Készült: 2024.04.26.11:18:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap (2005.10.11.), 12. felszólalás
Felszólaló Bársony András
Beosztás külügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Köztársaság kormánya komolyan vette mindig, korábban is azt az alkotmányos felelősséget, ami a határon túli magyarok sorsát és a velük való foglalkozást illeti. Ez a mostani lépéssorozat, amely az ön felszólalásában is nagy hangsúlyt kapott, fontos lehetőség és fontos megoldás mindazokra a problémákra, amelyeket korábban a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarok képviselői felvetettek, és amely természetesen megoldást kínál mindazok számára, akik hosszabb ideig kívánják Magyarországon a tartózkodást az ön által is említett okokból.

Sajnálatos, hogy ez a nemzeti vízum az utóbbi időben néhány határon túli magyar vezető részéről talán kritikát is kapott, például a kifejezés, hogy nemzeti vízum, holott talán nem rossz megjegyzés tőlem, amikor azt mondom, hogy nemzeti vízum, és mégis más országbeliek és más nemzethez tartozók is igénybe vehetik ezt a lehetőséget.

(8.50)

Nos, a nemzeti vízum nem attól nemzeti, hogy csak magyar nemzetiségűek vehetik igénybe, hanem attól nemzeti, hogy a Magyar Köztársaság bocsátja ki, és a schengeni szerződésben van ennek pontos kritériuma körülírva. Nos, ez a nemzeti vízum alkalmas arra, hogy ha valaki ezt igényli és ezzel lép be az ország területére, akkor a magyar hatóságoktól tartózkodási engedélyt kapjon, amely a mostani szabályok alapján, tehát a schengeni övezethez való csatlakozásunkat megelőzően azt jelenti, hogy az illető kérelmező a magyar hatóságoktól Budapesten vagy az ország más közigazgatási hivatalaiban egy olyan bélyeget kap az útlevelébe, amely tartózkodási engedélyül szolgál a vízum időtartamára, azaz öt évre.

Amikor Magyarország csatlakozni fog a schengeni szerződéshez, vélhetően 2007-ben, akkor már nem egy bélyeget kap valaki az útlevelébe, hanem egy külön, a schengeni kritériumoknak megfelelő tartózkodási engedélyt, amelynek kártya formátuma van, és ezt a tartózkodási engedélyt többek között arra is használhatja, hogy érvényes úti okmányával a schengeni övezet további országaiba bármikor, korlátozás nélkül, 90 napot meg nem haladó időtartamra, turisztikai vagy egyéb célokból beutazzon.

Elérjük tehát ezzel a nemzeti vízummal azt a célt, hogy akik úgy érezték, hogy a schengeni övezethez való kapcsolódásunk okán egyfajta vasfüggöny ereszkedne le, nos, ez nem realitás, hiszen mindazok, akik ezen nemzeti vízummal és tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, szabadon utazhatnak majd az Európai Unió többi tagországába, saját útlevelük birtokában.

Hölgyeim és Uraim! Azt gondoljuk, ez számtalan problémára megoldást kínál. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy miközben ez volt az alapvető indok abban a szerencsétlen népszavazási kampányban is sokszor elhangzó módon, hogy tudniillik azért kellene a magyar állampolgárság, hogy legyen egy magyar útlevél, amivel ugyanúgy utazhassanak, mint a magyarok, nos, ezzel a vízummal valóban ugyanúgy utazhatnak, mint a magyar állampolgárok, most megjelennek azok az érvek, hogy mi tulajdonképpen nem is utazni akartunk, hanem például gazdálkodni vagy egyéb hasznos tevékenységet folytatni.

Azt gondolom, hogy ilyen parttalan vitákba ebben a pillanatban nem lenne szabad belebocsátkozni. Azt kellene látni, hogy a Magyar Köztársaság mindent megtesz azért, hogy a határon túl élő magyarok korlátlanul mozoghassanak, emberi szabadságjogaikat korlátlanul élvezhessék az Európai Unió teljes területén majdan.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai