Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Gábor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Az ártatlanság látszata; el kívánja-e kerülni a kormány a szélsőjobboldali gondolatokkal való kacérkodás vádját?" címmel. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.) Akartak valamit mondani, képviselő urak? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem, csak kíváncsiak vagyunk!) Akkor a kérdésre megadom a lehetőséget Harangozó Gábor képviselő úrnak. Tessék parancsolni!

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2010. október 5-én foglalkozott az Európában újjáéledő szélsőségek leküzdéséhez szükséges intézkedésekkel. A közgyűlés aggasztónak véli a szélsőségek, különösen a rasszizmus és az idegenellenesség újbóli erősödését és az ezen eszméket zászlójukra tűző pártok növekvő választói támogatottságát. Ennek a tendenciának a megfordítása érdekében a közgyűlés felszólította az európai országokat egy világos és következetes elhatárolódási politikára.

Szeretném a magyar közvélemény és a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, hogy a szélsőséges eszmék népszerűségének növekedése egyik meghatározó okaként a közgyűlés azt jelöli meg, hogy egyes demokratikus politikai pártok is hajlamosak rasszista szólamok hangoztatására szavazóik megtartása érdekében. (Zaj, szórványos derültség a Jobbik soraiban.) Tartok tőle, hogy hazánkat is érinti ez a probléma.

A probléma kezelése érdekében az Európa Tanács több intézkedés meghozatalára szólítja föl tagállamait. Ilyenek például: a közgyűlés felszólítja a tagállamokat, hogy büntetőjogukba építsék be a gyűlöletbeszéd elleni rendelkezéseket. Ennek hiánya miatt már az Európai Bizottság monitoringbizottsága is elmarasztalta hazánkat.

(18.20)

Kétharmados többséggel csak a szándék állhat a törvényi szabályozás útjába. A közgyűlés felhívja a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a civil társadalommal, valamint nem kormányzati szervekkel, amelyek a társadalom széles spektrumát képviselik. A közgyűlés arra is felhívja a tagállamokat, hogy kezdeményezzék etikai bizottságok felállítását a politikai pártokon belül és a parlamentekben a rasszista, antiszemita és idegenellenes magatartás vagy beszéd szankcionálása érdekében.

Itt szeretném bejelenteni, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója kezdeményezi a parlamentben a tanácsi ajánlásnak megfelelően ilyen etikai bizottság felállítását. Kérdezném tisztelettel a miniszter urat, illetve államtitkár urat, hogy a kormány és a mögötte álló Fidesz-KDNP milyen konkrét lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Tanács ajánlásainak és hogy elkerülje a látszatát is annak, hogy azon demokratikus pártok közé tartozik, amelyek összekacsintanak a szélsőséggel a szavazatmaximalizálás érdekében.

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiban. - Hangok a Jobbik padsoraiból: Hú!)

ELNÖK: És még államtitkár úr válaszát meg sem hallottuk. Államtitkár úr, Rétvári Bence, két percben.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy a kérdése már hangulatfokozónak jó volt ebben a viszonylag laposabb órájában a parlament ülésének. (Derültség.)

Azért először is a körte meg az alma kérdését fölvetném a képviselő úrnak. Nyilvánvalóan nem hasonlítható össze minden európai ország az adott idegengyűlölettel kapcsolatos kérdésekben. Vegyünk csak egy nagyon közeli példát! Én például az elmúlt napokban Münchenben voltam, ahol minden negyedik lakos már nem német állampolgár, de bizonyos Rajna menti nagyvárosokban, ahol elég erős az ipar, 51 százalék fölé emelkedett a bevándorlók aránya. Nyilvánvalóan ez egy másfajta helyzet, amire az ön által is idézett európai tanácsi irányelv vagy ajánlás született. Semmiféleképpen nem keverendő össze magyarországi példával.

Ugyanakkor nagyon egyértelmű szerintem Magyarország álláspontja. Hadd mondjam kereszténydemokrataként személyesen azt, hogy mennyire fontos példa nekünk például Varga László esete, aki kereszténydemokrataként mindig a demokratikus normák mellett volt. Ezért mind a barna, mind a vörös diktatúra idején menekülnie kellett. Ezért nagyon fontos szerintem, ha bármifajta ilyesfajta elnyomásról vagy szélsőséges eszmékről beszélünk, akkor a mi speciális közép-európai történelmünk miatt mindig legyünk arányosak mind jobbra, mind balra nézzünk. Bár igazából azt mondom, hogy nincs is szélsőjobb meg szélsőbal, csak szélsőséges eszmék vannak, amikor embereket gyilkolnak valamilyen eszme nevében, akkor igazából csak szélsőség van. Az teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldalról érkezik. Éppen ezért kell ez ügyben fellépnünk.

Magyarországon a nemzeti ügyek kormánya fontosnak tartotta a közbiztonság megerősítését is, ezért egy egész javaslatcsomag volt itt a parlament asztalán a tavaszi ülésszakon, amely megerősítette a tekintélyét ezeknek a különböző szerveknek. Nagyon fontos volt az, hogy az ön által említett különböző, múltbéli pusztító diktatúrák rémtetteit ha tagadta valaki, akkor most már a kommunizmus tagadása is ugyanúgy büntetendő cselekmény, bár hozzá kell tegyem, hogy egy egészséges társadalomban ez nem Btk.-s kérdés elsősorban, hanem társadalmi-etikai kérdés.

Lejárt az időm, pedig még lett volna mit mondanom. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Jobbik padsoraiban.)