Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló törvény megalkotásának és szabályai későbbi kisebb-nagyobb mértékű módosításának alapvető célja az volt, hogy áttekinthetővé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, és biztosítsa az államháztartás alrendszerei vagyongazdálkodásának hatékonyságát, elősegítse a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását.

A törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítására hivatott Közbeszerzések Tanácsának egyik nagyon fontos feladata az Országgyűlés évenkénti tájékoztatása, különösen a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint saját tevékenységéről.

A 2001. és 2002. év tapasztalatait, illetve a Közbeszerzések Tanácsa tevékenységét összegző beszámolók megállapításai közül néhányat szeretnék kiemelni. A közbeszerzések összértéke mind 2001-ben, mind 2002-ben növekedett az előző évhez képest. Különösen szembetűnő a 2002. évi emelkedés, amely közel 33 százalékos emelkedést jelent a 2001. évihez képest.

Kiemelkedőnek tartom, hogy a közbeszerzési eljárások számát és összértékét tekintve igen magas a nyílt eljárások aránya. A 2002. évben ez megközelítőleg 80 százalék körül volt. A közbeszerzési törvényben rögzített alapelvek, a széles körű nyilvánosság és az átláthatóság követelménye leginkább a nyílt eljárásokban érvényesülhet. A nyílt eljárások száma az európai országok gyakorlatához képest is igen magas. A nyílt eljárások magas arányát az Európai Bizottság is visszatérően elismeri országjelentéseiben. Remélhetőleg ebben az idei, legutolsó éviben, amely november 5-én kerül majd nyilvánosságra, hasonlóan így tesz.

A nyílt eljárások számának növekedésével párhuzamosan csökkent a tárgyalásos eljárások részesedése, és ezen belül is csökkent a hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárások száma és aránya. 2002-ben ez az arány a közbeszerzések összértékéhez viszonyítva nem érte el a 8 százalékot sem.

Fontos elemét képezi a 2001. évi beszámolónak a Közbeszerzések Tanácsa által a közösségi joggal teljes mértékben összhangban álló közbeszerzési szabályozás kialakításához tett javaslatsor. E törvénymódosítási javaslatokat a tanács a közbeszerzési szabályozás előkészítésért felelős Igazságügyi Minisztérium részére - ahogyan az el is hangzott - megküldte, és azt köszönjük. A javaslatokat a tárca a jogszabály-előkészítő munka során, amennyire lehetséges volt, figyelembe is vette. Továbbá a jogszabály-előkészítő munka során is szorosan együttműködött a tárca a Közbeszerzések Tanácsával, mind a koncepcionális kérdések, mind pedig a részletszabályok tekintetében. Ezért is szeretnék külön is köszönetet mondani.

Már a közbeszerzési törvény 1995-ben történő kidolgozása, valamint a későbbi módosításai során is figyelembevételre kerültek az európai közösségi jogi követelmények, így a törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek már jelenleg is nagymértékben megfelelnek az európai közösségi jogi előírásoknak. Ugyanakkor - talán természetesen - ez az összhang még nem teljes. A teljes összhang megteremtése az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat megelőző utolsó, fontos feladatok egyike. Erre a lépésre azért ebben az utolsó szakaszban kerül sor, mert a közösségi joggal teljes összhangot teremtő közbeszerzési törvényt az Európai Unió új közbeszerzési irányelveire tekintettel kívántuk kidolgozni.

(18.30)

Az Európai Unióban ugyanis évek óta folyamatban van a közösségi közbeszerzési irányelvek átfogó revíziója. Az Európai Bizottság már 2000-ben kidolgozta a hatályos irányelveket felváltó irányelvtervezeteket, azonban azok mind a mai napig nem kerültek elfogadásra, jóllehet szinte minden EU-elnökség prioritásként jelölte meg az irányelvek mielőbbi elfogadását. Erre is tekintettel húzódott el a hatályos közbeszerzési törvény jogharmonizációs felülvizsgálata, mert az előterjesztő szerette volna bevárni az új közbeszerzési irányelveket, annak érdekében, hogy már az új szabályokhoz lehessen igazítani a hazai szabályozást. Az új irányelvek elfogadása azonban mind a mai napig nem történt meg, így az Európai Unión belüli jogalkotási folyamat elhúzódása nem tette lehetővé, hogy az új törvény előkészítésével bevárjuk az új irányelveket, tekintettel arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeink alapján közbeszerzési szabályozásunknak legkésőbb a csatlakozás időpontjára összeegyeztethetőnek kell lennie a közösségi joggal. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés részeként a hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatra került, és ennek eredményeként kidolgozásra került a jogharmonizációs követelményeknek is maradéktalanul megfelelő új közbeszerzési törvény tervezete. A törvényjavaslatot a kormány rövidesen beterjeszti az Országgyűléshez.

A hatályos közbeszerzési szabályozás átfogó felülvizsgálata már a 2002. év elején megkezdődött. Az átfogó felülvizsgálat célja kettős: egyrészről a már említett jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, másrészről a hatályos közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása és hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása és ennek alapján a közbeszerzési szabályok kiigazítása.

Az említett felülvizsgálati szempontok mentén az igazságügyi tárca új törvényi formában tartotta célszerűnek kidolgozni a közbeszerzési szabályok módosítását. Hangsúlyozom azonban, hogy az új törvény nem jelent teljesen új, a korábbiaktól gyökeresen eltérő szabályrendszert, az eddigi eredményeket és a gyakorlatban bevált jogintézményeket továbbra is megtartja. A szabályozás elvei, célkitűzései változatlanok maradnak. A cél továbbra is az, hogy biztosított legyen az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatósága, a közpénzek felhasználásának nyilvánossága, az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulása.

A fenti célok érdekében az új törvény tervezete a közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles szervezetek körét a lehető legszélesebb körben határozza meg, megőrizve, de egyben továbbfejlesztve az e tekintetben elért eredményeket, ide értve a közbeszerzési törvény legutóbbi, úgynevezett üvegzsebtörvény keretében történő módosítását is. A kivételek körét azokra a helyzetekre szűkíti, amelyek esetében valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesítés. A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelvi szinten érvényesül a nyilvánosság elve, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve.

Mint ahogy már említettem, a kormány hamarosan beterjeszti az új törvényjavaslatot, így a vitában nyilvánvalóan mód lesz arra, hogy a közbeszerzési eljárások során szerzett tapasztalatokat is megvitassuk, valamint általában is és részleteiben is beszéljünk az új szabályozásról.

Mindezek alapján a kormány támogatja és az Országgyűlés számára elfogadásra javasolja a Közbeszerzések Tanácsának 2001. és 2002. évi beszámolóját, jelentését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)