Felszólalás adatai

Ha megvizsgáljuk a magyar földmoratórium történetét, akkor azt látjuk, hogy 2004-ben kaptunk egy hétéves lehetőséget, ami aztán három évvel meghosszabbításra került, azzal az indoklással, hogy a magyar földár töredéke az európai földár átlagának, és némi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a földáraink felzárkózzanak Európához. Most letelt ez a tíz év, és mi történt? Ha megnézzük, a magyar földárak továbbra is töredékét képezik a nyugat-európai földek árának. A helyzet, a kiváltó indok továbbra is fennáll, miközben az óvintézkedés, a moratórium pedig megszüntetésre kerül a következő évtől. Tehát a vészhelyzet adott, a vészhelyzettel kapcsolatban hozott óvintézkedés viszont megszüntetésre kerül. Ez körülbelül olyan - hogy megpróbáljak képszerű és aktuális lenni -, mint ha jönne egy nagy árhullám Magyarországon, és kihelyeznénk a homokzsákokat, hogy védekezzünk az árhullám ellen, de még mielőtt az árhullám elmenne, valamilyen döntés következtében elkezdenénk a homokzsákokat összeszedni. Mennyire volna ez logikus, képviselőtársaim? Semennyire. És mennyire volna etikus? Semennyire. Ezért a földmoratórium meghosszabbításának a felvetése teljes mértékben legitim felvetés.

Mit tesz a kormány? A kormány alibizik, mondhatnám úgy is, hogy kampányol ebben a kérdésben, de nem tesz érdemi lépéseket, általában arra szokott hivatkozni, hogy nincs lehetőség ennek a helyzetnek az orvoslására, az Európai Unió erre nem ad lehetőséget. Persze hogy nem ad, ha meg sem próbáljuk, de éppen a bolgár példa bizonyítja, hogy egyáltalán nem tabukérdés ennek a felvetése, amit a Jobbik is megtett már többször is.

(13.20)

A másik, amire hivatkozni szoktak, hogy igazából nincs is szükség ennek a moratóriumnak a meghosszabbítására, hiszen itt van a nemzeti együttműködés rendszere, a nemzeti együttműködés kormánya olyan jogszabályi környezetet teremtett, amelyben a magyar föld megvédése garantált. Hivatkozni szoktak ilyenkor a földvédelmi bizottságokra, amelyeknek a legitimitásával kapcsolatban nyugodtan jegyezzük meg, hogy szinte a nullával egyenlő, és ezt nem Vona Gábor mondja, a Jobbik frakcióvezetője, hanem az alapvető jogok biztosa írta néhány nappal ezelőtt.

A másik hivatkozásuk magával a földtörvénnyel kapcsolatos. Miniszterelnök úr személyesen mondta, hogy ezt önök a francia, a dán és az osztrák földtörvényből, tehát az Európai Unió legerősebb földtörvényeiből gyúrták össze nekünk, magyar embereknek. Most hogy ez így van-e vagy sem, abba én bele sem kívánok menni, csak feltennék két, az önök számára kínos kérdést. Ha a francia, a dán és az osztrák gazdatársadalmat megnézzük tőkeerőben, versenyképességben, szövetkezési lehetőségekben, hogyan hasonlítható az össze a magyar gazdatársadalommal? A másik kérdésem: ha megnézzük a francia, az osztrák és a dán földárakat, hogyan hasonlítható az össze a magyar földárakkal? Ne hivatkozzunk erre a földtörvényre, mert ami ott működik - lehetséges, hogy működik -, az nem biztos, hogy Magyarországon is működni fog!

Mondjuk ki, és ezt megint nemcsak a Jobbik mondja, hanem még nagyon sokan: önök, ez a kormány sem védi meg a magyar földet. Pedig a magyar föld a gazdaságunknak is az alapja és a szabadságunknak is az alapja. Ha valahol gazdasági szabadságharcot kellene vívni, az éppen ez a terület lenne. És mit kellene tenni? Hát nem azt kellene tenni, amit tettek az elmúlt 24 évben a kormányok, az MSZP, a baloldal, illetve a jelenlegi kormány. Talán az sem véletlen, hogy egyre többen ábrándultak ki a fiatal korosztály közül is ezen pártokból, és hogy ebben a korosztályban, az ifjúság körében a Jobbik vált a legnépszerűbb párttá. Talán ennek a tétlenségnek és tehetetlenségnek is köze van ehhez a folyamathoz.

De akkor mi volna a teendő? - tegyük fel még egyszer a kérdést. Az egyik első teendő az volna, hogy ha már a bolgárok megtörték a jeget, és szégyenszemre nem mi tettük ezt, akkor most már nem is kell olyan nagy bátorság, hogy mi is hozzunk egy hasonló döntést, hogy mi is döntsünk a földmoratórium meghosszabbításáról. A Jobbik egyébként benyújtott egy ezzel kapcsolatos határozati javaslatot, nagyon bízom benne, hogy fideszes képviselőtársaim majd támogatni fogják. Azt nem mondjuk, hogy ez megoldás, de időhúzás, és aki most időt nyer, az életet nyer ebben a helyzetben.

A másik lépés egy nemzetközi szövetség építése lenne a mi véleményünk szerint. Úgy tűnik, egyre többen vannak, akik ezt a kérdést fontosnak tekintik, és igenis lehetne egy több országból álló koalíciót kovácsolni, akár Magyarország is állhatna az élére, és megpróbálhatnánk elérni azt, hogy a földtulajdon kérdése legyen nemzeti hatáskör, hogy a tőke szabad áramlása fejezetének a hatálya alól vegyük ki a földet, onnan, ahová egyébként az első Orbán-kormány tárgyalásai tették a magyar földet.

A harmadik feladat pedig a kérdés alaptörvényben való rögzítése lenne. Ezt megtettük az alaptörvény vitája során, és ha visszaemlékeznek, önök név szerint szavaztak nemmel. A Jobbik továbbra is azt tartja valódi megoldásnak, hogy a magyar föld csak a magyar állam, a magyar önkormányzatok és a magyar személyek tulajdonában lehessen, sehol máshol. Minden más, amit önök tesznek, a mi számunkra mellébeszélés, hazugság, még durvábban mondom: hazaárulás.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)