Felszólalás adatai

A nemzetközi megállapodáshoz Magyarország 1985-ben csatlakozott, majd 2003-ban törvénnyel hirdette ki a megállapodást. Így ez a szerződés három vonatkozásban is érinti Magyarországot. Az egyik ilyen nagyon fontos szempont, hogy Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan tranzitútvonal Kelet-, Délkelet-Európa tekintetében; ezek az országok igen gazdagok azon fajok felvevőpiacai tekintetében, amelyeket az Európai Unió számos országából érkező állampolgárok előszeretettel vásárolnak, illetőleg viszik ki ezeket a különböző növény- és állatfajokat. A tranzitútvonal ellenőrzése komoly felelősséget ró Magyarországra.

A másik nagyon fontos szempont, hogy a magyar állampolgárok is egyre nagyobb mértékben vásárolnak az egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajokból. Tehát Magyarország is jelentős felvevőpiaccá lépett elő.

A harmadik nagyon lényeges szempont, hogy hazánkban is élnek olyan őshonos fajok, amelyek szerepelnek az egyezmény függelékein, vagyis nagyon fontos az élőhelyek meghatározása, illetve a befogás és a gyűjtés szabályainak behatárolása. Ilyen nagyon fontos, illetve védett faj Magyarországon a rákosi vipera, amelyik az egyik legveszélyeztetettebb fajunk, illetve a túzok és más ragadozó madarunk.

A hazai természetvédelemnek tehát egyik nagyon fontos feladata ezeknek az egyezmény hatálya alá tartozó fajoknak az ellenőrzése, illetőleg az egyezmény hatálya alá tartozó fajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása és a káros hatásoktól történő megóvása.

Mint ahogy említettem, az egyezmény hatálya alá tartozó állatokat és növényeket három függelékbe soroljuk, és a III. függelék az, amelyre a részes országok javasolhatnak fajokat, amennyiben azok védelméhez nemzetközi segítséget kérnek. Tekintettel arra, hogy az egyezmény végrehajtásának az alapja a függelékben megjelenő fajlista, annak a nemzetközi jogrendbe való átültetéséről a részes feleknek kell gondoskodniuk, vagyis Magyarországnak kell, amennyiben valamilyen faj tekintetében a függelékbe történő felvételt szeretné elérni. Tehát a parlament előtt található törvényjavaslat többek között e nemzetközi kötelezettségünknek kíván eleget tenni.

A törvényjavaslat benyújtásának célja az egyezmény III. függelékében felsorolt fajok tekintetében a vörös róka három alfajával, a hermelin egy alfajával és további három menyétfélével kapcsolatos magyar fenntartás bejelentése.

Az Európai Unió tagállamai 1989-ben és 2000-ben, tehát a magyar csatlakozást megelőzően döntöttek arról, hogy az India által az egyezmény III. függelékébe felvett hét alfaj vonatkozásában hivatalos fenntartást jelentenek be. A döntés alapjául az szolgál, hogy az érintett vörös róka alfajok, illetve a hermelin alfaj egymástól, illetve a fajok más alfajaitól nem vagy csak alig különböztethetők meg.

Magyarországon a vörös róka vadászható faj, míg a hermelin természetvédelmi oltalom alatt áll. Tekintettel arra, hogy e fajok esetében hazánkban nem a fenntartással érintett alfajok fordulnak elő, a törvényjavaslat elfogadása az e fajokra vonatkozó egyéb hazai jogszabályokat, illetve azok végrehajtását nem érinti.

A fenntartások bejelentésével európai uniós kötelezettségünknek teszünk eleget. Ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Józsa István: Jó volt! - Tapsol. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)