Felszólalás adatai

T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló T/1658. számú törvényjavaslat az adótörvények beterjesztéséhez hasonlóan jól megfogalmazott üzenetekkel kezdődik. Ez kommunikációs stratégiának valószínűleg megfelel, de közelebbről nézve a dolgokat, már nem látunk ilyen rózsaszínűen.

Engedjék meg, hogy kiemeljek egy szlogent ebből a sorból, és az ott leírtakat nézzük meg egy kicsit alaposabban. "Ami igazán fontos, arra sikerült anyagi forrást teremtenünk. A családok támogatása mintegy 13 százalékkal, az otthonteremtés támogatása közel 30 százalékkal, a kis- és középvállalkozások fejlesztése 22,2 százalékkal, a mezőgazdaság-, a vidék- és területfejlesztés 14,4 százalékkal, a honvédelemre fordított támogatási összeg 43,5 százalékkal növekszik." - olvasható az előterjesztés 6. oldalán.

Első látásra egyszerűnek tűnik a dolog, mert triviális az, hogy ami itt nincs felsorolva, az a kormány számára nem fontos, arra nem talált elegendő pénzt - ez nyílt, egyenes beszéd. Mindenki számára világos lehet tehát, hogy nem fontos az ország több mint 3600 településének dolgait intéző önkormányzatok helyzete, hiszen a központi költségvetési szervek kiadásait 18,7 százalékkal kívánja növelni az előterjesztés, míg az önkormányzatokét 8,7 százalékkal.

Ugyancsak nem lényeges a kormány számára az információs rendszerek továbbfejlesztése, pedig az információs társadalom versenyképességünket csak az információs rendszerek kiépítésével tudja fenntartani. De ugyanez a helyzet az egészségüggyel is, és zárójelben jegyzem meg, hogy a tavaly a nagy elánnal beharangozott fókuszált béremelésnek nem lesz második üteme, amely az egészségügyben dolgozók számára némi reményt jelentett. Idén a közszférában 8,25 százalékos béremelés várható, természetesen ez az egészségügyre is vonatkozik. Hozzáteszem, hogy az előterjesztés szerint jövő évben a várható infláció 6 százalék lesz, ezt veszi figyelembe a kiadási előirányzatoknál, a reálnyugdíjak és a reálkeresetek számításánál is.

Jövőre nem lesz fontos az M3-as és a többi autópálya továbbépítése, legalábbis a költségvetésből nem lesz erre lehetőség.

'99-ben az évközi rendkívüli kiadásokat a kormány főként a beruházások visszafogásával kívánta finanszírozni, így számos beruházás a következő évre húzódott át. Ennek ellenére a 2000. év kormányzati beruházásainak támogatása mindössze 7 százalékkal növekszik, pedig az infrastrukturális beruházások a gazdasági növekedést támogatnák, a vállalkozók lehetőségeit bővítenék az elérhetőség igényét biztosítva.

Az is valószínű, hogy az önkormányzatok jelentős része nem lesz képes a beruházásaihoz a támogatásai igényeket megszerezni, hiszen az önrészt nem képes biztosítani. De nyilván ez sem fontos, mert nem sikerült megfelelő mértékű anyagi forrást teremteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok beruházásainak ellehetetlenülése sajnos arra az ágazatra is nagyon jelentős hatással lehet, amelyet a gazdaságunk fejlődése szempontjából lényegesnek és kiemelkedően fontosnak tartok. Nagyon sok helyen elhangzott már a turizmus jelentős támogatásának igénye, és mindenki egyetért azzal, hogy a turizmus a gazdaság húzóágazata, nagy szerepe van abban, hogy a fizetési mérleg egyensúlya javuljon. Hozzátehetjük mindehhez azt, hogy a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek által realizált jövedelmi hatás a GDP 9 százalékára becsülhető és mintegy 300 ezer főfoglalkozású munkahelyet biztosít. Teszi ezt úgy, hogy a támogatása a költségvetésből pár milliárd forint.

A turizmus gazdaságélénkítő hatása jelentős lehet a hátrányos helyzetű területeken is, azaz a vidékfejlesztésben is jelentős hangsúlyt kaphat. Például a turizmus több fajtája kapcsolódik a mezőgazdasághoz - amiről előbb szólt képviselőtársnőm -, ezáltal megvalósítja a több lábon állás lehetőségét, segít a hagyományok megőrzésében, felélesztésében, azaz növeli a vidék megtartó erejét.

Magyarországnak jó lehetőségei lennének a turizmusban, gondolok itt például a gyógyturizmusra is, de ennek kihasználása jelentős beruházások megvalósítását igényelné.

A jelenlegi támogatási összeg a nemzeti szintű marketingfeladatok finanszírozását is magába foglalja. Természetesen ebben benne van a kutatás, annak a turisztikai szolgálatnak a fenntartása, amely információs rendszert is jelent, vagy a külföldi turisztikai intézetek finanszírozása, amely nyilván a külföldi kapcsolatokat is jelenti. Ezen túl szükség lenne a beruházások nagyobb mértékű ösztönzésére, a szakmai képzés korszerűsítésére és az infrastruktúra fejlesztésére. És itt nemcsak a fizikai infrastruktúrát, a közlekedési infrastruktúrát gondolom fontosnak, hanem az egyéb kommunikációs infrastruktúrát is, mert a turizmusban ez nagyon fontos dolog.

Ezek elemi feltételek ahhoz, hogy a magyar turizmus versenyképes legyen a világban. Elemi feltétele ez annak, hogy a magyar turizmus nagyobb részt tudjon kihasítani magának a világ turizmusából, az európai turizmusból, de ugyanakkor elemi érdek fűződik ahhoz, hogy ez a rendszer megfelelő színvonalon és megfelelő szinten szolgálja ki az itthon maradó honfitársainkat is.

A turizmus lebonyolítását, szervezését Magyarországon zömmel kis- és középvállalkozások végzik, mondhatnánk azt is, hogy jelentős részük családi vállalkozás, és mindezt teszik az általános közgazdasági feltételek mellett. Ahhoz, hogy a nemrégiben nyilvánosságra hozott célt, hogy ez a turizmus, ez az ágazat nemsokára elérje az 5 milliárd dolláros bevételt, ahhoz bizony ilyen vállalkozói háttér mellett jelentős kormányzati támogatásra van szükség. Természetesen ez a kormányzati támogatás egyrészt a szállodai férőhelyek javítását szolgálja, a gyógyturizmus lehetőségeinek a javítását szolgálhatja, de lényeges kérdés az elérhetési lehetőségek támogatása. Lényeges, hogy ezek a támogatási rendszerben megvalósuljanak.

Az a turisztikai célelőirányzat, amely ma a költségvetésben látható, egyrészt vállalkozói részből tevődik össze, hiszen a turisztikai hozzájárulást például szállodák fizetik be.

Lényeges, hogy ez az ágazat, amely a fizetésimérleg-hiányunkat is jelentős mértékben befolyásolhatja, megkapja az őt megillető támogatási mértéket.

(18.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most nézzük meg, hogy mit tart fontosnak a kormány, és mi van ebben a költségvetésben preferálva. Elmondtam az előbb képviselőtársaimnak, az első helyen említett dolog a családok támogatása. Erről már nagyon sokan szóltak, ezért erről nem akarok részletesebben beszélni, de lényegesnek tartom rögzíteni, hogy ez a családtámogatási rendszer felerősíti a rossz helyzetben lévő gyermekek méltánytalan helyzetét. Ez a támogatási rendszer gyermekkorban szünteti meg az esélyegyenlőséget, ami nagyon szomorú, és el kell mondani, hogy a leszakadók nagy száma európai uniós csatlakozásunk tekintetében is mindenképpen kétséges.

A második támogatási cél az otthonteremtés. Dicséretes dolog, hogy 2000-ben 30 százalékkal növekszik az erre fordítható összeg, örömünk csak annyiban csökken, hogy például nem világosak a feladat- és hatáskörmegosztások, hogy ki mikor, mire kap pénzt és hogyan, tehát a részletek nem teljesen világosak még e tekintetben. A megvalósítás tekintetében az talán már biztos, hogy az önkormányzatok többletfeladatot kapnak ebből a részből is.

Amiért azonban szóba hoztam ezt a témát az a következő. Magyarországon több mint 600 ezer lakás épült iparosított technológiával. Ezeket közönségesen panellakásként emlegetik, és a hetvenes évek elejétől él ez a rendszer Magyarországon. Ezen lakások nagy része energiapazarló, gépészeti berendezései elhasználódtak, és önkormányzati tulajdonból többnyire magántulajdonba kerültek. Talán mindenki előtt ismeretes, hogy a panellakásokat harminc-ötven év múltán fel kell újítani. A jelenleg ismert támogatási lehetőség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; talán tudják önök is, hogy mi a helyzet a német panelhitellel.

A panellakásban élők nem képesek önerőből felújítani a lakásaikat, hiszen a két évvel ezelőtti számítások szerint 800 ezer forintra van szükség egy lakás felújításához, és ma nincs realitása annak, hogy ezt a bent lakók önerőből tudják finanszírozni. Ehhez mindenképpen állami szerepvállalásra van szükség, hiszen a panellakásokban élők nagyon sok esetben jövedelmüknek több mint 50 százalékát fordítják a lakás rezsijére. Éppen ezért az otthonteremtés mellett lényeges dolog, hogy a panellakások energiatakarékos felújítására is legyen lehetőség a költségvetésből, megelőzve azt, hogy a panelban élő emberek helyzete lehetetlenné váljon.

A kormánynak, a parlamentnek lényeges feladata az, hogy a demokrácia ne csak korlátokkal létezzen Magyarországon, ne legyen korlátos a demokrácia a gyerekek, az önkormányzatok és a panellakásokban élők esetében sem. Éppen ezért mindenképpen fontosnak tartom, hogy a panellakásokkal kapcsolatban a költségvetés bizonyos állásfoglalást tegyen, bizonyos támogatási lehetőséget adjon ezen lakásokban élőknek. Ezzel természetesen az önkormányzatok dolgát is egy kicsit megkönnyíti, mert bizony az önkormányzatok ezzel a feladattal önmagukban nem tudnak megbirkózni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)