Felszólalás adatai

NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tavaly ősszel, a kormányprogram parlamenti vitájában azt mondtam: a rendszerváltás óta talán ez az első olyan kormányprogram, amely az esélyegyenlőség szempontjait ennyire hangsúlyosan, az egész program vezérelveként tartalmazza.

A kormányprogramban egyebek mellett ez áll: az esélyegyenlőség feltétele a nyomor megszüntetése, a szegénység visszaszorítása. Egyetértek. Hogy ez valóra váljék, újra kell gondolni az elosztás rendszerét, és lehetőséget kell adnunk azoknak az embertársainknak, akik önmaguk nem képesek leküzdeni hátrányaikat.

A kormányprogram fő hangsúlyai a munka világához kapcsolódtak. Akkor arról is beszéltem, hogy semmi nem lehet fontosabb annál, mint hogy gyermekeinket biztonságban tudjuk, nyugodt körülmények között taníttathassuk, nevelhessük. De ahhoz, hogy a családok mindezt biztosítani tudják gyermekeiknek, elsősorban munkahely kell a szülőknek, mégpedig kiszámítható, biztos jövedelmet adó, végzettségnek, tudásnak, tapasztalatnak megfelelő, elérhető és legális munkahely.

Meghirdettünk egy programot, amely elkezdi felszámolni azokat az igazságtalanságokat, visszásságokat, amelyeket 15 éve cipel magával a társadalom, és amelyek közül jó néhány a leszakadáshoz vezetett és vezet, és amely nem a hátrányok leküzdését, hanem azok konzerválását és mélyítését eredményezte, eredményezi.

Bátor lépés volt ezért a száz lépés programjának meghirdetése és törvénnyé fogalmazása. A program számos intézkedésével olyan embereket, a társadalom olyan rétegeit érintettük meg, amelyeknek egy része már beletörődött sorsába, más részét a tehetetlenség sodort kilátástalanságba, depresszióba, emberhez méltatlan életvitelbe, nemegyszer úgy, hogy magával rántotta vagy ránthatta jobb sorsra érdemes családtagjait, gyermekeit.

Ezekről az emberekről is majd a társadalomnak kell gondoskodnia, mégpedig a szociális és egészségügyi ellátórendszeren keresztül.

A családtámogatási rendszer, a szociális segélyezési rendszer, a munkanélküli-ellátás rendszerének átalakítása a családok helyzetének javítását szolgálja, mégpedig differenciált, az eddigieknél igazságosabb módon. Mindez összekapcsolódik azzal, hogy ezeken a területeken az érvénybe lépő intézkedések egyben a munkavállalásra való inspirációt is magukban foglalják, és megszüntetik a rendszerbe eddig bekódolt ellenérdekeltséget a legális munka vállalása tekintetében.

Nem új keletű és deklarált célunk az inaktív munkaképes korúak láthatóvá tétele a munka világában. Ezért bátor lépések azok, amelyek a fekete- és a szürkefoglalkoztatás felszámolására irányulnak. Nem az a baj, ha a munkanélküliséget kimutató statisztika emelkedő. Az a baj, ha emelkedik azoknak a száma, akik az illegális munkaerőpiacon próbálnak boldogulni, és évekkel később szembesülnek azzal, hogy becsapták őket, hogy becsapták saját magukat. Az a baj, ha ennek a jelenségnek a megszüntetése érdekében nem teszünk semmit. És nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy van olyan társadalmi csoport, amelyiknek családjában többgenerációs a munkanélküliség, vagyis generációkon át nem tapasztalják meg a munka ízét, örömét, felelősségét.

Szociális téren is akkor tudunk előrelépni, ha a jelenleginél többen élnek adózott, járulékfizető és így nyugdíjjogosultságot szerző jövedelemből. A legjobb, legeredményesebb szociálpolitika ezért nem lehet más, mint a foglalkoztatás ösztönzése. Erre számos lépés található a száz lépés programjában.

Kiemelten szeretnék beszélni a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékkal élők foglalkoztatásában meghozott lépésekről. Ezek nagy része nem a száz lépés keretében, még az előtt meghirdetésre került. Egy húszéves és egyre méltatlanabb, nyilvánvalóan igazságtalan rendszer megváltoztatásáról van szó. Az a sokmilliárdos összeg, amit évente erre fordítottunk, most végre azok szolgálatába áll, akik eddig e rendszernek a szenvedő és kiszolgáltatott alanyai voltak. Sérelmet szenvedtek emberi méltóságukban, miközben a rendszer haszonélvezői extraprofithoz jutottak, és sajnos számos súlyos visszaélés is történt.

Az akkreditációs eljárás bevezetésével tiszta helyzet teremtődhet, a fokozatos bevezetés helyénvaló, és én fontosnak tartom, hogy a szabályok betartásának ellenőrzése is megalkotásra került.

(12.50)

Ehhez társul a szociális törvény módosításai között található szabályozás, amely a szociális intézményeken belüli foglalkoztatást alakítja át. Ezzel az intézkedéssel a munkarehabilitációs foglalkoztatás keretében az ellátottak megmaradt képességeinek-készségeinek szinten tartását és a munkavégzésre való szocializálását tekintjük elsődlegesnek.

A fogyatékossággal élők helyzetének javítása, a megváltozott munkaképességűek rehabilitálása és reintegrációja nem csupán egészségügyi, szociálpolitikai, hanem emberi jogi kérdés is. Ők nem másodrendű állampolgárok. Helyes, ha olyan helyzetet teremtünk, amely biztosítja számukra a méltóságteljes életet azáltal, hogy közülük, aki tud, tisztes munkával tisztes jövedelemre tehessen szert, akár védett, akár intézményi, akár integrált foglalkoztatás keretében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyes teljes összegének megtartása mellett a gyermek egyéves korától lehetővé válik a teljes munkaidőben történő munkavállalás. Ezt hatalmas lépésnek tartom, több okból is. A döntés jogát ugyanis az egyénhez telepítettük. Nincs többé csapdahelyzet. Feloldottuk azt a dilemmát sok ezer nő számára, amely úgy szól, hogy család vagy munkahely, gyermek vagy karrier. Sok ezer embert megszabadítottunk attól a tehertől, hogy családja anyagi helyzetét javítandó feketén vállaljon munkát. Nem hajszolunk nőket abba a helyzetbe, hogy választott hivatása, megszerzett egzisztenciája derékba törjön, hiszen hamarabb visszatérhet munkájához, ha akar. És nem hajszolunk nőket abba a helyzetbe sem, hogy karrierjének építése miatt esetleg végérvényesen lemondjon a gyermekvállalásról. És nemcsak a munka folytatásának lehetőségét biztosítjuk ezeknek a fiatal nőknek, hanem biztosítani akarjuk hozzá az intézményi hátteret is a bölcsőde biztosításával a 10 ezer lakos feletti településeken, és a 10 ezer lakos alatti településeken azzal, hogy az önkormányzatok számára lehetővé válik a gyermekek napközbeni ellátásának megoldása ellátási szerződéssel. Nem győzöm hangsúlyozni, nagyon jelentős lépések ezek, mert a nők esélyegyenlőségét javítják, mert erősítenek egy új szemléletű felfogást a nemek közötti kapcsolatban, hiszen gyermeket közösen vállal férfi és nő.

A nők életesélyeit, a családok biztonságát szolgáló lépésnek tartom a daganatos betegek számának csökkentését szolgáló programot is, melynek keretében az eddigieknél több nő lehet részese a felvilágosító munka és a szűrésszervezés nyomán mell- és méhnyakszűrésnek, és természetesen az eddigieknél több férfi lehet részese más, daganatos betegségeket szűrő programoknak. Fontosnak és egy baloldali politikához méltó lépésnek tartom azokat az intézkedéseket, amelyekből több is az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A valódi baloldali politika olyan, amely távlatot nyújt az embereknek. Nemcsak elhiteti velük, hanem valóságosan nyújt számukra jövőképet, és ebben nem lehet más út, mint az igazságosság. A jövőkép, a távlat olyan fogalmak, olyan tartalmak, amelyek optimizmusra, tettrekészségre sarkallják az embert a pesszimizmus, a beletörődés, az önsorsrontás helyett. Mi, szocialisták, emelt fővel vállaljuk ezt a programot, mert bátorságunk, igazságosságunk a biztonság megteremtésével együtt jelenik meg. Nekünk, szocialistáknak, minden ember egyformán fontos, életkortól, nemtől, származástól, lakóhelytől függetlenül. Erről szól a száz lépés programja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)