Felszólalás adatai

ELNÖK: Az interpelláló képviselő elfogadta a miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Vojnik Mária, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: "Kezdeményezi-e ön az E-alap 2002. évi költségvetésének módosítását?" címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A kormányváltás óta az egészségügy nem részesült a gazdasági növekedés által teremtett forrásnövekedésből. Az elmaradt műszerfejlesztések, a gyógyításra fordítható összegek elégtelensége, ma már mindenki által ismerten, fenyegető közelségbe hozta az egészségügy összeomlását. A betegek mindennap elszenvedik az elégtelen ráfordítások következményeit, kórházi kezelésükkor beviszik gyógyszereiket, az élelmiszert, hovatovább már az ágyneműt is. Az egészségügyi dolgozók egy része a rendkívüli munkaterhek és megalázó bérezés miatt elhagyja a pályát, a maradók mindennap megküzdenek az eszközhiánnyal és gyógyszerhiánnyal.

Úgy tűnik azonban, hogy a türelmük véges. A kórházak orvosai, akik tudják, mit jelent, hogy intézményükben egyre szaporodnak a kifizetetlen számlák - tudják, mert ma már tájékozódnak, hogy mit jelent a havonta egymilliárddal növekvő adósságállomány -, megelégelték a hamis sikerpropagandát. A nyilvánossághoz eljuttatott baleseti intézeti kezdeményezés egyre több követőre talál. A működésük ellehetetlenülése miatt kórházak csatlakoztak a kezdeményezőkhöz, bár ön ezt felesleges ribilliónak tartja. A 2001. évi társadalombiztosítási költségvetésben sem volt elég fedezet a biztonságos betegellátást szavatoló dologi költségekre.

Azok a megoldások, melyeket önök választottak, hogy mindig az éppen nyilvánosságra kerülő botrányokat akarják megoldani 10-40-60 milliókkal, a zárt kasszán belüli átcsoportosításokkal, az ágazat szempontjából nem javították a helyzetet. Október végén üres a gyógyszerkassza, a költségvetés módosításáig csak törvényen kívüli megoldások vannak. Ma a baleseti ágazatnak juttat indokoltan magasabb térítési díjat, ám ezt az adott költségvetésben csak mások kárára tudja megtenni. Már a 2001. évi költségvetés sem nyújtott fedezetet a biztonságos működéshez. A 2002. évi tervezett kiadások, mivel nem valós adatokra épülnek, biztos, hogy nem lesznek elégségesek.

Miniszter úr, november eleje van. Tudja-e ön, hogy milyen anyagi feltételek között működik az egészségügyi ellátórendszer 2002-ben? Honnan lesz fedezete a gyógyszerkiadásoknak, ha az ez évi teljesítés több mint a jövő évi terv? Honnan lesz fedezet a kórházakban műszerre, gyógyszerre, működési kiadásokra? Milyen megoldások lehetségesek az ötvenezer forintos minimálbér mellett a magas képzettségű szakdolgozók és orvosok megbecsülésére a részleges pótlékemelésen túl?

(14.20)

Miniszter Úr! Kezdeményezte-e ön az Egészségbiztosítási Alap felügyelőjeként a társadalombiztosítás költségvetésének 2002. évi módosítását?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Mikola István egészségügyi miniszter úr válaszol.

DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, már nem szabadulok ettől a katasztrófahangulat-keltéstől. Bár tudom, hogy az egészségügy hogy működik, tisztában vagyok az egészségügy működtetésének a forrásaival - ezt ön is jól tudja -, azzal is tisztában vagyok, hogy súlyos örökséget hordozunk, és azt is tudom, hogy ez az örökség miből és honnan származik, de erről a mai napon délelőtt itt már beszéltem.

Szeretném elmondani, hogy nem fog összeomlani az egészségügy, és pont most nem fog összeomlani, mert az ön állításával ellentétben részesült a gazdasági növekedés forrásaiból, hiszen önök előtt van az a zárszámadási törvény, amelyben körülbelül 50 milliárd forintot kell jóváhagyniuk az egészségügy számára. Nagyon remélem, hogy ezt jóvá fogják hagyni azok a képviselők, akik folyamatosan a források biztosítását sürgetik az egészségügyben. Ha nem teszik ezt, akkor pusztán retorika és pusztába kiáltott szó marad az önök aggodalma.

Azt nem értem pontosan, hogy a gyógyszerhiányról miért kell beszélni akkor, amikor a gyógyszergyártókkal megállapodva a magyarországi gyógyszerpiac stabil, soha ennyi új gyógyszer nem került be a gyógyszerpiacra mint most, és a támogatásban is mértéket tudtunk szabni a profitérdekeltségnek.

Szeretném elmondani azt is, hogy az ágazat működtetési kondíciói éppen október 1-jével tovább javultak, hiszen mind a fekvő-, mint a járóbeteg-ellátás finanszírozási díjtételeit megemeltük. De most a krónikus díjtételt is megemeltük, és 2001-ben végre, ha nem is nagyon, de elkezdett növekedni, javulni az egészségügy működtetése a forrásoldalról. Persze ez még nem elég, pontosan tisztában vagyok azzal a nehéz helyzettel, amelyet nekem kezelnem kell úgy, hogy készen kaptam egy költségvetést, amelyet talán ezekkel a pluszforrásokkal az ágazat működőképességének a biztosítása mellett lehet abszolválni.

Nem értem, hogy Vojnik Mária képviselő asszony miért beszél folyamatos botrányokról. Délelőtt itt megint nekem szegezték a Fekete Angyal-történetet; kérem szépen, ha eltesznek embereket a túlvilágra, a miniszternek meg kell szólalnia az ellátás biztonságát védendő, de lehet, hogy a botrányoknál arra gondolt, hogy éppen politikai kampányok folynak a kórházainkban, az önök miniszterelnök-jelöltje kampányol a betegágy mellett, ami egy botrányos ügy. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Ő is beteg!) Nem szabad a kórházakat felhasználni politikai kampányok folytatására. (Taps a Fidesz soraiban.) Tehát, ha erre gondolt a képviselő asszony, amikor botrányokat emlegetett, akkor ez valóban botrány.

A többi kitalációt pedig meghagyom Keller képviselő úrnak, aki ugyancsak interpellálni fog, mint általában, de ezekkel a botrányokkal, kitalációkkal majd akkor fogok foglalkozni.

A gyógyszerkassza pedig átmenetileg üres, megvan a forrás az idei gyógyszerpiac működtetésére. Ez az üresség egy elméleti üresség, folyamatosan biztosítjuk a gyógyszerek támogatását és beszerzését. Sehol nincsen a gyógyszerellátásban probléma. Aki ezt a kérdést nem tudja megérteni többszöri elmagyarázás után sem, nagyon szívesen felvilágosítom erről, de ezt négyperces időkeretben nem tudom megtenni.

Végül pedig szeretném elmondani, hogy éppen azért mondtam el az új törvénytervezet expozéját délelőtt, mert az intézményrendszer strukturális átalakításával és a működési mód megváltoztatásával, egy hatékonyabb forrásfelhasználással, és természetesen nem lemondva az ágazati konszolidáció nagy programjáról, ami most készül, szeretnénk az egészségügyben végre egy áttörést, és egy hosszú távú, jobb kondíciók közötti működtetés lehetőségét megadni.

Tisztában vagyok a bérfeszültségekkel, amit a következő évi minimálbér-emelés fog jelenteni, de nem áll módomban lemondani az 50 ezer forintos minimálbérről, nem áll módomban sok nővér és sok orvos jelenlegi anyagi kondícióját látva. Tehát örülünk ennek, és megpróbáljuk majd kezelni a bérfeszültségeket.

A költségvetési törvény és az egészségbiztosítási törvény módosítását pedig nem kezdeményezem, mert a kormány megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel az egészségügy ezeknek a pluszforrásoknak a bevonásával folyamatosan működtethető. (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérem szépen a válasz elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az interpelláló képviselő asszonyt, elfogadja-e a miniszter válaszát.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! A gyógyszerkassza azért üres, mert a kormányoldal nem szavazta meg a szocialisták évközi módosító indítványát a gyógyszerkassza törvényes emelésére. (Bauer Tamás: Úgy van!)

A pótlólagos 35 milliárd a 2001. évi hiányt van hivatva pótolni, ennek átvezetése a 2002. évre nem fog megtörténni. Botrány azért van, mert az egészségügyi dolgozóknak nincs méltó bére, a betegeknek pedig nincs méltó gyógyítási feltétele. Lehet, hogy az egészségügyi miniszter úr nem kívánja módosítani a 2002. évi költségvetést, azonban szeretném elmondani, hogy nem azért, mert erre nem lenne szükség, hanem azért, mert a kormányoldalban nincs meg a politikai akarat, és mert azt gondolják, hogy el lehet kábítani hamis ígéretekkel a dolgozókat és a betegeket. Nem lehet, jelentem! Ezért nem fogadom el a választ.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Az interpelláló képviselő asszony nem fogadta el a miniszter válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 80 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Lentner Csaba, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz, "A nemzeti érdekek érvényesítése a polgári légiforgalomban és a légi irányításban, avagy megmenthető-e a privatizációs prédától a Malév Rt. és a Repülőtéri Légiforgalmi Igazgatóság" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter távollétében Bogár László államtitkár úr válaszol. A képviselő urat illeti a szó.