Készült: 2024.04.28.00:58:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

282. ülésnap (2005.12.19.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Somogyi Ferenc
Beosztás külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:40


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SOMOGYI FERENC külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném azzal kezdeni, hogy ahogy a rendszerváltás óta a határon túli magyarság sorsáért viselt felelősség meghatározó súllyal szerepelt valamennyi magyar kormány külpolitikájában, ez igaz a Gyurcsány-kormány külpolitikájára is.

 

(17.00)

 

A kiindulópont azonban változott. Úgy gondoljuk, hogy az identitásmegőrzés kulturális-oktatási eszközrendszerének szélesedése, az erre fordított magyar költségvetési támogatás jelentős növekedése ellenére, a határon túli magyarság elvándorlása szülőföldjéről aggasztó méreteket öltött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségként való megmaradáshoz a határon túli magyaroknak mindenekelőtt a szülőföldön érvényesíthető gazdasági, egzisztenciális perspektívára van szükségük. A magyar kormányzati politikában is megérett tehát az idő a szemléletváltásra, az eddigi támogatáspolitika mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szomszédos országok és az Európai Unió bevonásával megvalósuló, határokon átnyúló térségfejlesztésre, közös fejlesztéspolitikára.

A Gyurcsány-kormány nemzetpolitikájában ezt a szemléletváltást kívánja érvényesíteni. A nemzeti felelősség programja, miközben a rendelkezésre álló eszközökkel elősegíti a határok átjárhatóságát, az életüket Magyarországon folytatni kívánó határon túli magyarok számára egyszerűsíti és felgyorsítja a hazai letelepedést, kezdeményezi a kulturális nemzet koncepciójának beemelését az alkotmányba, a hangsúlyt a határon túli magyar szervezetekkel egyetértésben a magyarság szülőföldjén közösségként való megmaradására fekteti. E cél megvalósításának eszköze hazai oldalon a szülőföldprogram, illetve a Szülőföld Alap. Az alap kollégiumai a pályázatok elbírálásával a közelmúltban 972 millió forint odaítéléséről döntöttek, január közepéig ennek az összegnek a döntő hányada átutalásra is kerül. Ennek kapcsán tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a magyar adófizetők a mai napig 108 millió forintot ajánlottak fel az alap, így a határon túli magyarok támogatására.

A téma kapcsán szeretném megjegyezni azt is, hogy nem tudunk mit kezdeni a határainkon túl működő azon magyar szervezetek álláspontjával, amelyek a kormány, úgymond, részrehajló támogatáspolitikáját bírálják, de képviselői tevékenyen nem hajlandók részt venni annak alakításában. Ebben az évben egyébként a HTMH kezelésében összesen 8,3 milliárd forint határon túli támogatási előirányzat szerepel, ebből november végéig kifizetésre került több mint 6,5 milliárd forint. Ezen felül a kormány közel másfél milliárd forint többletforrást biztosított az oktatási-nevelési támogatás még át nem utalt részének finanszírozására, amely még ebben az évben eljut a címzettekhez.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami a Magyar Állandó Értekezletet illeti: ez a kormány által is fontosnak ítélt fórum 2002-2004 között négy alkalommal ülésezett, a 2005-ös naptári évben azonban összehívására nem kerülhetett sor. Amellett, hogy szeretném felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy a MÁÉRT évenkénti összehívására vonatkozóan nincs törvényi kötelezettség, szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a kormány határozott véleménye szerint csak egy alaposan előkészített, mindenki számára vállalható zárónyilatkozat elfogadásával biztató értekezlet összehívása célszerű. Ez a nemzeti sorskérdéseinket tárgyaló konzultációs fórum ugyanis csak akkor lehet eredményes, csak akkor töltheti be funkcióját, ha abban minden oldal, a határon innen és túl élők, illetve mindkét dimenzióban a kormányzati szereplők és a mindenkori ellenzék egyaránt átérzik a közös felelősséget, és ennek megfelelően cselekszenek.

A MÁÉRT és a kereteiben megvalósuló együttműködés nem válhat rövid távú belpolitikai érdekek és viták túszává. Ennek szellemében kezdeményeztük a szakértői megbeszéléseket annak érdekében, hogy egy, a konszenzust és nézetkülönbségeket is tükröző, minden részvevő által vállalható közös dokumentum születhessék. Ez biztosíthatja csak, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor is éppen az ügyben a legtöbbet tehető fél, a magyar kormány elszigetelése volt a találkozó egyetlen hozadéka.

Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai