Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság, együttműködve az ORTT-vel, benyújtotta az ORTT 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt megelőzően az előkészítő munka részeként a bizottság ORTT-s albizottsága is tárgyalta az ORTT által előkészített anyagot, és a közös megegyezésnek megfelelően került a bizottság elé az előterjesztésünk.

Három elhatárolható területről szól tulajdonképpen a beszámoló; egyrészt a testület, illetve munkaszervezetének az elmúlt évi pénzköltéséről, pénzfelhasználásáról, illetve bevételeinek alakulásáról. Másodsorban szól azokról a bevételekről, illetve kiadásokról, amit az Országos Rádió és Televízió Testület kezel, de igazából nem ő használja fel. A harmadik terület pedig a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésének a végrehajtásáról szól. Olyan zárszámadást tárgyalunk egyébként, amit a független könyvvizsgáló is áttekintett, és azt állapította meg, hogy a jogszabályoknak megfelelően és az általános számviteli elveknek megfelelően készült el az ORTT-s beszámoló.

Az ORTT beszámolója a testület 2008. évi teljesítéséről, a 2008. év december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Ezen megállapítások egyébként - ami a könyvvizsgálói megállapításokat illeti - lényegében az 1,5 milliárd forintos bevételt és a nagyjából hasonló kiadást eredményező testületi gazdálkodásra vonatkoznak, tehát nem vonatkoznak a másik két területre.

Az ORTT 2008-ban lényegében két jelentős bevételi forrásból tudta ellátni a törvényben rögzített feladatát. Egyrészt a fix összegű állami támogatásból - amit a médiatörvény rögzít, ez nagyjából 1 milliárd forint összegű támogatást jelentett - és a rendkívüli finanszírozásból, ami 467 millió forintos többletforrást biztosított az ORTT számára. Ez a rendkívüli finanszírozás nemcsak 2008-ban volt rendkívüli, hanem a korábbi esztendőkben is hasonlóan került kialakításra az ORTT költségvetési bevétele. Ezt egészítette ki a működési és felhalmozási bevétel, illetve a 2007. évi pénzmaradvány 2008. évi bevételként történő elszámolása.

A kiadási oldal tekintetében az 1,5 milliárd forintos kiadás meghatározó része lényegében személyi juttatás, illetve erre eső járulék, ez nagyjából 1,2 milliárd forint. A dologi kiadásokra 307 millió forintot fordítottak. Az ORTT a saját költségvetésén kívül 6,6 milliárd forint bevételt kezel. Ez döntően a műsorszolgáltatási díjbevételeket jelenti, gyakorlatilag ennek a kezelését végzi el az ORTT. Ezeket a bevételeket nem használja fel az ORTT, tehát azért szeretném világossá tenni, hogy szó sincs arról, hogy ő efölött rendelkezik, a törvény meghatározza, hogy milyen célokra lehet ezt fordítani. Tulajdonképpen egy visszaosztása folyik a műsorszolgáltatási díjbevételeknek, éppen ezért a kiadási oldalon is 6,6 milliárd forint kiadás szerepel a beszámolóban.

A harmadik terület, amelyről a beszámoló szól, ez a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésének a végrehajtásai. Azt kell tudni, hogy itt nagyon komoly, jelentős bevételekről, illetve kiadásokról van szó. A bevételi és a kiadási oldalon 31,6 milliárd forint az, ami megjelenik. Ennek döntő része az üzemben tartási díj oldaláról az átvállalt üzemben tartási díj bevétele, 24,9 milliárd forint és az átvállalással nem érintett 0,9 milliárd forint. Itt tulajdonképpen a tervhez képest 200 millió forinttal több a tervezett bevétele. Ez azért érdekes, mert korábban teljes mértékben az Országgyűlés eltörölte az üzemben tartási díjat mint lehetséges bevételét a Műsorszolgáltatási Alapnak, aztán a lakossági körben ez továbbra is megmaradt, és az állam ezt megfizeti, és van olyan kör, amire már érvényesen fizetni kell üzemben tartási díjat. Itt látszik az, hogy az elmúlt évben ez 200 millió forinttal magasabb volt, mint amilyen formában ezt terveztük. A műsorszolgáltatási díj pedig egy 5 milliárd forintos összegben került meghatározásra a zárszámadásban.

A kiadási oldal tükrözi vissza a továbbutalandó üzemben tartási díjakat a közszolgáltatási médiáknak, illetve az ORTT-nek. A kiadási oldalon a Műsorszolgáltatási Alapnál ez 24,3 milliárd forint, a továbbutalandó műsor-szolgáltatási díj 2 milliárd forint.

(17.30)

A céltámogatásokra 2,2 milliárd forint ment el 2008-ban. A kiegészítő támogatásokra - itt meghatározó az ORTT támogatása - 1,4 milliárd forint, és az igazgatóság kiadásai pedig, mármint a Műsorszolgáltatási Alap igazgatóságának a kiadásai közel 800 millió forintot emésztettek föl az elmúlt évben.

Az előterjesztés egyébként részletesen bemutatja a kiadási többlet szerkezeti megoszlását, illetve a 2008. évi eredeti előirányzatok és teljesüléseik eltéréseit. A költségvetési bizottság vitájában, ezt az előterjesztést ugyan nem tartalmazza, de markánsan szóba került - és örülök annak, hogy az ORTT elnöke ezeket a felvetéseket lényegében osztotta -, nevezetesen a vitában felmerült, hogy különösen most itt a 2008 októberétől érzékelhető és tapasztalható világgazdasági válságban, amikor az államigazgatás és az államigazgatáson kívül is a gazdálkodó szervezetek alapos racionalizálásra kényszerülnek, akkor bizony érdemes lenne az Országgyűlésnek elgondolkodni azon, hogy az a szerkezet, amelyben létrehoztuk ezt a testületet, illetve ennek a munkaszervezetét, az vajon most is, a jelenlegi körülmények között fenntartható-e, nem lenne-e érdemes bizonyos racionalizálási lépéseket megtenni. Meg kell nézni, hogy milyen komoly beosztásban végzik adott esetben a testületet alkotó tagok a munkájukat.

Úgy gondolom, és a bizottság ezt az álláspontot osztotta, hogy itt szükség lenne egyfajta racionalizálásra. Nyilván nem egyszerűen a szervezetnek az átalakítása jöhet szóba, hanem végig kellene gondolni azt, hogy milyen feladatokat kell és szükséges végrehajtania az ORTT-nek. Van most már egy több mint tízéves tapasztalat. Azt hiszem, hogy a jelenlegi Országgyűlés arra már nem képes, hogy egy ilyen nagy léptékű feladatrendszert végiggondoljon, hozzárendelve a szervezeti átalakítást, de mindenképpen a következő Országgyűlésnek végig kell gondolnia azt, hogy ilyen formában kell-e egy ilyen országos testületet működtetni és feladattal ellátni. Tehát magyarul: szükségesnek tartjuk azt, hogy egyfajta racionalizáláson való gondolkodás elinduljon itt az Országgyűlésben.

Ettől függetlenül szeretném a testületnek és a munkaszervezetnek most a beszámoló kapcsán megköszönni a tavalyi évben végzett munkáját. Tisztességesen, a törvény szellemében végezték a munkájukat, és az előirányzatokkal - ahogy azt a könyvvizsgáló is megállapította - megfelelően sáfárkodtak, jól gazdálkodtak, úgyhogy ennek megfelelően én úgy gondolom, illő, hogy az Országgyűlés köszönetét kifejezze azoknak, akik ezt a munkát végezték.

Elnök Asszony! Ezen gondolatokkal szeretném az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlani a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)