Készült: 2024.04.26.10:59:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2004.03.31.), 56. felszólalás
Felszólaló Püski András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:41


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozók versenyképességének javítására, modernizálására és megerősítésére irányuló gazdaságpolitikát kiemelten fontosnak tartja a Magyar Demokrata Fórum az ország gazdaságpolitikáján belül. Azért fontos és szükséges ez, mert ez teremti meg az alapját a GDP emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, végső soron Magyarország jólétének, a fejlettebb európai országok életszínvonala elérésének, az Európai Unióban való sikeres részvételnek.

A kis- és középvállalkozások Magyarországon meghatározó társadalmi és gazdasági szereppel bírnak. Tudnunk kell, hogy a hazánkban működő vállalkozások 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. A foglalkoztatásban betöltött szerepük is igen jelentős. A foglalkoztatottaknak mintegy 64 százalékát, tehát majdnem kétharmadát ők alkalmazzák, rengeteg magyar család megélhetését biztosítva ezzel. Különösen érezhetjük ennek fontosságát akkor, ha belegondolunk abba, hogy ha csak egyetlen fővel növelnék ezek a vállalkozások az alkalmazottaik létszámát, akkor gyakorlatilag megszűnne Magyarországon a munkanélküliség. A rendszerváltást követő időben jelentősen nőtt ezen mikro-, kis- és középvállalkozások száma. Nagy részük ugyan kényszerből alakult, hiszen sokan, akik elvesztették korábbi munkahelyüket, saját vállalkozást indítottak. Kevés pénzzel, régi technológiával, régi gépekkel, viszont rendkívül sok munkával, kitartással és leleményességgel építették cégüket, majd társaságokká tudták ezeket fejleszteni.

A Magyar Demokrata Fórum szerint egy felelős kormány számára kiemelt feladat kell hogy legyen a kis- és középvállalkozások társadalmi súlyának növelése. Az államnak erősíteni és stabilizálni kell partneri szerepét a gazdaságban, mert hazánk csak így léphet be az Európai Unió fejlettebb országai közé. Átfogó és minden területre kiterjedő stratégiát kellene alkotni ahhoz, hogy az uniós csatlakozás után következő időszakban a vállalkozói szektornak olyan támogatási rendszert dolgozzanak ki, mely lehetővé teszi azt, hogy a kibővült piacon, a sokkal erősebb gazdálkodási versenyhelyzetben meg tudják állni helyüket. A valódi tenni akarás és a valódi tettek ideje érkezett el, mert ennek a szektornak sürgős intézkedésekre van szüksége.

Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatosan már a bizottsági vita során is több problémát megfogalmaztunk.

(13.10)

A javaslat szerint növekszik az ebbe a kategóriába tartozó vállalkozások száma, nagyobb árbevétel és nagyobb foglalkoztatotti létszám esetén is ebbe a csoportba sorolható egy adott gazdasági társaság. Ezt bizonyos szempontok és bizonyos vizsgálódások alapján elfogadhatónak tartjuk, azonban aggályaink is vannak, méghozzá abból a szempontból, hogy ha nem növeli jelentős mértékben a kormány az ennek a szektornak a részére folyósított támogatások összegét, több lesz az ebbe a kategóriába sorolt vállalkozások száma, akkor összességében logikusan kevesebb pénz jut egy-egy vállalkozásra, így a támogatási lehetőségeik csökkenhetnek. Félő, hogy a változás után a valóban kis- és középvállalkozások, az igazán rászorultak hátrányba fognak kerülni, és csökkenhetnek a forráshoz jutási esélyeik.

A probléma ezzel a támogatási rendszerrel az, hogy a szóban forgó vállalkozások számára valójában nem banki kamattámogatásokra van szükség, hanem tőketámogatásra. Sajnálatos tény, hogy a magyar kis- és középvállalkozások még ma is rendkívül alultőkésítettek. A banki manőverek számukra nem elég hatékonyak. Fontos lett volna az uniós csatlakozásig a vállalkozások feltőkésítése, a beindult modernizációs folyamat további erősítése. A Magyar Demokrata Fórum véleménye az, hogy a vissza nem térítendő támogatásoknak azért is lenne jelentős szerepük a csatlakozásig, mert ez volt az az időszak, amikor még saját döntési hatáskörrel, a magyar parlament önálló elhatározása alapján olyan mértékű támogatást juttathatna ennek a szektornak, melyre az Európai Unió tagjaként esetleg már nem lesz lehetőségünk.

A tapasztalatok a gyakorlatban azt mutatják, hogy a Széchenyi-terv megszüntetése óta tőkejuttatásra szolgáló pályázatok, ezek a lehetőségek, amelyek esetleg konkrét termelő beruházásokhoz is kapcsolódnak, valójában nincsenek, ha vannak, akkor hihetetlenül gyorsan kimerülnek ezek az alapok, és így, úgy ítéljük meg, ezeknek inkább csak píárértéke van. Sajnos ma Magyarországon elmondhatjuk, hogy állami bank, amely ezeknek a kisvállalkozásoknak a kiszolgálására alkalmas lenne, nincs, ezért is kellett volna meggondolni a Postabank eladását; a nagykereskedelmi bankok pedig egyszerűen nem foglalkoznak valójában a kisvállalkozásokkal, nem veszik őket komolyan, emiatt ők jelentős hátrányba fognak kerülni a törvényjavaslatba most beemelt nagyobb vállalkozásokhoz képest.

Ne vegyük le azonban a terhet teljesen a kormány válláról a kisvállalkozások támogatásáról elmélkedve, ugyanis nekik lenne szép számmal tennivalójuk ebben az ügyben. Mindenekelőtt, ahogy a bizottságban is említettem, nagyon jó lenne némi összhangot felfedezni az egyes minisztériumok, tárcák tevékenysége között, ami most nincs meg igazán. Teljesen más a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium orientációja a kisvállalkozások ügyében, és teljesen mást látunk a Pénzügyminisztérium tekintetében; a kettő időnként köszönő viszonyban sincs egymással. Ugyanis amíg a Gazdasági Minisztérium legalább mondja a szavak szintjén, hogy támogatja a kisvállalkozásokat, azok hitelhez jutását segíti a kormány, addig a Pénzügyminisztérium újabb és újabb adókat, újabb és újabb elvonásokat talál ki, most például a telefonadót próbálja bevezetni, ezzel próbálja - idézőjelben - „ előnyösö helyzetbe hozni a kisvállalkozásokat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Nem ártana a kormányon belül némi összhangot teremteni, hogy a célok, a tettek valahol találkozzanak; nem is beszélve a többi adóváltoztatásról, amelyre most nem kívánok kitérni, illetve a Draskovics-csomag megszorító intézkedései sem érintették és érintik előnyösen a kis- és középvállalkozókat.

Ez a szektor a gazdaságnak egy olyan területe, amelyet állandóan minden kormánynak támogatni és segíteni kell vagy kellene. Azon kell hogy munkálkodjunk, hogyan tudjuk a magyar kis- és középvállalkozásokat a legelőnyösebb helyzetbe juttatni úgy, hogy ha az Európai Unió kapui felnyílnak, akkor a saját hazájukban ne kerüljenek versenyhátrányba, a saját hazájukban ne kerüljenek csődhelyzetbe a külső dömping kapcsán, és exportlehetőségeik kinyíljanak. Ahhoz, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások érdemben megjelenhessenek az Unió piacain, a hazai piacon kell stabil pozíciókat szerezniük, és a versenyt először itthon, az importtal szemben kell megnyernünk. Úgy érzem, valóban végig kell ezeket a dolgokat gondolni, hiszen a szavak és a mondatok nagyon szépek, de nekünk, képviselőknek figyelembe kell venni a helyi tapasztalatokat, és ezekre kell megoldást találnunk addig, amíg még lehet, és amíg nem késő.

A Magyar Demokrata Fórum a kis- és középvállalkozások valódi, tényleges és hatékony támogatását tartja fontosnak, és mivel ennek a garanciáit nem látjuk igazán ebben a törvényjavaslatban, ezért ezt jó szívvel támogatni sem tudjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai