Felszólalás adatai

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én kivártam a soromat írásban előre bejelentett felszólalóként, és valóban a javaslathoz szeretnék hozzászólni, úgyhogy nem vonom vissza, engedelmükkel, a hozzászólási szándékomat.

A javaslat indokolásában szerepel utalás az Apáczai Közalapítvány programjára, és korábban, illetve egész pontosan tavaly novemberben a Fidesz részéről volt egy olyan kezdeményezés is, egész pontosan Pelczné Gáll Ildikó tartott sajtótájékoztatót arról, hogy "Irány a Kárpát-medence" címmel szeretnének meghirdetni egy programot, ami 2010-től indult volna be, és a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta volna, illetve segítette volna a különböző osztályokat abban, hogy eljussanak határon túli területre.

Ekkor ezen a sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, hogy Balog Zoltán is támogatja, és a költségvetésből el is különítenek egy keretet, amelyből ezt támogatni fogják. A barikád.hu tegnapi híre szerint azonban a Polgári Magyarországért Alapítvány igazgató asszonya azt mondta, hogy végül ez a program nem valósult meg, hiszen ez a határozati javaslat fogja megvalósítani ezt a célt, most már állami keretből, illetve állami támogatással, nevezetesen azt, hogy a határozati javaslat szerint valamennyi közoktatásban tanuló fiatal eljusson határon túli magyar lakta területekre. De sajnos 2010-ben ez még nem lesz lehetséges, ezért a Polgári Magyarországért Alapítvány részéről indokolt lett volna elindítani legalább erre az egy évre ezt a programot, és nagyon sajnáljuk, hogy ez nem valósult meg.

(14.20)

Nem tartom elfogadható indoknak azt, hogy ez a javaslat majd megoldja ezt a problémát. Egy évig, illetve talán, hogyha ezt nem sikerül a jövő tanévre sem bevezetni, akkor több évig is támogathatták volna ezeket a kirándulásokat.

A javaslat egy másik pontjában szerepel a magyarság háza, és ezzel kapcsolatban vetette fel Vona Gábor - ha még emlékszik rá valaki - a vezérszónoki felszólalásának végén, hogy vannak újabb javaslataink is, amelyek a nemzetpolitika terén a kormánytöbbség számára is megfontolandónak bizonyulhatnak. Ilyennek nevezte a Magyarok Világszövetségének helyzetét, amely az elmúlt években bizony eléggé bizonytalanná vált. Nagyon erős az áthallás a magyarság háza és a Magyarok Háza intézmények között. A Magyarok Háza a Magyarok Világszövetségének keretein belül 1994 óta működik, s ezt azért fontos az 1994-es dátum miatt elmondani: nem a Horn-kormány hozta létre, hanem még a Boross-kormány hozta létre, és maga a Magyarok Világszövetsége a két világháború között jött létre, éppen a miatt a speciális helyzet miatt, amelybe a magyarság Trianon után került, nevezetesen, ezt a szétszakítottságot és az ebből eredő fájdalmat próbálta a maga eszközeivel valamilyen módon enyhíteni.

Nem fogom elmondani a Magyarok Világszövetségének a teljes történetét, azonban azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy az utóbbi időben a Magyarok Világszövetsége milyen tevékenységet végzett a határon túli magyarok helyzetének javításáért. Trianon 90. évfordulójára kiadtak egy Hogyan történhetett? című kiáltványt, amit eljuttattak a határon túli magyar szervezeteikhez is. Nagyon fontos megemlíteni, és talán a Magyarok Világszövetségének egyik legfontosabb kezdeményezése volt a 2004. december 5-ei népszavazás, amit ők kezdeményeztek. Sokan felelőssé teszik magát a világszövetséget ennek az eredményéért. Én azt gondolom, ez egy hibás megközelítés, ők ráirányították a figyelmet egy nagyon fontos kérdésre, amit azután végül itt közösen meg is szavaztunk, és ez a kezdeményezésük ilyen módon révbe ért. Magyar nemzeti minimum című kiáltványt fogalmazták meg 2006-ban, majd most, 2010-ben is megújították ezt. Ezt is ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe.

A Magyarok Világszövetsége eddigi története során hét világkongresszust tartott: kettőt a Horthy-korszakban és 1990 óta pedig további ötöt, tehát ilyen módon kapcsolódik vélhetően azokhoz a célokhoz, amelyeket az előterjesztés a magyarság háza feladatainak tekint. Rendszeresen megjelenik a Honlevél című folyóirat, illetve Magyarságtudományi Füzetek címmel is jelentetnek meg kiadványt, majd ezeket összegyűjtötték, és egy nagyon vaskos könyvben, a Magyarságtudományi tanulmányokban meg is jelentették.

A Magyarok Világszövetsége a Szent László Akadémia keretében minden szombaton ingyenes előadásokat tart történelmi felvilágosító céllal, tehát kulturális rendezvényeket szerveznek, előadásokat tartanak, kiadványokat jelentetnek meg, s nemzetpolitikai kezdeményezésekkel élnek. Azt gondolom, fontos lenne újragondolni a Magyarok Világszövetségének egyébként a Fidesz-kormány idején megvont állami támogatását is, hiszen azt gondolom, ezek a célok, ezek a tevékenységek, amelyeket a Magyarok Világszövetsége végez, illetve végzett az elmúlt évtizedekben, támogatandók kellene hogy legyenek.

A magyarság házával kapcsolatban a bizottságban Révész Máriusz és itt a vita kezdetén néhány órával ezelőtt Pokorni Zoltán előterjesztői expozéjában is a Terror Házához hasonlította, annak a céljait, illetve az ahhoz hasonló kezdeményezésként értékelték, de ehhez benyújtottunk egy módosító javaslatot. Itt Pósán Lászlóra is szeretnék hivatkozni - nincs már itt vagy épp nincs itt -, aki a németországi példával élve említette, hogy több olyan intézmény van Németországban, ami ezzel foglalkozik. Tehát a mi módosító javaslatunk is arra irányul... - egyébként igyekeztünk a módosító javaslatban a kormányzatnak meglehetősen nagy mozgásteret hagyni annak megfontolásában és annak a végrehajtásában, hogy ezt a magyarság házát hány városban valósítja meg, pontosan hol legyenek ezek, de mindenképpen fontosnak tartanánk, hogy ne kizárólag egy budapesti intézmény legyen, amely ilyen segítséget nyújt a határon túli magyaroknak vagy a csonkaországi iskoláknak akár a megemlékezésekkel, akár az osztálykirándulásokkal kapcsolatban, hanem több magyarlakta nagyvárosban lehetnének ilyenek. Ez egyébként kapcsolódik Michl József KDNP-s képviselő módosító indítványához, amelyet természetesen támogatni fogunk, hogy az anyanyelv ápolására is fordítson figyelmet a magyarság háza vagy a magyarság házának intézményrendszere. De azt gondolom, ez is hatékonyabban tud megvalósulni, ha nem kizárólag egy budapesti intézményről van szó.

Amit Pokorni Zoltán képviselőtársunk szintén említett itt az előterjesztői expozéban, az a Trianon Múzeum megléte. Ezt is szeretném a tisztelt kormányoldal figyelmébe ajánlani, hogy Várpalotán működik a Trianon Múzeum, ahová egyébként a belépőjegy a határon túli magyaroknak teljesen ingyenes. Nagyon sok érdekes, a történelmi nemzettudatunk helyreállítása szempontjából fontos kiállításnak ad otthont ez a múzeum, például turulszobrok a Kárpát-medencében, a Himnusz, a Szózat és a Székely himnusz története, Magyar sors Csehszlovákiában 1945 és 1948 között, vagy egy külön kiállítást is megtekinthetünk a Lajtabánságról.

Én azt is támogatandónak tartom, tehát érdemes lenne a kormányoldalnak azon is elgondolkodnia, hogy a már meglévő, egyébként civil kezdeményezéseket felkarolja, és ezek mellett vagy ezekkel párhuzamosan, vagy az ő tapasztalataikat meghallgatva hozza létre ezeket az új központokat. De említhetném a különböző fesztiválokat, amelyeknek egyik legfőbb célja szimbolikusan a határok lebontása, tehát ilyen az EMI-tábor, amely minden elszakított nemzetrészre ellátogat nyáron, illetve a Magyar Sziget, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kezdeményezett, és évek óta egyre népszerűbben működtetnek.

Tehát vannak olyan kezdeményezések, amelyek már léteznek. Eddig civil kezdeményezések voltak, éppen azért, mert az elmúlt húsz évben a nemzetpolitika nem olyan volt, amilyent a társadalom egyébként elvárt volna, és azt hiszem, megfelelnek ezek az általam említett civil kezdeményezések azoknak a szempontoknak is, amelyeket az előterjesztők az indokolásban a magyarság házával szemben támasztanak. Tehát ezek nem múltba révedő, búsongó intézmények, illetve rendezvények, hanem igenis a XXI. századnak megfelelők, az összetartozás érzését erősítő kezdeményezések.

Egy másik javaslat, amit Pokorni Zoltán szintén érintett az előterjesztői expozéban, az a mi határozati javaslatunk része volt, de ennek a Fidesz képviselői által benyújtott határozati javaslatnak csak az indokolásában szerepel az, hogy a határon túlról is jöjjenek ide, Magyarországra osztálykirándulásra diákok, osztályok, és ezzel kapcsolatban is megfogalmaztunk módosító javaslatot. Vélhetően ezt támogatni fogja a kormányoldal, hiszen hasonló jellegűt ők is benyújtottak.

Nyilvánvalóan egységes nemzetben gondolkodva nem tehetünk különbséget aközött, hogy a csonkaországi magyarok vagy a határon túli magyarok látogatnak el a másik otthonába. Ezzel a javaslattal az is célunk, hogy ösztönözzük azt, hogy magyar iskolába járjanak a gyerekek a határon túl, illetve azoknak, akik a határon túl magyar iskolába járnak, valamilyen segítséget, valamilyen pluszt adjon az anyaország. Természetesen ezen kívül sok más kiegészítő javaslattal lehet élni, de ez mindenképpen egy ilyen lenne.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy perspektívát, jövőképet adjon az anyaország a határon túl élő magyaroknak, úgy, hogy megőrzik magyarságukat. Fontos, hogy legyenek lehetőségeik magyarságuk megőrzésével kapcsolatban, s ezért nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat.

Összességében: a bizottságban is az igen erős érzelmeket kiváltó vita végén, illetve amikor ott is sikerült szóhoz jutni, elmondtuk, hogy természetesen támogatjuk ezt a határozati javaslatot, és reméljük, a kormányoldal befogadja a módosító javaslatainkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)