Felszólalás adatai

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 2013 májusában az alapvető jogok biztosa indítványára megvizsgálta az alaptörvény negyedik módosítását, és a vonatkozó 12/2013. számú határozatában nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Az indítvány elutasításával Magyarországon az új alaptörvény körüli viták időszaka lezárult.

A kormány ennek megfelelően arra törekedett és arra törekszik továbbra is, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak. Noha mind a magyar kormány, mind egyes független nemzetközi szakértők, jogászprofesszorok arra a megállapításra jutottak, hogy a negyedik módosítást ért kritikák többsége félreértésen vagy egyes rendelkezések indokolatlanul rosszindulatú értelmezésén alapul, a kormány mégis úgy döntött, nem engedheti meg, hogy ezen alkotmányos kérdések a továbbiakban is ürügyként szolgálhassanak a Magyarország elleni támadásokhoz. Ebből a célból a kormány már június közepén benyújtotta a vonatkozó módosítási javaslatát, ám most immár a Velencei Bizottság, illetve az Európai Bizottság végleges véleményére is tekintettel kiegészítve, új változatban terjesztette az Országgyűlés elé az alaptörvény ötödik módosításáról szóló javaslatot. Ez az iromány a jelzett kérdések mellett tartalmazza a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét érintő, hatásköri átrendezéssel összefüggő kérdéseket is.

Tisztelt Ház! Mielőtt az egyes változtatásokról szólnék, röviden jelezni szeretném, hogy az önök előtt fekvő ötödik módosítás nem tér el a korábbi alkotmányozói akarattól, legfeljebb hangsúlybeli változást takar. Ennek kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének a jegybankhoz történő telepítése sem új keletű ötlet, most azonban ezt már az Európai Központi Bank is támogatni tudja.

Az egyes rendelkezésekről szólva elsőként a vallási közösségek helyzetének rendezéséről, az ezzel összefüggő változtatásról szólnék. A javaslat e körben elsősorban terminológiai változtatást hajt végre: az "egyházak" és a "vallási tevékenységet végző más szervezetek" megkülönböztetés helyett alaptörvényi szinten a "vallási közösség" összefoglaló nevet vezeti be, ezzel is kifejezve, hogy a szervezeti forma nem eredményezhet különbséget a vallásgyakorlással összefüggő jogok tekintetében. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok elérése érdekében az állam melyik vallási közösséggel kíván együttműködni. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján dönt az Országgyűlés, és a közösségi célok elérése érdekében történő együttműködésre tekintettel lesz lehetséges a feltételeknek megfelelők részére sajátos jogállás és jogosultságok biztosítása. Az együttműködés ugyanis a közösségi célok hatékony ellátása érdekében bizonyos többletjogosítványok biztosítását igényli, amely megkülönböztetés alkotmányos alapjait e módosítás teremti meg.

Tisztelt Ház! Másodikként a politikai reklámokkal összefüggő változtatásról szólnék. A negyedik módosítás a közszolgálati televíziókra és rádiókra szűkítette volna a reklámozás körét; a módosítás értelmében azonban bármilyen, tehát nemcsak közszolgálati médiaszolgáltatás útján közzétehető lesz politikai reklám, feltéve továbbra is, hogy az ellenérték nélkül történik. A közzétételre vonatkozó további feltételek meghatározását az alaptörvény sarkalatos törvényre utalja azzal, hogy abban biztosítani kell a politikai reklámot közzétevők esélyegyenlőségét. A rendelkezés tehát az ingyenesség előírásával továbbra is garantálja az esélyek egyenlőségét és a kampányköltések kordában tartását, ugyanakkor valamennyi televízió és rádió számára megteremti a közzététel lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat harmadik tárgyköre az igazságszolgáltatással függ össze. Ennek keretében a kormány az igazgatással összefüggő alaptörvényi garanciák növelésére tesz javaslatot az Országos Bírói Tanács mint az igazgatásban közreműködő önkormányzati szerv alaptörvényi nevesítésével, valamint indítványozza, hogy az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye helyett más módon legyen biztosítható a bíróságok egyenletes ügyterhelése. Ezzel alaptörvényi szinten is megszűnik a sokak által félreértett úgynevezett ügyáthelyezés lehetősége.

Szintén az igazságszolgáltatással összefüggő kérdés, hogy a javaslat a bírói kezdeményezésre induló alkotmánybírósági normakontroll-eljárásban az eljárásra nyitva álló határidőt a megfontoltabb döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében 30 napról 90 napra bővíti.

Tisztelt Ház! Most hadd szóljak a javaslat két pénzügyi tárgyú rendelkezéséről. A javaslat 4. cikkével és 7. cikk (2) bekezdésével a kormány az ország gazdasági stabilitását és az államadósság csökkentését biztosító más megoldást javasol az államot terhelő, előre nem látható fizetési kötelezettségek teljesítésének esetére. A javaslat ennek megfelelően az alaptörvény szövegét tehermentesítve deregulálja a 37. cikk jelenlegi (6) bekezdését. A költségvetési egyensúly fenntartására irányuló intézkedések alapvető és részletszabályai ugyanis egyaránt megállapíthatók sarkalatos, illetve egyszerű többséggel elfogadható törvényekben.

Végül a javaslat jegybankot érintő rendelkezéseiről szeretnék beszélni. Az 5. cikk és a 7. cikk (3) bekezdése annak lehetőségét teremti meg, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank lássa el. A pénzügyi felügyeleti funkció jegybankba történő integrálását számos érv támasztja alá. Az integrációra elsődlegesen azért van szükség, hogy mind a pénzügyi rendszer egésze, mind pedig az egyedi intézmények szintjén a kockázatok feltárása és azok elhárítása a korábbiaknál sokkal hamarabb és hatékonyabban történjen meg. A jegybank és a felügyelet hatékony koordinációjának hiánya ugyanis jelentős mértékben járult hozzá a háztartások túlzott eladósodottságához és a devizahitelek elterjedéséhez. A teljes integrációt az indokolja, hogy a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi funkciók potenciális szinergiái a lehető legteljesebben kiaknázásra kerüljenek, és a jegybank a jövőben ne csak a pénzügyi rendszer, hanem az ügyfelek túlzott kockázatvállalását is megakadályozza.

Ugyanakkor az új jegybanknak nemcsak az a feladata, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása felett őrködjön, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel annak hatékonyságát is javítsa. Erre jó példa, hogy ha túl kevés a hitel, akkor gyorsítania, ha pedig túl sok, akkor lassítania kell annak gazdaságba történő kiáramlását. De szintén lényeges, hogy a pénzügyi rendszer szereplői közötti piaci verseny feltételeit is biztosítsa.

(18.50)

A magyarországihoz hasonló felügyeleti kudarcok indokolják a jegybankok felügyeleti funkciókkal történő felruházásának nemzetközi trendjét is, amelynek részeként a világ vezető jegybankjai, így a Bank of England és a Fed mellett hamarosan az Európai Központi Bank is egyedi intézményi felügyeleti jogosítványokat kap majd.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy a javaslat nyomán a látszólagos jogi problémák megoldásával elülhetnek az alkotmányos viharok, másfelől a jövőre nézve biztosítható lesz a korábbiaknál hatékonyabb és összehangoltabb pénzügyi felügyeleti rendszer működése. Mindehhez azonban szükség lesz az önök szíves támogatására. Jó szívvel ajánlom figyelmükbe a javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)