listára, mennyire durva. Tehát kérem, hogy ne vegye el a vita komolyságát azzal, hogy ilyen választópolgárok által küldött levelekért a Jobbikot teszi felelősség. Olyan ez, mintha valaki kiadna egy álszórólapot vagy egy saját maga által buzgalomból a Fidesz, mondjuk, kétéves kormányzásáról készített szórólapot, és azt bedobná az én postaládámba, és feljelenteném a Fideszt, amihez köze nincs a Fidesznek, de mégis önöket tenném felelőssé.

Tehát a felelősség ebben az esetben nem a Jobbiké, és ebből nem következik, ne haragudjon, hogy mi is kubatovlistáznánk azért, mert ön választópolgároktól a nyilvános e-mail címére levelet kap. Ez az érvelése tényleg annyira szánalmas.

Az ajánlószelvény-gyűjtés rendszerével kapcsolatos álláspontunkkal még egy aspektust szeretnék megvilágítani. Az, hogy önök egy rossz rendszert megváltoztatnak valamire, abból nem következik, hogy az a másik jó lesz. Tehát nem egy jó megoldás van az ajánlószelvények rendszerében, és ha egy rosszat lecserélnek, abból még nem következik, hogy a másik automatikusan jó. Ezért elleneztük azt a rendszert is, és ellenezzük ezt a rendszert is.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 499 2012.10.29. 2:10  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Papcsák képviselő Úr! Az ajánlószelvény-gyűjtés igazi kérdései nem azok, hogy most ajánlószelvénynek vagy ajánlóívnek nevezzük azt az intézményt, amire az embereknek az ajánlását kell gyűjteni. Az igazi kérdés az, hogy megszüntetjük-e azokat a visszaéléseket, azokat a nehézségeket, amik az embereket terhelik ezzel kapcsolatban. És önök nem szüntetik meg azzal, hogy az ajánlószelvényt átnevezik ajánlóívre.

Egyrészt továbbra is a pártokhoz kerül a választópolgárok adata. Ez egy rossz gyakorlat, ezt például meg kellene szüntetni. Aztán zaklatják a választópolgárokat a saját otthonukban. Így van, ez a későbbiekben is fenn fog állni, mert nem támogatták a bizottságban a módosító javaslatunkat, ami ezt megtiltaná. Harmadrészben: a későbbiekben anyagi ellenszolgáltatás ellenében továbbra is lehet ajánlószelvényt gyűjteni, mert ezt a módosító javaslatunkat sem fogadták el. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy egy párt szervezettsége nagyon fontos összetevője és a választási eredményét alapvetően befolyásoló és meghatározó jellemzője a pártnak.

De ha megengedjük azt, hogy az LMP a 2010-es választásokon is élt azzal a gyakorlattal, hogy órabérben foglalkoztasson embereket, és úgy gyűjtsék az ajánlószelvényeket, mert ez a jelenleg hatályos törvények szerint nem egyértelműen jogsértő, mi egy egyértelmű helyzetet szeretnénk teremteni ezzel a módosító javaslatunkkal. Önök nem szeretnék, hogy egyértelmű legyen ez a helyzet, tehát fenntartják azt a gyakorlatot, hogy legálisan lehessen órabérben gyűjtetni emberekkel ajánlószelvényeket. Az LMP a 2010-es választásokon is élt ezzel a lehetőséggel, és a választási bizottság nem mondta azt, hogy ez jogsértő gyakorlat lenne. Tehát ezek azok az anomáliák, amiket meg kellene szüntetni, és nem azon lovagolni, hogy most az ajánlószelvényt újonnan ajánlóívnek fogják hívni. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 505 2012.10.29. 2:12  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ön azt mondja, hogy a megegyezés nem lehetséges. Mi úgy látjuk, hogy ez azért nem lehetséges, mert önök a saját pártérdekeiket helyezik az igazságos rendszer megteremtése elé, és nem fogadják be a Jobbiknak olyan javaslatait sem, amely teljesen ésszerű lenne.

Mi a választójogi törvényben is és itt is számos olyan módosítást, módosító javaslatot fogalmaztunk meg, ami egyébként a Jobbiknak nem lenne érdeke. Például ilyen az országgyűlési bejutási küszöb csökkentése, amit 5 százalékról 4 százalékra szeretnénk csökkenteni, mert igazságosabbnak éreznénk. A Jobbiknak ez nem érdeke, mégis az igazságérzetünk az, ami ezt diktálja. Tehát felül tudunk emelkedni a saját pártérdekeinken, amit önök nem tudnak megtenni ebben a vitában sem. Vagy benyújtottunk olyan módosító javaslatot, például a 35. ajánlási pontban, amelynek egyébként a pártokra nincsen hatása, de szabályozási hibát szeretne kiküszöbölni, ahogy annak röhejes voltára az általános vitában egyébként Szávay István képviselőtársam is rávilágított.

Az önök által támogatott és a beterjesztett javaslat ugyanis azt tartalmazza, hogy a választási iroda átad az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. Elmondta Szávay István képviselőtársam is, hogy ha valaki odaáll a választási iroda elé egy kamionnal, és megkéri a választási iroda munkatársait, hogy pakolják tele ajánlóívekkel azt a kamiont, mert ő éppen annyit igényel, akkor az alapján a választási iroda munkatársainak ezt meg kell tennie. Ez egy szabályozási hiba, és ezért szeretnénk egy felső határt szabni annak, hogy mennyi ajánlóívet lehet átadni annak a jelölő szervezetnek. Legfeljebb az összegyűjtendő aláírások ötszörösének megfelelő számban határoztuk ezt meg, de kapcsolódó módosító javaslattal lehet ezt még korrigálni. De ahogy nézem, a módosító javaslatot a kormány képviselője sem támogatta, és az előterjesztő sem ért egyet ezzel.

Tehát akkor kérdezném Csizi Péter urat, aki az előterjesztők nevében van jelen, hogy ez miért nem jó, illetve államtitkár asszonyt, hogy miért nem támogatja ezt a kormány. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 515 2012.10.29. 0:41  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az ön által elmondottak a bírságolásra vonatkozóan nem oldják meg ezt a problémát, amiről én beszéltem a kamion kapcsán, illetve nagyon könnyen kijátszható. Egy viccpárt, mint amilyen a Kétfarkú Kutya Párt is volt a 2010-es országgyűlési választásokon, még mindig eljátszhatja azt, hogy telepakoltatja a kamiont, és egy perc múlva visszaadja az ajánlóíveket a választási iroda részére, és akkor elszámolt vele, és semmilyen bírsággal nem sújtható.

Tehát ugyanúgy ki lehet játszani a bírságolási technikáikat, míg ha elfogadnák a Jobbik módosító javaslatát, erre semmilyen lehetősége nem lenne egyetlen pártnak sem.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 519 2012.10.29. 5:48  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A vita kezdetén jeleztem a normál hozzászólásra vonatkozó szándékomat, és most így néhány órával a vita megkezdése után kerül erre sor. Először a választási szervek átalakításáról, az első választókkal kapcsolatos hozzáállásról és a szavazatszámláló bizottság tagjaival szemben támasztott követelményekről szeretnék beszélni.

A választási szervek elfoglalását már érintettük, de csak röviden térnék ki erre. A Fidesz saját hatalmi érdekeit próbálja érvényesíteni ezzel kapcsolatban, hiszen 2010-ben, amikor önöknek az volt az érdekük, hogy leváltsák az akkori OVB tagjait, akkor amellett érveltek, hogy minden választás után meg kell újítani ezt a testületet.

Most, amikor önöknek az az érdekük, hogy minél hosszabb időre bebetonozhassák ennek a testületnek a tagjait, most egy olyan javaslatot nyújtanak be - egyébként előterjesztőként Kósa Lajos személye egyezik ezekben a kérdésekben -, amely 9 évre betonozza be ezeknek az embereknek a mandátumát.

A Jobbik, mint a fiatalok körében legnépszerűbb párt, kiemelten kezeli az első választók helyzetét, illetve a választással kapcsolatos részvételi szándékukat és azt, hogy minél inkább segítsük őket abban, hogy részt vegyenek a választásokon, ugyanis a többi társadalmi korcsoporthoz képest a fiatalok sajnos kisebb arányban érdeklődnek a közélet iránt, és alacsonyabb arányban is vesznek részt a választásokon. Úgy gondoljuk, hogy ennek egyik oka nyilván az oktatási rendszerben is keresendő, de a tájékozatlanság, amit nagyon egyszerűen és könnyen meg lehetne szüntetni, ha szintén elfogadnák az erre vonatkozó módosító javaslatainkat.

Nem kellene mást tenni, mint például egy, az első választókat tájékoztató honlapot és közösségi oldalt működtetni. Nagyon jól tudjuk, hogy az internet népszerű a fiatalok körében, és onnan szerzik be az információik nagy részét, és ha ezzel az eszközzel élni tudna a Nemzeti Választási Központ sok más feladata ellátása mellett, nem jelentene számukra olyan nagy terhet egy ilyen honlap működtetése. Akár lehetne a hivatalos holnapjuknak egy aloldala; az első választóknak szóló rovatban tájékoztatná az első választókat, hogy hogyan tudnak élni a szavazati jogukkal.

Szintén a Nemzeti Választási Központnak az előterjesztés szerint feladata az, hogy levélben tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékbe vételről, illetve a választójog gyakorlásának feltételeiről. Ehhez a levélhez az első választók esetében szintén lehetne mellékelni egy tájékoztatót, hogy az első szavazók hogyan tudnak élni a választójoguk gyakorlásával, és milyen egyéb tudnivalók vannak, amelyek nélkül nem tudnak részt venni a választásokon.

Végül pedig ebben a hozzászólásomban megint egy olyan javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, ami teljes egészében pártsemleges, és úgy gondoljuk, hogy egy olyan szigorítást és megszorítást jelent, ami egész egyszerűen nem indokolt. Nem indokolt, hiszen az elmúlt 20 év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a szavazatszámláló bizottságoknak bizony nagyon sok esetben, főleg Budapesten olyan tagjaik is vannak, akik nem az adott településen rendelkeznek lakóhellyel, mégis egy másik településen látják el a szavazatszámláló bizottság tagságából eredő feladatokat.

Nem értjük, hogy miért ne lehetne ezt a rendszert a későbbiekben fenntartani, és miért ne delegálhatna adott esetben egy párt másik településre is szavazatszámláló bizottsági tagot. Ha adott esetben egy aprófalvas választókerületre gondolunk, tudjuk nagyon jól, hogy nagyon apró falvakban a pártoknak nem mindig van szervezetük, nem mindig tartják minden egyes faluban a kapcsolatot a választókkal, és nem biztos, hogy egyébként egy nagyon kis faluban, ahol egyébként szavazatszámláló bizottság működik, az adott párt az adott településről tud szavazatszámláló bizottsági tagot delegálni, de egy szomszédos településről nagyon szívesen ellátná ezt a feladatot az adott párt aktivistája.

De ha Budapestre gondolunk, akkor még inkább látjuk ezt az átjárhatóságot, hiszen a budapesti kerületek között végképp megoldható, hogy valaki egyik kerületből a másikba utazik át azért, hogy ezt a szavazatszámláló bizottsági tagi feladatot ellássa, és ez is bevett gyakorlat volt az elmúlt 20 évben. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a Fidesznek sem minden esetben az adott településről kerültek ki a szavazatszámláló bizottságba delegált tagjai.

(0.50)

Természetesen a Jobbiknak sem, majdnem tízezer tagot tudtunk delegálni a szavazatszámláló bizottságokba, és természetesen ők nem csak az adott településről érkeztek. Tehát úgy gondolom, ez is egy olyan módosítás lenne, hogyha ezt a megszorítást kivennénk ebből a javaslatból, amely teljesen ésszerű, indokolt és egyébként a szavazás lebonyolítását és a pártok dolgát is megkönnyítené. Tehát nem értjük, miért nem ért egyet ezzel a kormány sem, és az előterjesztő sem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 525 2012.10.29. 6:05  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Folytatnám a módosító javaslataink melletti érvelést. A 25. ajánlási pontban egy olyan kompromisszumos javaslatot terjesztettünk elő, amely bizonyára államtitkár asszony igényeinek is megfelel, hiszen a megegyezésre törekedtünk. Mi alapvetően az egész előzetes választási regisztráció intézményét elutasítjuk, és nem értünk egyet azzal sem, hogy 15 nappal a választásokat megelőzően lezáruljon ez a választási időszak. Azonban egy olyan kompromisszumos javaslatot terjesztettünk elő, amelyet észérvekkel alátámasztunk, pártfüggetlen módon, és úgy gondoljuk, hogy az önök számára is elfogadható lenne.

Ez a köztársasági elnöknek - aki egyébként is kiírja a választásokat - ad egy mérlegelési jogkört. Ha a köztársasági elnök tapasztal a választásokat megelőző kettő hétben olyan eseményt, ami miatt ő indokoltnak tartja, hogy az előzetes regisztrációt meghosszabbítsa, akkor erre legyen lehetősége. Mert elmondtuk, hogy 2006-ban az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése megítélésünk szerint ilyen volt, és egyébként is józan ésszel belátható, hogy az utolsó kettő hétben történhet olyan esemény a kampányban, ami a választópolgároknak a részvételhez való hozzáállását, részvételi szándékát megváltoztatja. Ezért, ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy ilyen esemény igen, bekövetkezett, akkor ne a következő, négy év múlva esedékes országgyűlési választásokon legyen lehetősége ezeknek a választópolgároknak elmondani a véleményüket, és a megváltozott preferenciájukat kifejezni, hanem már a következő két hétben legyen erre lehetőség.

A következő, 33. ajánlási pontban annak az eltörlését javasoljuk, hogy az ajánlóív iránti igényben be kell jelenteni azon személyek nevét és lakcímét, akik az ajánlások gyűjtésében részt vesznek. Egészen egyszerűen elképesztő, hogy egy választási szerv, a választási bizottság, választási iroda listát vezessen arról, hogy melyik pártnak kik az aktivistái, és ők egyébként részt vesznek-e az ajánlások gyűjtésében. Ez megint nem szól másról, mint a kubatovlistázásról, hiszen tudjuk jól a kiszivárgott hangfelvételből, hogy önök nemcsak az emberek pártpreferenciáit tartják nyilván, hanem azt is, hogy egy-egy adott képviselő milyen támogatója, milyen erősen elhivatott az adott párt iránt, a Fidesz iránt. Tehát ezen a módon szeretnék kiterjeszteni ezt a gyakorlatot, amit a saját szimpatizánsaikkal kapcsolatban folytatnak.

A 36. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatunkat azért nyújtottuk be, mert az ezzel azonos tartalmú, a jelenlegi hatályos törvényben szereplő passzust a 2011-es - tehát már az önök által megválasztott - alkotmánybírósági tagokkal az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ugyanis a választási iroda a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait nem adhatja át az ő beleegyezésük nélkül minden jelölő szervezetnek, és ha belegondolnak, ezt nem is akarhatják a választópolgárok. Tehát egy fideszes vagy egy jobbikos pártpreferenciával rendelkező választópolgár nem akarhatja azt, hogy Gyurcsány Ferenc besétáljon egy választási irodába, és kikérje az ő név- és lakcímadatait. Az Alkotmánybíróság 2011. december végi határozatában részletesen kifejti, hogy ez miért alkotmányellenes, és egyébként azt is leírja az Alkotmánybíróság, hogy hogyan lehetne megoldani azt, hogy ezt alkotmányos módon megtehessék a pártok, illetve eljuthasson az emberek adata hozzájuk, amit mi egyébként teljes mértékben ellenzünk.

Az egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat részhez: azt gondolom, ez a saját korábbi érveléseikkel is ellentétes, hiszen arról beszéltek végig - Harrach Péter és Kőszegi képviselő úr pedig az általános vita során -, hogy az előzetes regisztrációnak az az egyik célja, hogy tudatosabb és felelősségteljesebb döntést hozzanak a választók, és tudatosabb, felelősségteljesebb választói magatartást tanúsítsanak. Most az nem egy felelősségteljes és tudatos választói magatartásra vall, hogy egy választópolgár több jelöltet, akármennyi jelöltet is ajánlhat. Tehát ha önöknek a tudatos választói magatartás a célja, akkor jelzem, hogy ez azzal ellentétes. Ha önöknek nem az a célja, akkor pedig ne hivatkozzon erre sem Harrach Péter, sem Kőszegi Zoltán képviselő úr.

A választópolgár lakcímén történő ajánlószelvény-gyűjtés a következő, amit megtiltanánk, és egyértelművé tennénk, hogy a választókat nem lehet zaklatni az ajánlások elkérése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy azok a pártok, amelyeknek megfelelő szervezettségük van, közterületeken ezt a kevés ajánlást már a megnövelt választókerületekben nagyon könnyen és nagyon gyorsan össze fogják tudni gyűjteni, tehát nem is indokolt a választópolgárok zaklatása a saját lakcímükön, és egyébként ezzel egy gesztust is tennénk feléjük. A következő felszólalásban majd folytatom, köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 529 2012.10.29. 5:34  390-532

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A 39. ponttal folytatnám, amelyet már érintettünk az előbbiekben, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint - és egyébként ebben a vonatkozásban az önök előterjesztése is követi ezt a gyakorlatot - nem egyértelmű az, hogy órabérben foglalkoztatva embereket, lehet ajánlószelvényeket gyűjteni. Mi szeretnénk ezzel kapcsolatban tiszta helyzetet teremteni, mert azok a garanciák, amelyek a nem gyűjthető ajánlás felsorolásában találhatók, ezek megtalálhatók a mostani eljárási törvényben is, és mégis, a választási bizottságok nem találják törvénysértőnek vagy jogsértőnek azt, hogy például az LMP a 2010-es országgyűlési választásokon órabérben gyűjtette magának az ajánlószelvényeket. Mi szeretnénk tiszta helyzetet teremteni, mert úgy gondoljuk, ez nem egy olyan kérdés, amely ne befolyásolná a választások eredményét, illetve a jelöltállítás kérdését.

Úgy gondoljuk, hogy azt a fáradozását egy pártnak, hogy a két választás között a szervezeteire időt, energiát fordít, és próbálja a szervezettségét minél szélesebb körűen kiterjeszteni, azt mindenképpen méltányolni kell azzal, hogy ennek a munkának az eredménye a választási kampányban az ajánlások gyűjtése során megjelenik. De akkor, ha megengedjük azt, hogy pénzért cserébe gyűjtetni lehessen ajánlásokat, akkor gyakorlatilag a pártok szervezetépítését e tekintetben egyáltalán nem jutalmazzuk, és úgy gondolom, ez nem helyes, ezért nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot.

A következő, amiről beszélnem kell, az az ajánlások ellenőrzésének a folytatása. Ha az ember mondjuk, a határidő lejárta előtt benyújt bizonyos mennyiségű ajánlást a választási bizottságnak, akkor az előterjesztés szerint nem kell folytatni az ajánlások tételes ellenőrzését, ha bizonyossá válik, hogy az ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot. Elképzelhető, hogy egy jelölő szervezet úgy adja le, annak tudatában adja le a határidő lejárta előtt, mit tudom én, egy héttel vagy két héttel az ajánlásai számát, hogy az még nem éri el a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát, de kíváncsi arra, hogy a választási bizottság mennyit tekint ebből érvényesnek, és ilyen esetben, úgy gondoljuk, a választási bizottság adjon információt a jelölő szervezetnek arról, hogy az eddig gyűjtött ajánlásaiból hány érvényes ajánlás van. Ez a javaslat ezt nem teszi lehetővé, tehát csak akkor kap majd információt egy jelölő szervezet, hogyha az ajánlásai száma eléri a jelöltállításhoz szükséges számot.

Nyilván az előterjesztő abból indul ki, hogy csak az ajánlószelvény-gyűjtés végén fogják leadni a szervezetek az ajánlásokat, ez nem így van, előbb is megtehetik, és később lehetőségük van a pótlásra. Erre is volt már példa az elmúlt időszakokban és az elmúlt választások során. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez az információszolgáltatás megilleti a jelölő szervezeteket.

A 43. ajánlási pontban - azt hiszem, ez az utolsó, amiről beszélni szeretnék - megint egy olyan módosító javaslatot terjesztettünk elő, amelynek az elutasítása egész egyszerűen érthetetlen számunkra, mert ha komolyan vesszük azokat az alapelveket, amelyeket nagyon szépen lefektet a törvény, hogy tiszta legyen a választás és ehhez hasonló, akkor úgy gondolom, az a minimum, hogy a már meglévő és a tudomásunkra jutott csalási gyakorlatoknak elejét kell venni. Nagyon jól tudjuk, hogy sokan csinálják azt a gyakorlatot - és ezt is egyébként Kubatov Gábortól tudjuk -, hogy beültetik a nagynénjüket, mint Zombori Miklós ferencvárosi képviselő úr, a szavazatszámláló bizottságba, és ők napközben kiüzennek onnan, hogy még ki az, aki nem ment el szavazni. Ugye, a szavazói névjegyzék alapján ezt kiüzenik, és akkor Zombori Miklós a Kubatov-listája alapján elmegy a fideszes szavazókhoz, beülteti a kocsijába, és elviszi őket szavazni. Ennek a csalási módnak is elejét vennénk.

Ha önök nem a saját pártérdekeiket nézik, hanem azt, hogy egy minél igazságosabb rendszer alakuljon ki, akkor támogatnák ezt a módosító javaslatot. Ez arról szól, hogy a szavazás időtartama alatt a szavazatszámláló bizottság tagjai nem adnak ki információkat a szavazással kapcsolatban, különös tekintettel a részvételi adatokra. Tehát ne az döntsön már el egy választást, hogy ki az, aki ki tud üzenni a saját pártjának a szavazatszámláló bizottságból, és ki az, aki így több embert tud a Kubatov-listája alapján odaszállítani a szavazatszámláló bizottságba. Úgy gondolom, hogy a választások tisztaságának, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak nem felel meg az, hogy kiüzengetünk a szavazatszámláló bizottságból a részvételi adatok alapján, és odaszállítjuk ilyen voksturizmussal az embereket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 28-30 2012.11.05. 5:05  25-35

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb kérdés ebben az esetben, hogy miért van szükség arra, hogy az Országgyűlés Házszabálytól eltéréssel tárgyalja tovább a választási eljárásról szóló törvényt. A kormánypártiak indokolása természetesen az, hogy ez az ellenzéknek tett gesztus, azonban korántsem erről van szó.

A részletes vita eddigi szakaszában Papcsák képviselő úr elismerte, hogy úgy vitatkoztunk a benyújtott módosító javaslatokról, hogy még egy több mint kettőszáz pontból álló bizottsági módosító javaslat éppen akkor készült, és mint láthatjuk, ezt a részletes vita lezárását követően nyújtotta be a kormányoldal. Azért volt erre szükség, mert az egyeztetéseket most folytatták le, amikor már nemhogy beterjesztették a javaslatot, nemhogy az általános vitát is lezártuk, de úgy tűnt, hogy a részletes vitának is véget vetettünk. Önök azt mondták, hogy ez egy tisztességes eljárás, miszerint minden vitát lezárunk, és utána nyújtanak be módosító javaslatokat, amelyek alapvetően írják át a törvényjavaslatot, tiltakozásunk ellenére azonban meg kell hogy hátráljanak.

Azért van szükség arra, hogy most folytassák le ezeket az egyeztetéseket, mert a januártól kezdődőeket egyáltalán nem vette komolyan a Fidesz. Hatalmas melldöngetéssel és médianyilvánossággal meghirdették, hogy a Parlamentben egyeztetésre hívják az ellenzéki pártokat. Ezen csak a Jobbik vett részt, és úgy gondoljuk, hogy konstruktívan álltunk ehhez az egyeztetéshez, azonban éppen az egyeztetést összehívó Lázár János volt az, aki az őáltala megjelölt időpontban nem tudott eljönni erre az egyeztetésre, hiszen épp Hódmezővásárhelyen volt dolga. Látható, hogy ez is egy olyan eset, ami mutatja, hogy az álláshalmozás tiltására bizony szükség van. Emellett a Trasparency International is elindított a kampányfinanszírozás és a választási eljárási törvény vonatkozásában egy egyeztetést, azonban ezt különböző technikai okokra hivatkozva és azok mögé bújva a Fidesz gyakorlatilag semmissé tette.

A Jobbik volt az egyetlen olyan párt, amely az összes választási eljárási törvényt érintő és a kampányfinanszírozás átláthatóságával foglalkozó egyeztetésen legalább országgyűlési képviselői szinten részt vett, tehát úgy gondolom, nem férhet kétség ahhoz, hogy mi vagyunk az a párt, amely a legfontosabbnak tartja, hogy igazságos választási eljárás és átlátható kampányfinanszírozás szülessen Magyarországon.

De ebben a benyújtott, összesen 229 pontnyi bizottsági módosító javaslatban is működésképtelenségről tesznek tanúbizonyságot, hiszen láthatóan a saját maguk által előidézett helyzeteket nem tudják kezelni. Például a kampánycsend eltörléséhez ragaszkodnak, de nem gondolták végig, hogy ennek milyen hatása lesz a szavazatszámláló bizottságok működésére. Egy pártnak ugyanis a vasárnapi napon, a szavazás napján az áll majd érdekében, hogy delegáljon ugyan szavazatszámláló bizottsági tagokat, akik az esti szavazásnál részt vesznek majd a szavazatszámlálásban, de napközben ugyanúgy kampánytevékenységet folytassanak, nyilvánvalóan a szavazókörökön kívül, tehát a szavazókörök környékén. Így viszont fennáll annak a lehetősége, hogy napközben akár órákra, akár több száz szavazókör működésképtelen, határozatképtelen lesz, ezért fel kell függeszteni a szavazást.

Láthatóan nem gondolták végig azt sem, hogy az ajánlási rendszer átalakításának és annak a szabályozásnak, hogy bárki annyi ajánlóívet igényelhet, amennyit csak szeretne, milyen következményei lehetnek a választási irodák működésére. Nem jó ugyanis az a javaslat, hogy bírságot szabnak ki arra a jelöltre, aki nem viszi vissza az ajánlószelvényeket, és nem állapítják meg egyébként azt, hogy akár önhibáján kívül is előfordulhat az, hogy az igényelt ajánlóíveket nem tudja visszavinni. Körülbelül 40 ezer forintos bírságot szabnak ki ajánlóívenként azokra, akik ezt nem tudják megtenni. Ha egy választókerületben csak egy olyan aktivista van, aki, mondjuk, egy ajánlóívet elhagy, akkor ez körülbelül négymillió forintjába fog kerülni minden egyes pártnak, amit kénytelen lesz kifizetni az önök javaslata alapján.

A Jobbik olyan módosítást terjesztett elő, amely mind a két problémát megoldaná, de erről hallani sem akarnak.

(14.00)

Ráadásul a lakcímnyilvántartásra is többször hivatkozik ez a bizottsági módosító javaslat...

ELNÖK: Képviselő asszony, elnézést kérek, de ez nem a részletes vita. Ön arra kapta az öt percet, hogy megindokolja azt, hogy miért járulnak hozzá, vagy miért nem járulnak hozzá a Házszabálytól való eltéréshez. Kérem, hogy ezt a házszabályi rendelkezést tartsa figyelemmel.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Azt indokolom, hogy milyen működésképtelenség lesz, és további egyeztetésekre van szükség, ezért nyitják meg újból a részletes vitát, és a lakcímnyilvántartás is ennek a része, amelynek az eltörlését helyezték kilátásba. De úgy látom, hogy az összes érdemi vita lezárása után benyújtott 229 pontnyi módosító javaslat az, ami miatt és az egyeztetések elmaradása miatt kell folytatniuk ezt a részletes vitát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 58 2012.11.05. 1:28  55-59

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik számára érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a választási eljárási törvény újból megnyitott részletes vitáját időkeretbe szorítják, hiszen nem lehet érvelni azzal, hogy eddig mind az általános vitában, mind a részletes vitában időkeret nélkül beszélhettünk ezekről a javaslatokról, hiszen egy egészen új előterjesztés kerül elénk. Amikor 65 oldalas módosító javaslatot nyújtanak be bizottsági módosítóként, akkor arra kevés a Jobbik-frakciónak rendelkezésére álló 45 perc, nem tudjuk 45 perc alatt érdemben értékelni ezt a 229 pontból álló módosító javaslatot.

Úgy gondoljuk, hogy ez egyértelműen a Jobbik ellen irányul, hiszen a részletes vita eddigi szakaszában, a részletes vita lezárását megelőzően mind az LMP, mind az MSZP hazament, és mi voltunk az egyetlen ellenzéki frakció, amely próbálta tartani a frontot a jelen lévő körülbelül öt fideszes képviselővel szemben, bár válaszokat akkor sem kaptunk.

Azt pedig nem tartjuk egy hatalmas gesztusnak, hogy szerdán utolsó napirendi pontként, vélhetően megint tévéközvetítési időn kívül, az éjszakába nyúlóan beszélhetünk erről a bizottsági módosító javaslatról. Szintén a nyilvánosság kizárásával vagy gyakorlatilag teljes kizárásával fog folytatódni a vita. Úgyhogy úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem indokolt az időkeretben történő tárgyalás, ezért a Jobbik azt nem támogatja.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 6 2012.11.07. 2:17  1-151

DÚRÓ DÓRA, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság a november 5-ei ülésén tárgyalta az előterjesztést, amelynek általános vitára való alkalmasságát egyik ellenzéki párt sem támogatta, így az 5 nem szavazattal került mégis a Ház elé a kormánypárti képviselők támogatásával.

A bizottságban az ellenzéki pártok részéről elhangzott kritikák, illetve észrevételek legfőképp arról az október 20-ai keltezéssel a kormány elé kerülő előterjesztésről szóltak, amelyből részletet olvasott fel Osztolykán Ágnes és Hiller István is. Ezt a részletet idézném: "A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek nem állnak teljes egészében rendelkezésre sem a központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban. De az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni. Amennyiben a végrehajtás nem valósul meg 2013 januárjától kezdve, a köznevelési rendszerrel érintett mintegy 200 ezer munkavállaló, pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, technikai alkalmazottak, továbbá mintegy egymillió tanuló munkája, mindennapi tevékenysége kerül veszélybe."

Ez a dokumentum, illetve az ebben foglaltak volt tehát a kritikák egyik legfontosabb pontja, a másik pedig az idő és a rendelkezésre álló, mindösszesen 37 munkanap, amely alatt az önkormányzatokkal végre kívánják ezeket a feladatokat hajtatni.

Részletesen szabályozza a törvény, hogy milyen leltárt kell készíteni. A Jobbik részéről elhangzott, hogy csak egy évvel a köznevelési törvény elfogadását követően kerül az Országgyűlés elé ez a törvény. Ezt nagyon késői időpontnak tartjuk, amit egyébként a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartó kormánypárti képviselők is sérelmeztek, azonban a jobb később, mint soha elve alapján ők támogatták az előterjesztést. Egyébként tehát az ellenzéki kritikák ezekről a kérdésekről szóltak.

Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 74 2012.11.07. 10:59  1-151

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsőként arról a szemléletről, azokról az indokokról szeretnék beszélni, amelyekkel a kormányoldal próbálja alátámasztani az állami szerepvállalás növelését a közoktatásban.

Úgy gondolom, nem ördögtől való gondolat az, hogy növekedjen az állami szerepvállalás, főleg a finanszírozás tekintetében, éppen azon okok miatt, amikről itt már korábban beszéltünk. Óriási különbségek vannak ugyanis nemcsak az oktatási intézmények között, hanem az is egy hatalmas probléma, hogy a gyerekeknek a saját környezetükből hozott különbségeit nemhogy csökkentené az oktatási rendszer, hanem még növeli. Tehát aki szegény gyerekként, hátrányos helyzetű gyerekként kerül be a magyar oktatási rendszerbe, nagyon nagy valószínűséggel még inkább leszakad, míg aki otthonról hoz egy olyan hátteret, amely biztosítja számára az anyagi és egyéb megbecsültséget, az nagyon valószínű, hogy továbbra is meg tudja tartani vagy még inkább növelni tudja ezt a státusát. Tehát nemcsak az a probléma, hogy az oktatási intézmények között megvan ez a különbség, hanem az egyébként a családokban meglévő különbségeket még növeli is, ezért indokolt az, hogy az állam ezzel a problémával valamit kezdjen.

Egyetértünk azzal a szándékkal, hogy az állami szerepvállalást növeljük, hiszen ez egy jó megoldás lehet - bár nem kizárólagosan lehet jó megoldás, de egy jó megoldás lehet - arra, hogy orvosolni tudjuk vagy legalábbis csökkenteni tudjuk ezt a problémát. Azonban a megvalósítás módja, ahogyan ez az Országgyűlés elé került, az már nagyon sok kivetnivalót hagy maga után.

Egyrészt önmagában a finanszírozás kiegyenlítése nem fogja, legalábbis rövid távon biztosan nem fogja magával hozni a színvonal kiegyenlítődését is. Ezekben az iskolákban nemcsak a pedagógusok bérezése a probléma, hanem egész egyszerűen mások a gyerekek is, akik akár Csengersimán, akár valamelyik budai általános iskolában vagy akár középiskolában bekerülnek az oktatási rendszerbe. De még rengeteg olyan körülményt fel tudnánk sorolni, ami előrevetíti azt, hogy önmagában az állami szerepvállalás növelése nem biztos, hogy eredményre fog vezetni.

Egy olyan átfogó társadalmi problémáról beszélünk ugyanis, amelynek az oktatás nem egy kizárólagos része, bár kétségkívül döntő része, de rengeteg más összetevője is van. A gyerekek körülményeit, az egész életüket kellene gyakorlatilag közelebb hozni egymáshoz. Illetve nem is az a cél feltétlenül, hogy olyan módon hozzuk közelebb, hogy a jobb módú, jobb színvonalú oktatásban részesülő gyerekektől elvegyük a lehetőséget, leginkább az lenne a cél, úgy gondolom, mindannyiunknak, hogy a rossz körülmények között élő családokat, gyerekeket segítsük, hogy minél inkább növelhessük az ő jólétüket.

A színvonal kiegyenlítése tehát egy legitim indok lehet, de úgy érzem, hogy a megvalósítás módjában a fürdővízzel együtt a gyerekeket is kiöntik. Nagyon hosszú ideje folyik már ez a vita az állami szerepvállalás növeléséről, és több megoldási javaslat is érkezett egyébként a kormányoldalról, magától a tárcától is, hogy a fenntartást csak a kistelepülésektől venné át az állam, a nagyobb települések, amelyek vállalják ezt, és anyagi ráfordítást tudnak biztosítani, megtarthatnák ezt a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy ez a differenciálás szerencsésebb lenne, mert az önkormányzatok így megalázó helyzetbe kerülnek.

Ebben az előterjesztésben is számos olyan pont van, ami azt vetíti előre, hogy az önkormányzatok eddigi munkáját nem becsüli meg az államosítással a kormány, például az ingó vagyon elmozdíthatóságának a lehetősége. Nagyon sok olyan önkormányzat van, amely tudatosan, tervezetten nagyon sok energiát, pénzt, időt fektetett abba, hogy az iskola felszereltsége, az ingó vagyona színvonalas, minőségi legyen, és hogyha ezt a központ most az államosítást követően egyoldalúan bárhova elmozdíthatja, az egy igazságtalan rendszert hoz létre. Nem becsüli meg azokat az önkormányzatokat, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak, gondot fordítottak arra, hogy ezek a tárgyak megfelelőek legyenek, színvonalasak legyenek, és elvehetik tőlük, legalábbis ennek a lehetősége benne van a törvényben, az ellenkezőjére pedig garanciát nem látunk.

A színvonal kiegyenlítése azonban abból a szempontból is problémás - mert itt elhangzott többször -, hogy a nagyobb, gazdagabb önkormányzatok vesztesei lesznek ennek az előterjesztésnek, mégis megvan a lehetőségük arra, hogy az alapfeladatokon túli szolgáltatásokat nyújtsanak a gyerekeknek, ha a központtal erre szerződést kötnek. Tehát akkor mégis ilyen módon benne marad az állami szerepvállalás növelésével is, az állami fenntartásba vétellel is az a lehetőség, hogy egy olyan önkormányzat, amely megengedheti magának és tud erre forrást biztosítani, továbbra is olyan szolgáltatásokat nyújtson a gyerekeknek, amelyekre máshol nem lesz lehetőség, szintén az önkormányzat költségvetése, illetve annak hiányosságai miatt. Ilyen módon nem lehet akkor a színvonalat kiegyenlíteni, hiszen ez az elem megmarad, ami az önkormányzatok különböző költségvetési helyzetéből adódik, továbbra is különbséget lehet tehát tenni az önkormányzatok vagyoni helyzetétől függően. Lehet, hogy akár rövid távon nem lesznek képesek az önkormányzatok erre, vagy nem lesznek képesek olyan mértékben, mint ahogy korábban ezt meg tudták tenni, az elvonások miatt, de hosszú távon ez a lehetőség benne marad ebben a rendszerben. Ezzel tehát nem szűnik meg az a legfőbb érvük, az a legfőbb probléma, a legfőbb különbséget okozó ok, ami ezeket eredményezte.

A második témakör, amiről szeretnék beszélni, az a garanciák és a költségvetés helyzete. Ez nem egy elhanyagolható kérdés. Úgy gondolom, hogy gyakorlatilag nem látunk arra garanciát, hogy az állami szerepvállalás növelésével, illetve az állami fenntartásba vétellel egyrészt továbbra is fognak működni ezek az iskolák, másrészt hogy a pedagógusbérek rendezése a későbbiekben semmilyen problémát nem fog okozni.

Amikor az oktatási bizottság vendége volt Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott vezetője, akkor kiderült számunkra, hogy a KIK költségvetéséből 170 milliárd forint hiányzik a jövő évre vonatkozóan. Tehát hiába veszi át az állam a fenntartást, ha ő maga sem tudja finanszírozni az iskolák működését, és nem tudja tovább ezeket a feladatokat ellátni.

A költségvetés hiányzik, másrészt ezzel az október 20-án kelt, Gloviczki helyettes államtitkár úr által a kormány elé terjesztett dokumentumból is az derült ki, hogy sem a személyi, sem az anyagi feltételek nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ez az átadás-átvétel gördülékenyen megvalósuljon. Tehát sem magának a folyamatnak a személyi és anyagi feltételei nem állnak rendelkezésre, másrészt úgy tűnik az elnök asszony tájékoztatása alapján, hogy a következő évre a központi költségvetés sem biztosítja a kellő fedezetet. Ezek azt vetítik előre számunkra, hogy bizony a közoktatás nem azzal a mennyiségű iskolával és nem annyi pedagógussal fog működni már a következő évtől sem, mint amennyivel most működik.

(11.20)

Magyarul: iskolabezárásokra, pedagóguselbocsátásokra lehet számítani, ha igaz az, amit helyettes államtitkár úr és az elnök asszony, Marekné Pintér Aranka elmondott.

Azt sem látjuk, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek tovább fogják működtetni az iskoláikat, honnan lesz meg erre a fedezete - erről részletesebben majd Hegedűs Lorántné képviselőtársam fog beszélni -, hiszen tudjuk jól, hogy nem automatikus a 3 ezer fő feletti vagy alatti települések esetében sem a működtetés megtartása, illetve az arról való lemondás.

A harmadik dolog egy eljárási kérdés, ami most sokkal többnek tűnik és sokkal több is, mint önmagában egy eljárás. Az, hogy ebből az évből január 1-jéig 35 munkanap van hátra, és az Országgyűlés most kezdi el a törvény tárgyalását, egész egyszerűen felháborító. Ha egy párt megszerzi a kormányzáshoz szükséges felhatalmazást és átveszi a kormányzást 2010 májusában, amikor már remélhetőleg tudták azt, hogy egy ilyen nagyszabású átalakításra fognak sort keríteni az oktatásban, akkor ezt nem harminc nappal az átalakítás lejárta előtt kellene benyújtani az Országgyűlésnek.

Ha önök tudatosan, tervezetten készültek arra, hogy állami fenntartásba fogják venni az iskolákat, akkor ennek egy nagyon pontos, nagyon részletes menetét ki kellett volna dolgozni, ezt meg kellett volna tervezni, és a tervezés időszakában vagy a későbbiekben bekövetkező változások során is lehetett volna még az időpontokat módosítani. Nagyon régóta egyértelmű ugyanis sokak számára, hogy ez az átadás-átvétel egy rohammunka lesz, és óriási feladatokat ró az önkormányzatokra. A törvényben felsorolt háromoldalas leltárt kell elkészíteni minden egyes iskolában, ami egész egyszerűen elképesztő. Ha normál menetben fogadjuk el a törvényt, akkor az önkormányzatoknak körülbelül húsz munkanapjuk lesz arra, hogy ezeket a szerződéseket a központtal megkössék. Húsz munkanap egy olyan dologra, amit a kormány, a minisztérium több mint két éve tudatosan megtervezett. Nem tudom, milyen tervezés az, hogy húsz munkanapot hagyunk egy ilyen hatalmas, rengeteg problémát és feladatot felvető átadás-átvételre.

Úgy látjuk a magunk részéről, hogy sem az idő, sem a költségvetés, sem a garanciák nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy sikeresnek legyen mondható ez az állami fenntartásba vétel.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 278 2012.11.07. 0:54  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Papcsák Képviselő Úr! Ha a módosító javaslatokon szeretné lemérni, egyébként fals módon azt, hogy a törvényjavaslatnak milyen a minősége, akkor jöhetnénk azzal a 227 pontos bizottsági módosító javaslattal, amit éppen kormánypárti többséggel terjesztettek elő. Tehát ez a törvényjavaslat annyira jól sikerült, hogy önök, saját maguk a saját frakciójukból ilyen módosításokat kívántak eszközölni rajta, egyrészt.

Másrészt. Az ellenzéki módosítóknak nemcsak a számát kellene megnézni, hanem a minőségét is, és azt, hogy mennyire lényegi pontokon módosítja az önök előterjesztését, amelyekből így is maradt, még ebben a bizottsági módosító javaslatban is nem egy olyan rész, amely röhejes megoldásokat fog az életben eredményezni, és működésképtelenné teszi a választási eljárás több elemét is. Ezt majd a normál hozzászólásomban részletesen ki fogom fejteni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 282 2012.11.07. 10:48  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Mivel időkeretbe korlátozták a vitát, ezért csak a legnevetségesebb javaslatokat tudom kiemelni a bizottsági módosító javaslatból.

Egyrészt az "ajánlóívekért bírságot kell fizetni" tematikát szeretném újra elővenni. Tehát az a szabályozási mód, hogy egy jelölt annyi ajánlóívet igényel a választási irodától, amennyit akar, ez egy tévút. Ha az önök által beterjesztett javaslatokat vesszük figyelembe, akkor is nagyon könnyen kijátszható egyrészt ez a bírság, hiszen hogyha egy perc múlva visszaadja az összes ajánlóívet, akkor elszámolt vele, bírságot nem szabhat ki rá a választási iroda, mégis annak a működését nehézzé teszi, illetve akár le is béníthatja mondjuk egy viccpárt, aki telepakoltat egy kamiont, hogy maradjunk a korábbi példánknál. Azonban a bírság kiszabása ilyen módon azért sem fogadható el, hiszen nincsen benne az, hogy kinek a felelősségéből veszíti el mondjuk egy fideszes aktivista azt az ajánlóívet. Neki, a fideszes jelöltnek vagy minden jelöltnek akkor is ki kell fizetnie a bírságot, ha egyébként önhibáján kívül veszít el egy ajánlóívet, mondjuk felgyújtják vagy egy nagyon erőteljes, mondjuk MSZP-s szimpatizáns az ajánlás gyűjtése alkalmával kitépi a kezéből, és rázárja az ajtót. Innentől a Fidesznek a legkisebb munkabér felét be kell fizetnie egy darab ajánlóívért az önök előterjesztése szerint. Ha választókerületenként csak egy darab ajánlóívet veszítenek el, akkor ez körülbelül 4 millió forint bírság lesz összességében, azért mert egy aktivista ajánlóívet veszít el. Nagyon jól tudjuk, hogy ilyen előfordulhat ezer és ezer okból. Tehát ez egy tévút.

De ezt a problémát kezelné, és hatékonyan kezelné a Jobbik módosító javaslata, amely korlátozná a jelölőszervezetnek a jelöltnek átadható ajánlóívek számát a megfelelő számú ajánlás összegyűjtésének ötszörösében. Ha ötször annyi ajánlóívet át lehet adni egy jelöltnek, mint ahány ajánlás a jelöltséghez szükséges, akkor egyrészről ez egy olyan korlát, amely alapján adatbázis-építésre nagyon szűk a lehetőség, másrészről pedig megoldanánk azt a problémát is, hogy a választási iroda működésére és így a bírságok kiszabására is, egyébként ezekre nem lenne szükség.

Azért az is egy elképesztő, röhejes javaslat volt az önök részéről, hogy a jegyző majd körbemegy a kampányidőszakban, illetve a feliratkozási időszakban, és az összes választópolgárt felkeresi. Tehát ez annyira elképesztő és annyira kivitelezhetetlen, ezt önök is, nagyon remélem, hogy belátják, és arra utalnak a jelek, hogy belátták, erre nem is vesztegetnék több szót.

A kampánycsend eltörlését nem gondolták végig abból a tekintetből, hogy ez milyen hatással lesz a szavazókörökre. Láttam, itt is próbálják kezelni azt a helyzetet, hogy napközben a pártdelegáltak szavazóköri tevékenysége fölösleges, tehát egy párt részéről, ha nincsen kampánycsend vasárnap, a szavazás napján, akkor az a racionális magatartás, hogy delegál ugyan szavazatszámláló bizottsági tagot, aki részt vesz este a szavazatszámlálásban, de napközben, mivel nincsen kampánycsend, azért ő kimegy az elé az épület elé vagy annak a környékére, ahol a szavazás folyik, és kampányol, szórólapot osztogat, korteskedik, beszélget az emberekkel. Igen, ettől, ha ezt teszi, mondjuk az összes pártdelegált, mert ez a racionális részükről, akkor a szavazatszámláló bizottság határozatképtelenné válik, és így nem tudja a munkáját folytatni, a szavazást fel kell függeszteni. Nyilvánvaló, hogy nem lesz az összes jelöltnek, az összes pártnak szavazatszámláló bizottsági tagja az összes bizottságban, de elég, ha száz olyan szavazatszámláló bizottság lesz, ahol ez megtörténhet.

Ezt a problémát nyilvánvalóan önök is érzékelték, ezért nyújtották be a bizottsági módosító javaslatban, hogy két tagot delegálhatnak akkor a jelölőszervezetek és a független jelöltek is természetesen. De ez azért nem jó megoldás, mert egyrészt akkor mind a két tag ki fog menni kampányolni, és ugyanez a probléma fennmarad, másrészt azokban a választókerületekben, ahol a jelöltállítási szabályok ilyen módon történő megkönnyítése miatt lesz mondjuk 20 jelölt, akkor alsó hangon lehet 40 szavazatszámláló bizottsági tag egyetlen szavazókörben.

(21.00)

Nem tudom, hogy fizikailag hogyan férnek el a szavazók és 40 szavazatszámláló bizottsági tag csak a pártdelegáltak részéről, és még az önkormányzat által delegált tagok. Tehát úgy gondoljuk, hogy a kampánycsend intézményét legalább vasárnap reggel 6 órától, ha azt a verziót fogadják el a szavazás kezdetének, meg kellene tartani.

Módosítani szeretnénk azt a részt is, hogy szavazókörönként hány választópolgár kerüljön be a névjegyzékbe, de az 1500-as számot is magasnak tartjuk. Vannak olyan választókerületek, amelyekben tradicionálisan nagyon magas a részvétel. A regisztrációt követően akár 80-90 százalékos részvételi arányra is számíthatunk ezekben a választókerületekben. Jellemzően Budán találhatók ezek. Ha egy szavazókörben 1500 ember van, és ebből, mondjuk, 1300-an vagy 1200-an részt is szeretnének venni a választáson, és részt is vesznek, akkor azt láthatjuk, hogy a szavazásra rendelkezésre álló idő alatt óránként 100 ember lesz az, akinek szavaznia kellene. De tudjuk nagyon jól, hogy ez nem ilyen egyenletesen oszlik meg a szavazás napja során, tehát reggel 6 és 7 óra között nyilvánvalóan nagyon kevesen fognak elmenni, és nem fog ez az egyenletes eloszlás megvalósulni. Így nem biztosítható az, hogy a szavazás lebonyolítása a nap egésze folyamán teljesen zavartalanul történjen meg. Ezért javasoljuk, hogy ezer legyen az a legmagasabb szám, amely az egy szavazókörre jutó választópolgárt jelenti.

Az a javaslatuk, hogy az is részt vehet az ajánlásban, aki nem regisztrálta magát, az önök saját eddigi logikájának, eddigi érvelésének mond ellent. Az egyik érvük ugyanis az volt a regisztráció mellett, hogy így a pártok nem fogják zaklatni, nem fogják elérni azokat a választópolgárokat, akik nem tartanak igényt arra, és ők maguk döntik el, hogy nem szeretnének részt venni a választáson, nem szeretnének részt venni a kampányban, és így el tudják zárni maguktól a pártokat.

Azonban, ha ők is részt vehetnek az ajánlási folyamatban, akkor mindez nem valósul meg. És értem azt a problémát, hogy a regisztrációs időszak később zárul le, mint a jelöltállítási időszak, és ezzel lehet akár ezt indokolni, de egyrészt a jelöltállítási szabályok ilyen mértékű megkönnyítése azt eredményezi, hogy túl sok jelölt lesz. Ismerem egyébként Vas Imre képviselő úrnak azt a javaslatát, amely erre hivatkozna emelné meg a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát, azonban még így is ez egy elhibázott javaslat.

Ha azt mondjuk, hogy az vegyen részt a választási kampányban és magában a választási eljárásban, aki a regisztrációval erre kifejezetten jelentkezik, akkor ne zaklassuk azzal azokat a választópolgárokat, akik ezt nem teszik meg, hogy ők is ajánljanak jelöltet. Ez egy kifacsart logika; magában a választási eljárásban, a kampányban nem szeretne részt venni valaki, nem regisztrálja magát, de azért az ajánlásban részt vesz. Ez teljesen ellentmond a logika szabályainak, és nem elfogadható számunkra.

Benyújtottak a kampány szabályozására vonatkozóan is javaslatokat. Egyrészt álszentnek tartjuk azt, hogy meghatározzák a törvényben, hogy 50 napig tart a kampány. Nagyon jól tudjuk, hogy a kampányidőszak, pláne a regisztrációs feliratkozás ilyen hosszú távú megadásával, gyakorlatilag 2013 szeptemberétől, a regisztrációs időszak indulásakor el fog indulni. Ezt önök is nagyon jól tudják, bár a rövid kampánnyal kapcsolatos szemfényvesztésben azért elég profik. 2010-ben, ugye, a Fidesz hirdette, hogy március 15-én indul a kampányuk, holott már január 1-jén tele volt óriásplakátjaikkal az ország. Tehát ilyen módon meghatározni a kampányidőszakot elég álszent dolog. Annak fényében pláne, hogy több képviselőjük elismerte itt az Országgyűlésben is és más sajtónyilatkozataikban is, hogy igen, a kampány gyakorlatilag szeptember 1-jén el fog indulni. 2013-ban és 2014-ben több mint egy évig fog tartani, mivel ugye, országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra is sor kerül.

Másrészt az internetes hirdetések letiltását vagy korlátozását egész egyszerűen nem is tudjuk értelmezni. Miért van szükség arra, hogy interneten ne lehessen közzétenni politikai hirdetéseket? Ez teljesen indokolatlan. Az a része, hogy a médiában, a kereskedelmi médiumokban ne lehessen hirdetni, természetesen egyetértünk, és indokoltnak tartjuk. De az internet, ahol már eleve annyira képlékeny a határ a hirdetés és a nem hirdetésnek minősülő egyéb népszerűsítés között, nagyon nehéz pontosan megragadni ennek tartalmát. Ráadásul igen, olyan röhejes megoldásokhoz is vezethet, hogy a fidesz.hu-n nem lehet a Fidesszel kapcsolatos hirdetést közzétenni. Ez egész egyszerűen indokolatlan, mindenki érzi, hogy erre semmi szükség nincsen. De ha ilyen módon korlátozzák az internetes reklámok lehetőségét, akkor továbbra sem számíthatnak például arra, hogy a fiatalok körében népszerűek legyenek, hiszen tudjuk jól, hogy ez a korosztály az, amely az interneten leginkább, a legnagyobb arányban jelen van.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 296 2012.11.07. 2:01  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Vas Imre képviselő úrnak mondanám egyrészről, hogy a két szavazatszámláló azért fog kampányolni, mert ez a racionális magatartás a részéről, nem az, hogy ott órákon keresztül üljön bent, ahol egyébként is bent ülnek tízen és nézegesse, hogy pecsételik-e a szavazólapot vagy nem, hanem az, hogy ha van még lehetősége az utolsó pillanatban, a legfontosabb pillanatban befolyásolni szavazókat, akkor ezt fogja csinálni. Higgye el, képviselő úr, a fideszes delegált részéről is ez a racionális magatartás.

Másrészről azért nem jó a két szavazatszámláló, mert irtózatosan könnyű jelöltet állítani. Hát lesznek olyan választókerületek, ahol mondjuk indul húsz jelölt. Ha mindenki delegál két szavazatszámlálót, akkor negyven szavazatszámláló bizottsági tag fog ülni egy iskola tantermében. Negyvenen. Érti ezt, képviselő úr? És ide jönnek be a szavazók még választani, akik sorban állnak ráadásul. Tehát előfordulhat, hogy egy ilyen szavazóhelyiségbe bejönnek mondjuk hetvenen. Ez teljesen megbénítja a működést. Azért nem jó ez a két szavazatszámláló bizottsági tag.

A másik esetben, hogy majd a jegyző biztos olyan szavazóköröket alakít ki, amelyek majd jók lesznek. Hát lehet ezzel érvelni, hogy az önök törvényhozásban hozott hibáit majd a végrehajtásban kijavítja a jegyző, de attól az még ugyanúgy törvényhozási hiba az önök részéről.

Arra rosszul hivatkozott, mert a 600-as számot mintegyként határozza meg a bizottsági módosító javaslat, tehát nem alsó határként, hogy 600 és 1500 között kellene legyen egy szavazókörben, amely egyébként nagyon helyes, mert egy aprófalvas részen előfordulhat, hogy 600-nál sokkal kevesebben fognak majd egy szavazókörben regisztrálni és akkor teljesen indokolatlan lenne ilyen magas számra felemelni a szavazókör minimum névjegyzékbe vett személyek számát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 308 2012.11.07. 2:04  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szakács Képviselő Úr! Most gúnyolódhat azon, hogy én a jövőbe látok, vagy nem látok a jövőbe, de úgy gondolom, hogy felelősebben járok el, mint maguk az előterjesztők vagy mint a kormánypárti képviselők, ebben a vonatkozásban.

Ne haragudjanak, 2010-es példát felhozni a jelöltállításokra, az elég nagy csúsztatás! Alapvetően megváltozik a jelöltállítás rendszere, még akkor is, ha Vas Imre képviselő úr módosító javaslatát el fogjuk fogadni. Ajánlószelvény helyett ajánlóív lesz, amire sokkal könnyebb lesz összeszedni egyrészről az aktivistáknak a választópolgárok ajánlását.

Másrészről egy ember több jelöltet is ajánlhat. Tehát ez még egy olyan könnyítést jelent, ami előrevetíti és annak az irányába hat, hogy több jelölt lesz, mint a 2010-es választásokon volt.

Harmadrészt még a 750 érvényes ajánlást 500-ra csökkentik. Tehát ez egy harmadik olyan elem, ami azt vetíti előre, hogy több jelölt fog rajthoz állni a 2014-es választásokon, mint 2010-ben tették ezt.

Tehát ez három olyan eleme is a jelöltállításnak, ami könnyítést jelent. És igen, ez alapján lehet azt mondani, hogy sokkal könnyebb lesz jelöltet állítani.

Másrészről nem tudjuk, hogy a kampányfinanszírozás rendszere hogyan fog alakulni, de ha a jelölteknek különböző juttatásokat fog az állam adni csak önmagában azért, hogy a kampányukat finanszírozni tudják és csak azért, mert jelöltté váltak, akkor ez egy anyagi érdekeltséget is fog jelenteni mindenki számára, hogy elinduljon jelöltként.

Azt mondani az önök részéről, hogy minél több választó vesz részt a választásokon, annál jobb, ez elég érdekes, a szavak és tettek ismételten nincsenek összhangban, bár tudjuk, Orbán Viktor azt mondta, hogy ne figyeljék azt, amit mond, csak azt, amit tesz. Ez itt is megmutatkozik.

(21.30)

Ha azt szeretnék, hogy minél több választó vegyen részt, akkor ne gördítsenek adminisztratív akadályokat a részvétel elé.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 320 2012.11.07. 1:20  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Papcsák képviselő úr, ne tegyen úgy, mintha önök lennének az egyeztetések bajnokai! Ha ön elmegy egy időpontra, ahol önön kívül egyik másik párt és a szervező Transparency International sem jelenik meg, akkor talán egy kis önvizsgálatot kellene tartani. Ez olyan, mint amikor szembemegy az autópályán az összes autó - talán önmagától is meg kellene kérdezni, hogy ki lehet a hibás.

Azt már nem is kommentálnám, hogy zuglói elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az egyeztetésen. Ez az álláshalmozásból adódó kötelezettségmulasztás volt. Azért nem tudta ellátni az országgyűlési képviselői munkáját, mert egyben polgármester is.

De ennél is jobb volt Lázár János, aki maga hívott össze egy egyeztetést egy csütörtöki napra, ő jelölte meg az időpontot, de nem tudott eljönni. Egyébként sem ön helyett, sem Lázár János helyett nem tudott eljönni a 260 fős frakciójukból egyetlenegy képviselőjük sem. Ezek után mondják azt, hogy komolyan vették ezeket az egyeztetéseket, és önökön aztán nem múlt, hogy ezeknek vége szakadt? Jelzem, hogy mind a kettő az önök hibájából szakadt félbe.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 340 2012.11.07. 2:09  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hát most már tényleg csak mosolyogni tudok azokon a felvetéseken, amiket itt felhoznak. Tehát a politikai reklámokról kifejtett logikája alapján, Papcsák képviselő úr, az összes kampányt be kellene tiltani, akkor aztán esélyegyenlőség lenne.

De ha önök valóban valódi esélyegyenlőséget szeretnének teremteni, akkor a kampány legnagyobb kiadásokkal járó ágát kellene szabályozni, és ott kellene egyenlő feltételeket teremteni. Ez pedig az óriásplakátok rendszere és piaca. De ahhoz nem nyúlnak hozzá, legalábbis ebben a javaslatban, ebben az egyébként szerintem házszabályellenes kapcsolódó módosító javaslatban hozzák be a kampány néhány szabályát, más szabályait meg majd a kampányfinanszírozásról szóló, ki tudja, mikor elkészülő törvényben fogják szabályozni.

Ez, hogy 150 méterre a szavazóhelyiség bejáratától nem lehet kampányolni, tényleg annyira szánalmas, mint hogy az ajánlóív vissza nem viteléért majd bírságot kell fizetni. Tehát olyannyira életszerűtlen és nem betartható szabályokat hoznak, hogy az egész egyszerűen nevetséges.

És azzal érvelni - ne haragudjon -, hogy most gyakorlat a jogsértés a vasárnapi szavazás napján, ez tényleg egész egyszerűen nevetséges. Tehát ha most gyakorlat a jogsértés, akkor szigorúbban kell fellépni a jogsértőkkel szemben. Nem el kell törölni a szabályozást. Hát ez olyan érvelés, minthogyha azt mondanánk, hogy jelenleg sajnos vannak emberek, akik gyilkosságokat követnek el, ezért inkább vegyük ki a büntető törvénykönyvből az emberölést, és akkor majd nem lesz annyi jogsértés. De hogy ezt még írásba is képesek adni? Ugye, az egyik egyeztetésen Lázár János ezt megtette, hogy majd csökken a jogsértések száma, ha eltöröljük a kampánycsendet, hát ez egész egyszerűen vérlázító.

Azért akarják a kampánycsendet foggal-körömmel védeni, mert így legálisan tudják majd a Kubatov-lista alapján mozgósítani az embereiket, ahogy ez a kiszivárgott hangfelvételről kiderül, hogy kiüzennek a szavazóköri delegáltjaik, és az alapján viszik, szállítják oda a szavazókat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 356 2012.11.07. 2:08  267-391

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Látom, Papcsák képviselő úr próbál az LMP-vel léket verni közénk, de erre nincsen szükség, higgye el, mert egy szakadék van köztünk. (Derültség.)

Én még akkor nyomtam a kétperces gombot, amikor a kampánycsendről volt szó, a vasárnapi kampánycsendről, és úgy gondolom, nem az a kérdés, hogy vannak-e nemzetközi példák arra, hogy vasárnap is lehet kampányolni, hanem az a kérdés, hogy a magyar embereknek jó-e ez és az, hogy igazságosabb lesz-e a magyar választási eljárási törvény, illetve maga a választási eljárás, hogyha vasárnap is lehet kampányolni.

Higgye el, képviselő úr, én is tisztában vagyok azzal, hogy mennyi jogsértés történik, mennyi kampánycsendsértés történik vasárnaponként, hiszen például önök is folytattak ilyen gyakorlatot, és képesek voltak a pécsi választásokon arra az erkölcsi színvonalra süllyedni, hogy Szili Katalin akkori MSZP-s jelölt szórólapjait fideszes aktivisták összegyűjtötték, és bedobálták az emberek postaládáiba, majd feljelentették Szili Katalint kampánycsendsértésért. Úgy gondolom, ez egy olyan példa, ami bizonyítja azt, hogy a kampánycsend megsértését sokkal szigorúbban kellene szankcionálni. Az, hogy megsértik a kampánycsendet, arra nem az a válasz, hogy eltöröljük, hanem olyan szabályozást hozzunk, hogy ne érje meg sem egy polgármesternek odaállni és az emberekkel kezet fogni a szavazóhelyiség ajtajában, sem bedobálni más jelölt szórólapját.

Ha az önök szándéka tiszta lenne, akkor például támogatnák azt a jobbikos módosító javaslatot, amelyik arról szól, hogy a szavazatszámláló bizottsági tag ne adhasson ki adatokat, információkat a szavazás lefolyásáról a vasárnapi napon. Ugyanis nagyon jól tudjuk a Kubatov-hangfelvételből, hogy az önök delegáltjai ezt csinálják, kimennek, és jelzik a kampányfőnököknek, hogy kik azok a fideszes választók, akik még nem mentek el szavazni, és azokat elszállítják oda. Ez kiderült, hogy például Zombori Miklós IX. kerületi önkormányzati jelöltjük ezt a gyakorlatot folytatta.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 32 2012.11.12. 2:47  29-37

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Valóban, ahogyan a Jobbik a házbizottságban is kérte, úgy gondoljuk, kevés a 4 óra 20 perces időkeret, főleg annak a Jobbikra eső része, hiszen képviselőnként 1 percünk van beszélni egy olyan átalakításról (Zaj a kormánypártok soraiban.), amely a közoktatás helyzetét évtizedekre meg fogja határozni. Az állami fenntartásba vétel ugyanis olyan alapvető kérdéseket fog megváltoztatni, amelyek a közoktatásban érintettek, pedagógusok, szülők, diákok életét alapvetően meg fogják változtatni a jövőben.

Azért is tartanánk szükségesnek, hogy kiemelten kezelje az Országgyűlés azt a vitanapot, mert az társadalmi igény, társadalmi kezdeményezés, a pedagógus-szakszervezetek kezdeményezéséről van szó, tehát nemcsak arról, hogy valamelyik párt képviselőcsoportja előáll egy ilyen kezdeményezéssel, hanem maguknak az érintetteknek a képviselete kérte azt, hogy az Országgyűlés tartson egy vitanapot.

Nagyon szomorúak vagyunk amiatt, hogy erre még novemberben itt sort kell keríteni, ugyanis úgy gondoljuk, egy ilyen átalakításnál nem lenne semmilyen kérdés, nem lehetne semmilyen nyitott kérdés a hatálybalépését, a január 1-jét, a fenntartóváltást megelőzően körülbelül 40 nappal, mégis a mai bizottsági ülésen is vetettünk fel olyan kérdéseket a fenntartóváltással és a későbbi működéssel kapcsolatban, amelyre a mai napon sem tudott még a helyettes államtitkár úr a bizottsági ülésen válaszolni.Nem látjuk biztosítottnak azt sem, hogy a költségvetés rendelkezésre állna. Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke azt mondta a 2013-as működésre vonatkozóan, hogy 407 milliárd forint az, ami rendelkezésre áll, ehhez képest körülbelül 560 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy egy évig tudják finanszírozni jelenlegi helyzetében a közoktatást.

Tehát egy óriási lyuk van a költségvetésben, amelyre szintén nem kaptunk eddig választ, és félő, hogy nem tudunk majd érdemben vitázni a költségvetésről, hiszen egy október 20-án szintén Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár úr által jegyzett dokumentum azt tartalmazza, amely, ugye, nem nyilvános volt, a kormány számára készült, hogy az átadás-átvételnek sem a személyi, sem a pénzügyi feltételei nem állnak rendelkezésre, ezért januárban az érintett körülbelül 1 millió gyerek iskolába járása kerülhet veszélybe. Tehát úgy gondoljuk, lenne miről beszélni, van számos olyan nyitott kérdés, amelyeket meg kellene tárgyalnunk, ezért ezt a rendkívül szűk időkeretet a Jobbik nem támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 156-158 2012.11.12. 2:01  155-164

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Igen.

ELNÖK: Igen, jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Így tehát Dúró Dóra képviselő asszonyt illeti a szó.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta több mint 90 milliárd forintos forráskivonást vagy zárolást kellett elszenvedjen a felsőoktatás. Tették mindezt annak ellenére, hogy az "Erős Magyarország" című, 2007 decemberében megjelent Fidesz-programban az alábbiakat olvashatjuk: "Ismét visszaállítjuk a tandíjmentességet, mert a jelenlegi helyzet a tehetősek privilégiumává teszi a felsőoktatást, és évente több tízezer tehetséges fiatalt zár el az egyetemi tanulmányoktól." Ehhez képest a kormányzati tervek szerint tovább fogják csökkenteni a tandíjmentes felsőoktatási helyek számát, tehát homlokegyenest az ellenkezőjét csinálják annak, mint ami a 2007-es Fidesz-programban szerepelt. Ebben ugyanis szó sem volt semmiféle forráskivonásról, semmiféle zárolásról, de még arról sem, hogy egy önfenntartó felsőoktatást szeretnének megteremteni.

Az esélyeit a fiataloknak az eladósodásban, a diákhitel felvételében jelölik meg, ami a Jobbik szerint egy tévút, hiszen nem lehet célja egyetlen kormányzatnak sem az, hogy a felnövekvő generációnak, a fiatalságnak a tanulmányai befejezésekor egy óriási hitelteherrel kelljen megkezdeni az életét. Sokkal jobb lenne, ha az akkori éveiket a családalapításra és az otthonteremtésre tudnák használni. Ne azt üzenjék a fiataloknak tehát, hogy ha tanulni akarsz, akkor adósítsd el magad! Ráadásul az sem érthető, hogy hogyan várnak el nemzetközi kitörési eredményeket ezektől az egyetemektől, ha ilyen mértékű forráskivonásokra és zárolásokra lehet számítani.

Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 285 2012.11.12. 2:45  272-292

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már ma a bizottsági ülésen egy nagyon hosszú, többórás vitát folytattunk a módosító javaslatokról. Ezt nem szeretném természetesen itt megismételni, de néhány módosító javaslatunk mellett szeretnék érvelni. Bár egy kicsit déj vu érzésem van, a választási eljárásról szóló törvényről is úgy vitatkoztunk először, hogy még tudtuk, hogy bizottsági módosító javaslatok formájában érdemi változtatások fognak érkezni, ezt most is tudjuk, hiszen ma az oktatási bizottság körülbelül húsz módosító javaslat beadásáról döntött a délelőtti ülésen, tehát így elég furcsa, amit most itt nem fogunk érinteni, elég furcsa így vitatkozni.

Konkrétan a 101. és 112. ajánlási pontban található módosító javaslatainkról szeretnék beszélni. Az egyik azt a rendelkezést szeretné törölni a törvényjavaslatból, amely a központnak a köznevelési szerződéseket érintő egyoldalú felülvizsgálatát teszi lehetővé. Úgy gondoljuk, hogy erre mindenképpen szükség van, hogy ezt a diktatúrát idéző pontot töröljük a rendelkezések közül. Szerencsére ez egy támogatott, a bizottság és a tárca által is támogatott módosító javaslatunk volt, ezért ezt csak megemlíteni szerettem volna.

Amiről viszont egy kicsit részletesebben beszélnék, az a 112. ajánlási pontban található javaslatunk, amely a személyi döntések meghozatalával kapcsolatos kritériumokat szeretne beleépíteni a rendszerbe. Mivel a fenntartói jogosultságok átkerülnek az államhoz, és a munkáltatói jogokat is nagyon nagy részben a tankerületi igazgató fogja gyakorolni, ezért szükségesnek tartjuk azt, hogy a járási szint alatt legyen egy olyan véleményező forma vagy javaslattételi jogosultsága az intézményvezetőnek, aki napi szinten az iskolában tartózkodik, szervezi a munkát, és jobban rálát a pedagógusok munkájára, hogy nekik javaslattételi vagy véleményezési joga legalább legyen a járási tankerületi vezető felé, aki ezeket a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ezt kizárólag a személyi döntésekre terjesztenénk ki. Elképzelhető, hogy ez a "figyelembe kell venni" megfogalmazás erőteljesnek tűnik, ezért kapcsolódó módosító javaslattal két másik variációt is beterjesztünk a képviselőtársammal, Hegedűs Lorántné képviselőtársammal. Remélem, hogy úgy majd támogatni tudja a tárca és a bizottság is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 289 2012.11.12. 0:26  272-292

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden reagálnék Révész Máriusz felszólalására. Természetesen nem azt kifogásoltam, hogy az ellenzéket is bevonták a munkába, és konszenzusos javaslatokat fogalmaz meg a bizottság, csupán azt az eljárást, hogy a plenáris ülésen úgy vitatkozunk egy ajánlásról, hogy még érdemi módosítások fognak ezt követően a Ház elé kerülni, és ezekről nincsen módunk a plenáris ülés nyilvánossága előtt vitatkozni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(19.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 36 2012.11.13. 10:03  23-149

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt a Jobbik nevében szeretnék köszönetet mondani a kezdeményezésért a szakszervezeteknek, és szeretném újból leszögezni, hogy a Jobbik is támogatta aláírásaival azt, hogy ma itt lehessünk és ezt a vitanapot megtarthassuk, és mi magunk is egyébként kezdeményezőként is egy aláírásgyűjtő ívet elindítottunk a képviselők között, de nem csináltunk abból presztízskérdést természetesen, hogy melyik párt lesz végül formailag a kezdeményező.

Egyrészről a kezdeményezésnek tehát örülünk, másrészről viszont sajnálatunkat kell kifejeznünk, hogy ma, november 13-án nekünk itt vitanapot kell tartanunk az Országgyűlésben, hiszen annyi a nyitott kérdés, akkora a bizonytalanság a pedagógusok, a szülők, az érintett önkormányzatok körében, hogy szükség van az információátadásra és arra, hogy valamilyen módon meg tudjuk nyugtatni az érintetteket, már ha ez lehetséges.

Épp ezért úgy gondolom, arra, hogy nincs meg a közoktatásban ez a nyugalom, amiről államtitkár asszony beszélt a bevezetőben, a legnagyobb bizonyíték az, hogy mi ma itt vagyunk, és vitanapot kell tartanunk húsz-egynéhány munkanappal nappal az átadás-átvétel határideje előtt. Az indokokat már nagyon sokszor meghallgathattuk mind a kormány, mind a kormánypárti képviselők részéről. A színvonal emelése, illetve az iskolák színvonalának egymáshoz közelebb hozása a legfőbb indok, amiért erre az államosításra, az állami szerepvállalás növelésére sor kerül.

A magunk részéről a Jobbik frakciója és a Jobbik oktatási kabinetje sosem utasította el azt a gondolatot, hogy az állami szerepvállalást növeljük a közoktatásban, éppen azok miatt az indokok miatt, amik már itt is elhangzottak. Nemzetközi összehasonlítások is mutatják, hogy mekkora különbségek vannak sajnos az iskolák és egyébként a családok között is, a jövedelmi helyzet mennyiben meghatározza azt, hogy milyen lesz a jövője egy gyereknek, és ezt megengedhetetlennek tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy igen, valamit kezdeni kell ezzel a helyzettel, de egy ilyen nagyszabású átalakítást egyrészről sokkal átgondoltabban kellene végrehajtani - erről később szeretnék részletesebben beszélni -, másrészt úgy érezzük, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik az állami szerepvállalásnak az ilyen módon történő megvalósításával.

Legitim indokok állnak tehát a céljaik és a megvalósítás mögött, azonban nagyon sok olyan kulcskérdés van, amelyet egyáltalán nem kezelnek, illetve félő, hogy a későbbiekben, akár csak évtizedek múlva lehetnek meg azok az eredmények, amelyeket már akár ezeknél sokkal hamarabb várnak.

Nyilvánvaló, hogy a finanszírozás az egyik kulcskérdése az oktatásnak is, mint mindennek, és a színvonal kiegyenlítésében, a minőségben is hatalmas szerepe van ennek, ezért nyilvánvalóan ez az a terület, ahol a leginkább érdemes és kell hozzányúlni a különböző iskolák fenntartásához, azonban önmagában ez egy csapásra nem fogja megváltoztatni azt a helyzetet, ami kialakult egy hátrányos helyzetű térségben vagy valamelyik budai általános iskolában. Nem fogja önmagában ez a változtatás közelebb hozni egymáshoz a gyerekeket és az iskolák színvonalát.

A legfrissebb felmérések szerint öt olyan megye van Magyarországon, ahol 40 százalék feletti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ezek a körülmények, ezek a gyerekek, ezek az iskolák nem lesznek egy csapásra olyanok, mint ahol ugyanez az arány 10 százalék alatt van. Nagyon jól tudjuk, hogy ezt a helyzetet kezelni kell, de ez nemcsak oktatási kérdés, hanem sokkal inkább átfogó társadalompolitikai kérdés, és nagyon sok olyan más oktatáspolitikai intézkedésük van, ami nem segíti azt, hogy ez megváltozzon.

Az állami szerepvállalás növelése tehát egyrészről legitim lehet, de nem lehet legitim az önkormányzatok megalázása, és nem lehet legitim az önkormányzatok eddigi munkájának a semmibevétele, mert sajnos ez történik. Az önkormányzatoknak nincs választása, mindenképpen állami fenntartásba kerül az összes iskola, és nem biztos, hogy összhangban van ez a megvalósítási mód azzal a céllal, amit kitűztek maguk elé. A felzárkóztatás ellen hat például a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése, illetve a Híd-programok sem fognak olyan eredményes, hatékony munkát elvégezni, amelyekre szükség lenne.

(11.20)

Késő ugyanis akkor motiválni már a fiatalokat, amikor épphogy már majdnem lejárt a tankötelezettségük, késő 14-15 éves korban elkezdeni azt, hogy őket tanulásra neveljük. Sokkal hamarabb kellene ezt elkezdeni.

Úgy érzem, hogy államtitkár asszony és a kormány sok esetben nem jól méri fel a helyzetet. Említettem azt, hogy nyugalmat vizionálnak a közoktatásban és az intézményekben, de az a rengeteg kérdés, ami hozzánk, képviselőkhöz, az Országgyűléshez és nyilvánvalóan a tárcához is eljut, azt mutatja, hogy nincs nyugalom, és a sztrájkbizottság felállítása sem a nyugalomra utal.

De beszélhetnék arról is, hogy az igazolatlan hiányzások számának a csökkenése mögött milyen valóság húzódik meg. A statisztikákban biztosan kimutatható az, hogy egyharmaddal csökkent az igazolatlan hiányzások száma azoknak az intézkedéseknek a következtében, amiket a kormány hozott. Ezeket a Jobbik is támogatta, bár félmegoldásnak tartottuk, de azt elismerjük, hogy ezekkel is kezdeni kell valamit, hiszen a lemorzsolódás egyik eredője a sok igazolatlan hiányzás. Azonban az sajnos csak a látszat, hogy ezek valóban csökkentek volna - lehet, hogy a statisztikák ezt mutatják -, de nagyon sok pedagógus panaszkodik arra, hogy mivel anyagi hátrány is éri most már a családokat amiatt, hogy az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az ötven órát, ezért a pedagógusok sok esetben nem merik beírni az igazolatlan hiányzásokat, és paktumokat kell kötniük a gyerekekkel azért, hogy inkább ne zavarják az óra menetét, és akkor cserébe a tanárok sem írják be az igazolatlan hiányzásokat. Tehát a statisztikák mögött rejlő valóság korántsem olyan eredményes, mint amire államtitkár asszony utalt.

Nemcsak azért vagyunk méltatlan helyzetben - és itt az időtényezőt szeretném kiemelni -, mert ilyen kevés idő van hátra az átadás-átvételig, az állami fenntartásba vételig, hanem a pedagógusok helyzetére is a teljes bizonytalanság a jellemző. Egyrészt államtitkár asszony is elmondta, hogy 2008-ban és 2009-ben mennyivel csökkent a fizetésük, de arról nem beszélt, hogy a Fidesz kormányzása alatt ez a csökkenés tovább folytatódott. Az életpályamodell bevezetését pedig lehetőségként jelölte meg, de az is szégyenteljes, hogy novemberben még nem lehet tudni, hogy a 2013 szeptemberében bevezetendő változások, az életpályamodell, az óraszámemelés, a helyettesítési rendszer megváltoztatása életbe lépnek-e, és ehhez a bérek növekedése társulni fog-e. Tehát nem csak az átadás-átvétel miatt vagyunk szörnyű helyzetben.

A kampányban, a választási programjukban nagyon gyakran hangoztatták, hogy a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsültségére szükség van, vissza kell állítani ennek a hivatásnak a presztízsét a társadalomban, és ehhez természetesen bérnövekedésnek is társulnia kell, azonban nem látjuk azt, hogy a kormányzásuk alatt erre sor kerülne. Az átadás-átvétellel kapcsolatban még tegnap is voltak olyan kérdések, amelyekre helyettes államtitkár úr sem tudott válaszolni az oktatási bizottság ülésén, és sajnáljuk, hogy Matolcsy miniszter úr vagy legalább a nemzetgazdasági tárca egy képviselője nincs jelen a vitán, mert lehet, hogy ezekre a kérdésekre, például a pedagógusok béremelésére ők tudnának választ adni, ha egyáltalán tudnak.

A közoktatás jövő évi költségvetését sem látjuk biztosítottnak. Amikor Marekné Pintér Aranka volt az oktatási bizottság vendége, akkor azt mondta, hogy 407 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi közoktatási költségvetésre, holott erre legalább 570 milliárd forintot kellene fordítani. Az átadás-átvétellel kapcsolatban pedig október 20-án írta le a kormánynak szánt előterjesztésében Gloviczki helyettes államtitkár úr, hogy sem a személyi, sem a pénzügyi feltételek nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ez zavartalanul folyjon le, így januárban az érintett pedagógusok és diákok tanmenete a tanév közben veszélybe kerülhet. Tehát közel sem látjuk olyan rózsásnak a helyzetet, mint ahogy államtitkár asszony előadta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 68 2012.11.13. 1:30  23-149

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Én is Révész képviselő úrnak szeretnék néhány szempontot a figyelmébe ajánlani. Azért ha az oktatási rendszerben az esélyegyenlőtlenségek felszámolása vagy csökkentése egy kiemelt cél, akkor ne csak a fenntartóváltás esetében tekintsék ezt annak, hanem minden egyéb olyan intézkedésben, amit az oktatásban hoznak, tartsák ezt szem előtt. Úgy gondoljuk, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentése nem ebbe az irányba hat, és a Híd-programok sem fognak hatékony megoldást adni. Tehát a változtatásokban, abban, hogy változtatni szükséges, egyáltalán nem vitatkozunk, hiszen öt olyan megye van, ahol 40 százalék fölötti a hátrányos helyzetű vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, ami egy egészen elképesztő szám, és ez is mutatja, hogy óriási változtatásokra van szükség. A Jobbik javaslata, az egyik ilyen javaslata lenne például a bentlakásos iskolák létesítése, amellyel, tudom, ön is szimpatizál, de a kormányzat részéről eddig elutasítással találkoztunk ebben az ügyben.

Az államosítás kapcsán azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a helyi közösségeknek adunk-e beleszólási lehetőséget abba, hogy a saját életüket, a saját iskolájukat irányíthassák, szervezhessék, és ez nem csak finanszírozási kérdés. Arról beszélünk a legtöbbet természetesen, de a helyi közösség szerepe az, amit, úgy gondoljuk, teljesen nivellálnak ezzel az állami fenntartásba vétellel.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 140 2012.11.13. 0:42  23-149

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban Michl József képviselő úr legutóbbi hozzászólására szeretnék reagálni. A pedagóguselbocsátások kilátásba helyezését nem az ellenzék találta ki és nem is a szakszervezetek találták ki, hanem a kormányzatnak készült egyik titkosított háttértanulmányában írták le önök maguk, illetve a KIK megbízott elnöke a bizottsági ülésen arról számolt be, hogy 407 milliárd forint áll rendelkezésre a következő évi költségvetésben, miközben ennél körülbelül 170 milliárd forinttal többre lenne szükség. Tehát ezek azok a tények, amelyek ezeket az aggályainkat alátámasztják, és ezekre alapozzuk ezeket.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 136 2012.11.19. 1:54  135-142

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az izraeli terror és agresszió újabb megnyilvánulásainak lehetünk tanúi, amikor a Gázai övezetből hozzánk érkező híreket figyeljük. Három egymást követő napon kaptunk ugyanis értesítést arról, hogy gyerekek meggyilkolását is elkövette az izraeli hadsereg, ráadásul egy interneten megtalálható videó alapján arról is tudomást szerezhettünk, hogy a civil célpontokat is tudatosan bombázzák, hiszen arról beszélnek a hadsereg egyik videójában, hogy sebészi pontossággal tudják bemérni azokat a célpontokat, amelyeket bombázni akarnak, így például azt a médiaépületet is, amelyben több külföldi szerkesztőség is működött. Itt vesztette életét például a BBC tudósítójának 11 hónapos csecsemője is.

Magyarország 2010-ben társulási szerződést kötött az Európai Unió tagállamaként ezzel az Izrael Állammal, amely társulási szerződésben többek között a következőket olvashatjuk: az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása, amelyek a társulás valódi alapját képezik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen emberi jogokról lehet beszélni Izrael Állam esetében, amikor így tiporják lábbal ezeket az egyezményeket, és most már a Magyarországgal kötött társulási egyezményt is? Ebben az egyezményben, az indokolásban a külügyminiszter úr arról beszél, hogy politikai nézet- és értékazonosság áll fenn Izrael Állam és Magyarország között. Kérdezném az államtitkár urat: mire véljük ezt a politikai nézet- és értékazonosságot, illetve hajlandók-e elhatárolódni és elítélni ezt a magatartást Izrael részéről, hogy tudatosan civil áldozatokat, többek között gyerekeket gyilkolnak?

Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 140 2012.11.19. 1:05  135-142

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Izrael önvédelméről, nem is tudom, hogyan lehet beszélni, amikor egy 1967-es ENSZ BT-határozat mondja ki azt, hogy a palesztin területek izraeli megszállása jogellenes. Nem az egyenlő felek helyzetéről beszélünk, és a Külügyminisztérium közleménye és ön is most olyan helyzetről beszél, mint hogyha a kétállami megoldás a közeljövőben reális alternatíva lenne. A Gázai övezetet még a berlini falnál is hatalmasabb fal veszi körül, és David Cameron brit miniszterelnök egy börtöntelepnek nevezte ezt a helyzetet. A mostani eseményekben sem lehet egyenlőségjelet tenni a palesztinok és az izraeliek áldozatai között. A halálos áldozatok száma a palesztinok részéről körülbelül 87, míg 3 izraeli halálos áldozatról van szó, tehát nem tudom elfogadni azt a választ, hogy itt egyenrangú felekről lenne szó.

A Jobbik álláspontja egyértelmű: szerdán tüntetni fogunk az izraeli nagykövetség előtt, ahol gyertyával emlékezünk az áldozatokra.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 156 2012.11.20. 3:12  27-182

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy mondatban reagálnék még Varga képviselő úr Vona Gábor mondandójával kapcsolatos reakcióira. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar gyerekek, magyar emberek magyar identitását is erősíteni kell. Tehát nem érzem azt, hogy ez bármilyen módon negatív kontextusban lehetne értelmezhető a cigányságra vonatkoztatva.

Másrészt pedig sajnálom, hogy fideszes képviselőtársaim itt sajnálkoznak, hogy nem maradt idejük, de ezt az időkeretet nem a Jobbik szabta. Mi kértük a házbizottságban is és itt a plenáris ülésen is, hogy ne szavazzák ezt meg. Önök ezt megtették, tehát innentől kezdve, úgy érzem, elég hiteltelen arra hivatkozni, hogy nem maradt idejük. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Elhangzott nagyon sokszor az a színvonaltalan közhely, már bocsánat, hogy ezt mondom, hogy az oktatásban rejlik, az oktatás lehet az egyik kitörési pontja a cigányságnak. Természetesen ezzel egyetértünk, de hát oktatás jelenleg is van Magyarországon, az elmúlt 20 évben is volt oktatás Magyarországon. Az a kérdés, hogy milyen oktatási módszereket, milyen oktatási formákat választunk arra, hogy ezeket a családokat, az ezekbe a családokba születő gyerekeket hozzájuttassuk olyan végzettséghez, képzettséghez, amivel aztán később az életben boldogulni tudnak.

A szűkös időkeret miatt egyetlen aspektusra térnék ki. Az olyan családok gyerekeinek szeretnénk a bentlakásos iskolákkal megoldást nyújtani, akik családjában sajnos nem a munka az elsődleges megélhetési forrás. Az úgynevezett rendszerváltás után nagyon sok cigány családban mindkét szülő elveszítette a munkahelyét, ha volt nekik egyáltalán, és azóta eltelt 22 év, és felnőtt gyakorlatilag egy olyan generáció, amely nem is látta dolgozni a szüleit, mert nem jutottak munkalehetőséghez. Ha egy családban a szülők nem a munkát tekintik az elsődleges megélhetési forrásnak, akkor nagyon nehéz a gyerekeket arra nevelni, hogy ők ebben keressék a boldogulás lehetőségét.

Az ilyen családokban van különösen szükség arra, tekintet nélkül arra természetesen, hogy cigány vagy nem cigány családokról van szó, hogy bentlakásos iskolában neveljük a gyerekeket; azért, mert ez az oktatási forma az, amely tud nekik egy alternatívát mutatni, ami meg tudja mutatni azt, hogy a tanulással boldogulhatnak, és a megfelelő körülményeket meg tudja teremteni ahhoz, legyen szó akár a higiéniáról vagy bármilyen más szellemi háttértámogatásról, ahhoz, hogy a tanulásban és később az erre épülő munkában találják meg a boldogulás lehetőségét.

A '70-es évek óta működik egy ilyen intézmény Zala megye egyik kistelepülésén, ahol nagyon komoly sikereket tudtak elérni, az itt végzett diákok több mint 90 százaléka el tudott helyezkedni. És ezekben a cigány családokban, amelyeket ők alapítottak, nem jellemző az, hogy nagyon sok gyermeket vállalnának, általában két-három gyermeket vállalnak a későbbiekben is, akiket felelősen fel tudnak nevelni, és el tudnak tartani a munkájukból. Úgy gondoljuk, hogy ez az a társadalmi modell a cigányság számára, amely követendő példa lehet.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 166 2012.11.20. 0:16  27-182

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Csak Szabó Timea képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy nagyon nagy divat az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a felső tízezer körében, hogy bentlakásos iskolákban taníttatják a gyerekeiket, önkéntesen.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 227 2012.11.26. 4:36  224-242

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb probléma az a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal, hogy csak látszatmegoldásokat kínálnak valódi problémákra. Nagyon sajnálom, hogy a többi ellenzéki párt és a sajtó képviselői is arról beszéltek leginkább, hogy abban az 50 napban meghatározott kampányban lehet-e politikai hirdetést elhelyezni például internetes hírportálokon, ami kétségkívül fontos kérdés, de sajnos elveszik abban a hatalmas, tényleges kampányidőszakban, ami 2013-tól a következő választásokig, és ha ez a szabályozás fennmarad, az azt követő választásokon is ránk vár.

A tényleges kampányidőszak ugyanis nem 50 napos lesz, hiába írják le az előterjesztők akár a zárószavazás előtti módosító javaslatban is ezt a törvény szövegében, mindannyian tudjuk, és önök is elismerték a vitában, hogy bizony már szeptembertől a pártok tényleges kampánytevékenységet fognak folytatni. Tehát hiába beszélünk 50 napról, valójában nyolc hónapról kellene beszélni a következő választások esetében. Hiába szabnak meg tehát hirdetési és egyéb korlátozásokat, esélyegyenlőségi szabályokat 50 napra vonatkozóan, ha előtte több mint hat hónapig különböző esélyekkel és teljesen szabályozatlan módon tudnak kampányolni és kampánytevékenységet folytatni a jelölő szervezetek.

(18.30)

Egy érdekesség ezzel kapcsolatban. A részletes vitában még éppen amellett érveltek, hogy miért jó, ha az interneten megtiltjuk a kampányolást, erre most benyújtják, hogy meg lehessen ezt tenni. Tehát amellett, hogy nem a lényegről beszélnek, amellett a saját maguk korábbi álláspontjával is szembemennek.

Számos olyan elemet tartalmaznak a módosító javaslataik és az egységes javaslat is, amelyeket nem gondoltak át. Saját politikai céljaik érvényesítése miatt eltörlik a kampánycsendet vasárnap is, hogy a Kubatov-listák alapján történő mozgósítás legális legyen most már (Zaj a kormánypártok soraiban.), de nem gondolták át, hogy egyébként a kampánycsend eltörlése milyen hatással lesz a szavazás lebonyolítására. Sajnos valós veszély, hogy a szavazókörök határozatképtelenné válnak, hogyha a pártdelegáltak kampánytevékenységet folytatnak napközben, és csak az esti szavazatszámláláson fognak részt venni, ahogyan az egyébként egy racionális magatartás a jelölő szervezetek részéről. Tehát ez várható, hogy ha racionálisan viselkednek a jelölő szervezetek, akkor bizony a szavazókörök több tucatja akár napközben kénytelen lesz felfüggeszteni a szavazást határozatképtelenség miatt. Látható, hogy ezt nem gondolták végig, és nincsen erre megfelelő válaszuk, ráadásul a választópolgárok zaklatása is fennmarad még vasárnap is. Elmondtuk a nemzetközi példákat, hogy milyen esetek fordulnak elő azokban az országokban, ahol még vasárnap, a szavazás napján is lehet kampányolni. Mi nem gondoljuk, hogy ez egy követendő példa lenne, és ki kellene tenni a választópolgárokat annak, hogy akár még ott, a szavazóurnák felé is kísérhessék őket.

De nem átgondolt a regisztráció megvalósítása sem az önök részéről. Látszik, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatban rendeletbe utalják ennek a részletkérdéseinek a megvalósítását, holott egy részét pedig az alaptörvényben szabályozták. Nyilvánvalóan önökben is felmerült az az aggály, hogy ez ellentétes lehet az alaptörvénnyel, tehát saját magukkal sincsenek koherenciában e tekintetben.

De az igazságosság nemcsak a kampányszabályozás területén nem érvényesül, hanem sajnos az ajánlási rendszerben sem. A legfontosabb probléma az ajánlási rendszerrel az volt, hogy a választópolgárokat zaklatták az otthonukban, és számos baleset, támadás érte így az aktivistákat. Ez nem szűnik meg, továbbra is lehet ajánlásokat gyűjteni a választópolgárok otthonában. Számos alkalommal találkozhatunk azzal, hogy már kiírják az emberek a saját ajtójukra, hogy már elvitték az ajánlószelvényüket, vagy nem adják oda senkinek, csak ne csöngessenek be hozzájuk. Ezt sem sikerült orvosolniuk. És ami ennél is nagyobb probléma, az az, hogy a választópolgárok adatai eljutnak a pártokhoz, teljesen fölöslegesen, hiszen így különböző adatbázisokat, akár illegális adatbázisokat is tudnak ezekből fenntartani, és azokat később, ki tudja, hogy mire használják fel.

Tehát a látszatmegoldások és az igazságtalanság, a Fidesz saját érdekeinek a megvalósítása jellemzi a választási eljárási törvényt, ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 233 2012.11.26. 0:30  224-242

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, tisztelt elnök úr. Gulyás képviselő úrnak mondanám: ön feltette a kérdést, hogy teszünk-e különbséget eljárásban a választópolgárok között. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön frakciótársai között rengetegen kényszerként állították ezt be, tehát azt mondták, hogy a határon túli magyarok miatt szükséges a csonkaországi magyaroknak is regisztrálni, holott ez nem igaz. Nemzetközi példák is igazolják ezt, és önök szavazatszámban is különbséget tettek.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 258 2012.11.26. 3:54  255-265

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP-vel ellentétben magunk a legitim célokat és irányvonalat támogatni tudjuk. Tudjuk, hogy fenntarthatatlan az a helyzet, ami a magyar közoktatásban az elmúlt húsz évben kialakult: a család pénztárcája vagy az önkormányzat pénztárcája határozza meg szinte kizárólag azt, hogy egy gyerekből mi lesz, ha felnő. Látjuk azt, hogy ezekkel az óriási különbségekkel, amelyek a társadalomban kialakultak, az oktatási rendszer nemhogy nem tud mit kezdeni, nemhogy nem tudja csökkenteni őket, hanem konzerválja, sőt sok esetben még növeli is azokat.

Ezért elismerjük azt, hogy beavatkozásra van szükség, és az egyik ilyen beavatkozási mód lehet az állami szerepvállalás növelése a közoktatásban, ami kiegyenlítheti, közelebb hozhatja egymáshoz a különböző iskolák színvonalát. Azonban az a megvalósítási mód, amit önök választottak, teljességgel elfogadhatatlan. Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik, tehát különbségtétel nélkül az összes helyi közösségnek, az összes önkormányzatnak a fenntartási jogát elveszik. Az alapvető döntésekbe innentől kezdve az önkormányzatok nem szólhatnak bele, legyen az ötszáz fős település vagy húszezer fős település.

Úgy gondoljuk, érdemesebb lett volna felmérni azt, hogy mely önkormányzatok azok, amelyek rászolgáltak arra a bizalomra, hogy a továbbiakban is, a későbbiekben is fenntarthassák az intézményüket, és azoknak megtartani ezt a lehetőséget, és ha az a cél, hogy a kistelepüléseken tovább működjön az iskola, akkor a kistelepüléseket kellett volna kizárólag segíteni. Azonban nem látjuk azt, hogy ez a segítség megvalósulna, és valóban biztosítani tudnák a későbbiekben azt, hogy akár a kistelepüléseken, akár egyébként a nagyobb városokban a színvonalasabb oktatás a későbbiekben is fennmaradjon.

És itt beszélni kell egyrészt az időről, az idő rövidségéről, hogy mindössze alig húsz munkanap van hátra ebből az évből, és ez alatt kell az önkormányzatoknak ezt a hatalmas munkát - például a leltárkészítést és az átadás-átvétellel kapcsolatos összes feladatot - lebonyolítaniuk, a központtal megállapodniuk. Ez elképesztően kevés idő ahhoz képest, ha azt vesszük, hogy a köznevelési törvényt már egy évvel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés, tehát a minisztérium, a kormány egy év alatt alkotta meg azt a szabályozást és nyújtotta be az Országgyűlés elé, aminek a végrehajtását húsz munkanap alatt várják el az önkormányzatoktól. Ez egy méltatlan helyzet, az önkormányzatok megalázása.

Szólni kell arról is, hogy a Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár úr által a kormány elé terjesztett dokumentumból kiderül, hogy sem a személyi, sem az anyagi feltételek nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ez az átadás-átvétel zavartanul zajlódjon le január 1-jéig, ez pedig teljességgel elfogadhatatlan. Tanév közben játszanak a gyerekek és a szülők, pedagógusok munkájával, és nem tudják biztosítani ennek a zavartalan lefolyását.

Másrészről azt sem látjuk biztosítottnak, hogy fennmaradnak ezek a kistelepülési iskolák a későbbiekben, hiszen Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke arról számolt be nekünk a bizottsági ülésen, hogy 170 milliárd forint hiányzik a közoktatás jövő évi költségvetéséből, ez pedig azt vetíti előre, hogy sajnos iskolabezárásokra, összevonásokra, pedagóguselbocsátásokra lehet számítani a jövő évben, ami teljességgel elfogadhatatlan. Ez a törvényjavaslat méltatlan az önkormányzatokhoz, méltatlan az önkormányzatok eddigi munkájához és méltatlan a pedagógusok, szülők és gyerekek tanulásához és tanításához.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 96-98 2012.12.10. 1:56  95-104

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Igen.

ELNÖK: Öné a szó kettő percben.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány legújabb felsőoktatási döntéseivel lehetetlen helyzetbe hozza az intézményeket, és elveszi a lehetőséget a tehetséges fiatalok elől. Elveszik a pénzt, elveszik a gazdasági önállóságot, és elveszik a lehetőséget. Mindössze 10 ezer fő lesz az, aki jövő évtől állami finanszírozású férőhelyeken kezdheti meg a felsőoktatási tanulmányát, ami egészen elképesztő annak fényében, hogy a választási kampányban és a 2008-as népszavazást megelőzően egészen másról beszélt a kormányoldal. A hallgatók békés és nem békés eszközöket helyeztek kilátásba, és tiltakoznak Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Budapesten, és nincs igényük a tandíjra, de nincs igényük arra a részösztöndíjas képzésre sem, amire álságos módon terelni szeretné a kormányzat őket. Ez már a tavalyi évben is világossá vált számunkra.

Amire viszont egyre nagyobb az igényük, az az osztrák egyetemek. Háromszorosára nőtt már a tavalyi évi keretszámcsökkentés következtében is az osztrák egyetemeken tanulmányaikat megkezdő magyar hallgatók száma. Látható, hogy ezek az intézkedések a kivándorlást is nagyon súlyos mértékben növelik. Orbán Viktor azt mondta a tandíjjal kapcsolatban 2008-ban: szögezzük le, hogy a tandíjnak egyetlen dologhoz van köze, ahhoz, hogy valakik elbénázták a magyar gazdaságot, elbénázták annak működtetését, és ennek az árát akarják velünk megfizettetni.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérem, hogy azt, hogy elbénázták a gazdaságot, ne a magyar fiatalokkal akarják megfizettetni. Látják önök is az óriási tiltakozási hullámot. Miért hazudtak a fiataloknak? Miért csapták be őket? Miért veszik el a lehetőségeiket?

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 102 2012.12.10. 1:06  95-104

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Asszony! Komolyan gondolja, hogy az ő érdekükben születnek ezek a döntések? Akkor miért tüntetnek minden lehetséges eszközzel a diákok? Hát nem fognák fel, hogy mi az ő érdekük? Egyébként Orbán Viktor ellentmondott annak, amit most ön említett. Ő ugyanis azt mondta, hogy brutálisan visszafizetik magasabb adók formájában a diplomások azt a tandíjat, ezért nem kell tőlük irigyelni. A tandíj mindannyiunk ellensége, nem csak azoké, akiket személy szerint is sújt, tehát az egész társadalomnak közösséget kell vállalnia az egyetemistákkal.

Magasabb színvonalú pedig nem attól lesz a felsőoktatásunk, hogy a gazdagabbaknak tesszük lehetővé a bejutást, hanem más minőségbiztosítással kellene elérni azt, aminek a kifejtésére sajnos most nincsen időm. És azt sem fogadom el, hogy mindössze 10 ezer államilag finanszírozott képzési hely lenne szükséges ahhoz, hogy piacképes legyen a felsőoktatás. Ez egész egyszerűen nem igaz. A munkanélküliek között most is mindössze 6 százalék a diplomás, tehát látszik, hogy a munkaerőpiacon (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) igény van a diplomásokra.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 46 2012.12.11. 4:09  45-53

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan határozati javaslatról van szó, amely a családbarát intézményekről szól, és olyan módosítást javasolunk, illetve felhatalmazást adnánk a kormánynak, ami valóban megkönnyítené a családok mindennapjait, a gyermeket nevelő szülők és a várandós kismamák életét, de az államnak egy fillérjébe sem kerülne.

Arról van szó ugyanis, hogy ha az ember mindennapjai során különböző ügyeket intéz állami közintézményekben vagy akár magáncégeknél, akkor semmilyen elsőbbségi elbánást nem érdemel, nem kap az a kismama vagy gyermekkel érkező szülő, aki részt vesz ezekben a szolgáltatásokban.

Tudjuk jól, hogy egyes egészségügyi intézményekben és önkormányzati intézményekben is már bevett gyakorlat az, hogy elsőbbségi ellátottnak minősülnek a várandós anyák és a kiskorú gyermekkel érkezők, azonban úgy gondoljuk, hogy ezt a gyakorlatot általánossá kellene tenni. Sajnos, a társadalomban ma már nincsen meg az az elismerés és az a segítségnyújtás sok esetben ezeknek a szülőknek vagy várandós anyáknak, ami megilletné őket. Számos olyan tapasztalatunk van, hogy sorban álláskor nem engedik előre a kisgyermekkel érkezőt vagy egy rosszul lévő várandós anyát. Azért teszünk javaslatot erre, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassuk.

Egyrészt a közintézményekben, az állami fenntartású közintézményekben a kormány nagyon könnyen egy szervezési feladat kiadásával meg tudná ezt valósítani, és részletes szabályait is ki lehet annak dolgozni, hogy egy vállalkozás milyen jutalomban részesüljön akkor, ha vállalja, hogy ilyen előnybiztosítást nyújt a gyermekeseknek, a várandós anyáknak.

Egyrészről azt javasoljuk, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalos honlapján tegyük közzé azoknak a cégeknek a listáját, amelyek vállalják azt, hogy megbecsülik és saját maguk is előnybiztosításban részesítik ezeket a gyermeket nevelő szülőket, várandós anyákat, ezzel is egy ingyenes reklámfelületet biztosítanánk, ami - még egyszer mondom - az államnak nem kerülne egyetlen fillérjébe sem.

Arra is felkérnénk a kormányt, hogy az anyagi lehetőségek, az anyagi ösztönzők vizsgálatát is tegye meg, de természetesen tudjuk, és általában a kormánypárti képviselők azzal az indokkal utasítják el ilyen és ehhez hasonló javaslatainkat, hogy költségvetési vonzatai is vannak. Nos, ennek egyáltalán nem lennének semmilyen költségvetési vonzatai.

Úgy gondoljuk, hogy az államnak, a kormánynak, az Országgyűlésnek üzennie is kellene ezzel a határozati javaslattal a családoknak, és üzennünk kellene azt nekik, hogy elismerjük a gyermeknevelést, elismerjük azt, ha valaki újabb gyermekeket vállal, és segítjük az ő mindennapjait, a mindennapos ügyintézését, hiszen ezek alól a feladatok alól nem tudnak kibújni. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Ebben a katasztrofális demográfiai helyzetben, amiben jelenleg Magyarország van már évtizedek óta, minden egyes olyan gesztus, amit a családoknak tudnánk nyújtani, felértékelődik, még fontosabb lesz. És fontos az is, hogy egységes legyen Magyarország a tekintetben, hogy minden egyes közintézményben ezt biztosítjuk a családoknak és nem csak egy-egy önkormányzatban, így téve különbséget a családok között azért, mert valamelyik család olyan településen, olyan helyen él, ahol az önkormányzat nem gondol arra, hogy ezt a lehetőséget megadja nekik.

Úgy gondoljuk tehát, hogy ez egy olyan gesztus lenne, ami egyetlen fillérbe sem kerülne, mégis az emberek mindennapjait érinti, és az ő mindennapjaikat segítené azáltal, hogy a kisgyermekeseknek és a várandós anyáknak ezt az előnyt biztosítaná. Kérem, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 52 2012.12.11. 1:53  45-53

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A tisztelt Rónaszékiné képviselő asszonynak mondanám, hogy semmilyen támadást nem intéztem a kormányoldal irányába, és egyáltalán nem célom az önök eddigi családpolitikáját értékelni ezzel a javaslattal, erről nem is beszéltem, és nem is kívánok erről beszélni. Egy olyan új javaslatot terjesztettünk elő, ami megsegítené a mindennapos ügyintézését ezeknek a családoknak. Örülök neki, hogyha önnek kizárólag pozitív tapasztalatai voltak a gyermekeivel, de sajnos ez nem általános ma már. Mindennapi életünk során látjuk, hogy bizony énnekem ellenkező tapasztalataim vannak. Egy várandós anya várakozott egy gyógyszertárban, az utcán állt a sor, ott kellett a kicsi gyermekével a hidegben várakoznia, és senkinek eszébe nem jutott volna, hogy beengedje, előreengedje, beengedje az üzlethelyiségbe; vagy a villamoson sem adják már át manapság a helyet a várandós anyáknak. Tapasztaltam azt, amikor éppen idejöttem néhány héttel ezelőtt az Országgyűlésbe, hogy egy rosszul lévő várandós anyának senki nem adta át a helyét, és le kellett üljön a lépcsőre a villamoson, mert egyébként senkinek eszébe nem jutott, hogy átadja a helyét. Szóval a helyzet sajnos nem olyan pozitív, amilyennek ön itt lefestette.

Hogy farizeusnak minősítette a mi javaslatunkat, azt meg egész egyszerűen vissza kell utasítanom. A jó szándék vezérel bennünket, és egy olyan javaslatot terjesztettünk elő, amely költségvetési vonzattal nem jár, az emberek mindennapi életét mégis alapvetően segítené. Ezt farizeusnak minősíteni, azt gondolom, elég arcátlanság.

Nagyon sajnálom, hogy egyébként a nőkért olyan sokszor felszólaló LMP nem tartotta fontosnak azt, hogy bármilyen véleményt nyilvánítson ezzel kapcsolatban. Remélem, hogy az Országgyűlés azért támogatni fogja.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 6 2012.12.17. 4:26  6-8

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem mindennapi az a hazugságcunami, amit a múlt héten a kormányzat a felsőoktatási hallgatóknak a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban elmondott. Azzal kezdték hétfőn, hogy a változások értük vannak, a hallgatókért, a középiskolás diákokért, és csak az a probléma, hogy még nem értik, hogyan lesz jobb az új rendszer számukra.

Ugye tudják, hogy senki, de senki nincs ebben az országban, aki elhiszi azt, hogy az, hogy eddig például egy jogi diploma megszerzéséért nulla forintot kellett fizetni, ezután pedig két és félmillió forintot kell majd fizetni, ez jobb lesz a hallgatóknak, jobb lesz a családjaiknak, jobb lesz a szüleiknek? Ugye tudják, hogy senki, de senki nincs ebben az országban, aki elhiszi, hogy önök nem vezetik be a tandíjat? Hiába hívják ezt önköltségnek vagy bárminek, az emberek nagyon jól tudják, hogy miről van szó, és azt is nagyon jól tudják, hogy mi lesz ennek a társadalmi hatása. Ez, hogy a családok pénztárcájához igazítják a felsőoktatást, csak azt fogja eredményezni, hogy a szegényebb gyerekek elől elzárják a felemelkedés lehetőségét, és egy kasztrendszer jön létre Magyarországon. Ugye tudják jól, hogy senki, de senki nem hiszi el azt, hogy a részösztöndíjas képzés valóban részösztöndíjat jelent? Ebben a képzésben ugyanis az ösztöndíjat senki nem garantálja a hallgatóknak; amit ehelyett kapnak, az a fél tandíj, hiszen a tandíjuk felét nekik is ki kell fizetni, ráadásul hallgatói szerződést is alá kell írniuk. Ezek voltak azok az okok, ami miatt tavaly alig voltak olyan diákok, akik erre a képzési formára jelentkeztek volna, és a múlt heti kormányzati tervek szerint ez az a képzési forma, amit nagy számban szeretnének biztosítani a diákoknak.

Szombaton azt hallhattuk a miniszterelnöktől, hogy eltörlik a keretszámok rendszerét. Szintén lehet játszani a szavakkal: önök azt is tagadják, hogy tandíj lenne, tehát nyilván ugyanígy szüntetik majd meg a keretszámokat, ahogy a tandíjat. De nem is ez a fő kérdés, hogy keretszámok lesznek-e, hanem az a fő kérdés, hogy hány olyan fiatal lesz Magyarországon, akinek az állam tudja finanszírozni a felsőoktatási képzését. Ez az egyetlen kérdés. Szégyenletesnek tartjuk azt, hogy a miniszterelnök a hivatalos hallgatói érdek-képviseleti fórumon nem vett részt, ellenben a saját pártjának a fiataljaival leült egyeztetni.

(13.20)

Nem a Fidelitashoz kellett volna elmennie Orbán Viktornak, hanem a többezres hallgatói tüntetésekre, és ott kellett volna számot adnia a kormányzati lépésekről. A hallgatók mellé csatlakoztak az oktatók is, akiknek a helyzetéről méltatlanul kevés szó esik ezekben a felsőoktatási vitákban, pedig számukra a pedagógusoktól eltérően még elvi szinten sem ígérnek jövedelmi előrelépést.

A törvény a főiskolai tanársegédi munkakörben történő alkalmazásnak is feltételéül szabja a doktori képzés megkezdését, és az ehhez rendelt jövedelem 174 900 forint. Eközben az egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagfizetése 245 ezer forint. A 245 ezer forint aránylik a 174 900 forinthoz. Néhány év elteltével ebben a munkakörben, ha azokat a szigorú oktatói-kutatói feltételeket sikerül a fiataloknak teljesíteni, előreléphetnek 196 800 forintos fizetésre. Ez önök szerint egy vonzó életpálya, vonzó oktatói életpálya? Miért nem beszélnek arról, hogy a folyamatos forráskivonásokat követően mi lesz az oktatók helyzete? Számos egyetem már a zárolásokat követően is kilátásba helyezte, hogy bizony létszámleépítésre kényszerül a következő évben.

Kettő hónap van hátra a felsőoktatási jelentkezésig, és a kormány nem tudja megmondani azt, hogy hány olyan fiatal lesz, aki államilag finanszírozott képzésben vehet részt. Nem tudják megmondani, hogy milyen rendszerben fognak ezek a fiatalok részt venni a felsőoktatásban. A hallgatóknak, oktatóknak, családjaiknak és érintetteknek pedig csak azt tudom kívánni, hogy a következő év boldogabb legyen számukra, mint amilyen valójában lesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 338 2012.12.17. 2:19  331-345

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvénynek ezzel a módosításával az a legnagyobb baj, hogy semmilyen garanciát nem jelent arra nézve, hogy megváltozik az önök véleménye, és valóban kitárják a felsőoktatás kapuit a tehetséges fiatalok előtt. Lehet játszani a szavakkal, hogy a keretszámrendszert eltörlik, de ezzel a szabályozással azokkal a lehetőségekkel, amelyeket most a miniszter megkap, ugyanazt az eredményt el tudja érni, amit a keretszám-szabályozással megtett.

Ha adott esetben a miniszter a törvény szerint úgy dönt, hogy mondjuk, ő 10 480 hallgatót szeretne államilag finanszírozni a következő évben, akkor minden évben meg tudja húzni a ponthatárokat úgy, hogy nagyjából ennyi legyen a bekerülő diákoknak a száma. Az elmúlt évek statisztikái alapján, az elmúlt évek ponthatár-alakulása alapján ugyanis nagyon könnyen meg lehet határozni, hogy hogyan változik meg egy adott szakon a ponthatár, és nagyságrendileg ki lehet számítani azt, hogy hány hallgató vegyen részt az állami finanszírozásban.

Látható a szabályozásból, hogy arról is a miniszter fog dönteni, hogy mely képzési területek kapnak egyáltalán államilag támogatott helyet. Tehát arra sincs garancia, hogy nem fogják például a jogászképzésben a korábbi terveknek megfelelően teljes egészében lenullázni az államilag támogatott helyeknek a számát. Lehet azt mondani, hogy eltörlik a keretszámokat és ehelyett csak a ponthatárok fognak megmaradni, de ez a rendszer ugyanazt eredményezheti, mint a korábbi keretszámrendszer.

Tehát érdemi változásra semmilyen garanciát nem látunk, és az, hogy évente változtatgatják ezt, az szintén elfogadhatatlan, hiszen a középiskolás diákok már általában két évvel az érettségi előtt elkezdik a fakultáció választását és a felkészülést az érettségire, ezért nem korrekt velük szemben, hogy évente változtatgatják - a miniszter egyedi döntésétől függően - a keretszámokat, illetve a ponthatárokat a felvételi rendszerben.

Ezért nem látjuk azt, hogy ez érdemi változást jelentene. Egy kommunikációs trükk mindössze, amivel próbálják a hallgatók tiltakozásait visszaszorítani.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 22 2013.02.11. 4:48  21-24

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az EMMI múlt héten kiadott egyik közleménye arról árulkodik, hogy nemhogy eredménye nincsen a cigánypolitikájuknak, de még a jelenlegi helyzettel sincsenek sajnos tisztában. Az úgynevezett rendszerváltás óta ugyanis főleg a cigányság körében felnőtt egy olyan generáció, amelyik nem látta a szüleit dolgozni, és sajnos tanulatlan szülők mellett kellene kitörnie abból a mélyszegény létből, amelybe a családja leginkább is beletaszítja.

Néhány helyzetképet szeretnék bemutatni önöknek. Például megtörtént esetek, hogy cigány családoknál, ahol például nincsen fűtés a lakásban, ott már majdnem megfagyva fekszenek a gyerekek a földön, és senki nem foglalkozik velük. Vagy éppen, amikor az egyik gyereknek a szakértői bizottság előtt kellene megjelennie az édesanyjával 14 órára, akkor nem megy el, ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és amikor megkérdezik az anyát, hogy miért nem jelent meg a megjelölt időpontban, akkor az a válasz, hogy mert nincs is olyan, hogy 14 óra, hiszen az csak tizenkettőig van.

Ezek megtörtént esetek, tisztelt képviselőtársaim, és ez az a szülői felelősség, amiről egyébként a Jobbik népszavazási kezdeményezése is szól. Tehát nem kollektív bűnösségről vagy kollektív megbélyegzésről beszélünk sem akkor, sem az oktatás esetében, hanem a szülők felelősségét szeretnénk hangsúlyozni.

Cigányellenességnek tartom azt, ha meg szeretnék hagyni ebben a környezetben, ebben az esélytelenségben azokat a gyerekeket, akiknek a szülei ilyen helyzetbe sodorják őket és ilyen színvonalon vannak. Ezzel szemben áll a Jobbiknak az a javaslata, amelyik a bentlakásos iskolák létrehozására vonatkozik. Hangsúlyozni szeretném, nem arról van szó, hogy valakit származás vagy bőrszín alapján ilyen intézményekben szeretnénk nevelni, azonban sajnos a cigányság többségében jellemző az a családi környezet, amit az előbb néhány példán bemutattam. Ezzel a családi környezettel szemben nyújt számukra az iskola törődést, meleg ételt mindennap, fűtött szobát, tiszta ágyat egy fogmosás után. Ez az, amit a bentlakásos iskola tudna nyújtani nekik az oktatás és a tanulás mellett. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy ez embertelen körülmény lenne számukra, éppen ez teremtene nekik esélyt az emberhez méltó életre. Nekünk az a célunk, hogy kitörjenek felnőtt korukra ebből a helyzetből, és mondjuk, ne betörjenek másokhoz, ahogy a cigány bűnözők teszik, megélhetési forrásként tekintve ezt.

A finanszírozást az iskoláztatási támogatásokból lehetne többek között megoldani, hiszen az iskoláztatási támogatást arra kapja a család, hogy ellássa a gyermek tanításával kapcsolatos feladatokat. Hogyha ezt egy ilyen bentlakásos intézmény látja el, akkor egyből az intézménynek juttathatnánk ezt a támogatást. Illetve az eddig cigány integrációra feleslegesen elköltött milliárdokból lehetne ezeket az iskolákat létesíteni, illetve működtetni.

Vannak példák ezek működésére is mind nemzetközi kitekintésben, mind Magyarországon. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában egyébként a felső tízezer körében is nagyon nagy divat, hogy önkéntesen bentlakásos iskolákban nevelik a gyermekeiket. De Franciaországban kifejezetten hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeket emelnek ki ilyen módon a visszahúzó családi környezetből, és biztosítják számukra az esélyt arra, hogy normális életet élhessenek.

De nem kell elmennünk a tengerentúlra vagy Európa nyugati felére, elég Zala megyébe tekintenünk, ahol Csapi nevű kistelepülésen a hetvenes évek óta működik egy ilyen intézmény, és sajnos azt kell mondanom, hogy ez a néhány száz fős zalai település és az intézménye több eredményt tud felmutatni a cigányság felemelésében, mint az elmúlt húsz év kormányai összességében. És ennek az eredménynek nem az a titka, hogy értelmetlenül milliárdokat vagy százmilliárdokat ölünk integrációba, hanem az, hogy szembenézünk a valós helyzettel, és a valós problémákat kezeljük a cigányság esetében. Azoknak a gyerekeknek, akik most már felnőttek és ebben az iskolában végezték el a tanulmányaikat - ugye, hároméves koruktól akár a szakképzés végéig -, megváltozott a helyzete, és ha csak azt említjük, hogy számukra a megélhetés forrása a munka, és ehhez felelős gyermekvállalás társul, akkor láthatjuk, hogy ez valódi eredményeket hoz cigány családok esetében is.

A miniszter úrnak pedig ajánlom figyelmébe a cigánypolitikájuk vonatkozásában Illyés Gyula szavait: "Növeli, ki elfödi a bajt."

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 105 2013.02.11. 0:05  104-105

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): A megtisztelő lehetőséggel megvárnám a miniszterelnök úr személyes válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 132 2013.02.12. 5:46  121-171

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ember nehezen tudja eldönteni, hogy most tettetik a hülyét, vagy minket néznek hülyének; gyanítom, hogy inkább a másodikról van szó. Ez nem egy technikai jellegű módosítás, szó sincs arról, hogy technikai jellegű lenne; attól, hogy rövid terjedelmű, attól még nem technikai, nagyon is érdemi. Arról van szó ugyanis, hogy a választókerületek határait, ami alapvetően befolyásolja azt, hogy a választásnak milyen lesz a végeredménye, a választáson induló egyik párt vagy pártszövetség meddig, a választás időpontjától számítva meddig módosíthatja, és módosíthatja-e egyáltalán. Ezért arról is beszélnünk kell, hogy azért van szükség erre a korrekcióra, mert egész egyszerűen elbénázták ezt a választójogi törvényt és a választási eljárási törvényt. Egyrészt időben a kormányzásukban nem voltak képesek megalkotni az első két évben azokat a törvényeket, amelyek szükségesek a 2014-es választás zavartalan lebonyolításához, így a kampányfinanszírozásról még egyáltalán nem is beszélhetünk, vagy csak nagyon érintőlegesen, másrészről nem tudták úgy megalkotni ezt a törvényt, hogy azt az Alkotmánybíróság ne kaszálja el. Tehát többszörösen az önök hibája az, hogy alig több mint egy évvel az általános országgyűlési választások előtt még nem lehet tudni a választókerületek határait, és nincsen egy elfogadott törvényjavaslat ezeknek a kérdéseknek a szabályozására. A saját maguk által szabott határidőt nem tudták tehát teljesíteni. Nem mi találtuk ki azt, hogy 2013. január 1. legyen a határidő, hanem önök írták bele a saját maguk által alkotott törvénybe, amit most egész egyszerűen sutba dobnak, amikor a saját érdekük úgy kívánja meg; ez egész egyszerűen elfogadhatatlan.

Arról, hogy nem az a helyzet, amit az előterjesztő és a Fidesz felszólalója is mondott, arról az árulkodik, hogy ez a törvényjavaslat egész egyszerűen nem arról szól, amiről beszélnek. Hogyha önök csak azt szeretnék, hogy korrigáljuk ezeket a választókerületeket az Alkotmánybíróság döntése alapján, de egyébként nincsen olyan szándékuk, hogy ezt manipulációs célja használják fel, akár a választások előtt egy héttel, akkor beletettek volna valamilyen határidőt, mondjuk, 2013. május 30-ra tolják ki vagy június 30-ra, vagy akármilyen időpontra, ami még távol esik a választásoktól, tehát kisebb manipulációs lehetőséget tesz lehetővé. De nem ezt tették, hanem egész egyszerűen kidobják a kukába azt az egész paragrafust, ami ezt a korlátot tartalmazza, és így megnyílik a lehetőség, hogy bármikor módosítsák a választókerületek határait. Ez nem technikai jellegű módosítás tehát, hanem alapvető manipulációs eszköz a Fidesz kezében. Nyilvánvalóan az fog történni, hogy mérik majd a választókerületekben a saját népszerűségüket, támogatottságukat, és akár úgy tudják a határokat húzogatni, hogy növeljék a saját győzelmi esélyeiket; ez önmagában egy választási csalás. Hogyha nincsen ilyen szándékuk, és valóban igazat mondott az előterjesztő és a Fidesz képviselője, akkor határidőt kellene szabni, hogy ennek a manipulációs szándéknak a látszatát is elkerüljék, de még egyszer mondom, nem ezt tették, ez hiba. Tehát nem arról szól ez a törvényjavaslat, amit itt elmondtak, ez nem korrekció, nem technikai jelleg, semmi köze ezekhez, hanem manipulációs lehetőséget biztosít a 2014-es választások előtt. Még egyszer mondom, ha nincs ilyen szándékuk, akkor tegyenek be egy határidőt, ameddig meg fogják alkotni a határoknak ezt az áthúzását.

És egyébként, ami szintén a realitásérzékünket erősíti, az éppen a választási eljárási törvénybe betenni szándékozott rész, a választókerületek új határai, s akkor is itt azt mondta több képviselőjük is az éjszakai vitában, hogy ott is csak technikai jellegű módosításokról van szó, hiszen azóta név nélküli utcát elneveztek, vagy átneveztek egy utcát, és csak ezért van szükség a választási eljárási törvényben a választókerületek határainak a meghúzására. Ez sem volt igaz, ez is kiderült, érdemi módosításokat tartalmazott az a törvényjavaslat is, tehát akkor is hazudtak arról, hogy mi a szándékuk a választókerületek határainak az áthúzásával. Egész más utcákon mentek nagyvárosokban a választókerületi határok, mint amiket az eredeti 2011-es törvény tartalmazott. Tehát egyszer már eljátszották itt vagy megpróbálták eljátszani az ártatlant a választókerületek határainak meghúzásában, ezzel precedenst teremtettek gyakorlatilag arra, hogy manipulációs eszköznek tekintik ezeket. Arról nem is beszélve, hogy az eredeti törvényben is egészen furcsa, például "U" alakú választókerületeket húztak meg, amit semmilyen földrajzi vagy történelmi vagy semmilyen határ nem indokol nagyvárosok esetében így meghúzni. Tehát már bizonyították azt, hogy bizony manipulációs eszközként tekintenek ezekre a határokra, másrészről pedig megpróbáltak egyszer már becsapni minket, amikor azt mondták, hogy csak technikai módosításokat tartalmaz a választókerületek határainak az áthúzása. Ezek azok a korábbi tapasztalatok, amik alapján sajnos nem tudjuk elhinni, hogy nem ismételten erre készülnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 142 2013.02.12. 0:50  121-171

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én is Vas Imre képviselő úrtól szeretnék kérdezni, illetve válaszolni az általa elmondottakra. Egyrészt nagyon árulkodó az, hogy célszerűségi szempontok alapján húzzák át a választókerületeket. Nyilván a Fidesznek az a célszerű, ha az ő támogatottságát tudják ezáltal növelni. Ez is egy célszerűségi szempont. Éppen erről beszélünk mi is.

Másrészről viszont ha csak ilyen elképesztő technikai, nagyon-nagyon technikai módosításokról van szó, akkor miért nem tudják már most benyújtani azokat a választókerületi módosításokat, miért kell ehhez ilyen másfél éves határidőt szabni maguknak, hogyha valóban kis jelentőségű, apró, technikai jellegű módosításairól van szó a választókerületeknek, akkor miért kell ennyi határidő önöknek ahhoz, hogy ezeket megalkossák? Kérem, hogy erre válaszoljon.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 152 2013.02.12. 1:06  121-171

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Két újabb érvet szeretnék mondani az ellen, hogy ebben a formában fogadják el ezt a törvényjavaslatot. Egyrészről higgyék el, hogy a választópolgároknak nem szimpatikus, ha valaki manipulációval akar választást nyerni. Tehát ha önök el szeretnék kerülni ennek a látszatát, hogy szükségük van ilyen eszközökre, akkor szükséges ennek a törvénynek az előbbiekben részletezett módosítása, tehát hogy valamilyen határidőt szabjanak legalább a választókerületek átrajzolásának lehetőségére.

Másrészről ez gyengeséget mutat. Tehát egy olyan kormánynak, kormánypártnak van szüksége a választókerületek határainak manipulációjára, amelyik nem bízik abban, hogy meg tudja ismételten szerezni a választók bizalmát. Tehát ez az önök szempontjából is rossz, ha így marad, hiszen ez - még egyszer mondom - nem szimpatikus a választóknak, és gyengeséget mutat. Ha el szeretnék kerülni ennek a látszatát, akkor önöknek is az az érdeke, hogy módosítsák ezt a javaslatot.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 162 2013.02.12. 1:45  121-171

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A paranoia témaköréhez térnék vissza. (Élénk derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) Tehát nekünk nem előítéletünk van az önök választókerületekkel kapcsolatos jogalkotási gyakorlatával kapcsolatban, hanem utóítéletünk. Nézzük meg, hogy az elmúlt kettő évben, mióta kormányoznak, mit csináltak a válaszókerületekkel!

Először a 2011. évi választójogi törvényben elég furcsán húzták meg a választókerületek határait, például U alakú választókerületeket alakítottak ki, amit semmi nem indokol, sem földrajzi, sem történelmi, semmilyen határ. Másrészről pedig olyan település is van, amelyiket olyan választókerületbe soroltak be, ahonnan nem is vezet út a választókerület többi településére, tehát át kell menni egy másik választókerületbe, és onnan lehet majd visszatérni a választókerület többi településére. Ezt sem hiszem, hogy bármilyen ésszerű indok alá tudná támasztani.

Másrészről a második alkalom, amikor hozzányúltak ezekhez a választókerületi határokhoz, az a választási eljárási törvény volt, amikor itt Papcsák képviselő úr magyarázta nekünk, hogy csak arról van szó, hogy az utcát átnevezték úttá vagy megváltozott a neve, vagy hasonlók, és ezért van szükség erre a korrekcióra. Most itt Vas Imre képviselő úr már bevallotta, hogy igen, a lélekszám is változott ezekben a választókerületekben. Szóval, ezek azok a tapasztalatok, amikből azt vonjuk le, hogy bizony újabb manipulációra készülnek. Tehát nem a mi előítéletességünkről van szó sajnos, hanem arról a gyakorlatról, amit eddig folytattak a választókerületek határainak meghúzásával.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 90 2013.02.18. 0:12  89-90

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az egyetemi vizsgák után nagyon csábító lehetőség, hogy most én kérdezhetném a miniszter urat, mégis megvárnám a miniszterelnök úr személyes válaszát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)