Felszólalás adatai
184. ülésnap (2004.11.09.), 8. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Szabó Zoltán (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előtti felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:55 |
Felszólalások: Előző 8 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy, még a pártállami időkből származó bonmot szerint az viselkedik pártszerűen, aki ingadozás nélkül követi a párt politikájának minden ingadozását. Nos, ez lassanként a Fideszre is elmondható. Támogató legyen a talpán, aki követni tudta a párt utóbbi időben elkövetett politikai kacskaringóit. Most nem beszélnék folyamatban lévő ügyekről, arról, hogy a Fidesz előbb támogatta, aztán ellenezte, majd megint támogatta a sorkatonai szolgálat eltörlését; hogy a közvélemény ellenére másfél évvel ezelőtt megszavazta az iraki missziót, most viszont a közvéleményre hivatkozva kívánja dolguk végezetlenül hazahívni a katonákat; hogy a költségvetéshez benyújtott módosító indítványainak fedezeteként az államigazgatási és kamatkiadások csökkentését jelölte meg, miközben támadja a tervezett köztisztviselői létszámleépítést, és körmeszakadtáig védi a jegybank monetáris politikáját, amely a magas kamatkiadások fő oka. Őrült beszéd, de van benne rendszer - mondta Polonius, amikor nem értette, mit mond Hamlet. Én nem vagyok hivatott arra, hogy a Fidesz beszédét minősítsem, de hogy rendszer nincs benne, az bizonyos.
Azt viszont már nehéz szó nélkül hagyni, tisztelt Ház, hogy amióta a Medgyessy-kormány 2002-ben megszüntette a Fidesz által bevezetett tőzsdei árfolyamnyereség-adót, a párt egyetlen alkalmat sem szalasztott el arra, hogy az intézkedést, mint a tőkejövedelmekből élőknek kedvezőt a koalíció orra alá dörgölje, és követelje ennek újbóli bevezetését. Amikor aztán a kétéves kitartó munka eredményt hozott volna - mert a kormány beterjesztette ezt a javaslatot -, akkor éppen a Fidesz volt az a párt, amelyik szavazatával ezt megakadályozta. Az addig a kormányt a bankok iránti részrehajlással vádoló párt egy váratlan fordulattal átállt a tőzsdei befektetők és brókerek oldalára; a királyról kiderült, hogy meztelen, az eddig bankárkormányt kiáltó pártról pedig, hogy brókerellenzék.
Másfelől: a Fidesz, amely tíz éve még nem tartotta szükségesnek a MOL és az MVM többségi állami tulajdoni részesedésének megtartását, most e cégek eladása ellen lép fel. Az a Fidesz, amelynek elnöke 1993-ban fontos és drámai feladatnak nevezte a privatizáció felgyorsítását, ma Európában egyedüli jobboldali pártként a privatizáció befagyasztását követeli. Csakhogy, tisztelt Ház, amikor a Fidesz a gyors, átgondolatlan és felelőtlen privatizációt ostorozza, megint mellényúl.
(9.20)
Az Orbán-kormány ugyanis időarányosan csaknem háromszor annyi vagyontárgyat privatizált másfélszer akkora értékben, de ezzel alig feleannyi költségvetési bevételt ért el, mint az állítólag gyorsan, átgondolatlanul és felelőtlenül privatizáló Medgyessy-kormány. Az Orbán-kormány 1 forintnyi állami vagyonból 3 forint 70 fillér költségvetési bevételt teljesített, míg mi ugyanebből csaknem 10 forintnyit. Ha tehát a Fidesz is úgy privatizált volna, mint mi, akkor az általa négy év alatt eladott vagyonból 264 milliárd forint helyett 684 milliárd forintnyi bevétel származott volna a költségvetésbe. Vajon hová lett a hiányzó 420 milliárd?
És vajon milyen szerepet játszott ennek eltűnésében, hogy az Orbán-kormány nem nyilvános versenytárgyaláson privatizált, hanem a Gansperger vezette ÁPV Rt. és a de facto Simicska irányítása alatt álló Magyar Fejlesztési Bank közötti együttműködés révén, mindenféle pályázat nélkül? Ha pedig az eladott állami vagyonért a megvásárlók az említett, korábban a Fidesz pénzügyeit intéző Simicska-Gansperger páros közreműködésével 420 milliárddal kevesebbet fizettek, mint amennyiért ugyanennyihez versenytárgyalás útján juthattak volna, vajon föltételezhető-e, hogy a 420 milliárdnyi megtakarításból egy fillér sem jutott a Fidesz kasszájába?
Másként megközelítve: ha a Fidesz a maga módján folytathatta volna a privatizációt 2002 után is, akkor az azóta privatizált 29 milliárdnyi vagyonért nem 280 milliárd, hanem csak alig 107 milliárd forint folyt volna be a költségvetésbe. Vajon hová került volna ebben az esetben a 173 milliárd forintnyi különbség, és vajon miért fájlalja a Fidesz, hogy ez az államkasszába került? Mindennek fényében pedig vajon miért olyan fontos a Fidesznek, hogy ne a jelenlegi kormány folytassa a privatizációt a jelenlegi módon, hanem minél több privatizálnivaló maradjon a következő hivatalba lépő kormány számára?
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Felszólalások: Előző 8 Következő Ülésnap adatai