Felszólalás adatai
| 175. ülésnap (2000.11.28.), 114-180. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Részletes vita lefolytatása |
| Felszólalás ideje | 1:10:46
|
Felszólalások: 114 114-180 181-182 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az előterjesztő a beérkezett módosító javaslatok közül egyet sem támogat, de ezekről a Házszabály szerint határoznia kell az Országgyűlésnek.
Az ajánlás 1. pontjában Csiha Judit a törvényjavaslat 3. §-ában a büntető törvénykönyv 271/A. §-a (1) és (2) bekezdésének módosítását javasolja, amelyben a rendbontás törvényi tényállását új elemekkel egészíti ki, és megemeli a büntetési tételt is.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Bakonyi Tibor és Páva Zoltán szintén ezt a tényállást egészítik ki új elemmel, de megtartják a bűncselekmény alapesetét a vétségek között. A két javaslat alternatív tartalmú.
Először az ajánlás 1. pontjáról határozunk, amelyet a bizottságok nem támogatnak.
Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 119 igen, 179 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította.
Most a kiegészítő ajánlás 2. pontját teszem fel szavazásra. A bizottságok ezt sem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 99 igen, 181 nem szavazattal, 19 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította.
Az ajánlás 2. pontjában Hack Péter a csoportosan elkövetett rendbontás bűncselekményét kívánja alapesetként kodifikálni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 23 igen, 183 nem szavazattal, 98 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította.
(11.50)
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Bakonyi Tibor, Páva Zoltán és Csiha Judit a rendbontás törvényi tényállásának sportrendezvényhez kapcsolódó minősített esetét terjeszti elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 132 igen szavazattal, 170 nem ellenében, 2 tartózkodással a javaslatot elutasította.
Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra következő ülésünkön kerül sor.
Soron következik a külföldre utazásról szóló '98. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/3121. számon kapták kézhez.
Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés elfogadásához az alkotmány 58. § (3) bekezdése szerint a jelen lévő Országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 281 igen szavazattal, 25 nem ellenében elfogadta a javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3255. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/3255/45. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerkezeti rendjére és a módosító javaslatok közötti összefüggésre figyelemmel indítványozom, hogy a részletes vita három szakaszból álljon. Felkérem a jegyzőt, ismertesse az egyes vitaszakaszokat!
NÉMETH ZSOLT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az első szakaszban a közúti közlekedési törvény módosítását tartalmazó rendelkezésekhez érkezett indítványokat tárgyaljuk meg, az ajánlás 1-22. pontjai szerint. A második vitaszakaszban a légi közlekedési törvény szabályait módosító javaslatok megvitatása következik, a 23-31. pontok alapján. Az utolsó vitaszakasz pedig a zárórendelkezések körében módosítást kezdeményező 32., 33. és 34. pontokat tartalmazza.
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a jelen lévő képviselők többsége elfogadta a javaslatot. (Több képviselő elhagyja az üléstermet. Általános zaj.)
Megnyitom a részletes vita első szakaszát, az ajánlás 1-22. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Hozzászólásra megadom a szót Kiss Andor képviselő úrnak, a MIÉP képviselőjének.
KISS ANDOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. A részletes vita ezen szakaszában három módosító indítványom szerepel, az ajánlás 15., 16. és 17. pontjában. Kezdeném az ajánlás 17. pontjával: ez egy nyelvtani pontosítást tartalmazó módosító indítvány, véleményem szerint egy "a" betű hiányzik a törvénytervezet szövegéből. Ezen "a" betű pótlására tettem javaslatot. Csodálkozom, hogy sem az előterjesztő, sem az illetékes bizottságok eme módosító indítványt nem támogatták.
A másik két módosító indítványom, amely az ajánlás 15. és 16. pontjában szerepel, gyakorlatilag tartalmilag összefügg. Az egyik egy kissé szigorúbb, a másik egy lazább megfogalmazást tartalmaz. Magyarország csatlakozott egy nemzetközi egyezményhez, amely a közúton szállítmányozó nemzetközi fuvarozókra vonatkozik. Ezzel kapcsolatos ellenőrzési jogkörre vonatkozik ez a bizonyos paragrafus, amelyben módosítást indítványoztam. Az eredeti törvényjavaslat szerint az ellenőrző hatóságnak abban az esetben, ha a gépkocsivezetőt a pihenőidejének letöltése esetén rajtakapja azon, hogy az előírt pihenőidőt nem vette ki, egy mérlegelési lehetőséget biztosít, hogy elrendelheti - tehát feltételes módban - a pihenőidő letöltését. Azt indítványoztam, hogy ez ne feltételes módú legyen, hanem elrendelhesse, azaz kötelezően rendelje el a pihenőidő letöltését.
Talán példaként említeném, hogy ha a rendőrhatóság valakit ittas vezetésen kap el, akkor valószínűleg nem képezi mérlegelés tárgyát az, hogy a rendőrhatóság képviselője ezt a gépkocsivezetőt továbbengedi-e vezetni, vagy nem engedi tovább. Nyilván azonnal kiszállítja a gépkocsijából, és eltiltja a további gépjárművezetéstől. Magam hasonlóan ítélem meg a pihenőidő letöltését is, ezért indítványoztam azt, hogy a törvényjavaslat sokkal szigorúbban fogalmazzon, és a feltételes módot törölje.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. (Általános zaj.)
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Jegyzőkönyv! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat 16. §-a véleményünk szerint is nagyon helyesen szélesíti a közlekedési és vízügyi miniszter szabályozási feladatkörét az útépítéssel kapcsolatos egyes követelmények meghatározása és eljárási szabályok megállapítása területén. Ez a felhatalmazás örvendetes, fékezi azt a Magyarországon általános nézetet, miszerint mindent törvénynek vagy legalábbis kormányrendeletnek kell szabályoznia.
Ezt a számomra örvendetes jogszabályalkotó tendenciát erősítené a törvényjavaslathoz benyújtott 31. és 32. számú módosító indítvány - amely az ajánlás 21., 22. pontja alatt található meg, Márton Attila és Végh László képviselőtársaim módosító javaslata -, amely szerint a jövőben a közlekedési és vízügyi miniszter feladatköre bővüljön a pályaalkalmasság feltételeinek és a közúti járművezetők továbbképzésének szabályozásával, továbbá a közúti közlekedési szolgáltatások általános szabályzatának a meghatározásával.
A magam részéről a frakció nevében is támogatom ezeket a módosító indítványokat, hiszen tipikusan ennek a tárcának a döntési kötelezettségei kerülnek ma szükségtelenül feljebb, a kormány vagy éppen az Országgyűlés jogszabályalkotó szintjére.
Itt kell megjegyeznem, hogy a törvényjavaslat 15. §-ának indoklása szerint az Európai Unióban alkalmazott továbbképzési gyakorlat átvételére csak abban az esetben van lehetőség, ha ezen a területen kormányszintű szabályozás kiadására nyílik lehetőség, és ezért nem lehet támogatni a 18. számú javaslatot, amely bővítené a miniszter jogait. Az uniós elvárásoknak megfelelően a jövőben kormányrendeletek állapítanák meg a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek szakirányú továbbképzésével kapcsolatos alapvető szabályokat.
Köszönöm szépen, tisztelt Ház, tisztelt jegyzőkönyv, tisztelt elnök úr.
ELNÖK: Hozzászólásra következik Lotz Károly úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként az ajánlás 1. számú pontjában foglalt lényegi kérdést érintő módosító indítványom mellett kívánok érvelni. A gazdaság versenyképességének, valamint a lakosság életminőségének alakulásában az infrastruktúrának igazán kiemelkedő szerepe van. Az uniós csatlakozási tárgyalásoknak ez az egyik legfontosabb kérdése, nevezetesen, hogy a különböző közlekedési alágazatok milyen feltételek mellett, hogyan és mikor lesznek képesek beilleszkedni az egységes közlekedési rendszerbe.
Mindkét vonatkozásban a műszaki és szervezeti tényezőkkel egyenrangú elemnek tekinthető a szabályozás. Különösen kényes kérdés a jogharmonizáció, aminek keretében elsősorban nem a formai elemek, hanem a tartalom, az európai szemléletre érvényre juttatása a feladat. A legutóbbi országjelentés ezzel kapcsolatban nem véletlenül emeli ki a jogközelítés felgyorsításának szükségességét, különösen a közúti és a légi közlekedés területén.
Ilyen szemszögből vizsgálva a 2355. számú törvényjavaslat kettős képet mutat. Több részletben célszerűen törekszik a világosabb, egyértelműbb megfogalmazásra, az uniós elvárások teljesítésére. Ugyanakkor tartalmaz az uniós jogelvekkel nem egyértelműen követhető szabályok beiktatására irányuló javaslatokat is. Első helyen jellegzetes példaként a törvényjavaslatnak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. §-a (1) és (2) bekezdésének módosítását célzó javaslat említhető.
(12.00)
Az Európai Unió egyik alapelve, amelyre mindig, újra és újra felhívják a figyelmet, és kényesen ügyelnek, a közpénzek felhasználásának áttekinthetősége, minden részletében való nyomon követhetősége. Joggal elvárják, hogy ahol az adófizetők pénze bármilyen formában megjelenik, ott a közbeszerzés intézménye érvényesüljön. Ennek megkerülését, bármilyen formában is jelentkezzék, akármilyen "ügyes" eljárást találjanak ki az érintett források kezelői, az Unióban ezt egyértelműen elmarasztalják.
Sajnos, az állami üvegzsebet nálunk még sokan nem tekintik magától értetődőnek, természetes szakmai és etikai követelménynek. Éppen ezért az autópályák és autóutak létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése terén a koncesszióba adáson túlmenő szervezetalapítási lehetőségeket jelenleg korainak tartom, egyelőre, hangsúlyozom; illetve a közeljövőben a koncessziós törvény biztosíthatja csak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását, az információkhoz való hozzáférhetőséget, mind a nyilvános pályázatok elbírálására szóló emlékeztetőt, mind a koncessziós szerződés tartalmi elemeit illetően. Ezért a kérdést több szempontból is rendkívül fontosnak tartom.
Először is, igen jelentős összegekről van szó, a gyorsforgalmi úthálózat tízéves fejlesztési programjának csupán a 2002 végéig tartó első szakasza az MFB számításai szerint mintegy 270 milliárd forintot igényelne. Ha maga az állam, a kormányzat nem jár elöl jó példával a jogkövetésben, a szabályozás szellemének betartásában, mit várhat el a gazdálkodó szervezetektől, az önkormányzatoktól, illetve az egyes állampolgároktól. Amennyiben nem vagyunk kellően körültekintőek, olyan lavinahatás keletkezhet, amely a teljes közbeszerzési intézményrendszert temetheti maga alá.
Harmadszor, az Unió folyamatosan figyelemmel kíséri a csatlakozó államoknak nemcsak az előkészítő tevékenységét és a kapcsolatos deklarációkat, hanem a gazdasági és a társadalmi életben követett joggyakorlatot is; ez pedig éppen az autópálya-építés területén nem valami hízelgő következtetéseket eredményez. Elegendő talán a legutóbbi országvéleményre utalnom, amelynek két legfontosabb idevágó részletét idézem:
1. Általában hatékonynak mondja a szöveg a közbeszerzési eljárásokat, mindazonáltal a nemzeti fejlesztési tervben körvonalazódott autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást, az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyalópartnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva, és a korrupció benyomását keltve.
2. A költségvetési elszámolási gyakorlat terén - mondja ugyancsak a szöveg - visszalépés következett be 2000-ben. A kormány megbízta a Magyar Fejlesztési Bankot az autópálya, az autópálya-építési program finanszírozásával. A bank nem része az államháztartásnak, így nagy a veszélye a jelentős, költségvetésen kívüli kormányzati kötelezettség kezelésének - figyelmeztet az Európai Unió.
Összefoglalva a kérdéskört: a 45. számú ajánlás szerinti 1. számú módosító javaslatomban leírtaknak megfelelően a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak a megváltoztatását, legalábbis egyelőre, nem tartom célszerűnek és időszerűnek, ezért javasoltam ennek törlését. Ha mégis ilyen irányú döntés születne, nélkülözhetetlennek tartom és javasolom egyidejűleg olyan garanciák beépítését a törvénybe, amelyek egyértelműen szavatolják a pénzeszközök felhasználásnak átláthatóságát, nyomon követhetőségét és ellenőrizhetőségét.
Másodszor, az ajánlás szerinti 13. számú módosító javaslatom mellett kívánok érvelni. Szintén az európai uniós elvek körültekintő figyelembevételének elmaradásából fakad az előterjesztőnek a törvényjavaslat 8. §-ában megfogalmazott, és a közúti közlekedésről szóló törvény 28. § (4) bekezdésének megváltoztatására vonatkozó elgondolása. Előrebocsátom, azzal egyetértek, hogy a potenciális vásárlók, illetve minden érdeklődő a személygépkocsik műszaki adatai, biztonságtechnikai és kényelmi szolgáltatásai, valamint a vételi feltételek mellett független és semleges szerv által meghatározott és közzétett adatokból ítélhesse meg az adott járműtípus környezetterhelési mutatóit is, ez rendkívül fontos szempont.
Fontos annak ösztönzése is, hogy döntésük során minél többen mérlegeljék az ökológiai szempontokat. A természeti erőforrások felhasználásában, illetve az emberi környezet szennyezésében ugyanis a gépkocsiknak a számuk, valamint a forgalomban betöltött szerepük növekedése révén mind nagyobb jelentőségük van. A tájékoztatásért azonban bármilyen esetben, megítélésem szerint, külön térítést kérni teljes félreértést jelent. Ez a különféle adókkal egyébként is erősen megterhelt érintettek körében a társadalmi érdekeket célzó felvilágosítás helyett csak az újabb megvágási ötlet képét mutatja be, ez viszont, a jó irányú befolyásolási szándéktól eltérően a kívánatossal éppen ellentétes hatást vált ki. Helytelen értelmezés következtében így fordulhat egy jó szándék a visszájára.
A hatóságnak inkább a meggyőzés eszköztárának bővítésére kell törekednie, például a különböző környezet- és fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával a felvilágosításban a megcélzottak elérésével. Ehhez kérem a képviselőtársaim egyetértését a 45. számú ajánlás 13. számú módosító javaslatának elfogadásában.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás szerint a 10. és a 19. ponttal akarok röviden foglalkozni. Az első: a törvényjavaslat 8. §-ában azt javasolja a kormány, hogy költségvetési szerv, társadalmi szerv és gazdálkodó is szerepelhessen. Én azt gondolom, hogy egyszerűen indokolatlan ez a felsorolás, mert a törvény szellemébe az illik bele, ami az első mondatban lévő fordulat, mely szerint aki a törvényben és a vonatkozó rendeletekben támasztott követelményeknek megfelel, kérheti azt, hogy kijelöljék, és olyan szervezetté minősítsék, aki elvégezheti ezeket a tevékenységeket, amelyek a törvényben szerepelnek. Azt gondolom, hogy teljesen indokolatlan ez a felsorolás, mert a versenysemlegesség feltételeinek az felel meg, ha azt mondjuk, hogy mindenki végezheti, aki megfelel a követelményeknek, legyen az költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó.
A következő: a 19. pontban lévő javaslatom mellett szeretnék érvelni, sajnos ez is csak egyharmadot kapott minden bizottságban. A törvényből nem derül ki, hogy miért akarja a jogalkotó létrehozni a központi közlekedési felügyeletet, a Közlekedési Főfelügyelet mellett. Ha egyszer a kormányprogramban és mindenütt egy takarékosabb államról esett szó, akkor ez a túlburjánzás, azt hiszem, itt tetten érhető, ebben a törvényjavaslatban. Tehát ezért kérem, fontolják meg, hogy emeljük ki a törvényjavaslatból a központi közlekedési felügyeletet, mert a Közlekedési Főfelügyelet azokat a feladatokat tökéletesen elláthatja, amelyek rá vonatkoznak, és nem kell közbeiktatni még a területi felügyeletek és a Közlekedési Főfelügyelet közé a központi közlekedési felügyeletet.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az általános vitában is a szabad demokraták részéről már elmondtam, a törvényjavaslat legaggályosabb pontját a 2. §-ban látjuk. Ez a 2. § - amelynek az elhagyását javasoljuk annak érdekében, hogy a törvény további pontjait megszavazhassuk - egy új intézményrendszert hozna be a közpénzek elköltésére, és azt a formát intézményesítené, amelyet jelenleg az M3-as autópálya kapcsán, és most már több egyéb megbízás, az M7-es autópálya felújítása, a szekszárdi Duna-híd építése kapcsán a kormány alkalmaz. Ez tudniillik arról szól, hogy ezen törvényi felhatalmazás után most már törvényesen is lehet azt csinálni, amit eddig csak a kiskapukon keresztül lehetett, a közpénzeket úgy elkölteni egy autópálya-projektnél, egy nagy építési munkánál, hogy arra sem a parlamentnek, sem pedig az állampolgároknak rátekintése ne legyen, a közpénzeket tehát nem tudjuk nyomon követni.
(12.10)
Alapvetően nem az a bajunk ezzel a javaslattal, hogy elérkezettnek látta a kormány, hogy más formában is lehessen nagyberuházásokat végezni, mint az elmúlt időszakban, hanem az a bajunk, hogy az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályi feltételeket nem teremtette meg.
Nem az a baj tehát, hogy nemcsak koncesszióban vagy nemcsak közvetlen állami beruházásként lehet ezeket a feladatokat elvégezni, hanem az a baj, hogy amennyiben átadja társaságnak, amennyiben úgy, mint az M3-as autópályánál, a szekszárdi hídnál vagy az M7-es út felújításánál, egy közbülső szervezettel oldja meg, végezteti el az autópálya-építést vagy a nagy központi beruházást, akkor ebben az esetben nem írja elő más helyen vagy itt, hogy ez a szervezet ugyanúgy köteles lenne nyilvánosan pályáztatni, ugyanúgy köteles lenne a parlamentnek vagy a képviselőknek elszámolni, mint ahogy a kormány, ha közvetlenül beruházást végez, vagy mint ahogyan koncesszió esetén a koncesszióról szóló módosított törvény alapján most már a nagy nyilvánosság előtt kell a koncesszornak színt vallania, milyen pályáztatással, milyen feltételekkel, hogyan vállalta el a munkát, mire költötte a közpénzt.
Ezért szeretnénk, ha ezt a javaslatot visszavonná a kormány, különben attól tartunk, hogy a helyzet ahhoz képest, amit a kormány ígér, hogy átlátható és tiszta lesz, csak egyre korruptabb és bonyolultabb lesz, ahol bizony a hazugság nem lesz ritka. A Magyar Nemzet múlt heti számát tartom a kezemben, ahol az M3-as autópálya építtetőinek finanszírozásából létrejött melléklet ilyen mondatokat csal az olvasó kezébe: "Az előző kormányok halasztgatták az autópálya-építés kérdésének megoldását, s az első komolyabb fejlesztéseket az Orbán-kormány határozta el és indította meg." Fantasztikus! (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)
Úgy tudom, hogy az elmúlt tíz év első nyolc esztendejében, az Antall-kormány és az előző kormány időszakában Magyarországon több mint 200 kilométer autópálya épült, és azóta - az Orbán-kormány alatt - az első komolyabb fejlesztéseket az Orbán-kormány indította meg. Meglepő tény, hiszen ez alatt az idő alatt egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. De mondhatnék különb mondatot is. Az is elhangzik, hogy nem sokkal több mint 1 milliárd forintért építi az autópályát kilométerenként a kormány megbízásából, de már nem látható módon az új konzorcium. Nem sokkal több mint 1 milliárd forintért! Ez egészen pontosan 1 milliárd 350 millió forint - nem sokkal több, csak egyharmadával több -, ami mai áron számolva mintegy 30 százalékkal olcsóbb az M5-ösnél és a többi.
Kérdésem: mai áron számolva mennyivel olcsóbb, mint az M3-as autópálya előző szakasza, amelyet az előző kormány épített? Megmondom: kereken, pontosan 50 százalékkal drágább, hiszen mai áron az előző kormány 930 millió forintért építette, amint ezt abból a titkos, visszaadásra kötelezett anyagból megtudhatjuk, amit maga a kormány osztott ki az autópálya-vitán itt, a parlamentben; 930 millió forint mai áron, ez pedig 1 milliárd 350 millió forint. Miért nem a káposztát a káposztával hasonlítjuk össze, miért másra hivatkozunk?
Az M5-ös autópályát nem az előző kormány építtette, hanem az azt megelőző Antall-kormányzat építtette, a szerződéseket ő írta alá, és nem volt jó az a konstrukció, amelyet aláírt akkor Schamschula György miniszter úr. A helyette létrejövő, az elmúlt időszakban létrejövő konstrukció, amivel már az M3-as szakasza épült, véleményünk szerint az a leghatékonyabb, mert eddig Magyarországon abban a konstrukcióban épült a leggyorsabban és a legolcsóbban autópálya. A jelenlegi tervezet tehát nem ezt az utat követi, nem az olcsó és átlátható versenyeztetett autópálya-építést, hanem azt, amelyre a kormány végül két év hezitálás után rálépett, arra az útra, amikor a közpénz az ÁPV Rt.-n, egy közbülső bankon, egy közbülső alapított cégen, amelyet először egy minisztérium alapít, azután átmegy egy bank tulajdonába, egy ilyen cégen a banktitok és az üzleti titok mögé rejtve végeztet aztán el.
Így természetesen lehet az újságokban bármit állítani. Lehet mellébeszélni, hiszen sem a képviselőknek, sem a parlamentnek nincs már rálátása arra, nincs már számonkérési lehetősége, hogyan használják fel a közpénzeket, valóban annyit költenek-e egy autópálya-építésre, vagy pedig másokra is költenek egy autópálya-építés ürügyén a kormányzatban. Ezért nem javasoljuk ezt a paragrafust, mert ez a paragrafus szentesítené azt, hogy ezentúl lehet tendereztetés nélkül, versenyeztetés nélkül ilyen nagy beruházásokat elvégezni.
Szintén ebben a finanszírozott cikkben - ami nem is cikk, hanem mondhatjuk nyugodtan, hogy reklámmelléklet - találjuk azt, hogy az elmúlt időszakban nem volt pályáztatás, és ezzel is szakít az új kormány. Nos, az elmúlt időszakban nemzetközi tendereztetés folyt, tisztelt képviselőtársaim. Ha a 2. § (1), (2) bekezdését, amit az SZDSZ képviselőcsoportja kivonni javasol a T/3255. számú törvényjavaslat 6. részeként, ha ezt a módosítást, amit benyújtottunk, nem fogadja el a tisztelt Ház, akkor mostantól valóban szentesíti, hogy ne kelljen versenyeztetni a nagyberuházásoknál.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, akármilyen kevesen tartózkodnak most a parlamentben, s akármilyen kevesen is figyelik (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Többen, mint ti!), remélem, azok, akik itt vannak, valóban azért vannak itt, hogy ezt a kérdést közösen megoldjuk, ezen közösen gondolkozzunk, helyes-e, ha olyan konstrukciót szavazunk meg a közpénzek elköltésére, akár kormányzati - erről szól a 2. § (1) bekezdése -, akár önkormányzati relációban - erről szól a 2. § (2) bekezdése -, amikor úgy kerül vállalkozásba egy beruházás, hogy utána nem kötelező már a versenyeztetés, nem vonatkozik rá a közbeszerzésre vonatkozó törvény.
Ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt az eredeti formájában ne fogadják el, gondolják végig még egyszer az SZDSZ módosító indítványát, amely ezt elhagyni kívánja mindaddig, amíg a jogi feltételeit nem teremtjük meg annak, hogy ilyen esetben is - amivel, még egyszer mondom, egy piacgazdaságban egyetértünk, hogy egy idő után ne csak koncessziós formában és ne csak állami és önkormányzati beruházási formában, hanem az önkormányzat vagy a kormány által kiadott, vállalkozásba adott beruházások formájában is - el lehessen végezni nagyberuházást, el lehessen költeni közpénzt, de mindezt csak versenyeztetés és szigorú ellenőrzés mellett. Amíg ennek nincsenek meg a törvényes feltételei, addig kérem, ne fogadják el ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában, és támogassák az SZDSZ módosító indítványát.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Felhívom a figyelmet, hogy a részletes vita zajlik.
Kétperces hozzászólásra megadom a szót Révész Máriusz úrnak, a Fidesz képviselőjének.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is néha úgy éreztem, hogy inkább egy cikkismertetés és egy bírálat folyik, mint a részletes vita.
Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy az az autópálya-fejlesztés, ami az elmúlt időszakban volt, például azt eredményezte, hogy az M3-as autópályán a havi díj - még egyszer kiemelném: a havi díj - 1999-ben 20 ezer forint/hó lett volna. Ez volt a terv.
Az M1-es autópálya Európa egyik legdrágább autópályája volt. Azt hiszem, hogy nem is csoda, hogy az autópályáról a forgalom átment a kisebb utakra, a szomszédos falvakba. Az emberek nem használták, mellékutakra terelődött a forgalom.
Az Orbán-kormány Kovács Kálmán állításával szemben valóban újat alkotott, például visszaszerezte, visszavásárolta az M1-es autópályát. El kell mondani, hogy az M1-es és az M3-as autópályát, mindkettőt egy évig ma akkora összegért lehet használni, mint amekkorára önök az M3-as autópályát tervezték 1999-re.
Kérem, hogy akkori államtitkár úr ne feledkezzen el arról, hogy az M3-as autópályát úgy tervezték, hogy egy hónapra 20 ezer forintért lehet majd használni. Még egyszer mondom, most az M1-es és az M3-as autópályát lehet egy évig az akkori 20 ezer forintnak megfelelő összegért használni. Azt hiszem, ez meglehetősen nagy előrelépés.
Köszönöm szépen.
(12.20)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Képviselőtársam, ön a tervezeteket és elképzeléseket hasonlítja össze a valósággal. Önök például azt tervezték, és azt is hirdették meg, hogy négyszer 60 kilométert fognak építeni a kormányzati ciklusban, és ebből a tervből az első két évben nulla kilométer lett, most pedig megkockáztatják, hogy hátha sikerül mintegy 58 kilométert nem a kormányzati ciklusban, hanem azt követő novemberre vagy októberre átadni. Tehát hogy mit tervez az ember, és mit végez, különböző dolog. Volt ilyen tervünk is, mint ahogy volt másmilyen tervünk is, képviselőtársam, a tarifákra. Ön is tudja jól, hogy a rendszeres használóknak például ennek a töredékét kellett volna fizetni, márpedig még a tervezetek szerint is.
Második megjegyzésem: senki nem fizetett 22 ezer forintos havi autópályadíjat az M3-ason, senki nem fizetett, nem volt ilyen autópályadíj. Tehát amit ön említ - még egyszer mondom -, egy valahonnan kibányászott tervezet, ezt tervezték önök, mondja ön, és nem pedig a valóság.
A másik: az M1-est visszavásárolták. Ne felejtse el, bár nagyon gyorsan változnak - úgy tűnik - a közlekedési miniszterek, de az államtitkár úr itt van és tudja, hogy Katona Kálmán közlekedési miniszter beiktatása után rögtön nyilatkozta, hogy azok a tárgyalások, amelyek folynak az M1-es megvásárlásáról, még ő valamelyest drágának tartja, és annál olcsóbban kívánja megvásárolni. Tehát nem önök kezdték el a tárgyalásokat, hanem mintegy másfél éve az előző kormány akkor már tárgyalt, és természetesen átadta ezeket a dokumentumokat önnek.
Tehát ezért nem szeretem, amikor csak itt, a parlamentben olyan dolgok hangoznak el, ami arra épít, hogy az emberek mind feledékenyek, nem emlékeznek rá, hogy mi is történt, mondjuk, két éve vagy két és fél éve az országban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Révész Máriusz úr, a Fidesz képviselője.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kovács Kálmán Képviselő Úr! Azt kell mondjam, hogy az M1-es autópályának a kilométer-tarifái nem tervek, hanem nagyon szomorú magyar valóság volt. Ezzel, azt hiszem, mindenki szembesült vagy szembesülni volt kénytelen, aki azon az úton akart utazni. Ezt a problémát szerintem megfelelően oldotta meg a mostani kormány.
Az M3-as autópályával kapcsolaton örülök, hogy itt ül éppen Gémesi képviselő úr, mert emlékezzünk, hogy annak idején a környező települések megmozdulásokat terveztek, szerveztek akkor, amikor önök felállították a kapukat, és elterjedt az, hogy a havi díj 20 ezer forint lesz, 20 ezer forintért lehetett volna használni az autópályát. Ne csináljunk úgy, mintha ez nem lett volna tény! Emlékezzünk, hogy a környező településekről felvonultak az emberek, tiltakoztak, tüntetéseket szerveztek ez ellen az elképzelés ellen!
Azt hiszem, hogy önök ezt az elképzelést, ezt a 20 ezer forintot havonta be is szedték volna az M3-as autópályát használó emberektől, abban az esetben, ha nincs kormányváltás. Úgyhogy ha itt tartunk, akkor azt kell mondani, hogy valóban gyökeres változás történt, áttörés történt az autópálya tekintetében: a mostani kormány olyan autópályákat kíván építeni, amit az egyszerű emberek is tudnak használni, az önök elképzelésével ellentétben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Révész Képviselő Úr! Ön itt igazat mond, de nem a valódit. Azt talán ön is tudja, hogy az autópályák még a Fidesz-kormány számára sem épülnek ingyen. Én helyeslem, én örülök neki, hogy nem kell annyit fizetnem ezért az autópályáért, az M1-esért, amikor igénybe veszem, mint amennyit kellett két-három évvel ezelőtt, amikor ezért nem is vettem igénybe.
De azért egy dolgot tudni kell, hogy ezt az alacsonyabb árat úgy lehetett elérni, hogy az autópályát visszavásárolták, de ehhez még egy dolog hozzátartozik: milyen kondíciók mellett? A hiteleket átütemezték, méghozzá úgy ütemezték át, hogy a hitelek törlesztése csak a következő kormány idején kezdődjön, de akkor majd elkezdődik.
Tehát a magyar állampolgár nemcsak akkor fizet, amikor ott utazik az autópályán, hanem majd akkor is fizet mint adófizető a következő meg az azután következő ciklusban, amikor ezeket a hiteleket törleszteni kell, feltehetően már egy másik kormány idején, mert ingyen autópálya nincs.
Autópályát lehet építeni koncesszióban - úgy, ahogy Schamschula György idején az MDF-kormány elkezdte -, lehet építeni állami költségvetésből - ahogy a rendszerváltás előtt megépült vagy 200 kilométernyi autópálya -, meg lehet építeni hitelből - ahogy a Fidesz-kormány építi -, amikor senki ebben az országban nem tudja, hogy azért az autópálya-építésért, amelyet most önök széles körben reklámoznak, ki, mikor és mennyit fog adófizetőként a költségvetésből fizetni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Márton Attila úr, a Fidesz képviselője.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra, mondhatom azt, talán már nem is meglepő, hogy ellenzéki képviselőtársaim - különösen ha az SZDSZ-frakcióban ülnek - szinte minden téma kapcsán automatikusan az autópályánál kötnek ki. Azért én most hadd világítsak rá itt a parlamentben ülő képviselőtársaim és a rádiót hallgató emberek számára is néhány - idézőjelbe tett - apró részletkérdésre!
Az elmúlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága egy meghívásnak tett eleget, amely meghívás arról szólt, hogy látogasson el az gazdasági bizottság az épülő - szeretném aláhúzni, az épülő - M3-as autópályához. Ennek a meghívásnak a gazdasági bizottság eleget tett, és nagyon sajnálom, hogy Kovács képviselő úr nem volt ott. Ugyanis a több mint másfél órás előadásban, amit az építők tartottak, külön kihangsúlyozták, hogy nagyon nagy szeretettel látták volna a képviselő urat, hiszen olyan adatokat tudtak volna elmondani önnek is - és gondolom, hogy az SZDSZ-frakciónak is -, amelyek alátámasztják mindazt, ami a sajtóban megjelent pozitív értelemben az autópálya-építésről. Tehát az autópálya épül, hazai vállalkozók által, hazai tőkéből épül az autópálya, jó ütemben, és Európában is rekord mértékű az az ütem, ahogy az autópálya-építéssel, a tényleges kivitelezési munkákkal haladnak. Európában még nem volt példa arra - és ezt az építők mondták el -, hogy ilyen ütemben tudjanak haladni a kivitelezési munkálatokkal, mint ahogy ma ez az M3-as épülő szakaszán történik. (Bauer Tamás közbeszól.)
Ez az autópálya, tisztelt képviselőtársaim, épül. Nagyon sajnálom, hogy önök nem voltak ott, nem látták a munkálatokat, hogy több száz teherautóval, több száz földmunkagéppel dolgoznak, és több ezer ember dolgozik jelenleg is az autópálya-építkezésen. (Vancsik Zoltán: Hol? Én nem láttam egyet sem!) Nagyon sajnálom, tisztelt képviselőtársaim - Bauer képviselő úrnak is mondom -, hogy nem jöttek el, nem vettek részt ezen a látogatáson, saját szemükkel győződhettek volna meg róla.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Nem szoktam Márton Attila képviselőtársamnak ilyen hozzászólásához, úgyhogy most kénytelen leszek itt a nyílt színen mondani: az elnök úr - tehát a bizottság elnöke - tudja, hogy hétfőn és szerdán 12-től 2-ig egyetemi előadásom van. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Képviselő vagy elsősorban!) Ha tehát vidéki programot csinál, nem szól a képviselőknek, és ezt szerdára teszi, akkor ő nagyon jól tudta, hogy nem fogok tudni erre elmenni, mint ahogy ki is mentettem magam a titkárságán, és mint ahogy tervezem is, hogy miután nem tudtam a bizottsággal elmenni, elmegyek személyesen, hogy erről meggyőződjek. Nem volt éppen kedves dolog öntől, hogy ezt említette.
Hozzá szeretném tenni a tárgyi dolgokhoz: épült ennél gyorsabb ütemben is autópálya - ha valóban meg fog 2002-ig épülni az a majdnem 60 kilométer, amiről ön beszél -, Schamschula György idejében nem egész két év alatt épült meg hasonló szakasz; ezt M0-ás autópályának hívják és a győri elkerülőnek. Javaslom majd egyszer megnézni vagy megkérdezni, mennyit kellett utólag rákölteni.
A másik: megkérdezném - ha már itt van - Gödöllő polgármesterét, Budapest-Gödöllő között - ha egy útra szeretnék elmenni Gödöllőre és vissza - mikor kell többet fizetnem, most vagy előző kormány időszakában. Megkérdezhetném a hatvani polgármestert is.
Az M1-es és az M5-ös autópályára vonatkozólag szeretném elmondani, ön is tudja, és mindannyian tudják, hogy az M1-es és az M5-ös autópálya szerződését is Schamschula György miniszter úr írta alá, nagyon jól tudják. Ebben a Házban elmondani, hogy az előző kormány sara, hogy abból nem sikerül kilábalni, akkor szeretném megkérdezni: önöknek miért nem sikerült még mindig az M5-ös autópálya gondját megoldani?
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Ügyrendi felszólalásra adok lehetőséget Kiss Andor képviselő úrnak, a MIÉP képviselőjének.
KISS ANDOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha a napirendi javaslatot jól nézem, akkor az egyes közúti törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája van, és a Házszabály szerint az ajánlás bizonyos pontjaihoz lehetne ebben a vitaszakaszban hozzászólni. Azt hiszem, hogy az ajánlás nem tartalmazza az autópálya-program megvitatását, nem tartalmazza Kovács Kálmán képviselőtársam napi beosztásának megvitatását, sem egyik oldalról, sem másik oldalról.
(12.30)
Kérem tisztelt elnök urat, figyelmeztesse a képviselőket, hogy a napirendhez megfelelően, és a Házszabálynak megfelelően szóljanak hozzá.
Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiban: Így van!)
ELNÖK: Nem nyitok ügyrendi vitát, egyetértek a javaslattal, korábban már megtörtént a figyelmeztetés, és újból kérem a képviselőtársaimat, hogy térjünk vissza a részletes vita medrébe és keretei közé, és a módosító javaslatokról szóljon a vita, ha az lehetséges.
Kétperces hozzászólásra következik Végh László úr, a Fidesz képviselője.
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én először normál felszólaló szerettem volna lenni, de úgy látom, már ez a téma elmegy, amihez én is hozzá szeretnék szólni, ezért kértem kétperces lehetőséget.
Az előző kormány államtitkárának arra hivatkozni, hogy azért kellett nekik úgy megépíteni egy autópályát, illetve olyan körülmények között véghez vinni egy beruházást, mert azt még az őket megelőző kormány kötötte, ez eléggé furcsa, bizonyára lett volna lehetőségük ezt a szerződést, illetve annak feltételeit megváltoztatni. Ez a kormány tett ilyet az előző kormány által kötött szerződésekkel, hadd ne vigyem el a témát másfelé - sikerült. Az M5-öst pedig azért nem bírtuk eddig még úgymond visszavenni, mert olyan előnytelen szerződést kötöttek az állam számára, hogy nagyon-nagyon drágán lehetne csak.
Én ettől függetlenül a 2. §-sal szeretnék érvelni. Eljutott oda a magyar gazdaság, illetve az állami és önkormányzati beruházások igénylik azt, hogy a lehetőségeket bővítsük, hiszen a magyar gazdaságban kialakult mind az állami szinten, illetve ennek mértékének megfelelően az a vállalkozói csoport, néhány vállalkozó, vállalkozás, aki, illetve amely az adott szintű tevékenységet végre tudja hajtani, illetve pályázni tud a közbeszerzési eljárásnak megfelelően, ezzel kiszolgáltatottá vált az állam, és az előző kormány ideje alatt látható volt, hogy például az autópálya-építések, e beruházások árai az égbe szöktek, és az állam nem tudott tenni semmit. Én még nem is hibáztatom ebből a szempontból az előző kormányt, hiszen nem tudott mást csinálni, mert ezen eljárás alapján kellett végrehajtania, én csak azért hibáztatom, hogy nem tett ellene semmit.
Itt a lehetőség, kitárul a lehetőség, és az nem igaz, hogy egy állami céget nem lehet ellenőrizni. Vannak önöknek is szakértőik, embereik, folyamatosan minden interpellációnál azt halljuk, hogy mit kutakodnak ki. Nyilvánvaló, hogy egy állami cégnél is, vagy legalábbis részben állami cégnél is ezt meg tudják tenni. Nem beszélve arról, önkormányzati tisztségviselőként mondom, hogy olyan zárt lett a vidéki piac, például útberuházásokban, hogy egy önkormányzat kiír egy pályázatot, nincs is más lehetőség, mondjuk, csak négy cég jelentkezhet, ez a négy cég megegyezik az árban, és mi meg fizethetjük ki.
Én azt mondom, hogy ez a pazarlás, ez az a kiszolgáltatottság, amit nem szabad tovább megengedni, igenis lehetősége legyen az önkormányzatnak is, hogy létrehozzon olyan szervezetet, amivel ezt az árat le tudja törni, nem szabad a végtelenségig engedni azt, és arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság lehetőségét a közbeszerzés biztosítja csak, nem szabad ezért kidobálni az ablakon az adófizetők pénzét.
Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban. Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, és egyben kérem a képviselő urakat, hogy tartsák be a kétperces időkeretet, ha kétperces hozzászólásra jelentkeztek.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Kétperces reagálásom is az 1. ajánlási pontban szereplő T/3255/6. módosító javaslattal függ össze, amely a 2. § elhagyására irányul. Márton képviselő úr értetlenkedett, hogy miért hozzuk mi elő ezt az autópálya-kérdést. Önök hozzák naponta, de lehetőleg a televízióban meg sajtókonferenciákon elő az autópálya-építést, amelyik kétségtelenül folyik, különösen amikor ott vannak a kamerák. Csakhogy egy Országgyűlésben a vita arról is folyik, hogy mennyi közpénzből, milyen kondíciók mellett finanszírozzák az autópálya építését.
A mi vitánk, képviselő úr, ami valóban február óta folyik a magyar nyilvánosság előtt és a magyar parlamentben is, erről folyik, mert diktatúrákban is építenek autópályákat, sokat, szépet, kellemeset. A demokráciát ettől az különbözteti meg, hogy ott az autópályára fordított közpénzek felhasználását szigorú szemek ellenőrzik, parlamenti ellenőrzés mellett ellenőrzik, és a mi vitánk arról szól, hogy önök olyan formát választottak az autópálya-építés finanszírozására, ahol ennek a parlamenti ellenőrzésnek nincs meg a lehetősége, és ebben a törvényjavaslatban, a törvényjavaslat 2. §-ában éppen ezt a finanszírozási módot, amelyet önök kitaláltak, kívánják szokásuk szerint utólag legalizálni. Ez az, ami szerintünk elfogadhatatlan, ezért javasolják képviselőtársaim ennek a pontnak az elhagyását.
A szabad demokraták egyébként ott voltak a megtekintésen, Szalay Gábor képviselt bennünket, az újságban is látható, én nem vagyok a gazdasági bizottság tagja, ha majd az leszek, elmegyek.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Márton Attila képviselő úr, a Fidesz képviselője.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Két reagálásom van, és tényleg én is azt szeretném, ha visszatérnénk végre a napirend tárgyalásához.
Először is Kovács Kálmán képviselőtársamnak: második egyeztetése volt ez a bizottságnak, hogy mikor lesz időpont, és sajnos, azokkal is egyeztetni kell, akik ott nekünk a helyszínbejárást, a tájékoztatást biztosították. Gondolom, elnök úr ezt megfelelő körültekintéssel meg is tette, tehát ez a második időpont volt, szeretném mondani még egyszer, a bizottság részére.
Bauer képviselő úrnak pedig, jó volna most akkor végre eldönteni: mi a jó, az, ha közpénzből épül az autópálya, vagy az, ha hitelből épül? Én úgy gondolom, ha közpénzből épül az autópálya, mint ahogy ma magyar forrásból épül az autópálya, arra ugyanúgy önöknek is megvan az ellenőrzési módja és lehetősége, hiszen demokráciában élünk, és úgy gondolom, hogy a parlamentáris körülmények között az ellenőrzést önök is megtehetik és végrehajthatják.
Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az autópályára, az építésre megvan a fedezet, az autópálya épül, gyorsan épül, és nemcsak akkor, képviselő úr, amikor a kamerák ott vannak, hiszen ha csak akkor épült volna, amikor a kamerák ott vannak, akkor nem tudtunk volna azon a harminc-egynéhány kilométeres szakaszon végigmenni, ahol már lényegében megvan az alap és jól haladnak a munkák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Én visszakanyarodnék akkor a szakmai megítéléséhez: ha nagyon gyorsan építünk egy autópályát, ha egy műszaki feladatot eddig Európában soha nem látott tempóban végzünk el, akkor bizony ahhoz extra költségek szoktak tartozni. Ezt a műszaki életben vagy a gazdasági életben, azt hiszem, mindenki tudja.
A második, amit nagyon fontosnak tartok, elmondtuk az általános vitában, én magam mondtam el vezérszónoklatként, és most is azzal kezdtem: nem azt tartjuk rossznak, hogy végre nem csak állami beruházásként, vagy nem csak kizárólag koncepciós formában lehet beruházásokat elvégezni; különösen az önkormányzatok esetében örülünk annak, ha önkormányzat is alapíthat ilyen céget, és ezzel a piacot, a versenyt növelheti és javíthatja. De ehhez tartozik egy másik jogszabályi kötelem, hogy tudniillik jelenleg az ilyen módon alapított cégekre nem vonatkozik a közbeszerzés és nem vonatkozik az átláthatóság.
Mi csak azt szeretnénk, ha behoz egy ilyen intézményt a kormány ebben a törvényben, a közlekedési törvényben, akkor egy másik törvényben rendezni kellett volna ezen új szervezetek közpénz-felhasználásának ellenőrizhetőségét, és ezen szervezetekre nézve is elő kellett volna írni a versenyeztetési kötelezettséget. Ez nincs! És ezért mondjuk, hogy amíg ez nincs, ez a biztosíték, hogy ilyen esetben is versenyeztetni kell, és ha olcsóbbat fog ajánlani a saját cégem, mint az a cég, az a négy, amely összeállt ön szerint kartellben, helyes, akkor olcsóbban fogjuk megépíteni, jobban használjuk a közpénzt. De kelljen versenyeztetni! Nem pedig létrehozok egy céget, és annak adom egyből a megbízást, erről beszélünk itt a parlamentben! Nem az intézmény ellen szóltunk, hanem az ellen, hogy nincs utána nyilvánosság, nincs versenyeztetés, úgy történik, mint most az M3-asnál. Ezt példaként hoztuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Végh László úr, a Fidesz képviselője.
(12.40)
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Először is, én is voltam egyetemista, nem akarok tényleg fölbosszantani se, de itt nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy amikor fontosabb dolga van az előadónak, akkor elmegy, és mást állít be helyette. És azért gondolom, ha amit Kovács Kálmán képviselő úr elmond, és neki lenne igaza, hogy másfélszer annyiba kerül az autópálya, mint amit annak idején önök építettek, akkor nyilvánvalóan ott lett volna, mert akkor egy olyan politikai eszköz lehetett volna a kezében, amit nem hagyott volna ki; de hát nyilván nem így van, így annyira nem érdeklődött utána.
Engedtessék meg, de egy önkormányzatnak vannak saját szabályai is, a versenyeztetésre vonatkozó saját működőképes szabályai. Én a békéscsabai önkormányzatnál dolgozom tíz éve, és nyugodtan mondhatom, hogy igen jó versenyeztetési szabályzatot dolgoztunk ki mind az önkormányzati beruházásokra, mind pedig az önkormányzat által alapított cégekre, és mondhatom, hogy rugalmasabb, jobb, gyorsabb, mint a közbeszerzési eljárás, és legalább olyan hatékony, ha nem hatékonyabb, és ugyanúgy lehetőséget biztosít a külső szemlélőnek vagy bárki másnak a betekintésre. Tehát azt mondani és azt a jogot ide vindikálni, hogy csak Kovács Kálmán, illetve az SZDSZ tud felügyeletet gyakorolni, illetve ők tudnak ilyen szabályokat alkotni, vagy csak a parlament tud ilyen szabályokat alkotni, az a demokráciától egész messze van. Tudnak azok az önkormányzatok és azok a cégek is, amelyeket az önkormányzat vagy az állam, úgymond, közpénzen alapít. Nemcsak tudnak, hanem kötelességük is.
Köszönöm.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Toller László úr, az MSZP képviselője.
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy meglepetéssel hallgatom ezt a vitát. Az egyik tétel, amihez szólni kívánok, a minőség kérdése. Akik ott voltak az autópálya építésének az ellenőrzésén, azok azt is láthatták, amit én másfél hete, három napon keresztül, hogy ilyen lepusztult gépparkkal, ilyen felkészületlen technikával nekiállni autópályát építeni, az egy meglehetősen nagy és remélem, szerencsés kísérlete azoknak, akik ezzel megbízták ezt a céget.
A másik tétel, hogy nem is igazán értem a vitát. Ugyanez az Országgyűlés hozta létre azt a hatalmas tekintélyű, közbeszerzést ellenőrző bizottságot, amelyeket dokumentumszerkesztő képviselőtársunk vezetett egy darabig, amíg el nem vitte a rendőr. Ez pedig arról szólt, hogy az összes önkormányzatnál mindenféle közbeszerzést az elmúlt három évben nagyon keményen kívánt ellenőrizni a parlament. Hogy ez a kemény ellenőrzés még mire volt mellette jó, azt ma már tudjuk, de az kétségtelen, hogy az ebben a bizottságban ülő kormánypárti képviselőtársaim igen szigorúan kérték számon Demszky Gábortól Toller Lászlóig a vélt vagy valós pályázatokat és közbeszerzéseket, amiről ők hallottak. Mindegyikről kiderült, hogy teljesen jogszerű volt, ez a másik dolog: a bizottságnak ezt eszében sincs elismerni.
Ugyanakkor kormánypárti képviselőtársaim most azzal dicsekednek, hogy hogyan lehet legitim módon, önkormányzati vagy akár állami oldalon azt a korábban közösen megfogalmazott szándékot kijátszani, amely arról szól, hogy bizony a közpénzeket közbeszerzés keretében és köz általi ellenőrzésre használjuk föl. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Attól tartok, hogy Végh László képviselőtársunk szándékosan félreért. Ön a következőt mondta az önkormányzatok nevében: nemcsak tudunk, hanem kötelességünk is ilyen versenyeztetést csinálni. Hol van ez leírva? Az a helyzet, képviselőtársam, ha benne lenne valamelyik törvényben, hogy ha önök alapítanak ezen új szabály szerint ilyen társaságot és kötelesek lesznek közbeszerzést csinálni, akkor nem lenne kifogásunk. A probléma éppen az, hogy ezzel az új módosítással kibújnak a kötelesség alól.
Én értem a politikai kötelességet, én mindenfélét értek, az emberekkel szembeni elszámolás kötelezettséget is, de ezt kell jogszabályba tenni. Nekünk az a kérésünk, hogy kerüljön bele a jogszabályokba, és akkor nincs problémánk! A kormánynak is kötelessége és jól felfogott érdeke lenne, hogy pályáztasson, tendereztessen, különösen ha 600 milliárd forintot költ el, mégsem alkotott saját magára nézve ilyen szabályt és mégsem nem pályáztatott!
Képviselőtársam, arról beszélünk itt a parlamentben, hogy mindannyian tudjuk a politikai meg a közért való felelősséget, de hogy ez ne csak a mérlegelésünkön múljon és ne csak Békéscsaba legyen ilyen tisztességes, hanem más települések is, ahol esetleg felmerül valakiben, hogy ne tendereztessen, hát ott is írja elő nagy szigorral a törvény, vagy azt, hogy a közbeszerzés szerint, vagy azt, hogy dolgozza ki az önkormányzat és kötelezően alkalmazza a saját jogszabályát, rendeletét erre a célra. Mi erről beszélünk, és azért nem támogatjuk ebben a csonka formájában, mert ez a kötelezettség jogi értelemben nem jelenik meg.
A másik pedig, kedves képviselőtársam, Márton Attila elmondta, hogy két egyeztetett időpont volt. Az első jó volt nekem, de más képviselőknek nem volt jó.
A második időponton pedig én nem tudtam részt venni, mint ahogy ez előfordult más képviselőtársammal is. Volt ott SZDSZ-es képviselő, és én magam is sokszor ott jártam...
ELNÖK: Képviselő úr, kérem, hogy az időponti vitákat, az időponti egyeztetéseket fejezzék be, és a részletes vitával foglalkozzanak.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Igaza van, elnök úr - csak akkor Végh László képviselő úr felszólalását miért nem szakította meg? Ő el tudta mondani nyugodtan!
ELNÖK: Végh László képviselő urat is megkérem, hogy fejezze be az időponti egyeztetéseket, és kérem, hogy térjenek vissza a részletes vita keretei közé.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Latorcai János fideszes képviselő úr következik.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Fél mondat erejéig reagálnom kell Kovács Kálmán képviselőtársamnak erre a dolgára...
ELNÖK: Képviselő úr, amennyiben nem a részletes vitához szól hozzá, megvonom a szót, mert a részletes vita zajlik. Az imént figyelmeztettem a képviselő urakat mind a két oldalról. Utoljára kérem, hogy a részletes vita kereteit tartsák be. Amennyiben a részletes vitához van hozzászólása, akkor megadom a szót, de ha másról akar beszélni, akkor kérem, hogy tekintsen el a felszólalástól.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Mint a bizottság elnöke fél mondat erejéig kénytelen vagyok reagálni: magától értetődő, hogy egy kihelyezett ülés megszervezése minden képviselőtársunk megelégedésére nem hajtható végre.
A lényegi hozzászólásom Toller képviselőtársam iménti felszólalására történik. Őszinte megdöbbenéssel hallottam, hogy milyen kifogásokat említett az autópálya-építéssel kapcsolatban. Lehetséges, hogy akkor mi nem egy helyen voltunk, mert amikor a kihelyezett ülésre sor került és végigmentünk a most készülő autópálya-szakasz mintegy háromnegyed részén, akkor azt tapasztaltuk, hogy rendkívül jó üteműen, jó minőségben halad az autópálya-építés.
Ezen túlmenően mindenki, az ott jelen lévő ellenzéki képviselőtársaim is egyértelműen elismerték, hogy például Közép-Európa egyik legmodernebb aszfaltgyártó kapacitása épül most ki, egy teljesen modern, nagy teljesítményű, nemcsak gyártó, hanem tároló egység is, amelyet a mezőkövesdi volt szovjet repülőtámaszponton építenek, és amelytől, úgy gondolom, elvárható lesz az, hogy az ellátás a pályaszakasz egészére vonatkozóan megfelelő minőségben biztosított legyen.
Azt hiszem, ha a képviselő úr ezeket szintén megnézte volna, akkor az előbbi felszólalását talán picit árnyaltabban formálta volna meg.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Én továbbra is az 1. ajánlási pontban szereplő módosító javaslathoz szólok hozzá, amely a 2. § elhagyására irányul.
Tisztelt Végh László Képviselő Úr! Én maradéktalanul egyetértek önnel, és bízom abban, hogy Békéscsaba városában szabályszerűen, korrektül, tisztességesen történnek ezek az eljárások; számomra Békéscsaba polgármesterének, a szabad demokrata Papp Jánosnak a személye erre garancia. De hozzá kell tennem, hogy nekem a személyes garanciák másutt nem elegendők. Különösen nem elegendők akkor, amikor a Magyar Fejlesztési Bankban éppen Simicska Lajos úr játszik kulcsszerepet az autópálya-építkezés finanszírozásában és szervezésében. Ilyen esetben nekem bizony törvényes garanciák is kellenek ahhoz, hogy az az eljárás tisztességes, törvényes, szabályos és korrekt legyen.
Ezért egy olyan törvénymódosítás, amely éppen az intézményi garanciát hagyja ki a működő szabályozásból, számunkra egy ilyen kormány esetében - és minden kormány esetében - nem elfogadható. Ezért támogatom a benyújtott szabad demokrata módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lotz Károly úr, az SZDSZ képviselője.
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, azzal zárjuk le ezt a részt, amit az Európai Unió jegyzett meg most a leghivatalosabb álláspontjában. Ezt a két mondatot szeretném idézni, mert ezzel a kérdés gyakorlatilag eldől, és kiderül, hogy miért javasoltam én az 1. pont szerinti módosítást: "A nemzeti fejlesztési tervben körvonalazott autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyaló partnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve.
(12.50)
A költségvetési elszámolási gyakorlat terén tehát visszalépés következett be 2000-ben." - mondja az Unió. "A kormány megbízta a Magyar Fejlesztési Bankot az autópálya, az autópálya-építési program finanszírozásával. A bank nem része az államháztartásnak, így nagy a veszélye a jelentős, költségvetésen kívüli kormányzati kötelezettség keletkezésének."
Amennyiben ez az Unió véleménye, márpedig ezt nagyon alapos vizsgálat alapján tette meg, akkor nekünk kötelességünk egy ilyen módosító indítványt tenni, és úgy érzem, önöknek kötelességük lenne ezt elfogadni; annyira lényeges ma a korrupcióellenesség, az átláthatóság, ez az európai uniós felvételünk egyik alapvető feltétele. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Végh László úr, a Fidesz képviselője.
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bauer képviselő úr, nem tudom, hogy látott-e már közelről önkormányzatot, de ha egy személy ismerése önnek elég garancia, akkor tanulmányozza át az önkormányzat működését, mert ott testület hozza a döntéseket, és...
ELNÖK: Képviselő úr, melyik módosító javaslathoz történik ez a hozzászólás? Melyik módosító javaslatban szól Bauer Tamás és az önkormányzatok...
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Egészen pontosan az 1. számmal jelölt 2. §-hoz.
ELNÖK: Igen?
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Ahhoz, igen.
ELNÖK: Én ebben nem vagyok egészen biztos, úgyhogy kérem, hogy térjen a tárgyra.
VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Jó, a tárgyra térek. Tehát azt szerettem volna mondani, hogy az önkormányzatban a testület hozza azokat a rendeleteket, amelyek vonatkoznak az önkormányzati beruházások versenyeztetési szabályaira, illetve azokra az önkormányzat által létrehozott cégekre, amelyek az önkormányzat helyett önkormányzati érdekű beruházásokat hoznak létre. Ezeket a döntéseket egy testület hozza, és azt hiszem, a legnagyobb garancia az, amit önök egészen biztos, hogy kevésnek tartanak - tulajdonképpen nem igazán értem, hogy miért -, hogy ezt gyakorlatilag a nyilvánosság garantálja az önkormányzat felé és az állam felé is.
Az, hogy önnek X. Y., illetve Simicska Lajos - akit állandóan emleget; biztosan ezzel kel és ezzel fekszik - nem elég garancia, ilyen szempontból mellékes ügy, hiszen nem Simicska Lajosnak kell ezeket a szabályokat létrehoznia, hanem egy adott, megfelelő testületnek. Természetesen értem, hogy miért érdekük erről mindig elterelni a szót - mert mást már, ha húsz méter mélyre ásnak, akkor sem tudnak találni, ezért hajtogatják állandóan ezt -, de kérem, ne korlátozzák be az állam és az önkormányzat lehetőségét annak érdekében, hogy külföldi cégeknek kifizessen extraprofitot. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Miért kell ezt engedni? Miért kell ezt állandóan hajtani?
Ha meg más véleményük van, akkor a más vonatkozó törvényeknél tegyék meg a módosító javaslataikat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és haladjunk előrébb. Ne dobáljuk ki az adófizetők pénzét! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Úgy van! Úgy van!)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Kovács Kálmán úr.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Be van nyújtva, általam aláírva a közbeszerzések módosításáról szóló törvényjavaslatunk, ami tartalmazza ilyen, az önkormányzat vagy az állam által alapított cégek esetében is a közbeszerzési kötelezettséget. Ezt a javaslatot a magyar parlament nem kívánta napirendjére tűzni. Meg fogom ismételni ezt a javaslatot, annak reményében, hogy egyszer talán napirendre tűzi a magyar parlament, de amíg ilyen jellegű javaslatot, vagy az enyémet, a miénket nem tárgyalja a parlament, vagy a kormány nem nyújt be, addig nekem és a szabad demokratáknak nem elfogadható a közbeszerzések további fellazítása.
Mi arról beszélünk itt a Házban, hogy ma, amikor a korrupció az egyik legnehezebb kérdése, a magyar közéletet leginkább megterhelő kérdése a napi politizálásunknak, amikor még a közbeszerzési szabályok mellett is képviselők ellen ügyészségi vizsgálatok zajlanak korrupció és megvesztegetés miatt, éppen kormányoldali képviselők részéről, akkor úgy gondolom, kötelességünk, hogy mindent elkövessünk azért, hogy szűkítsük a terét az anyagi eszközökkel való visszaélésnek. Mi tehát azt mondjuk, hogy miközben gazdaságilag elfogadjuk, hogy új típusú szervezetek alakuljanak a beruházásokra, ezt az elfogadást csak akkor tudjuk megtenni, ha ezzel párhuzamosan a közbeszerzési eljárások és a versenyeztetési eljárások kötelező jellege is kiterjed ezekre a szervezetekre.
Tisztelt képviselőtársam, épp ön említette, adjunk be ilyen módosító indítványt. Még egyszer közlöm: bent volt a Háznál, a Ház nem vette napirendjére; még egyszer benyújtom, remélem, a Ház napirendjére fogja tűzni.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a részletes vita következő szakaszát az ajánlás 23-31. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Lotz Károly úrnak adom meg a szót.
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bármilyen jogszabály esetén csak akkor várható el, hogy betartsák világosan, egyértelműen annak a szabályait, annak a fogalmazványát, ha önmagával és más kapcsolódó eljárásokkal következetesen összhangban van, tehát csak akkor lehet elvárni, hogy betartsák ezeket.
A 3255. számú törvényjavaslat néhány pontja ennek a jogkövető magatartásnak az elvárását megalapozó elvnek nem mindenben tesz eleget. Ezek helyesbítését, a jogalkotói szándék pontos kifejezését célozza az ajánlásban foglalt javaslat, és ehhez kapcsolódnak - mert ez több szakaszt is érint - a 8., 18. és 26. számú módosító javaslatok.
Megítélésem szerint ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a fogalommeghatározásoknak; ha azok nem teljesen tisztázottak, nem rögzítik pontosan, mire vonatkoznak, ha szövegük nem tömör és félreérthetetlen, mind a jogalkalmazóban, mind jogvita esetén az eljáró hatóságban, bíróságban szilárd támasz helyett csak bizonytalanságot idéznek elő és kételyeket ébresztenek.
Különösen fontosnak tartom ennek megelőzését olyan kényes területen, mint a légi közlekedés biztonsága. Rendkívül bizonytalan fogalmazás volt itt néhány helyen, ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimtól az ajánlás 29. és 31. számú módosító javaslatainak elfogadását, amelyek tartalmazzák a gondos fogalomalkotást a repülőterekre, a légi járművekre, a légi forgalomra, továbbá a személyi sérülésekre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 32., 33. és 34. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólalásra jelentkezőt nem látok; a részletes vita e szakaszát is lezárom.
Megkérdezem Manninger Jenő államtitkár urat, kíván-e reagálni az elhangzottakra.
MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, nem kíván. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottság az ebédszünetben 13 órától a zárószavazás előkészítése érdekében a szokásos helyen ülést tart. Kérem az érintetteket, hogy biztosítsák a határozatképességet.
14 óráig ebédszünet következik. Jó étvágyat kívánok mindenkinek.
(Szünet: 12.57 - 14.02
Elnök: Gyimóthy Géza
Jegyzők: dr. Juhászné Lévai Katalin és dr. Szabó Erika)
Felszólalások: 114 114-180 181-182 Ülésnap adatai