Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdasági bizottság 2005. november 16-án tárgyalta az országos fejlesztési koncepciót, mint ahogyan Tompa Sándor képviselőtársamtól hallhattuk, többségi és kisebbségi vélemény is született.

Az Európai Unió kötelezően írja elő számunkra, hogy olyan tervezési és program-végrehajtási kapacitást készítsünk az Európai Bizottsággal partnerségben, ami biztosítja, hogy a 2004-2006. évi pénzügyi keretet reményeink szerint lényegesen meghaladó 2007-2013 közötti strukturális és kohéziós támogatásokat hazánk minél teljesebben és minél sikeresebben használhassa fel.

A siker alapvető feltétele a rendkívül alaposan kidolgozott, a realitásokat végig szem előtt tartó II. nemzeti fejlesztési terv kimunkálása, melynek végső határideje - hallhattuk az expozéból is - a jövő év eleje. Mindnyájan tudjuk, egy ilyen munka csakis széles körű szakmai előkészítés és társadalmi vita után készülhet el a kívánalmaknak megfelelően. Különösen igaz ez akkor, amikor az elmúlt időszakban olyan hírekkel szembesülhettünk, amelyekből az derült ki, hogy az Európai Bizottság aggódik az I. nemzeti fejlesztési terv 2004-2006 közötti programjainak esedékes pénzügyi teljesítése miatt, és sajnos az is megfogalmazódott, hogy hazánknak az új fejlesztési tervben a jelenleginél sokkal összeszedettebb, koherensebb feltételrendszert kell kimunkálnia.

A bizottsági vita során elhangzott, hogy a II. fejlesztési terv megalapozását szolgáló országos fejlesztési koncepció egy szerteágazó cél- és elvgyűjtemény, mely inkább egy EU-s fejlesztési dokumentum általánosított munkaanyagára jellemző, mint egy részletes tervet megalapozó, szakmailag is alátámasztott dokumentumra, ugyanis hiányzik belőle a súlyozás, az olyan kiemelés, amely a lényegre irányítaná a figyelmet. Sajnos, magából az anyagból - itt nem a mellékletekről, illetve az azt előkészítő, a társadalmi vita alapját is képező anyagról beszélek - hiányoznak a számszerű adatok, amelyek nélkül gazdaságot tervezni, sikeres fejlesztésben gondolkodni nem lehet, de hiányzik belőle az átláthatóság, a fenntarthatóság és a mérhetőség kritériumainak részletezése is.

A bizottsági ülésen arról kellett volna vitáznunk, hogy milyen célokra, milyen időintervallumban, mekkora hazai forrással, mekkora európai uniós forrásokhoz juthatunk majd hozzá. Az ellenzéki hozzászólások szerint az anyag nem ad biztosítékot a mintegy 1,7-1,8 millió kis- és középvállalkozó helyzetének alapvető javítására, azon vállalkozóréteg helyzetének jobbítására, mely a jövő évi költségvetési javaslatból kiböngészhetően legfeljebb csak 10-20 ezer forint fejlesztési támogatásra számíthat majd fejenként.

Többen úgy ítélték meg, hogy az anyagból hiányzik az annyit hivatkozott, a politikai nyilatkozatokban sokszor elhangzó társadalmi és szociális igazságosság iránti megfelelő súlyozás. A vitában olyan kormánypárti - hangsúlyozom, kormánypárti - felszólalás is elhangzott, amely megfogalmazta, hogy a koncepciónak, bár sok bölcs gondolata van, amelyekre vonatkozóan intézkedést is kijelöl, de ott már nem jelennek meg ezek a bölcs gondolatok, ugyanakkor az anyag burkolt közigazgatási koncepciót is felvázol, amikor kiemelten a fővárosról, öt vidéki fejlesztési központról és két társközpontról beszél, mintegy felvázolva a megyék felszámolásának megkezdését.

Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióval kapcsolatban ellenzéki oldalról összességében az fogalmazódott meg, hogy ez az anyag semmiképpen sem tekinthető országos stratégiának. Ez a stratégia eddig nem készült el, a munkát még nem végezték el, csak reménykedhetünk, hogy jövő márciusra valóban el is készül. Az a reménybeli 15-20 vagy 25 milliárd euró, ami számos nyilatkozat szerint majd a strukturális és kohéziós forrásokból elérhetőnek látszik, az egyértelmű, alapos és részletesen kimunkált II. nemzeti fejlesztési terv és konszenzussal megfogalmazott nemzeti stratégia nélkül nem szerezhető meg. E nélkül csak eseti és korlátozott sikerek érhetők el, amelyekből sikerország nem születhet, csak pillanatnyi politikai sikert biztosító közérzetjavító intézkedések tehetők.

A gazdasági bizottság ellenzéki képviselői nem szavazatukkal ennek a véleményüknek adtak kifejezést, és ahogyan hallhattuk ott, többen azt sajnálták, hogy a sikeres Magyarország felé vezető úton ismét lépéshátrányba kerülhetünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)