Felszólalás adatai

Bizony én is komoly kételyeket támasztok azzal kapcsolatban, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselőtársaimnak a többsége egyáltalán el tudta olvasni ezt a javaslatot, mondjuk, a mezőgazdasági bizottság délelőtti ülésének kezdetéig, már csak azért is, mert egyetlenegy munkanap nem állt erre a feladatra a rendelkezésünkre, de természetesen mi ezt megtettük, a hétvégénkből megfelelő időt áldoztunk erre, de ez akkor is roppant kevés, hogy egy ilyen szakmai anyagot megfelelő módon fel tudjunk dolgozni, egyáltalán ki tudjuk kérni a szakértőink véleményét, a kabinet ezt megfelelő módon tudja kezelni. Úgyhogy ez mindenképpen a parlamentnek egy újabb megcsúfolása, s a Fidesz jogalkotásának egy olyan módszere, amelyre ugyan lehetőségük van, hiszen láthatjuk, hogy mindenféle gond nélkül meg fogják tudni szavazni ezt a törvényt is, de mégiscsak hadd engedtessék meg nekem, hogy ezt kritikával illessem.

Az a 10 órás időkeret, amit biztosítottak erre a törvényre, elegendő is lenne egyébként normál körülmények között ahhoz, hogy ezt a törvényt megvitassuk, hiszen az a 10 óra szerintem tényleg megadná a súlyát ennek a törvénynek, minden részletét ki tudnánk itt bontani az általános vita során, de ilyen módon, hogy csak ennyi idő állt a rendelkezésünkre, komoly kérdések vetődnek fel bennem azzal kapcsolatban, hogy mondjuk, egy óra múlva még itt leszünk-e a plenáris ülésen, hiszen érdemben nem sok mindenről tudunk vitatkozni, nem hiszem, hogy ki tudják beszélni a frakciók a megkapott időkeretet. Tehát jó lenne, ha olyankor is nagyvonalúan bánnának az időkerettel kormánypárti képviselőtársaink, amikor valóban lesz lehetőség ennek a kibeszélésére, és érdemi vitát tudunk folytatni. Legalább 2-3 munkanapot adhatnának egy ilyen komoly törvény vitájára, arról már nem is beszélek, hogy esetleg a szakmai szervezeteknek a véleményét is megismerhetnénk.

A mezőgazdasági bizottság ülésén én is érdeklődéssel hallgattam az előterjesztő részéről azt a beismerést, hogy a mostani földhasználók direkt kaptak ennyi időt arra, hogy meghosszabbítsák akár a lejárati idő előtt jóval azokat a földbérleti szerződéseket, amelyek biztosítják akár újabb 20 évre is ezeknek a telepeknek a működését. Nyilván a szándékot mi is láttuk, és tudtuk, hogy ez áll mögötte, de ilyen beismerő vallomásra azért nem számítottunk, meglepődtünk, de köszönjük az őszinte szavakat, még ha kicsit későn is jöttek.

Én is egy elképesztő álvitának tartom, ami itt zajlik az 1200 és az 1800 hektár körül. Eleve a földforgalmi törvényben már kifejtettük azt, hogy az 1200 hektárral kapcsolatban mi a véleményünk, mik az aggályaink, és hogy egyáltalán nem tartjuk ezt egy megfelelő birtokméretnek, hiszen ez jócskán túl van azon, amely egy normálisan működő mezőgazdasági országban szerintem elfogadható lehetne. És ahogy ismerjük az életet, ismerjük a gyakorlatot, mindannyian tudjuk, hogy semmiféle problémát nem fog jelenteni ez a birtokméret-korlátozás, hiszen önök egy olyan földforgalmi törvényt hoztak, ami nem teszi lehetővé azt, hogy akár ezt a korlátozást be tudjuk tartatni. Semmilyen módon nem áll az államnak... - semmilyen lehetősége nincs arra az önök földforgalmi törvénye miatt, hogy a szétírásokat például ellenőrizze, megakadályozza, vagy valamilyen formában gátat szabjon nekik.

A kamarai párhuzammal kapcsolatban lehet azt mondani, hogy ez egy csúsztatás, és az ellenzéknek egy túlerőltetett gyanúja, miszerint ezeknek köze lesz majd a földbizottságokhoz. Ne legyen igazunk, és valóban az következzen be, amit önök mondanak, hogy semmi köze a most zajló kamarai belső választásoknak a későbbi földbizottságokhoz, de ha ez így is van, akkor is úgy gondolom, hogy az a kamara, amelyik a saját tagjaiból csak 7 százaléknyi választót tudott megszólítani, az így is többletlehetőségeket kap azokban az esetekben, ahol ezek a földbizottságok nem fognak tudni működni valamilyen oknál fogva. Ez a választási arány szerintem nem ad elég lehetőséget, elég felhatalmazást a kamarának ahhoz, hogy ilyen súlyú kérdésekben döntsön, ráadásul átírtuk, éppen a múlt héten volt a vitája az újabb kamarai törvénynek, amelyben alapjaiban átírtuk a kamarát jó néhány tekintetben, így ez főleg felhoz kérdéseket.

(20.30)

Az állattartás, foglalkoztatási kötelezettség és a többi kérdéskör, ami érinti a most tárgyalt javaslatot, szintén megérne egy újabb vitát, de hát a földforgalmi törvényben már ezeknek az alapjait letették, így ezek a technikai pontosítások nem tudnak érdemben változást elérni, még ha én is elfogadom azt nyilvánvalóan, hogy a földforgalmi törvény életbelépéséhez szükség van ezekre a módosításokra. Nekünk az alapokkal van problémánk, tehát ennek a földforgalmi törvénynek nem kellene életbe lépnie, így egészen más segédtörvényekre is lenne szükség.

Például elvárhattuk volna, hogy a földforgalmi törvényt olyan módon módosítsák, hogy legalább a legalapvetőbb átveréseket kivegyék a földforgalmi törvényből. Elég, ha azt a példát említem meg, amikor az egész országot roadshow-zták azzal, hogy a földtörvény majd a külföldiek földvásárlását megakadályozza. Csak azt felejtették el elmondani ezeken a roadshow-kon, hogy önök a "külföldi" szó jelentését teljesen átírták, és az önök értelmezésében a dán, a holland vagy éppen az osztrák nem számít külföldinek. Tehát örültünk volna, ha mondjuk, olyan módosítások érkeznek, ahol ezt az átverést tisztázzák és nem próbálják meg az embereket tovább butítani és tovább átverni ezzel.

Örültünk volna annak is, hogyha ezek a segédtörvények például tisztázzák az integrátorok szerepét. Most már egy éve homályba vésznek ezek az integrátorok. Az alaptörvényben védjük őket, illetve lehet hallani a pletykákból, hogy milyen jogokat és milyen feladatokat fognak kapni ezek az integrátorok, de még semmi konkrétumot nem tártak elénk, semmi biztatót, semmi olyat, ami meggyőzne minket arról, hogy ez egy helyes irány.

Szintén örültünk volna, hogyha megérkezik az a három-négy egyéb komoly törvény, nem a segédtörvényekre gondolok, hanem azokra, amelyeket a földforgalmi törvény vitájában és még azt megelőzően megígértek. Itt ma már elhangzott, de például az üzemszabályozási törvény is egy ilyen hiányzó eleme. Ezek nélkül a törvények nélkül, amelyek még a korábbi ígéretekben tényleg szerepeltek, szerintem tételesen fel tudjuk itt mindannyian sorolni ezeket, ezek hiányában nem is lehet szerintem értelmezni a földforgalmi törvényt, sem pedig a segédtörvényeket, nem is lehet egy egészként kezelni őket, nem is lehet rájuk igent mondani.

Szintén jó lett volna, ha ezekben a segédtörvényekben, mondjuk, rendezzük a Nemzeti Földalap körüli zűrös ügyeket. Tudom, hogy nem a most tárgyalt javaslat része, és ma már esett róla szó, de mégiscsak el kell mondani egy ilyen agrárvita kapcsán, hogy olyan jelenségek vannak most már folyamatosan az állami földek körül, amelyeknek a rendezése elengedhetetlen, és úgy gondolom, hogy a kormány nem úszhatja meg annyival az állami földek körüli botrányt, hogy feljebb buktatja a Nemzeti Földalapkezelő vezetőjét, és megjutalmazza egy újabb kinevezéssel, miközben nem rendeződtek a legalapvetőbb problémák sem az állami földek körül.

Nem tudjuk még mindig azt, hogy kinek és milyen módon áll érdekében az, pontosabban: mi ellenzékiek tudjuk, de a széles közvélemény felé önök ezt még nem vallották be, hogy kinek és milyen módon érdeke az, hogy az állami földeket így osszák ki maguk között, és miért nem lehetséges az, hogy egy szerintem 2013. év végén Európában teljesen bevett és normális állami földbérletekről szóló törvényt alkossunk, ahol mondjuk, a nyilvánosság, a jogorvoslati lehetőség és a helyben élő családi gazdálkodók mindenkoron való felülreprezentálása lehetséges lenne egy ilyen törvényben. Nem tudom, hogy miért nem lehet ezekről érdemben vitatkozni, és miért nem lehet egy ilyen módosítást elfogadni és elénk rakni, és miért nem lehetnek az állami földalapkezelő vezetőjének a feljebb buktatásán túl olyan következményei is ezeknek a botrányoknak, hogy mondjuk, legalább a gyanús ügyleteket felülvizsgálják, őszintén, nyíltan elmondják, hogy ezen és ezen a ponton hibáztunk, és újrapályáztatják ezeket a földterületeket. Így a kampányban egyébként még szerintem jól is jönne önöknek, úgyhogy mint politikai tanácsadójuk is szeretném ezt feltétlenül ajánlani.

Félretéve egy kicsit tényleg a humort, sok-sok helyben élő családi gazdálkodó lehetőségeit tették tönkre, és vették el a reményt is tőlük azzal kapcsolatban, hogy esélyük lehet egy egészséges birtokméretre, hogy esélyük lehet egyáltalán helyben megélni, hogy az az apa, akivel nemrég találkoztam, őszintén tudja majd mondani a fiának, hogy töltse ki nyugodtan azt az agrár-felsőoktatási jelentkezési ívet majd most az év elején, hiszen érdemes lesz ilyen felsőoktatási intézménybe menni, mert majd meg fog tudni élni helyben a mezőgazdaságból. Nem fogja tudni egyetlenegy ilyen apa sem őszintén a fiait ilyen döntésre biztatni, amíg ilyen hozzáállás van az állam részéről, ha csak az állami földeket nézem, de hát a földforgalmi törvényen keresztül ez gyakorlatilag minden földterületre igaz. Nem fogja tudni neki őszintén mondani, hogy ne menjen ki külföldre, hanem igenis maradjon itthon, mert van értelme egy ilyen adottságú országban ilyen tanulmányokat folytatni, és talán jobban jár majd azzal, mintha kimenne bármelyik gyorsétteremláncba Nyugat-Európába dolgozni.

Tehát összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja tudni támogatni ezt a tervezetet. Ha legegyszerűbben akarom megindokolni, akkor azért, mert a földforgalmi törvényt sem tudtuk támogatni számtalan olyan súlyos ok miatt, amelyeket akkor elmondtunk, és amely odáig vezetett, hogy a pulpitust kellett elfoglalnunk, hogy érzékeltessük azt, hogy mennyire nem tudjuk elfogadni ezt a földforgalmi törvényt. Ebből szerintem egyenesen következik, hogy az ezt segítő segédtörvényeket - mondjuk így - sem tudjuk támogatni, illetve a benyújtás körülményeiről is megemlékeztem, amely szerintem már önmagában indokolja azt, hogy elfogadhatatlan ez a javaslat.

Köszönöm szépen, elnök úr, röviden ennyit akartam. (Taps a Jobbik padsoraiból.)