Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy a mai napra ugyanebben a témában ön az igazságügy-miniszterhez egy interpellációt is intézett - a rókáról lehetőleg több bőrt kell lerántani, ezt tudjuk (Dr. Kóródi Mária: Több milliárdot!) -, ezért kérem, engedje meg, hogy az előbb elhangzott napirend előtti felszólalásra is én válaszoljak.

Napirend előtt az Országgyűlés Házszabálya szerint országos jelentőségű, halaszthatatlan ügyben lehet felszólalni. Persze az ön által felhozott ügyekkel is foglalkozni kell, hiszen az átláthatóság és a közéleti tisztaság mindnyájunk közös érdeke. De nem itt és főleg nem így kell ezzel foglalkozni, megvan ugyanis ennek a törvényben pontosan rögzített és megnyugtatóan szabályozott rendje, de erről talán majd később szólnék. (Dr. Világosi Gábor: Nem csak törvény van, hanem etika is!) Értelmetlen és csakis botránypolitizálásnak tudom minősíteni, hogy ilyen kérdéssel töltjük a Ház drága idejét (Dr. Világosi Gábor: Az a botrány, hogy ilyet csináltok!), miközben nagyon fontos, valóban országos jelentőségű (Az elnök csenget.), valóban halaszthatatlan kérdéseket szabályozó, az emberek életét közvetlenül befolyásoló beterjesztett törvényjavaslatok várnak megvitatásra, illetve elfogadásra. (Keller László: Csak a Rigler befolyásol!)

A teljesség igénye nélkül hadd említsek fel ezek közül néhányat. Ilyen a korrupció elleni törvénycsomag minden egyes darabja (Keller László: Hol van?), ilyen a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény, ilyen a felnőttképzési törvény, de a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló határozat is nagyon fontos ebben a kiélezett nemzetközi helyzetben. (Bauer Tamás: Délután is ismételje el!) Ilyen az agráriumot érintő törvénycsomag, a földtörvény módosítása, a nemzeti földalapról szóló törvény vagy éppen a gyermekek helyzetéről és életkörülményeik javításáról szóló előterjesztés, és még sorolhatnám ezeket, de engedje meg, hogy ne tegyem.

A képviselő úr a kormány válaszát várja egy olyan ügyben - már ha ügyről egyáltalán beszélhetünk, ezt én nem tudom megítélni -, amelyik nem a kormányra tartozik. (Bauer Tamás: Szó sincs róla! - Dr. Kóródi Mária: A gazdasági miniszterre! - Dr. Világosi Gábor: Itt sincs!) Rigler úr ugyanis nem válaszolhat az ön felszólalására, képviselő úr, a Házszabály szerint. (Bauer Tamás: De még válaszolhat!)

Szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy a kormánynak, illetve az igazságügy-miniszternek az az alkotmányos kötelessége, hogy megteremtse azt a jogi környezetet, amely lehetővé teszi az esetleges visszaélések elleni hatékony fellépést. Álláspontom szerint a képviselő úr által érintett kérdés jogi háttere teljes mértékben rendezett. Ön előtt is ismert a képviselők jogállásáról szóló törvény, amely az ön által felhozott esetleges problémára - ha van probléma - feltétlenül megoldást nyújt. A törvény részletesen felsorolja mindazokat az eseteket, amelyek összeférhetetlenség megállapítására okot adnak, és egyben megadja az eljárási szabályokat is, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni. Engedje meg, hogy ebből röviden idézzek.

Ennek megfelelően összeférhetetlenségi eljárást bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet (Dr. Szent-Iványi István: Már elindítottuk!), a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást pedig az Országgyűlés elnökénél bárki, tehát nemcsak képviselő kezdeményezhet. (Bauer Tamás: Megtörtént!) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki írásban megteheti (Bauer Tamás: Megtörtént! - Szalay Gábor: Már megtörtént!) a mandátumvizsgáló bizottság elnökénél, mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat. Ennek alapján az ügyet az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága harminc napon belül kivizsgálja (Bauer Tamás: Ez még nem történt meg!), az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából sorsolással három tagú vizsgálóbizottságot hoz létre; további részletes szabályokat pedig az Országgyűlés Házszabálya tartalmaz.

Emlékeztetem önt és mindenkit arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános. Mindenki köteles feltárni vagyoni helyzetét és a vagyongyarapodás forrásairól is nyilatkozni és elszámolni, nincs ez másként a jelen esetben sem. Azt hiszem, az elmondottak tökéletesen rávilágítanak arra, hogy miért idő előtti és miért enyhén szólva felesleges itt a parlament plénumán ezzel a kérdéssel foglalkozni, különösen akkor, ha ön délután még egy interpellációt is el fog erről mondani. (Csige József: Nem esik olyan jól, ugye?)

Kicsit meglep, hogy az SZDSZ részéről kapja a kormány ezek szerint ezt a támadást. Szeretném, ha egy kicsit visszaemlékezne a képviselő úr a Tocsik-ügyre (Felzúdulás, derültség az MSZP és SZDSZ soraiban. - Szalay Gábor: Tudsz mást mondani? - Közbeszólások: Na végre!), amikor virágzott az önök által vezérelt privatizáció körül a korrupció, bíróság elé került az SZDSZ pénzügyeit intéző egyik vállalkozó - Budai úrnak hívják. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Székházügy! - Szalay Gábor: Melyik? A Fidesz-MDF-székház? - Az elnök csenget.) Megítélésem szerint először mindenkinek a saját háza táján kellene söprögetni, és emlékeztetnék arra, hogy a vagyongyarapodásról szóló elszámolásról...

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...a szervezett bűnözésről...

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...és az összeférhetetlenség szigorításáról szóló törvényt az SZDSZ nem szavazta meg.