Felszólalás adatai

De mielőtt erre rátérnék, azért muszáj arra reagálnom, amikor valaki a demokráciát félti attól, hogy nem lehet valamihez hozzászólni a parlamentben, a demokrácia házában, hiszen itt Baja képviselő úr az előző percekben is kifejthette az álláspontját ezzel a beszámolóval kapcsolatban, a jogi szabályozással kapcsolatban. Ezt megteheti adott esetben vezérszónokként is, egyéb hozzászólási szándékot is jelezhet a parlamentben. Hol máshol vitatkozhatnának vagy beszélgethetnének vagy konzultálhatnának ilyen kérdésekről a képviselők egy demokráciában, ha nem éppen a parlament plenáris ülésén? Tehát ezt igazán nem értem. Egyébként a szakbizottságok is politikusokból állnak, képviselő úr, természetesen szakpolitikusokból, jobb esetben, de politikusokból, mert mindahány képviselő elsősorban politikus, bármennyire népszerű ezt inkább szakmai köntösbe öltöztetni.

Tehát ezzel ellentétben, ami elhangzott, azt gondoljuk, hogy ez a beszámoló határidőben, a jogszabályi kereteknek megfelelő módon került benyújtásra, így rögtön előrebocsátom, hogy a frakciónk ennek a beszámolónak, illetve a határozati javaslatnak az elfogadását javasolja majd az Országgyűlésnek.

Azt gondoljuk, hogy a beszámoló részletesen felvázolja a megújult elektronikus hírközlési szabályozást és a konvergens hatóság szerepét, feladatát, illetve azt, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása során milyen tapasztalatai vannak, és egyébként ezt meg is osztotta részletesen a beszámoló formájában az Országgyűléssel.

Azt gondoljuk, hogy a beszámoló részletesen ismerteti az elektronikus hírközlési piac magyarországi helyzetét, a problémákat is, a nehézségeket is és az előremutató jeleket is, illetve ezen a piacon minden olyan lényeges kérdést, aminek az Országgyűlésnek a birtokában, illetve tudatában kell lenni, amikor különböző ezzel kapcsolatos döntéseket meghoz. Nemrégiben is hoztunk ilyen jellegű döntéseket, azt gondolom, hogy igenis annak megfelelően, amit visszaigazol egyébként részben ez a beszámoló is, hogy milyen feladatok vannak ezen a területen.

Az elektronikus hírközlési piac általános áttekintéséből egyértelműen kiderül, hogy lassan csökken a helyhez kötött telefonra előfizető háztartások aránya, és emelkedik a csak mobil-, rádiótelefon-előfizetéssel rendelkezők köre; csökken azon háztartások aránya is, ahol nincs mobil-előfizetés, és fontos az is, hogy a 2011. év során fokozatosan bővült az internetpiac, aminek a hátterében elsősorban a mobilinternet dinamikus növekedése figyelhető meg. A beszámolóban a hatóság részletesen megismerteti a telefonszolgáltatások, az internetszolgáltatások és a műsorterjesztés piacát is, a hírközlési, az infokommunikációs szolgáltatásokat, és a digitális átállás aktuális kérdéseit és helyzetét is.

A piacelemzési tevékenységre is részletesen kitért, a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése érdekében ugyanis, tudjuk, hogy a hatóság a jogszabályoknak megfelelően piacelemzési tevékenységet is végez. Ebben a tekintetben 2011 második felében befejezte az Európai Bizottság által szabályozni ajánlott összes piac elemzését, és ennek a piacelemzésnek a fontos tanulságait is levonta. A beszámoló ezt egyébként tartalmazza is.

A piactorzító magatartásformák megelőzése, illetve kezelése, a verseny ösztönzése és a fogyasztói érdekek jobb érvényesülésének előmozdítása érdekében pedig, azt is tudjuk, hogy öt nagykereskedelmi kötelezettséget szabott ki a hatóság, és ebben a tekintetben is részletes képet ad a beszámoló az Országgyűlés számára.

A hatóság fontos feladata a felügyelő tevékenység is. Ezzel védi a szolgáltatások igénybevevőinek és a korlátos erőforrások jogosult használóinak garanciális jogait, valamint fenntartja a tisztességes és hatékony verseny feltételeit. Ennek eszköze a piacfelügyeleti tevékenység.

2011-re vonatkozóan a tervekben három nagy témakör került megfogalmazásra, majd utána a végrehajtás során vizsgálatra is: az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok betartása, a digitális átállás, az internetszolgáltatások és az előfizetői szerződések vonatkozásában is. A beszámoló részletesen kitér ezekre a kérdésekre, és ennek a szóbeli kiegészítése is megtörtént az elnök asszony részéről.

Néhány rövid mondatot a korlátos erőforrásokról: a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás körében is a hatóság 2011-ben stratégiai célokat fogalmazott meg, és a tevékenysége során ezeknek a végrehajtására koncentrált. A 2012-15 közötti évek rádióspektrum-stratégiáinak elkészítésére, a szélessávú vezeték nélküli technológiák és mobil rádió-távközlési szolgáltatások bevezetésének elősegítésére, lehetőségeinek bővítésére, valamint a földfelszíni digitális műsorszórás műszaki feltételeinek biztosítására.

Szeretnék egy dolgot kiemelni, ami nagyon sok embert korábban bosszantott, miután a megoldás felé haladunk, most már érint ebben a tekintetben: a számhordozási előírások hazai átültetése és szabályozása, ami nagyon sok embert érint, és nagyon sok ember mindennapjait tette ez a szabályozás könnyebbé és a problémák megoldását lehetővé.

(18.20)

Két olyan kérdést szeretnék még kiemelni, ami egészen biztos, hogy a vitában majd elhangzik, itt részben már a kisebbségi vélemény megfogalmazása során meg is történt. Előtte az egyik ilyen kérdés, amelyről szeretnék néhány szót szólni, a digitális átállással kapcsolatos feladatok meghatározása, hiszen a hatóságnak törekednie kell arra, hogy senki ne maradjon televízió és televíziózás nélkül a következő időszakban, ez az egyik legfontosabb feladata a hatóságnak. Mondjuk ki: a digitális átállás kiemelt állami feladat. Erre szolgált az a tesztprogram is, amiről egyébként szintén beszámolót hallgathattunk meg, és azt gondolom, ez alapján lehet fontos következtetéseket levonni. Az egyik legfontosabb egy számszerű adat, mégpedig, hogy nagyságrendileg a 10 százalékuk olyan rászoruló, akik várhatóan igénylik majd az állami támogatást és az állami segítséget. Ezen háztartások nagy része a szociálisan leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem vagy csak nagy áldozatok árán tudnák kifizetni a digitális vételhez szükséges eszközöket, illetve azok beszerzését, szerelését. Ez tehát fontos feladat mindenki számára. Részben pont ezekre a kérdésekre adott a jogalkotás is választ az elmúlt hetekben a Dtv. és az Eat. által elfogadott új szabályozás vonatkozásában.

A másik kérdés, amire szeretnék külön kitérni, hogy ennek a szervezeti konvergenciának a kérdése mennyire és milyen módon váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azt gondoljuk, Európában egyértelmű trend figyelhető meg ebben a tekintetben. Közel tíz országban, már ahol ilyen módon működik a hatóság, és Európán kívül is vannak már ilyen államok és országok, tehát ez mindenképpen nem egyedi, mint ahogyan itt beállításra került, hanem most már egy trendet követett ez a fajta szabályozás. Bizony, egyre több olyan terület van, ahol a média és a hírközlés világa összeér, és nagy előnyt jelent, jelenthet, hogy ugyanaz a hatóság szabályozza, illetve felügyeli mindkét oldalt. Mi ezt ennek a rendszernek nem hátrányaként, hanem kifejezetten előnyeként fogalmaztuk meg, és ez a beszámoló is tükrözi azt, hogy igenis, ez így is történt már a hatóság konkrét tevékenysége során is.

Röviden összefoglalva tehát: a beszámoló minden törvényi feltételnek megfelel, ezt a helyzetet hűen tükrözi, határidőben került benyújtásra. Én azt fogom javasolni a Fidesz-frakció nevében, hogy ezt a beszámolót és az országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés fogadja el.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)