Felszólalás adatai

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magam az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontjának ismertetésére vállalkoztam, hiszen megosztott hozzászólásként a kisebbségi vélemények, amelyek elhangoztak az alkotmányügyi bizottság ülésén, itt is meg fognak történni.

Természetesen abban egyetértett az alkotmányügyi bizottság, hogy alkotmányjogilag az mindig egy érzékeny javaslat, hogyha a passzív választójogot egy társadalmi csoport tekintetében korlátozzuk. Mindig meg kell tehát vizsgálni azt, amikor ezt tesszük, akkor azt indokkal tesszük-e, és az az indok arányos-e, illetve önmagában magyarázza-e, indokolja-e azt, hogy a passzív választójog adott esetben egy adott társadalmi csoportra tekintettel korlátozásra kerül.

A többségi véleményt megfogalmazók azt láttuk az alkotmányügyi bizottságban, az előterjesztést olvasva annak indokolását is megismerve, hogy itt, ebben az esetben ez az indokoltság mindenképpen fennáll, a passzív választójog indokolt mértékű korlátozása történik. Egyébként önmagában ez a tény is bizonyítja ezt, hogy ma is rendelkezik erről az alkotmány. A mostani benyújtott javaslat ennek a mai rendelkezésnek a pontosítását tartalmazza, egyértelműbb határvonalakat húz, és gyakorlatilag pontosítja azt a kérdést, amiről egyébként itt ez az előterjesztés is szól, ez az előterjesztés is beszél. Ez pedig nem más, mint az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása, az alkotmány szintjén való garantálása, annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő tisztségviselők egyben ne lehessenek a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés tagjai. Ezt tágítja ki az önkormányzati választásokra, az európai parlamenti választásokra is a javaslat.

Fontos és elhangzott a vita során az, hogy a magyar jogrendszer természetesen ismeri a szabad tisztségviselés jogát, de azt más esetekben, más állami tisztségek esetében is korlátozza, vagy éppen összeférhetetlenség alá vonja. Ezek az esetek mind a magyar jogrendszer, mind a nemzetközi példák tekintetében itt, az előterjesztő előterjesztésében és egyébként a bizottsági ülésen is elhangoztak. Kérdésként felmerült az is, hogyan lehet ezt majd ellenőrizni. Természetesen mindenki pontosan tudja, hogy amikor valamilyen választás során valaki jelöltté válik, akkor összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, azaz arról nyilatkozik, hogy fennáll-e vele szemben olyan összeférhetetlenségi ok, amely akár a jelöltségét, akár később a megválasztását egyébként kizárja. Amikor tehát ezt a nyilatkozatot megteszi, akkor ez egy olyan nyilatkozat, amelyben ő, ha nem a valóságot állítja, akkor részint vele szemben a jogi következmények fennállnak, másrészt pedig vele szemben az összeférhetetlenségi eljárás egyébként megindítható, kezdeményezhető. Tehát azt gondolja az alkotmányügyi bizottság többségi véleményét megfogalmazó képviselők csoportja, hogy ez a probléma sem áll fenn ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban.

Összességében tehát az előterjesztés kellő indokkal szól arról, hogy miért történik meg a passzív választójog korlátozása, ezért az alkotmányügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatja az előterjesztést és a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)