Felszólalás adatai

DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár az utolsó felszólaló azzal a hátránnyal kezd a hozzászólásához, hogy sok minden elhangzott, mégis úgy gondolom, hogy fontos, különösen a kormánypárti felszólalók megnyilvánulása alapján, áttekinteni, hogy körülbelül mi történt, milyen információkkal rendelkezünk, majd egy logika alapján rendezni a felvetődött kérdéseket, illetve az esetleges következtetéseket.

Úgy kezdődött a történet, hogy egy napilap nyilvánosságra hozta, hogy az adóhivatalnak kimásolták a teljes adatállományát. Ezt követően a Fidesz az Országgyűlésben interpellált, azaz magyarázatot kért, hogy miért másolták ki az APEH szigorú, zárt rendszeréből több millió magyar állampolgár, több százezer gazdasági vállalkozás és a teljes államigazgatás adózási adatait.

Ez azért ilyen fontos és kardinális kérdés, mert azzal, hogy kimásolták a rendszerből, kivonták az ellenőrizhetőségből ezeket az adatokat, azaz megteremtették annak lehetőségeit, hogy valaki megfelelő ellenőrzés, úgynevezett naplózás nélkül hozzájusson, tehát kontroll nélkül hozzájusson ezekhez az adatokhoz, hiszen a rendszer maga olyan, zárt rendszer, hogy minden adathozzáférést regisztrál.

Éppen ezért teremtettek egy olyan helyzetet, amivel kivonták az ellenőrizhetőség jogköréből ezeket az adatokat. Ezzel közel egy időben történt egy ettől látszólag független - illetve kiderítést igényel, milyen - esemény, amikor megbíztak egy külső céget azzal, hogy az adóhivatal eddigi vizsgálatait, az önök által emlegetett, illetve rágalomként megfogalmazott úgynevezett hosszú bájtok éjszakáját, tehát hogy valaki jogosulatlanul hozzáfért az adatokhoz, ezeket a vizsgálatokat úgymond auditálja.

Ehhez az auditáláshoz szükséges volt az adóhivatal informatikai rendszerének megismerése. Ezt az APEH elnöke egy televíziós nyilatkozatában el is ismerte. Elismerte azt, hogy ez a gazdasági társaság, egy kis magáncég hozzáfért az APEH államtitoknak minősülő informatikai rendszeréhez, mert a szolgálati titokról és az államtitokról szóló törvény melléklete szerint az APEH informatikai rendszere, a rendszer működése államtitkot képez.

Ezek az események történtek, és erre a parlamenti felvetést követően a kormányzat illetékesei, a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára valamiféle magyarázatokat adott, amelyek nem állták meg a helyüket. A magyarázatuk három pontban összesíthető. Az egyik állítás azt mondja, ezt talán ma is hallottuk, hogy itt egy napi rutinszerű eljárásról van szó. A második védekezés azt fogalmazta meg, hogy a kormányváltáskori állapotot kívánta rögzíteni a jelenlegi kormány. A harmadik, ehhez kapcsolódó védekezés úgy hangzik, hogy ez egy átadás-átvétel része. Ezek az érvek szépen hangzanak, csak egy gyengéjük van, hogy egyik sem igaz, úgyhogy nézzük meg tételesen őket.

Napi rutinmunka-e, ami történt? Nem lehet napi rutinmunka, mert az adatok kimásolása két hétig tartott. Ez alatt a két hét alatt az adóhivatal adatállományának teljes egészét kimásolták, mind a 19 megyei igazgatóságon és a fővárosi igazgatóságokon. Ez nem tartozik a napi rutinmunkához, ennek az időigénye két hét. Majd ezt követően a kimásolt adatokat nem azon a helyen, ahol biztonsági célból kimásolták és újrafelhasználásra szükségessé válhat, nem azon a helyen tárolták, hanem a 19 megyei igazgatóságról összesítették és felszállították Budapestre. Ez sem tekinthető napi rutineljárásnak.

Nézzük a második érvet, ami úgy szól, hogy a kormányváltáskori állapot rögzítése volt a cél. Önmagában már az is kérdéseket vet fel, hogy miért szükséges a kormányváltáskori állapot, miért szükséges az állampolgárok adatait úgymond átadás-átvétel tárgyává tenni. De ezt tegyük félre, és vizsgáljuk meg, igaz-e, hogy a kormányváltáskori állapotot rögzítették.

Ez az állítás természetesen nem igaz, hiszen augusztus közepén nem lehet a kormányváltáskori állapotot rögzíteni. Nem is ez történt. Ha ezzel kívánták vagy kívánják bizonyítani a kormányváltáskori állapotokat, illetve, hogy a kormányváltást követően nem nyúltak az adatokhoz, akkor igencsak nagy bajban vannak, mert ennek a logikának az alapján május végétől augusztus közepéig nem tudnak elszámolni ezzel az időszakkal.

(19.30)

Hangsúlyozni kívánom, ha ezen az elven próbálják ezt bizonyítani, van egy olyan lyuk, amellyel nem tudnak elszámolni.

Nem utolsó szempont az sem, hogy ezzel nem a kormányváltáskori állapotot rögzítették, hanem megteremtették a lehetőségét annak, hogy megfelelő naplózás nélkül lehessen ezekhez az adatokhoz hozzáférni.

Átadás-átvételnek pedig azért nem lehetett része, mert az átadás-átvétel egy vezetőváltáskor esedékes, ahol van a régi vezető, az átadó, az új vezető pedig az átvevő. Ez nem abban az időpontban történt, nem ennek a két személynek a jelenlétében, tehát átadás-átvételről szó sem lehet.

A magyarázkodások során további ellentmondások derültek ki. A pénzügyminiszter úr kormánydöntésre hivatkozott, és azt is megemlítette, hogy miért foglalkozik ezzel az ellenzék, több más minisztériumban is történt hasonló.

Éppen ezért én írásbeli kérdéssel fordultam a miniszterelnökhöz ennek tisztázása érdekében, hogy hol történt az APEH-hez hasonló adatmásolás. Erre azt a választ kaptam - igyekszem szó szerint elmondani önöknek -, a hivatkozott intézkedésekről, márpedig az adatkimásolásokról, 2002. június 28-ai ülésén döntött a kormány. A kormánydöntés a feladat teljesítésére elsődlegesen a minisztériumokat kötelezte, azzal a kitétellel, hogy a miniszterek saját felelősségi körben határozzák meg, mely felügyeletük vagy irányításuk alá tartozó más intézményben tartják még szükségesnek a végrehajtást. A fentiekből következően - írja nekem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az intézkedés a minisztériumok esetében közvetlenül a kormány döntésén, az intézmények esetében a miniszter döntésén alapult. Tehát azt tudjuk már, hogy nem csak egy helyen történt ilyen jellegű adatmásolás.

Az elmúlt héten még egy lényeges esemény történt: pont került arra a vitára, hogy mennyiben jogszerű ez az eljárása a kormánynak. Az adatvédelmi biztos az Országgyűlés egyik szakbizottságának küldött véleménye szerint azt írja: “Megállapítottam, hogy a kezelő szervezetek jogellenesen továbbítottak egy adott időpontban rögzített adatállományokat a Pénzügyminisztériumba.ö Továbbá azt is megtudhatjuk ebből, hogy jogellenesnek tekinthető az APEH elkülönített őrzésbe helyezése.

A személyes adatok kezelését törvény rendeli el, tehát ez csak törvényes felhatalmazás alapján lehetséges. Itt ilyen törvényi felhatalmazással sem a kormány, sem az egyes miniszterek nem rendelkeztek, hiszen a kormány nem tud törvényt hozni, és a miniszterek számára sem tudja ezt lehetővé tenni. Ezen túlmenően az adatkezelőknek be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, amennyiben adatkezelést végeznek. Ilyen bejelentés egyetlen esetben sem történt, ezt elmulasztották, eltitkolták. Ezzel az adatvédelmi biztos munkáját jelentősen nehezítették.

A konklúziókat illetően azt mondta az adatvédelmi biztos, és csak szeretném megerősíteni, amit Hargitai János képviselőtársam elmondott már, “felszólítottam őket a személyes adatok jogellenes kezelésének a megszüntetéséreö. Az adatkezelő haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, erről 30 napon belül kell írásban tájékoztatni. Tehát az intézkedéseknek, tisztelt államtitkár úr, a határideje haladéktalan, arra van 30 napos határidő, hogy az intézkedésekről tájékoztatást nyújtsanak.

Összegezve, körülbelül itt tartunk most. Az alapvető kérdésre, hogy mi volt az egész adatkimásolás célja, nem kaptunk választ. Éppen ezért kérem, legyenek megértőek akkor, ha ellenzéki oldalon mi csak találgatásokba bocsátkozunk, és megfogalmazzuk azokat a véleményeinket, illetve a ráutaló magatartásuk alapján azokat a vélekedéseket, amire önök adtak alapot. De úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottság ezt tisztázni fogja, ez a feladata, és nagyon fontos is, hogy tisztázza, mert nyilván mindannyian tudják, hogy ma per pillanat egy olyan párt kormányoz, amely már visszaélt az állampolgárok adataival, amely már készített illegális adatbázist, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és egy olyan párt kormányoz, amelyet már az ilyen jellegű adatbázis, egy illegális adatbázis megsemmisítésére köteleztek.

Éppen ezért én mindenkitől azt kérem, hogy fogadja el (Az elnök ismét csenget.) az előttünk fekvő javaslatot, és tegyünk pontot az ügy végére, próbáljuk meg kideríteni, mi célból készítették ezeket a másolatokat, és vajon az adatvédelmi törvényt hogyan sértették meg, és milyen jogorvoslati lehetőségeket, illetve milyen javaslatokat tudunk tenni, hogy a későbbiekben ilyenek ne fordulhassanak elő.

Köszönöm szépen a megértésüket és a türelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)