Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Közel két éve tart a háború Oroszország és Ukrajna között, de továbbra sincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne. A következmények lesújtók, a háború már eddig is több százezer ember életét követelte, és több százezer sebesültet hagyott maga után, és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta.

A háború borzalmait a nyugati népekkel ellentétben azért is érezzük saját nemzetünk bőrén, mert kárpátaljai magyar honfitársaink is részt vesznek és elesnek a harcokban. Határozottan elítéljük tehát Oroszország katonai agresszióját, elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez, és támogatjuk területi integritását és szuverenitását. A kezdetektől azon az állásponton vagyunk, hogy azonnali fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség, csak így lehet életeket menteni, és csak így lehet elkerülni a háború eszkalálódását. Ez az elsődleges cél.

Tisztelt Ház! A helyzet az, hogy még ma is több ezren menekülnek, és jönnek át keleti határainkon naponta. Több mint 33 ezren kaptak ideiglenes védelmi státuszt Magyarországon, és a menekültek érkezésére példátlan összefogással reagált az ország. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta és hajtja végre még ma is. És itt álljunk is meg egy pillanatra: humanitárius segítséget tudunk és akarunk nyújtani Ukrajnának, de egyetlen olyan lépést sem teszünk, amely közelebb vinne bennünket a háborúhoz. Ez a magyar emberek világos akarata, és ezt képviseljük itt, a kormánypárti oldalon mi is.

A brüsszeli politikusok viszont sajnos nem ezt az utat járják, talán mert nem ér el odáig a vér szaga, vagy talán nem hallatszik a fegyverek ropogása, mint itt, de lehet, hogy valami más megfontolás miatt. Emlékezzünk vissza: a háború kezdetén még csak védőeszközök, sisakok szállításáról szóltak a nyilatkozataik, ma pedig ott tartunk, hogy vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenek a hadszíntérre az uniós országok. Mindez nem a békét mozdítja elő, hanem a konfliktust élezi, hovatovább növeli a világháború esélyét napról napra.

A magyar emberek a 2022-es országgyűlési választáson egyértelmű üzenetet küldtek: nem akarnak háborút. Erre tekintettel az Országgyűlés kormánypárti többsége két békepárti határozatot is elfogadott. Sajnálatos, hogy a béke kérdésében a baloldalra sem itt az Országgyűlésben, sem az általuk vezetett önkormányzatokban nem lehetett számítani.

Tisztelt Képviselőtársak! A háborúval kapcsolatos elvi kereteket tehát már korábban lefektettük, most azonban új kérdés került az Európai Közösség asztalára: Ukrajna csatlakozása az Unióhoz. Nos, ilyen helyzetben érdemes talán a legegyértelműbben fogalmazni: az Európai Bizottság javaslata előkészítetlen, megfontolatlan és időszerűtlen.

Ukrajna háborúban áll, így sorjáznak a megválaszolhatatlan kérdések. Jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelele az elvárt alkotmányos kereteknek. Számunkra különösen fontos és jelenleg tisztázatlan, hogy legalább a kisebbségi jogok minimumának mikor és hogyan szereznek érvényt. Noha az ukrán legfelső tanács a napokban elfogadott egy törvénycsomagot, amely a kisebbségek jogi helyzetét érinti, a híradások alapján azonban ez egy súlytalan módosítás, afféle kozmetikázás, hiszen több probléma még továbbra is fennáll. A kisebbségi nyelvhasználatért például ugyanaz a személy felel, mint az ukránért, ráadásul ő rendszeresen a kisebbségi nyelvhasználat csorbítása mellett érvel. Hiányoznak azok a részletszabályok is, amelyek az oktatásban való nyelvhasználatot garantálnák. A kisebbségek jogait érintő jogszabályok pedig továbbra sem érhetők el a kisebbségek nyelvén.

Bővíti a kérdések sorát, hogy nem tudjuk megmondani, mekkora Ukrajna területe és lakossága; tisztázotte, hogy az oroszok által megszállt területek is felvételt nyernéneke az Unióba; milyen hatása lenne az ukrán mezőgazdaságnak az európai piacra.

Aggályos az is, hogy az Európai Bizottság ismét kettős mércével mér. A koppenhágai kritériumok világosan rögzítik, mit kell teljesítenie egy csatlakozásra váró országnak. Ebben jogi és gazdasági feltételek is vannak, viszont Ukrajna még a tagjelöltség feltételeinek sem felelt meg maradéktalanul, hét kritériumból négyet teljesített, azt is utólag. A tagjelölteknek eddig is minden egyes kritériumot teljesíteniük kellett, most Ukrajnával mégis kivételeznének aktuálpolitikai megfontolások alapján, miközben teljesen nyilvánvaló, hogy az ország uniós tagfelvétele nem vetne véget a háborúnak. Mire fel tehát a kapkodás?

Csak összehasonlításképpen: Albánia 2009-ben jelentkezett az uniós tagságra, 2014 óta jelölt, 2022-ben nyitották meg a tárgyalásokat; azaz eltelt eddig 13 év. Montenegró 2008-ban jelentkezett, 2012 óta, vagyis 11 éve tárgyalnak. A szomszédos Szerbia pedig 2009-ben nyújtotta be kérelmét, 2014 óta folynak a bővítési tárgyalások. A nyugat-balkáni bővítési folyamattal tehát sokkal időszerűbb lenne foglalkozni. E ponton halkan teszem azt is hozzá, hogy hazánk csatlakozási folyamata is több mint tíz évig tartott.

Összegezve: semmilyen kivételezéssel nem értünk egyet.

(9.10)

De folytassuk a kérdések sorát! Teljes jogú tagság esetén mennyi forrás szükséges Ukrajnának a közös alapokból, s ezek hogyan érintenék az elfogadott közös költségvetést? Igaze, hogy a közép-európai országok forrásokat veszítenének, nettó befizetővé válnának?

És itt a pénzügyi fejezetnél fontos nyitni ismét egy zárójelet. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa. Ezt nem pusztán mi állítjuk, több velünk egyet nem értő véleményvezér, politikus is sarkos véleményt fogalmazott meg róla. Annalena Baerbock német külügyminiszter szeptemberben azt mondta: „Ukrajnának még nagy utat kell bejárnia az oligarchaellenes törvény és a korrupció elleni harc terén.” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke októberben úgy nyilatkozott: „Bárki, akinek valamilyen köze volt Ukrajnához, tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt, nincs kész a csatlakozásra”. De figyeljenek, a Transparency International nevű Soros-szervezet szerint is „Ukrajna Oroszország után a második legkorruptabb ország az európai kontinensen”. Sőt, az Európai Parlament görög elnöke így fogalmazott: „Nagyon aggódom, és kétségeim vannak, hogy az EU-tól kapott pénzek valóban azokra a helyekre és azokhoz az emberekhez jutnake el, akiknek a segítségre szüksége van. Aggódom, hogy egy részük más helyekre megy, lobbisták vagy hivatalnokok zsebébe.”

De folytassuk! Egy, a Euronewshoz köthető közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az emberek 73 százaléka, a vállalkozások 80 százaléka szerint a korrupció legyőzése a legnagyobb félelem az ország jövőjével kapcsolatban; szintén több mint kétharmaduk úgy gondolja, hogy ellenőrizetlenül visszaélnek a közforrásokkal Ukrajnában.

De az Amerikai Egyesült Államok is aggódik. Nyáron egy úgynevezett demarsot küldött Ukrajnának, amelyben jelezték: leállítják a pénzeket, amennyiben nem tudnak meggyőződni arról, hogy tisztességesen használják fel a forrásokat. Nem is folytatom ezt a felsorolást. A kérdéseinket napestig folytathatnánk, de nem szükséges, hiszen itt van még a vita számos hozzászólója.

Tisztelt Ház! Az elhangzottak fényében tartottuk szükségesnek jelen országgyűlési határozat benyújtását, mert ez teremti meg annak lehetőségét, hogy a magyar parlament falai között is megvitassuk ezt a hosszú távú, fontos és húsba vágó kérdést.

Talán nem szükséges ismételnem magam, de sorjáznak a nyitott kérdések, aggályok, ezért kérem a képviselőket, mondják el véleményüket, ez a vita valóban fontos, melynek lefolytatása során valamennyi magyar szempontnak érvényt kell szerezni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A határozati javaslat világossá teszi, hogy felelőtlenül, átgondolatlanul nem szabad beleugrania Magyarországnak ebbe a kalandba. Hogy aktuális legyek, újfent egy ügy, melyben nem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül. Nem birodalmi direktívákra, hanem konszenzusra lenne szükség, de ez ma hiányzik Európában. Ebben a formában kikényszerített körülmények között nem lehet felelősségteljes döntést hozni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Ezt kívánjuk nyomatékosítani.

Végezetül arra kérem a kormányt, hogy az ismertetett álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)