Felszólalás adatai

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény javasolt módosítása szerint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap feletti rendelkezési jog a nemzeti fejlesztési minisztertől a nemzetgazdasági miniszterhez kerülne át 2014. január 1-jétől. A változás a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációt, valamint fejlesztéspolitikát érintő kormányzati munkamegosztás megváltozása miatt indokolt. Az új, 2014-től 2020-ig tartó európai uniós támogatási időszakra való felkészülés keretében a kormány az eddigi kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs támogatási és finanszírozási program intézményi szerkezeti átalakítását támogatja, az eddigiektől hatékonyabb működés érdekében.

A javasolt intézményi modell biztosítja a programok forráskoordinációját, a támogatási rendszer egységes tervezését és annak végrehajtását. Egy minisztérium szakmai irányítására épülő egységes végrehajtási, szervezeti rendszer kerül kialakításra a javaslat elfogadása esetén, amely vissza nem térítendő pályázati támogatási konstrukciókon túl alkalmas bonyolultabb rendszerű beavatkozásokra, illetve különösen az adórendszeren belüli ösztönzőkön keresztül a kutatás-fejlesztési és technikai innovációs programok menedzselésére.

(A jegyzői széket Spaller Endre és Göndör István foglalja el.)

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény párhuzamosan javasolt módosításában a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhetne sor, ha az önkormányzat a jogszabályban meghatározott időpontig nem rendelkezik költségvetéssel, vagy nem fogadja el a zárszámadást, illetve a költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével késedelembe esik.

(17.10)

A felfüggesztett támogatás folyósítása az elmaradt kötelezettség teljesítésével akár a költségvetési évet követő évben - az önkormányzati fejezeti tartalék terhére - egy összegben megtörténhet.

Jelentős különbség az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a javaslat elfogadásával az évközi államháztartási adatszolgáltatás elmulasztása nem vonja maga után az önkormányzati támogatás folyósításának felfüggesztését, hanem az önkormányzatnak bírságot kell fizetnie. Ezzel az intézkedéssel elkerülhető lenne az önkormányzatnak a támogatás folyósításának felfüggesztéséből adódó likviditási problémája.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény javasolt módosítása az adósságszabályokat érinti. A törvény az önkormányzat számára bizonyos államadósságot keletkeztető ügyletek megkötését a kormány előzetes engedélyéhez köti. A javaslattal egyértelművé válna, hogy csak az önkormányzat által elnyert uniós támogatásokra vonatkozó ügyletek mentesülnek a kormányzati engedélyhez kötés alól, továbbá csökkenne a kormányzati engedélyhez kötött ügyletek köre azzal, hogy az önkormányzat nemcsak más önkormányzat, hanem egyéb jogi személy likvidhiteléhez is engedély nélkül vállalhatna kezességet.

Az államháztartásról szóló törvényben a javasolt módosítással a támogatási jogviszonyon kívül a visszterhes szerződésekre vonatkozóan is meghatározásra kerülne a szerződésben félként részt vevő szervezetek átláthatóságára vonatkozó követelmény.

A költségvetési támogatási szabályok egyértelművé tételét szolgálja az a javaslat, amely meghatározza, hogy a költségvetési támogatás kizárólag pályázat vagy kérelem formájában benyújtott támogatási igény alapján adható. Egyszerűsödne a törvény fogalomhasználata a költségvetési támogatások körében használt "előfinanszírozás" és "utófinanszírozás" kivezetésével.

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény javasolt módosítása lehetővé teszi, hogy az egyéni körzetben induló képviselőjelölt saját döntése alapján a választásra kapott kampánytámogatását az őt jelölő párt rendelkezésére bocsássa. A párt ugyanolyan elszámolási feltételek mellett használhatja fel kampánytevékenységre ezt a támogatást, mint ahogyan azt a képviselőjelölt tenné. Ezzel a rendelkezéssel a pártok hatékonyabban használhatják fel a kampányukhoz a költségvetés által biztosított támogatást, ami az egyéni jelölt esélyeit is növelheti a választáson.

A módosító javaslat egyértelműen rendezi azt az esetet, amikor az egyéni jelölt vagy a pártlistát állító párt nem vesz részt a választáson. Nyilvánvalóvá válik, hogy a választáson ténylegesen részt nem vett jelölt után nem jár támogatás a pártlistát állító pártnak, vagyis a támogatás összegét korrigálni kell a választáson ténylegesen induló egyéni képviselőjelöltek száma alapján, a felmerült különbözetet pedig a támogatás folyósításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel vissza kell fizetni a költségvetésnek. Ha a párt listája végül egyáltalán nem szerepel a szavazólapon, mert a párt visszalép vagy a listaállítás feltételeinek végül nem tud megfelelni, a támogatást szintén a már említett kamattal emelten kell visszafizetni a költségvetésnek.

A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt módosító javaslat kimondja, hogy a Fővárosi Önkormányzat által kizárólagosan igazgatott területen bevezetett helyi adókból származó bevétel ne kerüljön megosztásra a kerület és a főváros között, hanem hasonlóan az önkormányzat ilyen jellegű helyi adókból származó bevételeihez, tisztán a Fővárosi Önkormányzat bevételeit képezze.

A Budapesti Operettszínház állami fenntartásba vételét javasolja a következő módosító javaslat, amelyik egyúttal rendelkezik arról, hogy az Operettszínház tekintetében az irányítói jogkör a Budapest Főváros Közgyűlésétől a kultúráért felelős miniszterhez kerül át. Az átadás nem érinti az Operettszínház használatában álló ingatlanokat, azonban az alaptevékenység ellátásához szükséges egyéb vagyontárgyak az állam tulajdonába kerülnek. A javaslat ezen kívül rendezi az átadással összefüggő eljárási kérdéseket, és az átadásról a kultúráért felelős miniszter és a Fővárosi Önkormányzat képviselői megállapodást kötnek.

Az előzőekben ismertetett módosító javaslatokon kívül több, az értelmezést elősegítő, illetve a módosító javaslatok hatálybalépésével összefüggő jogtechnikai módosítás elfogadását javasolja a kormány.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő részéről zárószavazás előtti módosító javaslatok kerültek benyújtásra, amelyek főbb tartalmát a következőkben röviden ismertetném a tisztelt Házzal.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény javasolt módosítása - az államháztartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében - kizárná annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok fennálló hiteleiket naptári éven túli rulírozó hitellé alakítsák vagy ilyen hitellel váltsák ki.

Ezen kívül a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján, az államháztartásról szóló törvényben lévő egyes felhatalmazó rendelkezések módosításával a megfelelő speciális előírásokat tartalmazó rendeleti szintű szabályozások kialakítása válik lehetségessé.

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény javasolt módosítása az átláthatóság biztosítása érdekében egyértelművé tenné, hogy abban az esetben, amikor az egyéni jelölt nyilatkozata alapján a jelölő párt rendelkezésére bocsátja a jelöltenként járó egymillió forintos támogatást, akkor a párt részéről csak kincstári kártyafedezeti számláról, átutalással vagy kincstári kártya alkalmazásával lenne felhasználható.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése tekintetében az Állami Számvevőszék kapna szerepet. A módosító javaslat alapján a hazai közjogi struktúrában hatósági jogkörökkel nem rendelkező Állami Számvevőszék helyett a szabálytalan támogatásfelhasználással kapcsolatos befizetési kötelezettséget megállapító határozatok meghozatalára a hatósági jogkörrel is rendelkező Kincstár kapna hatáskört. A kampányköltség-támogatások felhasználásának ellenőrzési struktúrája így oly módon épülne fel, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése során a szabálytalanságot megállapítja, ennek alapján a Kincstár a befizetési kötelezettséget előírja, és amennyiben a kötelezett nem teljesít, akkor az állami adóhatóság az állam pénzkövetelését adók módjára behajtja.

Végül: a sportról szóló törvény módosítására irányuló javaslat alapján egyértelművé válna a törvényben, hogy a sportfogadás-játékadóból származó, a labdarúgás támogatását szolgáló bevételek felhasználása a Magyar Labdarúgó Szövetség bevonásával történne.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)