Felszólalás adatai

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem terveztem, hogy ebbe a vitába beszálljak, de kénytelen vagyok. Meghallgattuk itt a Jobbik történeti múltjának a leírását, Pokorni Zoltán személyiségfejlődésének a bemutatását a Jobbik szemüvegén keresztül - ez se lett volna arra érdemes, hogy reagáljak -, valamint azt is, hogy tulajdonképpen nekünk, az LMP-nek milyen utat kellene követni. Köszönjük szépen ezt a nagy odafigyelést, szívén viseli a gondunkat. Azt hiszem, hogy Novák képviselő úr iránymutatása, intellektuális ereje nélkül is megleszünk, és talán boldogulni fogunk ezzel a problémával.

Viszont, ami tartalmi: többször is ebben a felszólalásban elhangzott egy olyan, olykor szembeállítás, olykor párhuzam, ami mindenféleképpen rendkívül veszélyes irányba mutat. Tehát abban az esetben, amikor a nemzettudat kiépítésekor vagy akár a nemzeti traumák kezelésekor szembeállítunk tragédiákat, és folyamatosan kényszert érzünk arra, hogy a holokausztot folyamatosan felemlegessük Trianon kapcsán, akár párhuzamban, akár szembeállítva azzal, az egy végzetesen rossz szemléletmód.

(15.10)

Az csak azt fogja jelenteni, hogy újabb sérelmek, újabb fájdalmak és újabb gyűlölködések fognak kialakulni, és egyáltalán nem azt a nemzettudatot, nem azt a nemzeti önazonosságot szolgálja ez a fajta szemlélet, amire mi törekszünk, ráadásul egy olyan narratívában, egy olyan megfogalmazási módban, ami mindenre alkalmas, csak éppen az értelmes megegyezéshez, a nemzeti konszenzus kialakításához nem képes megfelelő segítséget nyújtani. És egyébként erkölcsileg is és a történelemszemlélet szempontjából is teljesen elhibázottnak, sőt vétkesnek tartom az ilyenfajta szembeállításokat és párhuzamokat, hiszen ez méltatlan minden áldozat emlékéhez és a fájdalomhoz magához is.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)