Készült: 2024.04.29.06:28:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2013.03.04.), 276. felszólalás
Felszólaló Dr. Kiss Sándor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:23


Felszólalások:  Előző  276  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt már több képviselőtársam is utalt arra ezen előterjesztés kapcsán, hogy milyen számításokra alapozza a kormány ezt az előterjesztést, mennyivel lesz jobb, hogy ezek az intézmények költségvetési szervek lesznek és nem pedig gazdálkodó szervek. A helyettes államtitkár úr beszélt arról a bizottsági ülésen, hogy ezen gyógyító-ellátó szervezetek önállósága már így is csorbult, így sem annyira önállóak, de azt hiszem, ha költségvetési szervek lesznek, akkor még kevésbé lesznek önállóak, és nem fogják tudni kihasználni azokat a lehetőségeket, azokat a naponta adódó lehetőségeket, amelyek egy könnyebb döntéshozói helyzetben lévő szervezetnél megvannak.

Amire szoktak hivatkozni, hogy központosított árambeszerzés, központosított gázbeszerzés, központosított gyógyszerbeszerzés, ez, azt hiszem, akkor is megvalósítható, ha nem költségvetési szervek ezek az intézmények, hanem gazdálkodó szervezetek.

Most számomra az furcsa, hogy minden a GYEMSZI alá kerül. Egy picit olyan ez, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyik több minisztériumot integrál. Itt is azt láthatjuk, hogy a GYEMSZI, amellett, hogy minőség- és szervezésfejlesztési intézet, még tulajdonosi jogokat is gyakorol, és szervezi az ország egészségügyi ellátását. Tehát egy olyan megaintézmény alakul ki, mint régen volt az OGYI, tudtuk, hogy az OGYI mit csinál, ki a főigazgatója, valahogy lélekben is jobban kötődött az ember ehhez a szervezethez. Így meg van egy nagy GYEMSZI, amelyik mindent integrál.

(21.00)

Ebből az előterjesztésből úgy tűnik, hogy semmi különös nincs, csak egyszerűen egy gazdasági társaságból költségvetési szerv lesz, és más neve lesz. De ha alaposabban átnézzük ezt az előterjesztést, bizony érdekességeket láthatunk benne, amik fölött talán át is siklik az ember. Ilyen például a 4. § (2) bekezdése. Kérnék erre magyarázatot, ha lehetséges, és felhívom a figyelmüket a következőkre. Felolvasom a törvény szövegét: "Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság 6. § (6) bekezdése szerint elkészített beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével." Megnéztem, hogy mi tartozik ezen vagyonelemek közé, és érdekes módon felfedeztem a d) pontban a nemzeti adatvagyonra vonatkozó utalást. Majd meg szeretném kérdezni az előterjesztőt, hogy mi lesz azzal az adatvagyonnal, ami ezen gyógyító intézeteknél található, mert érdekes módon az előbb hivatkozott passzusban úgy gondolja, hogy erre nem vonatkozik az előterjesztés. Pedig azt hiszem, nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz azzal az adatvagyonnal, ami ezen gyógyító intézeteknél van.

Most itt sokat hallottunk a 18 ezer alkalmazottról. Ha egy picit jobban beleássuk magunkat ebbe a törvénybe, akkor érdekes módon azt láthatjuk a 7. § (8) bekezdésében: "Ha a munkavállalóval közalkalmazotti jogviszony azért nem létesíthető, mert annak törvényi feltételei nem állnak fenn", akkor a végén meg kell szüntetni felmondással a dolgozó munkaviszonyát, mert ő nem lehet közalkalmazott. Megnéztem, hogy mi lehet ez. Ilyen például, ha valaki büntetett előéletű. Természetesen nemcsak az lehet büntetett előéletű, aki börtönből szabadult, lehet az is, akinek mondjuk, egy felfüggesztettje van, de ettől ő még ott dolgozik ebben a gyógyító intézetben. Mi lesz ezzel, aki felfüggesztett büntetés hatálya alatt áll? Eszerint meg kell szüntetni a munkaviszonyát. Ezek csak apróságok, de felhívom a figyelmüket arra, hogy alaposabban át kell nézni ezt a törvényjavaslatot.

Vagy például a 8. §-ban: "A feladat átvételéről jegyzőkönyv készül, amelyért a társaság átadásra kijelölt vezető tisztségviselője teljes körű felelősséggel tartozik." Úgy gondolom, ahol átvétel van, ott átadás is van. Az átadás és az átvétel egy személyhez nem kötődik, azt hiszem, hogy itt két személyről kell beszélni. Meg kellene nevezni, aki átadja, és meg kell nevezni, aki átveszi. De itt úgy látom, hogy csak egy személy van erre kijelölve, de lehet, hogy majd talán megnyugtatnak arról, hogy mégiscsak két személy van, egy az átvételre, egy pedig az átadásra kijelölve.

Ami számomra még érdekes volt, nyilvánvaló, ha az előző társaság átadja a befogadónak teljeskörűen ezt a gyógyító intézményt, akkor gyakorlatilag egy új lappal indul ez a befogadó intézmény, ez a költségvetési szerv. Arra hívnám fel az előterjesztők figyelmét, hogy ne jelentse azt ez az átadás - egy egyéves jogvesztő hatályt ír elő az előterjesztő -, ne lehessen az, mintha mindent újrakezdenénk, mintha új lappal indulnánk. Mert az előterjesztő úgy gondolja, hogy ez a befogadó költségvetési szerv új lappal indul.

Azt hiszem - egypár módosító javaslatot nyújtottunk is be ezen törvényjavaslathoz -, egy picit úgy tűnik nekem, hogy olyan gyorsan készült ez a módosító javaslat, mint amilyen gyorsasággal az egészségügy átalakítása folyik. Mi, a Jobbik képviselőcsoportja tartózkodtunk ezen törvényjavaslat általános vitára bocsátása során. Nyilván megértjük, hogy kell ez a törvényjavaslat, de azt hiszem, hogy a részletekre is ügyelni kellene. Tehát nehogy pontosan az legyen, hogy az egész csak egy egyszerű névváltoztatás vagy egy társaságiforma-változtatás, és közben pedig olyan dolgok sikkadnak el, amit nem veszünk észre, vagy nem vesz észre a kormányzat a gyorsaság miatt.

Kérem, hogy vegyék figyelembe a módosító javaslatainkat, vagy pedig azokat a módosítókat, amiket esetleg - tehát kapjunk magyarázatot azokra a kérdéseinkre, amiket nem sikerült kihámozni nekem ebből az előterjesztésből. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  276  Következő    Ülésnap adatai