Felszólalás adatai

Öné a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ha azokat a kérdéseket vennénk számba, amik az ország hosszú távú életét nagyban meghatározzák, akkor három kérdésről biztosan beszélnünk kellene. Az egyik a demográfiai helyzet alakulása és a népességfogyás, a másik az ország tőkehiányos helyzete - ezen a tőkehiányos helyzeten persze ebben az európai uniós költségvetési ciklusban sokat segít az az 1200 milliárd forint, amit EU-forrásokból fejlesztésekre tudunk felhasználni -, és a harmadik ilyen kérdés, nem lehet vita köztünk, maga az eladósodottságból adódó problémakör.

Négy évvel ezelőtt, amikor kormányra került az Orbán-kormány, akkor is szembe kellett néznünk azzal a nagyon szomorú ténnyel, hogy GDP-arányosan Magyarország 130 százalékban eladósodott. Mindig csak az állam eladósodottságáról szoktunk beszélni, ami GDP-arányosan akkor 80 százalék fölött volt, de amikor az eladósodottságot teljes mértékben vesszük számba, akkor látnunk kell a lakosság eladósodottságát és a vállalatok eladósodottságát is. Önmagában az állam eladósodottsága is szinte kezelhetetlen méreteket öltött, de ami napjainkban talán mindannyiunknak, politikusok számára a legfontosabb, a magánszemélyek eladósodottsága, és az ő sorsukon való javítás.

Nem véletlenül, hosszú gyötrődések után az Országgyűlés érdemben ezzel szembenézett, és ma szavazunk a bankok elszámoltatásáról, az előttünk lévő törvénytervezetről. A rendszerváltás óta talán nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés, mint amit ez a törvény véghezvisz. 1000 milliárd forint fog a banki kasszákból az ügyfelek irányába vándorolni vagy visszavándorolni, hiszen ez a pénz valamikor az ügyfeleknél volt, csak a bankok különböző technikákkal ezt elvették tőlük. 1 millió 300 ezer szerződésről beszélünk. Felfoghatatlanul nagy szám; 1 millió 300 ezer család is van a dolgok mögött. Tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar családok egyharmada érintett.

Érintettek azok is - és ezt jól tudják -, akiknek nincsen ilyen típusú szerződésük, mert ameddig a devizakitettségén az ország nem tud javítani, addig a számunkra fojtogató csapdahelyzet megmarad. Tehát áttételesen itt minden magyar család érintett, és azt gondolom, hogy ezt a magyar családok tudják is, ezért mondhatjuk azt, hogy talán mára a kormánynak és a politikának sikerült a társadalomban is támogatottságot és konszenzust teremteni a tekintetben, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem tűr halasztást.

Figyelve egyébként az általános vitát itt a parlamentben, azt mondhatom, hogy a kormány a politikai pártok között is megteremtette ezt a konszenzust, mert minden mértékadó párt képviselője úgy foglalt állást, hogy támogatni fogja ezt a törvénytervezetet. Talán egyedül a Bajnai-párt színeiben megszólaló független képviselő asszony beszélt talán egy kicsit másként, de a szavazásig még ő is meggondolhatja magát.

Ezt a konszenzust a kormány megteremtette az igazságszolgáltatás rendszerében is. Azért emlékszünk arra, hogy amikor a miniszterelnök vagy az akkori igazságügy-miniszter valamikor megszólalt, kérve a Kúria döntését, hogy sok magánjogi szerződést érintő ügyben foglaljon állást ezekben a kérdésekben, akkor ezt vonakodva tette meg ez a szervezet. Mára a Kúriának megvannak azok a döntései, amelyek a további törvényalkotási munkánkat is meghatározták.

Ez a konszenzus talán nem teljesen látszik a banki világban, hisz a banki világ ma is pereskedik az állam ellen, a kormány ellen ezekben az ügyekben, de ez valahol érthető; nyilvánvalóan mindent meg kell tenniük azért, hogy a saját tulajdonosaik érdekeit védjék ennek a tulajdonátrendezésnek a kapcsán. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a banki szakemberek is tudják, hogy a bankrendszernek át kell esnie ezen a megtisztuláson, mert a bankrendszer se tud megerősödni addig, ameddig ilyen típusú szerződéseket cipel magával, és nagyon sok az olyan ügyfele, aki fizetésképtelen vagy fizetésképtelenné válhat.

Ezért fontos az a jogszabály, ami előttünk van, és az a létrejött konszenzus, amit a kormány meg tudott teremteni a kérdés rendezése érdekében, mert az államadósság csökkentése nélkül, a magánemberek eladósodottságának csökkentése nélkül az ország más további sorskérdései se rendezhetők.

Ezért figyeljünk arra oda, hogy ma sikerrel abszolváljuk ezt a törvényalkotási feladatot, hogy utána érdemben megindulhasson a gyakorlatban is a bankok elszámoltatása és a bankok elszámolása az ügyfelek irányában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót államtitkár úrnak.

(10.20)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a mai napon 1 millió 300 ezer család adóssága több mint 1000 milliárd forinttal csökkenhet az Országgyűlés döntése következtében. Még egyszer: 1 millió 300 ezer családot érint a bankok elszámoltatása, ebből nagyjából 680 ezer devizahitel és 650 ezer forint alapú hitel esetén kerül sorra az az elszámolás, amelynek fő elve, hogy a tisztességtelenül szerzett jövedelmet, a tisztességtelenül szerzett előnyt a bankoknak vissza kell adniuk az ügyfelek számára, hiszen a tisztességtelenség, a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása nem egyszerűen erkölcsi kérdés, hanem részleges érvénytelenséget eredményez ezeknél a szerződéseknél, tehát jogilag is tiltott a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása.

Szeretném hangsúlyozni, hogy szó sincs visszamenőleges jogalkotásról, szó sincs arról, hogy a bankoknak valamilyen új terhet kell megfizetniük, hanem ezeknek a szerződéseknek, ezeknek a deviza- és forintalapú hitelszerződéseknek már a szerződések megkötésének pillanatában is meg kellett felelniük a törvényeknek, meg kellett felelniük a tisztesség, a tisztességes eljárás követelményeinek. És - ahogyan sokszor elmondtuk és sokszor elhangzott már - ezt az összeget, amelyet a bankoknak vissza kell fizetniük az ügyfelek részére vagy jóvá kell írniuk az ügyfelek számláján, a bankok egyszer már megkapták az ügyfelektől, tehát az ügyfelek pénzét kell visszaadniuk.

Ezért valóban történelmi jelentőségű, a rendszerváltáskori igazságtételhez hasonlítható a mostani törvény. Úgy gondolom, hogy mindazok, akik ebben a törvényben segítik ezt az 1 millió 300 ezer családot, legyenek azok országgyűlési képviselők, legyenek azok az igazságszolgáltatás független szereplői vagy magánemberek, szakértők, mindannyian ennek az 1 millió 300 ezer családnak a jobbulását és terheik enyhítését fogják ma segíteni.

Köszönöm szépen, képviselő úr, hogy felhívta erre a figyelmet. A kormány nevében ismételten kérem az Országgyűlés minden tagját, hogy támogassa a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai