Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Ház! A Házszabály 53. § (1) bekezdése értelmében a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja háromperces időkeretben felszólalhat. Megkérdezem, kíván-e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nem, akkor most a határozathozatal következik.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a házbizottság javaslatának megfelelően azzal, hogy a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot 10 órás időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 267 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 13 óra 58 perckor áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására.

Tisztelt Ház! Nemény András, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Miért nem védik meg a munkavállalók alkotmányos jogait?" címmel. A képviselő úré a szó, parancsoljon!

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Alkotmánybíróság február 15-én megsemmisítette a 2010-es kormányváltás első intézkedéseinek egyikét, annak a törvénynek az egyik rendelkezését, amelyet dr. Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert és dr. Rétvári Bence képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek.

A testület alkotmányellenesnek mondta ki azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a munkáltató a kormánytisztviselőket szabadon, mindenféle ok és indokolás nélkül felmenthesse. Az, hogy a törvény a felmentési okokat és a munkáltató indokolási kötelezettségét nem szabályozta, a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való függetlenségét és ezzel együtt a törvényességet veszélyezteti - mondta ki az Alkotmánybíróság.

(14.00)

A kormánytisztviselőtől nem várható el az, hogy nyíltan kiálljon a szakmai és politikai álláspontja mellett, megtagadja a jogsértő utasítással szemben az engedelmességet, ha azzal munkáját veszélyezteti - írja a határozat indokolása. A felmentés korlátainak megszüntetése és az indokolási kötelezettség elhagyása sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát és az emberi méltósághoz való jogot is. Igen, egyszerre öt alapvető jogot is sért ez a törvényi szabályozás, amelyet jogaink védelmezője, a fülkeforradalom győztese: önök hoztak.

Az Alkotmánybíróság 2011. május 31-éig biztosít határidőt a jogalkotónak arra, hogy a hiányzó szabályokat pótolja. Törvényben kell tehát rögzítenie az Országgyűlésnek azokat az okokat vagy körülményeket, amelyek fennállása esetén sor kerülhet egy kormánytisztviselő felmentésére. Ha a munkáltató talál is okot az elbocsátásra, a döntését indokolnia kell, és a bíróság előtt meg kell védenie ezt a döntést.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön annak a tárcának a vezetője, amely kormányzati részről köteles alkotmányossági véleményt mondani a törvényjavaslatokról. Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a miniszteri feladatát azzal, hogy országgyűlési képviselőként a minisztérium államtitkáraival együtt alkotmányellenes szabályozáshoz adja a nevét? Kérem, adjon arra magyarázatot, hogy miért nem védik meg a munkavállalók alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság döntésére tekintettel kívánják-e képviselői indítvánnyal, sürgősséggel helyreállítani azt a mérhetetlen kárt, amit okoztak, nem csupán a kormánytisztviselőknek, hanem a köztisztviselőknek is?

Önök most akarnak új alkotmányt elfogadni. Csak remélni merem, hogy az új alkotmányból nem fogják kihagyni a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát és az emberi méltósághoz való jogot, sőt kifejezetten rögzítik az indokolás nélküli elbocsátás tilalmát.

Várom megtisztelő válaszát, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön így utólag úgy nyilatkozik erről a törvényjavaslatról és erről az alkotmánybírósági határozatról, mintha eleve borítékolható lett volna, hogy ez lesz a döntés, és ez tiszta helyzet lett volna. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Látom, sűrűn bólogatnak a képviselőtársaim, ez csak egynek a bizonyítéka: önök nem olvasták Sólyom László levelét, amivel az Országgyűlésnek ezt megküldte. Hiszen ő maga, aki - valljuk be - azért alkotmányjogban mindkettőknél jártasabb, írta nekünk, így az összes képviselőnek, aki itt ül, és aki elolvasta, bizonyára emlékszik rá, hogy az Alkotmánybíróságnak e tárgykörben az ítélkezése nem teljesen világos. Hiszen van egy 2003-as határozat, amely a stabilitás elve alapján azt az álláspontot képviseli, amit a képviselő úr is mondott az imént, másfelől van a 983/B/1999. számú alkotmánybírósági határozat, amely a felmondás indokolási kötelezettségét olyan többletvédelmet szolgáló kedvezményszabályként értelmezte, amelyre senkinek nincs alkotmányos alapjoga.

Tehát semmiképpen nem mondhatja ön azt - csak így utólag -, hogy az Alkotmánybíróság döntése egyértelmű lett volna, hiszen korábban maga Sólyom László is, ha úgy gondolta volna, hogy ez alkotmányellenes - ismerjük őt és a szokásait -, az Alkotmánybíróságnak küldte volna meg ezt a törvényjavaslatot. De mégsem ezt tette, hanem a parlamentnek küldte vissza, mert látta, hogy nem egyértelmű az Alkotmánybíróság szabályozása, itt egy jogértelmezési helyzet fog előállni, amennyiben kérik az eljárását. (Dr. Bárándy Gergely: Egyhangú határozatot hoztak. - Nyakó István: Most már egyértelmű.) Tehát nem volt korábban semmi olyan határozat, amely ezt indokolta volna, amit ön mondott, azzal ellentétes viszont már 1999-ben született.

De ön is láthatja, hogy azért a kormányzat minőségi cserék végrehajtására használta ezt a javaslatot. 850 fő az, aki az egész kormányzati állományból felmentésre került az elmúlt hónapokban - a háttérintézményekkel együttvéve -, az önök idejében ez a szám 14 ezer volt. Tehát hogy ki szervez óriási leépítéseket és nagy elbocsátásokat: önök 14 ezer, mi 850 főt. (Nyakó István: Nem is voltak kormánytisztviselők.) És mint ön is tudja, amikor a szakszervezetek az egyik egyeztetés során bent jártak a minisztériumban, megkapták a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy ha bárki úgy érzi a tagjaik közül vagy azok közül, akiknek az érdekeit képviselik, hogy politikai okok vannak az elbocsátás mögött, ezt jelezzék, és ki fogjuk vizsgálni, mindegyiket egyenként. (Derültség, közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett, tehát mi nem találkoztunk olyannal, aki azt mondta volna, hogy politikai okokból lett volna felmentve.

A kormányzat takarékossági intézkedései között pedig - erre felhívnám a figyelmüket - az Alkotmánybíróság olyan részkérdésekben viszont meghagyta a törvényt, és nem semmisítette meg, ami például a felmentési idő maximumának negyedeléséről szólt, ami milliárdos megtakarításokat jelenthet a következő években a kormányzat számára, hogyha egy takarékosabb államról beszélünk.

Arra is felhívnám az ön figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság döntése egyáltalán nem mondta azt, hogy vissza kell térni az 1992-2010 között hatályos szabályokhoz, hiszen - idéznék a határozatból - az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési lehetőségeinek könnyítését a korábbi szabályokhoz képest, illetve leszögezi az Alkotmánybíróság, hogy a közhivatal viseléséhez való jog nem jelenti a közhivatal viselőjének felmenthetetlenségét, és a törvényhozó széles szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában.

Tehát másfajta szabályozás abszolút indokolt a következőkben - június 1-jétől -, amikor, mint korábban említettük, indítjuk az új köztisztviselői életpályamodellt, hiszen igyekszünk takarékoskodni, de úgy, hogy nyilvánvalóan kiszámítható legyen ezeknek az embereknek - akik mindnyájunkért, a köz érdekében dolgoznak - az életpályája.

A közpénzekkel jól kell bánnunk. Nem lehet szórni a közpénzt az ilyesfajta bérek terén sem. Persze lehet, hogy ezt szocialista fejjel nehéz megérteni, hiszen a múlt héten valamelyest a belső hierarchiájukat láthattuk meg, hogy önkormányzati szinten nokiás dobozok, miniszteri szinten viszkisdobozok, remélem, hogy Budai kormánybiztos úr eljut a cipősdobozos szocialistákig is előbb-utóbb a kormányzati takarékosság jegyében. (Nyakó István: Audis dobozok is lesznek, biztosan.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bár elnök úr nem kérdezte, én válaszadónak elfogadom államtitkár urat, de a válaszát nem tudom elfogadni.

Önök 2010 májusában meghirdették a nemzeti együttműködés rendszerét, és ezzel egyidejűleg egy olyan törvényt hoztak, amivel a köztisztviselők alkotmányos jogait csorbították; öt alapjogot sértettek egyszerre. Ha már csak ezt az egy törvényt nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy az önök együttműködése nem ér semmit, hiszen sem a pártokkal, sem a szakszervezetekkel nem egyeztettek, és még a köztársasági elnök véleményét is figyelmen kívül hagyták.

Azt kell mondjuk, hogy a helyzet azóta sem változott, önök alkotmányozni is így akarnak. Most vereséget szenvedtek a jogállammal szemben, vereséget fognak szenvedni az alkotmány esetében is. Mert mi ezt az alkotmánytervezetet nem fogjuk tudni elfogadni. Számunkra ez az új, jogállamot tipró orbáni rendszer elfogadhatatlan, mint ahogyan az ön válasza is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tájékoztatom az elsőciklusos képviselő urat, hogy azért nem kérdeztem meg, hogy elfogadja-e államtitkár urat válaszadónak, mert erre nem volt szükség a Házszabály szerint.

Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Örülök neki, hogy Szűcs Erika volt miniszter asszony is a teremben van, régóta hallom a hangját. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Ennek kevésbé örülök. Örülnék... (Szűcs Erika: Meg sem szólaltam. - Közbeszólás az MSZP soraiból. - Derültség az MSZP soraiban.) Örülnék, ha a képviselő asszony volt miniszterhez méltóbb magatartást tanúsítana az ülésteremben. Köszönöm szépen.(Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Rogán Antal, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez... (Közbeszólások.) Bocsánatot kérek, a képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e. (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 227 igen szavazattal, 91 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Rogán Antal, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született bérmegállapodás végrehajtásának ellenőrzése és szükség esetén kikényszerítése érdekében?" címmel. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!