A felszólalás szövege:
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a 2012-es költségvetési törvényjavaslat 557 millió forintot bocsát rendelkezésre ilyen célra, és ezt szeretnénk is igénybe venni. Több elképzelés van, több lehetőség között lehet választani.
Úgy gondolom, hogy tovább szeretnénk folytatni azt a programot, és szeretnénk folytatni azt a programot is, amit korábban meghirdettünk a kormányprogramban: minden elítélt foglalkoztatását szeretnénk biztosítani, tehát az elítéltek teljes foglalkoztatását - más fogalmazással - szeretnénk biztosítani annak érdekében, hogy egyrészt járuljanak hozzá a fogva tartásuk költségeihez, másrészt pedig készüljenek föl a társadalomba való visszailleszkedésre. Mert hiszen erre a legjobb esélyt az adja, hogy részt vesznek a munkában, és ennek a feltételeit a bv vezetésével biztosítani szeretnénk.
Úgy gondolom, hogy már ebben az évben jelentős előrelépés volt, és jó esélyek mutatkoznak arra, hogy ezt a programot 2012-ben folytatni tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által kérdezett elítélt őrzésével, ellátásával kapcsolatban az alábbiakról szeretném önt és a tisztelt Házat tájékoztatni.
A magyar állam büntetőigénye nem forintosítható. Ha a bíróság egy bűnözőt elítél, akkor a büntetés-végrehajtás azt a jogerős ítéletet végrehajtja. Különösen igaz ez egy olyan elítéltre, aki Magyarországon az ön által is felsorolt súlyos bűncselekményeket követte el.
(16.20)
Az elítéltet jelenleg Tiszalökön szigorú őrzés alatt tartják, hiszen igen súlyos bűncselekményeket követett el. A büntetés-végrehajtási intézetben több alkalommal dolgozott, és jelenleg is foglalkoztatják az elítéltet.
A kérdésében szereplő, nem is olyan sokára történő szabadlábra helyezéssel kapcsolatban tájékoztatom, hogy az elítélt szabadulásának felülvizsgálati ideje 2019. március 24., tehát több mint hét év múlva vizsgálják egyáltalán felül. Ez egyébként nem jelenti azt, tisztelt képviselő úr, hogy valóban szabadulni is fog, hiszen számos körülményt mérlegel a bíróság a reményeink szerint.
Szerbia kiadatási kérelemmel egyelőre nem fordult a magyar hatóságokhoz, ezért az nincs folyamatban, erről nem tudom önt tájékoztatni. Információink szerint az egyik szabadkai bűnügyben szintén eljárás várja az elkövetőt Szerbiában.
Tájékoztatom továbbá, hogy ha az elítélt 2019 után mégis szabadulna, a jogerős ítéletben mellékbüntetésként Magyarország területéről történő végleges kiutasítása kerül végrehajtásra.
Köszönöm figyelmét. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványt támogassa, és azt is kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a Harangozó képviselő úr által benyújtott T/4998/50. számú módosító indítványt, amely a szakszervezeti jogokat indokolatlanul kiterjesztené, ne támogassa.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő Úr! Ha ön komolyan gondolja, amit mond, akkor nem értem, miért hozta ide a tisztelt Ház elé ezt a kisebbségi ombudsmani jelentést, hiszen ön azt mondta, azt szeretné, hogyha erről a kisebbségi jelentésről több szó nem esnék, úgyhogy némi ellentmondás van az ön gondolatai és mondatai között. De én azt gondolom, helyes, hogyha a tényekről tájékoztatom a tisztelt Házat.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy Gyöngyöspatán rend van, a rendet a törvényes rendőrség biztosítja. A parlament által tavasszal elfogadott törvények, amelyek az egyenruhás bűnözés visszaszorítását és a polgárőr-tevékenységgel való visszaélés kizárását jelentették - amelyeket egyébként önök nem szavaztak meg -, a rendőrség szigorú, törvényes fellépésének eredményeképpen azt mondhatjuk, Gyöngyöspatán a rendőrség teljes mértékben fenntartja a rendet.
Azt is szeretném elmondani - több esetben itt a parlamentben már elmondtam -, hogy törvény előtti egyenlőség van, senki nem állhat a törvények fölött, aki megsérti a törvényt Magyarországon, az függetlenül nemre, fajra, felekezetre, származásra, bőrszínre tekintet nélkül, ennek a következményeit viselni kénytelen. Azt tudom mondani e tekintetben, hogy ez a gyakorlat a jövőben is érvényesülni fog Gyöngyöspatán. Még egyszer szeretném elmondani, hogy rend van, nyugalom van, békesség van Gyöngyöspatán. Egyrészt ez a rendészeti része.
A másik pedig, hogy a kormány még júniusban döntött arról, hogy egy közmunka-mintaprogramot indít el Gyöngyöspata kistérségében. Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat ennek az eredményeiről. Egyrészt az Egererdő Zrt. szakmai tervei alapján Gyöngyöspatán elkezdődött egy erdőtelepítési mintaprogram. Ez a program 8 órás foglalkoztatás keretében 40 fő bevonásával, 40 fő részére jelentett munkát, és ez 4 havi elfoglaltságot jelentett. A másik: a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattal együttműködve 2011. augusztus 15-én Gyöngyöspata térségében 8 órás közfoglalkoztatás keretében 22 fő részvételével patakmeder-karbantartási munkálatok kezdődtek el a Zám-, a Danka-, az Ágói-patakon és a Rédei-nagypatakon.
Emellett arról is szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megkezdte a Gyöngyöspatán található rendőrőrsépület felújítási munkálatait, és ebben is részt vesznek a Start-munkaprogramban részt vevő személyek. A Gyöngyöspatai Önkormányzat 47,5 hektár földterületen növénytermesztésre történő előkészítést és állattartást kíván megvalósítani. Ez 28 fő közfoglalkoztatott alkalmazását teszi lehetővé.
Tisztelt Képviselő Úr! Ha önöknek fontos az, hogy Gyöngyöspatán rend legyen, Gyöngyöspatán a közmunkaprogram eredményes legyen, Gyöngyöspata térségében békesség legyen, szeretet legyen, akkor azt kérem, ne a botránypolitizálást folytassák, hanem inkább szavazzák meg a parlament előtt a rend helyreállítása érdekében és a rend fenntartása érdekében szükséges törvényjavaslatokat. Úgy gondolom, közérdek, hogy Gyöngyöspatán és térségében ugyanúgy, mint szerte Magyarországon, rend legyen. Én abban bízom, hogy ezek a közmunkaprogramok, amelyekről tájékoztattam önt, eredményesek lesznek, sikeresek lesznek. Jövőre ezeket folytatjuk, hiszen a 2012. évi elfogadott költségvetésben 132 milliárd forintot biztosít az Országgyűlés a Start-munkaprogram részére. Úgy gondolom, ez egy olyan anyagi alapot jelent, amely méltán megadja a sikeres közmunkaprogram folytatására az esélyt.
Arra kérem önt, tisztelt képviselő úr és a frakcióját, hogy a jövőben támogassa azokat a törvényjavaslatokat, amelyek egyébként Magyarország területén a rend megerősítését, a közbiztonság javítását, a közbiztonság megerősítését eredményezik. Tehát még egyszer mondom: Magyarországon törvény előtti egyenlőség van, senki nem állhat a törvények fölött. Gyöngyöspatán rend van, Gyöngyöspatán, úgy gondolom, a hatóságok törvényesen járnak el, senki javára vagy terhére nincs megkülönböztetés. Aki a törvényeket tiszteletben tartja, annak részére a védelem jogát biztosítjuk, aki pedig megsérti a törvényeket, annak vállalnia kell a következményeit.
Áldott karácsonyi ünnepeket és eredményes, boldog új esztendőt kívánok én is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr első megjegyzésére azt szeretném elmondani (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy Magyarországon törvény előtti egyenlőség van, a törvények mindenkire vonatkoznak, fajra, foglalkozásra, nemre, bőrszínre, felekezetre tekintet nélkül, és aki a törvényt megszegi, annak viselnie kell ennek következményeit.
Remélem, ön ezzel egyetért. Eddig úgy gondoltam, ebben nincs vita köztünk. Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani.
A másik pedig az arceltakarás szabálysértéssé nyilvánításával kapcsolatban: úgy, ahogy elhangzott az általános és a részletes vitában - egyébként mind a kettő hosszú, kimerítő vita volt -, a jogsértő szándék szükséges ennek a szabálysértésnek a megvalósításához. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem szükséges. Nincs benne a törvényben.)
Ami pedig az érdemét illeti, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványokat fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 2011. december 23-án a Lehet Más a Politika demonstrációt jelentett be több helyszínre, többek között a Parlament bejáratához és a Kossuth 4. szám alatti parkolóba.
A rendőrhatóság képviselője az előzetes megbeszélésen világosan felhívta a rendezvény szervezésében megjelent személy figyelmét arra, hogy a törvényeket be kell tartani. Külön felhívta a rendezvény szervezőjének a figyelmét arra, hogy a rendezvények alatt a parlament és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendeltetésszerű működését biztosítani kell. Ezzel szemben a demonstrálók megakadályozták, hogy a képviselők bejussanak a Parlamentbe (Dr. Harangozó Tamás: Autóval! - Nyakó István: Hiányoztatok? Orbánostul, mindenestül itt voltatok!), megakadályozták, hogy az országgyűlési képviselők el tudják látni feladataikat. (Nyakó István: Tegye fel a kezét, aki nem volt itt!) Az LMP politikai célból megakadályozta a Parlamentbe való be- és kijutást, ezzel jogellenesen járt el, és a rendőrség jogszerűen intézkedett. Az LMP - ugyanúgy, mint később Gyurcsány Ferenc és az MSZP képviselői - politikai haszonszerzés céljából jogellenes magatartást tanúsított. (Mesterházy Attila: Kordont bontottatok politikai haszonszerzésből! - Nyakó István: Kukákat borogattunk meg...?)
A rendőrség ezt észlelve, türelmesen, törvényesen, a szolgálati szabályzatnak és a törvényeknek megfelelően járt el. A közrend és a közbiztonság alapja, képviselő úr, hogy senki nem állhat a törvények fölött, a társadalmi bizalom helyreállítása csak úgy jöhet létre, ha a törvény előtt mindenki egyforma, legyen akár képviselő, polgármester vagy szociálisan hátrányos helyzetű választó.
A nemzeti együttműködés kormánya azt vallja, hogy a politikusoknak, közéleti szereplőknek, választott tisztségviselőknek ugyanúgy kell viselniük a felelősséget tetteikért, mint más állampolgároknak. (Nyakó István: Mi lemondtunk a mentelmi jogról, ti a kordonbontásnál nem tudtátok megtenni!) A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem az országgyűlési képviselőkkel szemben is alapvető követelmény. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni önt és a képviselőtársait, hogy sem én, sem pedig a Fidesz egyetlen képviselője sem akadályozta soha a parlament működését, a parlament törvényes működését, úgyhogy ha ezt állítja, akkor nem mond igazat. Egyébként tájékoztatom, tisztelt képviselő úr, hogy amennyiben mentességet élvező személy ellen szabálysértésre vagy bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy feljelentés, egyéb indítvány merül fel, úgy az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség felügyeli. Kérem ennek figyelembevételét.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot ne támogassa.
Ami az arceltakarás szabálysértését, illetőleg annak elkövetését illeti, az általános vitában, a részletes vitában is elmondtuk, hogy a jogsértő szándék szükségeltetik ennek a szabálysértésnek az elkövetéséhez. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nincs benne! - Zaj a Jobbik soraiban.) Ezt a képviselő úr is nagyon jól tudja, ezek a példák, amelyeket ön, illetve Szilágyi képviselő úr az előbb említett, nem jelentenek szabálysértést.
Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést (Zaj a Jobbik soraiban.), hogy a Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot ne fogadja el, a törvényjavaslat egészét pedig fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy emlékeztessem önt Pintér Sándor belügyminiszter-jelölti meghallgatására, amikor is a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, ahol őt meghallgatták mint miniszterjelöltet, azt mondta, hogy az első időben, az első évben nőnek a számok, nőni fog az ismertté vált bűncselekmények száma, ez pedig annak eredményeként fog bekövetkezni, hogy a rendőrség határozottabban, hatékonyabban, erőteljesebben lép fel a korábbiakhoz képest, és ez az első időszakban a számok növekedését eredményezi. De ez azzal is együtt jár, hogy az emberek bíznak abban, hogy a rendőrséghez érdemes fordulni, érdemes bejelentést tenni, mert a rendőrség nem a bűnözők oldalán áll, hanem a rendőrség a törvénytisztelő emberek oldalán áll.
Képviselő úr, ez történt, és emellett azokat a feltételeket is megvalósítottuk, amelyeket a nemzeti együttműködés programjában ígértünk, tehát a közbiztonság megerősítése érdekében a rendőrség létszámának, működési feltételeinek erősítése, a törvények szigorának erősítése mind-mind megtörtént.
Egyvalami nem történt meg, tisztelt képviselő úr: önök, ön és képviselőtársai rendre számon kérik a közbiztonság megerősítését, most a számok növekedését kéri számon rajtunk, de ezzel együtt sajnálatosan tapasztaljuk, hogy önök a parlamentben egyetlenegy törvényjavaslatot nem szavaztak meg, amely a közbiztonság javítását, a törvények szigorítását eredményezte volna. Nem szavazták meg legutóbb a szabálysértési törvényt, nem szavazták meg a büntető törvénykönyvet, nem szavazták meg a három csapás törvényt, nem szavazták meg azt a költségvetési törvényjavaslatot, amely lehetővé tette, hogy 3500 új rendőrt állítottunk be, és ennek a forrását 9 milliárd forintban a parlament meghatározta. Önök mást beszélnek, és mást tesznek. Ha önöknek fontos lenne a közbiztonság, akkor ezeket a törvényeket támogatták volna. Majd később folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A szabálysértési törvényt vagy a büntető törvénykönyvet nem hiszem, hogy salátatörvénynek lehet nevezni, azok csak arról a törvényjavaslatról szólnak, amelyeket az előterjesztő abban megfogalmazott.
Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormánya a törvény előtti egyenlőség talaján áll, senki nem állhat a törvények fölött, nemre, fajra, felekezetre, bőrszínre, származásra tekintet nélkül; ezt a magyar rendőrség minden egyes intézkedésével bizonyítja. Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön állít, azt az országos rendőr-főkapitányi utasítás egyértelműen megfogalmazza: célja a bűnmegelőzés, a rendőrség személyi állományának felkészítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás, magyarán az emberek biztonságának a növelése.
Tisztelt Képviselő Úr! Arra szeretném tisztelettel kérni önt és a Jobbik frakcióját, hogy a jövőben támogassák azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a közbiztonság megerősítését, javítását szolgálják, és támogassák a rendőrséget is a munkájában.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása azért is szükséges, mert a két állam közötti határátkelőhelyek jogi státusa rendezésre kerül. Fontos megegyezést is tartalmaz emellett a javaslat, hiszen az Ásotthalom-Bácsszőlős és a régi röszkei határátkelőhely terveink szerint 2012 végéig megnyílhat, magyar és szerb oldalon is elkészült már az ásotthalomi útszakasz. Érzelmileg is kiemelkedő ezen út jelentősége, hiszen Trianon itt is családokat vágott el egymástól. Ásotthalom központjától 7 kilométer a határ, 8 kilométerre elérhető Bácsszőlős, 13 kilométerre pedig Szabadka. Jelenleg a helyieknek, a helyben lakóknak 50 kilométert kell kerülni Röszke felé. A régi Röszke-Horgos közti átkelőhely megnyitása, az új autópálya a határátkelőhely tehermentesítése érdekében történik.
Magyarország Európai Unióhoz, majd a schengeni övezethez történő csatlakozását követően, továbbá Jugoszlávia megszűnése és a bekövetkezett változások miatt elavulttá váltak a korábbi szabályok, erre figyelemmel is szükségessé vált a vasúti, a közúti és a folyami határforgalom ellenőrzéséről egy nemzetközi megállapodással rendelkezni. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm Bödecs Barna képviselőtársam jövőt illetően megfontolásra ajánlott javaslatait, és köszönöm Szávay István képviselő úr földrajzi neveket pontosan feltüntetni kért javaslatát. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbiztonság általános védelméhez fűződő közérdek alapján az állam joga és kötelessége, hogy az emberi élet védelme érdekében korlátozásokat alkalmazzon, vagyis a legális fegyvertartást szabályozza. E törvényjavaslattal a nemzeti együttműködés kormánya a lőfegyverek szabályozásának módosítását terjeszti elő.
A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata, valamint a lőfegyverekre irányadó szabályok Magyarországon (Zaj. - Az elnök csenget.) 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg. A jogalkotónak ugyanakkor kötelessége 9 millió 750 ezer fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit is képviselni.
(10.00)
Ezért lényeges volt, hogy a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően széles körű egyeztetés történjen. Az érdekeltek, így például az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. mellett az országgyűlési biztos, a Legfőbb Ügyészség és a Honvédelmi Minisztérium egyetértett a tervezet céljával és a szabályozás eszközeivel.
A jelenleg hatályos törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés, ez a 2004. évi XXIV. törvény. A törvényjavaslat már a megszületésekor jelentős problémákkal küzdött. A kormányzati rendeletalkotás további olyan szabályokat hozott létre, amelyeket, ha lehet, még nehezebb volt betartani. Mindenekelőtt a vadászati és sportlövészeti célú lőfegyvertartás tekintetében merültek fel a gyakorlat, az alkalmazás során problémák.
A számok azt mutatják, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket a legjelentősebb számban illegálisan, magyarán törvénytelenül szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon. Mivel a regisztrált fegyvereket ballisztikai eljárásokkal rendkívül könnyű azonosítani, ezért az engedéllyel tartott fegyvereket igen ritkán használják bűnelkövetéshez. Egyes álláspontok szerint az oktatással egybekötött civil lőfegyvertartás akár a személy elleni erőszakos és a vagyon elleni bűncselekmények számának visszaesésével is járhat. Rá kell azonban mutatni a balesetveszélyre és a lőfegyverek, lőszerek tartásának egyéb kockázataira is. Az engedéllyel tartott lőfegyverek aránya Magyarországon az ENSZ statisztikái szerint viszonylag alacsony: 2,5 a 100 főre jutó fegyverek száma jelenleg Magyarországon.
Tisztelt Országgyűlés! A fegyvertartás három fontos kérdés rendezését igényli. A legfontosabb kérdés, hogy ki ne tarthasson fegyvert. Ebben a kérdésben az új javaslat célja egyértelmű: nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettesek és a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők. A hatályos fegyvertörvény meghatározza a szükséges engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét is. Ezek elkövetése teljesen vagy meghatározott ideig kizárja az engedély megadását, illetve a lőfegyver jogszerű megszerzését és tartását. A tisztelt Országgyűlés előtt fekvő javaslat a gyakorlati tapasztalatok tükrében változtat: a hatósági engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét pontosítja. A javaslat a korábbi elítéléshez kapcsolódó kizárások időtartamának mérsékelt leszállítására is tartalmaz rendelkezést.
A második legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények között tartható fegyver. A legális fegyverhasználóktól kapott visszajelzések alapján a hatályban lévő lőfegyverjogszabályok túlzottan bürokratikusak, az aktatologatás pedig nem lehet célja a nemzeti együttműködés kormányának. Ez az állapot elsősorban a vadászati és sportcélból tartott lőfegyverek vonatkozásában áll fenn. A módosítás nem eredményezi azt, hogy a jövőben hatósági engedély nélkül lehet lőfegyverhez jutni. A lőfegyverek első alkalommal történő megszerzése továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges. A lőfegyvertartáshoz szükséges hatósági engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint újabb külön engedély nélkül szerezhetnének további lőfegyvereket. A későbbiekben megszerzendő további lőfegyverek ugyanezen engedélyben kerülnek bejegyzésre.
Tisztelt Országgyűlés! A harmadik kérdés pedig az, hogy mit tehet a legális lőfegyverbirtokos. Az előttünk fekvő javaslat bevezetné a hatósági engedély alapján végzett házilagos lőszerszerelés és újratöltés intézményét. Ez az intézmény a jogszabályban előírt vizsga alapján kiadott hatósági engedéllyel rendelkezők számára lehetővé tenné a lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártását. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatósági engedély, valamint a vizsgakötelezettség előírása mellett a házilagos lőszerszerelés és újratöltés biztonságos végrehajtását szavatoló biztonsági követelményeket is megállapítja.
Tisztelt Országgyűlés! Az államnak a lőfegyvertartással kapcsolatban vannak kötelezettségei. Az államnak szükséges pontos, megbízható és naprakész adatnyilvántartással rendelkeznie a fegyvertartókról. A tervezett jogszabály-módosítás pontosítja a frissen legyártott lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatás, illetve adatnyilvántartás rendjét. Ez lehetővé teszi a lőfegyverek életútjának eddiginél hatékonyabb, pontos nyomon követését.
Az előbb felsorolt érvek miatt a jelen törvényjavaslat, a később kidolgozandó végrehajtási szabályok a nemzeti együttműködés programjában kiemelten fontosnak nyilvánított közrend és közbiztonság érdekeit nem veszélyeztetik, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulnak a fegyvertartás szabályainak betarthatóságához.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása után a kihirdetését követő hónap 15. napján, 15-én lép majd hatályba.
Az elmondottakkal a törvény fontosabb elemeit, újdonságait mutattam be. Szeretném, ha a törvényjavaslat általános vitájában megalapozott szakmai érveket hallhatnánk, és amennyiben ezek a törvényjavaslat céljával harmonizáló módosítások, akkor azokat a kormány mérlegeli, és elfogadása esetén a javaslatba be fogja építeni.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és szavazza meg a beterjesztett törvényjavaslatot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea képviselő asszony kétperces hozzászólására szeretnék reagálni. Egyébként majd az általános vita lezárását követően szeretnék reagálni valamennyi képviselői hozzászólásra. Engedjék meg nekem, hogy örömömet fejezzem ki a tekintetben, hogy összességében tárgyszerű szakmai vita zajlik az Országgyűlésben, az LMP két képviselőjét leszámítva, akik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat tisztelték meg rosszindulatú hozzászólásaikkal.
(11.00)
Ami a számokat illeti, tisztelt képviselő asszony, ugyanúgy, ahogy az expozéban is elmondtam, 250 ezer fegyverről, illetőleg 250 ezer személyről szól, akik részben vadászok, sportlövők és önvédelmi fegyvert tartók, tehát ez a szám, és én világosan elmondtam az expozéban azt is, hogy olyan szabályokat kell alkotni, amely a 9 millió 750 ezer fegyverrel nem rendelkező személy biztonságát és érdekeit is figyelembe veszi.
Ami pedig a könnyítéseket illeti, Juhász Ferenc képviselő úr is fölvetette, hogy nem ért egyet a könnyítésekkel, és kinek az érdekében is szolgál. Úgy, ahogy Sáringer képviselőtársam már helyettem is megadta a választ, valóban, azon vadászok tekintetében, akiknek ez a megélhetését jelenti, jelenthet méltányosságot és méltányossági könnyítést a javaslat szerint. De még egyszer mondom, ez az általános vita, bár néhány elemében már a részletes vitába is belementünk, hiszen benyújtott módosító javaslatokról, illetőleg azok támogatásáról vagy sorsáról is beszélünk, mindenesetre ez a tényhelyzet, és én abban bízom, hogy ez a vita az általános vita hátralevő részében is tárgyszerűen és pontosan az ország érdekében folyik.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Juhász Ferenc képviselőtársunk iménti hozzászólására szeretnék reagálni. Tisztelt Képviselő Úr! Én szeretek pontosan, a magyar nyelv általános szabályait figyelembe véve és azt betartva fogalmazni. Én nem védelmembe vettem ezt a törvényjavaslatot, hanem az expozéban kiemeltem az értékeit, szóltam annak az erényeiről, szóltam a törvényjavaslat benyújtásának okairól. Ebben világosan elmondtam, hogy ezt főként az indokolta, hogy a 2004. évi XXIV. törvény, amit itt a parlament 2004-ben fogadott el, és egyébként a Fidesz-KDNP-frakció akkor nem támogatott, főleg a sportlőfegyverekkel kapcsolatban és a vadászfegyverekkel kapcsolatban olyan szabályokat tartalmazott, amelyeket az élet meghaladott, bürokratikusak, a hatóság számára is nehezen betarthatók, az érintett személyek számára is többnyire betarthatatlanok voltak. Ez indokolta azt, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal előállt és a tisztelt Ház elé terjesztette.
Én abban bízom egyébként, és azt szeretném, hogyha olyan törvényt fogadna el a tisztelt Ház ebben a tárgykörben, amely mind a tízmillió magyar állampolgár érdekeit szolgálná, figyelembe venné a 250 ezer fegyverrel rendelkező személy érdekeit is, és világosan elmondtam, hogy figyelembe venné a 9 millió 750 ezer fegyverrel nem rendelkező személy érdekeit is. Én úgy gondolom, hogy ez világos beszéd, világos szabályokat szeretnénk megfogalmazni, és kérjük a parlamentben helyet foglaló képviselőcsoportokat, hogy módosító javaslataikkal támogassák azt, hiszen látható, hogy a kormány nyitott arra, hogy ezeket a módosító indítványokat befogadja, erről tárgyaljon. Én azt gondolom, hogy közös érdek az, hogy jó törvényt alkossunk.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szedlák Attila képviselőtársunknak a muzeális fegyverekre vonatkozó hozzászólására szeretnék reagálni. Köszönöm szépen, képviselő úr, hogy ennek a fontos területnek a vonatkozására is fölhívja a figyelmet.
Azt tudom megígérni, hogy a módosító javaslatot meg fogjuk vizsgálni, és ha összeegyeztethető a törvényjavaslat szellemiségével, azokkal a célokkal, amelyek miatt ezt a törvényjavaslatot benyújtottuk, akkor támogatni fogjuk.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni, különös tekintettel arra, amivel megszólított több alkalommal is. Én legelőször is a hozzászólásának az első részében megfogalmazott állításra reagálnék, amivel nem értek egyet, nevezetesen azt mondta, hogy ma Magyarországon bizonyos hátrányos megkülönböztetések érik, illetőleg rossz szemmel nézik, paramilitáris beállítottságúnak nézik vagy tekintik azokat a személyeket, akik fegyverrel rendelkeznek. Ezzel én nem találkoztam, tisztelt képviselő úr, nem hiszem, hogy ilyen beállítás vagy megkülönböztetés lenne az állami szervek gyakorlatában. Ha van ilyenről konkrét tudomása, akkor kérem, hozza a tudomásunkra, és akkor föl fogunk lépni közösen ez ellen. (Megszólal egy telefon a Fidesz soraiban.) Jó napot kívánok közben itt a zenéléshez! De még egyszer mondom, ilyet én nem tapasztaltam, de ha van ilyen, akkor szóljon ezzel kapcsolatban.
Ami pedig a vadorzók elleni fellépést illeti, én azt gondolom, hogy a jelenlegi büntető törvénykönyvben megfogalmazott, illetőleg meghatározott keretek, illetve az egyéb jogszabályokban meghatározott fellépés is elég elrettentő erővel bír, de azt is javaslom, hogy az új Btk., az új büntető törvénykönyv kidolgozásánál, ha vannak olyan javaslatai, amelyek még inkább hatékonyabb fellépésre adnak módot ezzel kapcsolatban, akkor azt hajlandóak vagyunk megfontolni. Úgy gondolom, közérdek az, hogy a vadászat, a vadgazdálkodás területén, a vadak védelmében, a természet védelmében föllépjünk, és fontos azt is hangsúlyozni, hogy mindenkinek be kell tartania a törvényeket, fontos az, hogy olyan törvényeket alkosson a parlament, amelyek az adott társadalmi cél megvalósításához elégségesek, szükségesek, megfelelőek, de fontos az is (Az elnök csenget.), hogy mindenki tartsa be a szabályokat.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy szubjektív megjegyzéssel indítsak: jó volt egy olyan általános vitában részt venni, amely tényleg szakmai, előrevivő, az adott tárgykört minél jobban megfogalmazni kívánó vita volt. Engedjék meg, hogy most azokra a hozzászólásokra reagáljak, amelyekre a kétpercesek során nem volt módom reagálni. Illetve engedjék meg, hogy elöljáróban megköszönjem a honvédelmi és rendészeti bizottság egyhangú támogatását a benyújtott törvényjavaslathoz, valamint a sport- és turizmusbizottság támogatását, amelyet Bánki Erik képviselőtársunk ismertetett a tisztelt Házzal.
Köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak a hozzászólását, így Kulcsár József képviselő úrét, aki támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Juhász Ferenc képviselő úr hozzászólását is köszönöm, aki elmondta, hogy alapvetően támogatják a törvényjavaslat, néhány észrevételük, illetve módosító javaslatuk van. Kérdést is föltett, amire válaszoltam, hogy az enyhítést kinek az érdekében tartalmazza a törvényjavaslat.
Elmondtam, hogy a vadászok érdekében, akik ebből élnek, és méltányossági lehetőséget tartalmaz. Tehát nem automatizmus ez, hanem méltányossági lehetőséget tartalmaz a vadászok vonatkozásában. Azt is javasolta Juhász Ferenc képviselő úr, hogy a jelenlegi szabályokat kellene fenntartani.
Zagyva György Gyula, a Jobbik képviselője fogalmazta meg az otthoni vagy családi fegyver igényét, s ehhez csatlakozott Szabó Timea LMP-s képviselő, illetőleg Staudt Gábor képviselő úr is megfogalmazta ezt az igényét. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, amiről őszintén és nyíltan kell beszélni. Ezt a kérdést alaposan meg kell vitatni, hiszen ebben vannak lehetőségek, ez növelheti a biztonságot. Staudt képviselő úr az alaptörvényre hivatkozott, az alaptörvény által megnyitott lehetőségek konkrét megvalósítását látná ebben. Ezzel egyébként én is egyetértek. Ugyanakkor arra is ki kell térni, hogy ezt megfelelő feltételek esetén lehetne bevezetni, megfelelő oktatásnak, képzésnek, vizsgáztatásnak kellene megelőznie, valamint figyelemmel kellene lenni a balesetvédelmi szabályok betartására is, és arra is, hogy ha ezt a lehetőséget a parlament megteremtené, akár az új büntető törvénykönyv elfogadása után nyílna erre lehetőség, alapos vizsgálat, alapos véleménykikérések és alapos előkészítés után. De ez nyilvánvalóan azzal is járhatna, hogy a bűnözők is készülnének, mert én azt tapasztaltam, hogy nincs olyan tény vagy dolog az életben, így a törvénykezésben sem, amely csak kedvező hatással járhat. Akkor a bűnözők nyilván jobban felfegyverkezve, nagyobb fegyverekkel szerelkeznének föl. Tehát mindenképpen alaposan kell előkészíteni.
Úgy gondolom, ha nem is ebben a törvényben, de - még egyszer mondom - az új büntető törvénykönyv elfogadása után nyitottak vagyunk arra, hogy egy, a parlament valamennyi pártjának részvételével lefolytatott széles körű szakmai egyeztetés keretében visszatérjünk erre a kérdésre, és ha tudunk közösen olyan szabályokat megalkotni, amelyek az otthonvédelmi fegyver vonatkozásában technikailag, mindenféle jogtechnikai, alkotmányos érveket figyelembe vesznek, akkor ezeket a szabályokat alkossuk meg. Ha ezzel jelentősen tudjuk növelni a magyar emberek biztonságát és azokat a követelményeket is figyelembe tudjuk venni, amelyekről az előbb beszéltem, akkor érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Dorosz Dávid és Szabó Timea LMP-s képviselőtársaim hozzászólásaira részben már reagáltam. Ők nem támogatják a fegyverek megszerzésének enyhítésére vonatkozó szabályokat, illetve Szabó Timea nem támogatja a liberalizációt, az illegális fegyvertartás elleni határozott fellépést nagyon fontosnak tartja. Elhangzott az én expozémban is és több képviselő hozzászólásában is az a tény, hogy a bűncselekmények jelentős részét az illegálisan tartott fegyverekkel követik el. Ez ténykérdés. Ezek ellen is fel kell lépni, lehetőleg olyan szabályokat kell alkotni, és olyan végrehajtási szabályokat kell hozni, amelyek minimális szintre szorítják az illegálisan tartott fegyverek számát. Ahol pedig a hatóságnak vagy bárkinek tudomása van illegális fegyverek tartásáról, ott a fegyvereket be kell gyűjteni, hogy a törvénytisztelő állampolgárok biztonságát, életét ne veszélyeztessék.
Köszönöm Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam hozzászólását is, aki nagyon alaposan megindokolta és támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Néhány fontos aspektusra hívta fel a figyelmet, többek között a filmgyártással kapcsolatos ügyekre is. Azt mondta, hogy a filmgyártás fejlődőben és feljövőben levő iparág, ezért fontos, hogy jó szabályokat alkossunk. Én ezzel teljesen egyetértek, de úgy gondolom, hogy a filmgyári fegyverekre vonatkozó szabályokat is olyan módon kell megalkotni, hogy elősegítsék a biztonságot, másrészt pedig támogassák ezt a nagyon fontos ipart, hogy még nagyobb számban jöjjenek Magyarországra ilyen céllal a filmgyártók, filmkészítők.
Sajnálom, hogy Szabó Timea és Dorosz Dávid LMP-s képviselőtársaim nem várták meg a válaszomat, illetve hogy a vita egy részénél eltávoztak az ülésteremből. Fontos lett volna, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket megfogalmaztak, hallják a választ.
Endrésik Zsolt jobbikos képviselőtársam hozzászólását is köszönöm, azzal együtt, hogy úgy kezdte a hozzászólását, hogy a bátorságot hiányolja a javaslatból. Tisztelt képviselő úr, én ezzel nem értek egyet, úgy gondolom, hogy ez egy alaposan megfontolt, valóban kissé visszafogott, de mégis egy lehetőségeket kinyitó javaslat. Staudt Gábor képviselőtársam és Zagyva György Gyula képviselő úr is észrevette és észlelte ezeket a lehetőségeket, észrevette azt a törvényhozói szándékot, amely valóban új lehetőséget nyit ki ezen a területen. Én úgy gondolom, hogy van bátorság a törvényhozóban, még egyszer utalok arra a széles körű társadalmi egyeztetésre, amelyet e tekintetben lefolytattunk, és ennek az eredményeit figyelembe vettük.
Azt is sérelmezte Endrésik Zsolt képviselőtársam, hogy túl szigorúak az önvédelmi fegyver megszerzésének a szabályai. Ezzel ellentétes véleményeket is hallottunk más képviselőtársainktól. Én úgy gondolom, fontos az, hogy az önvédelmi fegyverek megszerzésének a szabályai pontosan, precízen, a célnak megfelelően legyenek meghatározva, a szabályokat pedig végre kell hajtani. Azt hiszem, hogy a most a Ház előtt fekvő javaslat e tekintetben előrelépést jelent.
Staudt Gábor képviselőtársam hozzászólására már reagáltam. Köszönöm azokat az elismerő szavakat, amelyeket megtett e tekintetben. Örülök annak, hogy a Btk. megalkotásában való részvételre is reagált. Fontos az, hogy minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés és egyetértés előzze meg ezeknek a nagyon fontos törvényeknek a meghozatalát, elfogadását.
(11.50)
Professzor Iván László képviselőtársam, képviselő úr hozzászólását nagyon megköszönöm, nagyon fontos momentumra hívta fel a figyelmet. Úgy gondolom, hogy ezekre is tekintettel kell lennünk az új szabályok megalkotásánál.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve szeretném megköszönni valamennyi képviselőtársam és valamennyi frakció részéről azt a hozzáállást, amit a törvényjavaslat általános vitájánál tapasztalhattunk. Úgy gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat és ez a pozitív hozzáállás megteremti annak reális esélyét, hogy egy jó törvényt alkosson meg a tisztelt Ház. Abban bízom, hogy a részletes vita során még inkább előre tudunk lépni ebben a kérdésben.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legelőször is köszönöm a részletes vitában elhangzott hozzászólásokat, köszönöm a benyújtott módosító javaslatokat. Ezek közül többet támogatni javaslunk, például ilyen a filmforgatási célra rendelt lőfegyverekre vonatkozó szabályok beemelése, amely kiegészíti a benyújtott javaslatot. Álláspontunk szerint ez a magyar filmipari üzletágak fejlődését is maga után vonja. Úgyszintén a lőterekre vonatkozó szabályokat is támogatjuk, illetőleg ezzel kapcsolatos módosító javaslatot. Ezek egyértelművé teszik, hogy a fegyvertörvény rendelkezéseit a hatálya alól egyébként is kizárt szervezetek lőterére nem kell alkalmazni.
Másrészt a lőfegyverek céllövészeti célú tartását a korábbi szabályozással ellentétben azon sportlövő klubok számára is lehetővé teszik, amelyek nem rendelkeznek saját üzemeltetésű lőtérrel. Ez a módosítás megszünteti a saját lőtérrel nem rendelkező sportlövő klubok, illetve lövészeti oktatással foglalkozók között korábban fennállott hátrányos megkülönböztetést. A kormány támogatta azt a pontosítást is, amely helyesen az elöltöltő lőfegyver kifejezést elöltöltő fegyver kategóriára módosította; a kormány ugyanakkor nem tudta támogatni azokat a javaslatokat, amelyek nem egyeztethetők össze a jogalkotó szándékával.
Staudt Gábor a mai részletes vita során birtokvédelmi lőfegyver bevezetését támogatta. Én azt tudom mondani, és utalok Endrésik Zsolt képviselőtársam emlékeztető szavaira, hogy ahogy az általános vitában elmondtam, álláspontom szerint a büntető törvénykönyv elfogadását követően egy széles szakmai, politikai egyeztetést követően vizsgáljuk meg ennek a lehetőségét, és tényleg egy megalapozott döntést hozzunk.
(22.00)
Ahogy korábban elmondtam, ez a fegyvertörvény számításaink szerint 250 ezer magyar állampolgárt érint, de olyan törvényi szabályozás legyen, amely figyelembe veszi a fegyverrel nem rendelkező 9 millió 750 ezer ember biztonságát is. Ez a cél.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megköszönni az általános vitában elhangzottakat, a részletes vitában elhangzott támogató javaslatokat és a módosító javaslatokat. Bízom abban, ez a két vita is hozzájárul ahhoz, hogy egy jó törvény szülessen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! A Független Rendészeti Panasztestület beszámolójával kapcsolatban a következő kormányzati álláspontot szeretném megfogalmazni.
2007-ben elemi igény fogalmazódott meg Magyarországon a rendőrség feletti civil kontroll létrehozására. Ez fontos feltétele volt a közhangulat, a közvélekedés szerint a rendőrség iránti közbizalom helyreállításának; a honvédelmi bizottság előadója is elmondta ennek előzményeit. Ezt az igényt akkor, 2007-ben a rendőrségi törvény módosítására vonatkozó többpárti tárgyalások során sikerült előterjeszteni. Annak idején én magam is részt vettem a Fidesz tárgyalódelegációjának tagjaként ezeken a többpárti tárgyalásokon. Nem teljes mértékben azt a javaslatot tettük, mint amilyen törvényt a parlament elfogadott, de mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben, a rendőrség feletti civil kontroll megteremtésében meglegyen a többpárti, kétharmados támogatottságot élvező többség. Ezt egyébként a Fidesz tárgyalódelegációja annak idején, 2007-ben a rendőrségi törvény módosításának feltételeként fogalmazta meg, és végül is az akkor tárgyaló pártoknak ebben a konstrukcióban sikerült megállapodniuk.
Tisztelt Országgyűlés! A független civil kontroll a közhatalmi jogosítványokkal felruházott rendőrség tevékenysége jogszerűségének, illetve az állampolgári jogok érvényesülésének fontos garanciája. A rendőrségi szervezet független ellenőrzésének egyik letéteményese hazánkban a 2008-ban megválasztott Független Rendészeti Panasztestület működése. A testület elsődleges feladata az érintettek által sérelmesnek talált rendőri intézkedésekkel kapcsolatos állampolgári panaszok kivizsgálása és elbírálása. A rendőrségi törvény előírásai értelmében a testület működése és eljárása során szerzett tapasztalatokról háromévenként beszámol az Országgyűlés előtt, amely kötelezettségének első ízben most, a jelen beszámoló előterjesztésével tesz eleget a testület.
A teljesség igénye mellett összeállított mintegy 95 oldal terjedelmű dokumentum első fejezete a testület szervezetéről, illetve létrejöttének okairól és körülményeiről szól. Bemutatja továbbá a más jogvédő és jogalkalmazó szervekkel fennálló kapcsolatokat, valamint a rendőri szervek felett megvalósuló civil kontroll nemzetközi gyakorlatáról nyújt tájékoztatást. Mindemellett előrevetít jó néhány, a későbbiek során részletesen kifejtésre kerülő általános kérdést saját hatáskörével, eljárásával, illetve működési rendjével összefüggésben.
A beszámoló második fejezete részletesen, a testület jogi gyakorlatából vett szemléletes példákkal illusztrálva ad képet a megalakulása óta eltelt három esztendő tapasztalatairól és tanulságairól. Ennek keretében a hatályos jogszabályi előírásokra megalapozott, szakmailag indokolt módon mutatja be az egyes rendőri intézkedések foganatosításával, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben a testület elé tárt esetek tipikus vagy éppenséggel sajátos jellemzőit. Emellett a testület a saját jogalkalmazó gyakorlatának alakulásáról, illetve a rendőrség működésével kapcsolatban szerzett tapasztalatairól is számot ad.
Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló harmadik fejezete az előbbiekben bemutatott következtetéseket összegezve tárja a testület hároméves gyakorlata során a tárgykört érintően felmerült megoldásra váró feladatokat, egyúttal konkrét javaslatokat fogalmaz meg ezek jövőbeni kezelésére. Ezeket a kiemelt javaslatokat elnök úr a szóbeli előterjesztésében részletesen megindokolta. Szeretném elmondani, hogy ezeket a javaslatokat a jövőt illetően megfontolja a kormány.
A negyedik fejezetben foglalt mellékletek, statisztikai számadatok segítségével támasztják alá a beszámolóban rögzített megállapításokat.
A dokumentum fontos erénye, hogy folyamatában igyekszik feltárni egyrészt a rendőrségi jogalkalmazás, másrészt a testület által kialakított joggyakorlat jellemző irányait és tendenciáit. Mindeközben az ezekből levonható szakmai következtetések sokrétű elemzéséről, illetve az egyes esetekből származó tanulságok részletes, ugyanakkor közérthető bemutatásáról sem feledkezik meg.
A dokumentum álláspontunk szerint nagymértékben képes hozzájárulni a rendőrségi intézkedések jogszerűségének és szakszerűségének, egyszersmind a rendőrség feladatellátása hatékonyságának és eredményességének a fokozásához.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt ajánlja, hogy az Országgyűlés a beszámolót fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Köztársasági Őrezred tevékenysége során, illetve a Terrorelhárítási Központ működésének megkezdését követően is a hatályos magyar törvények szerint járt el, akár a jogszabályban előírt közjogi méltóságok védelmét illetően, akár pedig az ideiglenes védelmet illetően.
Az ön által kérdezett Köztársasági Őrezred több alkalommal megvizsgálta az ideiglenes védelem kérdését, több ilyen esetben el is járt, de ideiglenes védelemre a Köztársasági Őrezred nem intézkedett.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy a válaszom első részében elmondtam, az ön által kérdezett szervek a törvények szerint jártak el, és mind a közjogi méltóságok vonatkozásában, mind pedig az ezen körön kívüli személyeket illetően a törvényeket teljes mértékben betartották.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Zagyva György Gyula képviselő úr által felvetett kérdést a törvényjavaslat általános vitájában és a részletes vitában is érintettük, azzal kapcsolatban az álláspontot részletesen kifejtettem, nevezetesen, hogy a büntető törvénykönyv elfogadása után széles körű egyeztetést követően kerülhet sor ennek a kérdésnek a megvitatására.
Egyebek mellett pedig kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által támogatott zárószavazás előtti módosító javaslatot, illetőleg a törvényjavaslat egészét elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő javaslat jogharmonizációs célú. A 2011/51. európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelés biztosítása érdekében terjeszti elő a kormány a javaslatot. A huzamos tartózkodási irányelv új jogállást hozott létre az Európai Unión kívüli államból érkező külföldiek számára, amely az egy tagállamban töltött öt év időtartamú jogszerű és folyamatos tartózkodás után az uniós polgárok jogaival összehasonlítható, egységes jogokat biztosít. Az irányelv, ugyanez az irányelv meghatározott körülmények között más tagállamokban történő tartózkodásra ad lehetőséget.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2003 májusában együttes nyilatkozatban megállapodott e jogállás nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztésének szükségességéről. A közös európai menekültügyi rendszer megteremtésének elősegítése érdekében a magyar uniós elnökség ideje alatt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2011/51/EU számú irányelvet. Az irányelv a stabil jogállás és a tagállamok közötti mobilitás biztosítása révén hozzájárul a nemzetközi védelmet élvező személyek jogbiztonságához, valamint a befogadó társadalomba történő beilleszkedéséhez. Az irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2012. május 20.
Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv átültetése céljából szükségessé vált a hazai idegenrendészeti és menedékjogi szabályozás módosítása a huzamos tartózkodói jogállás nemzetközi védelmet élvező személyek számára történő megteremtése, valamint a különböző, az irányelv által előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Módosítani szükséges továbbá a nyilvántartási szabályokat is, az eddig a magyar jogban nem létező kettős jogállás, menekült-letelepedett, illetve oltalmazott-letelepedett nyilvántartása céljából.
A javaslat ezen túlmenően további migrációs tárgyú uniós irányelvek mentén tartalmaz bizonyos módosításokat, hogy ezáltal az Európai Bizottság esetleges jövőbeni elmarasztalását, kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségét teljes mértékben elkerüljük. Az Európai Bizottság hivatalos jelentése a huzamos tartózkodási irányelvre, továbbá az úgynevezett visszatérési irányelvre vonatkozóan fektet le közös rendelkezéseket. A Bizottság hivatalos jelentéseiben megállapította, hogy a hazai átültetés egyelőre nem biztosítja teljeskörűen egyes irányelvi rendelkezéseknek való megfelelést.
Az úgynevezett EU-kékkártya irányelv esetében, amely a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő belépés és tartózkodás feltételeire vonatkozóan állapít meg közös szabályokat, ez a 2009/50/EK tanácsi irányelv. A Bizottság megállapította, hogy további jogszabály-módosítás szükséges a hiánytalan átültetés érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Ezért szükséges az érintett migrációs tárgyú törvények módosítása, ezért terjeszti be ezeket a módosításokat a kormány, és erre tekintettel kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el, hiszen ez megfelel egyrészt az uniós irányelveknek, és megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Kovács Tibor: Majd tőled fogunk engedélyt kérni. Egy szélsőséges párt képviselőjétől.)
ELNÖK: Ne kiabáljon, kedves képviselő úr! (Az elnök csenget. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Te vagy szélsőséges. Magyarellenes. Szégyelld magad! Takarodj! Takarodj innét!) Tisztelt Országgyűlés! Kérem a jobbikos és az MSZP-s képviselőket, hogy fejezzék be. (Dr. Veres János: Mi alapján? - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miket csináltál kelet-magyarországi emberek ellen? Senkiházi! - Dr. Veres János: Te vagy az.) Kérem Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat és az MSZP-s képviselő urakat, hogy fejezzék be. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Veres János és Kovács Tibor tovább vitatkoznak.) Kontrát Károly államtitkár úré a szó.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Az előbb arról beszéltek a jobbikos képviselő urak is, hogy ez nagyon nagy fontosságú törvényjavaslat, amelynek vitája során nagyfokú figyelmet indokolt tanúsítani. Én meghallgattam mindenkit, arra kérem önöket, hogy engem is hallgassanak meg a válaszom során. Megtisztelőnek tartom. Köszönöm szépen.
Először is szeretnék köszönetet mondani a bizottságoknak a támogatásért. Borbély Lénárd a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója volt, aki elmondta, hogy 18 szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, csakúgy, mint az alkotmányügyi bizottság, amely többségi döntéssel találta általános vitára alkalmasnak 21:3 arányban. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr a kisebbségi véleményt adta elő. Amivel kapcsolatban engedje meg képviselő úr, hogy egy hasonlatát vagy összevetését visszautasítsak, amikor is azt mondta, hogy Magyarországot szemétlerakó hellyé tették, és azt követően arról kezdett beszélni, hogy a bevándorlás esetleg hasonló problémát okoz. Úgy gondolom, hogy ennek az összehasonlításnak nincs helye, ezt visszautasítom.
Ékes József képviselő úr az európai ügyek bizottságának álláspontját ismertette, a bizottság szintén támogatta; valamint Ékes Ilona, aki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója volt. Köszönöm, Varga Tamás képviselő úrnak, aki a Fidesz álláspontját ismertette, és támogatásra, elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ugyancsak Harangozó Tamásnak is köszönöm az MSZP képviselőcsoportja nevében elhangzott támogató nyilatkozatát.
Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr arról beszélt, hogy diktátumról van szó, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem egyéb, mint diktátum, és ezt a törvényjavaslatot ő nem támogatja, diktátumnak tartja. Arról is beszélt, hogy Szlovéniában a külföldiek aránya meghaladja vagy eléri a 15 százalékot, és Nyugat-Európa áttolja a menekülteket Magyarországra; 3 milliós menekültszámról beszélt képviselő úr. Úgy gondolom, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen számokról, milyen tényekről tudunk számot adni. Az érintett személyi kör létszáma a következő. 2011-ben Magyarországon 47 elismert menekült és 98 fő oltalmazott volt, ennek összlétszáma 145. Tehát még egyszer mondom, 47 elismert menekült és 98 fő oltalmazott, összesen 145 főről beszélünk. Az elmúlt öt esztendőt figyelembe véve, ha visszatekintünk, akkor is néhány száz fős létszámról beszélhetünk. Tehát nincs szó arról, hogy nagy emberi létszámot jelentene.
Arról is őszintén kell beszélni, és a törvényjavaslat világosan tartalmazza, és ajánlom Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr figyelmébe - remélem, visszatér a helyére -, hogy a menekültek és az oltalmazottak nem automatikusan kapják meg az EK letelepedési státust mint második státust, öt év legális tartózkodás után kaphatják ezt meg. Ezt nagyon fontos elmondani, úgy gondolom, többször elhangzott az az igény, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, beszéljünk őszintén. Ez egyébként világosan szerepel a javaslatban.
A büntetett előélet vizsgálatának hiányát kifogásolta Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr. A büntetett előélet vizsgálatára lehetőség van továbbra is. A rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetőleg a TEK mint szakhatóság jár el a büntetett előélet vizsgálata során. Az irányelv pusztán az erkölcsi bizonyítvány bekérését nem teszi lehetővé, a nemzeti letelepedésre vonatkozó szabályok alapján azonban erre továbbra is lehetőség van. Tehát ezzel kapcsolatban ezek a tények.
Azzal kapcsolatban, amit Gaudi képviselő úr mondott, hogy az Unió áttolja ide a külföldieket, ez nem felel meg a valóságnak az adott konkrét tényszámokat figyelembe véve. Azt is el kell mondani világosan, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenlegi tényszámok azt mutatják, hogy Magyarországról a menekültek inkább Nyugat-Európa felé tartanak, és nem kifejezetten célország Magyarország. Még egyszer mondom, a migráció iránya tehát Keletről Nyugatra. Ami a létszámot illeti, azt is fontos elmondani, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr idézte Szlovéniát, ahol 15 százalékos arányt ér el a külföldi állampolgárok száma, Magyarországon ez a szám 2 százalék körül van. Csak a korrekt és pontos tájékoztatás érdekében, úgy gondolom, fontos volt ezt is elmondani.
Szabó Timea, az LMP képviselője összességében támogatta a törvényjavaslatot. Néhány kifogást megfogalmazott a törvényjavaslattal kapcsolatban. Például az egyik kifogása az volt, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt immár tizenkilencedik alkalommal módosítja a tisztelt Ház. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, én nem számoltam össze, hogy ez valóban a tizenkilencedik-e, de ha képviselő asszony így mondja, akkor bizonyára így van, ezt nem vitatom. De szeretném elmondani, hogy ezeknek a törvényeknek a módosítására akkor kerül sor, ha ez Magyarország nemzeti érdekeinek megfelel.
Engedjék meg, hogy végezetül hangsúlyozzam azt, úgy, ahogy az expozéban is elmondtam, hogy ez a törvényjavaslat Magyarország nemzeti érdekeinek megfelel, ez figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket, figyelembe veszi az európai uniós kötelezettségeket. Abban bízom, hogy a tisztelt Ház többsége támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, és e tekintetben Magyarország nemzeti érdekeit semmiféle veszély nem fenyegeti, úgyhogy szeretném megnyugtatni minden képviselőtársamat. Abban bízom, hogy sikerül meggyőzni őket, és tudják majd támogatni a törvényjavaslatot.
Még egyszer szeretném megköszönni a figyelmet, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is az azonnali kérdésének utolsó részére válaszolnék, hogy mikor kerül előzetes letartóztatásba az a személy, aki a rendőrre támadt. Amikor a bíróság elrendeli. Abban bízom, hogy ebben az esetben is sor kerül erre.
Ami pedig azonnali kérdésének többi részét illeti, illetve a címét, szeretném elmondani, és erre is válaszolnék, hogy Magyarország valamennyi településén a törvény az úr. A törvényesség az úr, és mi abban bízunk, hogy ezt önök is tapasztalják. A nemzeti együttműködés kormánya a törvény előtti egyenlőség elkötelezett híve, ezért korra, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül mindenkivel szemben érvényesíti a törvényeket.
Az ön által kérdezett kerecsendi esettel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a rendőrség föllépett a bűnelkövetőkkel szemben (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), határozott fellépésük eredményeképpen a két elkövető ellen az egri nyomozó ügyészség hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytat. A rendőrség célja a megelőzés, amennyiben viszont mégis elkövetik a bűncselekményt, akkor a leghatározottabb intézkedéseket foganatosítják az elkövetőkkel szemben.
Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy elmondtam, bízunk abban, hogy a közbiztonság Kerecsenden is javul, az ország valamennyi településén is javul. Azokat az ígéreteket, amelyeket tettünk a közbiztonság javulása érdekében, az ország valamennyi településén betartjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Én abban bízom, hogy a kerecsendiek is másként érzékelik ezeket a tényeket, amelyekről ön beszélt, és azt az erőfeszítést, amelyet a rendőrség a közbiztonság, közrend helyreállítása érdekében tesz, értékelik, és az emberek megbíznak a rendőrségben.
(15.20)
Valóban nagyon nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy rend legyen, közbiztonság legyen az országban, nemcsak Kerecsenden, hanem valamennyi településen. De a rendőrség elszánt, és a kormány azon ígéretét, hogy a közrendet, közbiztonságot helyreállítja és a kormányprogramban nemzeti ügyként határozza meg, ennek a feltételeit fokozatosan, folyamatosan, állandóan megteremtjük. Azt tudom mondani, hogy ebben az ügyben is, amelyet ön érintett az azonnali kérdésében, abban bízom, hogy az elkövetőket a bíróság felelősségre vonja (Zagyva György Gyula, a Jobbik-frakció mögötti páholyból: Ki se mentek a rendőrök!), és ugyanúgy nemre, fajra, felekezetre, származásra tekintet nélkül meghozza az ítéletet ezekkel az elkövetőkkel szemben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha önök valóban azt szeretnék, hogy Magyarországon rend legyen és közbiztonság legyen, akkor azt kérem, hogy legelőször is szavazzák meg a parlamentben a közbiztonságot, a közrendet erősítő törvényeket. Ezt már az elmúlt másfél esztendőben sokszor kértem önöktől, sajnos ez idáig nem jártam eredménnyel.
Ami pedig a kesznyéteni esetet illeti, engedje meg, hogy tájékoztassam a következőkről. Az idős asszony sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúsítottjai a bűncselekmény ismertté válását követő egy órán belül - még egyszer mondom, egy órán belül - elfogásra kerültek. A gyanúsítottak jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, büntetőeljárás folyik ellenük.
Ami pedig a kesznyéteni közbiztonsági helyzetet illeti, néhány adatot szeretnék erről elmondani. Az adatok szerint javult a közbiztonság, a rendőrség intézkedésének köszönhetően a 2011. évben az előző évhez viszonyítva 37,5 százalékkal, tehát több mint egyharmaddal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, 2011-ben összesen 50 bűncselekményt követtek el. Kesznyéten település a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozik, a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság beszámolóját 2011. augusztus 31-én tárgyalta a település önkormányzata. A kapcsolatot jónak értékelte, a beszámolót elfogadta, és azt állapították meg, hogy a településen javult a közbiztonság.
Nagyon sajnálom, hogy önök egy ilyen súlyos egyéni tragédiát politikai haszonszerzés céljára próbálnak kihasználni, ezt nem először teszik. Én abban bízom, hogy utoljára teszik, és abban is bízom, hogy ha komolyan veszik a közbiztonság javítását, a jövőt illetően támogatni fogják a kormányt abban, hogy azok a törvényjavaslatok, amelyek ezt a célt szolgálják, az önök támogatását, az önök igen szavazatát is elnyerjék a parlamentben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlésnek, a kormánynak, a Belügyminisztériumnak, a rendőrségnek és valamennyi rendőrnek is az az érdeke, hogy a 2006-os őszi események rendőri beavatkozásai minden részletében ismertté váljanak. Ennek érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság a rendelkezésére álló valamennyi ismert dokumentumot jegyzőkönyvezve átadta a szakértői munkacsoportoknak, egyben irodát és személyzetet is biztosított munkájuk eredményes teljesítése érdekében. Ezt követően sem a Belügyminisztérium, sem a rendőrség önálló vizsgálatot nem folytatott, hisz valamennyi ismert dokumentumot a parlamenti bizottság és Balsai István miniszterelnöki megbízott úr rendelkezésére bocsátották. Amennyiben mai határozatával az Országgyűlés a kormányt felhatalmazza vizsgálatok lefolytatására, akkor azt teljesíteni fogja.
Sajnos az eseményeket követően négy esztendő állt rendelkezésre az előző szocialista kormánynak, hogy a dokumentumokat felülvizsgálja, emiatt az irat- és képanyagok teljességének kérdése az előző kormány felelőssége, ezt sem a Belügyminisztérium, sem a jelenlegi rendőri vezetés nem tudja vállalni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amennyiben ön olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek az iratok szándékos megváltoztatására vagy megsemmisítésére utalnak, a nyomozásra illetékes ügyészség irányába hivatalos személyként feljelentést kell tennie. (Zagyva György Gyula: Megtettem!) Megértettem, amit elmondott a kérdésében, hogy ezt a feljelentést megtette.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, az ön által felvetett problémát a kormány is észlelte, és soron kívül intézkedett. A nemzeti együttműködés kormányának a határon túl élő magyarság ügye kiemelt fontosságú, ezért szükségesnek láttuk az ön által is felvetett hibákat orvosolni. Emlékeztetem képviselő urat, a nemzetpolitikánk lényege az, hogy Magyarország minden segítséget megad a határon túli magyarságnak.
De hogy a konkrét kérdésére is válaszoljak: a problémát az okozta, hogy még a szocialista kormány alatt megszületett 332/2007. (XII.13.) számú, a határátkelőhelyekről szóló kormányrendelet ezekben az esetekben nem tette lehetővé az határátkelőhelyeken való egyszerűbb áthaladást. Ezt a szabályozást - ahogy ön is érintette - a kormány meg fogja változtatni akként, hogy "a jelentős társadalmi, gazdasági és kulturális érdek" fennállásának fogalmát a kormányrendeletbe bevezetjük, s ennek következtében reményeink szerint sokkal egyszerűbb lesz a határon való átjutás, és nem fordulnak elő olyan esetek, amelyeket ön is szóvá tett.
Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm önnek, hogy ezt itt a parlamentben felvetette. Örömmel tudom önt, a tisztelt Házat és a nyilvánosságot tájékoztatni arról, hogy a kormány ezt a problémát megoldotta. A kormányrendelet normaszövege a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik, a rendelet hatályba lép, és bízom benne, hogy legközelebb már arról tud tájékoztatni engem és a tisztelt Házat, hogy ez a probléma megoldódott, és az ismerősei Kárpát-Ukrajnából olyan információkat adnak, hogy most már nagyon könnyű átjutni Magyarországra. Ennek reményében kérem, hogy a válaszomat fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az új szabálysértési törvény hatálybalépése miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza. A javaslat benyújtására azért volt szükség, mert több száz önkormányzati rendelet, több kormányrendelet és a korábbi szabálysértési törvény számos kapcsolódással rendelkezik még most is, és ezt a problémát még az új szabálysértési törvény hatálybalépése előtt szükséges rendezni.
A szabálysértésekről szóló törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével összefüggésben más törvények módosítására is szükség lesz, mert a régi szabálysértési törvényre és kormányrendeletre történő hivatkozást tartalmaztak, amelyek április 15-e után már nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. A javaslat egyéb technikai jellegű pontosító módosításokat is tartalmaz, és egységesíti a közérdekű munkával kapcsolatos végrehajtási szabályozást.
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a közérdekű munka egységesen az állami foglalkoztatási szerv útján kerül majd végrehajtásra, függetlenül attól, hogy az büntetésként kerül kiszabásra, vagy a bírság megfizetésének önkéntes megváltása miatt kerül rá sor. Részletesen és törvényi szinten szabályozza a javaslat a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását az adatvédelmi szabályok miatt.
A szabálysértési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a közlekedési szabálysértések esetén fix összegű bírság kiszabására is sor kerülhessen.
(15.30)
E rendelkezés szükségessé teszi, hogy a szabálysértési törvénynek az ismételt elkövetésre, illetve a halmazatra vonatkozó szabályai kiegészüljenek.
A javaslat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezi, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásban kivételes bánásmódban részesüljön a fiatalkorú, akár eljárás alá vont személyről, akár sértettről, akár tanúról beszélünk.
A szabálysértési jogsegélytörvény módosítása szintén összefügg az új szabálysértési törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével. A külföldön kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírság végrehajtásának átadása esetén a végrehajtás módja változik.
A javaslat módosítja a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet is, amely az új szabálysértési törvénnyel való összhangot teremti meg a fiatalkorúak és a katonák elzárásával kapcsolatos elkülönítés feltételeinek biztosítása tekintetében.
A javaslat tartalmazza továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény tartalmi módosítását is, amelynek oka, hogy a bűncselekményi értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett.
Tisztelt Országgyűlés! Erre tekintettel szükséges az áldozatok segítésével kapcsolatos joganyagot abba az irányba elmozdítani, hogy ne váljék ketté a szabálysértési és bűncselekményi áldozatok helyzete, az előbbieket indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva. Ehhez szükséges a törvény hatályának kiterjesztése a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre is. Ennek eredményeképpen így őket nem éri hátrány amiatt, hogy az általuk elszenvedett kriminális cselekmény nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősül a jövőben.
Az új szabálysértési törvényből kikerültek az igazgatásellenes magatartásokat fenyegető tényállások, mintegy száz tényállás. Azoknak a magatartásoknak, amelyek esetében mégis fennáll a társadalomra veszélyesség valamilyen formája, a közigazgatási jogon belüli szankcionálása indokolt. Ezáltal az eljárások korábbi párhuzamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetősége megszüntetésre került. Ennek következtében 13 ágazati törvény módosítása vált szükségessé.
A jelen javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási eljárásban is lehetőség legyen helyszíni bírság kiszabására a gyors és gazdaságos eljárások lefolytatásának érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az új katasztrófavédelmi törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei 2012. január 1-jével hatályba léptek. Ezzel egy időben az alaptörvény és más törvények is hatályba léptek, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését. Ennek keretében a veszélyes anyagokkal foglalkozó és ezért a lakosságra potenciálisan veszélyes ipari létesítmények hatósági felügyelete a központi szerv helyett a helyszínhez közelebb levő megyei szervekhez kerül.
A jelen törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva, elősegítve azok technikai, műszaki ellátottságát és reagálási, tűzoltási és mentési képességét.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek bemutatásával és felsorolásával az volt a célom, hogy meggyőzzem a tisztelt Házat arról, miszerint a jelen javaslat helyes célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Harangozó Képviselő Úr! A törvényjavaslat világosan tartalmazza azt a célt, amit a javaslatban világosan megfogalmazunk, nevezetesen hogy a katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére. Itt az előbb több képviselőtársam is szorgalmazta az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását, hiszen nagyon fontos feladatot látnak el. Talán éppen Staudt Gábor hivatkozott németországi példákra, mi is ismerjük ezeket a példákat, de - csak hozzáteszem, és nem akarok erre részletesen kitérni - ennek a teljes átvételét most nem tartjuk időszerűnek, de mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületeket ily módon is támogassuk.
Tisztelt Harangozó képviselő úr, nincs szó arról, hogy ezeket az eszközöket széthordják, meg azokat a pejoratív kifejezéseket, amelyeket ön használt, visszautasítom. Itt felelős döntésekről lesz szó, olyan döntésekről, amelyek a közérdeket szolgálják, amelyek az önkéntes tűzoltó-egyesületek által ellátott feladatok hatékonyabb, eredményesebb végrehajtását, végzését segítik elő. Úgy gondolom, ezt világosan el kell mondani, és kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni és összefoglalni, hogy pályázat útján, törvényesen, nyilvánosan, számon kérhető módon történik ezeknek az eszközöknek az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére való átadása. Tehát a pályázatot szeretném mindenképpen kiemelni, és azt, hogy ezek olyan eszközök, amelyeket még ezek az egyesületek a közérdek, a közbiztonság érdekében tudnak hasznosítani.
Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat - az előbb arra kértem, hogy támogassák, most arra kérem továbblépve -, hogy kísérjék figyelemmel ezeket az átadásokat, ezeket a pályázatokat. Hiszen úgy, ahogy Staudt Gábor képviselő úr is elmondta, ezek olyan fontos közcélt szolgálnak, amelynek a nyomon követése a parlament által közérdeket szolgál. Tehát arra biztatom, arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, segítsék elő, hogy ez a szabályozás megvalósuljon. Ahhoz pedig az kell, hogy az általános vita után, a részletes vita lefolytatását követően, a szavazások során ez a javaslat a parlament többségének a támogatását élvezze, ez a javaslat hatályba lépjen, működhessen, és akkor beszélhetünk arról, amiket ön, Harangozó képviselő úr, már megelőlegez, hogy elkótyavetyélése, meg nem is tudom, milyen negatív kifejezéseket használt. Képviselő úr, felelős döntésről van szó, az emberek érdekében hozandó felelős döntésről van szó ennek a javaslatnak az elfogadása során, ezért kérem, önöket, hogy támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselő úr hozzászólására kell reagálnom. Nem szeretném, hogyha ez a vita a kettőnk vitájává szűkülne e tekintetben, de mégis el kell mondanom, úgy gondolom, hogy az a riogatás, amiben ön emberhalállal riogat, meg azzal, hogy százezrek életét veszély fenyegeti Budapest vonatkozásában, nem igaz. Ezeket az állításait visszautasítjuk. Budapesten is mindenki biztonságban van, és tisztelt képviselő úr, ha olyan helyzet áll elő, amikor a katasztrófavédelmi egységek bevetése szükséges, akkor ezt hatékonyan meg fogják tenni.
Tisztelt Képviselő Úr! Arra kérem önt felelős képviselőként, hogy ne riogasson, ne állítson valótlant, hanem inkább támogassa ezt a törvényjavaslatot, és akkor ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy Budapesten, Magyarországon az emberek nagyobb biztonságban lesznek.
Köszönöm szépen. (Dr. Harangozó Tamás: Komoly érvek voltak, köszönöm.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam kérdésére természetesen terveztem a választ, és most meg is fogom tenni, csak itt kialakult egy vita, és a végén akartam összefoglalóan válaszolni az ő szerkezetében, ahogy elmondta a törvényjavaslat erényeit, gyengéit, különböző aspektusokat figyelembe véve.
Tisztelt Képviselő Úr! Én azt szeretném mondani, örülök annak, hogy pozitív módon nyilatkozott az áldozatvédelmi szabályok kiterjesztéséről a tulajdon elleni szabálysértések vonatkozásában. Valóban, ez egy nagyon fontos jogalkotói szándék, és ezt világosan megfogalmaztuk a törvényjavaslatban. Első lépésnek azt tartjuk, hogy a parlament ezeket a szabályokat fogadja el. Szeretném elmondani, hogy van fedezet az áldozatvédelemre, van fedezet az áldozatsegítés finanszírozására. Ami eddig bűncselekményi kategóriába volt, az átkerül szabálysértésibe a 20 ezer és az 50 ezer értékhatár megváltoztatása tekintetében.
Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, és általánosságban utalok arra, ami a törvényjavaslat egészét illeti, hogy azért hozták létre, azért választották meg az emberek 2010. április 11-én és 25-én a parlamentet, hogy olyan törvényeket hozzanak, olyan törvényeket alkossanak, amelyek az ő érdekeiket szolgálják. A kormány beterjesztette a javaslatát, az általános vitája zajlik a törvényjavaslatnak, mód van módosító javaslatok befogadására. Egyébként elmondom, hogy ha jól emlékszem, a szabálysértési törvény 2011. novemberi, decemberi megvitatása során az MSZP részéről is fogadtunk be módosító javaslatot, tehát a kormány nyitott a javaslatok megvitatására.
Abban bízom, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak válaszolok még egyszer összefoglalóan az áldozatvédelem ügyére, hogy ez érdemi segítséget jelent az áldozatoknak, tehát ezt szeretném kihangsúlyozni, érdemi, valódi segítséget jelent teljes mértékben, de még egyszer mondom, hangsúlyozom, hogy ehhez az kell, hogy a parlament ezt a javaslatot elfogadja. Ehhez kérem a támogatásukat.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Ígérem, hogy nagyon rövid leszek, elnök úr, de mégis reagálnom kell a Gaudi-Nagy Tamás által fölvetettekre.
Képviselő úr, szeretném leszögezni, hogy jelenleg is áll rendelkezésre áldozatvédelemre szabad forrás, és a szervezetrendszer is kiépítésre került, tehát van ennek megfelelő szervezetrendszere jelenleg is.
A másik pedig, szeretném elmondani, ahogy az előbbi kétperces hozzászólásomban elmondtam, hogy érdemi, valódi áldozatsegítést képzel el a kormány, tehát ennek az összes feltételeit megteremtjük, ha meg nem lesznek meg, akkor meg fogjuk teremteni.
Köszönöm szépen. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Gyüre Csaba és Szabó Timea képviselőtársaim több alkalommal szóvá tették, hogy a szabálysértési törvényjavaslat vitája, tavaly év végi vitája során lesöpörte a kormánytöbbség az ellenzéki javaslatokat.
(17.30)
Gyüre Csaba háromszor elmondta a lesöprést, a söprést; nem akarom túlozni, szinte mintha padlássöprést emlegetett volna, ilyen túlzásokba esett. (Derültség a Jobbik soraiban. - Rozgonyi Ernő: Szellemi!) Szeretnék reagálni arra, hogy nem igaz, amit mondott, hiszen hat ellenzéki módosító javaslatot támogatott a kormánytöbbség, s ez be is került - amit egyébként most is köszönünk - az elfogadott törvényjavaslat szövegébe. Ebből három LMP-s javaslat volt, az egyiket Szabó Timea képviselő asszony Dorosz Dávid képviselő úrral együtt adta be; köszönjük szépen. (Szabó Timea: Ezért vagyunk itt.) Ezen túlmenően Harangozó Tamás képviselő úr egy javaslatát és két jobbikos javaslatot is támogattunk, mind a kettőt Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás adta be, amit köszönünk ezúton is. Csak a tárgyszerűség és a pontosság és a tisztesség kedvéért szeretném elmondani, hogy tehát hat ellenzéki módosító javaslatot fogadtunk el.
Én 2010-et megelőzően nyolc évig ellenzéki képviselő voltam, higgyék el, képviselőtársaim - LMP-s és jobbikos képviselőtársaimnak mondom -, nem emlékszem rá, nagyon ritkán egy-egy szóközt kijavító ellenzéki javaslatot ha elfogadtak, akkor annak nagyon örültünk és sikernek éreztük. Ilyenre nem volt példa, hogy hat érdemi javaslatot elfogadott volna. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Nem is hasonlítjuk magunkat egyébként az akkori kormánytöbbséghez, csak a tény kedvéért mondom.
Ami Gyüre Csabának azt a megállapítását illeti, hogy a magyar rendőrség valamelyik településen megbukott - a magyar rendőrség egyetlen településen sem bukott meg. (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.) Ezt szeretném visszautasítani, és szeretném kijelenteni.
Az egyéb hozzászólásokra majd a végén egyben szeretnék reagálni. Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Dorosz Dávid képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. A Belügyminisztérium is több alkalommal tartott többpárti egyeztetést ellenzéki pártok részvételével, például az önkormányzati törvény tárgyalása során többfordulós tárgyalásokat folytattunk, és annak eredményeképpen terjesztettük be a javaslatot a parlament elé.
A jövőt illetően pedig szeretném elmondani, hogy a jövőt illetően meg fogjuk fontolni a javaslatát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az érdemi és jó vitát, köszönöm a bizottságok támogatását. Tóth Gábor a honvédelmi és rendészeti bizottság, Spaller Endre a fogyasztóvédelmi bizottság, Patay Vilmos a mezőgazdasági bizottság, Pogácsás Tibor pedig az önkormányzati bizottság támogató véleményét tolmácsolta.
A képviselői hozzászólások jelentős részére kétperces hozzászólásban reagáltam, amire nem, arra most megpróbálok reagálni. Harangozó Tamás képviselő úr politikai kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslat kapcsán. Én egy gondolatot szeretnék erre elmondani. Azt tapasztalom, képviselő úr, úgy értékelem, hogy önök még mindig nem tudták tudomásul venni, hogy 2010-ben elvesztették a választásokat, és a kritika jelentős része erről szól.
Ami pedig a szabálysértési törvényjavaslatot illeti, illetőleg az elfogadott törvényt, amit egyébként önök nem szavaztak meg, szintén az LMP sem szavazta meg ezt a törvényjavaslatot, a következőt szeretném felidézni. Ön 2011. november 18-án a következőt mondta itt a parlamentben, a törvényjavaslat vitájában: "A javaslat számos előremutató, támogatható elemet is tartalmaz. Idesorolható különösen, hogy csak törvény állapíthat meg szabálysértést, szemben a hatályos szabályozással, amely kormányrendeleti és önkormányzati rendeleti szabályozást is lehetővé tett, a közigazgatási jogi szankcióval sújtandó cselekmények kiemelése a szabálysértési törvény hatálya alól, vagyis a szabálysértési jog pusztán kriminális cselekményre szűkítése. Maximálisan egyetértünk, és támogatjuk ezt a jogalkotási kezdeményezést." Szó szerint ezt mondta a vitában, tisztelt képviselő úr.
Ami pedig a többi hozzászólását, illetőleg a kritikáját illeti, ön azt mondta, hogy a pénzbehajtás ízére kapott rá a kormány, ez járhatatlan út. Ez sem felel meg a valóságnak.
(18.20)
Én emlékszem 2009 őszére, amikor itt a parlamentben a 2010-es költségvetés általános vitája folyt. Akkor, ha jól emlékszem, 18 milliárd forintra büntették úgy Magyarországot, hogy 2009-ben voltunk, és még senki nem követett el egyetlen szabálysértést sem. Ennyit a pénzbehajtás ízéről.
Ami pedig a 6/A. § (5) bekezdésének a duplikációját illeti: tisztelt képviselő úr, tegyen módosító javaslatot (Dr. Harangozó Tamás: Tettem!), a kormány meg fogja fontolni a módosító javaslat támogatását.
És hogy ugorjak egyet az elejétől a végéig, Dorosz Dávid képviselő úr pozitív nyilatkozatára, amit úgy vezetett föl, hogy a kormány az ellenzéki pofonok hatására tette. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy legszögezzem: a vitát, az ellenzéki módosító javaslatokat, a kritikát mi a parlamentarizmus normális működési részének tekintjük. Ezt nem tekintjük pofonnak, hogy önök esetleg nem értenek egyet, kritizálják vagy támadják a javaslatokat. Ez így normális, mi így gondoljuk legalábbis, és nem sértődünk meg ezen. A jó szót persze elfogadjuk, de a kritikát, a negatív véleményt is tudomásul vesszük, hiszen, hála istennek, demokráciában élünk, ez nagyon fontos eleme a demokráciának.
Ami Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr hozzászólását illeti, ő volt sorrendben a következő: rendpárti, erőteljes képviseletet szeretnének adni az embereknek; a társadalom igényét és a támogatható elemek között a javaslatban a szankciók keménységének a növelését, a büntetési tételek szigorítását fogalmazta meg; gyors, hatékony rendőri intézkedést várnak, ezt támogatta. A gyermekbarát igazságszolgáltatás pozitív hatásait, illetőleg az áldozatvédelmet emelte ki, amit én már többször elmondtam, ezt most nem is szeretném érinteni, ezt kiemelte. Nem szeretik a következő szabályokat, ezt jegyeztem föl: a gárdistákra vonatkozó szabályokat kritizálta a képviselő úr.
Szabó Timea, az LMP képviselője a salátatörvény-jelleget utasította vissza, illetőleg elmondta, hogy módosító javaslatokat nyújtanak be, a bírósági titkárok eljárását kifogásolta. Én úgy gondolom, hogy a szabálysértési törvény 2010 nyarán történt módosítása, illetőleg a 2010. augusztus 19-ei hatálybalépése óta eltelt idő egyértelműen bizonyítja, hogy ez a gyakorlat bevált. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon nőjön a közbiztonság, hogy ezt az intézkedést, illetőleg ezt a jogszabályt a parlament akkor elfogadta.
Staudt Gábor képviselő úr azt mondta, hogy a Btk. az elsődleges forrása a büntetőjognak - egyetértünk ezzel, e tekintetben nincs köztünk vita. A szabálysértési értékhatár emelését rossznak tartotta, ezt kritizálta. Tisztelt Képviselő Úr! Világosan elmondtuk a parlamenti vitában, a szabálysértési törvény 2011-es őszi parlamenti vitájában, hogy mi is ennek a lényege, mi is ennek a célja. Egyértelműen azt fogalmaztuk meg, hogy ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy gyorsabban, hatékonyabban kerüljenek eljárás alá az elkövetők, és így ennek következtében a generális és speciális prevenció is jobban érvényesül. Ezt a célt szolgálta a 20 ezer forintos értékhatár 50 ezer forintra történő emelése.
Az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását illetően én reagáltam.
És még visszatérnék a Harangozó képviselő úr által elmondottakra, illetőleg talán a kétpercesben fogalmazta meg többször is, amire én reagáltam. Erre szeretném elmondani, hogy az új katasztrófavédelmi rendszer, az új szervezeti rendszer eredményeképpen a korábbi 30, illetőleg 50 perccel szemben 15 perc alatt - 15 perc alatt! - a helyszínre érnek a tűzoltóautók, és úgy gondolom, hogy ez önmagáért beszél. Ez sokkal nagyobb biztonságot ad a bajba jutottak számára, mint a korábbi rendszer. Nem a lakosságszámhoz igazodik az új rendszer, hanem a terület kiterjedéséhez, illetőleg a fokozottan tűzveszélyes helyek számához, nagyságához. Tehát ez az új rendszer mindenképpen a nagyobb biztonságot szolgálja. Erre kitértem, ezt csak szerettem volna még konkrétan kiemelni. A tűzoltóeszközökkel kapcsolatos észrevételére vagy hozzászólására pedig korábban reagáltam.
Gyüre Csaba képviselő úr szintén a rendőrséget kritizálta, illetőleg azt állapította meg, hogy a rendőrség nem hatékony. Azt mondta, hogy a rendőrség megbukott. Erre is reagáltam, hogy a magyar rendőrség sehol nem bukott meg, se Érden, se Kerecsenden.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr a hozzászólásában többször említette a kerecsendi esetet. Ez talán az elmúlt hétfőn volt a parlamentben is napirenden, talán egy szóbeli vagy inkább azonnali kérdés keretében én válaszoltam erre. Most is elmondom, hogy az elkövetők ismertek, az elkövetők megvannak, az elkövetők ellen büntetőeljárás folyik. Az pedig, hogy mikor kerülnek előzetes letartóztatásba, az ügyészség indítványa alapján a bíróság döntésén múlik, nem a rendőrségen múlik. Azt már megerősítette, azt a kifejezést használta, hogy Kerecsenden rendőrautók grasszálnak. A rendőrautók nem grasszálnak - járőröznek, a településen járőrtevékenységet folytatnak. Kérem, a valóságnak megfelelően fogalmazzon, mert úgy gondolom, ez a grasszálás nem illő és nem a valóságos tevékenységet kifejező kifejezés. A rendőrség jelen van, biztosítja az állampolgárok biztonságát és védelmét. Kerecsendről beszéltem.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr még egyetértett, ha én jól értettem, a hozzászólásában azzal, hogy a szabálysértési hatóság a jegyzőkkel szemben a kormányhivatal lesz a jövőt illetően. Ezt támogatta mint egy hatékony eszközt arra vonatkozóan, hogy ennek a szabálysértési rendszernek az eredményes működéséhez ez hozzájárul.
Dr. Kiss Sándor képviselő úr a gyógyszerészekre vonatkozó, illetőleg a gyógyszerészeti tevékenységre vonatkozó szabályait kritizálta a törvényjavaslatnak. Én azt javaslom - köszönöm a kritikát egyébként -, azt tanácsolom a képviselő úrnak, hogy ha ezeket a kérdéseket úgy látja, adjon be módosító javaslatokat, és ezeket meg fogjuk vizsgálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A vita időtartamát is tekintve, a hozzászólók nagy számát tekintve, az elhangzott gondolatokat figyelembe véve én úgy gondolom, ez a vita is hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon az a cél, amit én az expozéban megfogalmaztam, hogy az új szabálysértési törvény hatálybalépésével olyan szabályok legyenek hatályban, amelyek ennek a rendszernek az eredményes működését segítik elő.
És még egy gondolatot engedjenek meg: amikor arra hivatkoztam, illetőleg azt említettem, hogy korábban hány ellenzéki módosító javaslatot fogadott be a Ház, én nem összehasonlítottam a korábbi kurzussal a jelenlegi kormányzati többséget, hanem a változást érzékeltettem. A változást érzékeltettem, amikor is elmondtam, hogy partnernek, együttműködő partnernek tekinti a kormánytöbbség, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség az ellenzéki javaslatokat. Ez nem jelenti azt, hogy minden javaslatot elfogadunk, de azt igen, hogy minden javaslatot érdemben megvizsgálunk, és azokat a javaslatokat, amelyek a törvényjavaslat szellemével összeegyeztethetők, amik azokat elősegítik, erősítik, támogatjuk. Így fogunk tenni a jövőben is.
Tisztelt Országgyűlés! Én köszönöm a vitát, és bízom abban, hogy a törvényjavaslatot a parlament támogatni fogja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt a Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr kék kártyával kapcsolatban benyújtott módosító javaslatára reagálnék. Az évenként kiadható kék kártyák számának maximalizálását célozza meg ez a javaslat. A kormány ezt azért nem támogatta, mert az EU kék kártya esetében jelenleg egy nemzetgazdasági minisztériumi rendeletben évente meghatározott bérküszöb, valamint a felsőfokú szakmai képesítés követelménye együttesen olyan feltételrendszert alkot, amely nem eredményez jelentős számú kérelmezőt az EU kék kártya vonatkozásában. Tehát ez az álláspontja a kormánynak.
Egyébként még annyit szeretnék elmondani, amit egyébként az általános vitában is elmondtam, hogy Magyarországon a legálisan huzamos ideig tartózkodó külföldi állampolgárok számaránya az összlakosság 2 százaléka, és ezen belül is ennek a 2 százaléknak a kétharmada magyar származású. Ha a más államokból származottakat, tehát a nem magyar származásúakat leveszem ebből, akkor a lakossághoz viszonyított aránya 0,5 százalék a legálisan tartózkodóknak.
Elhangzott még, ha jól emlékszem, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr mondta, hogy Szlovéniában ez a szám 15 vagy 16 százalék körülbelül, ez a szám hangzott el.
Összességében a törvényjavaslathoz tíz módosító javaslat érkezett. A kormány két módosító jellegű javaslatot támogatott. A 2. számúnál Borbély Lénárd egy bekezdésszámot, a 6. számúnál Szabó Timea a jegyzőkönyv-vezetési kötelezettség szabályait pontosította.
Szeretném megköszönni a tisztelt Országgyűlésnek a viták során, mind az általános vitában, illetőleg most a részletes vitában elhangzottakra tekintettel a törvényjavaslat támogatását.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, megfelel annak az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek, amely miatt ezt a törvényjavaslatot benyújtotta a kormány. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokról történő szavazás során, illetőleg a zárószavazás során a törvényjavaslatot támogassa.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselőtársunk iménti hozzászólására szeretnék reagálni, ami a TEK titkos információgyűjtési lehetőségeit érintette.
Helytelenül idézte, képviselő úr. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy a TEK információgyűjtési lehetőségét továbbra is törvény határozza meg, annak belső eljárási szabályait határozhatja meg a miniszter egyetértésével kiadott utasítás. Ez a szervezetekre vonatkozik, és nem az állampolgárokra.
Ezt mindenképpen szerettem volna elmondani, és kérem, ezt az információt vegye figyelembe. Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lamperth Mónika képviselőtársam hozzászólásaira szeretnék reagálni.
Egyrészt én úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás is alkalmas annak a célnak az elérésére, amit ön fontosnak tart. Mi is fontosnak tartjuk, úgy gondolom, az közérdek, hogy ez minden eljárásban megvalósuljon.
Ami pedig a korábbi hozzászólását illeti, a tevékeny megbánás értékelését illetően, szeretném felhívni a tisztelt képviselő asszony figyelmét, hogy a szabálysértési törvény 21. § (5) bekezdése kimondja, hogy nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni a tevékeny megbánást. (Dr. Lamperth Mónika: Csak nem így van.) Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos és egyértelmű rendelkezés.
Köszönöm szépen. (Dr. Lamperth Mónika: Csak nem így van.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Harangozó képviselő úr kérdésére szeretnék válaszolni, amit a TEK-kel kapcsolatban tett fel a képviselő úr.
Tisztelt Képviselő Úr! Pontosan azért van szükség törvényi felhatalmazásra, törvényi felhatalmazó rendelkezésre, hogy egy szervezeti belső utasítást kiadhasson a vezető. Tehát úgy gondolom, ezek a szabályok világosak, pontosan a törvényi hátteret teremtik meg a belső utasítás kiadásának, úgyhogy kérem, ezt a rendelkezést figyelembe véve alakítsa ki az álláspontját.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bárándy képviselőtársam kérdést intézett hozzám az imént a tevékeny megbánással kapcsolatban.
Képviselő úr, nagyon röviden összefoglalva a következőt szeretném önnek válaszolni. Ha a Btk. szabályait, tehát a büntető törvénykönyv szabályait vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy a Btk.-ban nagyobb, szigorúbb szankciók vannak, ott az enyhítés szükséges lehet, a szabálysértési törvényben pedig enyhébb szankciók vannak, a Btk.-hoz viszonyítva enyhébb szankciók vannak, emiatt kisebb lenne a visszatartó erő vagy akár nem is lenne. Emiatt vannak ezek a szabályok, amelyekről ön kérdezett. Köszönöm szépen.
Még dr. Kiss Sándor képviselőtársunk iménti hozzászólására engedje meg, hogy annyit reagáljak, hogy az egészségügyi hatóságnak nem lehet szabálysértési hatásköre.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni.
Képviselő úr, köszönöm a módosító indítványát. Az általános vitában, amikor is részletesen megvitattuk ezt a kérdést, azt gondolom, hogy világos, egyértelmű és korrekt választ adtam a tekintetben, hogy attól függetlenül, hogy az alap összege jelenleg nem túl nagy, de ez egy felülről nyitott alap, méghozzá konkrétan a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése fejezeti előirányzat tehát felülről nyitott. Ez azt jelenti, hogy a szükség szerinti kárenyhítés forrását ez tartalmazza. Tehát ezért nincs szükség arra, hogy ezt a módosító javaslatot pártoljuk.
Én arra kérem a tisztelt képviselő urat, hogy egyrészt bízzon ebben az előterjesztésben, bízzon ezekben a nyilatkozatokban, és kísérje figyelemmel, ellenőrizze ezeknek a nyilatkozatoknak a valóságtartalmát, tegye szóvá itt a parlamentben, hogyha ez nem történik meg, hogyha olyan esetről tud, amikor ez nem valósulna meg. De még egyszer mondom, úgy, ahogy az általános vitában elmondtam, most a részletes vitában is itt megerősítem a tisztelt Ház és az ország nyilvánossága előtt ezt a nyilatkozatot, hogy ez egy felülről nyitott alap, ebből az következik, hogy a források szükség szerint rendelkezésre állnak. Én egyébként abban bízom, hogy minél kevesebb szabálysértést követnek el, minél hatékonyabban működik az ezt elhárító rendszer, de akinek a terhére ez mégis megtörténik, annak a kárenyhítése, kártalanítása megtörténhet.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselőtársam felhívására mondanám, hogy hárítsuk el ezt a zűrzavart: képviselő úr, hárítsuk el, engedje meg, hogy felhívjam az ön figyelmét a szabálysértési törvény 21. § (5) bekezdésére, amely egy világos rendelkezést tartalmaz. Olvassa el, és ha úgy gondolja, hogy még érez zűrzavart, akkor kérem, hogy a továbbiakban is szóljon hozzá.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás ismételt, áldozatsegítés körében elmondott hozzászólására szeretnék reagálni. Képviselő úr, úgy gondolom, hogy nincs komolyabb vita közöttünk a tekintetben, ha visszagondolok az általános vitában tett hozzászólására és a mostani hozzászólására is; ön üdvözölte ezt az intézményt, üdvözölte ennek az intézménynek a létrehozását, bevezetését, a szabályait. Ön úgy fogalmazott, hogy akkor lenne a legjobban megnyugodva, ha az ön módosító javaslatait támogatná a kormány.
Azt kérem, hogy bízzon abban, hogy nekünk nem az a célunk, hogy ezeket a szabályokat kikerüljük, hiszen ezeket a javaslatokat, ezeket a szabályokat a kormány terjeszti elő pontosan azért, hogy érdemi segítséget nyújtson az áldozatoknak, és nem az a célunk, hogy ezeket áthágjuk vagy kikerüljük, vagy megkerüljük. Ön úgy fogalmazott, hogy megnyugtató, de nem annyira, mint ahogy szeretné; azt gondolom, az is előrelépés, hogy ön ezt megnyugtatónak tartja, fontosnak tartja, jónak tartja. Kérem, fogadja el és támogassa.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mind az általános vitában, mind a részletes vita nagy részében azt követtem, hogy a hozzám közvetlenül intézett kérdésekre közvetlenül megpróbáltam válaszolni, de figyelembe vettem egyébként a többi képviselőtársam azon intését is, hogy az előttünk levő, a délután még hátralévő törvényjavaslatok tekintetében ne nyújtsuk túl a vitát, úgyhogy engedjék meg, csak emiatt nem reagáltam mindenkire, így Staudt Gábor elkobzást firtató kérdésére sem.
Az elkobzás kérdésével kapcsolatban - és talán Harangozó képviselő úr is beszélt erről - a javaslatot azért nem támogatjuk, mert ez az elkobzási esetkörök szűkítését érné el. Az elkobzás részletes szabályait a Ket. tartalmazza. E tekintetben hadd hívjam fel Staudt Gábor képviselő úr figyelmét arra, hogy a jogalkalmazói mérlegelés e tekintetben biztosított. Idézem a Ket. 94/A. §-át, amely a következő 94/B. §-sal egészül ki, és ami az elkobzás szabályait részletesen taglalja. Ezt most nem olvasnám föl teljes mértékben, hanem tisztelettel ajánlom a tisztelt képviselő úr figyelmébe.
Ami pedig az önkormányzati bizottsági módosítóról, az igazgatási bírságról föltett kérdését illeti, a következőt szeretném elmondani. Az igazgatási bírság valóban bekerül, de ez pontosan dekriminalizál, ilyen például a közintézmények fellobogózása tényállás. Eddig egyébként bármit szabálysértéssé nyilváníthatott az önkormányzat, ami nem volt törvényellenes.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni mind az általános, mind a részletes vitában elhangzott hozzászólásokat és a benyújtott módosító javaslatokat. Úgy gondolom, nagyon fontos leszögezni azt az alapvetést - és itt utalnék a vita azon szakaszaira, amikor a tevékeny megbánást emelték ki képviselőtársaim -, hogy ez a törvényjavaslat és önmagában a szabálysértési törvény is a jogkövető, törvénytisztelő állampolgárok érdekeit, az ő biztonságukat szolgálja elsősorban és teljes mértékben. Tehát ez a mi kiindulási pontunk, ehhez igazítjuk a többi szabályokat, hogy ennek a célnak a megvalósítását azok mennyire segítik vagy hátráltatják.
Ami a benyújtott módosító javaslatokat illeti, számos módosító javaslat túlságosan szigorúnak ítélte a szabálysértési visszaesés bevezetését. Ezeket a módosító javaslatokat a kormány nem támogatta, aminek az volt az indoka, hogy a szabálysértések ismételt elkövetése esetén feltételezhető, hogy az első, illetve másodízben kiszabott szankció nem volt kellő visszatartó erejű. A kormány ezért indokoltnak tartja, hogy a hat hónapon belül harmadszori elkövetés súlyosabb szankció legyen.
Az új szabálysértési törvényből kikerültek az igazgatásellenes magatartásokat fenyegető tényállások - mintegy száz tényállás -, azok a magatartások, amelyek esetében mégis fennáll a társadalomra veszélyesség valamilyen formája, a közigazgatási jogon belüli szankcionálása indokolt. Ennek következtében 13 ágazati törvény módosítása vált szükségessé. Az ágazati törvényekhez kapcsolódó módosító javaslatok többsége a bírság összegére vonatkozott, amelyet a javasolt formában a kormány nem támogatott.
A javaslat célul tűzte ki a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítását, ennek érdekében rendezi, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárás során kivételes bánásmódban részesüljön a fiatalkorú, legyen az eljárás alá vont személy, sértett vagy tanú. Ehhez kapcsolódik az a módosító javaslat, amely a tevékeny megbánáshoz hasonló intézményrendszert alakítana ki a fiatalkorúak vonatkozásában. A kormány ezt nem támogatta, ugyanis a büntetőjog rendszerében működő tevékeny megbánás intézményéhez hasonló rendszer bevezetése a szabálysértési törvényben már megtörtént, utaltam erre többször is a vita során, ez az a bizonyos 21. § (5) bekezdés.
A törvényjavaslat áldozatok megsegítéséről szóló módosításáról részletes vitát folytattunk. Örülök annak, hogy itt Gaudi képviselő úr elfogadta az érveimet, és megnyugtatónak találta ezeket a szabályokat. Bízom abban, hogy a gyakorlat ezt teljes mértékben megerősíti, és igazat ad nekem ebben a nagyon fontos kérdésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a lefolytatott általános és ez a részletes vita is elősegítette azt a célkitűzést, amit a kormány a javaslat benyújtásakor megfogalmazott, ezért kérem önöket, hogy a támogatott módosító javaslatokat, illetőleg magát a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormánya a programjában nemzeti ügyként határozta meg a közbiztonság megerősítését.
Pintér Sándor belügyminiszter úr a miniszteri bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy időlegesen emelkedni, majd csökkenni fognak a statisztikák jelzőszámai. Ez is történt. A rendőrség határozott intézkedéseinek eredményeképpen nőtt az emberek szubjektív biztonságérzete, az emberek jobban bíznak a rendőrségben ma, mint két évvel ezelőtt.
A közbiztonság megerősítése érdekében szigorú törvényeket alkottunk. A "három csapás" törvény, a tulajdon elleni szabálysértések elzárással történő büntethetősége és az egyéb szigorítások, például a büntetőtörvénykönyv-módosítások az uzsora-bűncselekmények terén mind kifejezetten eredményesek.
Máig mintegy 2800 fővel növeltük a rendőrség állományát, és ez az év közepére el fogja érni a 3500 főt. A megnövekedett létszámú rendőrség eredményes munkája következtében hatékonyabban jár el. Kiemelem Hajdú-Bihar megyét, ahol az ön adatai szerint 100 ezer lakosra a legtöbb bűncselekmény jut. Itt feljelentés hiányában hivatalból indult eljárásban 2011-ben vádemelési javaslattal fejeztek be egy gazdasági titok megsértése miatt indult bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást, amelyben a rendőrség több mint 10 ezer bűncselekményt derített föl. Tavalyelőtt az általunk jelzett folyamat több, a statisztikában is látható bűncselekményt jelentett, mára azonban a tendencia megállt, sőt megfordult.
Összességében a vizsgált két év távlatában megállapítható, hogy míg 2009. évről 2010. évre az összes megyében nőtt az elkövetések száma, addig a tendencia 2011. évre megfordult, 12 megyében csökkent vagy stagnált a regisztrált bűncselekmények száma.
A vagyon elleni bűncselekmények száma 7,8 százalékkal csökkent. Ez az elmúlt öt esztendő legalacsonyabb eredményszámát jelenti a regisztrált bűncselekmények terén a tavalyi évben. A tulajdon elleni szabálysértések mára a bolti lopások terén például 40 százalékos csökkenést mutatnak. Ennek köszönhetően, tisztelt képviselő úr, úgy, ahogy korábban is mondtam, nőtt a lakosság szubjektív biztonságérzete.
Kiemelten fontos feladatként a rendőrség erőteljesen lépett fel az uzsora, a hivatalos személy elleni erőszak-bűncselekmények elkövetése esetén, illetve a gyermekek és időskorúak elleni bűncselekmények körében.
Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen nem lehetünk elégedettek. Ennél jobb eredményeket szeretnénk elérni, jobb biztonságot szeretnénk mi magunk is, ezért még többet kell tennünk. Még többet kell tennie a rendőrségnek azért, hogy az emberek biztonságérzete még tovább javuljon.
Amit tehát elmondhatok, tisztelt képviselő úr, a következő: amennyiben ezeket a kedvező folyamatokat ön valóban szeretné elősegíteni (Dr. Józsa István: Nem lehet érteni!), valóban azt szeretné, hogy Magyarországon tovább javuljon a közbiztonság, tovább erősödjön a közrend, akkor arra kérem (Dr. Józsa István: Érthetően!) a tisztelt képviselő urat, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslatokat "igen" szavazatukkal támogassák, mert ezzel is hozzájárulnak ehhez a fontos célhoz. És bízom abban, hogy a válaszomat elfogadja.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy, ahogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi, valamint a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén feltett kérdésre válaszolva, itt a tisztelt Ház előtt is megerősítem, hogy a módosító javaslat 5. melléklet 9. pontjának második mondata helyébe lépő rendelkezés nem korlátozó rendelkezést tartalmaz, hanem bővítő rendelkezést tartalmaz, bővítő szabályt fogalmaz meg, méghozzá a "szociális városrehabilitációs célú" három szónak a beemelésével. Tehát ennek a célnak a beemelésével ez nem korlátozás, hanem a korábbiakhoz képest bővítés.
Nagyon sajnálom, hogy Veres János, aki egyike volt azoknak a képviselőknek, akik ezt a véleményt vagy aggályt megfogalmazták, nem értette meg, nem támogatta vagy nem fogadta el, inkább így fogalmazom. Ezzel együtt azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány által benyújtott, illetve a kormány által támogatott zárószavazás előtti módosító javaslatokat, valamint a javaslat egészét szavazatukkal támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által imént kérdezett tragikus ügyekben a rendőrség gyorsan, hatékonyan és törvényesen járt el, a rendőrség azonnal lépett, az elkövetőket mindkét esetben - mind a Berzéken történt bűncselekmény, mind a Hejőszalontán történt súlyos bűncselekmények esetében is - azonnal elfogta, őrizetbe vette, és ma már előzetes letartóztatásban vannak, a büntetőeljárás mindkét ügy gyanúsítottjai ellen megindult.
Tehát úgy, ahogy elmondtam, a berzéki súlyos bűncselekmény ügyében - amelynek áldozata családtagjaival együtt érzünk, ugyanúgy, ahogy a hejőszalontai ügy áldozatainak családtagjaival is - emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt az elkövetőket egy órán belül elfogta a rendőrség, őrizetbe vette. A négy elkövető kihallgatása során a bűncselekmény elkövetését részben beismerték, az eljárást úgy, ahogy mondtam, előzetes letartóztatásuk mellett folytatják.
A hejőszalontai súlyos bűncselekmény ügyében szintén gyors, eredményes és törvényes intézkedést foganatosított a rendőrség.
(16.10)
Ebben az esetben is egy órán belül elfogta a rendőrség az elkövetőt, és a beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok a bűnösséget teljes mértékben alátámasztják. Az eljárást szintén az elkövető előzetes letartóztatása mellett folytatják a hatóságok.
Tisztelt Képviselő Úr! Ebben a Házban több alkalommal volt módom elmondani, hogy a törvény előtti egyenlőség talaján állunk. Senki nem áll a törvények fölött. Aki Magyarországon bűncselekményt követ el, viseli annak következményeit. Ebben a két esetben is, Berzéken is és Hejőszalontán is ez történt.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy mondtam: mind a berzéki, mind a hejőszalontai súlyos bűncselekmények elkövetői érezték azt és viselték annak következményeit, hogy bűncselekményeket követtek el. Mindkét ügy elkövetői előzetes letartóztatásban vannak.
Azt is elmondtam, hogy Magyarországon minden bűnelkövető, fajra, nemre, felekezetre, származásra való tekintet nélkül azzal számolhat, hogy ha megsérti a törvényt, jogsértést, bűncselekményt követ el, akkor a törvény teljes szigorával járnak el velük szemben a hatóságok. Ez történt Berzéken, ezt történt Hejőszalontán.
Engedjék meg, hogy én gratuláljak a rendőrségnek a gyors, eredményes és törvényes intézkedéshez, és azt ígérjem itt a tisztelt Ház előtt az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak, hogy minden bűnelkövetővel szemben a hatóságok ilyen módon járnak el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Jó hírekről tudom tájékoztatni önt és a tisztelt Házat. A nemzeti együttműködés programjában meghatározottak szerint a fogvatartottaknak ma Magyarországon dolgozniuk kell, meg kell termelniük a fenntartásuk költségeit. Mostanára már szép eredményeket értünk el. Engedje meg, hogy erről néhány szóban tájékoztassam.
2012. január 1-jétől a fogvatartottak mintegy 60 százaléka számára a zöldségféléket és egyéb élelmiszereket a büntetés-végrehajtási társaságok fogvatartotti munkával állítják elő, úgy, ahogy ön mondta. Ezeket az eredményeket komoly fejlesztéssel alapoztuk meg. Saját forrásból a Pálhalmai Agrospeciál Kft. kialakította a zöldségfeldolgozó üzemét, és az állampusztai kft. is egy állattenyésztési telepet hozott létre. Az annamajori kft. szintén saját forrásból megkezdte tízezer fogvatartott ellátására alkalmas péküzemének a beruházását. Ennek a várható befejezési ideje 2012 második félévére tehető.
A belügyi szervek ruházatának egységesítése a vállaltaknak megfelelően megtörtént. Összességében mintegy 49 ezer garnitúra ruházat és 43 650 pár bakancs gyártása és kiszállítása már meg is történt. Az Ipoly Cipőgyár Kft. megkezdte az új talpszerkezetű cipők gyártásához szükséges beruházását. Ennek a befejezése 2012. május végére várható.
A részbeni önellátás keretében kerül sor a konyhaüzemeltetések visszaszervezésére. Jelenleg három külső üzemeltetési szerződés van még, ebből kettő megszüntetését tudjuk végrehajtani 2012-ben.
A Duna Papír Kft. létrehozta a minősített és egyéb irodai papírok megsemmisítésére képes technológiáját és kapacitását. A beruházás értéke mintegy 90 millió forint.
Tisztelt Képviselő Úr! Ezeket az intézkedéseket szeretnénk folytatni a jövőben is, és reményeink szerint el fogjuk érni, hogy a fogvatartottak tekintetében az önellátás 75 százalékos legyen.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni önnek, hogy a szóbeli kérdésével lehetővé tette, hogy itt, a tisztelt Országgyűlés előtt is jó hírekről tájékoztassam önt és a tisztelt Házat. A rendőrőrs Gyöngyöspatán elkészült, és meg is fog nyílni.
Az Országos Rendőr-főkapitányság központi gazdasági ellátó igazgatóság vagyongazdálkodási osztályának 2012. április 13-án, tehát az elmúlt hét pénteken kelt tájékoztatása alapján a Gyöngyösi Önkormányzat építési hatóságához a szükséges szakhatósági hozzájárulások megérkeztek, így a használatbavételi engedély kiadása e hét elején várható. A rendőrőrs állománya jelenleg 16 fő, átköltözése után folyamatos bővítésre kerül, és amennyiben szükséges, a személyi állomány létszáma 24 fő is lehet.
A használatbavételi engedély kiadását követően a gyöngyöspatai rendőrőrs állománya azonnal megkezdi a munkát az új épületben, azaz reményeink szerint még ezen a héten elindulhat az átköltözés, és a rendőrőrs Gyöngyöspatán megkezdi a munkát. Bízunk abban, hogy ez a tény a rendőrőrs megnyitása és a tevékenység épületben való megkezdése is tovább növeli Gyöngyöspata biztonságát, ami egyébként stabil, kiegyensúlyozott, de úgy gondoljuk, az új rendőrőrs megnyitásával ezt még tovább tudjuk erősíteni.
Még egyszer szeretném megköszönni önnek a kérdését, szeretném megnyugtatni önt, a gyöngyöspataiakat is, hogy figyelünk erre, és ezen a héten reményeink szerint megnyílik az őrs.
Köszönöm a figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Semmi sincs egészen úgy - mondta egyszer Füst Milán, és azt hiszem, az állambiztonsági múlt kapcsán ez a mondat különösen pontosnak bizonyulhat. Semmi sem egyértelmű, és minden állítás, amit ezzel a témával kapcsolatban leszögez valaki, rögtön cáfolható. Ezért különösen felelős feladat e területtel kapcsolatban véleményt megfogalmazni.
Ma politikai vitanapot tartunk. Valószínű, hogy ebben a politikai vitában sokan politikai és nem szakmai érveket hoznak elő. A kormány képviseletében mégis engedjék meg nekem, hogy szakmai oldalról világítsam meg a rendszerváltástól a mai napig a terület főbb problémáit.
Az egypártrendszer lebontása, a jogállamiság alapintézményeinek kialakítása során a politikai rendőrség diktatórikus funkcióinak felszámolása elengedhetetlen volt. A rendszerváltás egyik nagy adóssága a kommunista múlttal való szembenézés. Az iratok kutathatósága, a nyilvánosságra hozatal kapcsán vannak megoldásra váró kérdések. Önmagában ugyanis a teljes nyilvánosság talán nem old meg semmit, sőt hozhat még a mainál is rosszabb helyzetet. Ma ugyanis az is bekerülhetne egy szűrés nélküli listába, aki a rendszernek áldozata volt, és akit beszerveztek azért, mert valamilyen hibát követett el, vagy mert a gyerekeivel, a családjával zsarolták. Nem lenne különbség köztük és az önként, anyagi előnyért vagy úgynevezett hazafias alapon jelentkezők között. Nyilvánosságra kerülnének a megfigyeltek aktái is.
A titkosszolgálatok rendszerváltozás utáni szabályozása megfelel a jogállami alapkövetelményeknek. A politikai vezetés és az úgynevezett operatív munka 1990-től markánsan elvált egymástól. Ám mégis újra és újra előkerül ez a kérdés. Az ügynöklistázás, az ügynöknyilvánosság mindig is politikai vita tárgya volt Magyarországon. Jogos követelés, hogy a lehető legnagyobb mértékben tárjuk fel a kommunista apparátus működését, ezen belül az ügynökök működését is, és ha lehet, a neveket hozzuk nyilvánosságra.
Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor jóval kevesebbszer hallunk arról, hogy kik voltak azok, akik az utasításokat adták, kik voltak a megrendelők. Soha nem felejthetjük el ugyanis, hogy a titkosszolgálat minden rendszerben végrehajtó szerv volt. Az utasításokat, direktívákat nem e szervek, hanem a vezető politikai elit, vagyis az állampárt, az MDP, az MSZMP fogalmazta meg. Ezzel természetesen nem akarom fölmenteni a szerveket.
A mai vitanapot az LMP kezdeményezte. Javaslatukban azért kezdeményeznek politikai vitát az aktanyilvánosság, tehát a rendszerváltás előtti állambiztonsági múlt nyilvánossága, valamint az elmúlt két évtized erkölcsi adósságairól, mert úgy vélik, a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai. Ezzel az állítással teljes mértékben egyetértünk. Mégis ki kell emelnem újra, hogy az LMP ugyanazt a hibát követné el, amit a korábbiakban a legtöbb kezdeményezés: véleményem szerint a rendszerváltás előtti vezető politikai elit felelősségét, az MSZMP szerepét nem kellőképpen hangsúlyozza. Ettől függetlenül nem szabad elhallgatni az akkori elnyomó apparátus felelősségét sem. Ez is bizonyítja, hogy milyen bonyolult kérdésről beszélünk.
A rendszerváltás vezetői annak idején azt tűzték ki célul, hogy Magyarországon egyetlen becsületes embernek se kelljen soha többé abban a félelemben élnie, hogy megfigyelhetik, hogy vájkálhatnak a magánéletében, akár otthonában is lehallgathatják. A rendszerváltókat a diktatúra annak idején lehallgatta és üldözte.
(10.00)
Az, hogy a diktatúra már nincs, és győzött a demokrácia, hogy ma már nyíltan beszélhetünk mindenről, önmagában is hatalmas eredmény. Emlékeztetni szeretném a képviselő hölgyeket és urakat az úgynevezett Dunagate-botrányra. A magyar rendszerváltás talán legemlékezetesebb eseményei közé tartozott a Dunagate néven elhíresült botrány. A történet középpontjában az állambiztonsági szolgálatok 1989-90 fordulóján történt lelepleződése állt. A kalandos körülmények között készült videofelvételek, az előkerült dokumentumok bizonyították, hogy a kerekasztal-tárgyalások eredményeként létrejött új, immár jogállaminak tekinthető alkotmányos rend ellenére a politikai elhárítással foglalkozó III/III-as csoportfőnökség továbbra is titkosszolgálati módszerekkel figyelte meg az ellenzéket. Az akkori ellenzékiek akciója sikeresnek bizonyult, és az első szabad választásokra jelentősen hozzájárult az állampárt jogutóda, vagyis az MSZP leleplezéséhez. Volt példa erre 2002 augusztusában is, amikor a sajtó feltárta, hogy az akkori szocialista miniszterelnök, Medgyessy Péter szt-tiszti múlttal rendelkezik.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányításának mikéntje a rendszerváltáskor komoly vitát váltott ki. Míg az akkori hatalom elképzelései a megreformált nemzetbiztonsági tevékenységet továbbra is a Belügyminisztériumon belül helyezték volna el, az Ellenzéki Kerekasztal határozottan el kívánta onnan távolítani. Már a rendszerváltás előtti Országgyűlés megalkotta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvényt. A törvény megszüntette a politikai rendőrség III/III-as csoportfőnökségét, de a nemzetbiztonsági feladatok ellátása érdekében a korábbi csoportfőnökségi struktúrára támaszkodott. A III-as főcsoportfőnökséget, vagyis az egységes szervezetet azonban megszüntette, és négy önálló szolgálatot hozott létre.
A törvény a kerekasztal követeléseinek megfelelően a nemzetbiztonsági tevékenységet és szolgálatokat kivette a belügyminiszter irányítása alól, és azokat a Minisztertanács elnökének felügyelete alá helyezte. A szabad választások után, 1990 tavaszát követően az új parlament a Németh-kormány által kialakított, vagyis tulajdonképpen átvett struktúrához nem nyúlt, de az 1990. évi LI. törvénnyel a katonai szolgálatokat a honvédelmi miniszter, a polgári szolgálatokat pedig a kijelölt tárca nélküli miniszter felügyelete alá rendelte. Ez a megoldás akkor megfelelt a fegyveres erők és rendészeti szervek esetében akkoriban hozott döntések mögötti politikai alapelveknek. Ennek megfelelően a békés átmenet következtében radikális átalakítás helyett a fokozatos módosításokra, az erőszakszervezetek megosztására és szoros kormányzati ellenőrzésére helyezte volna a hangsúlyt.
Az első törvényhozási kísérletet az ügynökkérdés tekintetében az akkor még markánsan kommunistaellenes SZDSZ-es országgyűlési képviselők nyújtották be. Képviselői önálló indítványuk címe: "A Belügyminisztérium egykori III/III-as ügyosztályának állományába tartozó, illetve nyilvántartásában szereplő szigorúan titkos állományú tisztek és hálózati személyek adatainak kezeléséről" volt. Ezt a törvényjavaslatot végül az Országgyűlés nem tárgyalta. A törvényjavaslat indoklása szerint a társadalom igazságérzetét méltán sértené, ha azok a személyek, akik részint hivatásos tisztként konspirált állásokban, részint hálózati személyként támogatták az állambiztonsági szervezet politikai elnyomó tevékenységét, a rendszerváltást követően is köztiszteletnek örvendő állásokat tölthetnének be. A javaslat célja olyan jogi helyzet megteremtése volt, amely az elmúlt politikai rendszer elnyomó feladatokat ellátó szervezetének, a BM III/III-as ügyosztályának alkalmazásában álló személyek politikai, közéleti szereplésének korlátait állítja fel. Ezt a javaslatot - úgy, ahogy mondtam - az Országgyűlés nem tárgyalta, ám az alapgondolaton finomított az MDF-es kormánytöbbség. Az akkori kormány több törvényjavaslatot is benyújtott.
Azonban jól tudjuk, hogy a jogi szabályozás önmagában semmilyen politikai rendszerben, diktatúrában és demokráciában nem határozza meg tartalmában az állambiztonsági szolgálatok működését, ahogyan más állami szerv esetében sem teszi. Az MDF-es kormány 1991-ben "A Belügyminisztérium volt III/III-as csoportfőnöksége hivatásos, valamint szigorúan titkos állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról" címmel nyújtotta be törvényjavaslatát. Az előterjesztés célja az volt, hogy a szigorúan titkos tisztek, a hálózati személyekről készített nyilvántartásban szereplő személyek, az államvédelmi szerveknél szolgálatot teljesített hivatásos tisztek, illetve 1956-57-ben karhatalmi alakulatban, állományban lévők azonosak-e a tételesen felsorolt tisztségeket betöltő állami vezető személyekkel.
A javaslathoz akkor több száz módosító indítvány érkezett, majd a kormány a nemzetbiztonsági bizottság javaslatára átdolgozásra visszavonta ezt a törvényjavaslatot. Az ellenőrzést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága közreműködésével a belügyminiszter végezte volna. Az adatok alapján felszólíthatták volna az érintett személyt a tisztségről való lemondásra, illetve kezdeményezhették volna, hogy mentsék fel. Ha az érintett személy nem mondott volna le, illetve nem mentik fel, akkor a megkeresésre feljogosított személyek együttesen intézkedhettek volna az adatok nyilvánosságra hozataláról.
Tisztelt Országgyűlés! Az Antall-kormány 1993. február 4-én terjesztette be újabb törvényjavaslatát az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről. A javaslatot a parlament 1994. március 8-án bocsátotta zárószavazásra. Az új törvény felsorolta azon személyek körét, akiknél ellenőrizni kell, hogy teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as csoportfőnökségnél és elődjeinél, vagy adtak-e ezeknek a szerveknek hálózati feladatok vállalására vonatkozó, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot vagy jelentést, és kaptak-e tevékenységükért ellenszolgáltatást, illetve teljesítettek-e szolgálatot 1956-57-ben karhatalmi alakulatban, valamint betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben a meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak.
Az ellenőrzést az Országgyűlés által a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértésével az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága javaslatára határozott időre megválasztott bírákból álló bizottságok végezték. A törvény úgy rendelkezett, hogy ha az ellenőrzést lefolytató bizottság döntése szerint az ellenőrzött személy végzett a törvény szerint meghatározott tevékenységet, akkor a bizottság felszólította volna, hogy 30 napon belül mondjon le tisztségéről, és egyben figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a döntést nyilvánosságra hozza.
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) Ab-határozatával számos rendelkezést megsemmisített a törvényből. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy az Országgyűlés egységes alkotmányos ismérvek alkalmazásával határozza meg az átvilágítandók új listáját, biztosítsa az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltételeit. Előírta azt is, hogy be kell vonni a vizsgálatba a működő nemzetbiztonsági szolgálatok irattárait is. A jogalkotó 1996-ban az 1996. évi LXVII. törvénnyel - az előbbi törvény módosításával - létrehozta a Történeti Hivatalt.
Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben lényeges, gyökeres módosítások történtek. Az Országgyűlés az átvilágítandó személyek körét kiterjesztette egyes közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyekre is. E módosítások indoka az volt, hogy azok, akik fontos területen kiszolgálták az előző rendszert, ne maradhassanak ki az ellenőrzésből. A módosítás következtében az ellenőrzés új tisztségek betöltőire is kiterjedt, nevezetesen: a pártok országos és megyei tisztségviselőire, egyes médiaszereplőkre, valamint a bírákra és ügyészekre. A személyi kör nagyságrendekkel történő kibővítését a közélet átláthatósága iránti társadalmi és alkotmányos igény indokolta. Több mint 10 ezer - még egyszer mondom: több mint tízezer - személy átvilágítása történt meg, ebből mintegy 200 személy maradt fönn a rostán.
Az Országgyűlés 2001. június 12-én az ügynöktörvény újabb módosítása keretében - a 2001. évi XLVII. törvény - a Történeti Hivatalt állami szaklevéltárrá nyilvánította, ez megkönnyítette a kutatást, és egyszerűsítette a kutatók munkáját. Ez a két törvényi módosítás jelentős mértékben elősegítette az állambiztonsági múlt megismerését.
Tisztelt Országgyűlés! 2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök szt-tiszti múltja került napvilágra. A szocialista kormány nem tudta elkerülni a botrányt, ezért két törvényjavaslat került a Ház elé 2002 júliusában. Az egyik T/541. számon az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, a másik T/542. számon a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról. Az akkori szocialista-liberális kormánytöbbségnek a figyelem elterelése volt a célja, ezért jött létre például a Mécs-bizottság.
(10.10)
A T/542. számon benyújtott javaslat, amely a közéleti szereplők múltjának nyilvánosságra hozataláról szólt, nem is került elfogadásra. A végül elfogadott törvényt "Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról" címmel a 2003. évi III. törvényszámon hirdették ki. Ahhoz, hogy e törvény rendelkezéseit pontosan átgondoljuk, érdemes rátérni a jelenlegi szabályozás bizonyos részleteire is.
A közelmúltunk megismerhetőségével kapcsolatban rátérnék a jelenlegi törvényi szabályozás által biztosított lehetőségekre. Már említettem, hogy akkor a D-209-es botrány után két törvényjavaslat született, de csak az egyiket fogadta el a Ház. A jelenlegi szabályozás hagy maga után kívánnivalókat, így például a közszereplő fogalmát pontatlanul definiálja, és a védelmi idő is problémát jelenthet. Először is az egyéni megismerés szintjén a törvény mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy megismerje a vele kapcsolatba hozható adatokat. Ebbe beleértendő az is, hogy ki volt az a hálózati személy vagy úgynevezett operatív kapcsolat és hivatásos alkalmazott, aki őt megfigyelte.
A levéltár a tudományos kutatók számára is nyitva áll. A személyes adatokat nem tartalmazó iratok teljesen szabadon kutathatók. A személyes adatok az úgynevezett védelmi időn túl szintén szabadon kutathatók. E védelmi idő általános esetben a megfigyelt személy halálát követő harminc év. Az indokolás szerint a megfigyeltek érdekeit védi a törvény, azonban többen joggal kritizálták ezt az időtartamot, mert álláspontjuk szerint ez a harmincéves védelmi idő túlságosan hosszú.
Más a helyzet a közszereplők tekintetében. A közszereplők esetleges állambiztonsági érintettségét bárki megismerheti, és azt nyilvánosságra is hozhatja. A törvény azonban a közszereplőséget az érintett személy nyilatkozatára alapozza, vagyis akárki nyilatkozhatja, hogy nem közszereplő.
Az állambiztonsági érintettség a következőt jelenti: a közszereplő hivatásos alkalmazott, operatív kapcsolat vagy hálózati személy volt. A törvény maga határozza meg e kategóriákat. A hivatásos alkalmazott szolgálati jogviszonyban volt. Az operatív kapcsolat azt jelenti, hogy a III. főcsoportfőnökség társadalmi vagy alkalmi kapcsolat kategóriájában nyilvántartásban volt. A nyilvántartás ténye e tekintetben elegendő a törvény szerint. A hálózati személy pedig azt jelenti a törvény szerint, hogy olyan személy, aki titokban fedéssel, fedőnévvel jelentést adott, ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült. Itt szeretném megjegyezni, hogy a beszervezési nyilatkozat aláírása önmagában csak annyit bizonyít, hogy bizonyos személy vállalta az együttműködést. Azt, hogy egyáltalán adott-e jelentéseket, és ha adott, azok értékét már a jelentései tartalmából ki lehet következtetni.
A nyilvánosságra hozatal szabályait a 2011. évi CXII. törvény szabályozza. E törvény szerint a tudományos kutatást végző személy vagy intézet személyes adatot akkor hozhat nyilvánosságra, ha az érintett ahhoz hozzájárult, illetve a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához az szükséges. Amint már említettem, visszás helyzetet teremt, hogy a közszereplőt meg kell kérdezni arról, hogy ő közszereplőnek tartja-e magát. Az úgynevezett védelmi idő szabályozása, vagyis a harminc év esetleges csökkentése továbbgondolásra érdemes. Célszerűnek látom a nemzetközi gyakorlatot is bemutatni, ugyanis annak a tapasztalataiból is meríthetünk.
Tisztelt Országgyűlés! Érdemesnek tartok néhány félreértést eloszlatni. Fontos kiemelni azt, hogy szinte minden hasonló problémával küzdő országban egy bizottság vagy egy intézet foglalkozik ezzel a kérdéssel. Sehol sincs olyan szabályozás továbbá, amely minden iratot, dokumentumot akadálytalanul kutathatóvá tesz. A külügyi és kémelhárítási iratok, dokumentumok mindenütt különösen szigorúan kezeltek, egyes helyeken egyáltalán nem is kutathatók.
A Cseh Köztársaságban a kutatási és információ-kárpótlási feladatokat két szervezet látja el. 2000 februárjában jött létre a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és az annak alárendelt Állambiztonsági Levéltár. Az érintettek betekinthetnek a róluk szóló iratokba, másolatokat kérhetnek. Egyébként nincs különbség a kutató és az állampolgári kérelmek között. A kutatók számára az adatok nem anonimizáltak, bár a tartótisztek egészségügyi kartonjai nem megismerhetők. Szlovákia 2002-ben hozta létre a Nemzeti Emlékezet Intézetét. Az érintettek megismerhetik a róluk jelentő személyek és tisztek adatait, azonban a harmadik személyek adatait anonim módon közlik. A cseh és szlovák szervek történelmi okból szoros együttműködésben dolgoznak.
Lengyelország 1998-ban alapította meg a Nemzeti Emlékezet Intézetét. Ez az intézet követi a nemzetközi sztenderdeket. Mindenkinek joga van betekinteni, másolatot azonban csak anonimizált formában kaphat. Az állambiztonsági szervek alkalmazottainak és hálózati személyeinek fedőneveit, ha a dokumentumok alapján lehetséges, az intézet munkatársai oldják fel. Szigorúbb a sajtó és a tudományos kutatók számára a szabályozás. A kutatók és a sajtó munkatársai számára megbízólevél kell az őket delegáló szervezetektől. A felhasználásra az intézet elnöke vagy a levéltári osztály igazgatója adhat engedélyt.
Romániában 1999-ben hozták létre a román állambiztonsági iratokat kezelő tanácsot. Az intézet kezelésében a Securitate iratai vannak. Romániában a hozzáférési szabályok jelenleg szigorúbbak a magyarnál.
Utoljára, de nem utolsósorban szeretnék a Stasi-iratokkal foglalkozó német gyakorlatra kitérni. Az NDK állambiztonsági iratait az NDK állambiztonsági iratokat kezelő szövetségi megbízott hivatala, közkeletű nevén a Gauck-intézet kezeli. Mindenkinek jogában áll betekinteni, akiről jelentés készült. A érintettek korlátozás nélkül férhetnek hozzá minden olyan irathoz, amelyek róluk készültek. Az anonimizálás itt is feltétel, az egykori hivatásos alkalmazottakra és együttműködőkre ez azonban nem vonatkozik. Az egykori titkos információk lejáratási célból nem használhatók fel. A jogszabályok szigorúan szankcionálják azokat a magatartási formákat, amelyek a személyes adatot az érintett hozzájárulása nélkül hozzák nyilvánosságra. Külön szabály vonatkozik azokra, akik akkoriban politikusok, ismert emberek, közéleti személyiségek voltak. A gyakorlat Németországban jelenleg az, hogy az iratok kiadása előtt minden esetben értesítik az érintettet.
Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap célja az, hogy közösen kezdjünk kialakítani egy olyan álláspontot, amely mindenki számára elfogadható megoldást jelenthet a jövőre nézve. Ezért jöjjön még néhány tény, adat és információ, amely a vitában hasznos, vagy talán jobban segíthet megvilágítani a kérdést.
1. A Történeti Levéltár mára az iratok mintegy 93 százalékát kezeli. Ennek megoszlása a következő: mintegy 81 százalék jelentés, körülbelül 12 százaléknyi irat vonatkozik a szolgálatok belső működésére, és 7 százaléknyi irat szól a szolgálat akkori személyi állományáról. Ezen iratok elég jól feldolgozottak, sőt már ma is létezik interneten hozzáférhető információs bázis. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján ez bárki számára bármikor megtekinthető.
2. Létezik egy magánkezdeményezés, az Emlékpont Alapítvány által üzemeltetett szigoruantitkos.hu, amelyen szintén számos egykori úgynevezett ügynök neve található meg. Az előző két honlapon folyamatosan frissülnek a nevek, ez azt jelenti, hogy bővül nevekkel, adatokkal és friss kutatási eredményekkel. Fel kell azonban hívni a figyelmet a veszélyekre is. A névazonosság - hiszen sok azonos vezetéknév van - nagyon veszélyes lehet, ezért különösen körültekintő módon kell eljárni, hogy ebbe a hibába ne essenek a nyilvánosságra hozók.
3. Hangsúlyozni szeretném, hogy akikről jelentések születtek, ma is bármikor szabadon hozzáférhetnek az anyagaikhoz.
A problémákat a következőkben szeretném megvilágítani. Soha nem lehet tudni, hogy kit milyen okból szerveztek be. A totális nyilvánosság ebben az értelemben akár káros is lehet. Káros lehet az is, hogy valakiről jelentettek, és életének a titkai nyilvánosságra kerülnek. Több olyan esetről tudunk, hogy ugyan valakit beszerveztek, de jelentéseket nem írt, hátrányt nem okozott. Nem lehet könnyen utánajárni annak sem, hogy ki milyen körülmények között fejezte be az ügynöki munkáját. Az sem egyszerű munka, hogy a jelentések sorsának utánajárjunk.
Utoljára, de nem utolsósorban az ügynök, az szt-tiszt és mindenki, aki ilyen jellegű munkát végzett, végrehajtó állomány volt. Ez azt jelenti, hogy az utasításokat, a direktívákat, a parancsokat mindig az állampárt, vagyis az MSZMP határozta meg, ezért az akkori politikai vezetők felelőssége megkerülhetetlen. Az államnak és a törvényhozónak nem lehet más feladata, mint az, hogy a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevételével a múltat egyértelműen tisztázza.
Mi lehet a cél? Az, hogy a múlt lényegi elemeit feltárjuk, hogy a jövő nemzedékei kellően széles bázisú kutatásokon alapuló tudást szerezzenek. Meg kell alapítani ezért egy intézményt. A teljes és szűrés nélküli nyilvánosság újra áldozatokat teremthetne a kommunista rendszer áldozataiból. Először is azt kell eldönteni, hogy ki fogja ezt a tevékenységet végezni. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hozott egy döntést, amit az Országgyűlés elfogadott. E döntés szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságát az alaptörvényben annak átmeneti rendelkezései között létrehozta. E testület éppen azért lenne felelős, hogy a kommunista múlt feltárását segítse. A Fidesz-KDNP frakciószövetség tette egyértelművé azt a szándékot is, hogy a kommunista hatalombirtokosok közszereplőknek minősülnek, és személyiségi jogvédelemre csak nyilvánvalóan valótlan állítás esetében tarthatnak igényt. Ezt az LMP nem szavazta meg.
Ha az LMP által benyújtott törvényjavaslat mentén vizsgálnánk a problémát, pont azokat a területeket hagynánk érintetlenül, amelyek a legfontosabbak, vagyis a politikai felelősség kérdéskörét. A politikai megrendelőkről ugyanis az LMP javaslata nem szól.
(10.20)
Ha valóban teljes megoldást szeretnénk találni - és úgy gondolom, ez a feladatunk -, akkor átfogóbb és koncepcionális megoldás mentén kell elindulnunk. Ez lehet majd a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szabályozását véleményem szerint a következő elvek mentén kell kialakítani.
1. A lusztráció. Meg kell határozni, kik azok, akiktől elhatárolódunk, akiket nem akarunk felelős pozícióban látni a jövőben. Mi az, ami egyértelműen a diktatúra kiszolgálásának minősül, vagyis kell-e alkalmazni szankciót? Ha igen, kikre, milyen körülmények között és milyen feltételekkel?
2. Az áldozatok jogainak kiterjesztése, vagyis mindennemű iratot, amennyiben lehetséges és nem veszélyeztet nemzetbiztonsági érdekeket, teljességében, anonimizálás nélkül kaphassa meg az érintett személy, és dönthessen annak teljes nyilvánosságra hozataláról.
3. A jelenlegi szabályozásban álláspontunk szerint meg kell változtatni a közszereplő fogalmát. Itt pontos definíciók szükségesek. Úgy gondolom, hogy ha ezt a meghatározást meg tudjuk alkotni, akkor nagyon nagy lépést teszünk előre.
4. A helyi közösségek kutatásait elő kell segíteni. Ilyen például - erre nagyon jó példa - Hódmezővásárhely, az Emlékpont, amelyről korábban szóltam, amely rendkívül előrehaladott a saját emlékezetének, történelmének a feltárásában, a települések ez irányú kezdeményezéseit támogatni kell.
Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Emlékezet Bizottsága arra lesz ugyanis hivatva, hogy összefüggéseiben is felderítse a múltat. A mai politikai vitanap eredményeit a későbbi szabályozás kialakításába beépítjük. A kormány 2012. május 15-re készül el a részletszabályozással. Ezzel további forrásokat áldozunk kutatási célokra, a nemzeti emlékezet történelmi feldolgozására, így reményeink szerint közelebb juthatunk majd az igazsághoz, és pontosabban látunk a történelmi kérdésekben. Bízom abban, tisztelt Országgyűlés, hogy a mai vitanap fontos mérföldkövet jelent ennek a kérdésnek a végleges megoldásához. Ehhez kérem az önök segítségét, és köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lenhardt Balázs képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni én magam is, kiegészítve a Simicskó István államtitkár úr által elmondottakat. Úgy, ahogy a bevezető nyilatkozatomban elmondtam, 2000-ben jelentős törvénymódosítások történtek, az első Orbán-kormány idején ennek a kérdésnek a megoldása érdekében. És hadd emeljem ki, hogy ennek a módosításnak köszönhetően tízezer személy átvilágítására került sor, kétszáz fő akadt fönn ezen a rostán. Ahogy korábban is elmondtam, átvilágításra kerültek a pártok országos és megyei tisztségviselői, egyes médiaszereplők, bírák, ügyészek.
A másik nagyon fontos lépés, amit szeretnék kiemelni, a 2001. évi XLVII. törvény, ami a Történeti Hivatalt állami szaklevéltárrá minősítette át, tehát a kutathatóságot, a múlt megismerését nagyban elősegítette. Ezek olyan fontos lépések voltak, amelyek közelebb vittek minket a múlt felismeréséhez, megismeréséhez, feltárásához. Úgy gondolom, hogy ezeket a lépéseket kell folytatnunk a jövőben is.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd iménti felszólalására szeretnék reagálni. Novák Elődre jellemző, hogy akkor mondta el a Németh Zsolt édesapjára vonatkozó állítólagos információját, amikor Németh Zsolt képviselő úr, aki egyébként a vita 90 százalékán jelen volt, nincs jelen. Úgy gondolom, hogy ez nem korrekt eljárás, nem tud védekezni (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Becstelen! Becstelen!), mint ahogy nem tud védekezni Németh Zsolt édesapja, Németh Géza sem, aki korábban sajnos meghalt. Ezt azért szeretném elmondani, és ezt az eljárást teljes mértékben szeretném itt a tisztelt Ház nyilvánossága előtt visszautasítani, mert úgy gondolom, hogy nemcsak megalapozatlan ez a megjegyzése, hanem tisztességtelen is, képviselő úr. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Becstelen!) Kérem önt, hogy a jövőt illetően tartózkodjon ilyenektől.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselő úr kétpercesére szeretnék reagálni, aki Németh Szilárd képviselőtársunk hozzászólásával kapcsolatban próbálta összehasonlítani vagy azonossá tenni az állambiztonsági múlttal érintett időszakot a mostani kormány elmúlt kétéves időszakával. Én azt gondolom, hogy nem használok erős szavakat, ha azt mondom, hogy ez az összehasonlítás teljes mértékben megalapozatlan, és teljes mértékben valótlan. Sajnálom, hogy a képviselő úr nincs itt, és nem tudunk vitatkozni, pedig a parlamenti munka egy fontos eleme a vita.
Úgy gondolom, az, amire hivatkozott, hogy különböző szervezetek megerősítése különböző titkosszolgálati eszközökkel, vagy a rendvédelmi szervek megerősítését gondolhatta vagy mondta, ezt összehasonlítva az általunk most tárgyalt napirenddel érintett időszakkal, még egyszer mondom, ez teljes mértékben megalapozatlan. Ezt ő is tudja, úgy gondolom, és ezért is távozott el most az ülésteremből.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Van egy régi magyar közmondás, hogy egyszer minden messze eljön. Úgy gondolom, hogy ezzel a mai vitanappal, ezzel az eredményes vitanappal egy jelentős lépést tettünk a tekintetben, hogy az állambiztonsági múlt megismeréséhez ez a messze eljöjjön mihamarabb.
Én szeretném megköszönni a vitanap kezdeményezőinek a kezdeményezést. Szeretném megköszönni minden frakciónak, illetőleg minden képviselőnek, aki kifejtette a véleményét a vitában, hogy a véleményét elmondta nekünk, megosztotta velünk. Úgy gondolom, hogy fontos lépést tettünk előre.
Engedjék meg, hogy utaljak arra, hogy a bevezető nyilatkozatomban a kormány képviseletében azzal kezdtem, hogy én szakmai oldalról közelítem meg ezt a kérdést, annak ellenére, hogy ez politikai vitanap, és én a nyilatkozatban szakmai érveket, szakmai álláspontot ismertettem, de nyilvánvaló volt, számoltam azzal, és ezt el is mondtam, hogy politikai érvekkel is bőven találkozunk. Engedjék meg, hogy ezekre reagáljak.
Az MSZP felszólalói ugyanazt a hibát követték el több felszólalás során, mint az eddigi kezdeményezésük. A rendszerváltás előtti vezető politikai elit felelősségét, az MSZMP szerepét nem fogadták el vagy nem vették figyelembe, sőt szembetámadtak. Engedjék meg, hogy utaljak Harangozó képviselő úr valótlan, megalapozatlan megjegyzésére, ami Orbán Viktor, Kövér László és Áder János vonatkozásában, azon politikusok vonatkozásában hangzott el, és őket próbálta belekeverni ezekbe az ügyekbe Harangozó Tamás, akik a totalitárius rendszer lebontásáért, a szocializmus, a kommunizmus lebontásáért, a magyar demokráciáért, Magyarország függetlenségéért nagyon sokat tettek. Én úgy gondolom, hogy ezt a kísérletet, ami sikertelen volt (Dr. Harangozó Tamás: Nem kell hülyeséget beszélni, képviselőtársaim!), még egyszer, itt a tisztelt Ház előtt visszautasítom. (Taps a kormánypárti sorokból.)
(15.00)
Engedjék meg, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban reagáljak arra, hogy ennek a bizottságnak a létrehozása az ügyek elkenése, elfedése lenne. Jobbikos és más képviselők azt vitatták, hogy nem történik semmi, és a bizottság, az intézet létrehozása a problémák elkenése, elfedése. Itt utalok a nemzetközi összefüggésekre, nemzetközi tapasztalatokra. Szlovákiában a Nemzeti Emlékezet Intézet, Lengyelországban a Nemzeti Emlékezet Intézet, Németországban az NDK állambiztonsági szolgálat iratait kezelő szövetségi megbízott hivatala, Romániában a román állambiztonsági iratokat kezelő tanács, Csehországban a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet, tehát mindenhol egy intézet kezeli az iratokat, végzi a kutatást. Mindegyik intézet tehát a tudományos kutatást segíti elő, és a tudományos kutatók betekintését nem szokták megakadályozni, így nálunk sem kerül erre sor reményeink szerint.
Másodjára több képviselőtársunk a teljes nyilvánosságot követelte. Ma azt mondhatjuk, hogy az iratok 75 százaléka kutatható, amivel tulajdonképpen a Stasi-iratok betekinthetőségénél is jobban állunk. Természetesen nem lehetünk elégedettek, de nyilvánvaló, hogy fontos lépést tudunk megtenni, ha a mai vitanap eredményeképpen megszületnek azok a döntések, amelyekre jó esély mutatkozik.
Elhangzott a történelmi kárpótlás, történelmi igazságtétel igénye, több képviselőtársunk is ezt hiányosságként rótta fel. Valóban, ezen a téren is nagyon sok teendőnk van. Demeter Ervin képviselő úr is utalt erre, köszönöm a hozzászólását, és köszönöm egyébként, hogy teljes mértékben szakmai alapon mondta el véleményét, és ezzel nagyban segítette azt, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben előrelépjünk. De szeretnék emlékeztetni arra, hogy a történelmi kárpótláshoz hozzátartozott a Terror Háza létrehozása. A Terror Házának működése, úgy gondolom, puszta léte is fontos bizonyítéka ennek a történelmi kárpótlásnak. Vagy éppen a számos emléknap, például a kommunizmus áldozatainak emléknapja vagy a kulákság emléknapja.
Az információs kárpótlásra is szeretnék kitérni. Utaltam arra mind a nyilatkozatban, mind pedig az egyik reagálásomban, hogy az első Orbán-kormány idején, 2000-ben fogadott el a parlament egy olyan törvénymódosítást, ami az átvilágítandók körét jelentős mértékben kiterjesztette, több mint tízezer személy átvilágítására került sor, és kétszáz fő akadt fenn a rostán. Utaltam arra is, hogy szaklevéltárrá minősítettük az akkori Történeti Hivatalt, ezzel is jelentősen megkönnyítve a kutatásokat. Az áldozatok betekinthetnek és betekinthettek az iratokba. Említettük, hogy a 30 éves anonimitási szabály továbbgondolandó. Bízom benne, hogy erre vonatkozóan is születnek javaslatok, születik egy olyan javaslat, amit közösen el tudunk fogadni, és amely a megoldást segíti elő.
Az internetes információkkal kapcsolatban azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy figyeljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapjára. Már ma is létezik az interneten hozzáférhető információs bázis, sőt ott nevek, információk is elérhetőek.
Ami a megoldást, a megoldási javaslatokat illeti, úgy gondolom, nagyon fontos a lusztráció kérdése, annak a meghatározása, hogy kik azok, milyen tisztséget betöltők nem vehetnek részt a jövőt illetően a közéletben. Ezt közösen kellene meghatároznunk, mi az, ami egyértelműen a diktatúra kiszolgálásának minősül, milyen szankciókat kell alkalmazni, ha igen, kikre, milyen körülmények között, milyen feltételekkel. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy ezeket a kérdéseket közösen tegyük föl, és közösen találjuk meg a megoldást.
Az áldozatok jogainak kiterjesztésére is hangzott el javaslat, úgy gondoljuk, hogy ez nagyon helyes irány. Valaki azt mondta, talán éppen Demeter Ervin, hogy áldozatcentrikus megoldást szeretne e tekintetben elérni. Úgy gondolom, hogy a kormány is egyetért ezzel a törekvéssel. Az áldozatok jogait bővíteni kell, teljes mértékű megismerést kell lehetővé tenni. Tehát lehetővé kell tenni, hogy olyan szabály szülessen, hogy kitakarás nélkül megismerhessék azokat az adatokat, amelyek rájuk vonatkoznak, és saját maguk rendelkezhessenek ezeknek az iratoknak akár teljes nyilvánosságra hozataláról.
Elhangzott Németh Szilárd képviselő úr hozzászólásában, hogy Csepelen is fontos lépéseket tesznek a csepeli múlt megismerése érdekében. Úgy gondolom, ez egy helyes döntés. Fontos az, hogy a helyi közösségek, a települések, akár a hódmezővásárhelyi Emlékpont példájára hivatkozva vagy azt figyelembe véve, azt alapul véve megismerjék a saját közösségükre vonatkozó információkat. Úgy gondolom, ez is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy előbbre lépjünk.
Tisztelt Országgyűlés! Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, erre vonatkozóan is hangzott el hozzászólás, hogy a rendszer egészét kell megismerni. Tehát az egészét kell megismerni, a megrendelőktől a végrehajtókig. Minden szereplő szerepét tisztázni kell, meg kell ismerni, és meg kell ismertetni a ma élő nemzedékkel, hiszen ők már szerencséjükre csak akár egy mai parlamenti vitából vagy tudományos publikációkból, vagy családtagok elmondásából, egyéb forrásból értesülhetnek ezekről. Szerencsére nekik már nem volt az a sorsuk, hogy ezt a saját bőrükön megtapasztalhatták. Tehát nagyon fontosnak tartom ezt. Meg kell tudnunk azt, hogy kik voltak a rendszer működtetői, felelősei, haszonélvezői. Meg kell ismerni a múltat, és meg kell nevezni a felelősöket.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném megköszönni a frakcióknak, a képviselőknek, akik részt vettek a mai vitanapon, a hozzászólásaikat, észrevételeiket. Abban bízom, hogy ma közelebb jutottunk ahhoz a kérdéshez, amit közösen célul tűztünk ki, és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrejötte, tevékenysége, feladatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy higgadtan, minden információt megismerve eljussunk odáig, hogy egyszer végre le tudjuk zárni ezt a múltat, ezt az állambiztonsági múltat.
Úgy kezdtem a zárszómat, hogy egyszer minden messze eljön. Abban bízom, hogy valamennyien közre tudunk működni abban, hogy ez a messze mihamarabb eljöjjön az állambiztonsági múlt teljes megismerése vonatkozásában. Ehhez kérem a továbbiakban is a képviselőtársaim és a frakciók segítségét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban, a Jobbik és az LMP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön "Mennyit ér egy szerződés?" címmel tett fel azonnali kérdést. A Belügyminisztérium szervei, a Belügyminisztériumhoz tartozó szervek szerződéseinek száma több száz. Önnek igazándiból nem az volt a fontos, hogy érdemi választ adjunk erre a kérdésre, mert akkor megjelölt volna konkrétabb ismereteket is ezzel kapcsolatban. De tudok erre konkrét választ adni, hiszen úgy gondolom, hogy a közfoglalkoztatás egy olyan nemzeti kérdés, amely Magyarország sikeres fejlődését elő fogja segíteni. És ebben a 2012-es költségvetésben 209 ezer ember közfoglalkoztatásának finanszírozása biztosított, több mint 132 milliárd forint összegben.
Tisztelt Képviselő Úr! Minden tekintetben fontos az, hogy a megkötött szerződéseket teljesíteni tudja mind a két fél, fontos az, hogy a vízügyi igazgatóság személyi állománya, a vízügyi igazgatóságok által megkötött szerződések teljes mértékben teljesítésre kerüljenek.
(15.10)
Úgy gondolom, hogy ennek a feltételeit a Belügyminisztérium, illetőleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója által elrendelt vizsgálat teljes mértékben biztosítani fogja.
Köszönöm egyébként azt, hogy érdeklődik a közmunkaprogramok iránt. Azt kérem, hogy önök is támogassák a közmunkát, a közmunkaprogramokat, a közfoglalkoztatást, hiszen mint ahogy mondtam, az idén 209 ezer ember foglalkoztatása és megélhetése a tét. Bízunk abban, hogy ez a program sikeresen teljesül ebben az évben. Ehhez kérem az önök támogatását is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit meglepve hallom az ön hozzászólását, az egyperces reakcióját. Néhány hónappal ezelőtt vagy a 2012. évi költségvetés vitájában még koncentrációs táborokról beszéltek a közmunkaprogram során, most meg már önök találták ki, most már önök akarják elvitatni (Tóbiás József: A közmunkaprogramot?! Út a munkához, államtitkár úr!) ennek az eredményeit. Furcsa ez a hozzáállás. De én szeretném megnyugtatni önt (Tóbiás József: Meg vagyok nyugodva, ha visszaadja az emberek pénzét!), tisztelt képviselő úr. Szeretném megnyugtatni önt, hogy ezt a közmunkaprogramot, amelyet a parlament fogadott el, és amely a parlament által elfogadott törvények szerint kerül végrehajtásra 2012-ben, teljes mértékben teljesíteni fogjuk, és minden szerződést be fogunk tartani. Azt is szeretném elmondani, hogy a munkába járás feltételeit biztosítani fogjuk, és lehetővé tesszük azt, hogy ez a forma a szerződések szerint támogatásra kerüljön.
Abban bízom, képviselő úr, hogy önök azt mondják, amit gondolnak. Köszönöm szépen. (Tállai András: Bravó! Szép volt! - Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottsága J/6574. számon nyújtotta be a jelentését. A jelentésben foglalt megállapításokkal a nemzeti együttműködés kormánya egyetért.
Mi is történt Gyöngyöspatán? Egyes polgárőri tevékenység látszatát keltő személyek a törvényesség látszatát keltve bontották meg a rendet. Mások ezt a mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget politikai hisztériakeltés, politikai haszonszerzés céljára használták fel. Mind a két jelenség jelentős kárt okozott Magyarországnak, mivel Magyarország nemzetközi tekintélyét akkor próbálták megingatni, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. (Közbeszólás a Jobbik és az LMP padsoraiból.)
Az ország csak akkor tud fejlődni, ha megfelelő rend, közrend, közbiztonság van, amelyet az állam tart fenn. Ehhez kérem az önök támogatását is. Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Magyarországon törvénysértést büntetlenül senki sem követhet el. Nem követhet el egyenruhában masírozva, felfegyverkezve, a polgárokat megfélemlítve vagy önbíráskodást megvalósítva sem.
Az alaptörvény és a nemzeti együttműködés programja a rendőrség alapvető, kizárólagos feladataként határozza meg a közrend és a közbiztonság védelmét. Egy jogállamban nem engedhető meg az állam erőszak-monopóliumának átengedése. Egyedül az állam feladata, hogy a közrendet és közbiztonságot fenntartsa az országban. A rendőrség azonban együttműködik a rend fenntartása érdekében a törvényes keretek között működő polgárőrséggel. A polgárőrség törvényesen és jogszerűen hozzájárul a közbiztonság fenntartásához.
A kétes jogi alapokon működő, nyugvó szerveződések feltűnése és a magukat különféle rendfenntartó szerepben feltüntető szervezetek, egyesületek a szabályozás hézagait kihasználva nagy károkat okoztak. A kormány már az események kezdetén felismerte a gyöngyöspatai káros jelenségek súlyát, ezért a nemzeti együttműködés kormánya új, átfogó javaslatcsomagot terjesztett elő. Ezeket, vagyis a polgárőrségről szóló, a büntető törvénykönyvről és a szabálysértésekről szóló törvények módosításáról szóló javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Köszönöm azon képviselők támogatását, akik ezt az elfogadást szavazatukkal is támogatták. Ezzel mára biztosítottá vált a feloszlatott szervezeteknek az egyes jogsértő közterületi magatartása elleni törvényes fellépés.
Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása azt is világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyoni biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőréggel és az önkormányzatokkal. (Közbeszólások az LMP padsoraiban.)
(19.20)
A kormány és az Országgyűlés intézkedéseinek hatására az országban megteremtődtek a polgárőri tevékenység végzésének új feltételei. A polgárőrszervezet az illetékes megyei rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást köt, és kötelező az országos polgárőr-szövetségi tagság is. Az új, 2012. április 15-én hatályba lépett szabálysértési törvény változatlanul szankcionálja a feloszlatott egyesületi tevékenységben való részvételt és a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértési tényállásait.
Látható, hogy a különféle jelszavakkal megjelenő, a polgárőri tevékenység látszatát megvalósító szerveződéseket az állam a jövőben sem ismeri el. Az állam feladata, hogy ezeket a cselekményeket lehetőleg előzze meg, illetve ha ilyen cselekmény bekövetkezett, akkor haladéktalanul reagáljon rá és tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A Gyöngyöspatán és az ország néhány településén előforduló jogsértéseket a hatóságok megszüntették. Az ország valamennyi településén a rendőrség biztosítja a közrendet és a közbiztonságot. A rendőri intézkedések a szükségesség és arányosság követelményeinek megfeleltek, a szolgálatot teljesítő rendőrök a szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A megtett intézkedések mellett a közrend és a közbiztonság megteremtése érdekében a jövőben is szükséges a helyi lakosok közösségének bevonása a közbiztonság fenntartásába.
A jelentésben szereplő tényekre tekintettel a bizottság megállapítja, hogy a nemzeti együttműködés kormánya és a rendőrség a gyöngyöspatai események kezdetétől a helyzet konszolidálására törekedett. Ezt erősíti a múlt héten átadott és már működő rendőrőrs. A gyöngyöspatai rendőrőrs személyi állománya megkezdte a munkát az új átadott objektumban.
Tisztelt Országgyűlés! A már működő közfoglalkoztatási programok bebizonyították, hogy a kormány továbbra is foglalkozik a kérdéssel, és a megoldást hosszú távon abban látja, hogy mindenkit visszasegítsen a munka világába. A kormány mintaprogramokat indított el, amelyek 2011 augusztusa óta eredményesen működnek, sok embernek adva munkát a településeken. A faluban jelentős szerepet kap a közfoglalkoztatás, a társadalmi felzárkóztatás. A közfoglalkoztatás keretében mára 209 ezer embernek tudunk munkát adni, erre a célra a kormány a 2012-es költségvetésben 132 milliárd forintot különített el.
A fenti eredmények tükrében a bizottság azt is megállapította, hogy a nemzeti együttműködés kormánya mindent megtett azért, hogy intézkedéseivel felszámolja a felszított ellentéteket Gyöngyöspatán. A kormány álláspontja szerint az eseti bizottság jelentése szakmai szempontból megalapozott, azt a kormány támogatja, és a jelentést elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviseletében korábban jelentkeztem, és szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra.
Harangozó képviselő úr sajnálom, hogy nincs itt, és sajnálom, hogy nem hallgatja meg a válaszomat. Itt is és a bizottság ülésén is több alkalommal elmondta, hogy ők már 2010 elején vagy még korábban látták, hogy milyen konfliktus lesz, és talán 2010 júniusában intézett írásbeli kérdést a belügyminiszter úrhoz ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Én akkor is és most is szeretném elmondani, hogy ha Harangozó képviselőtársam és az MSZP felelős vezetői ezt a helyzetet korábban látták, amikor kormányon voltak, miért nem tettek ez ellen. Miért nem tették meg a szükséges társadalompolitikai vagy rendészeti, rendőrségi lépéseket, amelyek ahhoz lettek volna szükségesek, hogy ez a helyzet ne következzen be?
Ami pedig a titkosítást illeti, én nagyon sajnálom, hogy Harangozó képviselő úr az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját meggyanúsítja, hogy itt politikai megrendelésre történt ez a minősítés, ami a bizottság előtt elhangzott. Szeretném elmondani itt a tisztelt Ház előtt is, hogy a nemzeti együttműködés kormánya véget vetett annak a gyakorlatnak, amit a korábbi szocialista-szabad demokrata kormányok több esetben is gyakoroltak, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra használták fel. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének minősítése abszolút az ő szakmai döntése volt, ezt tudomásul kell venni, és sajnálom, hogy Harangozó képviselő úr ezt itt is, az Országgyűlésben is, a plenáris ülésen is kétségbe vonja.
Amit több jobbikos és LMP-s képviselő is kritikaként megfogalmazott a kormánnyal szemben, azt gondolom, hogy ezek a megfogalmazások megalapozatlanok, különös tekintettel arra, amit Schiffer András képviselő úr elmondott, azokra szeretnék reagálni. Sajnálom, hogy ő sincs jelen itt a vita végén, hiszen amit a rendőrséggel kapcsolatban mondott, tehetetlenséggel vádolta a rendőrséget, ezt szeretném a rendőrség nevében visszautasítani, hiszen ezek a szavak nem felelnek meg a valóságnak. Szeretném elmondani azt, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően a Belügyminisztérium vezetésének figyelmével a rendőrség olyan intézkedéseket tett, amelyek stabilizálták, konszolidálták a helyzetet Gyöngyöspatán. Kocsis Máté képviselő úr ennek az anyagi vonzatait elmondta, de úgy gondolom, fontos azt megjegyezni, hogy a rendőrség minden alkalommal törvényesen, az ország érdekében járt el. Örülök annak egyébként, hogy Vona Gábor képviselő úr elismerően nyilatkozott a gyöngyösi rendőrkapitányság személyi állományát illetően, illetve a személyi állomány által végzett szolgálatot illetően. Úgy gondolom, fontos momentum az, hogy idáig eljutottunk, hogy ők így nyilatkoznak a rendőrség munkájáról.
Tehát még visszatérve Schiffer András képviselő úr hozzászólására, én nagyon sajnálom, hogy egyfajta kettősség jellemezte az ő hozzászólását. Egyrészt Básthy képviselőtársunk hozzászólását, annak attitűdjét, hangulatát, jellegét megdicsérte, de ő úgy vezette fel, hogy ő karcosabb lesz a hozzászólásában. Azt gondolom, hogy nem karcos volt a képviselő úr, nem is indulatos volt, hanem szinte nem is a megoldást kereste, nem is a válaszokat kereste, hanem vádpontokat fogalmazott meg, azt gondolom, hogy megalapozatlanul, mind a rendőrséggel, mind a kormánnyal szemben.
Szeretném azt is elmondani itt a tisztelt Ház előtt, hogy Gyöngyöspatán rend van, közbiztonság van, stabilitás van, és hogy így maradjon, folytatni kell azt a programot, amit a kormány már 2011 augusztusában beindított, a közmunkaprogramot, a Start-mintaprogramot. Gyöngyöspata és másik öt környékbeli település vonatkozásában elindította ezeket a programokat, erről már júniusban döntött a kormány, még a helyi július 17-ei választás előtt, annak eredményétől függetlenül, és ezt a programot augusztusban beindította.
(22.10)
Ez a program egy új program volt abban a térségben, és úgy, ahogy több képviselőtársam is elmondta, talán éppen Básthy Tamás - akinek köszönöm a hozzászólását -, hogy ezt a problémát nekünk kell megoldanunk. A mi problémánkat nekünk kell megoldanunk, türelemmel, békességgel, szeretettel, törvényesen, mert ezt senki nem fogja megoldani helyettünk. És ahhoz, hogy ez a közmunkaprogram sikeres legyen, ehhez egyrészt a parlament biztosította a tavalyi döntésével az idei költségvetésben ezt a 132 milliárd forintot, de ennél több kell. Az kell, hogy ezt itt a jelenleg ellenzékben lévő parlamenti pártok is támogassák. Mert ez nem a Fidesz-KDNP érdeke, hogy a program sikeres legyen. Ez az ország érdeke. Az az ország érdeke, hogy azokat az embereket is sikerüljön a munka világába visszavezetni, akik hosszú évek óta nem dolgoztak, vagy talán olyanok is vannak nagyon sokan, akik életükben sem dolgoztak.
Fontos minden lépést megtenni, hogy egy nappal még tovább kerüljenek a munka világába, még inkább megismerjék ezt a légkört, még inkább be tudjanak ebbe kapcsolódni, és higgyék el, itt nem ellendrukkerekre van szükség, hanem arra, hogy ennek az országnak a politikai elitje fölismerje azt, hogy ez egy nagyon fontos program, az ország érdekében, valamennyiünk érdekében, mert még egyszer mondom: ezt a problémát csak közösen és mi tudjuk megoldani.
Én ehhez kérem a parlament segítségét, hiszen ez is hozzávezet ahhoz, hogy nagyon fontos a rendőrség jelenléte, nagyon fontos. És itt is szeretném elmondani, hogy az elmúlt hétvégén történt meg a gyöngyöspatai rendőrőrs használatbavételi eljárásának lezárása. Már ott vannak, a rendőrség személyi állománya végzi a szolgálatát. Ez nagyon fontos.
Ha kell, tovább erősítjük ezt a jelenlétet, de még azt is szeretném elmondani, hogy ez önmagában nem elégséges. Az is kell - ahogy elhangzott -, hogy társadalmi békesség legyen, hogy foglalkoztatás legyen, hogy megtalálják az ott élő emberek egyrészt egymással a békéjüket, a közösségek békéjét is megtalálják. Ehhez a kormány segítséget nyújt, ehhez a kormány nemcsak rendészeti eszközökkel, a rendőrség megerősítésével, hanem a közmunkaprogrammal, a Start-munkaprogrammal, a különböző felzárkóztatási programok végrehajtásával is segítséget nyújt.
Arra kérem Schiffer képviselő urat, hogy ő maga is, aki egyébként többször megköveteli a toleranciát, a másik érdekeinek figyelembevételét, a másik érveinek elfogadását, ő is a hozzászólásaiban, megnyilatkozásaiban vegye figyelembe. Én ezt tisztelettel és szeretettel ajánlom az ő figyelmébe.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy világosan sikerült bemutatni ennek a bizottságnak a munkája során azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Országgyűlés, a kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség tett a gyöngyöspatai helyzet konszolidálása érdekében. Fontos, hogy idáig eljutottunk. Fontos az, hogy ezt a ma már jónak mondható helyzetet elértük. És még hadd utaljak vissza, hogy minden döntésünknél figyelembe vettük a helyiek érdekeit, hiszen 2011 márciusában, amikor Gyöngyöspata választott vezetői megkerestek, én is beszéltem velük, én is jártam Gyöngyöspatán, és többször, több alkalommal Budapesten, illetőleg személyesen beszéltem az akkori települési önkormányzat képviselőivel, illetve vezetőivel, az akkori ügyvezető alpolgármesterrel, aki a korábbi polgármester lemondása után vezette a települést.
Egy dolgot nagyon fontosnak tartottak kiemelni. Nevezetesen: mindig azt mondták, hogy ők bíznak a kormányban, bíznak a rendőrségben, a politikai haszonszerzés hagyja el Gyöngyöspata terepét, mert akkor megoldás születik. Azt gondolom, hogy ezt annak idején az Országgyűlés, a kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség mindvégig figyelembe vette, és úgy gondolom, hogy ez is fontos szerepet játszott abban, hogy ezt a sikert közösen elértük.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy ön ma, a rendőrség ünnepnapján, Szent György napján is elrontotta vagy megpróbálja elrontani a rendőrök ünnepét, és ma is politikai támadást intézett a rendőrök ellen. Önök intéztek, illetőleg személy szerint ön intézett politikai támadást a rendőrség ellen, önök, akik 2006. október 23-án a rendőrséget politikai célokra használták fel, és a békés, ünneplő embereket lövették a rendőrséggel.
Önök, ön személy szerint támadja a kormányt, ön, aki a 2006-2010 közötti időszakban az akkori igazságügyi és rendészeti miniszterek tanácsadójaként ilyen tanácsokat adott a minisztereknek, képviselő úr? Az önök idején több tízezer rendőr élete legjobb szakaszában, 40-es évei elején hagyta el a rendőrséget, hagyta el a személyi állományt. Ön kéri számon a kormány munkáját, amikor több tíz milliárd forintos adóssággal adták át a rendőrséget 2010-ben, több tíz milliárd forintot kellett a nemzeti együttműködés kormányának (Dr. Harangozó Tamás: Tavaly is, meg idén is, államtitkár úr!) a rendőrség működésének biztosítása érdekében a működésre fordítani?
De én azt gondolom, hogy ne erről szóljon a mai nap, hanem engedjék meg, hogy itt az Országházban is a tisztelt Ház előtt megköszönjem a rendőrség személyi állományának a munkáját ezen a napon, ezen az ünnepnapon. A rendőrök áldozatos munkájukért mindnyájunk köszönetét megérdemlik. A személyi állomány, a rendőrség személyi állománya mindennap véd bennünket, akár az életüket is kockára téve. Megérdemlik a köszönetet.
A mai nap mégis kiemelkedő, ma ugyanis a rendőrség védőszentjét ünnepeljük. Arra kérem a tisztelt képviselő urat, hogy ne rontsa el a rendőrök ünnepét, hanem támogassa a rendőrség munkáját. A legenda szerint Szent György megküzdött a sárkánnyal és legyőzte. Megküzdött és győzött. A rendőrséggel együtt mi is harcolunk a bűnözés ellen. Erről a harcunkról szeretnék most beszámolni.
A 2011. évi költségvetés által biztosított források lehetővé tették a rendőrség létszámnövelését. A 2011. évben több ütemben, folyamatosan több mint 4 ezer fő képzésére és állományba vételére került sor. Ezzel terveink szerint 2012 második felére megvalósul a nemzeti együttműködés programjában tett vállalásunk, nevezetesen 3500 új rendőr szolgálatba állítása. A rendőrség cím költségvetésében e feladat végrehajtására 9 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre.
A nemzeti együttműködés kormánya által meghatározott közterületi rendőri jelenlét fokozása érdekében megerősítettük a helyi rendőri szerveket. Két új rendőrőrs, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecserben és Gyöngyöspatán is három új körzeti megbízotti székhely létesült az elmúlt évben.
A rendőrség tiszthelyetteseinek pótlékát 2012. január 1-jétől havi 14 ezer - tehát havi 14 ezer! - forinttal emeltük. Nagyon nagy eredménynek tekintjük, hogy a Belügyminisztérium által meghatározottaknak megfelelően a belügyi szervek ruházatának egységesítése is megtörtént. Ez érinti a rendőrség teljes személyi állományát. Összességében mintegy 49 ezer garnitúra ruházat és 43 650 pár bakancs gyártása és kiszállítása történt meg. A teljes hivatásos állomány új típusú gyakorlóruhát kapott az elmúlt időszakban.
Az év folyamán megkezdett informatikai fejlesztések az új, Robotzsaru NEO-rendszerre való átállást tették lehetővé. Erre több mint 800 millió forint állt rendelkezésre. A párhuzamosságok megszüntetése eredményezte a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet integrációját a rendőrség szervezetébe. A kormány által elfogadott határozat alapján az egységes európai hívószámra, a 112-es számra alapozott egységes segélyhívó rendszer projektjének megvalósítása is elkezdődött.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Már vannak eredményeink. Az ünnep elmúltával ismét a hétköznapokra irányul a figyelem, és az eddigi jó csapatmunka még jobb eredményekkel kecsegtet. Ehhez kérem mindnyájuk támogatását, az ön támogatását is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az utolsó mondatára válaszolva azt tudom mondani, hogy így lesz. A nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia kormányzati stratégia. A Belügyminisztérium az általános elvárásokon túl lehetőségeihez mérten támogatást kíván nyújtani a rászorulók sikeresebb boldogulásához.
A felzárkóztatáspolitika érintettjei között jelentős számban vannak roma származásúak. A stratégia részterületén ezért a Belügyminisztérium a roma vezetőkkel egyeztetve, az ő kérésükre további figyelmet kíván fordítani e társadalmi csoportra. A Belügyminisztérium célja a problémák megoldása és nem a kirekesztés. A meglévő társadalmi problémát az Országos Rendőr-főkapitányságnak természetesen nem áll módjában leszűkíteni a roma gyerekekre és fiatalokra. A cél annak kifejezésre juttatása volt, hogy a legrászorultabbak kerüljenek középpontba, ezért rájuk kell összpontosítani az erőfeszítéseket, erre példa a DADA-program.
Az Országos Rendőr-főkapitányság az együttműködés szándékával munkacsoportjába meghívott négy civil szervezetet. A négy civil szervezet kifogása az volt, hogy a Belügyminisztérium a roma kisebbséghez tartozó fiatalokra szűkítette le a jogkövető magatartás-kultúra erősítését. Az ORFK, az Országos Rendőr-főkapitányság... - az intézkedés felülvizsgálatát a Belügyminisztérium elvégezte. Ezt követően a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság véleményét is kikérve, tehát velük egyeztetve, tisztelt képviselő asszony, az intézkedési terv módosításáról döntött. Tehát az ön által kifogásolt megfogalmazás módosításra került.
A civil szervezetek, így a TASZ és a Helsinki Bizottság - amelyekkel egyébként a képviselő asszony élénk összeköttetésben van - számára e szimbolikus szempontból rendkívül fontos kérdés tehát megoldódott. Kérem a tisztelt képviselő asszonyt, hogy segítse e stratégia valóra váltását, hiszen az közös nemzeti ügyünk.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, talán ön szégyellhetné magát, hogy Telegdi Zsolt sajnálatos halálát politikai haszonszerzés céljából próbálja felhasználni itt, a tisztelt Házban. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!)
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a tisztelt Házat (Lukács Zoltán: Szövegértési problémáitok vannak!) tájékoztatni arról, hogy Telegdi Zsolt halála után a hozzátartozókat képviselő ügyvéddel folytatott egyeztetésben, illetve kártérítési eljárásban született kártérítési határozat alapján a szülők részére összesen 2 millió 800 ezer forintot, az özvegy részére 1 millió 200 ezer forintot fizettünk ki. A törvényben előírt számítási módszer alkalmazásával havi bruttó 21 ezer forint összegű járadékot állapítottak meg az özvegy és az árvák részére járó özvegyi nyugdíj és árvaellátás kiegészítéseként. Szeretném arról is tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a munkáltató által kötött baleset-biztosítási szerződés alapján a fentieken túlmenően a biztosító is átutalt több mint 3 millió 600 ezer forintot a családnak.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról is, hogy az árváknak járó kártérítés tárgyában több alkalommal folytatott a rendőrség egyeztetést a család által megbízott ügyvéddel, melynek eredményeképpen 15 millió 400 ezer forint kifizetésében állapodtak meg a felek nem vagyoni kártérítésként, valamint a nagykorúságig járó tartáspótló járadék egyösszegű megváltásaként. A megállapodástervezetet véglegesítettük, és 2010. május 10-én megküldtük aláírásra az ügyvéd úrnak. A megállapodás gyámhatósági jóváhagyását követően néhány napon belül a tényleges kifizetésre is sor kerül.
Tisztelt Képviselő Úr! Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van! Szégyelljék magukat!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, önök a 2006. augusztus 20-ai tűzijáték következtében előállt helyzet áldozatainak családjaival szóba se álltak. Nem is hallgatták meg őket, meg se hallgatták az igényeiket, nem is tárgyaltak velük. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Így van!) S ön kéri ezt számon, amikor (Dr. Harangozó Tamás: Én!) konkrét eredményekről tudunk beszámolni?
Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos Telegdi Zsoltot nem tudjuk visszaadni a családnak, de azt ígérjük, a családnak is megígértük, és itt, a tisztelt Ház előtt, az ország nyilvánossága előtt mondom, hogy minden lehetőt ezen túlmenően megteszünk azért, hogy az elveszett édesapát pótoljuk.
És én arra kérem önt - annak idején, amikor kormányon voltak, és (Dr. Józsa István: Elkéstek!) ön négy szocialista igazságügyi és rendészeti miniszter tanácsadója volt, akkor nem tett meg semmit az állomány érdekében -, hogy felelősen nyilatkozzon a jövőben ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van! - Lukács Zoltán: Ez megint mínusz 1 százalék!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is szeretném önt és a tisztelt Házat is tájékoztatni arról, hogy Magyarországon a rendőrségnek ilyen feladata, amelyet ön meghatározott, hogy 16 milliárd forintot kell az objektív felelősségből behajtani, nincs. Ilyen feladata a rendőrségnek nincs. Van olyan feladata, hogy a közrendet, a közbiztonságot Magyarország egész területén biztosítsa. Olyan feladata is van, hogy mindenkivel szemben, aki a törvényt megszegi, fellépjen.
Tisztelt Képviselő Úr! Ezek után még egy jó hírről szeretnék tájékoztatást adni önnek és a tisztelt Háznak: hamarosan Magyarország képviselője átveheti az Európai Unió által 2012-ben a közúti közlekedésbiztonsági teljesítményindex díját, amelyet Dániával megosztva kap majd június 20-án Brüsszelben Magyarország. Ennek az a lényege, hogy jelenleg Magyarország az ötödik legbiztonságosabb ország az Unióban.
De, tisztelt képviselő úr, mi ezzel az eredménnyel nem vagyunk elégedettek. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország 2020-ra a legbiztonságosabb uniós ország lenne. Kérem önt és kérem a tisztelt Házat, hogy ennek érdekében támogassa azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket ennek a célnak az elérése érdekében nyújtunk be a tisztelt Házhoz. Szeretnénk továbbra is elérni, hogy csökkenjen a közutakon életüket vesztett személyek száma, csökkenjen a súlyos balesetek száma, nőjön a közlekedés és a közlekedők biztonsága Magyarországon. Ehhez a rendőrségnek a szükséges feltételeket biztosítjuk: mind az anyagi, mind a technikai feltételeket, mind a szükséges jogi hátteret.
Arra kérem a tisztelt képviselő urat, hogy miután megismerte ezt a választ, amit ön korábban - úgy tapasztaltam a kérdésében - nem ismert, kérem önt, hogy frakciójával együtt támogassa ezeket a törekvéseinket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ismét örömmel tájékoztatom önt, hogy az a világ, amiről ön beszélt, megszűnt. Pontosan a nemzeti együttműködés kormánya terjesztette be a tisztelt Ház elé azokat a javaslatokat, amelyek alapján a külföldi autósokkal szemben, akik megszegik - de csak azokkal szemben - Magyarország törvényeit, ugyanolyan hatállyal el tudunk járni, mint bármilyen más jogsértő személlyel szemben. Az az információ tehát, amit ön mond, nem felel meg a valóságnak.
Arról is szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat, hogy a nemzeti együttműködés kormánya eltörölte azt a korábbi eljárást, amely szerint a bírságok összege a rendőrség költségvetését növelte, mert bírságok egyébként valóban vannak. Akik megszegik a szabályokat, azok fizetnek bírságot. A befizetésre került bírságok tehát a központi költségvetés bevételét képezik, és semmilyen kihatással nincsenek a rendőrség költségvetési helyzetére.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor elmondtam már itt a parlamentben, a plenáris ülésen, hogy Magyarországon törvény előtti egyenlőség van, senki nem állhat a törvények fölött. Aki megsérti a törvényeket, annak azzal kell számolni, hogy ennek a következményeit viselni kell.
Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön egyébként részletes választ szeretett volna kapni a kérdésére, akkor az azonnali kérdésében talán valamiféle támpontot ad meg ezzel kapcsolatban, de ön ezt nem tette meg. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném ismételten kihangsúlyozni, hogy senki nem állhat a törvények fölött, függetlenül attól, hogy ön mit állít, hogy valaki mondott valamit, hogy ki kivel van kapcsolatban, vagy kivel nincs. A nemzeti együttműködés kormánya alatt ezt az alkotmányos elvet teljes mértékben tiszteletben tartjuk. És azt is szeretném itt a kérdésére válaszolva leszögezni, hogy aki megsérti Magyarország törvényeit, az a hatályos jogszabályok szerint, a magyar bíróság által megállapított jogerős ítéletben hozott elmarasztalás szerint felel, ha ennek a feltételei megvannak.
Ezt tudom erre a kérdésére válaszolni, és abban bízom, hogy a képviselő úr is támogatja azokat a törekvéseket, amelyeket a nemzeti együttműködés kormánya a közrend, a közbiztonság, Magyarország rendjének megszilárdítása érdekében tesz. És kérem önöket, hogy a jövőben ezeket a törvényjavaslatokat szavazatukkal támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, minden kérdésére, minden konkrét kérdésére mindig konkrét választ kap, ezt ön is tudja, tisztelt képviselő úr. És úgy gondolom, hogy ez a múltban is így volt, és a jövőben is így lesz.
Ami pedig a kérdés lényegét illeti: még egyszer mondom, Magyarországon senki nem állhat a törvények fölött; senki nem lépheti át a törvényes kereteket következmények nélkül. Én ezt minden ilyen esetre és minden ügyre vonatkozóan tudom mondani.
(16.10)
Várom azt, ha képviselő úr úgy gondolja, hogy írásban tesz föl kérdést ezzel az üggyel kapcsolatban vagy bármilyen üggyel kapcsolatban, mi valamennyi kérdésre vonatkozóan részletes és kimerítő választ adunk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Terrorelhárítási Központ a létrehozása óta Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálja. Ennek a célnak csak úgy tud megfelelni, ha a személyi állomány kiképzése minden lehetséges veszélyhelyzetre vonatkozóan a lehető legjobb feltételek mellett valósul meg.
Az ön által kérdezett repülőgép beszerzését a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az indokolta, hogy a Terrorelhárítási Központ kijelölt állománya a nap bármely szakában, különböző viszonyok között hajthassa végre a számára kötelezően előírt gyakorlatokat. A repülőtéren korábban igénybe vett két repülőgép használhatósága műveleti szempontból nem megfelelő, terrorelhárítási célból végrehajtott gyakorlatokra csak korlátozottan alkalmazható, nem biztosít életszerű körülményeket.
A repülőgép beszerzésére az engedélyt a Terrorelhárítási Központ főigazgatója adta. A repülőgép szállítása során a szükséges valamennyi engedély beszerzése megtörtént, és ezeknek az engedélyeknek a birtokában történt a szállítás.
Képviselő úr valótlant állít, amikor azt mondja, hogy a 3-as metró áldozatul esett. Kérem önt, hogy valótlanságot ne mondjon, rémhíreket ne terjesszen. Ön a médiát idézte, a következő idézet szintén a sajtóból származik: nem támasztja alá semmilyen vizsgálati eredmény, hogy a TEK számára szállított Boeing 737-es repülőgép miatt szakadt le az észak-déli metróvonal Népliget állomásán az álmennyezet egy darabja, közölte a Budapesti Közlekedési Központ. Tehát szó sincs a 3-as metró vonaláról, tisztelt képviselő úr.
A repülőgépet a TEK 3 millió forintért vásárolta. Amennyiben ezt hulladékként vásárolta volna meg, úgy 8 millió 740 ezer forintot kellett volna fizetni, így a megtakarítás 5 millió 740 ezer forint. Erre tekintettel a pénzpazarlás vádja megalapozatlan, így azt visszautasítom.
Ami pedig a rendőrséget illeti: a rendőrség 2012. május végéig minden lejárt számláját ki fogja fizetni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 30 napon túli tartozása 2012-ben nem lesz, így a közüzemi számlák kifizetése sem jelent számára problémát.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A 112-es szám az Európai Unió egységes segélyhívószáma. Európa veszélyhelyzetbe került polgárai a 112-es telefonszámot hívhatják, és így juthatnak el a segítségnyújtó szolgálatokhoz. A rendszert többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Svédország és Olaszország is használja. A 112-es rendszer alapján csak egyetlen telefonszámot kell megjegyezni, hogy a gyorsabb és hatékonyabb beavatkozás biztosított legyen.
Az ön által ismertetett és a kérdésében kifogásolt, Magyarországon régóta működő 112-es európai segélyhívószám alaprendszere nem azonos a korszerű térinformatikai és más technikai megoldásokkal is támogatott új rendszerrel. Az új rendszer bevezetését 2013. március végéig tervezzük megvalósítani. Az új rendszer kialakítása éppen a képviselő asszony által is ismertetett problémák megszüntetése érdekében vált szükségessé. A régi, több mint tíz éve kialakított 112-es rendszerben előforduló késlekedéseket részben a sok irreleváns hívás, részben az intézkedésre jogosult szervezetek késedelmes elérése okozta. Az új rendszerben a bejelentést képzett kezelők fogadják, akik szakértői modulokkal támogatott informatikai rendszerrel szűrik ki a téves hívásokat és az esetek 90 százalékában vaklármának, "szórakoztatónak" szánt bejelentéseket.
Az új rendszer bevezetése nem teszi azonnal feleslegessé a 104-es, 105-ös, 107-es hívószámokat. Amikorra a 112-es segélyhívó rendszer tökéletesen működik, tehát amikorra a rendszer tökéletesen beáll, és az új segélykérési szokások kialakulnak, akkor lehet ezeket megszüntetni.
Remélem, képviselő asszony, a válaszom önt és az aggályait teljes mértékben megnyugtatja. Ezért a rendszer alkalmazása és kiépítése mindannyiunk érdeke, szükséges, egyben egységes, és Európában szinte mindenhol alkalmazzák. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Az új rendszer a magyar emberek nagyobb biztonságát is szolgálja majd.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és Ukrajna között a határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás május 4-i aláírása jelentős előrelépés a magyar és az ukrán fél közötti együttműködés erősítésében. A megállapodás a határigazgatásra vonatkozó uniós joganyagnak teljes mértékben megfelel, korszerű módon és egységesen szabályozza a határátkelőhelyek működését, valamint a személy- és áruforgalom ellenőrzését, és teljes mértékben megfelel a magyar nemzeti érdekeknek is.
A határátlépés meggyorsítása és a várakozási idők csökkentése mindkét fél érdeke. A megállapodás ezért meghatározza a jövőbeni fejlesztési irányokat, a Beregsurány-Luzsanka közötti határátkelőhely bővítését, a Beregdaróc-Déda autópálya-határátkelőhely létrehozását, valamint a Záhony-Csap közös kapcsolattartási szolgálati hely kialakítását.
A megállapodás hatálybalépésének törvényi előfeltétele a kötelező hatályának elismerése és kihirdetése.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni Korondi Miklós és Mile Lajos képviselőtársaimnak a törvényjavaslat támogatásáról szóló hozzászólását. Köszönöm szépen, és kérem a tisztelt Háztól, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a törvényjavaslatot támogatja.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormánya programjában nemzeti ügyként határozta meg a közrend, közbiztonság helyreállítását, az állampolgárok biztonságérzetének javítását, és szintén nemzeti ügyként határoztuk meg, hogy új rendőrség szülessen. Ennek érdekében világossá tettük, hogy erős törvényekre van szükség. Éppen ezért a kormány beterjesztette 2010 őszén azt a törvényjavaslatot, amely módosította a rendőrség jogállását, a rendőrség szervezetét, és létrehozta - 2010. december 6-án fogadta el ezt a törvényjavaslatot a parlament - a Nemzeti Védelmi Szolgálatot.
(13.50)
A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak olyan új eszközöket adott a törvényjavaslat a kezébe, mint a megbízhatósági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzése.
Sajnálatos, hogy akkor az ellenzéki pártok, se az MSZP, se a Jobbik, se az LMP ezeket az intézkedéseket, ezt a törvényjavaslatot nem támogatta. Gondolatrendőrségről, Nagy Testvérről, ötvenes évekről, besúgói záradékról beszéltek. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Nem támogatták, nem értették meg, hogy miért is fontos ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása, miért is fontos, hogy létrejöjjön a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely meg tudja tenni azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendőrség tagjai a jogszabályokat betartva végezhessék tevékenységüket.
Engedjék meg, hogy a kormányprogramot idézzem, amely kimondta: "A rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek, és a legsúlyosabb következményekkel járnak."
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy akkor, 2010. december 6-án szavazatukkal támogatták ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, és a kormány pedig - miután a parlament elfogadta a törvényjavaslatot - 2011. január 1-jére megteremtette a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásának és a tényleges működésének a személyi, tárgyi, anyagi, technikai feltételeit, és ez a szolgálat megkezdhette a működését.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek az események, amelyeket a tisztelt képviselő úr felidézett, azt bizonyítják, hogy helyes döntés volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozása, hiszen a rendvédelmi állomány teljes vonatkozásában tudja biztosítani, működésével elő tudja segíteni, hogy ez a személyi állomány, ez a hivatásos állomány tiszta legyen, aki pedig megsérti a jogszabályokat, aki bűncselekményt követ el, az ellen a törvény legerősebb fegyverével lépjen fel.
Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség, a Belügyminisztérium együttműködik a Központi Nyomozó Főügyészséggel, hiszen közérdek, valamennyi törvénytisztelő magyar ember érdeke az, hogy olyan rendőrség működjön, amely betartja a törvényeket, amelynek a tagjai tiszták, és amelynek tagjai törvénytisztelő magatartást tanúsítanak.
Azt tudjuk ígérni, hogy nem engedünk a zsarolásnak, nem engedünk a fenyegetésnek (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), minden törvényes eszközzel fellépünk a törvénysértőkkel szemben. Megvan ehhez az erőnk, megvan ehhez az elszántságunk és megvannak ehhez a törvényes eszközeink. (Közbeszólások az MSZP, a Jobbik és a függetlenek soraiból.) A Nemzeti Védelmi Szolgálat működése és az azóta elfogadott törvények garanciát jelentenek arra vonatkozóan, hogy a rendőrség személyi állománya végrehajtja ezeket a törvényeket; aki pedig megsérti ezeket, azok a törvény szigorával szembesülnek.
Köszönöm, tisztelt képviselő úr, hogy módot adott arra, hogy erre a kérdésre kitérhessek itt a parlament előtt, és leszögezzem, hogy a Belügyminisztérium, a rendőrség kíméletlenül felszámolja a rendőrségi korrupciót, kíméletlenül fellép ez ellen. Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a jövőben is támogassák azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a közrend, közbiztonság megerősítését és a rendőrség eredményes működését segítik elő. (Tukacs István közbeszól.)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Már a nemzeti együttműködés programjában leszögeztük, a közrend és a közbiztonság alapja az, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Ezt az alkotmányos jogelvet követik napi munkájuk során a magyar hatóságok. Azt tapasztaljuk, hogy amennyiben a rendőrség a jogszabályok értelmében eljárást kezdeményez és a hatáskörében intézkedik, akkor önöknek az a problémája. Ha pedig a rendőrségnek, szintén a jogszabályok értelmében, valamely adott ügyben nincs hatásköre és nem intézkedik, akkor meg az a probléma. Ez is rámutat arra, hogy önök mindössze politikai haszonszerzés céljából használnak fel minden ügyet, minden kérdést.
Tisztelt Képviselő Úr! A magyar emberek bizalmát úgy építhetjük újjá a saját államukban, a saját kormányukban, hogy nincs senki, aki következmények nélkül a törvényeken felül vagy a törvényeken kívül helyezheti magát. A törvény előtt mindenki egyenlő, korra, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül. Ezért, tisztelt képviselő úr, semmilyen hovatartozás - legyen az akár etnikai, akár más - nem ad mentességet bűncselekmény, szabálysértés vagy más egyéb jogsértés elkövetőjének arra, hogy ne viselje tettének a jogkövetkezményeit. Akik a szabályokat megszegték, azoknak viselniük kell ennek következményeit, legyen az szabálysértési vagy büntetőjogi.
Tisztelt Képviselő Úr! Arra kérem önt, hogy ha önnek valóban nagyon fontos a közbiztonság, ha önnek nagyon fontos a magyar emberek biztonsága, az, hogy ez állandóan javuljon, akkor kérem, hogy támogassa a kormány ez irányú erőfeszítéseit.
Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tanúvédelmi megállapodás a Salzburg-fórum keretében jött létre, amely a legjelentősebb közép-európai belbiztonsági együttműködési platform. Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia belügyminisztere 2012. május 24-én írta alá ezt a nemzetközi szerződést.
A megállapodás alapján a szerződő felek tanúvédelmi egységei együttműködhetnek a védett személyek áttelepítésében és védelmében, az információcserében, a technikai és logisztikai támogatás nyújtásában, valamint a tanúvédelmi egységek tisztviselőinek képzésében. A megállapodás megkötésével kiszélesedik a nemzetközi együttműködés lehetősége, és így hatékonyabban biztosítható a büntetőeljárásban részt vevő, fenyegetett helyzetben levő személyek védelme. A megállapodás hatálybalépésének törvényi előfeltétele a kötelező hatályának elismerése és kihirdetése.
Minderre tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a támogató szavait, amelyeket a hozzászólásában elmondott.
Én bízom abban, hogy úgy, ahogy ön is megfogalmazta, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása is hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi bűnözés ellen hatékonyabban, eredményesebben tudjunk fellépni, és ez a törvényjavaslat megítélésem szerint erre is tekintettel jól szolgálja a magyar emberek biztonságát, Magyarország biztonságát. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot fogadják el.
Ami pedig a képviselő úr kérdését illeti, arra a válaszom az, hogy a jelenlegi törvényjavaslat annak a célnak, amelyre benyújtották, megfelel, úgyhogy a válaszom arra a kérdésre, amit megfogalmazott, nemleges.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az eredményes bevándorláspolitika fontos kérdés napjainkban mind Magyarországon, mind az Európai Unióban, különös tekintettel arra, hogy Görögországban több százezer illegális bevándorló várakozik arra, hogy főként a Balkánon átkelve a schengeni övezetbe jusson.
Magyarország és a Koszovói Köztársaság közötti visszafogadási megállapodás megkötése mindkét fél kiemelt érdekében áll, különös tekintettel a Koszovóból kiinduló, illetve a Koszovó területén áthaladó jelentős illegális migrációs útvonalra, illetve a Magyarországon tartózkodó nagyszámú koszovói bevándorlóra.
A Magyarország területén jogellenesen tartózkodó koszovói állampolgárok, illetve harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának gyakorlati végrehajtásához szükséges a kétoldalú visszafogadási megállapodás létrehozása. Szeretném kiemelni azt is, hogy jóval költségesebb Magyarországon adott esetben őrzött szálláson biztosítani egy hazánkban jogellenesen tartózkodó személy megélhetését, mint biztosítani a hazatérését.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat által kihirdetendő visszafogadási megállapodást 2012. május 15-én Prištinában írták alá a felek. Egyetértés volt a tekintetben, hogy mind Magyarország, mind Koszovó a megállapodás mihamarabbi hatálybalépésében érdekelt, hiszen így az emberi méltóságot tiszteletben tartó jogi eljárásrend biztosítja majd a jogellenesen hazánkban tartózkodó koszovói állampolgárok hazatérését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Bízom abban, hogy e rövid ismertetővel is sikerült önöket meggyőznöm arról, hogy a megállapodás helyes célokat és nemzeti érdekeinket szolgálja. Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea képviselő asszony hozzászólására szeretnék reagálni. Először is megköszönöm képviselő asszony hozzászólását. Szeretném fölhívni néhány alapvető tényre tisztelettel és kellő udvariassággal a figyelmét, hogy ez a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya közötti, az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szól. Ez az első észrevételem. A második pedig, hogy hozzászólásában megkérdőjelezte, hogy a magyar hatóságok emberségesen tekintenek-e bizonyos esetekben a bevándorlókra. Szeretném elmondani: biztos vagyok abban, hogy a magyar hatóságok igenis emberségesen, a törvények, a magyar törvények és a nemzetközi szerződések teljes mértékben történő betartásával járnak el az ilyen ügyekben. (Szabó Timea a fejét csóválja.)
Azt is negatívumként említette vagy olyan éllel, hogy a magyar hatóságok visszafogadási egyezményeket kezdeményeznek vagy kezdeményeztek az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, hogy a magyar hatóságok a magyar nemzeti érdekek szerint jártak el ezeknek az egyezményeknek a kezdeményezésével. Arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy azon országokkal, akikkel sikerült megállapodni, azokkal úgy jöhetett létre nyilván a megállapodás - hiszen a megállapodás egy kétoldalú egyetértést tételez föl -, hogy a megállapodás mind a két fél, mind a két szerződést kötő fél nemzeti érdekeinek megfelelt. Mint ahogy a jelenleg a tisztelt Ház által tárgyalt T/7411. számú javaslat is megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, teljes mértékben figyelembe veszi Magyarország uniós kötelezettségeit, a magyar hatóságok betartják a magyar törvényeket, betartják az uniós jogszabályokat. Erre is tekintettel szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt, hogy a magyar törvényhozásnak, Magyarország országgyűlési képviselőinek elsődleges feladata az én megítélésem szerint az, hogy egy törvényjavaslat vizsgálatánál arra kell figyelemmel lenni, hogy az a törvényjavaslat megfelel-e Magyarország nemzeti érdekeinek. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Nos, szeretném elmondani, hogy ez a T/7411. törvényjavaslat megfelel a magyar nemzeti érdekeknek, erre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar hatóságok nemcsak a menekültek világnapján, ezen a kiemelt napon, amelyet a média, a politika kiemelt figyelemmel kísér, nyújtanak segítséget a Magyarországon élő menekülteknek, hanem az évnek mind a 365 napján. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy a figyelem nemcsak alkalmi, a segítségnyújtás nemcsak egy napra korlátozódik, hanem az év 365 napjára. Magyarország Szent István óta befogadó ország, Magyarország segítséget nyújt a területére érkező menekülteknek.
Tudjuk azt, tisztelt képviselő asszony, hogy a menekültek az egyik legveszélyeztetettebb embercsoport, hiszen a szülőföld elhagyása, a családdal való menekülés vagy a család nélküli menekülés, politikai vagy egyéb okból való üldöztetés, természeti katasztrófa előli menekülés mind-mind olyan trauma, amelynek az elviselése önmagában is komoly erőt igényel az érintettektől, és valóban úgy, ahogy ön mondta, támogatásra, segítségre szorulnak ezek az emberek, és kiemelt figyelmet kell nyújtani számukra.
(9.20)
Szeretném azt is hangsúlyozni, tisztelt képviselő asszony, hogy amellett, hogy Magyarország befogadó ország, fontos az, hogy ezek a menekültek is tiszteletben tartsák Magyarország törvényeit, megismerjék és tiszteletben tartsák azokat a szabályokat, amelyek rájuk vonatkoznak. A nemzeti együttműködés kormánya a programjában a közrend, a közbiztonság helyreállítását nemzeti ügyként határozta meg. A közrend, közbiztonság helyreállítása és fenntartása mindenkire vonatkozik, így a Magyarországon élő menekültekre is; a Magyarországon élő menekülteknek is be kell tartaniuk Magyarország törvényeit.
Hozzászólásában kritikaként említette, hogy a magyar hatóságok arra hivatkoznak, hogy a magyar törvényeket vagy a magyar érdekeket kell képviselni. Szeretném megerősíteni, hogy a nemzeti együttműködés kormányának, a magyar parlamentnek, Magyarország hatóságainak elsősorban Magyarország, a magyar polgárok érdekeire kell figyelemmel lenniük, ezeket az érdekeket kell képviselniük, de azt is szeretném elmondani, hogy Magyarország, a menekültügyi hatóságok, a magyar hatóságok tiszteletben tartják azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeknek Magyarország részese, amelyeket Magyarország betart, és Magyarország, a magyar hatóságok az ország gazdasági teljesítőképességéhez, az ország anyagi erejéhez mérten nyújtanak segítséget ezeknek az embereknek.
Szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban 37 százalékkal nőtt ezeknek a szervezeteknek, ezeknek a magyar hatóságoknak a költségvetése, és ezáltal javultak azok a körülmények, amelyeket a menekültek számára tudnak biztosítani. Vizsgáljuk azokat a kritikákat, amelyeket ön megfogalmazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, azokkal a részekkel kapcsolatban, amelyeket megalapozottnak tartunk, a szükséges jogszabály-módosításokat kidolgozzuk, azokat előterjesztjük. Fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy valóban emberségesen, humánusan járjunk el ezeknek az embereknek az ügyeiben, hiszen ők - úgy, ahogy mondtam - a kiemelten veszélyeztetett emberek csoportjába tartoznak. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek, a magyar hatóságok gyakorlata mindenképpen kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját.
Köszönöm képviselő asszonynak, hogy a mai napirend előtti hozzászólásban erről a kérdésről szót ejtett, és így módot adott nekem arra, hogy erről a kérdésről kifejtsem a kormány álláspontját. Még egyszer mondom, ez elsősorban a nemzeti érdekek, a magyar érdekek, Magyarország érdekeinek képviselete, de a nemzetközi szerződéseknek, a nemzetközi kötelezettségeknek való teljes mértékben való megfelelés is és az, hogy ezekkel az emberekkel emberségesen bánjunk - úgy, ahogy ön mondta -, és biztosítsuk őket támogatásunkról és segítségünkről, hiszen ők erre rászorulnak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, ha önnek, ha önöknek, a Jobbiknak valóban az emberek biztonsága, a közbiztonság javítása a fontos, akkor itt, a tisztelt Ház nyilvánossága előtt arra kérem önöket, arra szólítom fel önöket, hogy hagyják abba a rendőrség támadását, inkább segítsék azoknak a törvényjavaslatoknak az elfogadását, amelyek a rendőrség megerősítését, a közrend, közbiztonság javítását szolgálják.
Szeretném a válaszom elején mindjárt leszögezni, hogy a rendőrség közlekedésrendészeti szolgálati ága nem a pénzbehajtásért felelős, nem a pénzbehajtás a feladata, hanem a közúti közlekedők biztonsága, a közlekedés biztonsága. Ez egy nagyon fontos feladat, és szeretném mindjárt az elején ezt tisztázni. Ez lehet, hogy korábban igaz volt a szocialista kormányok idején, de a nemzeti együttműködés kormánya alatt ez a gyakorlat megszűnt. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
A szabályokat viszont mindenkinek be kell tartani, tisztelt képviselő úr. A szabályokat be kell tartani, senki nem állhat a törvények felett. Ezt is valóban elmondtam itt többször a tisztelt Házban. Ennek a szigorú gyakorlatnak megvan az eredménye. Engedje meg, hogy a tisztelt Házat és az ország nyilvánosságát itt is tájékoztassam arról, hogy az elmúlt héten, június 20-án Magyarország képviselői Brüsszelben átvették az európai közlekedésbiztonsági díjat, ami az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács által kiadott díj, amelyet Magyarország azért kapott, mert 2011-ben Magyarországon csökkent leginkább az Unióban, illetve még másik négy országban a halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetek száma, sőt nemcsak az elmúlt években, hanem ha 2001-ig visszamegyünk az elmúlt tíz esztendőben, 50 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, a súlyos sérüléses balesetek száma pedig 14,6 százalékkal csökkent.
Tisztelt Képviselő Úr! Ezek az eredmények magukért beszélnek, de itt is szeretném elmondani, hogy nem lehetünk elégedettek, tovább kell dolgozni, hiszen Magyarország uniós kötelezettsége, hogy 2020-ig a jelenlegihez viszonyítva további 50 százalékos csökkenést érjünk el ezekben a nagyon fontos kérdésekben. Abban bízom, hogy az egész Országgyűlés, így az önök frakciója is támogatni tudja azokat az intézkedéseket, amelyek ezt a célt elősegítik. Bízom abban, hogy ez a jövőben így lesz, képviselő úr.
Szeretném azt is elmondani, hogy van egy munkacsoport, ami a közúti közlekedési szabályokat áttekinti. Ez a Fidesz-frakció kezdeményezésére jött létre, az elmúlt héten ez a munkacsoport ülésezett, és jelentős előrelépést ért el. Ennek az a lényege, hogy minden olyan jogsértést, szankciót felülvizsgálunk, amely a közlekedők testi épségét, biztonságát nem veszélyezteti. Ki kell emelnem, tisztelt képviselő úr, hogy a közlekedés-rendészet maga is üldözi a bűnt, ugyanis a közlekedési bűncselekmények felderítése a hatáskörébe tartozik.
Ami pedig a kérdésére adandó választ illeti: a 2012. május 1-jei adatok alapján a rendőrségen 44 857 álláshely volt betöltve, aminek 7,1 százaléka, 3185 álláshely tartozott a közlekedésrendészethez. A tényleges bűnüldözést folytató egységek, illetőleg álláshelyek száma 34 392 fő, tehát 76, 7 százalék.
Tisztelt Képviselő Úr! ami pedig a létszámarányokat illeti, 2010-től, ahogy ön mondja, a kormányátalakítást illeti, szeretném elmondani, hogy 2010. május 29-én nem kormányátalakítás, hanem kormányalakítás volt, és 2010-től nem 2556 fővel csökkent a rendőrség létszáma, hanem 1676 fővel.
Tisztelt Képviselő Úr! Bízom abban, hogy a korrekt számok alapján megadott korrekt válaszomat el tudja fogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A belügyminiszter úr nem veszi át az érpataki modell egyes elemeit. Az úgynevezett érpataki modell a kényszerrel, az erőszakkal és a fenyegetéssel írható le többnyire.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön elfelejti vagy figyelmen kívül hagyja az ön által idézett interjú részleteit, amely a következőképpen szól: "Szélsőjobboldali csoportok ideiglenesen meg akarták kérdőjelezni az állam erőszak-monopóliumát, azt állították, hogy rendet akarnak teremteni, alapeszméjük azonban nem a rendteremtés, hanem a zavarkeltés volt. A kormány hivatalba lépésekor a szélsőséges jelenségek erősek voltak, azóta viszont visszaszorultak, mert törvényileg meghatároztuk, hogy mit lehet és mit nem. Ennek során a törvényhozás bűncselekménynek minősítette az állami erőszak-monopólium megsértését, és a döntés óta hétezerről a tizedére csökkent azoknak a száma, akik álegyenruhák használatával felfordulást akarnak kelteni. A helyzet javításához szükség volt bírósági döntésekre és az állam határozott vezetésére."
Tisztelt Képviselő Úr! Az előzőekből, az idézett részletből kiderül, hogy elutasítjuk az érpataki modell gondolatiságát, ugyanakkor legalább még egy különbségre fel kell hívnom a figyelmet, az úgynevezett érpataki modell hosszú távon bizonyosan közösségromboló, ezzel szemben a Belügyminisztérium egyik célkitűzése a közfoglalkoztatással és az arra épülő rendszerrel a közösség fejlesztése.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A javaslatot a kormány támogatja.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdésekre válaszolva szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy az ön által kérdezett rendezvény biztosítása egyetlen fillér vagy egyetlen forint magyar közpénzbe sem került a magyar adófizetőknek. Ez a rendezvény, amelyről ön az azonnali kérdésében kérdezett, az úgynevezett kiemelt biztosítású rendezvény volt. Ezen rendezvény biztosításának a költségeit a rendezők viselték.
Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt tájékoztatni arról is, hogy az elmúlt év szeptember 1-jén lépett hatályba a sporthuliganizmus elleni fellépésről szóló törvény, amelynek vitája során itt a parlamentben ön élesen kikelt ennek a törvénynek a rendelkezései, illetőleg hatálybalépése ellen. Nos, szeretném elmondani, hogy ez a 2011. szeptember 1-jén hatályba lépett törvény tette lehetővé, hogy ennek a rendezvénynek a költségei ne kerüljenek közpénzbe.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Szilágyi György: Két különböző dologról beszélünk, nézzen már utána, államtitkár úr!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy társadalom életében a legfontosabb közös érték az a rend, amely megadja a hétköznapok biztonságát, a boldogulás alapfeltételét. Rend és rendezettség hiányában lehetetlen egy ország, egy közösség újjászervezése.
Nemzeti ügy és nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olyan rend, amely igazságot szolgáltat, szigorú törvényeket alkot, mindenkinek védelmet garantál, új politikai értékrendet alakít ki, és ezzel megteremti a nemzet felemelkedését. A nemzeti ügyek kormánya kiemelt feladatként kezeli a rend helyreállítását, az állampolgárok biztonságérzetének javítását.
Álláspontunk szerint a beteg állam legfőbb tünete a gyenge, következmények nélküli törvény. Az alaptörvény szerint a közrend és közbiztonság fenntartásának kizárólagos jogosultja és kötelezettje a kormány irányítása alatt álló rendőrség. A kormány által irányított rendőrség munkáját emellett rendészeti feladatokat ellátó személyek is segítik.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a természeti (Zaj. - Az elnök csenget.) értékek és a kis értékű vagyontárgyak ellen elkövetett cselekmények rendkívül károsak, ezért annak érdekében, hogy a rendészeti jellegű feladatokat is ellátó személyek hatékonyan tudjanak fellépni, egységes intézkedési és kényszerítőeszköz-alkalmazási feltételeket célszerű nekik biztosítani.
A jelenlegi törvények rendkívül kesze-kuszán határozzák meg a rendészeti feladatokat ellátó személyek alkalmazási követelményrendszerét. Külön-külön és egymástól lényegesen eltérő módon szabályozzuk ma az előéleti és alkalmazási feltételeket. A törvényjavaslat elfogadása esetén ez megváltozik, egységes kritériumokat határozunk meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az ágazati törvények jelenleg nem tesznek különbséget az állami vagy önkormányzati, valamint a nem állami vagy önkormányzati alkalmazásban állók között. Ez jelenleg azt jelenti, hogy az erőszak állami monopóliumával szorosan összefüggő jogosultságok nem közhatalmi tevékenységet végzőket is megillethetnek. Más rendészeti feladatokat is ellátó személyek az eddigi szabályozás szerint viszont csak arra voltak jogosultak, hogy az elkövetőt felszólítsák a cselekmény abbahagyására. Ezért szükséges egy olyan új, egységes rendszer kialakítása, amely kiterjed az alkalmazási feltételekre, a szolgálati igazolványra, az alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök körére. A jogbiztonság előmozdítása érdekében is indokolt, hogy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre.
Mivel érzékeny területen járunk, a kormány komoly garanciális elemeket is beépített ebbe a törvényjavaslatba. Ilyenek: az intézkedéssel és a kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz, a képzés és vizsgáztatás feltételei. Lényeges feltétel, hogy az egyes szervek és a rendőrség között kötelező lesz az együttműködési megállapodás. Az új intézkedésekkel és a kényszerítő eszközzel szembeni panaszeljárásokat a rendőrség fogja elbírálni a javaslat szerint.
Az intézkedések között az első jelentős változtatás az igazoltatás lehetőségének biztosítása a rendészeti feladatot ellátó személy részére. A javaslat ezzel biztosítja a további gyors eljárások lehetőségét, legyen az közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás.
Az intézkedések a javaslat elfogadása esetén a következők lehetnek: az elkövető feltartóztatása, az igazoltatás és a személyazonosság igazolására történő felszólítás, a jármű feltartóztatása, ruházat, csomag, jármű átvizsgálása, jogtalanul szerzett vagy az elkövetéshez használt dolog visszatartása és az előállítás.
A javaslat elfogadása esetén kényszerítő eszközök lesznek alkalmazhatók, amelyek a következőek: testi erő, könnygázszóró, a szolgálati kutya, a bilincs és az elektromos sokkoló.
A rendészeti feladatokat ellátó személynek a törvényjavaslatban meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket szakszerűen kell alkalmaznia. Ezért a törvényjavaslatban a kormány egy új, kizárólag rendészeti jellegű képzést is kidolgozott, amely gyakorlati és elméleti részből áll majd.
(20.40)
Önkormányzati rendészeti szerv hozható létre a javaslat elfogadása esetén belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
A helyi közbiztonság fenntartására, az önkormányzat vagyonának, más értékének védelmére létrehozott szervezet lehet: erdészeti szakszemélyzet, jogosult erdészeti szakszemélyzet, mezei őrszolgálat, halászati őrszolgálat, közterület-felügyelet és önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat.
Az önkormányzati tapasztalatok arra mutattak rá, hogy például a közterület-felügyelők mellett indokolt lehet közalkalmazotti jogviszonyban lévő segítők alkalmazása. A törvény megteremti a lehetőséget a segédfelügyelők alkalmazására, akik önálló intézkedési joggal ugyan nem rendelkeznek, de eredményessé tehetik a közterület-felügyelet munkáját. A segédfelügyelő intézménye a közterület-felügyelethez hasonlóan az önkormányzat által választható lehetőség.
Sok esetben erős visszatetszést keltett, hogy a parkolóhelyekre olyanok álltak mozgáskorlátozotti kártyával, akik nem voltak arra jogosultak, a törvényjavaslat ezért kiegészíti a közterület-felügyelet feladatait a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának ellenőrzésével.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az iskolakerülés elleni fellépést biztosító, a rendőrségről szóló törvényt és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt módosító rendelkezéseket. A közterületen vagy nyilvános felügyelet nélkül tartózkodó gyermekek fenyegetettsége, esetleges áldozattá válásának esélye lényegesen nagyobb, mint egy felnőtté. A gyermekek védelme kiemelt célja a kormánynak, ezért ezen a területen is változtatást tervez a benyújtott javaslat.
A javaslat célja, hogy a rendőrök azokat a 14 év alatt gyermekeket, akik tanítási időben az utcán csellengnek, az iskolába visszavihessék. Ahhoz, hogy a rendőrség e feladatát el tudja látni, a törvényjavaslat biztosítja a rendőrség számára, hogy adatokat kérhessen a köznevelési információs rendszerből. A tanítási időben távol maradó tanulókra vonatkozó új szabályozás részletesen szabályozott eljárásrendet biztosít a kiszámítható jogalkalmazás érdekében, hogy elkerüljük a gyermekek indokolatlan rendőrségre történő előállítását. A tanítási időben igazolás és nagykorú felügyelete nélkül közterületen csellengő diákok esetében a köznevelési információs rendszerből lekért adatok alapján pontosan azonosítható a gyermek és az oktatási intézmény, így a rendőr vissza tudja kísérni a diákot az iskolába.
A rendőrség szervezetének átszervezése indokolja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseinek módosítását, tekintettel arra, hogy a megszűnő Köztársasági Őrezred állományának egy része a Készenléti Rendőrség állományába kerül át.
Módosításra kerül a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény is, amely megteremti a személy- és vagyonőr intézkedéseivel és kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz kivizsgálásának lehetőségét. Ennek kivizsgálása a szakmai kamara hatáskörébe tartozik majd; az elsőfokú eljárás a területi szerv hatáskörébe tartozik, míg a másodfokú eljárás a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara hatáskörébe fog tartozni a javaslat szerint.
Tisztelt Országgyűlés! A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a polgárőrök a közforgalmú vasúti személyszállítási eszközökön is elláthassák feladataikat. A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltató és a polgárőr-egyesület között a feladat ellátásához együttműködési megállapodás megkötése szükséges. Tovább fogja erősíteni az emberek biztonságérzetét, hogy a szabálysértésekről szóló törvény módosításával a javaslat általános érvénnyel lehetővé teszi, hogy a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja. Az így visszatartott személyt az elfogó köteles a rendőrségnek haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
A Készenléti Rendőrség állományának növekedése a megnövekedő feladatok ellátása mellett indokolttá teszi a Készenléti Rendőrség parancsnokhelyettesének az állományilletékes parancsnokká történő kijelölését.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és szavazataikkal támogassák.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel arra szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ezt a törvényjavaslatot és különösen az iskolakerülés megszüntetésével kapcsolatos javaslatait úgy tekintsék és támogassák, mint a probléma megoldásának lehetséges eszközét, hiszen abban egyetértés mutatkozott az eddig felszólaló képviselőtársaim körében, hogy az eddigi megoldások nem vezettek eredményre. Ezek a megoldások eredménytelenek maradtak. Azt is érzem a hozzászólásokból, hogy van igény arra vonatkozóan, hogy ezt a jelenséget megszüntessük. Nos, erre vonatkozóan szól ez a javaslat.
Én arra is felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét - Harangozó képviselőtársam a Facebookon keringő kerülőutakról beszélt, illetőleg már arról, hogy hogyan lehet kijátszani ezekkel az igazolásokkal ezt a javaslatot -, nos, én azt kérném, fogjunk össze annak érdekében, hogy ne lehessen kijátszani ezeket a javaslatokat, hogy olyan javaslat szülessen, olyan törvény szülessen itt a tisztelt Ház falai között, amely ennek a súlyos problémának a megoldására jelent orvosságot.
Elhangzott több felszólaló részéről, Apáti képviselő úr vagy talán Mirkóczki Ádám is megkérdezte és mások is, hogy miért 14 éves korig szól ez a javaslat egyébként. Azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy ezek a 14 év alatti tanulók, gyermekek a leginkább veszélyeztetettek. Ők vannak a leginkább kitéve veszélynek. Úgy gondolom, ha az ő esetükben sikerül a biztonságot megteremteni azáltal, hogy ők visszajutnak az iskolába a rendőr segítségével, az ebben a törvényben meghatározott eljárásrend szigorú betartásával, teljesen alkotmányos módon, akkor a közérdeket szolgáljuk. Én ennek a támogatását kérem.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sós képviselő úr legutóbbi hozzászólására szeretnék reagálni. Tisztelt Képviselő Úr! Mi az önkormányzati rendszert nem verjük szét, mi az önkormányzati rendszer működőképességét fönntartjuk, mi az önkormányzati rendszert megerősítjük, mi az oktatási rendszert nem verjük szét. Mi azt szeretnénk, hogyha Magyarország minden iskolájában egyenlő eséllyel tudnának tanulni a tanulók. Ezt szeretnénk elérni, és egyébként nem akarok utalni arra az örökségre, arra a súlyos örökségre, amit átvettünk, de azt gondolom, hogy az önkormányzati rendszer eladósodása, azok a nehézségek, az a forráskivonás, az a forráselvonás, ami 2002-10 között volt, nagyban hozzájárult ahhoz a helyzethez, hogy az önkormányzati rendszert át kellett tekinteni, és egy olyan törvényjavaslatot kellett beterjeszteni, amely a jövőt illetően biztosítja az önkormányzati rendszer működőképességét. Tehát még egyszer mondom: ezzel kapcsolatban ezt határozottan el kellett mondanom.
Ami pedig a lehetséges megoldásokat illeti, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, hogy ebben a javaslatban egy jó esélyt, egy hatékony eszközt terjesztettünk az Országgyűlés elé. Olyan korábbi módszereket, amelyek nem vezettek eredményre, megvizsgáltunk, és úgy gondoltuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat tudja azt a célt elérni, amely cél megfogalmazásában, úgy tapasztaltam, hogy egyetértés van.
Ezért kérem önöket, hogy támogassák, köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, engedjék meg, hogy reagáljak azokra a hozzászólásokra, amelyekre a vita során még nem reagáltam.
Legelőször is szeretném megköszönni a Fidesz-KDNP-frakciók támogatását. Az ő képviseletükben megszólaló képviselők támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, és abban bízom, hogy nemcsak itt a vitában, hanem a szavazásnál is támogatni fogják a javaslatot.
Sajnálom Harangozó képviselőtársam azon véleményét, illetve azt sajnálom, hogy olyan véleményt fogalmazott meg, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepét megkérdőjelezi. Én úgy gondolom, hogy ha visszaemlékszünk a 2010. év végi vitára, amikor is azokat a megbízhatósági vizsgálatokat, illetőleg a kifogástalan életvitel vizsgálatát, annak szükségességét, célszerűségét kétségbe vonták, úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak történései azt bizonyítják, hogy ezt az álláspontját megcáfolta a Nemzeti Védelmi Szolgálat a működésével és az elért eredményeivel.
Ami a helyzetet illeti, az önkormányzati rendszert, nem akarok erre részletesen kitérni, de nyilván ez egy olyan helyzet, amit a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ-kormányzás nagyban és rossz irányban befolyásolt. Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy itt szinte minden képviselő megfogalmazta azt az igényt, hogy változtatni kell, hogy rendet kell tenni az élet minden területén, a vasúton, a közúton, az autóbuszon, az autópályákon, mindenhol. Én úgy gondolom, hogy ez közérdek, hiszen fontos az, hogy például az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács az elmúlt héten adott át Magyarországnak egy európai közlekedésbiztonsági teljesítményindex-díjat, amely a közúti közlekedés biztonsága területén elért tízéves eredményeket értékelte, különös tekintettel a 2011-ben elért eredményre. Úgy gondolom, ez is példát adhat nekünk a tekintetben, hogy rendet kell tartani az élet minden területén.
Engedjék meg, hogy utaljak arra, hogy ez a javaslat miért is jött létre. Több képviselőtársam utalt rá, hogy az egységes szabályozás és követelményrendszer kialakítása volt a cél azokon a területeken, és azon rendészeti tevékenységet végzők vonatkozásában, akik rendészeti tevékenységet is ellátnak, és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak.
Az elhangzott segédfelügyelő regisztrációjával kapcsolatban: azért nem kell regisztrálni, mert önállóan nem lát el feladatot.
Mirkóczki képviselő úr több úgymond problémát fölvetett a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az utasítási jog nyilván a munkáltatót illeti meg, például az önkormányzat lehet ilyen munkáltató.
Ami pedig a formaruhák kihordási idejét illeti, illetőleg ezt a problematikát, ezt a törvényjavaslat figyelembe veszi, tehát az új formaruhákat a kihordási időt követően kell rendszeresíteni, illetőleg lecserélni.
A 14 évre válaszoltam, azért 14 év a javaslat szerinti életkor, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. Elég széles körű egyeztetést folytattunk le ennek a javaslatnak a benyújtása során. Fölvetődött egyébként az is, hogy 16 évig vigyük föl, de úgy gondoltuk, hogy az egyeztetés során elhangzott javaslatok arra irányulnak, hogy 14 éves korhatárban határozzuk meg, tehát a 14 év alatti gyerekek vonatkozásában ezt az életkort.
Dorosz Dávid képviselő úr az iskolai asszisztens problematikáját vetette föl, hogy helyes lenne, ha iskolai asszisztens látná el ezt a feladatot. Ez azért nem lenne jó, képviselő úr - mondom neki, illetőleg a többi képviselőtársamnak -, mert az iskolai asszisztens iskolán kívül nem tud eljárni a csellengő gyerekek védelme érdekében.
(23.20)
Úgy gondolom, a jelenlegi javaslat megfelelő eszközöket biztosít. Az egyeztetéssel kapcsolatban elmondtam, itt is megerősítem, a szakmai kamarákkal, az oktatásüggyel, az egyéb főhatóságokkal széles körű egyeztetést folytattunk le. Többek között felmerült az iskolaőr alkalmazása is. Ennek az egyeztetésnek az eredményeképpen úgy láttuk, hogy erre vonatkozóan nem terjesztünk elő más javaslatot.
Sós Tamásnak többször is válaszoltam. Harangozó képviselő úr az igazolás hamisítását vetette fel. Én abban bízom, nem az lesz a cél, hogy hogyan tudjuk megkerülni ezt a törvényjavaslatot vagy a leendő törvényt, meg hogyan tudjuk eredményessé tenni. Arra kérem, ezen gondolkodjunk közösen, ha a parlament elfogadja ezt a javaslatot, akkor ez hogyan működjön.
Korondi képviselő úr, köszönöm a támogatását, képviselő úr. Úgy érzem, ön teljes mértékben megértette, hogy mi ennek a javaslatnak a célja. Külön öröm számomra, hogy a vasútbiztonságot, a vasúton utazók biztonságát szívügyének tekinti. Én azt kérem, hogy a jövőben is kísérje figyelemmel. Egy jó hírt tudok mondani. A javaslat tartalmazza azt, hogy például a polgárőrség is elláthat feladatokat a vasúton a jövőt illetően, ha a parlament elfogadja ezt a javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! Én köszönöm a vitában megszólaló képviselőtársaimnak, hogy elmondták a véleményüket. Külön köszönöm a támogató véleményeket. Abban bízom, hogy a benyújtott, illetve a benyújtandó módosító javaslatokkal a törvényjavaslat még inkább eléri célját, még inkább szolgálja a biztonságot. Úgy gondolom, még egy gondolatra szeretném felhívni a figyelmet. Az egész gondolatmenet, az egész javaslat logikája az együttműködésre épül, hiszen az való igaz, hogy a rendőrség egyedül ezt nem tudja eredményesen ellátni, de a javaslat tartalmazza az együttműködési szándékot a rendőrség, az önkormányzat, az iskola, a pedagógusok és a szülők között. Így együtt, összefogva, összehangolt tevékenységgel, úgy gondolom, egy olyan eszközt kapunk ezen a területen, amely hatékonyan tudja ellátni ezt a nagyon fontos kérdést.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiss Sándor képviselő úr a mostani hozzászólásában hasonló kérdést tett föl az iskolaőrrel kapcsolatban, mint amit most Szilágyi György képviselő úr is föltett, illetőleg Szilágyi György még azt is kérdésként megfogalmazta, hogy miért nem szeretnénk, ha a gyermekeink nagyobb biztonságban lennének. Mi azt szeretnénk, és azért is született meg ez a törvényjavaslat.
Egyébként engedjék meg, hogy a Jobbik képviselőcsoportjának megköszönjem a tegnapi általános vitában a törvényjavaslathoz nyújtott támogatást, mert azt tapasztaltam, hogy a megszólaló képviselők, így Gaudi képviselő úr is összességében támogatta a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy itt most megköszönjem azokat a módosító javaslatokat, amelyeket benyújtottak, függetlenül attól, hogy egy részét támogattuk, más részét nem támogattuk, de mindenképpen munka van mögötte, és a jó szándékot tapasztaljuk és köszönjük.
Ami a konkrét választ illeti az iskolaőrrel kapcsolatban, a törvényjavaslat előkészítése során fölvetődött az iskolaőr alkalmazásának a kérdése. Széles körű társadalmi vitát folytattunk le az iskolaőr alkalmazásával kapcsolatban, és azt kellett megállapítanunk, ennek a társadalmi vitának az volt az eredménye, hogy a vitában megszólalók többsége nem támogatta ennek az iskolaőr intézményének a létrehozását. Emellett azt is el kell mondani, és azért került a rendőr szerepe előtérbe ebben a tekintetben, mert az iskolaőr nem rendelkezett volna kellő hatáskörrel, a rendőr viszont tud intézkedni, és felkérésre bemehet az iskolába. Tehát nagyobb jogkör, eredményesebb intézkedés, nagyobb biztonság, így lehetne összefoglalni.
Szeretném elmondani és szeretném megerősíteni a részletes vita ezen szakaszában is, hogy mi egy jobb megoldást terjesztettünk elő, tehát úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás jobb lesz. Meglátjuk, a törvény részletes vitájánál tartunk, ha a parlament reményeink szerint ezt elfogadja, és a törvény majd hatályba lép, alkalmazásra kerül, akkor derül ki az, hogy ez valóban mennyire volt hatékony, de mi úgy látjuk, hogy a rendőr nagyobb szerepe, illetőleg a rendőr megfelelő feladattal való ellátása az iskolakerülő diákok visszakísérése érdekében, illetőleg az egyéb feladatait tekintve kellő, nagyobb biztonságot nyújt a diákoknak.
Szintén Kiss Sándor képviselő úr vetette föl a pedagógusok védelmét, azt, hogy a pedagógusokat meg kellene védeni. Engedje meg képviselő úr, hogy hivatkozzam arra, hogy 2010-ben, a parlament megalakulása után nem sokkal a kormányprogramnak megfelelően azt mondtuk, hogy a pedagógusok büntetőjogi védelmét megerősítjük. Ez a Btk. módosításával meg is történt, és úgy gondolom, ez hozzájárult ahhoz, hogy ezt követően nagyobb rend lett az iskolákban, és a pedagógusok büntetőjogi védelmének megerősítése kellő eredményre vezetett. Persze még itt is van teendő, úgy gondoljuk, hogy ez is olyan kérdés, amivel állandóan foglalkozni kell, állandóan figyelemmel kell kísérni, és mindig többet kell tenni e tekintetben, mint amennyit tegnap megtettünk.
De úgy gondolom, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolákban rend legyen, biztonság legyen, a gyerekek valóban biztonságban legyenek, eljussanak az iskolába, az iskolában töltsék el azt az időt, amit az iskolában kell eltölteni. Ha pedig ezt mégsem tennék, akkor a törvényjavaslat szerinti eljárásrendben a rendőrségnek, illetőleg a rendőrnek van hatásköre.
Abban bízom, hogy ez jelentős lépés lesz a biztonság érdekében, és szeretném megköszönni egyébként a hozzászólásokat és a támogatásokat, és szeretném megköszönni Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak is a javaslatait, amit többek között szigorúbb alkalmazási feltételek megfogalmazásával tett meg, de úgy gondoljuk, hogy egyrészt a törvényjavaslatban, valamint a módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati állásfoglalásban az itt megfogalmazott elutasítással, illetőleg támogatással világosan kifejezésre juttattuk, hogy melyek azok a feltételek, amelyeket jelen pillanatban támogatni tudunk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Szilágyi György képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni, az iménti hozzászólásra.
Nem úgy fogalmaznám meg, hogy azt mondtam, hogy elegendő a rendőr az iskolaőrrel szemben, hanem több, jobb, eredményesebb a rendőr, mi úgy látjuk. Egyébként engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy a kormányváltás után elindult az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezésére egy iskolarendőr-program, gyakorlatilag az illetékes rendőrkapitányságok az egyes iskolákat megkeresték, és az igazgatóval, a tantestülettel egyeztetve látnak el feladatokat akár a közlekedési, az iskolába jutással kapcsolatos biztonsági kérdésekben, az iskolához való átkelés ügyében és az egyéb felmerülő biztonsági kérdésekben. Ez tehát nem előzmény nélküli. Még egyszer mondom, ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vettük. Figyelembe vettük a társadalmi vitát. Egyébként olyan nincs - ebben egyetértünk -, nem mondom azt, hogy a vita során nem voltak, akik érveltek az iskolaőr mellett, amit mi is először gondoltunk, de a többség nem támogatta.
Képviselő úr, azt tudom mondani, amit az előbb megfogalmaztam, hogy várjuk meg a törvény elfogadását, hatálybalépését, a tapasztalatokat. Azt gondolom, én érzem az ön hozzászólásában, ön is azt szeretné, hogy nagyobb biztonságban legyenek a gyerekek az iskolában, a tanárok nagyobb biztonságban legyenek, egyáltalán az iskolai biztonság javuljon. Mi is ezt szeretnénk, de bízzunk abban, hogy a mi megoldásunk ezt a célt eléri.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz 16 képviselői módosító javaslat érkezett. Itt a részletes vitában elhangzott hozzászólások egy részére válaszoltam, és engedjék meg, hogy érintsem a többi módosító javaslattal kapcsolatos álláspontot is.
A módosító javaslatok fele a természetvédelmi őrszolgálattal kapcsolatos rendelkezések elhagyására vagy a természetvédelmi őrök ruházatára vonatkozott. A módosító javaslatokban szereplő indokolás szerint a törvényjavaslat ellehetetleníti a természetvédelmi őrszolgálat tevékenységét és feladatainak ellátását. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem csökkenti a természetvédelmi őrök intézkedési jogosultságait, hanem azt a jövőben is biztosítani kívánja. Az intézkedések során alkalmazható kényszerítő eszközök tekintetében fontos kiemelni, hogy az egyeztetések során a szaktárca képviselői is jelezték, hogy az elektromos sokkolót feleslegesnek tartják, ezért a törvényjavaslat nem is tartalmazza azt, ezt leszámítva azonban valamennyi kényszerítő eszközt a természetvédelmi őrszolgálat megtarthatja.
A természetvédelmi őrök ruházata tekintetében a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseit tartalmazó része egy hároméves átfutási időt biztosít. Ennek okai: a törvényjavaslat nem kívánja a hatálybalépéssel egyidejűleg lecserélni a természetvédelmi őrök teljes ruházatát. A hároméves átmenet azt hivatott biztosítani, hogy a kihordási időnek megfelelően kerüljön az új ruházat bevezetésre, amelynek részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg, és amelyet az érintett miniszterek ki fognak adni.
Több módosító javaslat irányult a segédfelügyelő intézményére vonatkozó rendelkezések törlésére. A segédfelügyelő intézménye létrehozásának az a célja, hogy az ágazati törvényekben meghatározott tevékenységét ellátó, rendészeti feladatokat ellátó személyt a munkája során támogassa, valamint a törvényjavaslatban meghatározott eszközökkel segítse.
Több módosítás, módosító javaslat a törvényjavaslatban meghatározott határidőket kívánja törölni vagy jelentős mértékben azokat bővíteni. A törvényjavaslatban meghatározott határidők garanciális elemként kerültek beépítésre, amelyek azt a célt szolgálják, hogy indokolatlanul ne lehessen a visszatartási vagy előállítási intézkedéseket elhúzni. A törvényjavaslatban szereplő időtartamok elegendő időt biztosítanak a rendészeti feladatokat ellátó személy számára, hogy a legközelebbi rendőrőrsre vagy kapitányságra az elkövetőt előállítsák.
A módosító javaslatok közül elfogadásra kerültek azok, amelyek a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a segédfelügyelő számára lehetőségként biztosítják, hogy feladataik ellátása során rendőrbotot tartsanak maguknál önvédelmi célból.
Az elfogadott módosító javaslatok alapján a törvényjavaslat alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezései kiegészültek az uzsora-bűncselekmény tényállásával, valamint az intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítását célzó szöveg pontosításával.
(18.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Itt a részletes vita során Kiss Sándor képviselő úr ismételten megkérdezte az általános vitában feltett kérdését az életkort illetően. Elmondtuk, hogy a leginkább veszélyeztetett 14 éven aluli gyermekek vonatkozásában tartottuk ezt indokoltnak.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a vitában részt vevő képviselőknek az aktivitásukat, a támogatásukat. Bízom abban, és kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot a parlament fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy utaljak arra a mondatára, amit körülbelül úgy fogalmazott, hogy "lementem a településre". Úgy gondolom, hogy ez sértő a sarudiakat illetően. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)
(11.40)
Mert azt gondolom, nem lemenni kell, hanem elmenni kell vagy beszélni kell velük, ezzel szemben a hatóságok, a rendőrség pedig ott van a településen, és vigyázza a település rendjét.
Ami az azonnali kérdésében fölvetett problematikát illeti, a Heves megyei rendőrfőkapitány utasítást adott ki a füzesabonyi városi rendőrkapitányság vezetője részére, hogy vizsgálja meg Sarud település közbiztonságának kérdéseit, és tegyen egy olyan javaslatot, amellyel a közbiztonságot javítani lehet. Valóban vagyon elleni bűncselekmények történtek az utóbbi időben Sarud településen, ezek főleg az üdülőtelepet érintették. Egyébként úgy gondolom, ezeket a bűncselekményeket és valamennyi bűncselekményt meg kell előzni, illetőleg, ha ez nem sikerül, akkor a tetteseket el kell fogni.
Ennek érdekében jó hírt tudok mondani, hogy az azonnali kérdésében föltett kérdésére válaszoljak: Sarud település is és Magyarország valamennyi települése számíthat a Belügyminisztérium együttműködésére, a Belügyminisztérium segítségére, legyen az a közbiztonság vagy az önkormányzatok működése, vagy olyan kérdéskör, amely a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Bízom abban, képviselő úr, hogy a Heves megyei rendőrfőkapitány intézkedése, illetőleg a füzesabonyi városi rendőrkapitányság által megtett intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy Sarud településen a közbiztonság javuljon. Figyelemmel fogjuk kísérni ezt a kérdést, és bízom abban, hogy hatékonyságról, eredményekről tudunk beszámolni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A Belügyminisztériumnak, illetve a rendőrségnek Magyarország minden települése egyformán fontos, ezt szeretném hangsúlyozni, függetlenül bármilyen, ön által említett tényezőtől.
Engedje meg, hogy hadd tájékoztassam önt arról, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság nyomozást folytat csoportos garázdaság bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 2012. május 2-án Sarudon elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, illetőleg egy Sarudon, a Sarud-Erdőtelek labdarúgó-mérkőzés alatt-után kirívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsítók ellen. Az eljárásban 8 főt a rendőrség bűnügyi őrizetbe vett, közülük a bíróság 2 fő házi őrizetét rendelte el, jelenleg a gyanúsítottak száma 12 fő, amely szám a folyamatos ügyfeldolgozás során még emelkedhet.
Tisztelt Képviselő Úr! Mindenhol, így Sarud településen is biztosítjuk a rendet, a közbiztonságot. Bízom abban, hogy a rendőrség intézkedései itt is eredményre vezetnek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A záróvitában felszólaló képviselők egyike sem a zárószavazás előtti módosítókról beszélt, de engedjék meg, hogy én ezekről ejtsek néhány szót.
A segédfelügyelő közreműködő tevékenységével kapcsolatos panasz lehetőségének a megteremtése egy garanciális intézményként kerül bevezetésre és beépítésre a törvényjavaslatba. Részben tartalmi változást nem eredményező kodifikációs módosítást, pontosítást tartalmaz a másik két zárószavazás előtti módosító javaslat.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mind a zárószavazás előtti módosítókat, mind pedig magát a törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A rendőrség évről évre több, a vasúti közlekedés biztonsága ellen irányuló bűncselekményt derít fel. 2010-ben a felderítés eredményessége 30 százalékkal nőtt, 2011-ben a felderítési eredményesség már kétszerese a 2010. évinek. Mégis megköszönöm, hogy felhívja itt, a tisztelt Házban is a figyelmet ennek a fontos problémának a megoldására.
A színesfémekre elkövetett bűncselekmények nagy száma miatt tavaly hatályba lépett a büntető törvénykönyv módosítása, szigorítása, amely a lopás, rongálás és az orgazdaság alapeseti tényállásait szigorítja. Ezek most már bűntettnek minősülnek, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Szigorodtak ezen túlmenően a közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekményre vonatkozó jogszabályok is. A bűncselekmény előkészületét is büntethetővé tettük két évig terjedő szabadságvesztéssel.
A 2010. szeptember 13-17. közötti időszakban a rendőrség 33 esetben 38 fővel szemben foganatosított személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket.
(16.40)
Az akció során közel 4 tonna színesfémet foglaltak le, 2011. május 18-21. között 3228 fővel 1142 vonat, 1106 vasúti csomópont, pályaudvar, állomás, megállóhely és 614 fém- és színesfém-kereskedelmi telephely ellenőrzése történt meg. Az intézkedés alatt, ennek eredményeképpen 116 főt fogtak el, továbbá 138 főt állítottak elő, a művelet során 17,53 tonna fémet és színesfémet foglaltak le.
2012-ben, ebben az évben folytatni szeretnénk a megkezdett munkát. Az eredményeink biztatóak, de nyilvánvalóan az eddigieknél többet kell tenni ennek a fontos problémának a megoldása érdekében. A vasúttal összefüggő bűncselekmények hatékonyabb felderítése, megszakítása és visszaszorítása érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÁV együttműködési megállapodását a felek évenként felülvizsgálják. Az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti főigazgatóságának határozata alapján a MÁV fegyveres biztonsági őrséget működtet Budapest-központ, Záhony, Miskolc, Debrecen, Budapest-Ferencváros, Szolnok, Győr, Dombóvár és Szeged telephelyeken. A fegyveres biztonsági őrség létszáma 355 fő volt, ennek létszámát 2012 júliusától 411 főre emelték. Megállapítható tehát, hogy a MÁV, valamint a rendőrség folyamatos tevékenységgel igyekszik biztosítani a vasúti közlekedés, az utazóközönség, valamint az áruszállítás biztonságát.
Tisztelt Képviselő Úr! Válaszomban arra törekedtem, hogy bemutassam az eddigi eredményeket, a kormány törekvését arra vonatkozóan, hogy szigorúan fellép ez ellen a súlyos bűncselekmény ellen. Azt is el kell mondanom, hogy a jelenlegi szabályokat szigorítani kell, a rendőrség fellépését erősíteni kell, a tulajdonosok megelőzési tevékenységét is bővíteni kell. Ahhoz, hogy igazán eredményesek legyenek a rendőrségi intézkedések, szükségessé válhat számos törvény módosítása, többek között a 2009. évi fémtörvény szigorítása is. Az erre vonatkozó előterjesztés kidolgozása folyamatban van. Kérem önt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatokat szavazatával támogassa, és közösen érjük el, hogy a vasútnál az ön által fölvetett biztonsági kérdések megnyugtató megoldására sor kerülhessen.
Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön is valóban fontosnak tartja, amiről egyébként teljes mértékben meg vagyok győződve az eddigi hozzászólásai alapján, a vasút biztonságát, a vasúton közlekedő utazóközönség biztonságát, akkor az én válaszomat most elfogadja.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök annak, hogy itt a tisztelt Ház nyilvánossága előtt is az ön szájából, Miskolc város egyik képviselőjének az előadásában hallhattunk konkrét tényeket és adatokat Miskolc város közbiztonságának javulásáról.
Egy héttel ezelőtt Pintér Sándor belügyminiszter úr és a minisztérium vezetői Miskolc város polgármesterével, képviselőivel folytattak tárgyalást, amelynek során áttekintették az elmúlt két évben közösen elvégzett munkát, áttekintették az elért eredményeket, és szót váltottak az előttünk álló feladatokról is.
Örömmel számolok be itt arról a tisztelt Ház nyilvánossága előtt, hogy úgy, ahogy ön mondta, valóban, az elmúlt két év erőfeszítéseinek eredményeképpen, annak eredményeképpen, hogy a kormány, a nemzeti együttműködés kormánya beváltotta ígéretét, és együttműködött a közbiztonság mint nemzeti ügy megvalósítása érdekében Miskolc város önkormányzatával, képviselőivel és tisztségviselőivel, növeltük a rendőrség létszámát mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mind Miskolc városában. Több akciót indítottunk közösen az önkormányzattal, az egyeztetések eredményeképpen. Itt szeretnék emlékeztetni a Lyukóvölgy megtisztítására, ahol is a törvényes rendet sikerült szigorú, szívós feladat-végrehajtás eredményeképpen helyreállítani. Ma már azon a gyönyörű vidéken, amely egyébként az ország egyik legszebb vidéke, a törvényesség honol ezen a területen is, és reméljük, hogy ez így is marad. Ezért tenni fogunk.
Ezek mellett áttekintettük a feladatokat is az új szerződés alapján - amely alapján a rendőrség és az önkormányzat együttműködik, és húsz járőrpár kezdi meg a gyalogos szolgálatot a városban -, hogy milyen további intézkedéseket kell megtenni. Szeretném elmondani önnek és a tisztelt Háznak is, hogy Miskolc biztonsága, a Miskolcon élők biztonsága a jövőben még inkább növekedni fog.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)