Készült: 2024.04.26.03:26:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

124. ülésnap (2011.10.26.), 186. felszólalás
Felszólaló Gyutai Csaba (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:24


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYUTAI CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem hangzott el, de úgy vélem, a legfontosabb előzménye ennek a törvényjavaslatnak, hogy volt egy bizonyos Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek kaotikus volt a gazdálkodása. Mindannyian tudjuk, hogy milyen visszaélések voltak, hogyan történtek a filmtámogatások, előre elígért pénzek, ki nem fizetett pénzek, az egész közalapítvány működését folyamatosan a botrányok és annak lecsapódásai kísérték a sajtóban. Valamit tenni kellett. Úgy vélem, hogy jó irányban indul el a magyar film támogatása. Azt is örvendetesnek tartom, hogy a törvény fogalomrendszere végre sokkal tisztább a korábbiakhoz képest.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány helyett létrejön a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Ennek a feladatait a javaslatban meghatározzuk. A támogatási rendszer csúcsán ez a szervezet fog állni. A filmalap kiszámítható forráshoz jut, hiszen a 6-os lottó játékadójának 80 százalékával rendelkezik, így a magyar film ügye biztos támogatást tudhat maga mögött. Meggyőződésem, hogy a filmalap eredményesebben fogja végezni a sikeres magyar filmek előállítását, terjesztését, a hazai és nemzetközi promóciókra irányuló támogató tevékenységét, mint korábban. Meggyőződésem, hogy biztosítja a filmipar sokszínűségét, és amit kiemelten hangsúlyosnak tartok, a javaslatban is szerepel, hogy a filmalapnak figyelemmel kell lennie a határon túli magyar filmművészet támogatására is.

Nagy eredménynek tartom, hogy a nemzet sportolója, a nemzet színésze cím mintájára a törvényjavaslat létrehozza a nemzet filmművésze cím lehetőségét, az ezzel kapcsolatos adományozási szabályokat, és életjáradékot is meghatároz a legjobb magyar filmművészeknek.

A mozgókép szakmai hatóság teljes struktúrája módosításra kerül. A hatósági feladatokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala által működtetett Nemzeti Filmiroda veszi át. Én ezt is jó iránynak tartom, hiszen a pályázati elszámolások, a korhatár-besorolás és az artmozik artjellegének az ellenőrzése ehhez a hivatali szervezethez kerül. Tehát a pályázati rendszer nem keveredik össze az elszámolási rendszerrel.

Meggyőződésem, hogy a módosításokkal a filmművészet területe az előadó-művészethez hasonló szabályrendszer alapján tud működni. Az artmozik és az artfilmek terjesztésének, támogatásának feltételeit - ahogy államtitkár úr is mondta - a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. Ez reményeim szerint biztosítani fogja majd a magyar artmozihálózat további fennmaradását. Egységes lesz a korhatár-besorolás, és az egységes jelölési rendszer jobb eligazodást tesz lehetővé.

A törvényjavaslattal a korábbi filmtámogatási rendszer teljesen átalakul, egy új struktúra kialakítására kerül sor. Egy hatékony közpénz-felhasználási mechanizmus fog kialakulni, ez azonban tartalmi megújulást még nem jelent. A személyes véleményem az - ezt egyébként elmondtam a bizottsági ülésen is, és ebben jórészt egyet is értettünk -, hogy a magyar filmművészet az elmúlt húsz évben elsősorban a filmkritikusok ízlésének akart megfelelni a közönség ízlése helyett. A közép-európai nemzetek - s ebbe sajátos módon most Oroszországot is beleértem - az elmúlt húsz évben olyan nagyjátékfilmeket hoztak létre, mint például Lengyelországban a Pan Tadeusz, Andrzej Wajda filmje, Tűzzel-vassal, Jerzy Hoffmann filmje, Quo vadis, Jerzy Kawalerowicz filmje, Katyń, Andrzej Wajda filmje 2007-ből, amely emlékezetes film, vagy Oroszországból említhetném a Nomádot, Szergej Bodrov filmjét, vagy a Mongolt, szintén Szergej Bodrov filmjét, Az admirálist, Andrej Kravcsuk filmjét, a Taras Bulbát, Vladimir Bortko filmjét, vagy Szlovákiából annak a Báthorynak a történetét dolgozták föl, aki legalább annyira magyar történeti szereplő is, mint amennyire szlovák, ha egyáltalán lehet szlováknak nevezni, vagy a Jánošik-produkciót, amely hasonló a magyar Rózsa Sándorhoz.

Összességében azt látjuk, hogy ezek a nemzetek a saját filmművészetükkel erősítették a nemzeti identitást, olyan filmeket hoztak létre, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a nemzeti mitológiát építsék, Magyarországon pedig olyan művészfilmek gyártására került sor, amelyek ugyan egy szűk közönségigényt kielégítettek, de a nemzeti mitológiát nem építették. Sajnos, még mindig az Egri csillagokat kell nézni a fiataloknak; a negyven vagy ötven évvel ezelőtt készült film még most is a nemzeti identitás része. Ha pedig az utolsó éveket nézzük, akkor talán Bereményi filmjei illeszthetők be ebbe a sorba, illetve a Hollywoodban készült, Andy Vajna által jegyzett '56-os filmet kell talán ebbe a sorba illesztenünk. Szomorú, hogy azt a filmet, amely a fiatalok számára nézhető, vonzó, átélhető és megismerhető, s az identitás részévé teheti az '56-os eseményeket, Amerikában jegyezték.

(18.00)

Meggyőződésem, hogy ennek az új filmszerkezeti támogatási rendszernek ezekre a kérdésekre is választ kell adni. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy direkt bele kell ebbe szólni a politikának, vagy valamifajta ilyen irányokat kell kijelölni, csak én szeretném látni azt az időszakot, amikor a magyar filmrendezők a magyar mitológiát, a magyar mítoszt, a magyar történelmet, a magyar történelem nagy alakjait és a magyar identitást erősítő filmeket is bemutatnak. Ha így lesz, akkor megéri ez a törvénymódosítás. Remélem, hogy így lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai