Felszólalás adatai

DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a lehetőséget, hogy itt a pulpituson mondhatom el mindazt, ami a villamosenergia-törvényhez tartozik.

Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, amit egy kitűnő akadémikusunk az év elején megjelent könyvében írt a villamos energiáról. Nos, úgy fogalmaz, hogy "minden emberi tevékenységhez energiára van szükség, az energiaellátás úgy szövi át a társadalmat, ahogy az érhálózat az emberi testet, biztosítva a vérben szállított anyagokkal a sejtek működését". Talán biológiai, talán lírai a példa, mindenesetre azt tükrözi, hogy az energia, az energiaellátás a modern világ egyik legfontosabb eleme. Aligha lehet ennél jobban jellemezni az energiarendszer fontosságát.

Azt gondolom, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a villamosság az emberi történelmet milyen módon és mértékben alakította át a XX. században. Gondoljunk csak Magyarországra; a második világháború előtt csupán a települések 28 százaléka volt villamosítva, és nem egészen negyven évet vett még igénybe, hogy valamennyi háztartásba eljusson a villamos energia. Ez 1963-ban történt meg, és negyven évre rá, 2003. január 1-jétől vezetnénk be a törvénytervezet szerint azt a piacnyitáson alapuló biztonságos magyar energiarendszert, amely pontot tesz egy százéves fejlődés végére.

Azt gondolom, hogy a villamosenergia-ipar nemzetgazdasági jelentőségét aligha kell a képviselő hölgyeknek és uraknak részletesen elemeznem, mégis néhány számot elmondanék.

A villamosenergia-ipar nettó 500 milliárd forintos árbevételt jelent a hazai bruttó termékben; 31 ezer embernek ad közvetlenül munkahelyet, és több mint ötmillió fogyasztót lát el a hazai villamosenergia-rendszer árammal. 56 százaléka a magyar energiafogyasztásnak jön importból, ez két dolgot egyszerre jelez: egyrészt azt, hogy milyen mértékű és súlyú Magyarország energiafüggősége, a másik azonban az, hogy 44 százalékban hazai forrásokból tudjuk fedezni az energiaellátást. Mind a két oldala igaz ennek az éremnek.

A Gazdasági Minisztérium a kormány felkérésére széles körű egyeztetést folytatott a villamosenergia-törvény jelen változatának kidolgozásakor. Egyeztettünk valamennyi szakmai szervezettel, érdekképviseleti szervezettel, a tudományos élet vezető tisztségviselőivel, és a törvényjavaslat kormány elé történő terjesztése előtt egyeztettünk a parlamenti pártok képviselőivel is. El kell mondanom önöknek, hogy valamennyi alapvető szakmai kérdésben egyetértés alakult ki a villamosenergia-törvény céljait tekintve, és alapvető karakterét tekintve is egyetértés alakult ki, ami nem jelenti azt, hogy minden kérdésben - ahogy ez a vitában majd nyilván felmerül - részletes és megnyugtató egyetértés lenne. Azonban a villamosenergia-törvény irányát, céljait, karakterét és alapvető megoldásait tekintve megvan az egyetértés.

Megragadom az alkalmat, tisztelt elnök asszony, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik az elmúlt hónapokban, sőt években részt vettek a villamosenergia-törvény kidolgozásában, megköszönöm a bírálatokat, a kritikákat, megköszönöm a különböző szakmai szervezetek részéről hozzánk eljuttatott javaslatokat, és megköszönöm mindazoknak az európai uniós tisztviselőknek és intézményeknek a munkáját is, akik nagyban hozzájárultak az Európai Unióhoz illő és illeszkedő törvényjavaslat kidolgozásához.

Azt gondolom, érdemes röviden feleleveníteni, hogy milyen alapelveken nyugszik ez a villamosenergia-törvénytervezet, amely a tisztelt Ház előtt van. Mindenekelőtt talán idézzük fel azt a gazdaságtörténeti lépéssorozatot, amely a magyar energiarendszert, ezen belül a villamosenergia-rendszert jellemezte az elmúlt 10 évben, sőt talán már 11 évben.

1990 elején vagyunk, amikor a rendszerváltoztatással együtt döntő kérdés volt, hogy Magyarország energiafüggőségét, egyoldalú keleti energiafüggőségét hogyan lehet mérsékelni. A kilencvenes évek elején sikerült összekötnünk a magyar energiarendszereket a nyugat-európai energiarendszerekkel. Ez egy óriási jelentőségű lépés volt. Talán gazdaságtörténeti tény, Magyarország egyoldalú energiafüggősége akkor mérséklődött, és ezzel Magyarország energiabiztonsága megerősödött. A következő mérföldkő 1993, amikor a parlament elfogadta az energiapolitikai alapelveket. Ezek ma is érvényesek. Azt kell mondanom önöknek, hogy a magyar parlament rendszerváltoztató döntései, törvényei közül is kiemelkedik az energiarendszer, ezen belül a villamosenergia-rendszer és az energiapolitika területére vonatkozó döntés. Gondoljuk el, azóta is érvényes, szinte egy évtizedre előre meghatározta a teendőket és az irányokat.

Csak gyorsan felelevenítve, hogy miket tartott szem előtt az 1993. évi energiapolitikai koncepció: első helyre tette és azóta is első helyen szerepel az energiaellátás biztonságának megőrzése. Ilyen kis ország Európa közepén, ilyen történeti háttérrel, ilyen energiafüggőséggel semmi mást nem állíthat energiapolitikai koncepciójának középpontjába, mint a biztonságot. A bruttó hazai termék 4 százalékát adó villamosenergia-szektor súlya, jelentősége és kockázata lényegesen nagyobb, mint a 4 százalék, ezért kell a biztonságot és a biztonság megőrzését az energiapolitikai célok első helyén szerepeltetni.

A második helyen a környezetvédelmi szempontokat húzta alá az energiapolitikai alapelv 1993-ban, a harmadik helyen az energiatakarékosság, energiahatékonyság szerepelt, a következő a legkisebb költség elvének az érvényesítése. Itt hadd álljak meg egy pillanatra! Ennek a villamosenergia-törvénytervezetnek a feladata és célja az, hogy a versenymonopóliumok helyére helyezésével elérje a költségek csökkentését. Most teljesül majd az az 1993 évi energiapolitikai irányelv, hogy versenyt vigyünk a monopólium helyére, ezzel a költségeket csökkentsük.

A nyilvánosság szerepének erősítése volt egy következő alapelv - ma is tartjuk. A szénbányászat helyzetének rendezése volt akkor egy fontos alapelv, azt azóta rendeztük. És piackonform szervezeti, tulajdonosi, közgazdasági és jogi szabályozás kialakítása szerepelt az 1993. évi energiapolitikai irányelvek körében.

(9.30)

Azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet ennek az igen összetett célnak tesz most eleget, ezzel valósítjuk meg - majdnem tíz évre rá - az 1993. évi energiapolitikai irányelveket.

Melyek a villamosenergia-törvény céljai? Ahogy az a tisztelt Ház előtt ismert, alapvető célja a versenyképesség erősítése és a verseny erősítése a magyar gazdaságban. Nagyon fontos, hogy átlátható piaci működést és szabályozást szeretnénk kialakítani; a környezetvédelem erősítése rendkívül fontos célja a törvénynek; ösztönzi a törvény minden módon - és majd az alacsonyabb jogszabályok révén konkrét pénzügyi forrásokkal is - az energiatakarékosságot; és végül: a megújuló energiaforrások elterjedését is ösztönzi, erősíti, sőt kötelezővé teszi a törvény. Azt gondolom, hogy a tisztelt Ház előtt lévő villamosenergia-törvény ezen céljai, irányai a lehető legmodernebb formában és az európai uniós szabályozáshoz legközelebb határozzák meg a magyar villamosenergia-törvény céljait és irányait.

Min alapul a villamosenergia-törvény? Az a menetrend, amit a törvény szabályoz, illetőleg a törvény mögött és a törvény után a tisztelt Ház részére javasolunk, azt mondja, hogy a versenyt fokozatosan vezessük be mintegy tíz év alatt, 2003-tól 2010-ig, sőt azután is fokozatosan vezessük be a magyar gazdaságba. Ez a javaslat azon alapul, hogy 1995-96-ban megtörtént egy nagy váltás a hazai energiarendszerben. Akkor azonban az állami monopóliumot magánmonopóliumokra cseréltük, és bár voltak helyes és kedvező hatásai ennek, például nőtt az energiahatékonyság, Magyarország bekapcsolódott az európai, ezen belül az európai uniós villamosenergia- és energiarendszerbe, csökkent Magyarország államadóssága, azonban negatív hatása az volt, hogy egy féloldalas, torz energiatulajdonosi szerkezet alakult ki. Először történt meg az energiaszektor eladása külföldi befektetők részére, és utána történik meg a piacnyitás. Ezzel fordított irány és megoldás van minden fejlett országban. Ezt a kialakult helyzetet kezeli ez a villamosenergia-törvény, amely tehát az eladás után most megteremti a monopólium helyett a versenyt, és ennek a versenynek az eszköze a piacnyitás.

A következő alapelv, amin a villamosenergia-törvény nyugszik, az, hogy a felkészülésre, az új rendszerre való átállásra elegendő időt kell biztosítani valamennyi piaci szereplő részére. Nem babra megy a játék, hogy milyen hibákat lehet elkövetni, azt láttuk például legutóbb Kaliforniában. Az Egyesült Államok három nagy energetikai rendszere, földrajzilag három nagy egységre kiterjedő energetikai rendszere nincs összekötve, és nem volt lehetőség arra, hogy a törvényhozók, akár az üzleti szereplők Kaliforniában a megnövekedő igényekkel szemben megnövekvő kínálatot állítsanak.

Nagyon sok hibát lehetett volna elkövetni, nem követjük el ezeket. Ahhoz azonban, hogy egy nagyon alapos, jó felkészüléssel térjünk át 2003. január 1-jétől a piacnyitáson nyugvó, új villamosenergia-rendszerre, idő kell. Ezért javasoljuk most a törvény elfogadását, és ezért javasoljuk azt, hogy 2003. január 1-jétől történjen meg a piacnyitás.

Rendkívül fontosnak tartom, és felhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a energiapolitikában szereplő biztonsági alapelvet az új, független rendszerirányító kell hogy megvalósítsa. Ez egy új elem. A jelenlegi rendszerben is működik persze ennek az előképe. Az MVM-ből kiválva és a Gazdasági Minisztérium alatt mint független intézmény működve ez a rendszerirányító lesz képes arra, hogy a termelőkapacitásokat, a hálózati elosztó kapacitásokat és a fogyasztói igényeket összehangolja. Mérleget készít, az árakat nyilvánosságra hozza, és a független rendszerirányító egész működése arra irányul, hogy a biztonságot megteremtse a termelés, az elosztás és a fogyasztás között.

Végül pedig: a szabad hozzáférés a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokhoz; nos, ez az az alapelv, amin lényegében nyugszik a villamosenergia-törvény, ez az az alapelv, ami a versenyt teszi a monopolhelyzet helyére, s azt gondolom, hogy ez viszi előre, ez a következő lépése a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésének.

Két piac alakul ki a törvénytervezet szerint, az egyik a közüzemi piac, a másik a versenypiac. A közüzemi piacon hatósági árak érvényesülnek, ez védi a fogyasztókat, és miután a nagyfogyasztókra terjed ki először 2003-tól a piacnyitás, a kisfogyasztókat - közöttük a háztartásokat, a kisvállalkozásokat - a hatósági árak védik. Nincs verseny ezen a közüzemi piacon. A nagykereskedők, mégpedig a monopolhelyzetben lévő közüzemi nagykereskedők, az MVM és hat területi közüzemi szolgáltató része még ennek a közüzemi piacnak.

Versenypiac nyílik meg 2003. január 1-jétől a törvényjavaslat szerint. Nos, ez az az új elem, ami a monopólium helyére a versenyt állítja. Fokozatos piacnyitás történik a kormány döntésének megfelelően. Mi azt javasoljuk most, hogy 2003. január 1-jétől a piac 33-35 százalékára nyíljon meg a piac. Ez a fokozatosság szükséges ahhoz, hogy kipróbáljuk, hogy hogyan is működik a verseny Magyarországon. A nagyfogyasztókat éri el először a piacnyitás, és a nagyfogyasztók árcsökkenése, költségcsökkenése hathat utána majd az egész gazdaságban a költségek csökkentése felé. A feljogosított fogyasztók szabadon választhatnak saját energiaellátót a versenypiacon belül, nos, ez a verseny eleme. A külkereskedelmet liberalizáljuk ebben a körben, ez a piacnyitás. Természetesen mindebből az következik, hogy nincs árszabályozás.

A rendszerirányítónak - amely szeretném még egyszer aláhúzni, az egész új villamosenergia-rendszernek, a piacnyitásra épülő versenyrendszernek a lelke, gondolom, olyan, mint egy forgalmi rendőr - a fő feladatai a következők: felelős a rendszer egyensúlyáért, megtervezi a rövid és hosszú távú kapacitásokat, és összehangolja ezeket a kapacitásokat, összehangolja a kereskedelmi szerződéseket, és árfigyelő rendszert működtet, részben az átláthatóság miatt, részben a kapacitások fejlesztése érdekében. Azt gondolom, hogy mindebből kiderül, hogy egy átlátható, minden társadalmi és piaci szereplő számára nyílt rendszert szeretnénk ezzel a törvénytervezettel javasolni a tisztelt Háznak.

A villamosenergia-törvényjavaslat teljes mértékben összhangban van az európai uniós szabályokkal, szabályozásokkal, törvényekkel. Hadd álljak meg itt egy pillanatra, és azt mondjam a tisztelt Háznak, hogy az Európai Unió felkérésére a jogharmonizáció keretében kerül sor ennek a törvénynek a kialakítására. Azonban ez az az eset, amikor a jól felfogott érdekünk is ennek a törvénynek a kidolgozását és elfogadását javasolja. A kialakult villamosenergia-rendszernek a verseny felé való tereléséhez ugyanis ez a törvény szükséges. Az Európai Unió szabályozása is a versenyt kéri számon, és ezért esik egybe a magyar nemzeti érdek és az Európai Unió kérése.

Tisztelt Ház! A villamosenergia-törvény különböző részelemeivel kapcsolatosan lefolytatott egyeztetések során néhány olyan kulcskérdés merült föl, amelyre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Az egyik, hogy mindazok az 1993-ban elfogadott energiapolitikai alapelvek, amelyek benne vannak a törvényben, illetőleg a törvény mögötti bázist képviselik, ma is érvényesek. A másik, hogy az energiaellátás biztonságánál nem lehet fontosabb érdek; a verseny, a költségek csökkentése, és minden más gazdasági érdek csak utána jöhet, ha a rendszer, a villamosenergia-rendszer biztonsága minden más értéket és célt megelőz.

(9.40)

Az energiahatékonyság javítása nagyon fontos minden piaci szereplő, minden konzultációba bevont szereplő szerint, ezért fogalmaz meg konkrét feladatokat a törvény, és ezért gondoljuk azt, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az energiafajlagos, nőtt az energiahatékonyság, most az 1990-es energiafajlagos 75 százalékán állunk, 2010-ig tovább csökken, mintegy felére. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés jelentős dinamizmusa mellett csökken az energiafelhasználás, javul az energiafajlagos. Ez azonban továbbra is jelentős pénzügyi forrásokat igényel, a Széchenyi-tervben megnyitottunk erre forrásokat, működnek mintegy 3 milliárd forint erejéig olyan pályázati források, amelyekkel a piaci szereplők élnek.

Nagyon fontos a környezet védelme, és ezen belül a megújuló energiaforrások szerepének a növelése; ma 3,6 százalékot képviselnek a megújuló energiaforrások a magyar energiarendszerben, ezt a duplájára szeretnénk növelni tíz év alatt. Az erre vonatkozó Széchenyi-terves pályázatok és egyéb folyamatok azt jelzik, hogy nagyon erős igény van akár szélerőművekre, akár napkollektorokra, tehát a megújuló energiaforrások felé, például a geotermikus energia fűtési célú felhasználása felé a magyar energiarendszer jelentős mértékben el fog mozdulni a következő tíz évben.

Tisztelt Ház! A javaslat szerint 2003. január 1-jétől fokozatosan nyitnánk meg a villamosenergia-piacot, ez maximális biztonságot jelent, és felkészülési lehetőséget egyben a piaci szereplők számára. Az ezzel kapcsolatos kritikák, bírálatok között szerepelt az, hogy miért nem nyitjuk meg gyorsabban, miért nem lehetséges rögtön a száz százalékát megnyitni a hazai villamosenergia-piacnak, és a nagyfogyasztók mellett azonnal a háztartásokat, a kisfogyasztókat is bekapcsolni. Ne várjuk, hogy ettől csökkennének az árak a kisfogyasztóknál, hiszen ma Magyarországon a villamosenergia-ár a háztartások, kisfogyasztók esetében alacsonyabb, mint az európai uniós ár, tehát ebben a körben csupán a piacnyitástól nem lehetne várni az árak csökkenését. Azonban az árak növekedésének a mérséklését várjuk, és erre a villamosenergia-törvényben szereplő rendszer mindenképpen képes, hiszen a nagyfogyasztókon keresztül, majd a piacnyitásba fokozatosan bekapcsolódó többi fogyasztón keresztül állandó költségnyomás, mégpedig lefelé irányuló költségnyomás érvényesül.

Azt gondoljuk, és ez szerepel a villamosenergia-törvény tervezetében, hogy rendkívül fontos a fogyasztóvédelem a villamosenergia-piacon, ezt a fogyasztóvédelmet a Magyar Energia Hivatal látja el ma is, és még inkább a jövőben. Egy megerősített Magyar Energia Hivatalra teszünk javaslatot, amely a fogyasztói érdekképviselethez és fogyasztóvédelemhez szükséges valamennyi információhoz hozzájut, fórumot hoz létre a vitás ügyek rendezésére, és lefolytatja az érdekegyeztetéseket. Független ez a Magyar Energia Hivatal, ez kiderül azokból az erősítő szabályokból is, amelyek a törvényben szerepelnek. A hivatal határozatait csak bíróság előtt lehet megtámadni, a hivatal pénzügyi szempontból is önálló, költségvetési forrást nem igényel a működése. A hivatal elnökét hat évre nevezné ki a javaslat szerint a miniszterelnök, és elmozdítása csak a törvényben szereplő esetekben lehetséges. Ez a megoldás teljes mértékben összhangban van az európai uniós megoldásokkal, egyedül az Egyesült Királyságban van olyan megoldás, hogy a parlament elé helyezték a fogyasztóvédelmet ellátó energiahivatalt, valamennyi egyéb európai uniós országban ez a megoldás érvényesül, mi ezért is javasoljuk, és biztonságosnak, jónak tartjuk. Ezzel egy modern, új típusú hatóság alakul ki, amely reményeink szerint mintát képez a többi érdekképviseleti hasonló hatóság számára is.

A villamosenergia-rendszerben mintegy 31 ezer ember dolgozik, de persze közvetve sokkal nagyobb körre terjed ki a villamosenergia-rendszer. Annak érdekében, hogy a szakszervezetekkel jól együttműködjön ez az új rendszer, a piacnyitáson nyugvó rendszer, egy háromoldalú energetikai tanácsadó testület létrehozását javasoljuk, amelyben az érdekképviseletek, az iparági vállalatok képviselői is szerepet kapnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Összefoglalva, olyan javaslat fekszik önök előtt, amely a magyar nemzetgazdaság érdekének teljes mértékben megfelel, összhangban van az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni, tőlünk elvárt szabályozásával; olyan rendszer fekszik önök előtt, amely egyszerre erősíti meg a fogyasztók biztonságát, hozza be a versenyt a monopolhelyzet helyére, teszi ezt biztonságosan, mert fokozatosságra épül; olyan rendszer fekszik önök előtt, amely megerősíti az MVM Rt.-t, megerősíti a Magyar Energia Hivatalt, és létrehozza a lelkét az új piacnyitáson alapuló villamosenergia-rendszernek, azaz a független rendszerirányítót. Emellett persze lehetőséget ad új befektetőknek, akár külföldi, akár belföldi befektetőknek arra, hogy megjelenjenek a hazai piacon.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat alapos előkészítés után fekszik önök előtt, szakmai lelkiismeretem szerint jó törvény. Kérem, hogy szavazzák meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)