Felszólalás adatai

FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, illetve az érveket pró és kontra, engem nagyon nagy szomorúság töltött el, már csak azért is, mert több mint ötven évvel ezelőtt - elnézést, hogy ilyen messziről kezdem, a bizottság tagjai már hallották tőlem - kisgyerekként csodálkoztam rá arra a technikára, amivel az első termálkutat fúrták Szentesen a kórház területén, ami engem egy karácsonyfára emlékeztetett, ami a boldogság jele. Egy új energiát találtak-találtunk akkor, és azt gondoltam, hogy ez majd hosszú évekre, évtizedekre meg fogja határozni a térségünket és meggyőződésem szerint később - már akár Magyarországra gondolva is - az egész magyar társadalom gazdasági jelentőségét vagy lehetőségét. Majd jó pár év múlva konkrétan kapcsolatba kerültem a termálenergiával mint felhasználó.

Azokat a kutakat Szentes térségében általában a hatvanas évek végén, a hetvenes évek közepe és vége felé, tehát egy tizenéves periódusban fúrták. Ezzel olyan kitörési lehetőséget kapott az a térség, amit az ország különböző területei folytattak. Ma is vallom, hogy ez az egyetlenegy olyan energia Magyarország számára, amely nem csővezetéken, nem távvezetéken, nem valamilyen leágazással, nem valami kapcsoló vagy tolózár útján kerül Magyarországra, hanem itt van a talpunk alatt. Ezt nem kihasználni - ezt szeretném hangsúlyozni - szerintem bűn. Olyan bűn, amit nem bocsáthatnak meg az utódaink sem számunkra, már csak azért sem, mert ma már tudjuk, hogy a gáz- és nyersolajlelőhelyek jelentős része nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is belátható időn belül ki fog merülni.

Ez az energia viszont itt van a talpunk alatt, s ennek az energiának az utánpótlása biztosított. Azért biztosított, mert ennyi év tapasztalatából mint kúthasználó is merem mondani, hogy a kúthozamok nagyon pici ingadozástól eltekintve nem változnak, sőt tudok ilyen kutat is mutatni önöknek, akár a gyakorlatban is be tudom bizonyítani, hogy ezek a kutak ma is pozitívak, tehát nem kell szivattyúzni. Semmiféle műszaki beavatkozás nem szükséges ahhoz, hogy ez a termálenergia a földből kijöjjön. Ez azt jelenti, hogy ezek a hetvenes évek elején - most már mondhatom, hogy durván negyven éve - fúrt kutak ma is aktív, pozitív kutak, a hozamuk némi ingadozással, de kiegyenlített, s a hőfokuk hasonló módon kiegyenlített.

(13.30)

Tehát ezzel csak azt akarom alátámasztani, hogy azok az aggodalmak, azok a félelmek, hogy ezek az energiabázisaink kimerülnek, nem igazak. Akár az akadémiai anyag, akár egyéb szakértői anyagok, amik hosszú évek alatt felsorakoztak már előttem, bizonyítják, hogy a Keleti-Kárpátok vízgyűjtő területeinek a vízutánpótlása biztosítja gyakorlatilag a mai magyar Alföld és a Kárpát-medence magyarországi része geotermális energiájának a hátterét. Ez azt jelenti, hogy ameddig eső fog esni ezeken a területeken - most nagyon lecsupaszítom a gondolatot -, addig lesz termálenergiánk is, és lesz vizünk is.

Én azt gondolom, hogy így kell megfogni ezt a kérdést, és nem úgy, hogy mi van akkor, ha ez most alkotmányellenes, most ez ilyen kifogás, olyan kifogás. Ebből én egyetlenegy következményt tudok levonni magamban, mégpedig azt, hogy nem akarjuk ezt az energiát használni, vagy meg akarjuk nehezíteni azoknak, akik már használják, vagy egyáltalán azt akarjuk, hogy ez az energia ne Magyarország társadalmának nyújtson előnyt, hanem majd 10-20 év múlva - vagy lehet, hogy ennél még hamarabbi években is - valaki mint külföldi befektető meg fogja ennek az energiának a hasznosítását oldani. Még egyszer mondom: szerintem bűn így gondolkodni ma Magyarországon.

Nagyon sok kifogás, pró és kontra érvek elhangzottak Szirbik polgármester úr - elnézést, hogy így mondom, Imre - vagy képviselő úr beszámolójához vagy tájékoztatójához. Orosz képviselő úr mondta, hogy leszűkítjük ezt a gondolatot kimondottan csak a kertészet területére. Szó sincs erről. Aki ismeri ezeknek a termálkutaknak a technológiáját, hasznosítását, nagyon jól tudja, hogy igaz, ezek a termálkutak jelentős részben kertészeti célokat szolgálnak, de amellett nagyon komoly állattenyésztési célokat szolgálnak, el tudom mondani: sertéstenyésztés, baromfitenyésztés, sőt - Orosz Sándor itt van, mondom neki - az édesvizű, melegvizű temperált haltenyésztés is fontos projekt lehet ebben a kérdésben.

Engedjék meg, hogy még egy kitérőt tegyek! Fábiánsebestyénben dolgozom most már meg se merem mondani, hogy hány éve. Ott jelen pillanatban van egy olasz befektetői kör, aki igen nagy területet felvásárolt pont a termálenergia hasznosítása céljára, aki gondolkodik fürdőfejlesztésben, egyéb turisztikai látványosságban, üvegházépítésben, és még egyszer mondom, a melegvizű temperált haltenyésztés területén is. Hogy mi lesz ebből, ezt nem tudom, de egy nagyon jó elképzelésnek tartom.

Ugyanakkor az is fáj nekem rendkívüli módon, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag, aki energetikai célra használja ezt a termálvizet, azt büntetik. Miért büntetik? Miért vagyunk mi rosszabbak? Éveken keresztül nem engedte meg a MOL gyakorlatilag, hogy bizonyos kutatási területeken egy kicsit elmélyüljünk, hogy mi is lesz majd ennek a jövője. Fábián-IV - önöknek ez nem mond semmit; 1986. december első napjaiban egy világbanki kutatófúrás során 4160 méter körül ez a kút kitört, kihányta magából a csöveket, mint amit régi texasos filmeken lehetett látni, csak nem olaj jött ki, hanem gőz. Ez a gőz 160 fok, 140 atmoszféra, iszonyatos energia. A békési-nagyszénási repedést véletlen eltalálta ez a kutatófúrás, azóta is mindenkinek a fantáziáját ez izgatja. Ma egy japán kitörésgátló van rajta, amivel 3 hónapos megfeszített munkával az amerikai és holland szakemberek nagy nehezen el tudták fojtani. Ez a kút ma is ott áll, igaz, hogy nem használható, mert olyan mennyiségű beton lett belenyomva, hogy egyáltalán ezt a nyomást tudja tartani, de tudjuk, hogy ez a repedés ott van. Ez olyan energia, amelyre villamos erőműveket lehet telepíteni. Erre megvolt az amerikai szakvélemény, megvan a japán szakvélemény, konkrétan helyre adaptálva, és senki ebben nem lépett. Mindenütt falba ütköztünk, mindenütt betartottak mindenféle akadályokkal, és ezt nem lehetett kihasználni. Miért? Itt van a talpunk alatt.

Úgy gondolom, hogy ez a kút jelen pillanatban természetesen inkább csak a jövő, egy kicsit futurisztikus elképzeléseket kell magunkban táplálni, hogy hogyan, mire lehet majd ezt az energiát használni. Ma is tudjuk, hogy az így előállított villamos energia egy-két forinttal, 1 forint 40 fillérrel talán drágább lenne, mint amit ma meg lehet kapni, de ezt a villamos energiát itt tudjuk előállítani helyben. Ezt azért mondtam el, hogy egy kicsit talán bővítsem a gondolatkört, hogy miről is beszélünk.

Visszasajtolás: ez egy picike kis részlete a termálenergia-hasznosításnak. A visszasajtolásról engedjenek meg egypár dolgot! Számtalan geológiai tanulmány, felmérés bebizonyította, hogy a homokkőréteg - a Dél-Alföld bizonyos területein jelentős részben ilyen homokkőrétegből nyerik a termálvizet - geológiailag, fizikailag alkalmatlan arra, hogy a kinyert vízmennyiséget abba visszatáplálhassuk, illetve hogy visszafogadóként működjenek. Akkor az a megoldás, hogy bezárjuk ezeket az üzemeket, bezárjuk ezeket a kutakat? Úgy gondolom, hogy nem.

Szemfényvesztés - ezért engem biztos, hogy meg fognak kövezni, nem érdekel, én már ezen túl vagyok ennyi idő után -, egy nagyon komoly lobbiérdek az, hogy igenis kútpárokat kell Magyarországon fúrni. Én nagyon szívesen elmegyek oda Magyarországon, akár gyalog is, ahol megmutatják nekem, hogy az ilyen mélységből kinyert termálenergiát ugyanaz a kútpár visszafogadja egy az egyben. Én elmegyek oda gyalog innen Budapestről! Nincs ilyen kút Magyarországon, szemfényvesztésről beszélünk. Jó az elképzelés, de egyszerűen fizikailag, geológiailag ez megoldhatatlan. Meg vannak fúrva a kutak, ott van a kis csatorna, ott van az árokrendszer, és gyönyörűen gőzöl a téli időszakban mindenütt minden, elolvad a hó a járda fölött. Miért? Mert ott van elvezetve, nem azért, mert lefelé megy. Lehet, hogy valamennyit visszafogad, ezt nem vitatom, de 100 százalékban nem. Akkor meg miről beszélünk?

Katona Kálmán képviselőtársam idejött és beszélgettünk az előbb, de most én mondom el, és nem őneki hagyom meg ezt a poént. Természetesen nagyon jól tudom, és tapasztalatból is mondhatom, hogy károkat tud okozni a termálvíz. De van egy másik példa. Abban a Kórógy-Kurca-Veker befogadó részben, ami ebben a térségben van - én csak erről beszélek, mert ezt ismerem nagyon jól -, az élővilágban, nyugodtan merem mondani, különösebb kárt vagy talán egyáltalán kárt nem okozott. Vasárnap is ekkora halakat fogtak ki ezekből a csatornákból, gyönyörű teknősbékák, gyönyörű élővilág van, semmiféle probléma nincs ezekkel az élővilági szervezetekkel vagy szervekkel.

De mégis azt el kell mondanom, hogy vannak olyan anomáliák, vannak olyan paradox helyzetek, amikor bizonyos vízkorlátozó vagy vízügyben jártas vagy vízkormányzásban érdekelt cégek - nevet nem mondok - abban érdekeltek, hogy a tározóból, a szabályosan kiépített tározóból elfolyó termálvizet nem engedik le teljes mértékben a befogadóba, hanem visszatartják abból a célból, hogy én mint növénytermesztésben vagy agronómiában jártas, majd a tavaszi, kora nyári időszakban ezt a vizet mint öntözővizet megvásárolom.

Itt beszélünk környezetvédelemről. Talán nem itt kellene kezdeni a gondolatokat, hogy ezeket a... - elnézést, nem szabad itt ilyet mondani, de először nem ezeket a dolgokat kellene megoldani? Ezek az öntözővizek, tudom, hogy károsak, mert a vízügy, a vízügyi szervek nem is tudnak ma Magyarországon öntözővíz minőségű öntözővizet biztosítani egyetlenegy vízkivételi helyen sem. Egyetlenegy szerződésbe ezt nem írják bele. Ha én kérem azt, hogy 0,4 százalékos sótartalom alatti öntözővizet biztosítsanak, abban a pillanatban nem kötnek szerződést senkivel sem.

Ha ezeket a vizeket mint termálvizet leengedjük ezekbe a rendszerekbe, s azt visszaszolgáltatják mint öntözővizet, természetesen van káros hatása, ezt én is tudom bizonyítani, tudom. Éppen ezért azt a megoldást kell megkeresni, amire volt egy jól bevált, 15-20 évvel ezelőtti tapasztalat, amikor idényen kívül az Ativizig gyönyörűen átmosatta a csatornát, és megkaptuk a 0,4-0,6-0,7-es sótartalmú, EC-tartalmú Körös-vizet öntözés céljára.

(13.40)

És ez működött, senkinek semmi baja nem lett. Most kitaláltuk, hogy sajtoljuk vissza kötelezően, büntessük meg ezeket a vállalkozásokat, vállalkozókat, és akkor még arról nem beszéltem, hogy valaki számolt-e: hány ezer embernek ad ez munkalehetőséget? Magyarország egyetlenegy mezőgazdasági kitörési pontja pont a kertészeti és állattenyésztési kultúra, és erről nem beszélünk?

Még egyszer mondom, nagyon kérem tisztelt képviselőtársaimat, én megértem, aki rendkívül elkötelezett a környezetvédelmi kérdésekben, a magam módján én is az vagyok, de úgy gondolom, hogy racionálisan kell gondolkodni. Próbáljunk komolyan kompromisszumot találni akár e benyújtott indítvánnyal kapcsolatban is, hogy azoknak a térségeknek őrizzük meg azt a lehetőségét - már nem is mondom, hogy előnyét, hanem a lehetőségét -, hogy igenis működhessenek tovább, és ne olyan terheket rójunk rájuk, ami gyakorlatilag az elnéptelenedéshez vezethet. Netalántán aki járt esetleg Arad térségében, látja, hogy milyen állapotban vannak az üvegházak, a fóliatelepek. Én nem szeretnék olyan alföldi településen élni, de látni sem szeretnék olyat, ahol hasonló példaként a roncs berendezések sokaságát lássam azért, mert egy olyan szabályozást hozunk, amivel lehetetlenné tesszük ezeknek a telepeknek a működését.

Köszönöm szépen. (Taps.)