Felszólalás adatai

Három nagy területe van a vállalkozói életnek, amely jól jellemzi, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalkozóknak: maga a környezet, tehát hogy milyen az adójogszabály, milyen az állam hozzáállása a vállalkozókhoz, a különböző hitelhez, forráshoz jutási lehetőségek, illetve hogy milyen a piac, hol tudják a termékeiket vagy a szolgáltatásaikat eladni a vállalkozások.

2010 előtt, azt gondolom, az az egyetlen mondat, hogy "el lehet innen menni", jól jellemezte azt, hogy a magyar vállalkozások miképpen voltak megbecsülve a kormány által. Európai szinten a legmagasabb adók, a legmagasabb járulékok, az állami hatóságok lényegében potenciális bűnözőkként kezelték a vállalkozókat, a hitelpiac összeomlott, külföldi vállalkozások szinte csak anyabankokon keresztül tudták magukat finanszírozni, és a belső piac is a komoly elvonások miatt haldoklott, a kis- és közepes vállalkozásoknak pedig, amelyek a hazai piacon élnek, nem voltak bevételei. Ezen a helyzeten kellett és ezen a helyzeten tudtunk, azt hiszem, az elmúlt négy évben jelentősen változtatni.

Nézzük a vállalkozási környezetet! Először is, talán már elfelejtjük, de az, hogy egy kormány patrióta gazdaságpolitikát folytat, egy kormány kiáll a saját vállalkozói mellett, kiáll a bankokkal szemben, kiáll a Magyarországra jött multikkal szemben, azt gondolom, a legnagyobb teljesítménye, a legnagyobb eredménye - összefoglalóan - az elmúlt négy évnek. De csökkentettük azokat az adókat, amelyeket lehetett. Az első intézkedések között volt a társasági nyereségadó 500 millió forint alatti sávjában Európa egyik legalacsonyabb adózási szintje. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében több mint 70 ezer embernek tudtuk olcsóbbá tenni a foglalkoztatását 100 milliárd forint értékben. Új adóformákat vezettünk be a vállalkozások számára, amelyek egyszerűbbé, könnyebbé teszik a vállalkozások életét. Azt gondolom, hogy a vállalkozási környezet sokat fejlődött; ma már a vállalkozások érzik és tudják, ma már szó volt róla a parlamentben, hogy a konjunktúraindexek is, azt gondolom, ezt igazolják vissza.

Mi történt a hitelezési piacon? 2010 előtt, mint említettem, nem volt hitel a magyar piacon, vagy olyan hitel volt csak, amely nem volt elérhető, rentábilis. A Széchenyi-hitelkártyaprogram keretében a kormány 2010-től segítette ezt az utat, illetve a Nemzeti Bank a hitelprogramjával ma már európai szinten versenyképes, ezermilliárdok áramlanak ki a kkv-szektorba. És mi a helyzet a belső fogyasztással? A kormány politikája lényegében a családi adókedvezményen keresztül, az egykulcsos arányos adórendszeren át, a rezsicsökkentésen keresztül odavezet, hogy több pénz marad az embereknél. Ez a több pénz az embereknél arra fordítódik, hogy egyrészt ma már szerencsére megtakarítják, másrészt viszont elköltik; elköltik a magyar vállalkozóknál, a magyar kereskedőknél, és ez serkenti igazából, ez a legnagyobb hatása a gazdaságpolitikának. Ma már a belső fogyasztás érezhetően emelkedik.

Valóban, kis- és középvállalkozások nélkül nincs fenntartható és hosszú távú magyar gazdasági felemelkedés, tehát azt a szövetséget az uniós források 2014 utáni időszakában is folytatni kell, tehát lesz további politika együtt a magyar és a kis- és közepes vállalkozások tekintetében.

Köszönöm szépen a figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:  <<  80  >>    Ülésnap adatai