Készült: 2024.09.22.03:15:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

91. ülésnap (2003.09.30.), 74. felszólalás
Felszólaló Török Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Szociális bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:44


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÖRÖK ZSOLT, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság a múlt héten tárgyalta a T/5478. számon benyújtott törvényjavaslatot. A bizottság 12:10 arányban a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta.

Az első és legnyomósabb indok, ami a bizottsági ülésen elhangzott, az az, hogy a személyi jövedelemadó csökkenése és a sávok kitolódása mindenképpen előnyös helyzetet teremt a 2004. évi költségvetés, a családi költségvetések szempontjából.

A továbbiakban a bizottság elsősorban azt a szemléletet próbálta követni - és elnézést kérek, hogy kicsikét szemellenzősök vagyunk ilyen szempontból, de nem pejoratív értelemben -, amely szerint ha vagyoni helyzet vagy fogyasztás alapján a jobb módúaktól elvesz a költségvetés valamilyen formában, és azt adókedvezmények vagy szociális juttatások címén visszajuttatja az arra rászorulóknak, akkor helyesen jár el, és nem a korábbi időszakban bevett perverz újraelosztás gyakorlatát követi. Éppen ezért örömmel üdvözöltük a tervezetben azt a részt, amely szerint a gyermekes családok kedvezménye továbbra is megmarad, sőt a gyermekes családok adóterhelése csökken.

A következő ilyen, számunkra, szociális területen tevékenykedők számára is fontos, hogy a munkavállalók adóterhei csökkennek. A következő évben átlag 100 forint bérből 2 forinttal kevesebb adó kerül levonásra. Az átlagos bér az Orbán-kormány idején 100 forintból 38 forint elvonást mutatott ki, míg 2004-ben ez már csak 35 forint 90 fillérre jön ki adók és járulékok esetében. További szimpatikus eleme volt ennek a törvénytervezetnek az, hogy a kisvállalkozások, az induló kis- és középvállalkozások esetében is az adókedvezmény 5 millió forintról 6 millió forintra növekszik. A társasági adó 18-ról 16 százalékosra csökkentése pedig a gazdaság élénkítését is célozhatja.

Fontosnak tartottuk kiemelni a bizottsági ülésen, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők esetében nemcsak a szociális támogatások azok, amik igazán segítséget nyújthatnak, hanem az is, ami az előttünk fekvő törvénytervezetben megfogalmazódik, amely szerint a hátrányos helyzetű térségek esetében a vállalkozások segítésének pozitív diszkriminációjára kerül sor, mert úgy gondoljuk, hogy ez az igazi segítség a hátrányos helyzetű térségekben élők számára, ez az, amikor munkahelyet tudunk biztosítani. De azt gondolom, más területeken is pozitívumokat tartalmaz a tervezet: a mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételi határa 400 ezerről 600 ezer forintra emelkedik, vagy nyugdíjnak minősül, azaz adómentes lesz az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag vagy a kedvezményezett részére kifizetett összeg is.

A szociális és családügyi bizottságban heves vita bontakozott ki a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz kapcsolódó hitelek utáni adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban, ahol a kommunistázástól és egyéb érdekes kifejezésektől sem mentes vita alakult ki. De azt gondolom, bizottsági tag képviselőtársam megerősíti azt, hogy ezek után napirendre tértünk, nem vettük fel a kesztyűt, és békével váltunk el a bizottsági ülés végezetével. Mindezek függvényében természetesen a vita továbbra is fennmaradt. A többségi álláspont szerint a jól keresők - márpedig a közvélekedés azt mondja, hogy például a törvénytervezetben szereplő mérték már jó keresetnek minősül, ez az általános megítélés a társadalom részéről - ne kapjanak adókedvezményt, tehát azok a személyek, akik 3,4 vagy 4 millió forint körüli összeget keresnek évente, és ezen formában ne támogassuk a továbbiakban a magas jövedelműeknek ezt a kedvezményezését.

Természetesen jó lenne, ha mindenkinek jutna adókedvezmény, természetesen jó lenne, ha mindenki igénybe tudná venni, de a szociális és családügyi bizottságban az a vélemény fogalmazódott meg, hogy ennek a szakemberek által perverz újraelosztásnak minősített gyakorlatnak véget kell vetni, és egy új irányzatnak kell meghonosodnia hazánkban.

Ismételten azt szeretném elmondani, hogy a szociális és családügyi bizottság 12:10 arányban a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen a szót.

 




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai