Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság két módosító csomagot tárgyalt, mind a kettő a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata volt, az egyiket a Magyar Szocialista Párt frakciója terjesztette be, a másikat pedig a Gazdasági bizottság. A vita során meglepő módon államtitkár úr első körben támogatta a módosító javaslatunkat; miután megismerte, hogy ez az MSZP javaslata, amely egy köntösbe burkoltan a Törvényalkotási bizottság javaslataként jelent meg, már nem támogatta.

A saját javaslatunkról ott is kifejtettem - és engedjék meg, hogy itt is elmondjam, hiszen a vitát ismertetem -, hogy az eredeti törvényjavaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy az ukrán és a szerb határkeresztező pontokon történő kapacitáslekötésre a fő szabálytól eltérő szabályokat lehet alkalmazni, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabá­lyozási Hivatal határoz meg. Itt arra a veszélyre hívtam föl a figyelmet, hogy miután eltérő a szabályozás - holott az uniós rendelet nem zárja ki, hogy egységes legyen -, fennáll a veszélye annak, hogy itt egyedi rendeletalkotás történik majd a hivatal részéről, miután a nyugati határszélen már ilyen történt: miniszteri rendelet formájában segítették elő, hogy a MET Zrt. a saját gázát elhozta a határig, ott minimális felárral értékesítette a Magyar Villamos Művek kereskedő cégnek, majd ugyancsak a MET magyarországi leányvállalata kapta meg ezt a gázmennyiséget, majd a piacon jó áron ezt értékesítette, és az elmúlt években közel 100 milliárd forint hasznot zsebelhetett be ebből az üzletből.

Tehát fennáll a veszélye, hogy most a nyugati határszélről áttevődik a MET Zrt. tevékenysége a keleti határszélre, ahol már közvetlenül a Gazprommal is tud szerződést kötni, ebben az esetben pedig ugyancsak üzleti titokra hivatkozva már nem tudjuk majd ennek a szerződésnek a részleteit megismerni. De azért szeretném itt is felhívni a figyelmet, hogy bírósági eljárás van folyamatban, amelynek a napokban születik majd meg a másodfokú ítélete, és bízom benne, hogy a MET-ügy minden dokumentumát meg tudjuk ismerni, és természetesen a nyilvánosság elé tudjuk tárni.

A másik javaslat a Gazdasági bizottság javaslata volt, ami valóban sok technikai javaslatot és rendelkezést tartalmazott, de ott felhívtam a figyelmet arra, hogy a szállításirendszer-üzemeltető megszakítható kapacitás vagy nem megszakítható kapacitás felhasználásával kapcsolatban ugyancsak a hivatal kap rendeletalkotási jogot, viszont maga a gáztörvény a kormány hatáskörébe utalja ezt a rendeletalkotást. Itt kaptam a kérdésemre egy választ államtitkár úrtól, amely arról szólt, hogy egy uniós rendelet alapján alkothat szabályozást az energiahivatal, de szeretném itt is felhívni a figyelmet és államtitkár úr figyelmét arra, hogy attól, hogy az uniós rendelet döntési jogot ad erre az energiahivatalnak, a jogszabály kifejezett felhatalmazó rendelkezést nem tartalmaz. Tehát az energiahivatal magyar jogszabályban erre felhatalmazást nem kap, és ez a jogalkotási törvénnyel ütközik, hisz a jogalkotási törvény egyértelműen azt rögzíti, hogy ilyen felhatalmazó rendelkezésnek benne kell lenni a jogszabályban.

Tehát hiába van az uniós rendelet, az nem azt mondja, hogy most határozatot hoz, rendeletet hoz, hanem azt, hogy döntést hozhat, viszont ez a döntés, ha rendeleti formában jelenik meg - márpedig a módosító javaslat ezzel kapcsolatos -, akkor erre felhatalmazást kellene kapnia a hivatalnak. Tehát szeretném előre jelezni, ha ezzel kapcsolatban rendelet születik, akkor bármelyik fél akár az Alkotmánybíróságon is ezt megtámadhatja, mert felhatalmazási rendelkezést nem tartalmaz, illetve a gáztörvény kifejezetten a kormány rendeletalkotási hatáskörébe utalja ezt a kérdést.

Erről szólt a részletes vita. A továbbiakat majd a záróvitában kifejtem.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)