Készült: 2024.09.19.00:27:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

15. ülésnap (2018.06.29.), 94. felszólalás
Felszólaló Szabó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:41


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr nagyon átfogóan bemutatta nekünk az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Néhány gondolatot szeretnék ehhez a körhöz hozzátenni.Egyrészről, mint ahogy már a korábbi években is, a 2018. évi tavaszi ülésszakban beterjesztésre került a 2019. évi központi költségvetési javaslat a kormány részéről. Ennek nagyon fontos és elengedhetetlen része a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Az indítvány elsődleges célja, hogy jogszabályi módosításokat tartalmazzon mind a jogharmonizáció, mind a költségvetés és az adótörvények összhangjának a megteremtése és a végrehajtás zökkenőmentessé tétele területén. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhány kiemelt területre felhívjam a figyelmet.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban, mint ahogy államtitkár úr is említette, talán legfontosabb az Eximbank helyzetének, helyének a pontos beszabályozása, és a Költségvetési Tanács feladatkörének vonatkozásában a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetése. Itt talán a legfontosabb, hogy ha az állam adósságával, a központi költségvetés adósságával kapcsolatos törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Költségvetési Tanács nem ért egyet a kormány által tett javaslattal, akkor a kormány módosítási javaslatot terjesszen elő, és ennek megfelelően számszerű levezetéssel korrigálja az előzőekben beterjesztetteket. A módosítás sarkalatos rendelkezést tartalmaz, mindenképpen fontos, hogy külön beszéljünk róla.

Egyértelműen meg kell fogalmaznunk, hogy az önkormányzati kezesség- és garanciavállalás esetén nincs szükség a kormány előzetes hozzájárulására abban az esetben, ha más önkormányzatok által engedély nélkül megköthető ügyletek, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok likvid hitelének a meghosszabbítása történik meg. Megteremti a törvénymódosítás azt a lehetőséget, hogy a kormány az önkormányzati gazdasági társaságok már meglévő adósságügyleteinek szerződésmódosítással vagy adósságmegújítással kapcsolatos kiváltását engedélyezze, ha azok megfelelnek az új ügyletre és új előírásokra vonatkozó követelményeknek, és azok mindenképpen gazdaságilag egy kedvezőbb körülményt tudnak megteremteni.

Az államháztartási törvény több ponton kerülne módosításra a javaslat szerint. Részben a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat társulásának, valamint az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok számára a nemcsak európai uniós forrásból, hanem más fejlesztési forrásból történő támogatás esetében a kincstári számlavezetés kötelezettségének az előírása. Ez az előírás, mint ahogy más előírások is, mindenképpen az úgynevezett KESZ-állomány bővítését teszi lehetővé az államadósság mértékének a csökkentésére.

A számlavezetési szabályokkal összhangban pontosítja az előterjesztés a kincstári számlavezetési szabályokat oly módon, hogy például meghatározza a NIF, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számára is, hogy a bankszámlái a kincstári vezetés során kerüljenek meghatározásra, és kizárólag ott tudjon számlát vezetni.

Generálisan megtiltásra kerül a kincstári számlavezetésre kötelezett számlatulajdonosok értékpapír-vásárlásának a lehetősége, magyarul a kincstári számlán vezetett pénz fialtatása nem lehetséges értékpapírok vásárlásával. Ezáltal a pénzügyi szabályozás következtében bent a számlán őrzött összegek nagyobb biztonságban és folyamatosan kezelhetők, átláthatók.

Pontosítja az állami viszontgarancia érvényesítése nyomán keletkezett követelés behajtására vonatkozó szabályokat, valamint a törzskönyvi nyilvántartással összefüggésben a bejelentési és a nyilatkozattételi szabályokat. Továbbá megszünteti a funkciójában és jogköreiben el nem térő költségvetési felügyelő és főfelügyelő kettősségét, ezért a jövőben egységesen csak a felügyelői intézmény fog létezni.

A módosítási javaslat hatályon kívül helyezi a fejezeti stabilitási tartalékra vonatkozó szabályokat, összhangban azzal, hogy a kormány a nemzetközi pénzügyi és gazdasági turbulenciák miatt, a költségvetés biztonságát növelendő, 50 százalékkal emeli a 2019. évben az általános tartalékra, az úgynevezett rendkívüli kormányzati tartalékra vonatkozó szabályokat, azok összességét.

Módosítja az előterjesztés a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényt, valamint az Országgyűlésről szóló törvényt technikai okokból, ezek pontos tartalma később módosító javaslattal együtt fog a tisztelt Ház elébe kerülni. Az előterjesztés mindenképpen szintén sarkalatosrendelkezés-módosítás lesz.

(13.30)

Az előterjesztés módosítja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényben a magántulajdonba kerülő földterületek kisajátítására előírt határidőt, amely ezáltal meghosszabbodna 2022-ig. Módosítja továbbá a hulladékról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényt azáltal, hogy a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletnek meg kell teremtenie azt a feltételrendszert, amellyel a hulladékgazdálkodás állami irányítása a innovációért és technológiáért felelős miniszter kezébe kerül átcsoportosításra.

Módosítja a minősített adat védelméről szóló törvényt, az állami és az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt azáltal, hogy a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételek megteremtésének, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek való megfelelőség határideje egy évvel meghosszabbodik.

Módosul a világörökségről szóló törvény, amely meghatározza az eljárásrendet, amely során a tulajdonosijog-gyakorló meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket a kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében, akár állami tulajdonban álló vagyontárgy átépítése, lebontása útján is.

Módosul a nemzeti vagyonról szóló törvény. A világörökségről szóló törvény módosításával összhangban, a Miniszterelnökség javaslatára, a kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a törvényt úgy módosítja, hogy az állam a tulajdonába tartozó vagyonával a vagyon értékváltozásától, akár értékének csökkentésétől függetlenül oly módon gazdálkodjon, hogy ezen értékek fennmaradása biztosított legyen. Ez a módosítási javaslat szintén sarkalatos rendelkezést tartalmaz.

És módosul az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvény. Ennek megfelelően a Nemzeti Együttműködési Alap lehetséges kezelőszervének tekintetében azon feltételt módosítja, hogy az alap kezelése kizárólag az alap felett rendelkező miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv lehessen, továbbá a szervi jelleget tekintve feloldja a központi költségvetési szervi típusra való szűkítést.

A többi módosítást, ami a jogszabálytervezetben található, államtitkár úr már jelezte. A magam részéről a felsorolt módosítási javaslatok alapján mint intézkedési csomag alapján a 2019. évi költségvetés szabályszerűségét, törvényességét, jövőbeni végrehajthatóságát stabilnak, biztonságosnak tartom. Kérem a tisztelt Házat, hogy a megbeszélés, tárgyalás, vita során, valamint a későbbiekben az elfogadás során támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai