Felszólalás adatai

DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Vendégek! A nemzeti közép kormányának első száz napra meghirdetett programja jelentősen javítja a családok, a bérből és fizetésből élők, a közszféra és a nyugdíjasok életkörülményeit. Az önök asztalára letett költségvetési törvényjavaslat minden szempontból reform értékű. A kormány évtizedes adósságát törleszti, amikor több mint négymillió ember életkörülményeinek javításával elismeri a közalkalmazottak munkáját, kárpótolja a nyugdíjasokat az elmaradt '99-es nyugdíjemelésért, és lemond olyan adóbevételekről, amelyek a legrosszabb helyzetű rétegek zsebéből veszik ki a keresetüket.

A közalkalmazottak korábban soha nem látott mértékű béremelést kapnak, a családok gyermekneveléssel kapcsolatos terhei is mérséklődnek, csökkennek az országban kialakult egyenlőtlenségek, igazságtalanságok, s ebben különösen fontos lépés a minimálbér adómentessége.

Hosszú utat kell még bejárnunk addig, amíg a jóléti rendszerváltás valóban befejeződik. A nemzeti közép kormányának az a célja, hogy esélyt adjon mindenkinek az elkövetkezendő években; azért, hogy mindenki képessé váljon élni a lehetőségekkel és azokkal az esélyekkel, amelyeket a kormány teremthet.

Korábban elhangzott, és a miniszterelnök úr elmondta, hogy segítséget akarunk nyújtani az elesetteknek. Ahhoz pedig, hogy az elosztható javakat gyarapítsuk, bátorítjuk sikeres és tehetséges honfitársainkat.

Tisztelt Ház! A kormányzat kedvező fordulatokat akar elérni a pedagógusoknak, az oktatásban a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók anyagi elismerésének javításával. A szeptemberi, átlagosan 50 százalékos béremelés az átlagnál kedvezőbben érinti a közalkalmazotti szféra dolgozóit, valamint a magasabb képzettségűeket. És ha ez nem lenne elég a pálya vonzóvá tételéhez, a kormányzat bevezeti a diplomás minimálbér intézményét, amelynek segítségével a korábban kialakult torlódások a bérrendszerben jelentős mértékben csökkenthetőek.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet elfogadása az elmúlt négy év gyakorlatától eltérően biztosítaná az alanyi jogú családi pótlék reálértéktartását.

(9.30)

A családi pótlék összegének szeptemberi 20 százalékos emelése mellett bevezeti a minden év augusztusában folyósítandó egyhavi iskolakezdési támogatást, és ezt már az idén is folyósítanák a családoknak.

Mindenki, aki tudja, hogy szeptember közeledtével a családoknál általában felmerül az, hogy milyen költségekkel jár az iskolakezdés, tudja értékelni a dupla családi pótlék bevezetését. Ugyanígy a kormány megszünteti az Országimázs Központot, és ezzel párhuzamosan a korábban erre fordított összeget a gyermekétkeztetésre kívánja fordítani 4,7 milliárd forint értékben.

Korábban volt egyfajta megközelítés az adótörvények év közbeni változtathatatlanságát illetően, azt hiszem, vannak azért olyan esetek, amikor ez alól érdemes kivételt tenni. Azt hiszem, ezek közé tartozik az, amikor a minimálbér adómentessége megteremtődik.

Emellett érdemes a részletekről szólni. A bérjövedelem esetében az érvényesíthető adójóváírás 8 százalékponttal, minden jogosultsági hónappal 6 ezer forinttal emelkedik. Kiemelem, hogy a javasolt szabályozás elfogadása jelentősen, havonta mintegy 13 milliárd forinttal csökkenti a magánszemélyek adóterheit.

A kormányprogram részeként júliusban 19 ezer forintos egyszeri juttatást kapnak a nyugellátásban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők. Ezzel a lépésével az előző kormányzat egy korábbi adósságot törleszt, hiszen '99-ben a nyugdíjas-társadalom a törvényben megállapítottnál alacsonyabb nyugdíjemelésben részesült. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés az első félévi költségvetési többletbevételekből 60 milliárd forintot ad vissza a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek részére.

A kormány az idősekkel szembeni adóssága mellett gondot fordít a fiatalok helyzetének rendezésére is. A felsőoktatásban a hallgatók tanulmányi és szociális ösztöndíjának alapját képező hallgatói normatíva utoljára 1998-ban változott, '98-ban emelkedett utoljára. Akkor a költségvetési törvény 70 ezer forintban, a rendvédelmi felsőoktatásban 204 ezer forintban rögzítette az úgynevezett fejkvótát. A szeptember 1-jétől életbe lépő 30 százalékos emelés jelentős mértékben hozzájárul az ösztöndíjak megfelelő értékének visszaállításához.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak adatai alapján világosan látható az, hogy az első öt hónapban a költségvetés helyzete jóval kedvezőtlenebbül alakult, mint azt korábban várni lehetett. Azokban az átadás-átvételi dokumentumokban, amelyeket én kaptam, azt tartalmazta a Varga Mihály úr által átadott anyag, hogy 172,5 milliárd forinttal nagyobb lesz idén a költségvetés hiánya akkor, ha semmilyen további intézkedés a későbbiekben nem történik.

Ezek a dokumentumok már tartalmazzák azokat a többletbevételeket is, amelyeket a 2002-es költségvetés rosszul sikerült tervezése miatt szerencsére megtalálhatunk. Ebben a helyzetben alakította ki a kormány azt az álláspontját, hogy a költségvetési hiány további növekedését nem tartja lehetségesnek, és ebben a szellemben alakította ki a költségvetési törvény módosítását, amely önök előtt fekszik. Mindamellett a gazdaság helyzete és ez évi kilátása is több ponton eltérnek az eredetileg várttól. A kétéves költségvetésben 2001-re és 2002-re is 5-6 százalékos gazdasági növekedést tartalmaztak az előrejelzések. Sajnos, idén ettől valószínűleg jóval elmarad a gazdasági növekedés, nagy valószínűséggel 3,5 százalék körül fog alakulni.

Ez egy olyan szituáció, amely kialakult ennek következményeként, ami a második félévben mindenképpen további kemény munkát tesz szükségessé a kormány részéről ahhoz, hogy a költségvetési folyamatok kézben tarthatóak legyenek. Szerencsére viszont úgy tűnik, hogy az előrejelzések alapján az év második felében a gazdasági konjunktúra is javulni fog, és valószínűleg az év első fele volt a gazdasági növekedés mélypontja.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A most beterjesztett előterjesztés olyan egyéb törvénymódosításokat is tartalmaz, amelyek a száznapos program és a kormány már elfogadott döntései miatt is szükségesek. Így a kormányprogram végrehajtásához szükséges a közalkalmazottak jogállásáról, a személyi jövedelemadóról, a családok támogatásáról, továbbá az államháztartásról szóló törvény módosítása.

Úgy gondolom, ezen törvények módosításának közvetlen költségvetési hatásait nem kell külön részleteznem. A javaslat a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően a szőlő- és bortermelők érdekében módosítja a jövedéki szabályokat, a javaslat alapvetően egyszerűsítéseket és könnyítéseket tartalmaz.

A tervezett nemzeti banki törvénymódosítás pedig az árfolyam-politikával kapcsolatos hatásköröket az eddigieknél részletesebben határozza meg. Eszerint mind az árfolyamrendszer típusáról, mind annak fontosabb jellemzőiről, az elmúlt 15 évben követett gyakorlatnak megfelelően a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal együtt közösen dönthet.

Ezt a módosítást az tette szükségessé, hogy a pénzpiacokon felmerülő különböző spekulációk az árfolyam-politika alakulásával kapcsolatban megszűnjenek.

A tervezet a jegybank gazdálkodásának ellenőrzésére felügyelőbizottságot hozna létre. Hangsúlyozom, hogy a kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani, illetve mérsékelni. Járai Zsigmond jegybankelnök úr is különböző fórumokon megerősítette, hogy a jegybank függetlensége a későbbiekben is garantált a jelenlegi törvényi feltételek mellett.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítésével kapcsolatos módosítás lényege az új kormányzati struktúrából adódó egyes változások keresztülvezetése. Egyes cégek tulajdonosi jogainak gyakorlását az ÁPV Rt. veszi át a szaktárcától, de a minimálisan fenntartandó állami részesedések aránya nem változik.

Az MFB Rt. működésével kapcsolatban az elmúlt időszakban nagyon sok kritika merült fel. Azt hiszem, hogy azok a felvetések, illetve kritikák, amelyek az elmúlt hónapokban az MFB-vel kapcsolatban felmerültek, már az első hetek tapasztalatai alapján is egyértelműen jogosnak tűnnek. Hogy a későbbiekben ez ne ismétlődhessen meg, ezért már most sor kerülne a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítására. Az MFB ma kiterjedt befektetési portfóliót kezel, és ennek a portfóliónak mindenképpen a leépítésére van szükség, ezért ez a munka a későbbiekben átkerül az ÁPV Rt.-hez, ahol a privatizációs feladatok adott esetben folytathatók.

Ugyancsak ez a törvénymódosítás tartalmazná a közbeszerzésről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra, illetve az általa finanszírozott szervezetekre is a közbeszerzési törvény kiterjedjen. A tavaly elfogadott termőföldtörvényt a termőföldből élők, valamint a jelenlegi földhasználók helyzetének erősítése érdekében módosítani kell oly módon, hogy az elővásárlási jog, illetve az elő-haszonbérleti jog sorrendje megváltozzon. A javaslat lényege, hogy mindkét esetben a jelenlegi bérlő kerül kiemelt helyre.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Adósságtörlesztést mondtam a bevezetőben. Ezt befejezésül azzal egészíteném ki, hogy a soha nem látott béremelés és a minimálbér adójának eltörlése egy új közmegegyezés alapja is lehet. Alapvetően azokról az emberekről van szó, akik a gyerekeinket tanítják, akik mindannyiunk családját gyógyítják, elsősorban a pedagógusokról, orvosokról, ápolónőkről, a közalkalmazotti szféra dolgozóiról.

Mindenképpen olyan javaslatokra, olyan változtatásokra van szükség, amelyek alapján sokkal kevésbé mondhatják azt a közalkalmazotti szférában, hogy ezért a pénzért talán már nem lehet elvárni tőlünk jó munkát, és nyilván még egy hosszú időszak az, amikor az egész közszférában az államháztartás reformja megvalósulhat, de egy nagyon fontos lépést ebben az irányban, azt hiszem, sikerül most, a következő hetekben, hónapokban tenni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Kérem, hogy a napirenden szereplő, a költségvetési törvény módosítására vonatkozó előterjesztést támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)