Felszólalás adatai

A tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy kik a nyelvrokonaink, kérdés tárgyát képezi, az, hogy kik a vérrokonaink, az viszont nem. A magyarság turáni származását egyre több genetikai, antropológiai vizsgálat igazolta. Tehát lehet arról vitatkozni, hogy a nyelvrokonaink kik, erről folyt itt a finnugor rokonság kapcsán egy vita, de az, hogy a vér szerinti rokonaink kik, úgy tűnik, most már a tudomány számára is egyre inkább egyértelmű. Annak a vitának egyébként volt egy komoly eredménye, azt gondolom, hiszen a finnugor rokon népek kitételt pont a mi érveinknek a hatására önök is belátták, hogy talán célszerűbb finnugor nyelvrokonsággal rendelkező népekre cserélni, és ez a határozati javaslatban meg is történt.

A finnugorizmussal kapcsolatban azért azt mondjuk el mindenképpen, hogy a magyar tudományosságban való helyét nem a tudományos szelekció természete alapján érte el, nem egyfajta természetes fejlődés útján maga alá gyűrte, maga alá utasította a nálánál rosszabb elméleteket, hanem egy történelmi-politikai helyzetben szerzett egy olyan posztot, amit mind a mai napig azóta is őriz. A turanizmus, a turáni eredetünk viszont szinte az államalapításunk óta része a mi eredetmítoszunknak, s például a két világháború között is nagyon komoly tudományos munkálatok, nagyon komoly tudományos élet folyt ennek az igazságának a bizonyítására.

A vita során a Jobbik, el kell mondjam, egy nagyon komoly öncsonkítást tett meg, éppen ennek a vitának az egészen jó irányba való mozdulása során, ahol két dolgot kértünk cserébe a támogatásunkért. Az egyik az, hogy kerüljön be a dokumentumba a finnugor nyelvrokonsággal rendelkezés kitétele, ez félig-meddig teljesült is. A másik pedig az volt, hogy ha már belement az Országgyűlés ebbe az utcába, akkor tegyük helyére ezt a dolgot, és hozzunk egy ugyanilyen határozati javaslatot a turáni rokonsággal kapcsolatban, ami a vér szerinti rokonságunkat illeti.

Ezt meg is tettük, ezt a határozati javaslatot benyújtottuk, sajnos a bizottsági ülésen tartózkodással nem tették lehetővé, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. Arra kérem az Országgyűlést, hogy ne azt nézzék, hogy ezt a Jobbik kezdeményezte, önök is nyugodtan kezdeményezhették volna. Sajnos, az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatja vagy azt mondatja velem, hogy nagyon sokszor azért szavaznak le olyan javaslatokat, amivel egyébként önök is vagy legalábbis önök közül is nagyon sokan egyetértenek, mert ez jobbikos javaslat. Azt gondolom, hogy ezt félre kellene tenni, vagy ha nem támogatják, ha tartózkodnak, akkor legalább indokolják azok a képviselők, álljanak fel és mondják el, hogy mi a baj ezzel a javaslattal, mert nagyon nehéz a senkivel vitatkozni. Szeretnénk hallani, hogy mi az önök érve vagy akár ellenérve ennek a határozati javaslatnak az elutasítása kapcsán.

És miért kérjük az önök támogatását? Egyrészről azért, mert itt a vita során mégiscsak kialakult egy konszenzus, hogy erre szükség van. Azt gondolom, hogy amikor a kulturális bizottság elutasította a tárgysorozatba-vételt, akkor bizonyos értelemben a kormánypárti frakciók szavahihetőségét is megkérdőjelezte.

Ha már történelmi kérdésekbe belementünk a finnugorizmus kapcsán ebbe az utcába, ahogy mondtam, ha már át mondtunk, akkor mondjunk bét is. Arra kérem önöket, hogy ezt mindenképpen fontolják meg.

(18.30)

Annak a kérdésnek a vitája kapcsán, mármint a finnugorkérdés vitája kapcsán elhangoztak mindenféle diplomáciai indokok, ne sértsük meg az észteket, a finneket. A mi javaslatunk kapcsán sokkal több ilyen indok hozható fel, hiszen sokkal több turáni államalkotó nép létezik a világban, mint ahány finnugor államalkotó nép. Tehát a diplomáciai dolgokat én egyébként nem tartom helyesnek ilyen kérdésben előhozni, de ha már előkerült, akkor hadd mondjam el, hogy ezt a vitát például Törökországban vagy Azerbajdzsánban, amely országok felé a kormánypártok és a kormány is nyitott, azért árgus szemekkel figyelik. Nagy sértés volna a számukra, ha elutasítással vagy közömbösséggel találkozna ez a javaslat.

Szintén azt is látni kell, hogy a magyar társadalomban van egy ilyen igény. Ez nem a Jobbik szavazóbázisában, az önök szavazóbázisában, az egész társadalomban jelen van. Önök is hallottak már a Kurultajról, több százezer ember látogatja, önök is hallottak számtalan hagyományőrző egyesületről, szervezetről. Ezeknek az embereknek ez egy teljesen jogos társadalmi igénye, és mi azért vagyunk itt az Országgyűlésben, hogy azokat az embereket képviseljük, akik ideküldtek bennünket.

Még egy szubjektív, talán szubjektív dolog: a finnugorizmussal nem lehet nemzeti egységet teremteni. De azzal, ha azt mondjuk, hogy Attila unokái vagyunk, egy turáni harcos nép leszármazottai, amögé ez a szétszabdalt, szétszakadt és egyre inkább a világ különböző pontjaira szétvándorolt magyar nemzet igenis egyesíthető. Szüksége van minden nemzetnek egy eredetmítoszra. Nekünk nem az az eredetmítoszunk, hogy finnugor vadászó-halászó nép vagyunk, hanem az, hogy egy turáni harcos népnek vagyunk a leszármazottai.

Ebben kérem az önök támogatását, hogy végre ez az igazság itt az Országgyűlésben megtörténjék, és a történelmi hazugságokat oda tegyük, ahová valók, a történelemkönyvekbe.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)