Felszólalás adatai

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Országgyűlés! Egy valóban hatásaiban fontos, terjedelmében szűk előterjesztést tárgyalunk, és nem véletlen, hogy ennek az előterjesztésnek a kapcsán sok környezetvédelmi, vízgazdálkodási kérdés felmerül.

Először szeretnék a konkrét javaslatra koncentrálni. Többször elhangzott, hogy három paragrafusból áll, abból kettő érdemi paragrafus. Először a 2. §-sal foglalkoznék, azt a mentességi javaslatot fogalmazza meg, ami a visszasajtoláshoz kapcsolódó beruházások, fejlesztések, felújítások ügye esetén adna lehetőséget az ilyen jellegű tevékenységet folytató gazdasági szereplőknek, hogy az ezzel kapcsolatos költségeiket a vízkészletjárulék-befizetési kötelezettségük terhére elszámolják, vagyis azt elismernénk.

Ezzel olyan probléma merülhet fel, hogy ez a járulék belekerül egy olyan alapba, amely mindenféle kiadásokkal is terhelt, tehát fontos megnézni, hogy a kiadások hogyan oldhatók meg, az a tevékenység, amelyet ez a járulék finanszíroz, hogyan finanszírozható egyéb úton, de ezzel szeretnék kevésbé foglalkozni. Úgy gondolom, ez a javaslatirány egy helyes irány, és úgy gondolom, hogy ebben az irányban tovább lehet lépni.

Természetesen fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás azt mondja, hogy vízkészletjárulékot nem kell fizetni azon kivett víz esetén - a felszín alatti vizeket tekintve -, amelyet visszasajtolnak. Így nyilván ennek a paragrafusnak akkor lenne nagyobb jelentősége, ha a visszasajtolás aránya csökkenne.

(12.50)

Alapvetően azt gondolom tehát, hogy ez a módosítási irány helyes, ezt senki nem vitatta, ezzel magam is egyetértek, és támogathatónak gondolom.

Az 1. §-ban megfogalmazódó javaslat azonban több kritikai észrevételt vet fel, bizottsági előadóként ennek néhány elemét elmondtam, ezért erre szeretnék ráerősíteni. A javaslat egyértelműen visszalépést eredményez és jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest. Jelenleg az energetikai célú vízkivételek esetén egyértelmű generális szabály a visszasajtolási kötelem. Ezt szeretné oldani a javaslattevő, vagyis az oldás kétirányú. Egyrészt meghatároz egy olyan kört, amely esetében egyedi elbírálás alapján a visszasajtolási kötelem mellőzhető.

Továbbra is szeretném hangsúlyozni azt a felvetésemet, amit a bizottsági vélemény kapcsán már elmondtam, hogy a szabályozásnak ebben a formájában a mentesség megfogalmazása problematikus. Úgy gondoljuk, hogy ennek tartalmi elemeit a törvényben kellene rögzíteni, nem pedig rendeleti úton megoldani. Ezért egyetértek azzal a felvetéssel, amelyet Katona Kálmán fogalmazott meg, és amely a problémát jogosnak tekintve arra hívja fel a környezetvédelmi tárca figyelmét, hogy a minisztériumi szintű előterjesztésben a törvényi szintű szabályozásra tartozó ügyeket komplexebben, megalapozottabban és körültekintőbben a törvényben kellene megoldani, nem pedig rendeleti szinten. Azt gondolom, ez esetben könnyebben megtalálható a konszenzus, ha egyértelmű lenne a törvényben, hogy milyen alapon lehetne a mentességet elbírálni, és ez nem csak a rendeletre tartozna, vagyis a parlament előtt kellene ezeket az elveket is elfogadni.

A másik alapvető kérdés az érintett kör. Az érintett kör teljesen egyértelműen behatárolható, nemcsak az előterjesztők alapján, hanem a konkrét szabályozás alapján is. A törvény hatálybalépésekor jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezőkről szól ez a javaslat. Szeretném megerősíteni, hogy ezt alkotmányossági szempontból problematikusnak ítéljük. Miért csak a már ilyen üzleti tevékenységet vagy tevékenységet folytató körre vonatkozik? Ha alapvetően valóban nem lenne probléma a visszasajtolással, akkor az mért csak a már vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezők esetében érvényes? Miért nem érvényes ez a történet azok esetében, akik ezt követően próbálnának ebbe az irányba lépni?

Az időbeli cezúra konkrét érintett kört jelent. Ez a konkrét érintett kör a kedvezményezett, jogalkotási szempontból ezt problematikusnak gondoljuk. Úgy gondoljuk tehát, hogy ezt az alkotmányossági felvetést kezelnie kellene a törvényjavaslatnak, de ezt nem kezeli.

Ezek voltak azok a konkrét szöveggel kapcsolatos felvetések, amelyeket fontosnak tartottam elmondani, és szeretnék visszatérni a visszasajtolással kapcsolatos általános kérdésekre, hiszen az előterjesztés leginkább erre koncentrál, illetve arra az érintett körre, amit kedvezményezettként konkrétan megjelölt, a hazai kertészet ügyére. Úgy gondolom, ez azért eléggé leegyszerűsítő megfogalmazás. Természetesen a Csongrád megyei, az alföldi, a Szentes környéki kertészet szerepe rendkívül fontos, azt gondolom, a magyar agrárfejlődés szempontjából ez egy sajátos út volt, ezt az utat támogatni, erősíteni kell, azonban ennek a jövőjére leegyszerűsíteni egy ilyen környezetvédelmi szempontból is rendkívül érzékeny kérdést, ez az ügy félrevitelét jelenti.

Az alapkérdés a visszasajtolás ügye, illetve a geotermia energetikai célú hasznosításának egyéb lehetőségei. Nos, a környezetvédelmi problémákról a bizottsági előadó, Katona Kálmán beszélt, én is szeretném megerősíteni, hogy ezek a vizek természetesen eltérő mértékben és fokban tartalmaznak sót, tartalmaznak szerves anyagot, és ez terheli a környezetet. Nyilván amikor a visszasajtolás mellőzésére lehetőséget adunk, akkor mérlegelni kell ezeket az elemeket is, ezt is látnia kellene a törvényhozónak, nem csak a rendeletalkotónak.

A másik, amit már szintén hangsúlyoztunk, a vízkészletmegőrzés és a fenntarthatóság szempontja. Amit kiveszünk, az a szakértői anyagok alapján legfeljebb a vízbázisból pótolódhat újra, ez a vízkészlet-gazdálkodás szempontjából jelentene problémát.

A geotermikus energia energetikai célú hasznosításáról többet beszélünk. Nagyon fontosnak tartom a megújuló energia szerepét, és ebben a hazai adottságokat figyelembe véve a geotermikus energia hasznosítását. Úgy gondolom azonban, hogy az a környezetvédelmi szempontból problematikusnak nevezhető eljárás, ami lényegében vízkivétre alapozva nyer hőenergiát, azután azt a vizet elengedi a természetbe, a legegyszerűbb, ha szabad így mondanom, a legprimitívebb geotermikus hasznosítás. Az '50-es, '60-as, '70-es évektől kezdve elképesztő mértékű technológiai fejlődés történt, amely ennél kifinomultabb, környezetvédelmi szempontból elfogadható vagy támogatható technológiákat mutatott fel a geotermikus energia hasznosítására.

Úgy gondolom tehát, hogy az a Szirbik Imre által megfogalmazott leegyszerűsítő állítás, amely szerint a visszasajtolás mellőzésére nincs lehetőség, az arra kényszeríti ezt az energiát használókat, hogy át kell állniuk a fosszilis energiaforrásokra, az egy mérhetetlen mód leegyszerűsítő állítás, mert egyéb megújuló technológiák állnak rendelkezésre, amelyek alapján a geotermikus energia hasznosítása a kertészetek számára is rendelkezésre áll a mai modern technológia követelményeinek megfelelően és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével is. Ezekre természetesen fejlesztési, beruházási támogatások is elnyerhetők.

Azt gondolom, e tekintetben biztosan nincs vita közöttünk, hogy a maradibb technológiának a megújuló energiahasznosítás szempontjából fejlettebb és környezetvédelmi szempontból is a mai kor igényeinek megfelelő technológiára való cserélése egyértelműen támogatható. Beszéltünk a hőszivattyúkról, az egyéb geotermikus technológiákról.

Úgy gondolom, ebbe az irányba kellene elmenni, nem pedig a környezetterhelés és a vízkészletmegőrzést feláldozva a visszasajtolás mellőzésének irányába menni.

Ezen az alapon mondom azt, hogy számunkra a javaslat ebben a formában nem elfogadható, nem támogatható. Körültekintőbb eljárást kérünk a mentesség engedélyezése ügyében, legalábbis egyértelmű törvényi fogódzókat vagy meghatározásokat. Ezzel együtt zárógondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy az előterjesztőnek a visszasajtoláshoz szükséges fejlesztések, beruházások, felújítások ügyében tett javaslatát elfogadhatónak és támogathatónak tartjuk, a kezdeményezést jogosnak, indokoltnak véljük. Úgy gondoljuk azonban, az út, amelyen az előterjesztők elindultak, nem felel meg a fenntarthatóság szempontjainak, a mai környezetvédelmi elvárásoknak. Található ilyen megoldás is, az ebbe az irányba való elmozdulásban partnerek lennénk. Ebben a formában - még egyszer mondom - számunkra a javaslat nem elfogadható.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)