Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A vezérszónoki felszólalások végéhez értünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalásokra kerül sor, amelyeknek időtartama az elfogadott ajánlás szerint nem haladhatja meg a vezérszónoki felszólalásokra biztosított 15 perces időkeretet. De tekintettel arra, hogy írásban senki nem jelezte hozzászólási szándékát, megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Ezt nem jelezte egy képviselőtársam sem.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az általános vitát elnapolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/596. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/596/10. számon kapták kézhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozás terjedelmére és a módosító javaslatok közötti összefüggésekre figyelemmel indítványozom, hogy a részletes vita egy szakaszból álljon. Kérem, hogy aki a javaslatommal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm, látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az összevont tárgyalásra tett indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Igen, először Göndör István képviselő úrnak adom meg a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 2. és 6. pontjával kívánok röviden foglalkozni, azért mind a kettővel, mert a 6. pontnak csak abban az esetben van értelme, ha a 2. számút a tisztelt Ház elfogadná.

Farkas Imre képviselőtársammal ugyan az 1. pontban is tettünk egy javaslatot, de most már csak a 2. pontról beszélnék. Indítványunknak az a lényege, mely szerint törvény ne engedje meg azt, hogy az uralkodó társaság vezető tisztségviselői, jelesül az igazgatóság tagjai a leányvállalatban felügyelőbizottsági tagok legyenek.

Ezt azzal indokoljuk, hogy az a furcsa helyzet állhat elő, hogy az igazgatóság, amely döntéshozó helyzetben van, és hozhat olyan döntéseket, amelyek a leányvállalatra nagyon súlyos következményekkel járhatnak, ebben az esetben ugyanezek a döntéshozók felügyelőbizottsági minőségükben a befektetőkkel, részvényesekkel szemben képesek önmagukat megvédeni. Tehát érdekeltek lehetnek abban, hogy bizonyos ügyek rejtve maradjanak a tulajdonosok előtt. Ezért gondoltuk azt, hogy ezt a szigorítást mindenképpen meg kellene hagyni, miközben egyetértünk azzal, amit Rubovszky képviselő úr kezdeményezett, hogy itt enyhíteni kell a szabályokat.

Amennyiben a tisztelt Ház támogatná ezt a javaslatot, akkor van értelme a 6. javaslatnak, mely szerint csak a hatálybalépést követően kelljen ezt a szigorítást alkalmazni. Teljesen természetes, hogy a már megalakult társaságoknál ezt csak akkor lehet majd keresztülvinni, amikor majd a következő cégbírósági bejegyzésre - vagy más szóval: adatmódosításra - sor kerül.

Én tisztelettel kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, gondolják végig ennek az indítványnak a lényegét, mert amikor a gazdasági társaságokról szóló törvényt alkottuk, akkor is ez volt a nagy dilemmánk, hogy hogyan tudunk biztonságot garantálni a befektetőknek. Ha ezt a paragrafust teljes egészében feloldjuk, akkor azt jelenti, hogy elővetítjük a lehetőségét annak, hogy nagyon sok furcsa és kínos ügy lehet, és nehéz lesz megkeresni a személyi felelősséget. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak hozzászólásra jelentkezett Fritz Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó.

FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. A képviselőtársam által elmondottakat kiegészítendő, én a 3., a 4. és az 5. ponthoz szeretnék hozzászólni.

Az általános vitában többen is elmondtuk - egyetértve a törvénymódosítás alapgondolatával -, hogy ennek a törvénynek a nagyon kategorikus megállapításait valamelyest csökkenteni kellene, ugyanakkor azt is kifejeztük, hogy nem értünk egyet azzal, hogy az általános tiltás helyett egy általános megengedés következik. Kértük az előterjesztőtől, és kértük a képviselőtársaktól, hogy akinek ezzel kapcsolatosan gondolata van, próbáljon módosító indítványokat előterjeszteni.

A 3. és 4. számú módosító indítvány olyan indítvány, amely nem a tisztségviselők beosztásának a pontosításával kíván valamit elérni, hanem a vállalatok között tesz egy elhatárolást, hogy mely vállalatok azok, amelyekre a tilalom továbbra is vonatkozzon, és mely vállalatok azok, amelyekre ne vonatkozzon a tilalom. Érzésünk szerint ez a két módosító indítvány nem ellenkezik az előterjesztő alapgondolatával, hanem annak egy módosított formáját, egy szelídített változatát próbálta valamilyen módon megoldani.

(18.10)

Ezek után szomorúan vettük tudomásul, hogy mind az előterjesztő képviselője, mind pedig a kormány képviselője ezt a két módosító indítványt elutasította. Szöges ellentétben áll ezzel az 5. számú módosító indítvány, amely meggyőződésem szerint nem követte az előterjesztő logikáját, hiszen a törvénynek nem azt a pontját bontotta föl, próbálta fejleszteni, amelyről képviselőtársam nagyon helyesen úgy érezte, hogy valamiképpen módosítani kell, hanem ahhoz csatlakozva a törvény más fejezeteiben is elkezdett keresgélni, és más fejezetekben más pontokat is megnyitott.

Az előterjesztő képviselő úr a kapcsolódó vállalkozások Befolyásszerzés gazdasági társaságokban című fejezetében kívánt rendet teremteni. Éppen ezért nem értem a logikáját az 5. számú előterjesztésnek, amely megnyitja a második részt az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokra. Gyakorlatilag az egyszemélyes társaságokra is ki akarja terjeszteni teljes mértékben a törvénymódosítás elképzelését.

Azon túl, hogy érzésem szerint ez házszabályellenes, bár ismerem a Házszabálynak azt a 94. § (3) bekezdését, mely szerint nyilvánvaló érintettség miatt megnyitható más paragrafus is, érzésem szerint ez itt erőltetett módon kapcsolható össze. Hiszen ha ez összekapcsolható lenne, akkor meg lehetett volna nyitni akár már az l. részt is, a gazdasági társaságok közös szabályait, ahol a közkereseti társaságokra és az egyszemélyes kft.-s részvénytársaság viszonyára is ki lehetett volna terjeszteni, de ez már egy nagy terjedelmű szabályozás, módosítás lett volna, holott képviselőtáram alap-előterjesztése és módosító indítványa nem ez volt.

A magam részéről azt kérem a tisztelt képviselőtársaktól, gondolják végig, hogy az általános vitában is elhangzott érvek alapján, a bizottságokban elmondott érvek alapján a 3. és 4. számú módosító indítvány mindenféleképpen valamilyenfajta megoldást ad az alapvető problémára és az általam fölvetett problémára is, és mindenképpen vessék el az 5. számú indítványt, amelyik még az előterjesztőnél is kategorikusabb és szélsőségesebb megengedést tesz lehetővé.

Ezzel kapcsolatosan viszont szeretném elmondani, hogy mi most már nem tudjuk, mi a célja a törvény ilyenfajta módosításának, mivel az előterjesztő képviselője támogatta az 5. számú indítványt. Nem értjük, miért. Azért nem értjük, mert a kormány képviselője nem támogatta. A kormány képviselője legalább következetes volt, mert az összes módosító indítvánnyal nem értett egyet, és ennek van következetessége, hiszen a kormány korábban elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy egyenkénti törvénymódosítással egy közös jogalkalmazás egységét megbontsuk.

Javasolom, térjünk vissza az alapgondolathoz. Amennyiben a tisztelt parlament a 3. és a 4. számú indítvány valamelyikét támogatja, akkor érzésem szerint mód és lehetőség van rá, hogy a törvény az alapvető koncepcióját ne hágja át, és ne egészen más síkra terelődjön. Ha ezt nem teszi meg, akkor csak abban tudok reménykedni továbbra is, hogy az Igazságügyi Minisztérium megpróbálja összegyűjteni ennek a törvénynek az alkalmazásával kapcsolatos összes fölmerülő javaslatot, elképzelést, és ebből egy nagyobb terjedelmű törvénymódosítást fog előterjeszteni. De ha egyetlen módosító indítványt sem fogad el a parlament, az 5.-t viszont elfogadja, akkor szeretném elmondani, hogy a szocialista képviselőcsoport ebben a formában ezt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rubovszky György képviselő úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni. Most vagy az összes hozzászólást követően kíván reagálni, képviselő úr?

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Az összes hozzászólást követően.

ELNÖK: Akkor kérem egy kicsit a türelmét. Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, kért szót. Képviselő úr, önt illeti a szó.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt megcsonkított Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen egy alapvető jogalkotási kifogás az, amit leginkább el kell mondanom, egy alapvető jogalkotási elvnek a figyelmen kívül hagyása az, ami leginkább zavar engem ebben a törvényjavaslatban, amire röviden szeretnék most visszatérni. Nagyon szerencsétlennek tartom azt, hogy egy törvénynek, ami egyéves talán, néhány hónap elteltével már a második, apró módosítása áll itt előttünk. Tulajdonképpen nem nekünk, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak kellene ez ellen tiltakoznia, mert hiszen itt a jogbiztonság alapvető elveiről van szó. De minthogy nem az általános, hanem a részletes vitában vagyunk, ezért saját módosító javaslatunk indoklására térek vissza, amelyet Kovács Kálmán képviselőtársammal együtt nyújtottunk be.

A törvényjavaslat tulajdonképpen Rubovszky György képviselő úr törvényjavaslata, egy összeférhetetlenségi szabályt szüntet meg. Egy olyan összeférhetetlenségi szabályt, amit a társasági törvény tartalmaz, és nem teszi föl azt a kérdést, hogy vajon miért is tartalmazza a társasági törvény ezt a szabályt, vajon félreértésből került-e a társasági törvénybe ez a szabály, vagy jó okok voltak arra, hogy ez a szabály belekerüljön a társasági törvénybe; vajon azok az okok, amelyek miatt annak idején a társasági törvénybe ez a szabály belekerült, megszűntek-e, vagy valami félreértés történt, vagy hibásan kerültek be a társasági törvénye ezek az okok?

Ezekre a kérdésekre általában sem ad választ Rubovszky képviselő úr, az előterjesztő. Ezért meg kell mondanom, hogy nekem úgy általában sem tetszik ez a törekvés, mert különösen egy olyan pártfrakció részéről, amelyik korábban ellenzékből élharcosának mutatta magát mindenféle összeférhetetlenségnek, és amióta kormányon van, azóta az összeférhetetlenségi szabályoknak a magyar jogrendből való kiirtásán szorgoskodik. Ez az, amit különösen disszonánsnak érzek. Talán még emlékszik rá az előterjesztő képviselő úr, hogy milyen vehemenciával léptek fel önök az erőteljesebb összeférhetetlenségi szabályok mellett, és íme, ez már a második olyan törvényjavaslat, igaz, hogy az előző a költségvetési törvényben volt eldugva, ez legalább nyíltan megmondja, hogy mit akar - összeférhetetlenséget akar megszüntetni -, de ez mégsem helyénvaló megítélésem szerint.

Különösen nem helyénvaló ez, tisztelt Országgyűlés, abban a körben, ahol az állami tulajdon, az állami szektor, vagyis a kormánynak a gazdasági életben játszott szerepe van érintve. Különösen nem helyénvaló az, ha az állami szektorban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ellenőrzése, irányítása alatt álló szektorban szüntetünk meg egy ma még létező összeférhetetlenségi szabályt. Ezt tették önök a költségvetési törvény egy elrejtett paragrafusával is néhány hónappal ezelőtt. Ez a törvényjavaslat szintén kiterjed az állami szektorra is, az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokra is. Ebben a körben az összeférhetetlenségi szabályok oldása kiváltképp aggodalmakat vált ki mindenkiben, akinek valóban, és nemcsak szavakban fontos a közélet, és ezen belül a gazdasági élet tisztasága.

Mert lehet persze azt mondani, tisztelt képviselőtársak, hogy egy magántulajdonú gazdasági társaság az ő leányvállalatánál, az ő ellenőrzése alatt álló másik társaságnál azt nevez ki, akit akar, és ott nyugodtan történhet, amit ők jónak látnak. És lehet ilyen alapon azt mondani, hogy a tiszta magánszektorban nincs szükség egy ilyen összeférhetetlenségi szabályra. Én ebben sem vagyok biztos. A tisztán magántulajdonú szektorban is indokolt, hogy az üzleti életben legyenek összeférhetetlenségi szabályok. A gazdasági élet tisztasága ott is fontos. De ott, ahol a gazdasági hatalom a politikai hatalommal fonódik össze - tehát az állami tulajdon körében -, ez kiváltképpen elengedhetetlen. És nagyon jól látjuk az elmúlt hét hónapban, hogy a kormányváltás nem csökkentette az állam gazdasági hatalmának politikai célú hasznosítását, hanem az eddig eltelt tapasztalatok szerint inkább fokozta, inkább erősítette.

(18.20)

Mi tehát azt mondjuk: ha el is fogadjuk azt, hogy az előterjesztő fél év alatt másodszor kívánja módosítani a társasági törvényt, ami, ismétlem, önmagában véve jogalkotási anomália, ha el is fogadjuk, hogy az üzleti életben szólnak érvek amellett is, hogy ilyesfajta összeférhetetlenségi szabály ne működjön - miközben szólnak érvek az ellenkezője mellett is, de ha ezt el is fogadjuk -, legalábbis az állami tulajdon körét ki kell vennünk ebből.

Ez a megfontolás vezetett bennünket Kovács Kálmán képviselőtársammal, amikor a 3. pontban szereplő módosító javaslatunkat megfogalmaztuk, amely tartalmilag megegyezik azzal, amit tőlünk függetlenül Fritz Péter képviselőtársunk fogalmazott meg, csak a fogalmazás más: legalább az állami tulajdon körére ne terjedjen ki ez a szabály. A fogalmazás annyiban eltérő, hogy Fritz képviselőtársunk meghagyja a szabályt, és azt mondja, hogy kivesszük belőle az állami szektort, a mi fogalmazásunk pedig azt mondja: a szabály a jövőben csak az állami szektorra legyen érvényes, ezt próbáltuk a privatizációs törvény szabatos megnevezésével megfogalmazni.

Döntsenek, döntsön az előterjesztő: komolyan gondolja kormánypártiként is azt, hogy a gazdasági életben szükség van a tisztaságra és erre az összeférhetetlenségi szabályra; döntsön a kormány, hogy mint a kormányra került három kormánypárt képviselője azt gondolja-e a kormányhatalmi funkcióban is, amit ezek a pártok ellenzéki pártként oly nagy vehemenciával, oly ékesszólóan hirdettek! És ha azt gondolja, akkor a módosító javaslatunkat megítélésem szerint el kell fogadnia, ha nem fogadják el ezt a módosító javaslatunkat, akkor nyilvánvaló, mindaz, amit ellenzékben meg a választási kampányban a közélet és ezen belül a gazdasági élet tisztaságáról mondtak, az nem volt több közönséges választási kampányszövegnél.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Jó estét kívánok mindenkinek. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. Rubovszky György neve jelent meg a képernyőn, megkérdezem, hogy előterjesztőként kíván-e felszólalni vagy a vitában. (Dr. Rubovszky György jelzésére:) Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy az ajánlás valamennyi pontjával kapcsolatban általánosságokkal kezdjem hozzászólásomat!

Alapvetően egyetértek Bauer Tamással abban, hogy nem szerencsés, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tavalyi hatálybalépését mintegy hat hónappal követte az előterjesztésünk. Tévedett Bauer képviselő úr, mert a gazdasági társaságokról szóló első módosítás mint önálló képviselői indítvány nem a költségvetési törvényben szerepelt, hanem ugyanígy, önállóan került előterjesztésre Kósa Lajos képviselőtársam ellenjegyzésével. (Bauer Tamás bólogat.)

Szeretnék arra hivatkozni, hogy annak idején, amikor a Kósa-féle indítványt tárgyalta a tisztelt Ház, azt az indítványt, amit most én itt önálló képviselői indítványként tartok fenn, módosító indítványként terjesztettem elő. Az előterjesztett módosító indítvány nem passzolt teljesen a Házszabály azon rendelkezéséhez, amely a meg nem nyitott részekre vonatkozik, így visszavontam módosító indítványomat, és ez, valamint a Házszabály mai rendszere indokolja, hogy az egy törvénnyel kapcsolatos két önálló indítvány egyszerre nem tárgyalható, ezért kerül sor egy második módosításra.

Szeretném elmondani, hogy legjobb tudomásom szerint 1998-ban a bankfelügyelőség kezdeményezte az Igazságügyi Minisztériumban ennek a szabálynak a feloldását, tette ezt azért, mert a bejövő nyugati bankok egyszerűen tiltakoztak ezen összeférhetetlenségi szabály miatt, és ebben bizonyos befektetési korlátokat véltek felfedezni. Hozzá kell tennem, hogy legjobb információim szerint - a Bankfelügyelet (Sic!) főtitkárától, Pulai úrtól személyesen származik az információm - az én önálló módosító indítványom a pénzvilág problémáinak mintegy 80 százalékát oldja meg; a Szabó Erika képviselőtársam által előterjesztett szabály tulajdonképpen az általam a gazdasági társaságokról szóló törvényből kivenni indítványozott generális szabály speciális szabályát az egyszemélyes részvénytársaságokra nézve veszi ki, ami a pénzvilág problémáinak fennmaradó 20 százalékát oldja meg. Ezzel tulajdonképpen magyarázatot is adtam a bizottság előtti nyilatkozataimra.

Szeretném megmagyarázni, hogy a többi előterjesztett módosító indítványt miért nem támogatom. Azért nem támogatom, tisztelettel, mert számomra mint a civil életben jogalkalmazóra, mint ügyvédre nézve mindig sértő és elfogadhatatlan volt, amikor a különböző szabályok a különböző jogi és magánszemélyek között nagyon eltérő mércével mértek. Ez volt az, ami az uralkodó és az ellenőrzött gazdasági társaságoknak erről az összeférhetetlenségi szabályáról beszél, a 294. § (2) bekezdése.

Egyetértek Fritz képviselő úrral abban, hogy jó lenne felvetni és rendezni a gazdasági társasági törvény összes problémáját, de én úgy érzem, erre nincs idő. Tekintettel arra, hogy az új törvény hatálybalépése miatt 1999 májusáig kell rendezni a gazdasági társaságoknak ezeket a személyi kérdéseit, ezért én úgy gondoltam, inkább azt a csorbát szenvedje el a jogalkotási rend, hogy egy nem szerencsés, 8 hónap utáni módosításra kerül sor, mint azt, hogy egy csomó gazdasági társaságnál egyébként a szándékot meghaladó módosításra kényszerítjük rá a közgyűléseket.

Ilyen körülmények között - visszatérve az eredeti szabályra - semmilyen speciális és általános szabálytól való eltérést nem szívesen támogatok, általánosságban ezt a gazdasági társaságon belüli összeférhetetlenséget kívántam kivenni a törvényből, és ennek az egyszemélyes részvénytársaságokra vonatkozó két szabálya az, amit Szabó Erika képviselőtársam előterjesztett, ezért támogatom én ezeket a szabályokat.

Egyébként arra szeretnék még hivatkozni, hogy ennél részletesebben az általános vitában fejtettük ki álláspontunkat - és képviselőtársaim is kifejtették -, azonkívül a gazdasági bizottság előtt a privatizációs törvény részletes elemzésével az ott jelenlévő képviselők kifejtették azt, hogy a privatizációs törvényre való hivatkozást és az állami gazdasági társaságokkal kapcsolatos módosító javaslatot miért nem támogatja a kormány.

Tisztelettel azt kérem a tisztelt Háztól, hogy az én indítványomat Szabó Erika módosító indítványával kiegészítve, vagyis az ajánlás 5. pontjának elfogadásával szíveskedjen támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitát lezárom. A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtására mai ülésnapunk végéig van lehetőség. A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitája. Medgyasszay László, Csúcs László és Babák Mihály képviselők önálló indítványát T/760. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.