Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az előttem szóló képviselő úr nagy kedvet csinált a felszólaláshoz. Ha jól értem, mondanivalója két részből állt. Az egyik rész számomra igen érdekes és izgalmas kérdéseket feszegetett: az egész struktúráját az ORTT működésének, finanszírozásának, illetve a parlamenthez való viszonyának.

Ha ezek a kérdések, amelyeket a képviselő úr emlegetett - hogy is mondjam -, a képviselő úr számára lelkiismereti problémákat okoznak, akkor az alapstruktúrával van probléma. Nevezetesen a médiatörvénnyel, hiszen az, hogy a parlamentnek milyen joga van és milyen részletekbe van lehetősége betekinteni, az a médiatörvényen áll. Így volt ez akkor is, amikor más volt a kormánypárti többség, nem a mostani. Akkor az akkori ellenzék elfogadta a költségvetési beszámolókat és javaslatokat, annak tudatában - és ez a legfontosabb elem, amit talán a bennünket hallgatók és a jelenlévők számára fontos tudatni -, hogy természetesen a demokrácia bonyolult mechanizmus. Egy parlament nem követheti lépésről lépésre nyomon egy intézmény működését.

Az ORTT éppen egy olyan intézmény, ahol minden parlamenti párt által delegált képviselő, ORTT-tag jelen van. Ha a képviselő úr nem bízik a Fidesz által delegált ORTT-tagban, és azt gondolja, hogy az MSZP érdekeit szolgálja, vagy amikor konszenzusos döntések születnek az ORTT-ben, amögött valami sajátos megfontolás játszik szerepet, az, hogy is mondjam, magánügy, ahogy szokták mondani, de a parlamenti beszédben érdemes azért számon tartani, hogy az ORTT azon kevés pártalapon delegáltakból álló testület - mármint a testületi része -, ahol néhány politikai jellegű ügyet nem számítva elég gyakori a konszenzusos döntés, és azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő úr is érintett, az esetek döntő többségében négy párt, illetve az ORTT konszenzusa állt. Ilyen volt például a Sláger Rádió ügye, illetve a kereskedelmi rádiók ügye, ahol nem politikai megfontolások, hanem a tényleges piaci helyzet, piaci kényszerek és a tényleges viszonyok nyomása határozta meg az ORTT mint testület működését.

Tehát összességében nem vitatkozva itt minden elemmel, hiszen nyilván sok mindenre nem kell kitérni, ha valaki bizalmatlan akar lenni, vagy amit személyesen nem tud követni, azt nem tekinti megbízható információnak, ilyesmire nem kitérve azt tudom mondani, hogy az ORTT-nek valóban komoly működési gondjai vannak. Nem az előző évben, 2003-ban keletkeztek ezek, hanem már 2002-ben is érzékelhetőek voltak.

(18.10)

Erre az ORTT három testületi tag és az elnök javaslatával egy konstruktív, médiatörvényt módosító javaslatot készített. Ezt képviselő úr és pártja sem fogadta el, holott emögött semmiféle politikai megfontolást vagy esetleg pénzügyi manipulációs megfontolást nem lehetett volna kitapintani. Tehát azt tudom mondani, hogy aki valóban nem kötözködni akar, hanem a tényeket ismerni akarja, az ORTT költségvetési beszámolóját el kell fogadja, hiszen folyamatos kontroll alatt működik ez az intézmény, éppen a testület révén. Aki pedig a problémákat, a pénzügyi problémákat és a működési rendszer problémáit érzékeli, annak támogatni kellett volna azt a törvénymódosító javaslatot, ami a jelen ismeretek szerint a pénzügyi kérdésekre talán a legjobb megoldást kínálta. Ezt képviselő úr és a Fidesz-MPP képviselői nem támogatták, tehát - ahogy a bizottsági többségi álláspontban is igyekeztem elmondani - nem látom az esetleges problémák megoldására irányuló jó szándékot.

Itt nyilván hosszú ideig el lehet vitatkozni a médiatörvény és az ORTT problémáin. Azt gondolom, hogy aki nem fogadja el most az ORTT 2003-as beszámolóját, illetve a bizottsági, erre vonatkozó javaslatot, nyilván pillanatnyi politikai megfontolásokból és nem a működési gondok ismeretében nem fogadja ezt el, hiszen a beszámoló megfelel azoknak a normáknak és szokásoknak, amelyek alapján eddig mindig elfogadta a parlament a beszámolót.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)